Népszava, 1973. augusztus (101. évfolyam, 178-203. sz.)
1973-08-01 / 178. szám
1973. augusztus 1. Kiküldött munkatársunk telefon jelentése Berlinből Rózsakertet ültetett a fesztivál A XVIT keddi politikai eseményei a „Szolidaritás a nemzeti felszabadításért, függetlenségért, demokráciáért és a társadalmi haladásért küzdőnépekkel, ifjúságukkal és diákságukkal” jelszavának jegyében követték egymást. Chile, Panama, Peru, Afrika, Bangladesh, Kuba, Korea és még néhány ország küldöttségeit övezte elsősorban figyelem, s a népeikkel való szolidaritás jegyében követték egymást a nagygyűlések, konferenciák. Egyidejűleg azonos témákról beszéltek, vitáztak a fiatalok a Humboldt Egyetemen, sőt, a tudományos akadémián is. A politikai viták, tanácskozások alaptétele az imperialista elnyomás, a faji megkülönböztetés, a kolonializmus elleni harc, összefogás, harci szolidaritás. Igen népszerűek a szakmai találkozók is: ipari tanulók, ifjú mezőgazdászok, középiskolások tanácskoztak közös gondjaikról, terveikről. Többféle baráti találkozóra is sor került. A Magyar Kultúra Házában többek között a bolgár delegáció tagjai tettek látogatást, este pedig a magyar nagykövetségen • külföldi delegációk vezetőivel találkozhatott a magyar VIT-küldöttség. Részt vettek a fogadáson a magyar politikai küldöttség tagjai is. Igen nagy érdeklődés övezi a nemzetek gálaestjeit. Magunk is részt vettünk már az indiai küldöttség hétfői színpompás műsorán: a zsúfolásig telt Metropol Theaterben gombostűt sem lehetett volna leejteni. Színes televíziós adásban sugározták a látványos, egzotikus táncokat, hallhatták a nézők az ősi indiai dalokat, aktuális politikai songokat és különlegesen látványos pantomim számokban gyönyörködhettek. A gálaestek ötletes, színes képet adnak egyegy ország művészetéről, folklórjáról, sajátos nemzeti hangulatuk mindig telt házakat jelent. A magyar gálaestre például már két nappal ezelőtt nem lehetett városszerte jegyet kapni. A mi gálaestünkkel egyidejűleg mutatja be nemzeti programját, szintén a gálaest keretében, a szovjet, a mongol, a szíriai, az NSZK, a francia, a japán a jugoszláv, a ciprusi fesztiválküldöttség is. Tegnap kezdődött meg a gyermekbarátok klubjában az a háromnapos tanácskozássorozat is, melynek központi témája: „A gyermekek jogaiért, boldogabb jövőjéért” folytatott harc. A CIMEA — a Nemzetközi Gyermekbarát Társaság — képviselői több mint 40 ország úttörő- és más gyermekszervezetével tanácskoznak a téma nemzetközi vonatkozásairól. Feloldásnak színpompás úttörőünnepségek kísérik a tanácskozást az Ernst Thälmann Úttörő Köztársaságban. Néhány kedves apróság a sok ezer „VIT-story” közül: — Több mint négyezer különböző vietnami alumínium tárgy — lelőtt amerikai repülőgépek roncsanyagából készültek — talált már gazdára a szolidaritási bazárban. Megtartották az első VIT-esküvőt is: a 19 éves Anetta és a 23 éves Peter Mansfeld esküvői menetét egész fesztiváltömeg kísérte: a lány pedagógiai főiskolás, a fiú banktisztviselő. „Azt akartuk, hogy esküvőnk mindig erre a gyönyörű fesztiválra emlékeztessen bennünket” — mondották a fiatalok. — Szép gesztusnak lehettek tanúi a berliniek a Treptow-parkban: a fesztiválküldöttségek 700 tagja 5000 rózsatövet ültetett el itt a XVI. emlékére. — Angela Davis népszerűsége elsöprő erejű a fesztiválon: szinte mindenüvé meghívják, s természetes, hogy a tizedét sem tudja teljesíteni; kedves mosolygós lénye, határozott szavai, harcos élete valóságos „udvart” von kezéje. Egyik nyilatkozatából: Számomra nagyon nagy megbecsülés és öröm, hogy itt lehetek és hiszem, hogy ennek a csaknem 140 országnak a haladó ifjúsága a jövőben még erősebb szövetségbe kovácsolódik, a VIT eszméinek szellemében, a békéért, az imperializmus elleni szolidaritás jegyében vívott harcunkban.” Angela fényképe minden német lapban megjelent már. Különösen kedves az a fotó, amely a VDK delegációjával ábrázolja: egy vietnami kislány és Angela szorosan fogják egymás kezét. Várkonyi Margit A legnépszerűbb VIT-küldött: Angela Davis Nagy az érdeklődés a magyar gálaest iráni ESPU A