Népszava, 1973. december (101. évfolyam, 281–305. sz.)

1973-12-01 / 281. szám

2 A béke és a stabilitás erősítése Ázsiában Az időszerű nemzetközi problémákról folytatott esztrtecsez­e során a felek kifejezték megelégedésü­ket azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió és In­dia álláspontja a nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdéseit illetően egybe­esik vagy közeláll egy­máshoz. Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára hangsúlyozta, hogy a je­lenlegi világban egyre éle­sebben kirajzolódik az ál­lamok többségének törek­vése a nemzetközi feszült­ség enyhítésére és a vitás problémáknak tárgyalá­sok útján történő rende­zésére. A Szovjetunió, po­zitívan értékelve a legma­gasabb szintű szovjet­­amerikai tárgyalások fon­tos hozzájárulását az álta­lános nemzetközi légkör javulásához, úgy véli, hogy az e tárgyalásokon elért megállapodások a békés együttműködés fej­lődésének és a nemzet­közi légkör javulásának ügyét szolgálják. A Szov­jetunió nagy jelentősé­get tulajdonít a nukleá­ris háború megelőzéséről szóló szovjet—amerikai megállapodás megkötésé­nek, amely nem csak a Szovjetunió és az Egye­sült Államok népei érde­keinek felel meg, hanem az egyetemes béke erősí­tése ügyének is. Az indiai miniszterel­nök üdvözölte a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok közötti feszültség enyhülését, mert ez a lé­pés előmozdítja a világon a feszültség csökkenését. Nagyra értékelte az SZKP Központi Bizottsága főtit­kárának ebben az irány­ban tett erőfeszítéseit, s kifejezte azt a reményét, hogy az enyhülés átterjed a világ más térségeire, és véget vet az emberiség számára veszélyt jelentő nukleáris fegyverkezési hajszának. A felek üdvözlik az európai feszültség enyhü­lésének és a béke erősö­désének elmélyülő folya­matát. Hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekez­let nagy jelentőségét. Ugyanakkor megállapí­tották, hogy a világ né­hány térségében még min­dig vannak feszültséggó­cok, és hangsúlyozták, erőfeszítéseket kell tenni a gyarmatosítás, neokolo­­nializmus, faji diszkrimi­náció és az apartheid­­politika meglevő marad­ványainak felszámolására. • A Szovjetunió és India üdvözli az ázsiai helyzet­ben tapasztalható kedvező változásokat. ­ Elő kell készíteni a leszerelési világkonferenciát A felek úgy vélik, hogy az államközi kapcsolatok alapjává kell tenni az olyan elveket, mint az ál­lamközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásá­nak elutasítása, a szuve­­­­renitásnak és a határok sérthetetlenségének tisz­teletben tartása, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás, a gazdasági és az egyéb együttműködés átfogó fejlesztése a teljes egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyök alapján. A két fél véleménye szerint Ázsiának a tartós béke, a stabilitás és a jó együttműködés kontinen­sévé való változtatása fel­tétlenül elősegíti majd az országok­ közötti kapcso­latok további normalizá­ Az indiai szubkontinens problémáinak rendezése Leonyid Brezsnyev és Indira Gadhi eszmecserét folytatott az indiai szub­kontinens helyzetéről. E térségben a közelmúltban lezajlott válság következ­ményeinek teljes felszá­molásában nagy jelentő­ségű esemény, hogy meg­állapodásra jutottak szá­mos olyan probléma ren­dezését illetően, amely gátolta az indiai szubkon­­tinensen kialakult hely­zet rendezését. Mindkét fél úgy véli, hogy az indiai szubkonti­­nensen még fennálló vitás problémákat bármiféle külső beavatkozás nélkül, az érdekelt országok kö­zötti tárgyalások útján le­het és kell rendezni. E problémáknak a Szimlá­­ban létrejött indiai—pa­kisztáni megállapodás alapján történő rendezése megfelelne­­ a térségben élő népek érdekeinek. A Szovjetunió és­ India úgy véli, hogy India és Bang­lades 1973. április 17-én kelt közös nyilatkozata, valamint az