Népszava, 1973. március (101. évfolyam, 50–76. sz.)

1973-03-23 / 69. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) felősségteljesebb munkébez, a valóban nagy feladatok elvégzéséhez. Programunk egyértelmű és világos. A dolgozó tömegek támogatják közösen ki A képviselők a népesedési politikáról, az ifjúságról és a szénbányászatról Németh Károly beszéde után képviselői felszólalások következtek. szomiDov ív Anne Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, az ÁFÉSZ igazgató-elnöke, megyéje gyors ütemű iparosodásáról adott számot CSERVENKA FERENCZNÉ a Pest megyei pártbizottság első titkára, a többi között a megye lakosságának aktivitását, segítségnyújtó részvételét jellemezte, különböző területekre vonatkozóan. Elmondotta például, hogy csaknem 3200 új óvodai férőhely létesült a tervezett ezerrel szemben, s 200 millió forint értékű társadalmi munkát is elvégzett a megye lakossága. Foglalkozott a munka- és üzemszervezés, az irányítás és a vezetés helyzetével is, s hangsúlyozta, hogy a vállalati önállóság növekedése feltételezi és igényli is a fokozottabb ellenőrzést. HARASZ gyula Hajdú megyei képviselő, a Magyar Gördülőcsapágy Művek művezetője a többi között elmondotta, hogy a KB novemberi állásfoglalását követő intézkedések a megye sok ütemében megszüntették a korábbi fluktuációt, s a bérintézkedések várhatóan jól segítik a törzsgárda-tagság kialakulását is. Köszönetet mondott a kormánynak az üzem rekonstrukciójáért, egyúttal javasolta, hogy Debrecen néhány közlekedési gondján is enyhítsenek. BALOGH LÁSZLÓ, Békés megyei képviselő elismerő szavakkal méltatta az expozénak a mezőgazdaságra vonatkozó megállapításait.. Megyéjéről szólva hozzáfűzte, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy kedvvel vesznek részt a sertés- és szarvasmarha-program megvalósításában. Végül tolmácsolta köszönetüket azért, hogy az Elnöki Tanács a megye ősi települését, Békés nagyközséget várossá nyilvánította. Ezután szünet következett dolgozott politikánkat, törekvéseinket. A nemzetközi feltételek is kedvezőek számunkra. A kormány beszámolójával Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés. DR. HORVÁTH ISTVÁN Borsod megyei képviselő, a KISZ központi bizottságának első titkára néhány ifjúságpolitikai problémával foglalkozott. Elöljáróban hangsúlyozta: kedvezőek a politikai, társadalmi és gazdasági feltételek ahhoz, hogy a fiatalok jól felkészüljenek hivatásukra, munkájukra. Ugyanakkor — egyre szűkülő talajon ugyan — létezik társadalmunktól, eszméinktől idegen gondolkodás és magatartás is. Se nem történelmi, se nem korszerű, se nem magyar ez utóbbi, s a „világszínvonalon” unatkozók, botrányhősök, felelőtlen követelőzők szembetalálják magukat a valóban mai, társadalmunkhoz méltó fiatalok óriási táborával. Kitért a képviselő az ifjúságpolitikai párthatározat gyakorlati megvalósulására, az ifjúsági törvény végrehajtására is. A népesedési helyzettel foglalkozva elmondotta: kétségtelenül nélkülözhetetlen, hogy a lakásépítésben és elosztásban a többgyerekes családok nagyobb előnyökhöz jussanak, ugyanakkor változtatni, kell a közgondolkozáson, a szemléleten a családalapítás vonatkozásában. Ez ugyanis nemcsak személyes ügy, hanem társadalmi felelősség is, s a mai fiatalnak tudnia kell, hogy a gyermek hozzátartozik a tartalmas emberi élethez. A jogi szabályozást illetően viszont vannak tapasztalataink, méghozzá mindkét végletről. Ha azt akarjuk, hogy a népszaporulat megfeleljen népünk elsőrendű érdekeinek, akkor fokozottabb felelősséget kell támasztanunk, amikor az új élet kialakulása már megkezdődött. PR. VÁMOSI ERZSÉBET Pest megyei képviselő, járási főorvos szintén foglalkozott a népességalakulás kérdésével és az ezzel összefüggő szociálpolitikai problémákkal. Erőteljesen csökkent a egyetértett, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében elfogadta és elfogadásra