Népszava, 1973. május (101. évfolyam, 101–125. sz.)
1973-05-31 / 125. szám
1973. május 31. ÜE3 Tallózás levelek között járt-e földgyalu a Kert utcában? Az Üröm és Pilisborosjenő közötti összekötő út építését örömmel fogadták a helybeli lakosok és a nem helybeli kiskerttulajdonosok. Bár ez utóbbiak közül a Kert utcaiak örömébe némi „üröm” is vegyült. Ahogy értesültünk, a földgyalu, amely az építők előtt a talajt egyengette, a Kert utcán is átvonult néhányszor és hernyótalpával feltúrta a földutat. Ha feltúrta — állítsa is helyre, simítsa el a hepehupát a munkálatok befejeztével — mondták többen. A javaslat ésszerűnek tűnt. Az út törvény szerint ugyanis a közút rongálóját meg lehet büntetni és a helyreállításra kötelezni. S ez annál egyszerűbben megvalósítható, mivel az Üröm—Pilisborosjenő közötti összekötőút-építés kivitelezője — mint megtudtuk — tanácsi irányítás alá tartozó vállalat. Megtudtuk azonban, azt is a Pest megyei Tanács A tartós fogyasztási cikkek garanciális javítása, a javítás módja s körülményei vissza-viszszatérő panasz tárgyát képezik. Levelezési rovatunk ezért úgy határozott Gémes Ferenc szigethalmi olvasónk forróvíztároló-cserével kapcsolatos ügyében, hogy a panaszra a felügyeleti hatóságnak, a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékes főosztályának a figyelmét felhívja. Az igazgatási főosztály a kivizsgálás eredményéről az alábbi tájékoztatást adta: ..A Hajdúsági Iparművek márkaszervizének műszerészei a GELKA értesítésétől számított 2 hét elteltével felkeresték a anaszost, hogy kicseréljék készülékét. Mivel azonban a GELKA-szerviz egy 30 literes víztárolóról írt a jelentésében, a műszerészek is 80 literes cserekészüléket vittek magukkal, 120 literes helyett”. A tájékoztatás szerint a hibás forróvíztárolót újabb 3 nap múlva kicserélték és a műszerészek „szíves elnézést kérték”. Arról nem tudunk, hogy a tévedőket is figyelmeztették volna építési, közlekedési és vízügyi osztályától, hogy: „A kivitelező vállalat az útépítés technológiáját ismertetve bebizonyította, hogy az útépítés Üröm községtől kiindulva történt és a gép természetszerűleg a leendő út vonalában haladt előre és ha visszatért is a faluba, a saját útvonalán ment..Egy állítás, egy tagadás. A tanácsi illetékes az utóbbit fogadta el. Ami pedig a helyreállítást illeti: „Ha a földgyalu és a henger — mint az érdekelt tulajdonosok kérték — néhányszor végigvonulna a Kert utcán, tartós eredménnyel nem járna. Eredményes munkát az úgynevezett mechanikai stabilizáció eredményezne, de ennek költsége 60—70 ezer forint lenne, s ennyi befektetést a Kert utca forgalma egyelőre nem indokol” — tartalmazza a tanácsi válaszlevél. De azért azt a hepehupát csak el kellene simítani. Mindenesetre mi feltételezzük: hasonló okból a szerviz ügyfeleinek nem lesz bosszúságban részük. Sületlen zsemlecipő — több tanulsággal A sületlen zsemlecipó úgy került a szerkesztőségi íróasztalra, hogy Bogár Gerincnek eladták. Visszavitte az 5420. számú KÖZÉRT-be. S elutasították. Tulajdonképpen ezzel — a Belvárosi KÖZÉRT Vállalat válaszából ítélve: — nem követtek el szabálytalanságot. „A közegészségügyi szabályok szigorúan előírják, hogy közvetlen fogyasztásra kerülő áru nem cserélhető .. De akkor mi történjék a sületlen cipóval és a károsuló vásárlóval? Dobja el? Alkalmasint Bogár Gerőné eldobhatta volna a cipót, de nem volt és nincs eldobni való pénze. Ezenkívül — úgy tudjuk — arra is van szabály, hogy a „fogyasztásra kerülő áru” fogyasztásra alkalmas is legyen. S hogy mit tehet az üzletvezető? Hát többek között azt, amire egyébként utasítást is kapott vállalatától az ügy kivizsgálását követően: Kizárólag olyan árut vegyen át a szállítóktól, amely jó minőségű és fogyasztásra alkalmas. Véleményünk szerinti célravezető megoldás: 1. A sütőipar csakis sült pékárut szállítson. 