Népszava, 1973. december (101. évfolyam, 281–305. sz.)

1973-12-01 / 281. szám

1973. DECEMBER 1. SZOMBAT 101. ÉVFOLYAM 281. SZÁM­ÁRA 1 FORINT . Arab­ás és szolidaritás K­ét okból irányult különös figyelem az arab országok államfőinek algíri csúcsértekezleté­re. 1. Ez idő szerint is robbanékonyságig fe­szült a közel-keleti helyzet. 2. A jelek szerint de­cember közepén megkezdődnek a két frontország, Egyiptom és Szíria genfi béketárgyalásai Izraellel. Egész sor kérdés következik ezekből Támo­gatják-e az arab államok továbbra is, sőt hatéko­nyabban a két frontországot Izraellel szemben? Milyen az arab világ, mint háttér a genfi tárgyalá­sok előtt? Felülemelkednek-e az egyes részkérdé­sekben mutatkozó ellentéteken? Felvetődnek más kérdések is. De ennyi is igazolja, miért kísérte a 17 ország tanácskozását világszerte , osztatlan figye­lem. Osztatlan — általában! De nyilván mást várt a csúcsértekezlettől az arab nézetkülönbségeket korábban kihasználó Izrael és az imperializmus, mint az arab egységet támogató békeszerető köz­vélemény. Csalódás érte azokat, akik az értekezlet előtt az arab országok közt meglevő ellentéteket bon­colgatva, valamiféle kudarcra számítottak. Hiány­zott ugyan Líbia és Irak, de nem mutatkozott meg holmi szélesre­ nyílt legyező „maximalista” és „mi­­nimalista” álláspontok között. Az értekezlet össze­hívásának ténye, és főleg a döntő kérdések túl­nyomó többségében a nézetek kialakult azonossá­ga arról tanúskodik, hogy a korábbi széthúzás szellemét szilárdan a cselekvő szolidaritás váltotta fel. Előmozdítani a közel-keleti válság tartós ren­dezését a realitások alapján. Figyelembe venni, hogy ezen a több mint negyedszázada „forró föl­dön’’ létezik izraeli állam, de e létezés elfogadásá­val együtt meg kell oldani a palesztinkérdést. Igazságos rendezést, megnyugvást kell elérni, ott, ahol négy háború robbant ki rövid idő alatt. Ez az alap, amelyen az arab országok képviselői tárgyal­tak. Ez az alap akkor is, ha az állásfoglalások mind­ezt nem kifejezetten mondták ki. Tudnivaló azon­ban, hogy Egyiptom és Szíria, amelyek elsősorban kérték a csúcsértekezlet összehívását, a realitások­kal számolva kívánnak haladni a válságból kive­zető rendezés útján. , S amikor a csúcsértekezleten a cselekvés mó­dozatait felölelő döntéseket hoztak, ezt a realitást vették figyelembe. Híven tükrözi a józanság és egység győzelmét az arab világban a csúcsértekez­let nyilatkozatának az a része, amely elismerését fejezi ki a szocialista országoknak, elsősorban a Szovjetuniónak a támogatásért. A szocialista or­szágok álláspontja pedig közismerten a valóságon és igazságon alapuló kibontakozás felé mutat. En­nek a jelentőségét azért is hangsúlyozni kell, mert a csúcsértekezlet részvevői közt olyan arab ország is az egyetértés jegyében vett részt, mint például Szaúd-Arábia, amely diplomáciai kapcsolatban sincs a Szovjetunióval, az arab szolidaritás már jelesre­ vizsgázott a leg­­utóbbi 16 napos háború alatt és azóta, az olaj­csata folyamán. Valóban akkor kezdődött új korszak az arab egységmozgalom történetében. Az­óta azonban tűzszünet van, ha törékeny is. A ter­vezett békekonferencia pedig már előre kényes po­litikai kérdéseket vet fel, így nehezebbnek tűnik az egység biztosítása, mint akkor, amikor izraeli bombák robbantak Damaszkuszban, vagy tankok dübörögtek ősi arab földeken. Mégis sikerült fenn­tartani és­­megszilárdítani­ az akcióegységet! A részvevők erkölcsi és anyagi támogatást biztosítot­tak Egyiptomnak és Szíriának a küszöbönálló tár­gyalásokhoz. A negyedszázad tapasztalatai azon­ban érthetővé teszik, hogy a kibontakozás remé­nye mögött baljós sejtelmek is meghúzódnak. Ezért