Népszava, 1973. március (101. évfolyam, 50–76. sz.)

1973-03-24 / 70. szám

2 DR. SZÉNÁSI GÉZA: Az új törvény jól szolgálja a bűnüldözés hatósági feladatait Dr. Szénási Géza el­mondotta, hogy az ismert­té vált bűncselekmények számával mért rosszbűnö­­zés évi nagyságrendje, kü­lönféle okok által előidé­zett ingadozásoktól elte­kintve, lényeges változást nem mutat. Felhívta a fi­gyelmet a társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett bűncselekmények nagy­fokú veszélyességére. Nemkülönben arra, hogy a gazdasági életben ta­pasztalhatók olyan visz­­szaélések, amelyek egyfe­lől gazdasági vesztegetés, másfelől adócsalás útján nem munkán alapuló, ki­emelkedő jövedelmeket biztosítanak egy szűk ré­tegnek. A dolgozó töme­gek méltán mutatnak fo­kozott érdeklődést az ilyen jellegű cselekmények kö­vetkezetes és hatékony üldözése iránt. Ez a kö­rülmény nemcsak az ob­jektív követelményeknek magas szinten megfelelő büntetőeljárási jogszabá­lyok megalkotását felté­­telezi, hanem szükségessé teszi azt is, hogy majdan a törvény helyes alkalma­zása a bűnüldözés külön­böző szerveinek teljes és zavartalan együttműködé­sét eredményezze, és még szélesebb körben juttassa érvényre a társadalom összefogását a bűnözés visszaszorításáért. A továbbiakban a tör­vényjavaslat alapelveiről szólt, majd a törvényessé­gi garanciák elemzésekor — többek között — kitért az egyes bizonyítási cse­lekmények végzése során a szabadságjogok, az em­beri méltóság, valamint a bizonyításnál közremű­ködni köteles személyek testi épségének és egész­ségének védelmére. A nyo­mozás körében jelentkező kényszerintézkedések sza­bályozásánál a jogalkotó különös gondot fordít azokra az intézkedésekre, amelyeknek alkalmazásá­val a büntetőeljárás alá vont terhelt személyes szabadsága az eljárás fo­lyamán korlátozható. Bün­tetőeljárási jogunkban az előzetes letartóztatás és más személyes szabadság­­jogot korlátozó kényszer­intézkedések csak külön törvényi okok alapján al­kalmazható kivételek; a fő szabály az, hogy a ter­helt az eljárás folyamán szabadlábon védekezhes­sék. E kényszerintézkedé­seket, különösen az előze­tes letartóztatást a javas­lat további garanciákkal bástyázza körül. Ilyen többek között az a rendel­kezés, amely szerint bizo­nyos hosszabb idő eltelte után a terhelt előzetes le­tartóztatása az eljárás bármely szakában csak a Legfelsőbb Bíróság dön­tése alapján tartható fenn. ■— Büntetőpolitikai tö­rekvéseink közé tartozik — mondta dr. Szénási Géza —, hogy a gyerme­keket és fiatalkorúakat egyre eredményesebben kívánjuk óvni a bűnözés irányába indító körülmé­nyektől, a rendezetlen családi élet, rossz baráti környezet, az alkoholiz­mus és egyéb hasonló té­nyezők hatásától. A ja­vaslat a fiatalkorúak elle­ni büntetőeljárás újra­szabályozásával a jogal­kotás területén törekszik elősegíteni az ifjúság- és gyermekvédelem fokozott érvényre juttatását, a fia­talok visszatartását az er­kölcsi zülléstől, a bűnö­zésben való részvételtől. Ennek megfelelően a ja­vaslat a fiatalkorú ellen bírósági eljárásban kizár­ja a vétségi eljárást, vala­mint a tárgyalás mellőzé­sével történő pénzbünte­tés-kiszabást, a szükséges esetekben előírja védő- és óvóintézkedés, valamint a fiatalkorú nevelését, gon­dozását vagy felügyeletét