2. Ha sületlent szállít, a boltvezető ne vegye át s erre a megfelelő ösztönzőt a vállalat dolgozza ki. Mindezt azért mondtuk el a zsemlecipő kapcsán, mert a jelenlegi gyakorlat — sajnos — még sok kívánnivalót hagy maga után... Szakács Józsefné nem Antal Barnabás... Megtörtént a közelmúltban. Antal Barnabás 1163 Budapest, Döbröce u. 32. szám alatti olvasónk azzal a kéréssel keresett fel bennünket, hogy továbbítsunk egy levelet Szakács Józsefné 1038 Budapest, Dömös u. 32. szám alatti címzettnek. A levelet egyébként nem ő írta: ő kapta! Neki kézbesítette ismeretlen okból — a postás. Hogy Antal Barnabás nem lehet azonos Szakács Józsefnével — ez nyilvánvalónak látszott. És Sashalmon lakik, nem Csillaghegyen, mint a címzett. Ilyen előzmények után mi sem mertük egyszerűen csak továbbküldeni a levelet. Mit lehet tudni? Hátha ismét Antal Barnabásnak kézbesítik. S akkor kezdhetjük elölről. A „rendhagyó” kézbesítésre ezért — a budapesti postaigazgatóságot kértük meg. S közben kiderült a következő: „Szakács Józsefné levelét a helyes cím ellenére Csillaghegy helyett Sashalomra irányították. A sashalmi postahivatal kézbesítője szintén gondatlanul járt el a kézbesítés során. Az érdekelt postahivatalokat felhívtam a gondosabb irányításra, illetve kézbesítésre” — tájékoztatott az igazgatóság helyettes vezetője. Természetesen arról is hírt kaptunk, hogy a tévelygő levél végül is megérkezett a címzetthez. Mit lehet erre mondani? Hacsak nem azt, hogy: jobb késve, mint soha ... E. A. „A műszerészek elnézést kértek...” Vissza a halálból! Szívinfarktus — Agysejtek oxigén nélkül — Mesterséges hűtés Az újjáélesztés feltételei A közelmúltban tartott mentőkongresszus, amelyen külföldi szakemberek is részt vettek, összehasonlította a különböző országok újjáélesztési statisztikáját. Ebből kiderült, hogy a műtőben, az intenzív osztályon, a jól felszerelt rohamkocsikban, az egybehangolt csoportok a legsikeresebb eredményeket a szívinfarktusok esetében érték el. A szívinfarktus következtében klinikai halált szenvedettek mintegy felét sikerült újjáéleszteni. Már nem ilyen kedvező a kép a műtét közben beállt, váratlan halálesetnél: ezeknek a betegeknek egyharmada éledt újjá. A súlyos balesetekkor, amikor különböző szervek együttesen károsodnak, csupán 10 százalékos az eredmény. Erről beszélgettünk dr. Székely Ottó kandidátussal, az Országos Traumatológiai Intézet igazgatóhelyettesével. — A mai tudomány a halait folyamatosnak tekinti, a légzés és a szívműködés megálltakor a sejtek — a szervektől függően — még megtartják életképességüket — mondotta. — Ha a szív, illetve a keringés és a légzés megáll, teljes oxigénhiány lép fel, márpedig a sejtek működéséhez oxigén szükséges. A szív ugyan hoszszabb ideig is elviseli az oxigénhiányt és megindítható, csakhogy addigra az agysejtek visszavonhatatlanul károsodnak, mivel ezek csak 4 percig bírják ki oxigén nélkül. Tehát, ha ilyen esetben meg is indítjuk a szívet, az illető véglegesen eszméletlen marad, úgynevezett agyhalál állapotába kerül. Ezeknek a betegeknek a legfontosabb életfunkcióit mesterségesen kell támogatni, illetve fenntartani. Az agy tűrőképességét a teljes oxigénhiánynyal szemben nagymértékben lehet fokozni mesterséges hűtéssel. A szív— tüdő készülék alkalmazása ugyancsak lehetővé teszi, hogy az agysejteket a szív működése nélkül kellő mennyiségű oxigénnel ellássuk. Ezeket a módszereket használja fel például a modern szívsebészet . Az újjáélesztés lényege a szívműködés — keringés, illetve