az értekezlet figyelmeztetése: ha Izrael és szövetségesei visszautasítják az arabok békeerőfe­szítéseit, kénytelenek lesznek minden erővel foly­tatni a felszabadító harcot. Rugalmasságról is szólni kell. Amennyire azonnali pozitív cselekvést igényel Tel Aviv részé­ről a pillanatnyi helyzet (az október 22-i frontvo­nal visszaállítása, a fegyveres izraeli kihívások megszüntetése), annyira nem teszik függővé ettől az arab országok a távlati kibontakozás megkez­dését. Ahogy az értekezlet egyiptomi szóvivője megfogalmazta: lehetséges párhuzamosan folytat­ni a béketárgyalásokat és a hatpontos tűzszüneti megállapodás végrehajtását célzó egyiptomi—iz­raeli megbeszéléseket. S­zülettek az értekezleten titkos határozatok is, van vita Jordániával a palesztinkérdésben. De ami nyilvánosságra került, nem arab belügy.­­ Szól Izraelnek: vonuljon ki a megszállt területek­ről, Jeruzsálemből is. Szól az afrikai országokhoz a küzdelmükkel vállalt (kölcsönös!) szolidaritásról. Szól az olaj­fegyver hajlékony alkalmazásáról az arabellenes országokkal szemben. Követeli Tel Aviv amerikai támogatásának a megszüntetését. Kimondták, hogy a palesztin nép egyedüli képvi­selője a Palesztin Felszabadítási Szervezet. Együttműködésre irányult a tanácskozás. Ez hozott sikert. Ez biztat azzal, hogy hatékony is lesz. Hóródi József /9*36 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA . Tervek — két nyelven..................3 Szép Szó................................ . 5—8 Munkaidő-beosztás és bérfizetés az év végén .... 12 Hó, hideg, vihar — ez már az igazi tél...............12 Ülést tartott a Minisztertanács Megtárgyalták az 1974-es tervet, a hitelpolitikát, az árszabályozást és az áru­ellátást . Az országgyűlés elé terjesztik a jövő évi költségvetést, a népesedéspolitikai kormányhatározat társadalombiztosítási intézkedéseit és egyes nyugdíjrendelkezések kisebb módosítását A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: a Mi­nisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány elfogadta az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztését az 1974. évi népgazdasági tervről, és meghatározta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtár­gyalta az 1974. évi állami költségvetés részletes elő­irányzatait, és úgy határo­zott, hogy a törvényjavas­latot az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztést tett a népgazdasági tervbe foglalt célok megvalósítá­sát szolgáló hitelpolitika irányelveire és az 1974. évi hitelkontingensekre. Az ideinél nagyobb ösz­­szegű beruházási hitelke­reteket elsősorban a ki­emelt fejlesztési progra­mokra, a szocialista gép­import fokozására, a kon­vertálható exportáruala­­pokat növelő kapacitások létrehozására, a folya­matban levő beruházások gyors befejezésére, vala­mint a lakásépítkezések­re és a tanácsok kommu­nális céljaira összponto­sítják. A kormány az elő­terjesztést elfogadta. Az Országos Anyag, és Árhivatal elnökének elő­terjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta az 1974. évi árszabályozás feladatait, és úgy határo­zott, hogy a fogyasztói ár­színvonal növekedése a­ jövő évben nem haladhat­ja meg a 2 százalékot. A belkereskedelmi mi­niszter tájékoztatta a kor­mányt a lakosság idei áruellátásáról és a keres­kedelem jövő évi felké­szüléséről. 