elmulasztó személy elleni intézkedés kezdeményezé­sét. A bűnözés visszaszorí­tásának, a megelőzésnél fontos területe az utógon­dozás is. Itt az a cél, hogy a bűncselekmény miatt el­ítéltet oly módon vezes­sék vissza a társadalom­ba a büntetés letöltése után, hogy többé ne is­métlődjék meg a törvény­nyel, a társadalommal va­ló szembehelyezkedése. A megelőzésnek fontos része a visszaeső bűntettesek számának csökkentése megfelelő utógondozási intézkedésekkel. Az utó­gondozás kellő színvonal­ra fejlesztésében még igen sok a teendő, és feltétle­nül szükséges, hogy a tár­sadalom a bűnüldöző szer­vek segítségére siessen. Befejezésül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a javas­lat, törvényerőre emelke­dése után, jól fogja szol­gálni a bűnüldözés ható­sági feladatait, és alkal­mazásának hosszabb gya­korlata megmutatja majd, hogy később esetleg egyes r­észlet,rendelkezések m­i­­lyen további korszerűsí­tésre, finomításra szorul­nak-ÖZV. GÁSPÁR ISTVÁNNÉ Szabolcs megyei képviselő, hegesztő következett ez­után hozzászólásra, ör­vendetes tényként nyug­tázta a jogi garanciák bő­vülését, ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy Szabolcs megyében kevés a jogot végzett szakember, kevés a bíró, az ügyész, az ügyvéd. Kérte az utánpótlás biz­tosítását. Több képviselő felszóla­lásra nem jelentkezett, az elnöklő Apró Antal dr. Korom Mihálynak adta meg a szót, aki válaszolt a képviselői felszólalások­ra. Örömmel nyugtázta az NÉPSZAVA Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka elismerő véleményeket és egyetértőleg szólt azokról a képviselői kérdésekről, megfontolandó ajánlások­ról, amelyek közvetve a bűnüldöző és igazságszol­gáltató tevékenység haté­konyabbá tétele érdeké­ben hangzottak el. Bizto­sította az országgyűlést, hogy a­ bűnüldöző és igaz­ságszolgáltató hatóságok dolgozói a jövőben is min­den tőlük telhetőt meg­tesznek a közrendért, a közbiztonságért. Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a parlament jogi, igazga­tási és igazságügyi bizott­sága részéről benyújtott kiegészítő és módosító ja­vaslatokkal együtt fogad­ja el, iktassa az ország törvényei közé. Határozathozatal követ­kezett. Az Országgyűlés előbb az írásban szétosz­tott bizottsági módosító, kiegészítő indítványról, majd a törvényjavaslatról szavazoti, a törvényjavas­latot általánosságban — és a bizottság módosító ja­vaslataival egyetértve — részleteiben is egyhangú­lag elfogadta. (folytatás az 1. oldalról) szabály, amely ennyire figyelembe veszi a bűn­­cselekmény súlyát, és azoknak megfelelő eljárá­si módozatokat alkalmaz. Ezután szünet követke­zett. Szünet után az el­nöklő Apró Antal bejelen­tette: dr. Szénási Géza legfőbb ügyész következik hozzászólásra. Dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság elnöke Napirend szerint ezután a Legfelsőbb Bíróság el­nökének megválasztása következett. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy az Elnöki Tanácstól — Losonczi Pál elnöknek és Cseterki Lajos titkár­nak a kézjegyével ellátva — átirat érkezett. Dr Pesta László, az ország­­gyűlés jegyzője ismertette az átiratot, amely rámu­tat, hogy dr. Szakács Ödönnek a Legfelsőbb Bí­róság elnöki tisztségére szóló megbízatása ez év március 29-én lejár. Az MSZMP Központi Bizott­ságának és a Hazafias­ Népfront Országos Taná­csa elnökségének együttes kezdeményezésére az El­nöki Tanács javasolja az országgyűlésnek, hogy az alkotmány idevonatkozó rendelkezése alapján a Népköztársaság Legfel­sőbb Bírósága elnökévé dr. Szakács Ödönt ismé­telten válassza meg.