a légzés megindítása, vagy annak megindulásáig ezen funkciók helyettesítése. A szívműködés és a légzés megindítása a mesterséges lélegeztetés és a szívmaszszázs segítségével, a legegyszerűbb kézi módszerektől a legmodernebb készülékekig történik, a megfelelő gyógyszerek igénybe vételével. Ma Magyarországon a mentőszolgálat kitűnő szervezete és szakmai felkészültsége, valamint kórházaink egyre szaporodó intenzív osztályai és részlegei révén javulnak a lehetőségek az újjáélesztésre. Ennek tulajdonítható, hogy a sikeres újjáélesztések száma emelkedik. Persze, mindenkit nem lehet újjáéleszteni, hiszen ez függ az alapbetegségektől, illetve a szervkárosodásoktól is, amelyek következtében a klinikai halál bekövetkezett. Az is döntő, hogy idejében történik-e a szakszerű beavatkozás — fejezte be a tájékoztatást dr. Székely Ottó kandidátus. Balla Ödön NÉPSZAVA KÖZÉLET Nemeslaki Tivadarnak, a SZOT titkárának vezetésével szerdán visszaérkezett Budapestre a magyar szakszervezeti küldöttség. A delegáció a Jugoszláv Szakszervezetek Szövetségi Tanácsának meghívására látogatást tett Jugoszláviában és megbeszéléseket folytatott a szövetségi titkárság képviselőivel. Budapestre érkezett az NDK Nemzeti Frontja Nemzeti Tanácsának delegációja, Günther Jähne alelnök vezetésével, a Hazafias Népfront tevékenységének tanulmányozására. Az MTA és Közgazdaságtudományi Intézete, valamint ipargazdaságtani kutató csoportja meghívására Magyarországra érkezett A. G. Aganbegjan professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a novoszibirszki Ipargazdasági és Szervezési Intézet igazgatója. Juhász Ottó, az Építők Szakszervezetének titkára és Gavallér Károly nemzetközi felelős hazaérkezett Olaszországból, ahol a testvérszakszervezet VIII. kongresszusán vettek részt. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Kolumbiai Köztársaság kormánya megegyezett abban, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítenek nagykövetségi szinten. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bartók Kálmánnénak, a szombathelyi cipőgyár szakszervezeti bizottsága titkárának nyugállományba vonulása alkalmából több évtizedes eredményes szakszervezeti munkássága elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Turzó László, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára adta át. Elutazott Nguyen Colhach Nguyen Co Thach, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszter-helyettese, aki Marjai József külügyminiszter-helyettessel és a Külügyminisztérium más vezetőivel folytatott megbeszélést. néhány napos magyarországi tartózkodás után szerdán elutazott Budapestről. A külügyminiszter-helyettest fogadta Péter János külügyminiszter is. (MTI) Magyar—norvég kereskedelmi tárgyalások Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter hétfőn kezdődött norvégiai hivatalos látogatása során megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Hallvard Eika norvég kereskedelem- és hajózásügyi miniszterrel a két országot érintő, valamint nemzetközi kereskedelmi kérdésekről. Megállapodtak abban, hogy a két fél bátorítani fogja az üzleti köröket a kereskedelmi kapcsolatok dinamikusabb fejlesztésére. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Visegrádon rendezte meg a Rozsnyai-emlékversenyt, melyen az ország minden részéből érkezett 32 fiatal gyógyszerész számolt be kutatási eredményeiről. Elutazott Borisz Volinov űrhajós ezredes Szerdán elutazott hazánkból Borisz Volinov űrhajós ezredes, a Szovjetunió hőse, a Szojuz 5 parancsnoka. A kedves vendég búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Dapsi Károly, az MSZBT alelnöke, dr Gombár József, a KISZ központi bizottságának titkára, Menyhárt László nehézipari miniszterhelyettes, Kutika Károly vezérőrnagy, az Ifjú Gárda Országos Tanácsának elnöke, valamint a Külügyminisztérium képviselői. A. M. Szorokin követtanácsossal az élen ott volt a budapesti szovjet nagykövetség több diplomatája. Indulás előtt Volinov ezredes nyilatkozott az MTI munkatársának. — Mindenekelőtt szeretném megköszönni magyar barátaimnak, az MSZBT és más szervek képviselőinek azt a szívélyes fogadtatást, amelyben részesítettek, és azt a nagy figyelmet, amelyet itt-tartózkodásom egész ideje alatt irántam tanúsítottak — mondotta. — Úgy éreztem magam önöknél, mint régi ismerősök, jóbarátok körében. 1969-ben egyszer már átrepültem Magyarország fölött, s a végtelen magasságból is jól meg tudtam különböztetni a Dunát, a Balatont és más tájakat. Most közvetlen közelről láthattam szép országukat, találkozhattam magyar barátainkkal. Úgy vélem — és ez számomra a legfontosabb —, hogy látogatásom, ha szerény mértékben is, de hozzájárult a magyar és a szovjet nép barátságának erősítéséhez, elmélyítéséhez. A szovjet—amerikai űrkutatási együttműködéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva, Borisz Volinov utalt arra, hogy a két év múlva, 1975 júniusában esedékes első közös űrrepülés további nagy távlatokat nyithat a világ kozmikus térségének megismeréséhez. — Bízom benne, hogy bajtársaim sikerrel fogják teljesíteni a rájuk váró feladatokat — jelentette ki az űrhajós ezredes, majd befejezésül a következőket mondotta: — Budapestről távozóban szeretnék újabb kiemelkedő eredményeket kívánni a magyar dolgozóknak a szocialista építőmunkában, amelynek egyik nagyszerű alkotását ismerhettem meg a gyöngyösvisontai Gagarin Hőerőmű átadási ünnepségén. (MTI) Befejeződött a közalkalmazottszakszervezetek vezetőinek tanácskozása Szerdán befejeződött a közalkalmazottak és rokonszakmabeli dolgozók szakszervezetei nemzetközi szövetsége igazgató bizottságának 24. ülésszaka. A tanácskozáson az V. nemzetközi szakmai konferencia határozatainak végrehajtásáról tárgyaltak, és megvitatták a további feladatokat, különös tekintettel a szakmai bizottságok hatékonyabb munkájának elősegítésére Az igazgató bizottság több határozatot hozott, a többi között javasolja, hoogy a nemzetközi munkaügyi szervezet 1975-ben tartandó nemzetközi konferenciáján tűzzék napirendre a szabadságjogok problémáit a közszolgálatban. Felhívja a közszolgálati dolgozók valamennyi szakszervezetét, hogy a VIII. szakszervezeti világkongresszus feladatait tartalmazó dokumentumokat széles körben vitassák meg, és elgondolásaikat, javaslataikat terjesszék az ez év októberében Várnában tartandó kongresszus ex. MTI* Tudományos ülésszak A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola az idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Ebből az alkalomból háromnapos jubileumi tudományos ülésszakot tart. A szerdai ünnepélyes megnyitón a Vasas Székház dísztermében dr. Szilágyi Miklós főigazgató üdvözölte a megjelenteket, közöttük dr. Kornidesz Mihályt, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesét és dr Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettest, aki megnyitó beszédében — a főiskola történetének áttekintése után — a feladatokról szólt. A tudományos ülésszakon az oktatók szekcióülések keretében tartott előadásaikban ismertetik mindazokat az eredményeket, amelyeket elértek a műszaki felsőoktatásban, a főiskolai szintű kommunista szakemberképzésben, valamint beszámolnak tudományos tevékenységükről, új eredményeikről. (MTI) Válasz riportunkra Lesz telefonfülke Lapunk április 8-i számában „A miskolci néptribun” címmel riportot írtunk egy munkáskerület