Népszava, 1974. március (102. évfolyam, 50–76. sz.)
1974-03-01 / 50. szám
4 KIÁLLÍTÁSI KALAUZ A Prágai Iparművészeti Múzeum nemzetközi méretekben is számottevő ékszergyűjteményéből került kiválogatásra az a kis kollekció, amelyet Modern cseh ékszer címmel láthatunk a Kultúrái Kapcsolatok Intézetében. A bemutatott tárgyak tervezői és kivitelezői a legkiválóbb cseh és szlovák ötvösművészek; soraikban fiatalokat és régi, jónevű mestereket egyaránt megtalálhatunk. Az ékszerművességnek régi hagyományai vannak a mai Csehszlovákia területén. Legelőbb a Nagy Morva Birodalom fejedelmei, majd a késő középkorban a cseh királyként is uralkodó németrómai császárok alakítottak itt ki sajátos stílusú ékszerészműhelyeket. A fejlődés emlékezetes állomása a prágai Szent Elégiusz cég megszervezése a XIV. században. A világi és egyházi főurak vásárlóközönsége a XIX. századtól kibővül a polgárság rétegeivel, s az igények oly nagyra nőn°k, hogy a korábbi kézműveskedést fokozatosan felváltja a termékek ipari úton történő előállítása. A modern cseh ékszerkészítés a bizsuipar eredményeiből, a gépesített termelés racionális, az anyag tulajdonságait és szerkezetét hangsúlyozó formakultúrájából indul ki. Alapanyagként ezüstöt, gránátkövet és üveget használ, s ezeket vagy tisztán, vagy egymással kombinálva alkalmazza. A művészek nem az ékszer kincsjellegét, hanem díszítő, egyénítő funkcióját kívánják elsősorban hangsúlyozni, tehát az anyagok nemes volta helyett a karmák rejlő képzőművésze tágértékek kiaknázására törek-szenek. Az ékszerek ilyetén szinte egyedi termékként hatnak, holott zömükben sokszorosított úton előállítottak, vagy előállíthatók; a változatos plasztika, a tervezés excentrikus hangja elfedi az anyag olcsóságát, s egyéni ízlést, mai életfelfogást tükröz. A kiállított anyagon belül nagyjából négy tendencia figyelhető meg. Az elsőt racionális hangütés, a tiszta szerkezet érvényre juttatása jellemzi — az idetartozó darabok a geometrikus absztrakció révén tolmácsolnak esztétikai értékeket. A második út az ősi, természeti alakzatokat, az archaikus különböző válfajait idézi meg: itt az amorf formák s az anyag nyers szépsége érvényesül. Modern ornamentika alakítható ki a fentieken túl a népi díszítőművészet elemeinek felhasználásával, valamint a plasztikai téralakítás különböző fogásainak alkalmazásával. Nem hallgathatjuk el persze, hogy a bemutatott ékszerek egynéhányát nem tartjuk viselhetőnek, olykor bonyolult felépítésük, máskor antipraktikus formaalakításuk miatt Sok köztük az eleve múzeum számára készült darab. Inspiratív erőt érzünk viszont a bennük megnyilvánuló szellemiségben: a cseh ékszerművesek mozgékonysága, invenciógazdagsága figyelemre méltó és számunkra is példázatos. Egy érdekes és felfelé ívelő műfaj, a bolgár színházi plakát világába enged bepillantást a Bolgár Kulturális Központ három fiatal művész alkotásainak tükrében. Mindhárman szakterületük erős tehetségei, munkáik nemzetközi szinten is rangot vívtak ki maguknak. A színházi plakáton — mint tudjuk — a mesterség gyakorlati szükséglethez idomul: a jó színházi plakát nemcsak propagál, de egyfajta információt is közöl a hirdetett darab tartalmáról. Ezt az információt a művész grafikai eszközökkel megvalósított darabértelmezése hordozza, amelynek — tekintettel a szűkös terjedelemre — tömören, frappánsan, ám mégis közérthetően kell megnyilatkoznia. Bolgár barátainknál mindenekelőtt az írói gondolattal való azonosulás készségét kell méltányolnunk, de figyelemre méltónak tartjuk