Népszava, 1973. március (101. évfolyam, 50–76. sz.)
1973-03-21 / 67. szám
2 KÖZÉLET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára levélben köszöntötte Rodney Arismendit, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát 60. születésnapja alkalmából. Gustav Klusak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Lubomir Strougal, a szövetségi kormány elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének a februári győzelem 25. évfordulója alkalmából küldött jókívánságaikért. Bohuslav Chnoupek, Csehszlovákia külügyminisztere ugyancsak táviratban köszönte meg Péter János külügyminiszter üdvözletét. Guineából visszaérkezett Budapestre a dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes vezette magyar egészségügyi küldöttség. A delegáció ott-tartózkodása során dr. Tóth Béla és dr Kekoura Camara guinea egészségügyi miniszter aláírta a két ország közötti egészségügyi egyezményt. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kedden hivatalában fogadta W. K. Chagula tanzániai gazdasági és tervezésügyi minisztert. A KISZ-vándorzászlót adtak át Szombathelyen a múlt évi kimagasló munka elismeréseként kedden az Ifjúság Házában a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szombathelyi gyára KISZ-fiataljainak. — A KGST szabványügyi állandó bizottságának négynapos szakértői értekezletén részt vevő szakemberek az építő- és a gépiparban használatos műszaki rajzok méreteire, jelölésére dolgoznak ki szabványokat. — Varsóban kedden aláírták a magyar Művelődésügyi, valamint a lengyel Kulturális és Művészetügyi Minisztérium közötti, 1973—1974-re szóló filmügyi együttműködési munkatervet. Százhúsz fiatal kitüntetése a Nehézipari Minisztériumban Kedden a Nehézipari Minisztériumban bensőséges ünnepség keretében 120 fiatalnak adta át dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter a bányászat, illetve a nehézippat kiváló dolgozója címet. Részt vettek ezen a rendezvényen a miniszterhelyettesek, a főosztályvezetők, valamint az illetékes ágazati szakszervezetek főtitkárai, Főcze Lajos, a KISZ központi bizottsága titkára. (MTI) A márciusi bérelőlegek már magasabbak lesznek A Munkaügyi Minisztérium a bérintézkedések A Munkaügyi Minisztérium kezdettől figyelemmel kíséri a március elsején életbe lépett központi bérpolitikai intézkedések végrehajtását, továbbá azt is, hogy saját erőforrásokból milyen arányokban hajtanak végre a vállalatoknál bérfejlesztéseket. Az eddigi tapasztalatokról a minisztériumban a következőket mondották az MTI munkatársának : — Tapasztalataink szerint a vállalatoknál a kormány intencióinak megfelelően használták fel a központi bérfejlesztési összegeket, s ezek az elvek érvényesülnek a saját forrásokból származó béremelések elosztásánál is. Január végén valamennyi vállalat megismerte központi béremelési kereteit. Az elosztás helyi elveit és módszereit, a differenciálás konkrét rendszerét még döntés előtt különböző tanácskozásokon megvitatták az érintett munkás-művező végrehajtásáról tői kollektívákkal, s a felosztásról — a kollektívák helyes és reális javaslatait figyelembe véve — a gazdasági vezetők a helyi szakszervezeti szervekkel egyetértésben gondoskodtak. A béremelések technikai lebonyolítása is igen nagy és körültekintő munkát igényel. Egyes vállalatoknál több tízezernyi darabbért kellett átszámítani, s megfelelő kimutatásokat, értesítéseket készíteni az új személyi besorolási alapbérekről is. Az írásos értesítéseket az alapbérekről általában valamennyi érintett dolgozó megkapta, s az új darabbérekről is tájékoztatták a műhelyek kollektíváit. Márciusi bérét április első napjaiban már a felemelt összegben kapja az érintett 1,3 millió dolgozó, továbbá azok is, akiknek csupán a vállalati forrásokból emelték a bérét. De már a márciusi előleget is a felemelt bér alapján fizetik. . (MTI) Megemlékezések az MHSZ negyedszázados jubileumáról Megkezdődtek a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 25. évfordulójához kapcsolódó budapesti kerületi ünnepségek. Az első ünnepi megemlékezést az MHSZ budapesti vezetősége kedden délután rendezte Angyalföldön, a Fémmunkás Vállalat Frangepán utcai kultúrházában. Hasonló ünnepségek lesznek a következő napokban több más fővárosi kerületben is. (MTI) Megjelent a Fáklya legújabb száma A Szovjet—Magyar Baráti Társaság lapja, a Fáklya most megjelent számában folytatja sorozatát, amelyben a testvérvárosok, testvérmegyék kapcsolatát tárja az olvasók elé. A lap ezúttal a Kalinyin terület és Somogy megye barátságának számos momentumát idézi. Natalija Zalka, a legendásLukács tábornok — Zalka Máté — lánya felidézi azokat a helytörténeti nevezetességeket, amelyekhez apja tevékenysége fűződik Moszkvában. A szovjet közönség nem először találkozik a magyar szobrászművészet alkotásaival. A moszkvai Puskin Múzeumban nemrég megnyílt kiállítás — Somogyi József, Pátzay Pál, Kerényi Jenő, Segesdi György, Varga Imre, id. Szabó István, Makrisz Agamemnon, Vígh Tamás, Mikus Sándor, Vilt Tibor műveinek tárlata — jelentős visszhangot váltott ki a moszkvaiak körében. Erről is beszámol képes riportjában a Fáklya. Gazdag sport- és rejtvényrovat, színes írások, kulturális beszámolók, gyermekrovat teszi teljessé a Szovjet-Magyar Baráti Társaság lapjának most megjelent számán (MTI) NÉPSZAVA Új könyvesbolt Csepelen Váci Mihály nevét viselő könyv-, zenemű- és hanglemezbolt nyílt kedden Csepelen, a Kossuth Lajos utcában. A könyvesboltot Drucker Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének főtitkára adta át Beszédében kifejezte azt a meggyőződését, hogy az Állami Könyvterjesztő Vállalat az 500 éves magyar könyv születése ünneplésének legszebb, legtartalmasabb módját választotta, amikor megkülönböztetett figyelemmel fordult a munkáslakta peremkerületek felé. A megnyitó alkalmából megtekintette a boltot Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára, kerületi párt- és tanácsi vezetők társaságában. Jelen volt az ünnepélyes megnyitón többek között Váci Mihály özvegye is. Megnyílt Renato Guttuso kiállítása művelődésügyi miniszter Kedden a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a kiállítási intézmények rendezésében a Műcsarnokban megnyílt a világhírű olasz festőművész, Renato Guttuso kiállítása. A tárlatot dr. Aradi Nóra, a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti csoportjának igazgatója nyitotta meg. Megjelent dr. Orbán László, a első helyettese, dr. Rosta Endre, a KKI elnöke, s társadalmi, politikai és művészeti életünk számos más ismert személyisége. Ott volt Mario Franzi budapesti olasz nagykövet is. A kiállítást április 15- ig tekinthetik meg az érdeklődők. (MTI) A hét könyveiből EURÓPA KIADÓ Peter Brook: Az üres tér. Iván A. Bitnyin: A szerelem szentsége. Regény. Csillagok és szívek. Mai szlovén költők. Michel Dedina: Szőrmétőlvájok. Bűnügyi regény. Howard Fast: Spartacus-Történelmi regény. Henrik Ibsen: Nóra. Dráma. Borisz Polevoj: Egy igaz ember. Regény. GONDOLAT KIADÓ Martin Luther King: Nem hallgathattam. Válogatott írások. Szociálpszichológia. Tanulmányok. Társadalmi tervezés és szociológia. A 7. Szociológiai Világkongresszus témájához. Vecsei Irén: Hunyady Sándor. KOSSUTH KIADÓ Bihari Mór: A tanító. Czabán Samu élete. Jim Bishop: Lincoln utolsó napja. Dokumentumregény. Werner Heiduczek: Búcsú az angyaloktól. Regény. MAGVETŐ KIADÓ Páskándi Géza: Vendégség . Tornyot választok. Történelmi drámák. Vargha Kálmán: Álom, szecesszió, valóság. Tanulmányok huszadik századi magyar prózaírókról. MÓRA KIADÓ Bogát Péter: Huszárkaland. Történelmi regény. Nagy Katalin: A világ legrosszabb gyereke. Ifjúsági regény. szépirodalmi kiadó Müller Péter: Részeg józanok. Regény. Az első A Tanácsköztársaság idején Sárkányi István munkás