ajánlotta. csecsemőhalálozás, további vizsgálódásokra van azonban szükség ahhoz, hogy a népesedési törvény aktuális változásait felmérjük. Véleménye szerint népesedési politikánk néhány szempontból korrekcióra szorul. HERCZEG KÁROLY Fejér megyei képviselő, a megyei pártbizottság első titkára a megye iparának helyzetéről adott áttekintést, hangsúlyozva, hogy a kiemelt kormányprogramok közül jónéhány érinti megyéjüket. A számítástechnikai program keretében például a VIDEOTON-gyárban új iparág honosodik meg. NAGY MIKLÓS Pest megyei képviselő, a KKI alelnöke, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának alelnöke külpolitikai kérdésekről beszélt. Hangsúlyozta a többi között, hogy Magyarország szilárd tagja a szocialista közösségnek; szólott az európai biztonsági konferencia munkálatairól, nemzetközi kulturális kapcsolatainkról, s részletesen kitért a vietnami háború befejezésével kialakult helyzetre is. SALAMON HUGONE Komárom megyei képviselő, a tatabányai városi tanács elnökhelyettese egyebek között arról szólt, hogy milyen pozitív visszhangot váltott ki a bányászok körében a központi bérintézkedés. Javasolta ugyanakkor, hogy a kormány a későbbiekben tekintse át ennek az iparágnak gondjait, körvonalazzák a szénbányászat jövőjét. ORBÁN JÓZSEF Szolnok megyei képviselő, a Szolnoki Cukorgyár művezetője a negyedik ötéves terv eddigi időszakának helyi eredményeit ismertette. Szólott Szolnok megye településhálózatának fejlődéséről, gondjaikról, s a béremelés pozitív hatásáról megyéjükben. Ezután ebédszünet következett . Az elmúlt évek során mennyiség, minőség és választék szempontjából egyaránt javult a lakosság ellátása tartós fogyasztási cikkekből. Javult a kereslet és kínálat összhangja. Egyes termékek hiánya megszűnt. Több termékből az ipar kínálata meghaladja a keresletet, például olajkály-, hákból, gázkályhákból, gáztűzhelyekből, mosógépekből és más cikkekből. Tény, hogy vannak még olyan termékek, mint például a kerékpár, fürdőkád, szilárd tüzelésű tűzhelyek, víz- és gázcsövek, amelyekből a keresletet nem tudjuk kielégíteni, főként az elégtelen kapacitások miatt. A folyamatban levő fejlesztésekkel, licencek, gyártási eljárások megvételével, a nemzetközi termelési kooperáció bővítésével azonban a belföldi ellátást tovább javítjuk. Beszélt a miniszter a kohó- és gépipar jól haladó vidéki ipartelepítéseiről, s arról is, hogy mindkét ágazatban a növekvő termelési feladatokat kisebb létszámmal oldották meg, összességében növekedett a vállalatok nyeresége, és javult a jövedelmezősége is. Ennek eredményeként a kohászati vállalatok előreláthatóan átlagosan 11 napi, a gépipari vállalatok pedig 13 napi bérnek megfelelő év végi nyereségrészesedést fizetnek. — Gazdaságpolitikánk — hangsúlyozta a továbbiakban dr. Horgos Gyula — megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a gazdaságosabb terméköszszetétel kialakításának, a termelési szerkezet korszerűsítésének. A termelési struktúra átalakítása a gépiparban hosszabb időt igénylő és állandóan megújuló folyamat. A KGM a múlt évben sokoldalú és széles körű vizsgálatokat végzett. Ezek alapján az érintett vállalatokat arra köteleztük, hogy részletes intézkedési tervet dolgozzanak ki a gazdaságtalanságot előidéző okok feltárására és megszüntetésére. — Néhány nagyvállalatnál olyan struktúraátalakításra van szükség — jelentős nemzetközi szállítási kötelezettségek teljesítése mellett —, amely egész gyárak profiljának átrendezését teszi szükségessé. E nagy jelentőségű feladatokat ezek a vállalatok kizárólag saját erőből nem képesek megoldani. Ehhez külső segítség és az általánostól eltérő módszerek alkalmazása szükséges. A kormány intézkedési tervének megfelelően gyorsított ütemben dolgozzuk ki ezeknél a vállalatoknál az illetékes párt- és társadalmi szervek bevonásával a hosszú távú gazdaságos profilok kialakításának koncepcióját, végrehajtásának ütemtervét és az