Népszava, 1974. április (102. évfolyam, 77–99. sz.)

1974-04-02 / 77. szám

2 Hatalom és oltár MadridbanK­udarccal távoztak a belga televíziósok a spa­nyol fővárosból. Nem engedték meg nekik, hogy filmre vegyék a kormány és a katolikus egyház közt támadt ellentétekkel összefüggő esemé­nyeket. Ebből a tilalomból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a madridi politikának milyen érzékeny pontja ez a konfliktus. Az utóbbi hetekben Antonio Anoveros bilbaói püspök szokatlan esetében nyilatkozott meg. Feb­ruár 27-én házi őrizetbe helyezték őt és fővikáriu­sát Majd március 3-án a rendőrség két ízben is felszólította, csomagoljon, hagyja el az országot, re­püljön Rómába. A püspök nem engedelmeskedett, kijelentette, hogy csak a Vatikán utasítására lenne hajlandó távozni. A Vatikán viszont maradásra biz­tatta a püspököt, VI. Pál pápa is beszélt vele tele­fonon, megerősítette elhatározásában. A konfliktus, ezt ismételten hangsúlyozni kell, korántsem valami szokványos epizód, holmi „a ka­nál és a villa is összecsörren” eset a spanyol állam és a katolikus egyház kapcsolataiban. Ezek a mos­tani rendszer keletkezése után jó ideig szervesek és harmonikusak voltak. De ma már?!... Anoveros ügyének van közvetlen, de mélyebb oka is. A közvetlen: az a pásztoriévá­, amelyben a baszk tartomány székvárosának püspöke „a baszk kisebbség jogainak elismertetését” fogalmazta meg. A nemzeti kisebbségek problémája rendkívül kellemet­len a madridi kormánynak. Carlos Arias Navarro miniszterelnök elődje ellen állítólag baszk nemzeti­ségűek követtek el halálos merényletet A kisebb­ségi autonómia követelése annál inkább „vörös posz­tó” a madridi kormány szemében, mert annak ide­jén a kisebbségek a köztársaságban élveztek ilyen autonómiát. A miniszterelnök így minősítette a pász­torlevelet: „Súlyos támadás a nemzeti egység el­len.” A vád egyetlen szóval: szeparatizmus. A konfliktus úgynevezett nemzetiségi okának is vannak mélyebb gyökerei. Maga a miniszter­­elnök többet tud erről, hiszen 12 évig a politi­kai rendőrség főnöke volt. A bilbaói püspök már két é­vvel ezelőtt olyan nyilatkozatot tett, hoggy a né­peknek joguk van megőrizni jellegüket. Tavaly pe­­d­ig leleplezte a „kíntatásokkal járó elnyomatást”. A falangisták érzékenyen felfigyeltek a püspök meg­nyilatkozásaira, s a burgosi per idején a francoista tüntetők a baszk „vörös papok” elleni jelszavakat hangoztattak. Anoveros ügyét még kényesebbé tette, hogy a szzáműzetési felszólítás előtti nap végezték ki a bar­celonai tartományi börtön udvarán — különösen ke­gyetlen módon: vasnyakszorítóval — Salvador Puig­entich 25 éves katalán nemzetiségű forradalmárt. Az ő kegyelmi kérvényét viszont minden katalóniai püspök aláírta. A kivégzés után kirobbant tiltakozó tüntetések egybeolvadtak a bilbaói püspök mellett támadt szolidaritási megnyilvánulásokkal, amelyek között volt a Puig Antich emlékére tartott, a kor­mányzattal kétségtelenül szembefordulást jelző bar­celonai egyházi istentisztelet is. A száműzetés kimondásában megnyilvánult tü­relmetlenségnek tehát az eddigiekből következően is alapos oka volt: a madridi kormány bizonyítani akarta, hogy keményen leszámol az egyházi körök­ben meglevő ellenzékiséggel. A püspök ügye azon­ban Ma­drid és a Vatikán kapcsolatainak a