grafikusi kvalitásaikat is. Többnyíre szitanyomattal dolgoznak, ami az eredeti tervek színbali frisseségét azonos színvonalon képes tolmácsolni. Hármójuk közül Dimitar Taszev a legkiegyensúlyozottabb, úgy komporálásmódja, mint filozofikuma elmélyült, megkapó. Szecessziós vonalvezetéssel, dekoratív formákkal dolgozik, a szöveget mindenkor alárendelve a rajznak, illetve az ebben testet öltő eszméknek. Ljudmil Csehlavov hozzá képest csapongóbb, fantáziadúsabb alkat, elemeinek, gondolatainak zsúfoltságával hat. Plakátjai valósággal olvastatják magukat, ki-ki — elmélyültségének megfelelően — többet, vagy kevesebbet tud belőlük kihüvelyezni. Aszén Sztarejsinszki ezzel szemben a nézői figyelem intenzív lekötésére tör, markáns előadásmódja, helyenként már-már emblematikus tömörsége szinte húzza a tekintetet. Néhány munkájában igen szerencsésen alkalmazza a régi bolgár fametszés stílusát, ökonomikus tapasztalatait. Kellemes elidőzni a téli festmény bemutató képei között a Képcsarnok Vörösmarty téri Csontváry-termében. A bemutatott 38 festményt a vállalat külön felkérésére adták be művészeink, többségükben színvonalas munkával hálálva meg a Képcsarnok irányukban megnyilvánuló bizalmát. A tél régi témája a művészetnek; a természet igenkori dermedtsége, a különleges színhatások, a hegyek, völgyek, vizek drámai atmoszférája minden korban megfogta a művészeket. A formák karaktere a hideg, áttetsző levegőben élesebb, markánsabb, mint más évszakokban, s valahogy az emberi lélek is befeléfordulóbb, mediatívabb, mint máskor. Mindebből igen sok festői és gondolati értéket hordoznak a bemutatott alkotások, mindenekelőtt Áron Nagy Lajos, Iván Szilárd, Futaki Ferenc és Szentgyörgyi Kornél távlatot és mélységet sugalló Balaton-képei, valamint Hidovics Iászló, Vati József, Pataki László és Nagy B. István a táj drámai karakterét hangsúlyozó kompozíciói. Az egvéd líra kap meg Hoch Ferenc, Dörner Miklós, Balogh Ervin festményeiben, a látottak jelképi erejű képpé szervezése Garabuczy Ágnes és Mustó János munkáiban. Kevéssé értettünk viszont egyet Bőd László, Sarkantyú Simon és Moldovan István elnagyolt megoldásaival — invenció nélkül álltak hozzá a témához. A vonzó, színes bemutató újabb eredménye a Képcsarnok kínálatbővítési törekvéseinek, az átveendő képek mércéjét magasabban kijelölő szándékának. Tasnádi Attila Szalóky Sándor: Tél a faluban ,,Sámándobok, szóljatok A moszkvai Lityeraturnaja Gazeta legfrissebb számában lelkes hangú méltatást közöl Bede Anna könyvéről, a „Sámándobok, szóljatok” című válogatásról, amely Szibéria népeinek folklórjáról nyújt áttekintést. Bede Anna a szovjet írószövetség meghívására egy magyar íródelegáció tagjaként járt a szibériai Tyumeny vidékén és ott fejezte be az értékes anyag gyűjtését. A Lityeratumaja Gazeta felsőfokú jelzőkkel beszél Bede Anna fordítói és gyűjtőmunkájáról és megállapítja, hogy „Ez a könyv értékes hozzájárulás a Szovjetunió soknemzetiségű kultúrájának megismeréséhez, a népeink közötti barátság megszilárdításához”. HOMZOJW — A Szépművészeti Múzeum Reneszánsz művészet Európában című feállítása elektromos-technikai okokból bezárult, ezért a március 3-án 8 órára meghirdetett tárlatvezetés elmarad. — A megyei művelődési központok és népművelési tanácsadók vezetőinek kétnapos munkaértekezlete kezdődött csütörtökön a Fővárosi Művelődési Házban. A tanácskozás első napján megvitatták a televízió eredményesebb felhasználásának lehetőségeit a közművelődésben. A varsói Magyar Kulturális Intézet csütörtökön magyar irodalmi