alkalmazandó — az általánostól eltérő — módszereket., A Magyar Hajó- és Darugyárra és a Vörös Csillag Traktorgyárra vonatkozóan a kormány már határozott. Még ebben az évben megszületik a döntés a másik három vállalatról is. A Magyar Hajó- és Darugyárra vonatkozó határozat megteremti a vállalat 1973—1975. évi biztonságos gazdálkodásának és a nemzetközi szállítási kötelezettségei teljesítésének feltételeit. Ez idő alatt kell felkészülni az 1976-tól tervezett profilszűkítésre, a tengeri hajógyártás megszüntetésére, a balatonfüredi gyáregység más profilra való átállítására. Az elfogadott visszafejlesztési terv szerint egyszerűsíteni kell a vállalat szervezetét, ami munkaerő-átcsoportosításokat fog eredményezni. A Vörös Csillag Traktorgyár gazdaságos működése a jelenlegi alapvető profilokkal és a jelenlegi szerkezetben már nem biztosítható, ezért mint önálló vállalat 1973. június 30-án megszűnik. A kispesti gyárat a Magyar Vagon- és Gépgyárhoz, az egri gyáregységet pedig a Hajtómű- és Felvonógyárhoz csatolják. A Magyar Vagon- és Gépgyár 1975. végéig szakaszosan átalakítja a hozzá csatolt gyár gyártmánystruktúráját, és gondoskodik arról, hogy 1976-tól az elvárt gazdasági fejlődés ütemének megfelelően, gazdaságosan, hatékonyan működjék. A határozatnak megfelelően traktorok és egyéb gépek gyártását meg kell szüntetni. A piaci igények változása, a kereslet csökkenése miatt a vállalatnál ezekből a termékekből nem volt gazdaságos a sorozatgyártás. A megszűnő gyártmányok pótalkatrész-ellátását természetesen továbbra is biztosítani kell. A profilváltozások és a vállalat önálló jellegének megszűnése 1300—1500 dolgozót érint. A létszámleépítés zökkenőmentes végrehajtására — az érintett dolgozók más munkaterületre történő szervezett átirányítására — a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete bevonásával készülő intézkedési terv keretében gondoskodunk. A miniszter hangsúlyozta, hogy a struktúraátalakítások egyben fontos társadalompolitikai kérdések is. A termékszerkezet átalakítása, a gazdaságtalan termék gyártásának megszüntetése, egyes vállalatok visszafejlesztése, jelentős munkaerőmozgást is eredményez. A felszabaduló munkaerőnek új munkaterületre való átcsoportosítása, megfelelő munkafeltételek és kereseti viszonyok megteremtése nagy körültekintést igénylő, bonyolult feladat, amit csak a párt- és társadalmi szervek messzemenő támogatásával tudunk eredményesen megoldani. Fontos feladatként jelölte meg a miniszter általában a korszerűbb munka- és üzemszervezést, az élő- és boltmunkával való takarékosabb gazdálkodást, a kor korszerű vezetési ismeretek elsajátítását és a gyakorlatba átültetését. A miniszter szólt ezután a vállalati munkaerő-gazdálkodás javításáról, a munka- és üzemszervezés korszerűsítéséről, a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszerről, a szakmunkás- és vezetőképzésről, illetve továbbképzésről. Elmondta a miniszter azt is, hogy a továbbtanulásra, afegyelmezettebb munkára ösztönöznek a közelmúltban végrehajtott bérpolitikai intézkedések, amelyek tárcája területén 347 000 munkás és művezető jövedelmét 1973-ban — március—decemberben — 571 millió forinttal emelik. — Fokozott figyelmet fordítunk — mondotta — a vállalatok vezetőinek fejlődésére is. Tapasztalataink szerint nagy többségük megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Azokat a vezetőket pedig, akik a fejlődéssel nem tudtak lépést tartani... képességeiknek és tudásuknak megfelelő helyre irányítottuk és irányítjuk át. A miniszter végül hangsúlyozta annak a szemléletbeli egységnek a jelentőségét, amely a közelmúltban hozott nagy fontosságú párt- és kormányhatározatok, intézkedések kapcsán formálódik-érik Ebédszünet után Varga Gáborné elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. DR. PAPP DÉNESNÉ budapesti képviselő, a Szemere utcai általános iskola igazgatója több oktatáspolitikai kérdéssel