síkjára terelődött. A hatalom és az oltár között ugyanis IQS.I-ban konkordátum született, amelynek egyik pontja szerint a spanyol állam nem utasíthat ki fő­papokat a Vatikán hozzájárulása nélkül. S termé­szetesen bíróság elé sem állíthatja. Mellesleg szólva, a Vatikán élt már kiközösítési jogával hasonló ügy­ben, amikor 1955-ben Juan Domingo Perónt közö­sítette ki, mert­ kiutasított egy püspököt Argentíná­ból. Néhány napig élesedni látszott a konfliktus, a vatikáni rádió például azzal vádolta Madridot, hogy „állandóbbá teszi a gyűlöletet és a hazugságot”. Bár a madridi kormány állítólag fontolóra vette a kon­kordátum felmondását, tulajdonképpen hajlandónak mutatkozott a kompromisszum keresésére. Maga Anoveros egyik nyilatkozatában igyekezett elhatá­rolni magát a szeparatizmustól, összeült a spanyol püspöki kar állandó bizottsága, nyilatkozatában eny­he hangot használt, mentegette a bilbaói püspököt, lényegében bizonyos mértékű lojalitást fogalmazott meg. Maga a pápa a megbékélés érdekében szemé­lyes üzenetet intézett Franco államfőhöz, sőt, külön megbízottat, is küldött Madridba. Anoveros maga is részt vett a püspöki tanácskozáson, és bántódás nél­kül tért haza rezidenciájába. A falangista sajtó azonban ismételten támad­ta Anoverost, a hatalom és az oltár konfliktusának ugyanis más oka is van. Az egyházi körökben meg­­■n.ylvánuló ellenzékiség csak a tömeges elégedetlen­ségnek a tünete. S nem csupán nemzetiségi ügyről van szó. Több jel arra mutat, hogy az egyház és a kormány hagyományos szövetsége nem a régi. Maga Anoveros jelentette ki: „Legyen egy jobboldali és egy baloldali egyház, a győzök, illetve a legyőzöttek külön egyháza?” Nyílt utalás ez az egyházban meg­levő hasadásra. 1973-ban a spanyol püspöki konfe­rencia egyik dokumentuma szembefordulást jelen­tett a francoizmussal. Ilyen mondat szerepelt benne: „Békénk beteg és kivételes gyógyírra van szüksége.” Nemegyszer felhangzott már a falangis­­ták ilyen minősítése az egyházról: áruló. E­lcsendesült az Anoveros-konfliktus, de az ellen­tétek, amelyeknek mély társadalmi okai van­nak, a látszat ellenére fennállnak. Tény: a spa­nyol egyház is a konkordátum felülvizsgálását kíván­ja, hogy a bilincsnek érzett elkötelezettségen lazítva, szabadabban tevékenykedhessék. Erre szorítják a spanyol tömegek, amelyek körében az elégedetlen­ség, a változás igénye egyre nő. Nem véletlen, hogy a pillanatnyi megbékélésről így nyilatkoztak spa­nyol egyházi körökben: „A taktikai enyhülés nem jelent megállást a fejlődésben.” Ez a fejlődés pedig egyet jelent a fokozódóan tudatos politikai szembenállással. Kóródi József ­ Az Amnesty Inter­national svájci tagozatá­nak vasárnap kiadott nyi­latkozata szerint 12 000-re becsülhető a Brazíliá­ban politikai okokból be­. A prágai Cernin-pa­­lotában hétfőn megkez­dődtek George Macoves­­cu román és Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter tárgya­ NÉPSZAVA A TASZSZ a DIFK békejavasla­tairól A TASZSZ sajtónyilat­kozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy a Dél­vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya március 22-i nyilatkozatában konkrét javaslatokat tett a tartós dél-vietnami béke bizto­sítására és a nemzeti egyetértés megvalósítá­sára. — A Szovjetunió a jö­vőben is minden tőle tel­hetőt