­­ Az előterjesztett javas­lat alapján az országgyű­lés dr. Szakács Ödönt egy­hangúlag a Legfelsőbb Bí­róság elnökévé választot­ta meg. Apró Antal, az országgyűlés nevében si­keres, eredményes, jó munkát kívánt dr. Sza­kács Ödönnek, újbóli megválasztása alkalmá­ból: "•■■■.'...... .­*• Napirend szerint ezután, az interpellációkra került sor. Telefon, közlekedési biztonság, villanyhálózat, orvosi ellátás az interpellációkban BATA JÁNOS Pest megyei képviselő a távolsági telefonbeszélge­tésekkel kapcsolatos tor­lódásokat, hosszas vára­kozást tette szóvá. DR. CSANÁDI GYÖRGY közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában kö­zölte, hogy a panaszok jo­gosak, véglegesen azon­ban csak a távválasztásos rendszer kifejlesztése fog­ja ezeket orvosolni. Addig is Szentendrén 120 új te­lefonállomást kapcsolnak be és 12 követlen vonalat létesítenek Budapestről. KOVÁCS ISTVÁN­NÉ Pest megyei képviselő, a Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár csoportvezetője a 3-as számú fő közlekedési útnak a kerepes-kistar­­csai szakaszán a­ biztonsá­gos útviszonyok megte­remtése érdekében inter­pellált. Dr. Csanádi György válaszában el­mondta, hogy a kormány még az idén napirendre tűzi azoknak a javasla­toknak a tárgyalását, ame­lyeket tárcája terjeszt elő az ország autósztráda­­hálózatának kiépítésével kapcsolatban. VÁMOS GÉZA Pest megyei képviselő, a Monori Állami Gazdaság területi igazgatója a mo­nori állomáson a bizton­­sáságos gyalogos átkelés megoldása tárgyában szó­lott. Dr. Csanádi György válaszában elmondotta, hogy a vasútállomás tel­jes rekonstrukciójára eb­ben a tervidőszakban nem kerül sor, műszaki bizott­ság azonban máris meg­vizsgálja, miként lehet enyhíteni időleges megol­dással a gyalogosok prob­lémáját. Vámos Géza a nehéz­ipari miniszterhez is in­terpellált, a lakossági vil­lanyhálózat bővítésének központi állami támoga­tása tárgyában. Válaszá­­­ban PR. SZEKÉR GYULA nehézipari miniszter kö­zölte, hogy egyre növek­szik az ország villamos energiával történő ellátá­sának fejlesztésére költött összeg, lehetőség van arra is, hogy a megye területén meggyorsítsák a hálózati rekonstrukció ütemét — szükséges azonban tanácsi és lakossági hozzájárulás­sal kiegészíteni az erőfor­rásokat. CSAPÓ JÁNOSNÉ Tolna megyei képviselő, a Simontornyai Bőrgyár üzemvezetője az egészség­­ügyi miniszterhez inter­pellált, intézkedéseket kí­vánva a vidéki és a kör­zeti orvosi ellátás folya­matos biztosítására. DR. SZABÓ ZOLTÁN egészségügyi miniszter vá­laszában aláhúzta: 1960 és 1970 között 6000-rel emel­kedett az orvosok száma, fejlődés tapasztalható, a pályázati rendszer tapasz­talatai általában kedve­zőek. A munkaerőmozgást vizsgálják, s intézkedése­ket hoznak, amelyekkel az eddiginél hatékonyab­ban lehet biztosítani az orvosok, illetve a végző orvosok száma, valamint a területi fejlesztéssel gya­rapodó orvosi állások kö­zötti tervszerű összhan­got. A feladatok megoldá­sában része van az illeté­kes