foglalkozott, a többi között az iskolaigazgatók jogkörével, a pedagógusok vállát terhelő szervezőmunkákkal. BÖHM JÓZSEF, Somogy megye tanácselnöke, többek között a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek helyzetét taglalta. Kiemelte, hogy az ötödik ötéves terv előkészítésének időszakában ki lehetne dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyeket ilyen esetekben a gazdaságos termelés előkészítésére tenni akarunk, s 1976-tól érvényesíthetnénk is ezeket. NAGY PÁLNÉ Zala megyei képviselő, pedagógus az oktatásügy megyei fejlődéséről adott számot. Kérte továbbá, hogy megyéje a körzeti óvodai és általános iskolai hálózat fejlesztéséhez kapjon több támogatást NAGY CSABA Bács-Kiskun megyei képviselő, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat művezetője , utalva a lakásépítési formák módosított pénzügyi feltételeire, sérelmezte, hogy ez Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza szempontjából hátrányos módon differenciál. GAJDOS JÁNOS Nógrád megyei képviselő, ÁFÉSZ igazgató-elnök e tisztességtelen haszon jogi fogalmának meghatározásáról szólva az eredményesebb árellenőrzést szorgalmazta, egyetértve a kormány intézkedési tervével. Szünet következett, majd Apró Antal elnökletével folytatódott az ülés. KANGYALKA ANTAL Csongrád megyei képviselő, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatója egyebek közt üzem- és munkaszervezési kérdésekkel foglalkozott. MILOVÁN ILDIKÓ budapesti képviselő, a Budapesti Vegyi Művek laboránsa a vegyiparban dolgozó nők néhány problémáját fejtegette, például továbbtanulás, gyermekintézmény és bérproblémák vonatkozásában. HORVÁTH KÁLMÁN Veszprém megyei képviselő, a bakonykoppányi termelőszövetkezet elnöke a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének kérdéseiről szólott. Miután több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Apró Antal lezárta a vitát. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszolt a vitában elhangzottakra. Folytatja munkáját az DR. HORGOS GYULA: A kohó- és gépiparnak meghatározó szerepe van az életszínvonal emelésében A miniszter nyomatékosan utalt arra, hogy a kohó- és gépipar szerepe meghatározó a nemzeti jövedelem növelésében, a beruházási lehetőségek, a külkereskedelmi mérleg és állami költségvetés egyensúlyának alakulásában, és ezeken keresztül az életszínvonal emelésében. A kohó- és gépipar a IV. ötéves tervidőszak első két évében teljesítette a népgazdasági tervből a két ágazatra háruló legfontosabb feladatait: a kohászat termelése 1972-ben az előző évhez képest 5,9 százalékkal növekedett így 1972-ben meghaladta az ötéves tervben előirányzott évi átlagos növekedési ütemet. Nyersacélgyártásunk több mint 3,2 millió tonna volt, mérséklődött az acélhiány. Javult a feldolgozóipar anyagellátása. Azzal számolunk, hogy ez a kedvező irányzat 1973-ban és a következő években is tovább folytatódik. A gépipar termelése tavaly az ipari átlagot jóval meghaladó mértékben, 11,3 százalékkal nőtt. Ezeknek az eredményeknek és az idei tervszámoknak alapján az ágazat az ötéves terv célkitűzéseit is várhatóan túlteljesíti. A termelés ilyen nagyarányú fejlődését elsősorban a központi fejlesztési programokban előírt feladatok végrehajtása és a termelékenység javulása, segítette elő. A közúti járműfejlesztési programban részt vevő vállalatok — a korábban megvalósult fejlesztések, alapján a termelésüket 1972-ben 18,6 százalékkal növelték. A program jelenlegi, második szakaszában a fejlesztés gerincét az autóbuszgyártás képezi. Ennek keretében az Ikarus gyár nemzetközi színvonalnak megfelelő gyártmánykonstrukciót fejlesztett ki. Késedelem mutatkozik viszont az autóbuszgyártással kapcsolatos beruházások megvalósításában. A számítástechnika fejlesztése a központi fejlesztési programnak megfelelően halad. A programban érdekelt 6 vállalat az 1971—1972. évi értékesítési tervét teljesítette. A