treptowi parkban a találkozón részt vevő fiatalok rózsát ültetnek (MTI Fotó : Jászai Csaba felvétele) zzük, négyezren... Lüktető életünk mindennapos tennivalóiban csendben, transzparensek nélkül, szinte észrevétlen olyan fordulóra emlékezünk, amelyikek mindannyiunk élete jobbra fordulásában meghatározó szerepe volt. Ma negyedszázada a ‘'Mépszava szalagcímben üdvözölte a magyar élmunkások kongresszusát. A felszabadulás utáni évek lázas, újjáépítő, ♦enni akaró munkaversenyének tanúi, a négyezer ezüstcsillagos élmunkás legjobbjai tartották kongresszusukat a vasasszakszervezet székházában. Olyan időkben történt ez, amikor az ország újjáépítése befejezéshez közeledett: a hároméves terv felső évét sikerrel teljesítettük: megvalósult a munkásegység, s ennek eredményeként az államosításokkal, a munkásigazgatók százainak megbízatásával a nép birtokba vette az országot. A fordulat évének tavaszi zászlóbontásakor, a centenáriumi versenyben vált először tömegméretűvé a munkásság beleszólása az ország sorsának irányításába. Az újjáépítés első percétől olyan feladatokat vállalt a magyar munkás, amelyet sem hatósági utasításra, sem az akkori tőkések parancsára nem lehetett: ezt csak egy jobb jövőjében bízó, öntudatos munkásság tudta saját akaratából megvalósítani. Ezért határozott úgy az ország négyezer élmunkásának küldötte a kongresszuson: két év és öt hónap alatt teljesítik a hároméves tervet. Mert a munkaverseny — ahogy Szakasits Árpád üdvözlő beszédében megfogalmazta ■ a nagyobb kenyeret, munkáspolitikát, a kultúrát, a szabadságot és a békét jelenti. A kongresszuson a főváros vezetői 87 új lakást adtak át az élmunkásoknak. Az egykori tudósítások szerint Acsay László élmunkás vette át jelképesen az első lakás kulcsát. Immár egy történelmi korszak választ el a negyedszázada megtartott élmunkáskongresszustól. Azóta szocialista útra lépett a mezőgazdaság, kamatoznak a nagy befektetések, gazdagabb az életünk, más előjelűek mai gondjaink és igényeink. Az építőmunka legjobbjainak negyedszázados kongresszusára emlékezve, ma tisztelettel köszöntjük mindazokat, akik tehetségükkel és szorgalmukkal, példás munkájukkal kivívták nemcsak szűkebb kollektívájuk, de az egész ország elismerését. Köszöntjük a szocialista brigádokban tevékenykedő munkások százezreit, akik a legtöbbet teszik azért, hogy valósággá váljanak értelmes céljaink. Ma arra törekszünk, hogy a munkás mindennap érezze, politikailag, erkölcsileg és anyagilag egyaránt, hogy ő az ország gazdája. Ez a lényege a Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott határozatoknak, amelyek megvalósításáért, a X. kongresszus céljait teljesítve, tenni, alkotni a szocialista munkaversenyben minden becsületes dolgozó embernek érdemes. Zeld Ferenc NÉPSZAVA Bírságolásért — köszönet Szabálytalanságok sorozata — Azért nem hagytam annyiban a dolgot, mert Kalicskáné sérülése olyan okokra vezethető vissza, amelyek közül egyikért sem a sérült, hanem a vállalat a felelős. A munkavédelmi főfelügyelő szerint a baleset egyik oka a sérült rossz idegállapota volt. — Azért idegeskedtem, mert a művezetőm, Dorogi Jánosné, a munka megkezdése előtt odajött hozzám az élezőgéphez, és utasított, hogy másik gépre menjek dolgozni. Én úgy ítéltem meg, hogy azért dobálnak, mert már korábban felmondtam. De azért elfoglaltam az új munkahelyet. Röviddel később meglett a baj ... Az oktatási napló szerint Kalicskánét reggel hattól hétig Hirt Júlia segédművezető oktatta. Háromnegyed hétkor viszont már megtörtént a baleset. Hogyan lehetséges ez? — Az oktatás a valóságban csak 5—10 percig tartott, és abból állt, hogy bemutattam a munkát.Kalicska Sándorné, a Tisza Cipőgyár dolgozója nemrégiben megsérült. A gép szétroncsolta az ujját. A vállalat úgy zárta le az ügyet, hogy Kalicskánét, vagyis a sérültet — Én pedig utólag felülvizsgáltam az esetet — mondja Maczó László műszaki igazgató. — A sérült fegyelmi büntetését töröltem és elrendeltem másokat Kalicskánénak — egészíti ki ismereteinket a segédművezető. A sérült egyébként a gyár régi dolgozója volt, jól ismerte azt a gépet