tanácsoknak is. DR. MARTON ZOLTÁN budapesti képviselő az új lakótelepek belső kony­háinak szellőzési problé­májával kapcsolatban in­terpellált. KONDOR JÓZSEF építésügyi és városfejlesz­tési miniszter válaszolt: a minisztérium megállapí­totta, hogy­ a hibák egy része a ventillátorok nem megfelelő üzemeltetéséből adódott. A GB korábban utasította a minisztériu­mot, hogy a belső kony­hákban szüntessék meg a gáztüzelést, térjenek át elektromos áramra. A mi­nisztérium jobb villany­motorokat szerzett be, át­terveztették a ventilláto­rokat, s az alkatrészhiány megszüntetésére is intéz­kedtek. Az interpellációkra adott válaszokat a képviselők és az országgyűlés egy­hangúlag tudomásul vette. Az elnöklő Apró Antal ezután az országgyűlés ta­vaszi ülésszakát berekesz­tette, s további­­ jó mun­kát kívánt a képviselők­nek. (MTI) Dr. Szakács Ödön eskütétele Dr. Szakács Ödön, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt pénteken letette a hiva­tali esküt. Az eskütételen jelen volt Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának­ titkára, dr. Korom Mihály igazság­­ügyminiszter és dr. Szé­nási Géza legfőbb ügyész. (MTI) KÖZÉLET Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken fogadta dr. Friedrich Frö­lich Sthait, az Osztrák Köztársaság magyarorszá­gi nagykövetét. A látoga­tást a nagykövet kérte. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága táviratban üdvö­zölte a Luxemburgi Kom­munista Párt március hó 24-én kezdődő kongresz­­szusát. Indiába utazott Dajka Ferenc, a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára az indiai Petró­leumipari Dolgozók Szak­­szervezete meghívására. Az Országos Ifjúságpo­litikai és Oktatási Tanács Ilku Pál művelődésügyi miniszternek, a tanács el­nökének elnökletével pén­teken ülést tartott. A MÉM-ben pénteken befejeződött a magyar— csehszlovák mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari ál­landó munkabizottság ne­gyedik ülése. A csehszlo­vák küldöttség pénteken elutazott hazánkból. A KISZ központi bizott­ságának ifjúmunkás taná­csa pénteken ülést tartott. A KISZ kb székházában megrendezett tanácskozás napirendjén az újítómoz­galommal és a kommu­nista műszakokkal kap­csolatos tennivalók, az if­júsági mozgalomra háruló feladatok szerepeltek. Kitüntetés Az Elnöki Tanács Balla Jánosnak, az Építők-, Fa-, Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete budapesti bizottsága elnökének a szakszervezeti mozgalom­ban végzett több mint két évtizedes eredményes munkássága elismerésé­ért a Munka Érdemrend arany fokozata kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Gyön­gyösi István, a szakszervezet fő­titkára adta át. 1973, méretes M. Az Országos Választási Elnökség közleménye A megüresedett két or­szággyűlési képviselői vá­lasztókerületben a jelölő­gyűléseket megtartották. A jelölteket a Hazafias Népfront Országos Taná­csának Elnöksége az Or­szágos Választási Elnök­ségnek bejelentette. Az Országos Választási El­nökség megállapította, hogy a jelölések a törvé­nyes követelményeknek megfelelnek. Ezért a bu­dapesti 19-es számú or­szággyűlési választókerü­let jelöltjeként Avar Ist­ván színművészt, a Nem­­zeti Színház tagját, a Ba­­­­ranya megyei 4-es számú országgyűlési választó­­kerület jelöltjeként Nov­ko­­vics