megtesz, hogy elő­mozdítsa a párizsi béke­megállapodás maradékta­lan megvalósulását és a tartós vietnami béke de­mokratikus alapon törté­nő létrejöttét — hangzik a nyilatkozat. Majd hang­súlyozza, szovjet hivata­los körökben nagy meg­elégedéssel fogadják a forradalmi kormány je­lentős kezdeményezését. A Szovjetunió határo­zottan elítéli mindazokat a cselekményeket, ame­lyek bármilyen formában a vietnami béke megsér­téséhez és aláásásához ve­zetnek, s meggyőződése, hogy a térség tartós bé­kéje és stabilitása csupán akkor biztosítható, ha az összes aláíró felek szigo­rúan és következetesen megvalósítják a párizsi megállapodást és a Viet­namra vonatkozó többi dokumentumot — hang­zik a TASZSZ hírügynök­ség másik sajtónyilatko­zata a VDK kormánya március 18-i jegyzékével kapcsolatban. A VDK kormánya megfelelő in­tézkedéseket sürget annak biztosítására, hogy az Egyesült Államok a jö­vőben ne sértse meg a párizs­ i megállapodás 7. cikkelyét amely meg­tiltja újabb fegyverek, lő­szerek és hadianyagok Dél-Vietnamba történő szállítását. Az USA kormánya kö­telezte magát, hogy meg­adja Saigonnak mindazt a katonai, gazdasági és politikai támogatást, amelyre „önvédelméhez” szüksége van — tűnik ki abból a levélből, amelyet Henry Kissinger amerikai külügyminiszter írt már­cius 25-én, s Edward Kennedy szenátor wa­shingtoni irodája vasár­nap hozott nyilvánosság­ra. Edward Kennedy a le­vél kapcsán keserűen ál­lapítja meg, hogy a kül­ügyminiszter szavai el­lentmondanak az Egyesült Államok dél-vietnami, kambodzsai és laoszi be­avatkozásának jellegéről és mértékéről közzétett korábbi jelentéseknek. Hétfőn visszaérkezett Párizsba Nguyen Van Hieu állami miniszter, a Párizs környéki tárgyalá­sokon részt vevő CIFK- küldöttség vezetője, aki több mint két hónapja utazott haza, hogy ta­nácskozást folytasson kor­mányával. Megérkezésekor tett nyi­latkozatában kijelentette: abban a reményben érke­zik Párizsba, hogy a DIFK küldöttségének már­­cius 22-én előterjesztett új javaslatai kivezetik majd a La Celle-Saint- Clou­d-ban folyó tárgya­lásokat abból a zsákut­cából, amelybe a saigoni küldöttség magatartása juttatta a két­­ dél-Viet­­nami fél közötti rriegbe­, széleseket. A saigoni kétoldalú ka­tonai vegyes bizottságban részt vevő DIFK küldött­ség felkérte a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bi­zottságot, hogy vizsgálja ki a Taj Ninh tartomány felszabadított területeinek két falva ellen intézett saigoni légitámadásokat. A március 23-án, 24-én és 25-én végrehajtott tá­madások következtében több mint 20 polgári sze­mély vesztette életét­, és 200 lakóház semmisült meg. A VDK külügyminiszté­riuma jegyzéket intézett a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottsághoz a NEFE indonéz és iráni tagozatai által — saigoni kezdeményezésre — vég­zett „egyoldalú vizsgála­tok” ügyében. Kína a legmagasabb vendégnek kijáró tiszte­letadással köszöntötte hétfőn a kambodzsai nemzeti ellenállás tényle­ges vezetőjét. Khieu Samphant, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Po­litikai Bizottságának tag­ját, a felszabadító fegyve­res erők főparancsnokát. Szerdán Vientianéba, Laosz közigazgatási szék­helyére várják Szufanu­­vot­g herceget, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának elnökét. A kambodzsai politikai főtanácsot feloszlatták. A TASZSZ megjegyzi: Lan Nol elnök kizárja a veze­tők közül azokat, akik nem értenek vele egyet.