volt a Vörös Őrség Zemplén megyei parancsnoka. Ránk hagyott emlékeiből azt a részletet idézzük, amely megörökíti a sátoraljaújhelyi forradalmárok első fegyveres kísérletét a hatalomátvételre. Hadirokkantként kerültem Sátoraljaújhelyre, ahol mezőgazdasági szakiskolát létesítettek a katonai barakkokban a háború kárvallottjainak. Társaim választott tisztségviselőjeként szoros kapcsolatban álltam a munkásszervezetekkel. A kommunisták vezetője dr. Bettelheim Ernő ügyvéd volt, a szociáldemokratáké Csuta Károly, a járműjavító munkása — velük alakítottam ki szoros együttműködést. Szervezetünk napról napra erősödött. A katonai őrség is teljesen a mi hatásunk alá került. Ennek köszönhető, hogy a barakktábor lakói később fontos szerepet vállalhattak Sátoraljaújhelyen a forradalmi eseményekben. Súlyos gondot okozott a védelem nélkül hagyott országhatáron a demarkációs vonal biztosítása. A csehek örökké háborgattak bennünket, a legkevésbé sem tartották tiszteletben az ideiglenes határokat. Fegyvereket osztottunk ki a járműjavító munkásai között, és minden alkalommal, ha a csehek megkísérelték átlépni a határt, riadót fújt a járműjavító gőzdudája, s a munkások a határra vonultak. Minden alkalommal sikeresen verték vissza a támadókat. 1918. december 15-én népgyűlést tartott a város lakossága. A szónokok méltatták a forradalmat, egyúttal gyűlölködve támadták a kommunista pártot, vezetőiket „taknyosoknak” nevezték. A tömeg zúgolódni kezdett, ütközet mind hangosabban követelték, hogy engedjék szóhoz jutni Bettelheim Ernőt, a város kommunista vezetőjét. A népszerű, bátor ügyvéd meg is jelent a vármegyeháza erkélyén. Szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta a tömeg. Amíg beszélt, a Vadászkürt-vendéglő erkélyen géppuskát állítottak fel, és csövét a tömegre irányították. Mivel gyűlés után először a menyasszonyomat kísértem haza, már késő volt, mire megérkeztem a barakktáborba. A kapuőr azzal fogadott, hogy menjek az orvosi rendelőbe, mert többen várnak rám. A rendelőben találtam többek között Steiner Ernő hadnagyot, Sider József szakaszvezetőt és négy munkást. Sider szakaszvezető ezzel fogadott: — Komoly ügyről van szó, Sárkányi elvtárs. A mai eset után még inkább nyilvánvaló, hogy a nemzetőrök és a kaszárnyában elhelyezett század ellenforradalmat készít elő. Egy Kertész nevű őrmester erőszakkal berontott Bettelheim Ernő lakására, halállal fenyegette, és felszólította, hogy azonnal hagyja el a várost. A párt városi vezetőit állandóan figyelik, ezért rejtekhelyre vonultak. A párt arra kér bennünket, hogy törjük le a reakció megmozdulását. Köztünk tartózkodott Marsiéin József is, a katonatanács kommunista vezetője. Mindenben megerősítette Sider József szakaszvezető szavait. — Arra kérünk, vállald el a parancsnokságot — közölte. Számon tartottam megbízható bajtársaimat, harmincegy rokkant katonánál többre nem számíthattam a barakktáborból. Mondták ugyan az elvtársak, hogy a járműjavító munkásai is rendelkeznek négyszáz puskával, és ha tűzharcra kerül a sor, csatlakoznak hozzánk, de ezzel együtt kevésnek ítéltem erőnket a kétszáznyolcvan nemzetőrrel és a reguláris századdal szemben. Elhatározásomat mégsem másíthatták meg az aggályok. Úgy láttam, valóban cselekedni kell, ha nem akarjuk, hogy egyenként tegyenek ártalmatlanná bennünket Gyorsan megállapodtunk a rajtaütés tervében. Steiner Ernő hadnagy gondoskodik a barakkok biztonságáról. Sípos László tizedes tizenkét emberrel kivonul a városba, és megszállja a református iskola bejáratát, lehetetlenné téve az egyik nemzetőrcsoport mozgását. A járműjavító négy munkása Dominik Mihály vezetésével foglalja el a postát. Én a reguláris század leszerelésére vállalkozom. Elsőnek Dominik Mihály csoportja indult el, és alig fél óra múlva jelentették, hogy birtokba vették a postát, sőt az alkalmazottak riadalmát is sikerült eloszlatniuk. Utasítottam