Jánost, az MSZMP megyei bizottságának első , titkárát elfogadta. (MTI) . Az Arab Szocialista Újjászületés Pártja küldöttségének tárgyalásai A Szíriai Arab Köztár­saságból az Arab Szocia­lista Újjászületés Pártjá­nak hazánkban tartóz­kodó küldöttsége Abdul­lah al-Ahmar főtitkár­­helyettes vezetésével pén­teken délelőtt folytatta tárgyalásait az MSZMP Központi Bizottsága szék­­házában. A tárgyalásokat a magyar párt részéről Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB tit­kára vezette. Délután a küldöttség látogatást tett a Haza­fias Népfront Országos Tanácsában, ahol Bencsik István főtitkár tájékoz­­tatta a delegációt a Ha­zafias Népfront tevékeny­­ségéről Munkavédelmi filmbemutató A Szaktanács munka­­védelmi osztálya és az egészségügyi felvilágosító központ pénteken mun­kavédelmi filmbemutatót rendezett. A zsűri az ok­tató- és dokumentum­­filmek kategóriájában 9, a riport- és játékfilm kategóriában 6, a munka­­egészségügyi kategóriá­ban pedig 9 filmet érté­kelt. Az év legjobb munka­­védelmi filmje díját kap­ta a „Végzetes mulasztá­sok” című alkotás, ame­lyet Kelemen Lajos írt és rendezett. Az oktató- és dokumemtumfilm kategó­riában az „Érintésvéde­lem­’ (rendezője Pásztory János), a riport- és játék­film kategóriában a ,,Fő­­m­ök kartárs intézkedik” (rendezője Szabó Lajos) című film nyerte el a kategória első díját. A munkaegészségügyi kate­góriában az első díjat­­ három rövid, alkoholelle­­nes film nyerte. (Ren­,,­dezte Varasdy Dezső.) A legjobb rendező dí­­­ját a zsűri Kelemen La­ ,­josnak ítélte a „Végzetes mulasztások” című alko- ,­tásáért. A munkavédelmi­­ és munkaegészségügyi filmek idei legjobb , operatőri munkájáért , Tiefbrunner László kapta ki, a díjat. A munkavédelmi , filmek legjobb szakértői díját Hirmann Lászlónak , és Molnár Lajosnak ítél- ... ték. Az egészségügyi fil-fil­mek legjobb szakértői dí *­ját dr. Nagy Andor nyer-'z' te el. A közönség díját'-'. dr. Babura László ..Kis,* gép, nagy segítség” dmű*^' filmjének ítélték.­­ (is- P) A televízió tavaszi programjából elkészült a tv II. ne­gyedévi műsorterve, amely immár jóval több mint kétmillió előfizető — a családtagokat számítva 5—6 millió néző — igé­­nyeit, érdeklődését igyek­szik kielégíteni. S ez bi­zony nem könnyű, bármi­lyen változatosnak, sok­oldalúnak ígérkezik is a program. Egész sor új tv-játék és film vár bemutatóra a legkülönbözőbb műfajok­ban. Kolozsvári Gra­nd­­pierre Emil: A burok cí­mű tv-filmje Zsurzs Éva rendezésében jó szórako­zást ígér a groteszk játé­kok kedvelőinek. Ema­­nuil Kazakevics jeles szovjet író regényéből ké­szült a Lauterburg vá­rosparancsnoka című tv­­dráma, amelyet moszkvai vendégrendező, L. Rez­­nyikov vitt képernyőre. Pintér József—Wieder­mann Károly hétrészes történelmi kalandfilm­sorozata egy falusi fiatal­ember (alakítója Harsányi Gábor) eseményekben gazdag életének néhány esztendejét mutatja be. A sorozat címe: Egy óra múlva itt vagyok. Folytatódik az Olvas­­ta-e- sorozat (reméljük az eddigieknél sikeresebb produkciókkal). A televí­zióra írt művek szerzői Karinthy Frigyes, Nagy Lajos és Szerb Antal. A negyedév során öt főváro­si és öt vidéki színház előadását közvetítik, fel­vételről. Az irodalmi műsorok skálája is széles. A Val­lomások prózában sorozat