is, amelyiken a baleset érte. — A vizsgálat megállapította, hogy segédművezetői minőségében nem volt joga oktatni. Erről mi a véleménye? — Dorogi Jánosné művezető utasítását hajtottam végre. Kalicska Sándorné sérülését ezek szerint a szabálytalanságok sorozata előzte meg. Az előírásokra ellentétesen oktatták, meghamisították az oktatási naplót, a munkafogásokat eleve balesetveszélyesen mutatták be, a másik gépre helyezéskor nem vették figyelembe a sérült idegállapotát... — Egyszóval nem volt biztosítva a balesetmentes munka feltétele. Ezért Dorogi Jánosné művezetőt 300, Hirt Júlia segédművezetőt pedig 300 forintra bírságoltam — tájékoztat a munkavédelmi főfelügyelő. „szigorú megrovás” fegyelmi büntetéssel sújtotta. Egyed Zoltán, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának munkavédelmi főfelügyelője azonban beavatkozotta kártalanítását. Úgy intézkedtem, hogy Kalicskáné átlagkeresete és táppénze különbségét teljes egészében fizessék ki. Mikes Kálmán művezetőt sajnos még szigorúbban kellett megbüntetni. A munkavédelmi főfelügyelő 1000 forint pénzbüntetéssel sújtotta, mert három fiatalkorút tiltott munkakörben foglalkoztatott. Egyed Zoltán felhívta a művezető figyelmét a szabálytalanságra és utasította, hogy helyezze el onnan a három fiatalkorút. De amikor a munkavédelmi főfelügyelő később visszatért a műhelybe, Lendvai István, Kerekes Antal és Kazai Sándor fiatalkorúak még mindig tiltott munkakörben dolgoztak. — Mikes Kálmán nemcsak szabálytalanságot követett el, hanem vezetőhöz méltatlanul is viselkedett — indokolja a szigorú büntetést Egyed Zoltán. — Kijelentette például, hogy ő nem ér rá a munkavédelemmel foglalkozni, mert neki termelni kell. Ezért kezdeményeztem, hogy fegyelmi úton vonják felelősségre. A művezető magatartásával Kiss Lajos vezér-Egyed Zoltán, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának munkavédelmi főfelügyelője tehát idejében észlelte a kedvezőtlen helyzetet, és egy hétig személyesen vizsgálta az okokat. Tapasztalatait Kiss Lajos vezérigazgatóhoz címzett felhívásában összegezte. Az elkövetett szabálytalanságok miatt néhány ezer forint pénzbüntetést is ,,kiosztott”. Az ember azt gondolná, igazgató is behatóan foglalkozott . — Mikes Kálmán „szigorú megrovás” fegyelmi büntetést kapott azzal a figyelmeztetéssel, hogy a munkavédelem a művezető elsőrangú kötelessége. Amennyiben ez a büntetés sem használna, funkciójából fel kell menteni. Egyed Zoltán munkavédelmi főfelügyelő Kiss Tibor gyárvezetőt is megbírságolta 800 forinttal. Miért? — A balesetek száma a vezetése alatt álló gyárban 75 százalékkal emelkedett, az év első öt hónapjában a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. A munkából kiesett napok száma négyszeresére nőtt. Kiss Tibor gyárvezető tudott a fiatalkorúak tiltott foglalkoztatásáról is, de érdemben nem intézkedett. Ismerte az irányítása alá tartozó vezetők szabálytalanságait, de mint fegyelmi jogkörrel felruházott gyárvezető, nem gondoskodott a felelősségre vonásukról, csak a figyelmeztetésem után... hogy emiatt esetleg megorroltak a munkások védelme, testi épsége felett őrködő Egyed Zoltánra. Nem így történt ’)* • • köszönetet mondok az alapos ellenőrző munkáért — írja egyebek között a vezérigazgató Egyed Zoltán főfelügyelőnek. — Kérem, ha teheti, legyen máskor is segítségünkre, hogy vállalatunknál tovább csökkenthessük a balesetek számát.’’ Zsidai Tál Vesetőhöz méltatlanul Nem orroltak meg A tervezettnél gyorsabban nőtt a termelés A lakosság pénzbevétele nyolc százalékkal emelkedett A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1973 első félévében az ipari termelés a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A bruttó termelés az állami iparban 6,3, a szövetkezeti iparban 10,1 százalékkal, a szocialista iparban összesen 6,6 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A terv ugyanis azzal számolt, hogy 1973-ban a szocialista ipar termelése 5,5— 6 százalékkal emelkedik. Azok az ipari ágazatok fejlődnek a leggyorsabban, amelyek valamely kiemelt programhoz kapcsolódnak. A