India és Pa­kisztán között 1973. augusztus 28-án aláírt megállapodás fontos lépés a szubkontinensen kiala­kult helyzet teljes rende­zésének irányában. A felek úgy vélik, hogy a szubkontinensen a poli­tikai rendezés minél gyor­sabb elérésének és a sta­bilitás biztosításának meg­felelne Banglades Pakisz­tán által való elismerése, és kifejezik azt a remé­nyüket, hogy pakisztáni részről a közeljövőben megeszik ezt a lépást. A Szovjetunió és India kifejezték mélységes ag­godalmukat a Közel-Ke­leten kialakult helyzet miatt, ahol az arab terü­letek folytatódó izraeli megszállása következté- ■ ben nemrég ismét kiújul­tak a harci­­ cselekmények. A két fél egyetértett ab­ban, hogy e térségben a tartós béke csak a Bizton­sági Tanács határozatai­nak szigorú teljesítése mellett lehetséges, ami a térség valamennyi orszá­ga és népe biztonságának, jogai tiszteletben tartásá­nak legmegbízhatóbb zá­loga. A két fél kijelenti: szilárd elhatározása, hogy továbbra is sokoldalú tá­mogatásban részesíti az arab államok és népek jo­gos ügyét. A Szovjetunió és India megerősítette, hogy külö­nös jelentőséget tulajdo­nítanak a kölcsönös együttműködés széles kö­rű fejlesztésének, a béke és a stabilitás megszilár­dításának Ázsiában, a vi­lág e legnagyobb és leg­népesebb térségében levő valamennyi állam egye­sült erőfeszítései alapján. A Szovjetunió és India egyetértettek abban, hogy elő kell segíteni az olyan viszonyok megte­remtését, amelyek köze­pette a népek a béke és a jószomszédság légkörében élhetnek, hogy az erőfor­rásokat, ezen belül az emberi erőforrásokat az olyan társadalmi és gaz­dasági problémák megol­dására fordíthassák, ame­lyektől elsősorban függ a népek életszínvonalának emelése, a gazdaság és a kultúra fellendítése. NÉPSZAVA Szovjet—indiai közös noyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) ban kötött a Szovjetunió és India, és amely új kor­szakot jelent a két ország hagyományos barátságá­nak erősödésében. A szer­ződés fokozódó, pozitív ha­tást gyakorol a szovjet— Indiai együttműködés to­vábbi­­bővülésére, politi­kai, gazdasági, műszaki­tudományos és kulturális téren, valamint más terü­leteken. Ez a szerződés a béke és a stabilitás erősí­tésének egyik legnagyobb tényezőjévé vált Ázsiában és az egész világon­­lását és az egyetemes bé­ke megszilárdítását. A Szovjetunió és India azt a közös véleményt vallják, eljött az ideje, hogy hozzákezdjenek a le­szerelési világkonferencia gyakorlati előkészítéséhez és e célból készek támo­gatást nyújtani a különle­ges ENSZ-bizottság mun­kájához. A két fél megerősíti, hogy más érdekelt álla­mokkal együtt egyenjogú alapon kénl hozzájárulni az Indiai-óceán békeöve­zetté változtatása kérdé­sében a kedvező megoldás kereséséhez. India miniszterelnöke kedvezően fogadta a Szov­jetuniónak azt az ENSZ elé terjesztett javaslatát, hogy csökkentsék a Biz­tonsági Tanács állandó tagállamainak katonai költségvetését, és ismét kifejezte Indiának azt a meggyőződését, hogy az így megtakarított össze­gek egy részét pótlólagos segítségként a fejlődő or­szágok szükségleteire kell fordítani. A felek ünnepélyesen megerősítették, hogy a Szovjetunió és India a jö­vőben is, következetesen folytatja a két ország kö­zött létrejött barátság és együttműködés megerősí­tésének és kiszélesítésé­nek irányvonalát. A megbeszélések során nagyra értékelték a Szov­jetunió és India kölcsönö­sen előnyös gazdasági, kereskedelmi és tudomá­nyos-műszaki együttmű­ködésének sikeres fejlő­dését. A két ország közötti széles körű gazdasági­­együttműködés eredmé­nyeképpen Indiában egy sor nagy ipari vállalat és objektum létesült, és léte­sül. A felek kifejezték azt a szilárd szándékukat, hogy a jövőben is fejlesztik és erősítik a két ország gaz­dasági és műszaki együtt­működését. Az aláírt megállapodások Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizott­sága