Dominik elvtársat : haladéktalanul kapcsolják ki, a vidéki vonalakat, és ha támadás érné őket védjék magukat az utolsó töltényig. Aztán utasítottam Sípos László tizedest, hogy ő is foglalja el embereivel a kijelölt helyet. Ezután kiadtam az utasítást a magam csoportjának, hogy kettesével kivessenek, s egy időben találkozunk a kaszárnya előtt, így is történt. Mikor együtt voltunk, kopogtattam a kaszárnya kapuján. — Ki az? — kérdezte az őr. — Jó barát — feleltem. Anélkül, hogy kérdezte volna a jelszót az őr, gyanútlanul kaput nyitott . Egy hatalmas ütéssel nyomban leterítettem. Elvtársaim berohantak az őrszobára, szempillantás alatt lefegyverezték az őrséget. Volt már fegyverünk. Az őrség készséggel csatlakozott hozzánk. Kérésemre megmutatták a század körletét. Elég sok kaszárnyát láttam a háború négy esztendeje alatt, ismerve elrendezésüket, behunyt szemmel is el tudtam volna igazodni. Bejáratosként siettem a kapu alatti kis szobába, ahol a fegyvert és a lőszert tartják. Mindjárt lefoglaltam a készletet, aztán a hálókörletbe nyitottunk, villámgyorsan leszedtük a falakon található fegyvereket. Amíg ez történt, elkiáltottam magam: — Aki megmozdul, halál fia! Természetesen senki nem mert megmozdulni, mert az álmukból felriadt katonák nem láthattak más, csak a rájuk szegezett puskacsöveket. Így sikerült percek alatt kilencvenöt darab Mannlichert, két gépfegyvert és huszonnégy rákász töltényt zsákmányolni. Saját őrségünk felállítása után azonnal indultam leszerelni a megyeházán elhelyezett nemzetőröket, megerősítve kis csapatomat a frissen szerzett két géppuskával. Ütközően lefegyvereztük a rendőrjárőrt, elfogtunk két rendőrtisztet, majd a laktanyánál alkalmazott módszerrel próbáltunkbehatolni a megyeházára. De itt éberebb volt az őr, fegyverét a mellemnek szegezte, s agyon is lő, ha Weinberger Dezső, aki kommunista létére látszólag a nemzetőrökhöz tartozott, hátulról le nem fogja a kezét. Amíg tartott a dulakodás, sikerült felállítani egyik géppuskánkat a vármegyeháza udvarán. Sajnos, egyik-másik elvtársamat túlságosan magával ragadta a harci mámor, felrohantak a nemzetőrök hálótermeibe, riasztólövéseket adtak le, és ezzel összezavarták a megbeszélt tervet. A nemzetőrök kiugráltak az ágyakból, az ablakokon át eszeveszettül lövöldöztek a kapubejáratra. Parancsot adtam a géppuskásnak, hogy feleljen hosszú sorozattal. Ettől iszonyúan megrémültek a nemzetőrök, üvöltöztek, hogy megadják magukat, és felszólítás nélkül az udvarra dobálták puskájukat. Úgy látszott, sikerült elhárítani a kudarcot, de ekkor váratlanul megszólalt a kinn hagyott géppuska. Mi történt? Amíg az én csoportom elfoglalta a kaszárnyát, Sípos László tizedes rosszul hajtotta végre a megbeszélt utasítást. Lengyel Menyhért főhadnagy, a nemzetőrök parancsnoka épp a kávéházban szórakozott, itt érte a hír támadásunkról. Fejveszetten rohant a református iskolához, riadóztatta a nemzetőrök ottani csoportját. Sípos László tizedesből hiányzott az ilyen akcióknál elengedhetetlen erély, lélekjelenléte nem állta ki a próbát. Ráadásul elmulasztott bennünket értesíteni a történtekről, ehelyett a zsidókórházba menekült. Tehát hiába vártuk, s abban a reményünkben is csalatkoztunk, hogy meg fog szólalni a járműjavító gőzdudája, segítségünkre jönnek a munkások, híven az ígérethez. Magunkra maradva harcoltunk, ahogy tudtunk. Hajnali háromig tartottuk pozíciónkat, már kilenc sebesültünk volt, magam a tizedik. Elrendeltem a visszavonulást. A barakkokban késedelem nélkül berendezkedtünk a védelemre. Őrséget állítottunk, géppuskáinkat a városba vezető útra irányítottuk. Vártuk a nemzetőrök támadóját. A nádié Hidett ÉVFORDULÓK... Évfordulók, vetélkedők, pályázatok, zsűrizések... Ha egy későbbi időpontban egy rádiótörténész visszatekint e mostani időszakra, alighanem azt fogja találni, hogy korunk rádiózásának a fent említett műfajok voltak legkedvesebb megnyilatkozási formái. Hogy azután erről mint ítél majd az utókor, nem tudhatjuk, de hogy a mai hallgató számára mindez már kicsit egyhangúnak tűnhet, az aligha lehet kétséges. Valahol meg kellene rostálni az évfordulókat meg a vetélkedőket is, mert hovatovább a kevesebb lenne több. Egy, persze, bizonyos: március 15-e (miként Petőfi születésének évfordulója is) nem tartozik az elhagyható jubileumok közé. Legfeljebb arra kell törekedni, hogy csakugyan színvonalas, és ne formális megemlékezéseit kövessék egymást. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy e tekintetben a legutóbbi időszakban isigen színvonalas műsorok hangzottak el: országos érdeklődés kísérte az irodalmi színpadok Petőfi-vetélkedőjét, amelynek döntőjében több remek együttes igazolta tehetségét; a hangjátékirodalom eseménye volt a Petőfi-pályázat díjnyertes darabja, Gyárfás Miklós: kastély csillagfényben című remek játéka, melyről legutóbb írtunk, március 15-e évfordulóján pedig Garai Gábor költői játéka, a Petőfi nyomán írt Bolond Istók hangzott el, Cseres Miklós rendezésében. A műfaj, „a költő nyomán” írt átköltés, népszerű napjainkban, s nem azt jelzi, hogy az eredeti Fotofilművek nem volna- nak nagyon is időszerűek eredeti formájukban, hanem azt a természetes törekvést tükrözik, hogy a ma írói, művészei a maguk módján is tovább akarják gondolni e klaszszikus alkotásokat. Garai Gábor eredeti felfogású hangjátékának az az egyik érdekessége, hogy — Petőfi „happy end”-jétől eltekintve — hősét a harcok továbbfolytatójaként búcsúztatja a hallgatótól. ORSZÁGOS KODÁLY MŰVELTSÉGI VERSENY A népszerű, játékos ismeretterjesztő adás is Petőfivel kezdte legutóbbi, vasárnap délutáni műsorát. Pontosabban a rádióhallgatók kérdéseire született meg az adásnak ez a része. Kissé keveredtek a Petőfi fiáról, a kopaszságról, Attila koporsójáról, valamint a varangyos békákról szóló felvilágosítások — de végül is ennek a műsornak egyetlen igazi szerkesztője van: a végtelen emberi kíváncsikarkodó sajátos lakosságiság... KÍVÁNCSIAK KLUBJA Vasárnap és hétfőn este mutatkoztak be a Kodály műveltségi verseny pályázóinak első csoportjai. Összesen tíz alkalommal lehetünk drukkolók ennek a színvonalas, izgalmas versenynek, amelyben, végre, a tényszerű tudást értékelheti, a zsűri — szemben a versmondást vagy bármi egyéb fellépést értékelő, kevéssé mérhető szereplésekkel. Most — az eddigi tapasztalatokkal szemben — mintha fáradtabban, nehézkesebben indult volna a vetélkedő. Lehet, hogy a későbbiekben gyorsul a verseny menete — ezen persze egy kis rendezési leleménnyel talán lehetne javítani, áthidalni a versenyzői elfogódottságot. A RADIO VIDÁM ZENEISKOLÁJA Szellemesen gondoskodott a rádió zenei osztálya szombat esti szórakoztatásunkról : szatirikus, humoros zenei műsorral, 90 percen át lehettünk „tanulói” egy nagyon rokonszenves tanmenetű zenei iskolának. A „tanrendben” sok érdekes és kevésbé érdekes tantárgy sorakozott — ahogy a legtöbb iskolai órarendben lenni szokott. Az egyik legsikerültebb tanórát ..Bernstein” tartottak pontosabban az ő modorában a műsor alkotói. Czigány György és Sebestyén János vezette és állította össze a kitűnő szórakozást jelentő produkciót. A szombat esti vidám műsort máskor is bátran lehetne rájuk, illetve a zenei osztályra bízni... Mary Mária 1973. március 21. Diplomaták látogatása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nagy Lajosnak, a Külügyminisztérium proto- mollosztálya vezetőjének meghívására a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői megtekintették a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett Petőfi-emlékkiállítást. A vendégeket dr. Illés László, a múzeum főigazgatója üdvözölte. A kiállítás megtekintését követő műsorban közreműködött Bánki Zsuzsa, Darvas Iván, Gombos Katalin, Várkonyi Zoltán és Vitai Ildikó.