tanácstagjáról, aki elmondta, hogy jóideje „hajtja”: legyen egy nyilvános telefonállomás a körzetében, hiszen az adott esetben létfontosságú lehet, életeket menthet. A dolog azonban nem egyszerű: azon a területen még nincs telefonhálózat. A miskolci postaigazgatóság most levelében értesített bennünket: a hálózatbővítés terve elkészült, létesül egy új telefonközpont is, így a munkáskörzet az év végére megkapja a kért nyilvános telefonállomást Minderről természetesen a tanácstagot is értesítették. Mindkettőt köszönjük. Tegnap délelőtt ülést tartott az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége A testület megtárgyalta az elnökség jelentését az élelmezésipari bér- és jövedelempolitika néhány kérdéséről, majd megvitatta az élelmezésipar 1972. évi munkavédelmi és üzemegészségügyi helyzetét. Az előterjesztésből kitűnt, hogy tavaly az ezer dolgozóra jutó balesetek száma 1,3, a három napon túl gyógyuló üzemi balesetekkel járó táppénzes napok száma 0,7 ,százalékkal nőtt, csökkent viszont a halálos balesetek száma 25-ről 17-re. A 17 halálos balesetből 10 közlekedési jellegű volt. Az átlagok mögött azonban nagyok az eltérések Jelentős a visszaesés a húsiparban, ahol a biztonságos munkakörülmények mellőzésével növelték a termelést. A hűtőiparban folytatott rekonstrukció során igyekeztek ugyan kiküszöbölni a legsúlyosabb veszélyforrásokat, de nem fordítottak kellő gondot az anyagmozgatás korszerűsítésére. Hasonló a helyzet a sütőiparban is. A söriparban romlott a biztonságtechnikai fegyelem, és gyakoribbakká váltak a balesetek. Az ÉDOSZ elnöksége a tapasztalatok alapján megállapította, hogy a balesetek kivizsgálása túlnyomórészt formális, a baleseti jegyzőkönyvek nem jelzik a sérülés valódi okait. A biztonsági szemlék sem érik el mindig céljukat, a mulasztókat ritkán vonják felelősségre. A szociális fejlesztések üteme sem mondható megfelelőnek. Tavaly az élelmezésiparban körülbelül 1,7 milliárd forintot fordítottak a dolgozók egészségvédelmére, a munkabiztonság és a szociális ellátás fejlesztésére. Helyenként sajnos a rossz adottságok, a korszerűtlen üzemépületek csökkentik az anyagi ráfordítás hatékonyságát. Ezért különösen nagy feladat hárul a vállalati szakszervezeti szervekre, amelyek határozott állásfoglalással, csupán a szemlélet befolyásolásával is elősegíthetik a munka biztonságosabbá tételét. A munkavédelmi propaganda új módszerekkel bővült: a filmvetítések, plakátok, brosúrák mellett elterjedtek a munkavédelmi vetélkedők, versenyek, ankétok. Ugyanakkor a balesetelhárítási oktatás tartalma elavult, sok helyütt formálissá vált. A központi vezetőség foglalkozott a munkahelyi mikroklímával: némely iparágban sikerült csökkenteni a hő-, a por-, a zaj- és a szénmonoxidártalmat. A gépesítés bizonyos területeken előrehaladt, kialakultak a különböző árufajták mozgatására alkalmas eszközök, ennek ellenére számos gépesíthető munkafolyamatot kézzel végeznek. Az élelmezésipari dolgozók 65 százalékának munkahelyén van üzemorvosi rendelő, de az orvos többnyire csak napi 2-3 órás részállásban dolgozik, ami kevés az üzemorvosi feladatok teljesítéséhez. Emellett sok helyütt indokolatlan takarékosság miatt a rendelők száma és felszereltsége sem kielégítő. A központi vezetőség tagjai közül sokan szóltak hozzá a közérdekű témához. A vitát Kökény István, az ÉDOSZ titkára zárta le. (g. zs.) A baleseti jegyzőkönyvek nem mindig tükrözik a valódi okokat Munkavédelmi kérdéseket tárgyalt az ÉDOSZ központi vezetősége Ifjúsági park épül magyar és szovjet fiatalok társadalmi összefogásával Szolnokon. Mintegy 800 fiatal szeszmentes, kulturált szórakozásához teremtik, meg, a feltételeket.