napot rendezett. Ennek keretében mintegy 30 író, költő és műfordító részvételével megtartották a magyar irodalom lengyel tolmácsolóinak első országos konferenciáját. Az intézetben ez alkalomból megnyílt Molnár Edit Magyar írók arcképei című nagy sikerű fényképkiállítása. Sánta Ferenc szerzői est keretében találkozott a varsói írókkal NÉPSZAVA A Tátrai-vonósnégyes párizsi sikere A francia lapok nagy elismeréssel írnak a Tátrai-vonósnégyes fellépéséről. A Combat hangsúlyozza, hogy a világhírű együttes művészi játékával ismét lenyűgöző élményt nyújtott a párizsi zenekedvelőknek. A lap rámutat: a magyar zenei élet rendkívüli gazdagságára jellemző, hogy Magyarország a Tátrai-vonósnégyesen kívül még több ilyen, élvonalbeli kamaraegyüttessel rendelkezik és hogy ezek közül a Kodály-vonósnégyest rövidesen a márciusi magyar zenei hetek során a francia közönség is megismerheti. (MTI) A HÉT KÖNYVE. EUROPA KÖNYVKIADÓ Clude Levi—Strauss: Szomorít trópusok. MAGYAR HELIKON Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A hasonmás. — Aushr Nevál: Ferhád és Sirír. — Fjodor Ivanovics Tyutcsev: A tenger paripái. GONDOLAT KÖNYVKIADÓ René Bergen A festészet felfedezése. — Gennagyij Mihajlovics Dobrov: A tudomány tudománya. — Nagy Mária—Perendy Mária: Biológiai önképző. KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Fekete Mihály: Ellenállók az Avas alján. Egy diósgyőri munkás visszaemlékezései. — Adriano Gonzélez León: Vándorló ország. — Köpeczi Béla: Az „új baloldal" ideológiája. MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ A megragadott idő. Szovjet fémtanulmányok MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ Arany László: Pancimand. — J. Averenkov: Kié a napsugár? — V. L Dal: A róka meg a nyúl. — Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona. — Fekete István: Téli berek. — Reich Károly: Add ide. — Varga Katalin: Barátom, Bonca. KOZMOSZ Füilöp János: Fülemüle. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Bari Károly: Elfelejtett tüzek. Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes + Ábel és Eszter. — Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma +■ Új Zrínyiász. — Móricz Zsigmondi úri muri. IMPORTKIADVÁNYOK Juhász Géza: Könyvek országútién. — Kántor Lajosién? Gusztáv: Romániai magyar irodalom IMA—1870. 1974. március 1. A könnyű műfa itthon és külföldön Lapunk hasábjain januárban foglalkoztunk a Nemzetközi Koncertigazgatáság komoly zenével kapcsolatos tevékenységével. Az igazgatóság azonban nemcsak a komoly műfaj, hanem a könnyű műfaj impressza— Alapvető feladatunk a komoly műfaj ápolása — hangzott a válasz. — A szórakoztató zene elsősorban a fiatalokhoz szól, jelentős tömege van, itthon és külföldön is. Ezért ifjúságpolitikával, a fiatalok ízlésnevelésével is foglalkozunk. Úgy is megfogalmazhatom, hogy a komoly zene megkedveltetéséhez a könnyű műfajon keresztül is vezethet út. — Milyen szempontok szerint szerepeltetik külföldön a magyar könnyűzene képviselőit? — A külföldre menő énekeseket, együtteseket azok közül választjuk ki elsősorban, akik jó szakmai színvonalat képviselnek. Elmondhatjuk, hogy van néhány olyan szólista és együttes, amely nemcsak szórakoztat, hanem mondanivalója is van a közönségnek. Előadóink és zenészeink a szocialista és szomszédos országokat keresik fel leggyakrabban. — Népszerűek a külföldön turnézó együtteseink? — Több szerződést kötöttünk külföldi hanglemezcégekkel, amelyek énekeseinkkel, együtteseinkkel készítettek felvételt. Például említem az