dinamikusan fejlődő ágazatok többségénél a termelés növekedésében közrejátszottak a közelmúltban, vagy az idén belépett új kapacitások, rekonstrukciók, a fejlettebb gyártási eljárások alkalmazása. A bányászat termelése 4,1 százalékkal haladta meg az 1972 első félévit, ezen belül a szénbányászat termelése lényegében stagnált, a kőolaj- és földgáztermelés 7,7 százalékkal növekedett. Az alapenergia-hordozók felhasználásán belül a szénhidrogének aránya az 1972 első félévi 55,9-ről 57,9 százalékra nőtt. A vaskohászat első félévi termelése 5,3, az alumíniumkohászaté 6,6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly az első félévben. Az építőanyagipar 4,1 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. .A növekedés nagyrészt a mész-cementipar termelésének 14 százalékos emelkedéséből adódott. A tégla-, cserép- és tűzállóanyag-ipar megközelítőleg annyit termelt, mint egy évvel ezelőtt. A gépipar termelése 4,9 százalékkal múlta felül a tavalyi első félévit. A gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártása 6,8, a műszeripar termelése 8,5 százalékkal nőtt. Nem érte el az átlagos fejlődési ütemet a gépek és gépi berendezések, valamint a villamosipari gépek és készülékek gyártása. A vegyipar és a könynyűipar csaknem valamennyi ágazata gyors ütemben, 10—15 százalékkal fejlődött. Az élelmiszeripar két százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. A szocialista ipar ez év első felében összesen 5,9 százalékkal több terméket értékesített, mint egy évvel korábban, a külkereskedelemnek azonban 13, a nagy- és kiskereskedelemnek 9,2 százalékkal több árut adott el. Ugyanakkor a termelőágazatok részére két százalékkal többet, beruházási célokra pedig valamivel kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok, mint tavaly az első félévben. A szocialista ipar létszáma 1,2 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés 5,3 százalékkal haladta túl az egy évvel korábbi szintet. A kivitelező építőipar a fél év folyamán három százalékkal több munkát végzett, mint tavaly ilyenkor. A növekedési ütem némileg elmaradt az előirányzattól. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése négy-négy százalékkal emelkedett, az építőipari közös vállalkozásoké csökkent. A fél év folyamán a kivitelező építőipar négy százalékkal több lakást adott át, mint a múlt év első felében. A mezőgazdasági üzemek kevesebb vágósertést, több vágómarhát és tejet értékesítettek, mint a múlt év első felében. 1973 június végén — előzetes adatok szerint — a szarvasmarha-állomány 1 992 000 darab volt, 2,7 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A sertések 7 653 000-es állománya is megközelítette a tavalyi magas szintet. Az állományon belül nőtt a tehenek, illetve a kocák aránya. A lakosság központi forrásokból származó félévi pénzbevétele 8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül a munkabérek öszszege 7 százalékkal emelkedett. 1973 első negyedében négy, a második negyedévben — az ipari és építőipari munkásoknál végrehajtott béremelések hatására — kilenc százalékkal emelkedtek a munkabérek. A kiskereskedelmi forgalom folyó árakon számítva 9,6 százalékkal, volumenben 5,7 százalékkal haladta túl az egy évvel korábbi szintet. A növekedési ütem megfelelt a tervezettnek. Legnagyobb mértékben (volumenben 10,2 százalékkal) a vegyes iparcikkek eladása emelkedett. Az élelmiszereladás négy, a ruházati cikkeké két százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. A kiskereskedelmi forgalom árszínvonala — a tervvel összhangban —3,7 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első felében. A fél év folyamán a népgazdaság szocialista szektorában kereken 40 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egyedi nagyberuházások összege túlhaladta a tavalyi első félévit. Az export — folyó devizaárak alapján — 20 százalékkal nőtt 1972 első félévéhez képest. A behozatal — ugyancsak folyódevizaárakon — négy százalékkal haladta túl az egy évvel korábbit. A kivitel az 1973-ra előirányzott ütemnél nagyobb, a behozatal kisebb mértékben nőtt. (MTI)