főtitkárának látoga­tása idején Indiában alá­írták az alábbi megálla­podásokat : Megállapodás a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Indiai Köztársaság közötti gaz­dasági és kereskedelmi együttműködés további fejlesztéséről, valamint a jegyzőkönyv, amely meg­jelöli e megállapodás vég­rehajtásával összefüggő konkrét lépéseket. A szovjet állami terv­­bizottság és az indiai tervbizottság közötti együttműködési megálla­podás. A szovjet kormány és az indiai kormány közötti konzuli egyezmény. A két fél meggyőződése, hogy ezek a megállapodá­sok nagymértékben hoz­zájárulnak a szovjet—in­diai barátság és sokoldalú együttműködés további megerősödéséhez. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy je­lentősen fejlődött a szov­jet—indiai kereskedelem. Az együttműködés felhal­mozott tapasztalataiból kiindulva a felek megál­lapodtak abban, hogy új intézkedéseket tesznek, s ezzel a szovjet—indiai ke­reskedelem volumenét 1980-ra másfél-kétszere­sére emelik. A felek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy Leonyid Brezsnyev láto­gatása és a látogatás ide­jén lebonyolított tárgya­lások lényegesen hozzájá­rulnak a Szovjetunió és India barátságának és gyümölcsöző együttműkö­désének további fejleszté­séhez, Ázsia és az egész világ békéje megszilárdí­tásához. Leonyid Brezsnyev meg­hívta Indira Gandhit hi­vatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. Indira Gandhi köszönettel elfo­gadta a meghívást. Az SZKP és az Iraki KP küldöttségének megbeszélései Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi ta­nácsa külügyi bizottságá­nak elnöke, aki ez idő szerint küldöttség élén Irakban tartózkodik, Bag­dadban találkozott Aziz Mohammeddel, az Iraki Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkárával és az Iraki Kommunista Párt több más vezetőjével. A testvéri barátság és kölcsönös megértés légkö­rében megtartott beszél­getésen megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű kérdéseket. Ponomarjov tájékoztat­ta az Iraki Kommunista Párt vezetőit a szovjet küldöttség és az Iraki Köztársaság párt- és ál­lami vezetői között lezaj­lott eredményes találko­zókról és megbeszélések­ről, amelyeken a szovjet— iraki barátság és együtt­működés további fejlesz­téséről és elmélyítéséről volt szó. Az iraki kommunista vezetők tájékoztatták a szovjet küldöttség tag­jait arról, hogy milyen tevékenységet fejt ki a párt, az iraki kormányzó párttal, a Baath-párttal a nemzeti haladó front ke­reteiben történő együtt­működés további fejlesz­tése érdekében, továbbá az ország haladó erőinek tömörítésében elért sike­rekről. Az IKP vezetői nagyra értékelték az SZKP és a szovjet kor­mány politikáját, amely az arab népeknek az iz­raeli agresszió ellen, a Közel-Kelet igazságos és tartós békéjéért vívott harcát támogatja. Energiakorlátozás Bulgáriában A Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsa az ország energiaellátásában mutatkozó nehézségek miatt óránként 80 km-re korlátozta a személygép­kocsik, 70 km/órára a te­hergépkocsik maximális sebességét. December el­sejétől a szolgálati gépko­csik üzemanyag-ellátását 50 százalékkal csökkenti, 1974. folyamán pedig tilos lesz a szolgálati gépko­csipark növelése. A magángépk­ocsik havi üzemartyagellátását a je­lenlegi árakon 40 literben állapította meg a kor­mány, az ezen felüli ben­zint­­erekért felemelt ára­kat tartoznak fizetni a gépkocsi-tulajdonosok. Az intézkedések ideiglenes jellegűek. Nem érintik a magánháztartások fűtő­olajjal való ellátását. Az állami intézmények­ fűté­sének tizenöt százalékos csökkentését írják elő, és tiltják a fűtőolaj haszná­latát mindazon üdülők­ben, turistaházakban, ahol fűtési célra faanyag áll rendelkezésre. . A bolgár miniszterta­nács pénteki rendeletét megelőzően már — ugyan­csak a kőolajszármazékok