Népszava, 1973. december (101. évfolyam, 281–305. sz.)
1973-12-01 / 281. szám
1973. DECEMBER 1. SZOMBAT 101. ÉVFOLYAM 281. SZÁMÁRA 1 FORINT . Arabás és szolidaritás Két okból irányult különös figyelem az arab országok államfőinek algíri csúcsértekezletére. 1. Ez idő szerint is robbanékonyságig feszült a közel-keleti helyzet. 2. A jelek szerint december közepén megkezdődnek a két frontország, Egyiptom és Szíria genfi béketárgyalásai Izraellel. Egész sor kérdés következik ezekből Támogatják-e az arab államok továbbra is, sőt hatékonyabban a két frontországot Izraellel szemben? Milyen az arab világ, mint háttér a genfi tárgyalások előtt? Felülemelkednek-e az egyes részkérdésekben mutatkozó ellentéteken? Felvetődnek más kérdések is. De ennyi is igazolja, miért kísérte a 17 ország tanácskozását világszerte , osztatlan figyelem. Osztatlan — általában! De nyilván mást várt a csúcsértekezlettől az arab nézetkülönbségeket korábban kihasználó Izrael és az imperializmus, mint az arab egységet támogató békeszerető közvélemény. Csalódás érte azokat, akik az értekezlet előtt az arab országok közt meglevő ellentéteket boncolgatva, valamiféle kudarcra számítottak. Hiányzott ugyan Líbia és Irak, de nem mutatkozott meg holmi szélesre nyílt legyező „maximalista” és „minimalista” álláspontok között. Az értekezlet összehívásának ténye, és főleg a döntő kérdések túlnyomó többségében a nézetek kialakult azonossága arról tanúskodik, hogy a korábbi széthúzás szellemét szilárdan a cselekvő szolidaritás váltotta fel. Előmozdítani a közel-keleti válság tartós rendezését a realitások alapján. Figyelembe venni, hogy ezen a több mint negyedszázada „forró földön’’ létezik izraeli állam, de e létezés elfogadásával együtt meg kell oldani a palesztinkérdést. Igazságos rendezést, megnyugvást kell elérni, ott, ahol négy háború robbant ki rövid idő alatt. Ez az alap, amelyen az arab országok képviselői tárgyaltak. Ez az alap akkor is, ha az állásfoglalások mindezt nem kifejezetten mondták ki. Tudnivaló azonban, hogy Egyiptom és Szíria, amelyek elsősorban kérték a csúcsértekezlet összehívását, a realitásokkal számolva kívánnak haladni a válságból kivezető rendezés útján. , S amikor a csúcsértekezleten a cselekvés módozatait felölelő döntéseket hoztak, ezt a realitást vették figyelembe. Híven tükrözi a józanság és egység győzelmét az arab világban a csúcsértekezlet nyilatkozatának az a része, amely elismerését fejezi ki a szocialista országoknak, elsősorban a Szovjetuniónak a támogatásért. A szocialista országok álláspontja pedig közismerten a valóságon és igazságon alapuló kibontakozás felé mutat. Ennek a jelentőségét azért is hangsúlyozni kell, mert a csúcsértekezlet részvevői közt olyan arab ország is az egyetértés jegyében vett részt, mint például Szaúd-Arábia, amely diplomáciai kapcsolatban sincs a Szovjetunióval, az arab szolidaritás már jelesre vizsgázott a legutóbbi 16 napos háború alatt és azóta, az olajcsata folyamán. Valóban akkor kezdődött új korszak az arab egységmozgalom történetében. Azóta azonban tűzszünet van, ha törékeny is. A tervezett békekonferencia pedig már előre kényes politikai kérdéseket vet fel, így nehezebbnek tűnik az egység biztosítása, mint akkor, amikor izraeli bombák robbantak Damaszkuszban, vagy tankok dübörögtek ősi arab földeken. Mégis sikerült fenntartani ésmegszilárdítani az akcióegységet! A részvevők erkölcsi és anyagi támogatást biztosítottak Egyiptomnak és Szíriának a küszöbönálló tárgyalásokhoz. A negyedszázad tapasztalatai azonban érthetővé teszik, hogy a kibontakozás reménye mögött baljós sejtelmek is meghúzódnak. Ezért az értekezlet figyelmeztetése: ha Izrael és szövetségesei visszautasítják az arabok békeerőfeszítéseit, kénytelenek lesznek minden erővel folytatni a felszabadító harcot. Rugalmasságról is szólni kell. Amennyire azonnali pozitív cselekvést igényel Tel Aviv részéről a pillanatnyi helyzet (az október 22-i frontvonal visszaállítása, a fegyveres izraeli kihívások megszüntetése), annyira nem teszik függővé ettől az arab országok a távlati kibontakozás megkezdését. Ahogy az értekezlet egyiptomi szóvivője megfogalmazta: lehetséges párhuzamosan folytatni a béketárgyalásokat és a hatpontos tűzszüneti megállapodás végrehajtását célzó egyiptomi—izraeli megbeszéléseket. Születtek az értekezleten titkos határozatok is, van vita Jordániával a palesztinkérdésben. De ami nyilvánosságra került, nem arab belügy. Szól Izraelnek: vonuljon ki a megszállt területekről, Jeruzsálemből is. Szól az afrikai országokhoz a küzdelmükkel vállalt (kölcsönös!) szolidaritásról. Szól az olajfegyver hajlékony alkalmazásáról az arabellenes országokkal szemben. Követeli Tel Aviv amerikai támogatásának a megszüntetését. Kimondták, hogy a palesztin nép egyedüli képviselője a Palesztin Felszabadítási Szervezet. Együttműködésre irányult a tanácskozás. Ez hozott sikert. Ez biztat azzal, hogy hatékony is lesz. Hóródi József /9*36 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA . Tervek — két nyelven..................3 Szép Szó................................ . 5—8 Munkaidő-beosztás és bérfizetés az év végén .... 12 Hó, hideg, vihar — ez már az igazi tél...............12 Ülést tartott a Minisztertanács Megtárgyalták az 1974-es tervet, a hitelpolitikát, az árszabályozást és az áruellátást . Az országgyűlés elé terjesztik a jövő évi költségvetést, a népesedéspolitikai kormányhatározat társadalombiztosítási intézkedéseit és egyes nyugdíjrendelkezések kisebb módosítását A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését az 1974. évi népgazdasági tervről, és meghatározta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1974. évi állami költségvetés részletes előirányzatait, és úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztést tett a népgazdasági tervbe foglalt célok megvalósítását szolgáló hitelpolitika irányelveire és az 1974. évi hitelkontingensekre. Az ideinél nagyobb öszszegű beruházási hitelkereteket elsősorban a kiemelt fejlesztési programokra, a szocialista gépimport fokozására, a konvertálható exportárualapokat növelő kapacitások létrehozására, a folyamatban levő beruházások gyors befejezésére, valamint a lakásépítkezésekre és a tanácsok kommunális céljaira összpontosítják. A kormány az előterjesztést elfogadta. Az Országos Anyag, és Árhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1974. évi árszabályozás feladatait, és úgy határozott, hogy a fogyasztói árszínvonal növekedése a jövő évben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a kormányt a lakosság idei áruellátásáról és a kereskedelem jövő évi felkészüléséről. 1973-ban a kereskedelem — a burgonya és a zöldség kivételével — a múlt évinél kedvezőbb árukínálatot biztosított. Várható, hogy 1974- ben a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom az eddiginél nagyobb ütemben növekszik. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a munkaügyi miniszter és az igazságügyminiszter javaslatot terjesztett elő a népesedéspolitikai feladatokról szóló kormányhatározat társadalombiztosítást érintő intézkedéseinek végrehajtására. A Minisztertanács a korábban hozott két rendeletét módosítva előirányozta az állami szociális juttatások 1974-től mintegy évi 1 milliárd 669 millió forinttal történő növelését, és úgy határozott, hogy azt az 1974. évi költségvetési törvényjavaslatban az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és az egészségügyi miniszter előterjesztését a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések és eljárások kisebb módosításáról. Az intézkedéseket az 1974-es népgazdasági terv keretében a Minisztertanács a jövő évi állami költségvetés törvényjavaslatában terjeszti az országgyűlés elé. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és az Országos Vízügyi Hivatal elnöke javaslatot terjesztett a Minisztertanács elé a ráckevei Duna-üdülőkörzet regionális rendezési és vízgazdálkodás-fejlesztési tervéről. A terv célja, hogy biztosítsa az üdülőkörzetben a tervszerű területfelhasználást, a vízgazdálkodási és közlekedési viszonyok rendezését, a terület üdülési és idegenforgalmi, valamint vízi sportolási célokra történő hasznosítását és az ehhez szükséges létesítményekkel való ellátásit, eddiginél natívabb ütem- A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács ezután elég ügyeket tárgyalt. (MTI) Szovjet-indiai közös nyilatkozat Leonyid Brezsnyev hazaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken befejezte Indiában tett hivatalos, baráti látogatását és hazaérkezettMoszkvába. A szovjet küldöttség elutazása előtt a repülőtéren Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi beszédet mondott. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára beszédében kijelentette: „Felejthetetlen benyomásokkal telve, a végzett munkával való mély megelégedés érzésével hagyjuk el a baráti India földjét. Bizonyosak vagyunk a szovjet—indiai kapcsolatok jó távlataiban.’’ Az indiai miniszterelnök válaszbeszédében igen gyümölcsözőnek nevezte azokat az eszmecseréket, amelyeket ő és Leonyid Brezsnyev, valamint a két ország kormányának képviselői folytattak. Leonyid Brezsnyev Indiát elhagyva a repülőgép fedélzetéről táviratot intézett Indira Gandhi indiai miniszterelnökhöz. Brezsnyev táviratában kifejezte azt a meggyőződését, hogy az Indira Gandhival folytatott megbeszélései „újabb fontos ösztönzést jelentenek a Szovjetunió és India közötti baráti kapcsolatok további erősítésére és fejlesztésére, és ezzel kedvező hatást gyakorolnak Ázsia és az egész világ helyzetére is”. Leonyid Brezsnyev Indiából hazatérőben Pakisztán felett a repülőgép Új-Delhiben csütörtökön szovjet—indiai közös nyilatkozatot adtak ki Leonyid Brezsnyev indiai látogatásáról. A közlemény szerint a bizalom, a barátság és a kölcsönös megértés légkörében tartott megbeszéléseken eszmecserét folytattak a szovjet—indiai kapcsolatok kérdéseinek széles köréről, sokoldalú továbbfejlesztésük távlatairól, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi problémákról. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg a megvitatott kérdésekben nézeteik nagyarányú egybeesését és kifejezték mély megelégedésüket a Szovjetunió és India közötti baráti kapcsolatok és együttműködés valamennyi területen történő sikeres fejlődésével kapcsolatban. Az indiai miniszterelnök nagyra értékelte a Szovjetunió külpolitikai tevékenységét, amely következetesen szolgálja a nemzetközi béke megszirdulását, az államok közötti együttműködés erősödését, a gyarmatosítás ellen, országaik politikai függetlenségének és gazdasági önállóságának erősítéséért küzdő népek támogatását, fedélzetéről üdvözlő táviratot intézett Zulfikar Ali Bhuttóhoz, a Pakisztáni Köztársaság miniszterelnökéhez. A tárgyalások során mindkét részről hangsúlyozták annak a béke-, barátsági és együttműködési szerződésnek a rendkívül nagy jelentőségét, amelyet 1971 augusztusa(Folytatás a 2. oldalon) Leonyid Brezsnyev szintén táviratban üdvözölte Mohammed Daudát, az Afgán Köztársaság elnökét és miniszterelnökét. Szovjet—indiai közös nyilatkozat A csepeli Transzformátorgyákban 1960 óta ötvenhétre emelkedett a szocialista brigádok száma, közülük a legrégebbi Braun Éva nevét viseli, ők állítják össze a transzformátorok vasmagját. Megalakulásuk óta már tizenegyszer értét el a szocialista brigád címet és kétszer az ezüstkoszorús brigád kitüntetést (MTI Fotó : Fehér József felvétele) Todor Zsivkov vezetésével hétfőn érkezik a bolgár párt- és kormányküldöttség Hétfőn érkezik hazánkba Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke vezetésével az a bolgár párt- és kormányküldöttség, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa hívott meg hivatalos baráti látogatásra. (MTI) Losonczi Pál fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Jan Szydlak megbeszélései magyar vezetőkkel Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta a lengyel szejm küldöttségét, amely Jan Szydlaknak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyes, baráti eszmecserét folytatott a lengyel képviselőkkel. A látogatásnál jelen volt Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke. Jan Szydlak a nap folyamán találkozott és megbeszélést folytatott Aczél Györggyel és Nyers Rezsővel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaival, a KB titkáraival, és látogatást tett Huszár Istvánnál, a Minisztertanács elnökhelyettesénél. A lengyel parlamenti küldöttség pénteken találkozott dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével is. A lengyel vendégek és a magyar államférfiak találkozóin jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Tadeusz Hanuszek budapesti lengyel nagykövet pénteken fogadást adott a lengyel parlamenti küldöttség tiszteletére. A fogadáson részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Az Elnöki Tanács ülése -A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghallgatta és tudomásul vette Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének beszámolóját a Nigériai Szövetségi Köztársaságban, a Ghánai Köztársaságban és a Sierra Leone Köztársaságban — 1973 november 11—23. között — tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács — népesedéspolitikai célkitűzéseink megvalósítása érdekében — módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1655. évi 39. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A módosítás bővítette a gyermekápolási táppénz igénybevételének lehetőségét, kiterjesztette az anyasági segélyre jogosultak körét és meghatározott körben felemelte a gyermekágyi segélyt. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)