Szabó Pál születésének 80, Krúdy Gyula halálá­nak 40. évfordulójáról em­lékezik meg. A költészet napján az Irodalmi Szín­padról adnak közvetítést. Bánki Zsuzsa műsorának címe­,Nincs mese. A Köl­tészet sorozat egy-egy esttel tiszteleg a 75 éve született García Lárvá­nak és Fodor Józsefnek, valamint Juhász Gyulá­nak születése 90. évfor­dulóján. Jó kezdeménye­zés a gyerekeknek szánt képes irodalmi folyóirat, a Cimbora megjelenése a képernyőn. Szórakoztató műsorban sem lesz hiány. A hat he­tenként jelentkező Maga­zin, Abody Béla, Antal Imre, P­éz Ádám vezeté­sével, száz percnyi tarka prózai és zenés műsort ad. Kellér Dezső konfe­­ranszai történetét meséli el a nézőknek. A Film­múzeum adásaiban Bajor Gizivel, Jávor Pállal, Csortos Gyulával, Rajnay Gáborral találkozhatunk. A Televarieté vendégei ezúttal a Kessler-nővérek lesznek. Folytatják a pá­rizsi Olympia varieté­­műsorának bemutatását is. Több mint húsz mozi­film kerül képernyőre, köztük a magyar Utazás a koponyám körül és a Szerelmi álmok. Bemutat­ják Kozincev, a kiváló szovjet rendező két film­jét, a francia „új hullám” filmjei közül pedig Truf­faut, Godard és Agnes Varda egy-egy jelentős alkotását. A bűnügyi fil­mek kedvelői bizonyára szívesen nézik majd Ar­zéne Lupin kalandjait, a francia tv 13 részes soro­zatát. A szokottnál is gazda­gabb az útifilmek válasz­téka. Etiópiát barangolja végig az angol BBC hat­­részes dokumentumfilm­­je. Japánt mutatja be egy nyolcrészes csehszlovák riport. A RA-expedíció című kétrészes svéd film Thor Heyerdahl két izgal­mas és nevezetes papi­­ruszhajó-kísérletéről szá­mol be. Ugyancsak érde­kesnek ígérkezik a Mon­gólia hétköznapjait fel­villantó filmriport, Kárpát-Ukrajna mu­tatja be a magyar és a szovjet tv közös alkotása. A Szülőföldem sorozatban Végh Antal kalauzolásá­val ismerkedhetünk meg a Túr és a Szamos közötti vidék, Erdőhát múltjával, jelenével. Figyelmet érdemel há­rom új műsorsorozat. A­­ Boldog ember sorozat ki­lenc kisfilmjének alkotói egyszerű, dolgozó embe­rek között keresték a vá­­­­laszt, a boldogság relatív­­ fogalmának meghatározá­sára. A Vallomások a XX .­ századról portréműsorai­­k­ban veteránok szólnak " századunk igaz harcairól " és harcosairól. Útjára in­dul a Tükrös című nép­rajzi, népművészeti soro­zat is. A képzőművészeti m­­­unka című­ magazin tájé­koztat a jelentős kiállítá-­­sokról, az alkotói és kör­ ' nyezetesztétikai problé­mákról. Portréfilm készült Mészáros László szobrász és Paizs Goebel Jenő fes­tőművész életművéről. A könnyűzenei adások , mellett a klasszikus mu- ■ zsika is méltó fórumot­­, kap a képernyőn. Bemu­tatja­? Verdi: Attila című operájának margitszigeti. • felvételét valamint a­ Falstaff opera-kereszt metszetét. A Tv Zenei Színháza s négy bemutatót tart. A Mézesfazék Vargha Ba­lázs és Daróczi Bárdos Tamás zenés, derűs népi­­ játéka. Az V-háború cí­mű báboperát Vörösmarty .. költői besz­élyéből Weöres , Sándor és Sárközi István­ írta. Képernyőre kerül A­ pomir című jugoszláv sza­­tírikus opera és Iberi vígoperája, az­ Angelika. Végül egy kis ízelítő a­­ gazdag sportműsorból . Április 29-én a Népsta- ■­dionból közvetítik az osztrák—magyar váloga­tott labdarúgó-mérkőzést. május 1-én a Hra.aya.r . Népköztársasági Kupa­­ döntőjét.(v. •*.)

Next