Videoton az általános rendeltetésű elektronikus logikai gépekből az előző évi 10-zel szemben — az előirányzatot meghaladóan — 46 darabot értékesített. Az exportforgalom a kohó- és gépiparban termelést jóval meghaladó mértékben növekedett. NÉPSZAVA 1973. március 23. rock Jenő vitozárója . Tevékenységünk sikerének záloga, hogy az MSZMP töretlen és bevált politikai irányvonalán haladva dolgozunk a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán a következő két esztendőben is, a következő kongreszszusig. A politikai döntések és a gazdasági elhatározások minden alapvető kérdésben összhangban vannak. A gyakorlati élet, a fejlődés újszerűen vet fel, s számunkra ma még ki nem számíthatóan újszerűen fog is felvetni a következő két esztendőben igen sok problémát Pártunk, a munkásosztály, szocialista egységbe kovácsolódó népünk érdekei — a proletár nemzetköziség elveit szem előtt tartva — mutatják meg a megoldás útját. Kormányunk ezt az irányvonalat követte és követi legjobb tudása szerint a jövőben is. Fock Jenő ezután arról beszélt, hogy a kormányexpozé természetesen nem térhetett ki minden témára, csupán a leglényegesebb kérdésekre, ami azonban nem jelenti azt, hogy a szóba nem került témák nem fontosak. Néhány hónap múlva az országgyűlés pléiiuma elé kerül a múlt esztendőről szóló költségvetési zárszámadás, s akkor a most kisebb hangsúlyt kapott témákról is minden bizonnyal több szó esik majd. Ezek közé tartozik a közoktatás és a népművelés területe. 1974-ben törvényjavaslatot nyújtunk majd be a párt határozata nyomán. Fock Jenő utalt arra, hogy a képviselők az oktatásra, a közművelődésre vonatkozó jogos igények kapcsán kérték a kormány intézkedését. Az igényeknek az idén kisebb, 1974—1975-ben valamivel nagyobb részét tudjuk majd kelégíteni, valódi megoldást azonban csak az ötödik ötéves tervben tudunk biztosítani. Az ifjúsági tömegsportot széles körűen kell biztosítani. A testnevelés és a sport irányítását állami feladattá tesszük. A kormány erre vonatkozó javaslatát — a párt határozatának megfelelően — kidolgozta és az Elnöki Tanács elé terjesztette. A továbbiakban arról beszélt, hogy az átgondolt intézkedések , hatására mérséklődött a beruházások korábban egészségtelenül gyors üteme, fokozódott a beruházások koncentráltsága. Ezzel párhuzamosan azonban gondolni kell a jövőre, számolni a szükséges fellendüléssel. Vannak ugyanis, akik azt hiszik: ha három-négy évig a jelenlegi szinten tartjuk, nem növeljük a beruházást, azzal „jót teszünk”. Akkor cselekszünk helyesen, ha a nemzeti jövedelemmel arányos mértékben növeljük. Már csak azért is, mert sokszor nem is új építkezésekre van szükség, egyszerűen csak a régi gépeket, kimustrált berendezéseket kell modernekkel felcserélni. Ez magyarán azt jelenti, hogy —vap megint nő a beruházás a helytelen szemlélettel szemben — okos célokra fordítjuk a pénzt. A beruházásokat illetően a kormány elvileg továbbra is az 1972- ben és az idei évben kialakult tendenciák folytatására törekszik. Szólt Fock Jenő a könynyűparról, s ezen belül a textil- és textilruházati ipar, valamint a bőr- és a cipőipar rekonstrukciójáról. Ebben az ötéves tervben összesen 18 milliárd forintot fordítunk ebben az ágazatban a rekonstrukcióra. Folyamatban van a bútor-, a nyomda- és papíripar rekonstrukciója is. Elismeréssel szólt a bútor- és a kötszövőiparról, ahol új gyárak építése helyett a régieket modernizálták, még akkor is, ha ez néhol — mint például Szabolcs megyében, ahol új beruházásra számítottak — némi csalódást okoz. Egyszerűen a sorrend felcseréléséről van szó, hogy hamarabb kapjunk kész terméket. Az új gyárak megépülnek, de csak a rekonstrukció után. A mostani ötéves tervben nem fejeződik be a könnyűipar rekonstrukciója, a teljes végrehajtásért a következő ötéves tervidőszakban is további erőfeszítéseket kell tenni. A rekonstrukció együtt jár (Folytatás a 3. oldalon)