Omega-együttes angliai, Korcz Zsuzsa NSZK-beli, a Syrius-együttes ausztráliai felvételét. Az elmúlt időszakban jött létre az riói irodája is. Vezetője Horváth József, január végén jött haza Cannesból, ahol a szórakoztató műfaj nemzetközi seregszemléjét rendezték meg. Ezúttal a könnyű műfajról kértünk tájékoztatást. Omega-együttes hároméves NSZK-szerződése, ahol évente két nagylemezt készítenek. Kovács Kati és a Hungária-együttes, valamint a Bergendyegyüttes NDK-s hanglemezszerződést kipott. Zalatnay Saroltával és a c.w-vf uitiessal a csehszlovák Supraphoncég készített nagylemezt. A Locomotiv GT-t az angliai CBS és az amerikai ABC társaság szerződtette nagylemez elkészítésére. Hacky Tamás és az Ex Antiquis együttes NSZK-ban készít évente nagylemezt Ez az érdeklődés hosszú fejlődés eredménye, és annak ellenére jött létre, hogy Nyugat-Európában az angol könnyűzene gyakorlatilag az egyeduralkodó. — Vannak-e, akik a népszerűségükkel kissé felelőtlenül élnek? — A népszerűség felelősségteljes dolog. Mi azokat az együtteseket támogatjuk elsősorban, melyek ezzel a felelősséggel élni tudnak, és nem azokat, mert vannak, amelyek olcsó népszerűségre törekszenek. Magunk is népszerűsítjük azokat, akik a reális és torzításmentes tényeket használják fel saját reklámjukhoz. Ennek, azt hiszem, most már megmutatkoznak az eredményei. Ezt nemcsak a hanglemez, hanem egyéb szerződések is bizonyítják, együttessel. A MODEM-en személyesen részt vevő Kovács Kati is több szerződési ajánlatot kapott. Természetesen ajánlottuk külföldi fellépésekre, hanglemezszerződésekre a többi élvonalbeli művészünket is. Világhírességek Magyarországon — Milyen meglepetéseket tartogat az 1974-es év a műfaj szerelmeseinek? — Sok külföldi együttes jelentkezett. Szeretnének Magyarországon fellépni. Tárgyaltunk arról, hogy elhozzuk a „Fink Floyd” angol beat-együttest. Ez a világ nagy „attrakciói” közé tartozik. A gálaesten szereplő NSZK-beli „Humphries Singers” könnyűzenei együttest is bemutatnánk a magyar közönségnek. Érdekesség, hogy énekes szólistáik különböző nemzetiségűek. Számítunk a „Gelden Erring” holland beategyüttes vendégszereplésére is. Vendégünk lesz az Európa-hírű Karel Gott és együttese. Lengyelországból két énekes érkezik: Czieslaw Niemen és Maryla Rodowicz. A magyar közönség ismét láthatja és hallhatja a világhírű művészt, José Felicianót. — A közeljövőben vendé szerepel nálunk Lara Saint Paul olasz énekesnő és együttese. Targyálunk még az „Art Blakey” amerikai dzsessz-együttes szereléséről és várható a világhírű amerikai zongorista Oscar Peterson koncertje is. Magarországra hozzák még Daco Ibanez szanyol énekesit és egy Párizsban élő chilei gitáregyüttest. A magyar rádió március 25-én Egerben rendez navy-szabású nemzetközi szórakoztató műsort, ezen a szocialista orszá-ok legkiválóbb énekesei lennek fel. Máimban Székesfehérváron kerül merendez4''? az Országos Rendező Iroda ..Interdartoryemberköz i könynyűzenei fesztivállá, itt a magyar énekeseken kívül a szocalista ot*.74 gok es?yeev Patai énekese is bemutatkozik. Szekeres Dénes Több szerződés külföldi hanglemez-cégekkel A műfaj „nemzetközi vásárán” — A pódium művészei milyen sikerrel szerepeltek 1973-ban külföldön? — Énekeseink, együtteseink 1973-ban 27 országban jártak. A szocialista országokban több mint ezren, a nyugati országokban csaknem kétszázan szerepeltek. Legnagyobb partnerünk az NDK, utána Lengyelország, Csehszlovákia és a Szovjetunió következik. A nyugati országok közül az NSZK- ban és Ausztriában léptek