1973-ban a ke­reskedelem — a burgonya és a zöldség kivételével — a múlt évinél kedve­zőbb árukínálatot biztosí­tott. Várható, hogy 1974- ben a fogyasztás és a kis­kereskedelmi forgalom az eddiginél nagyobb ütem­ben növekszik. A kor­mány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtit­kára, a munkaügyi mi­niszter és az igazságügy­miniszter javaslatot ter­jesztett elő a népesedés­­politikai feladatokról szó­ló kormányhatározat tár­sadalombiztosítást érintő intézkedéseinek végrehaj­tására. A Minisztertanács a korábban hozott két rendeletét módosítva elő­irányozta az állami szo­ciális juttatások 1974-től mintegy évi 1 milliárd 669 millió forinttal törté­nő növelését, és úgy ha­tározott, hogy azt az 1974. évi költségvetési törvény­javaslatban az Országgyű­lés elé terjeszti. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és az egészségügyi miniszter előterjesztését a nyugellá­tások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres eme­léséről szóló rendelkezé­sek és eljárások kisebb módosításáról. Az intéz­kedéseket az 1974-es nép­gazdasági terv keretében a Minisztertanács a jövő évi állami költségvetés törvényjavaslatában ter­jeszti az országgyűlés elé. Az építésügyi és város­­fejlesztési miniszter és az Országos Vízügyi Hivatal elnöke javaslatot terjesz­tett a Minisztertanács elé a ráckevei Duna-üdülő­­körzet regionális rendezé­si és vízgazdálkodás-fej­lesztési­ tervéről. A terv célja, hogy biztosítsa az üdülőkörzetben a tervsze­rű területfelhasználást, a vízgazdálkodási és közle­kedési viszonyok rende­zését, a terület üdülési és idegenforgalmi, valamint vízi sportolási célokra tör­ténő hasznosítását és az ehhez szükséges létesít­ményekkel való ellátásit, eddiginél natívabb ütem- A kormány az előterjesz­tést elfogadta. A Minisztertanács ez­után elég ügyeket tár­gyalt. (MTI) Szovjet-indiai közös nyilatkozat Leonyid Brezsnyev hazaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára pénteken befejezte Indiában tett hi­vatalos, baráti látogatását és hazaérkezett­­Moszkvá­ba. A szovjet küldöttség el­utazása előtt a repülőté­ren Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi beszédet mondott. Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára be­szédében kijelentette: „Felejthetetlen benyomá­sokkal telve, a végzett munkával való mély meg­elégedés érzésével hagy­juk el a baráti India föld­jét. Bizonyosak vagyunk a szovjet—indiai kapcsola­­tok jó távlataiban.’’ Az indiai miniszterel­nök válaszbeszédében igen gyümölcsözőnek nevezte azokat az eszmecseréket, amelyeket ő és Leonyid Brezsnyev, valamint a két ország kormányának kép­viselői folytattak. Leonyid Brezsnyev In­diát elhagyva a repülőgép fedélzetéről táviratot in­tézett Indira Gandhi in­diai miniszterelnökhöz. Brezsnyev táviratában ki­fejezte azt a meggyőződé­sét, hogy az Indira Gandhi­val folytatott megbeszélé­sei „újabb fontos ösztön­zést jelentenek a Szovjet­unió és India közötti ba­ráti kapcsolatok további erősítésére és fejlesztésé­re,­ és ezzel kedvező ha­tást gyakorolnak Ázsia és az egész világ helyzetére is”. Leonyid Brezsnyev In­diából hazatérőben Pa­kisztán felett a repülőgép Új-Delhiben csütörtökön szovjet—indiai közös nyi­latkozatot adtak ki Leo­nyid­ Brezsnyev indiai lá­togatásáról. A közlemény szerint a bizalom, a barátság és a kölcsönös megértés légkö­rében tartott megbeszélé­seken eszmecserét folytat­tak a szovjet—indiai kap­csolatok kérdéseinek szé­les köréről, sokoldalú to­vábbfejlesztésük távlatai­ról, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi prob­lémákról. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg a megvitatott kérdé­sekben nézeteik nagyará­nyú egybeesését és kife­jezték mély megelégedé­süket a Szovjetunió és In­dia közötti baráti kapcso­latok és együttműködés valamennyi területen tör­ténő sikeres fejlődésével kapcsolatban. Az indiai miniszterel­nök nagyra értékelte a Szovjetunió külpolitikai tevékenységét, amely kö­vetkezetesen szolgálja a nemzetközi béke megszi­­­rdulását, az államok kö­zötti együttműködés erő­södését, a gyarmatosítás ellen, országaik politikai függetlenségének és gaz­dasági önállóságának erő­sítéséért küzdő népek tá­mogatását, fedélzetéről üdvözlő táv­iratot intézett Z­ulfikar Ali Bhuttóhoz, a Pakisz­táni Köztársaság minisz­terelnökéhez. A tárgyalások során mindkét részről hangsú­lyozták annak a béke-, ba­rátsági és együttműködé­si szerződésnek a rendkí­vül nagy jelentőségét, amelyet 1971 augusztusa­(Folytatás a 2. oldalon) Leonyid Brezsnyev szin­tén táviratban üdvözölte Mohammed Daudát, az Afgán Köztársaság elnö­két és miniszterelnökét. Szovjet—indiai közös nyilatkozat A csepeli Transzf­ormátorgyákban 1960 óta ötvenhétre emelkedett a szocialista brigádok száma, közülük a legrégebbi Braun Éva nevét viseli, ők állítják össze a transzformátorok vasmagját. Megalakulásuk óta már tizenegyszer értét­ el a szo­­cialista brigád címet és kétszer az ezüstkoszorús brigád kitüntetést (MTI Fotó : Fehér József felvétele) Todor Zsivkov vezetésével hétfőn érkezik a bolgár párt- és kormányküldöttség Hétfőn érkezik hazánkba Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke ve­zetésével az a bolgár párt- és kormányküldöttség, ame­lyet az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa hívott meg hivatalos baráti látogatásra. (MTI) Losonczi Pál fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Jan Szydlak megbeszélései magyar vezetőkkel Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke pénteken fo­gadta a lengyel szejm küldöttségét, amely Jan Szydlaknak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Po­litikai Bizottsága tagjá­nak, a KB titkárának ve­zetésével tartózkodik ha­zánkban. Az Elnöki Ta­nács elnöke szívélyes, ba­ráti eszmecserét folyta­tott a lengyel képviselők­kel. A látogatásnál jelen volt Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke. Jan Szydlak a nap fo­lyamán találkozott és megbeszélést folytatott Aczél­ Györggyel és Nyers Rezsővel, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tag­jaival, a KB titkáraival, és látogatást tett Huszár Istvánnál, a Miniszterta­nács elnökhelyettesénél. A lengyel parlamenti küldöttség pénteken talál­kozott dr. Papp Lajos ál­lamtitkárral, a Miniszter­tanács Tanácsi Hivatalá­nak elnökével is. A lengyel vendégek és a magyar államférfiak ta­lálkozóin jelen volt Ta­­deusz Hanuszek, a Len­gyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Tadeusz Hanuszek bu­dapesti lengyel nagykö­vet pénteken fogadást adott a lengyel parlamenti küldöttség tiszteletére. A fogadáson részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés el­nöke, Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, Ka­tona István, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Ros­­ka István külügyminisz­ter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Az Elnöki Tanács ülése -A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa pén­teken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meg­hallgatta és tudomásul vette Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének beszámolóját a Nigériai Szövetségi Köztársaság­ban, a Ghánai Köztársa­ságban és a Sierra Leone Köztársaságban — 1973 november 11—23. között — tett hivatalos látogatá­­sáról. Az Elnöki Tanács — népesedéspolitikai célki­tűzéseink megvalósítása érdekében — módosította a dolgozók betegségi biz­tosításáról szóló 1655. évi 39. számú törvényerejű rendelet egyes rendelke­zéseit. A módosítás bőví­tette a gyermekápolási táppénz igénybevételének lehetőségét, kiterjesztette az anyasági segélyre jo­gosultak körét és meg­határozott körben fel­emelte a gyermekágyi se­gélyt. Az Elnöki Tanács bírá­kat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)

Next