hiányára és egyes villany­erőművek üzembe állítá­sának elmaradására hivat­kozva — korlátozta a vil­lanyenergia felhasználá­sát is. ENSZ-törekvések az egyiptomi-izraeli megbeszélések folytatása érdekében Röviddel azelőtt, hogy egyiptomi részről csütör­tökön­ bejelentették a Kairó—Szuez országút 101. kilométerkövénél fo­lyó tárgyalások felfüg­gesztését, Jariv izraeli tá­bornok optimista nyilat­kozatot adott a Tel Aviv-i rádiónak. Mint mondotta, a meg­beszélések ugyan holt­pontra jutottak, de bízik benne, hogy folytatódni fognak. Állítása szerint egy kérdésben csütörtö­kön sikerült megállapod­nia Gamazi egyiptomi tábornokkal: a jövőben a tűzszünetet sértő ak­ciókat a helyi parancs­nokok közvetlen kapcso­­latbalépésével — az ENSZ-erők képviselőinek segítségével — igyekeznek elkerülni. Izrael teljes harcké­szültségbe helyezte csapa­tait — jelentették be Tel Avivban — azt követően, hogy csütörtökön meg­szakadtak az Egyiptom­mal folytatott tárgyalá­sok a Kairó—Szuez or­szágút 101-es kilométer­kövénél. A tárgyalások felfüggesztése előtti na­pokban több összecsapást jelentettek a szuezi front­vonalon. Pénteken három ízben robbant ki tűzharc a szembenálló izraeli és egyiptomi csapatok kö­zött. Siilasouo, a közel-keleti ENSZ békefenntartó erők főparancsnoka az egyip­tomi hadügyminiszterrel folytatott tárgyalásait kö­vetően Jeruzsálemben megbeszéléseket folytatott az ENSZ képviselőivel. Egyes hírek szerint talál­kozni fog Dajan izraeli hadügyminiszterrel is. Mint beszámoltunk ró­la, alig fél órával Ga­mazi és Jariv tábornok csütörtöki találkozója előtt a tárgyalás színhe­lyének közelében rövid tűzharcra került sor. Mint Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár New York­ban csütörtökön este új­ságírókkal közölte, Ensio Siilasouo, a közel-keleti ENSZ békefenntartó erők főparancsnoka megkísérli elérni, hogy folytatódja­nak az egyiptomi—izraeli megbeszélések. Waldheim szerint a tárgyalásokon a fő nehézséget az izraeli csapatok visszavonásával és a Szuezi-csatorna ke­leti partján tartózkodó egyiptomi erők létszám­­csökkentésével kapcsola­tos kérdések okozzák. Izraeli és amerikai ve­zető körökben eltérően ítélik meg a december 18-án Genfben megnyíló közel-keleti békekonfe­rencia kilátásait. Golda Meir izraeli mi­niszterelnök amerikai zsi­dó vezetők előtt Jeruzsá­lemben kijelentette, hogy kormánya szerint még­­számos akadály tornyosul a konferencia útjában. Mint mondotta, az arab államfők aleírt csúcsérte­kezlete „elfogadhatatlan feltételeket” szabott Iz­rael számára. Izrael nem vesz részt a genfi tárgya­lásokon, amennyiben ott palesztin küldöttség is je­len lesz Jasszer Arafat ve­zetésével — jelentette ki a kormányfő. Meir megismételte azt az álláspontját, hogy Iz­rael meg akarja tartani azokat a településeket, amelyeket az 1987-es há­ború után a megszállt arab területeken létesített, és ragaszkodik az egyesí­tett Jeruzsálemhez, mint „Izrael fővárosához”. Washingtoni hivatalos körökben ezzel szemben derűlátóan nyilatkoztak a genfi konferenciáról, hangsúlyozva, hogy a Gamazi-Jariv tárgyalá­sok megfeneklése ellené­re remény van az érte­kezlet decemberi megnyi­tására. Henry Kissinger ameri­kai külügyminiszter csü­törtökön a képviselőház hadügyi bizottságának zárt üléséről távozóban újságírók előtt kijelentet­te, hogy a béketárgyalá­­sokhoz vezető úton hul­lámhegyek és hullámvöl­gyek váltogatják egy­mást, ennek ellenére az Egyesült Államok bízik a konferencia megnyitásá­ban és abban, hogy ez a fórum jelentős szerepet játszik majd a békés ren­dezésben. Tovább szilárdult pártunk belső egysége és a tömegekkel való kapcsolata Gustáv Husik zárszava a CSKP KB plénumán Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: A párt eredményes munkáját, a népgazdaság sikereit méltatta Gustáv Husik, a CSKP KB főtit­kára a kétnapos