fel legtöbbször művészeink. A legtávolabbi vendégszereplés Ausztráliában volt. Minden szocialista országnak, ahol tőlünk szerepelnek, másmás a kedvence. Az NDK- ban Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, a Bergendyegyüttes és az Omega, együttes a sláger, a Szovjetunióban pedig Koós Jánosnak és az Expresszzenekarnak van nagy sikere és az elmúlt évben Zalatnay Sarolta is jól szerepelt. Csehszlovákiából és Lengyelországból a Generál-együttes iránt mutatkozik érdeklődés. A dzsessz műfajában a Benkó-együttesnek volt eredményes turnéja a Szovjetunióban. Sikerrel vettünk részt több szocialista és nyugati ország fesztiválján, sőt még a távoli Japánban is. — Most jött haza Franciaországból, ahol részt vett e műfaj „nemzetközi vásárán". Mit tapasztalt, milyen az érdeklődés a magyar együttesek iránt? — Az elmúlt hónap végén zajlott le a MIDEM Cannes-ban. Ez volt a szórakoztató műfajnak a „nemzetközi vására". Negyvenöt ország rádió- és tv-társaságának, hanglemezcégeinek, impresszá- , rióinak és zeneműkiadóinak mintegy nyolcszáz képviselője jött el. Az érdeklődés a magyar szórakoztató zene elismerését jelentette. Többek között szerződést kötöttünk egy , kislemezre a Generál-1 c Bolgár-magyar barátsági nap, ősbemutatóval A várossá válásának 200. évfordulóját ünneplő Kiskunfélegyházán bolgár —magyar barátsági napot rendeztek. Ez a nap a felszabadulása harmincadik évfordulójának ünneplésére készülő testvéri országra, Bulgáriára való emlékezés jegyében telt a Duna—Tisza közi városban. A nap eseményei közé tartozott két jelentősebb kulturális rendezvény is. Az egyik egy ikon-kiállítás megnyitása a városi művelődési otthonban. A reprodukciós kiállítás, amely március 1-ig látható, bemutatja a gazdag, színvonalában, megoldási módjaiban méltán híres bolgár ikonművészetet. A másik rendezvény Koljo Georgien önmagunk bírái című színművének magyarországi ősbemutatója volt a művelődési otthon színháztermében. A művet Ladna László rendezésében az Állami Déryné Színház mutatta be. Méltán fogadta siker a darabot a kiskunfélegyházi bemutatón, s fogadja bizonnyal a további 96 előadáson is, szerte az országban. Koljo Georgiev alkotása ugyanis olyan kérdéseket boncolgat, amelyeket mi is magunkénak érezhetünk. Nem véletlen, hogy a színmű bemutatása Bulgáriában az utóbbi évtizedek egyik kiemelkedő színházi eseménye volt. Csupán jelzésként megemlítem a két fő kérdést, amely végighúzódik a darabon, s egyben utal a mű tárnájára is. Vajon a szülők, nagyszülők érdemei mentesíthetnek-e bárkit az alól, hogy betaltsa az emberi együttélés szabályait? S vajon elítélgeti-e saját gyermekét bűneiért az, aki maga sem feddhetetlen, nem volt képes saját emberi tartását követendőként a!Hmi elé? A két kérdés bizonyára érzékelteti, hogy itt nem egyszerűen bulgáriai, hanem általánosabb, emberi gondokról van szó. A bolgár—magyar nap a késő esti órákban baráti összejövetellel zárult, amelyen a „házigazda" város szívességét megköszönve részt vett Veszelin Filep, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövetségének sajtóattaséja, dr. Sztojan Radev, a budapesti Bolgár Kultúra igazgatója, valamint a nagykövetség és a kultúrintézet más képviselői. M. I. Tárlat Szekszárdon Húsz mai magyar, festőművész alkotásaiból csütörtökön kiállítás nyílt Szekszárdon a Képcsarnok Szinyei Merse-termében. A tárlaton többek között Áron Nagy Lajos, Duray Tibor Munkácsy-díjasok, Arató István, Benedek György, Orosz Gellért, Soma László, Xantus Gyula és Záborszky Viola festményei láthatók.