pártplé­­numon elhangzott zársza­vában, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra. Megállapította, hogy eb­ben az évben tovább szi­lárdult mind a CSKP bel­ső egysége, mind pedig a dolgozók tömegeivel való kapcsolata. A párt és a nép egysége — jelentet­te ki — egész munkánk politikai alapjává válik. Igen jók a tapasztalatok a kommunisták és pár­­tonkívüliek jelenleg or­szágszerte folyó együttes ülésein, amelyeken a párt a dolgozókkal közösen vi­tatja meg a társadalmi élet valamennyi problé­máját. A gyűlések jól mutat­ják — hangoztatta Hú­sák —■, hogy a CSKP is­mét nagy tekintélyt élvez a társadalomban, számít­hat a dolgozók széles ré­tegeinek bizalmára. Gazdasági kérdéseket érintve rámutatott: az ötéves terv első három évének eredményei bizo­nyítják, hogy helyesnek bizonyult a párt és a kor­mány gazdaságpolitikája. Arab „ol­ajminiszterek“ Brüsszelben Pénteken délben Brüsz­­szelbe érkezett az olajter­melő arab államok két különmegbízottja: Al-Jamani, Szaúd-Arábia és Abdesz-Szalam, Algéria minisztere. A két minisz­tert haladéktalanul fo­gadta Van Elslande belga külügyminiszter, aki munkaebéden tárgyalt ve­lük. Az olajellátási problé­ma megoldása annál sür­gősebb Belgium számára, mert holland hivatalos közlés szerint hétfőtől már nem működik a Rot­terdamot a belgiumi Ant­werpennel összekötő ve­zeték. Belgium olajellátá­­sának mintegy kétharma­da eddig ezen a vezeté­ken keresztül érkezett, mert a belga kikötők csak kisebb tankhajók fo­­­­gadására alkalmasak. Bel­­­­gium válaszul megtiltot­­­­ta a feldolgozott olajipari­­ termékek exportját Hol­landiába. Az európai közösségek bizottsága pénteken elké­­­­szítette javaslatait a kül­ügyminiszterek hétfőn összeülő bizottsága szá­­­­mára az energetikai prob­léma áthidalására szolgá­­­­ló intézkedésekről. A bi­­­­zottság közös energetikai­­ politika elfogadását és a meglevő készletekkel tör-­­­ténő gazdálkodás egysé-­­ gesítését kívánja. 1 19­7­3. december 1." Berlinguer Varsóban A LEMP PB meghívá­sára pénteken néhány napos lengyelországi ba­ráti látogatásra Varsóba érkezett Enrico Berlin­guer, az Olasz Kommu­nista Párt KB főtitkára. Az olasz párt vezető­jét a repülőtéren Edward Babiuch és Jozef Tejch­­ma, a LEMP PB tagjai, továbbá Ryszard Frelek, a KB titkárság tagja fo­gadták. Kozmosz 613 A Szovjetunióból pén­teken Föld körüli pályá­ra bocsátották a „Koz­mosz 613" jelzésű mester­séges holdat. A szput­­nyik fedélzetén elhelye­zett tudományos beren­dezés feladata a kozmi­kus térség kutatásána­k folytatása. A szputnyi berendezései megfelelően működnek. A földi koor­dinációs­ számító központ megkezdte a beérkező adatok feldolgozását. fflJRVEK Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bi­zottsága csütörtökön egy­hangúlag elfogadta azt a határozatot, amely a vi­lágszervezet békefenntar­tó tevékenységének fenn­tartásával kapcsolatos alapelvek mielőbbi kidol­gozására szólítja fel a bi­zottságot. # Edward Gierek, a LEMP KB első titkára péntek délután eszmecse­rét folytatott Enrico Ber­­linguerrel, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárával, aki néhány napos baráti látogatásra Varsóba­­ érke­zett. Ifj. Dr. Carlos­­ Rafael Rodriguez miniszterelnök­helyettes vezetésével pén­teken kubai kormánykül­döttség érkezett Berlinbe. Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken Kubából hazaér­kezett Szófiába. tfr A Mongol Népköz­társaság és Kanada kor­mánya elhatározta, hogy nagyköveti szinten diplo­máciai kapcsolatot létesít egymással,­­­­ -#■ Vientianéban meg­tartották a Laoszi Haza­fias Front és a Vientiane­ kormány képviselőiből ál­ló központi vegyes bizott­ság második ülését. A bi­zottságnak az a feladata, hogy Irányítsa a két fél által február 21-én aláírt megállapodás és az ahhoz szeptember 14-én csatolt jegyzőkönyv előírásainak teljesítését.

Next