­­ Tiltakozásul három mi­niszter kivált a korm­ány­­ból ” ] . Élénk diplomáciai tevékenység a Közel-Keleten Harmadik hete szünet nélkül tart a feszültség és­­ folytatódnak, az összecsa­pások a Golan-fennsíkon. Vasárnap a késő esti órákban kiadott damasz­kuszi katonai jelentések szerint több órás tüzérsé­gi és páncélos csata zaj­lott le a frontvonal teljes hosszában. Hétfőn reggel a frontvonal több szaka­szán ismét harcba bocsát­koztak egymással az iz­raeli és szíriai páncélosok és tüzérségi ütegek. Hétfőn a második szí­riai katonai közlemény szerint a szíriai,izraeli tüzérségi és páncélos har­cok már a golani front­vonal egész hosszában folytak. A Golan-magaslatokon uralkodó helyzettel foglal­kozott a vasárnapi izraeli minisztertanács. Jichak Hofi vezérezredes kijelen­tette: az izraeli hadsereg­nek a teljes riadókészült­ség állapotában kell ma­radnia a csapatszétvá­lasztási tárgyalások ide­jén is. Dajan izraeli had­ügyminiszter washingtoni interjúi­ban pedig kifej­tette: Izrael soha nem ürí­ti ki teljesen a Golan-ma­­gaslatot. Washington ■ bővíteni akarja az Izraelnek szánt katonai segélyprogramot — írja a New York Times. Az amerikai fegyverek szállításával összefüggő konkrét kérdéseket James Schlesinger amerikai had­­ügyminiszter és izraeli kollégája, Dajan jelenlegi washingtoni tárgyalásai­kon beszélik meg. A diplomáciai tevé­kenység fokozódik az arab államokban is. Vasárnap óta Damaszkuszban tár­gyal Ahmed­­ Iszmail egyiptomi hadügyminisz­ter, az októberi háború előtt egyesített közös egyiptomi—szíriai front főparancsnoka, aki Szadat elnöktől és Ahmed Mak­­szabi, a líbiai elnök ta­nácsadója, aki Kadhafi államfőtől vitt üzenetet a szíriai fővárosba. Elhalasztották az egyip­tomi—palesztinai politikai bizottság hétfőre kitűzött ülését, amelyen a két fél közel-keleti válsággal kapcsolatos álláspontjá­nak egyeztetését tervezte. Az egyiptomi főváros po­litikai köreiben összefüg­gést látnak a bizottság ülésének elhalasztása és Husszein jordán király csütörtökre várt kairói látogatása között. Emlé­keztetnek arra, hogy ko­rábbi hírek szerint a ki­rály állítólag hajlandósá­got mutat a palesztinai felszabadítási szervezet­nek a palesztinok egye­düli törvényes képviselő­jeként való elfogadására. A hét első felében vár­ják Kairóba Nimeri szu­­dáni államfő látogatását is. Megfigyelők nem zár­ják ki annak a lehetősé­gét, hogy ez alkalomból sznptomi, jordániai, szu­­dáni mini-csúcstalálkozó színhelye lesz az egyipto­mi főváros. Iszmail Fahmi egyipto­mi külügyminiszter va­sárnap fogadta Kairóba. Vlagyimir Vinogradovot a Szovjetunió egyiptomi nagykövetei A miniszter a nap folyamán találko­zott Herman Eilitsszel, az USA kairói nagyköveté­vel is. Kairóban közölték, hogy a Szuezi-csatorna aknát­­lanítása április 7-én kez­dődik. Iszmailiában va­­sárnap megbeszélést tar­tottak a csatorna megtisz­tításának irányítására Egyiptomba érkezett szov­jet és amerikai szakértők. A Pat el Jasszef című kairói hetilap úgy érte­sült, hogy még az idén megrendezik Kairóban a legjelentősebb el nem kö­telezett országok hármas csúcsértekezletét Szadat egyiptomi, Tito jugoszláv elnök és Indira Gandhi in­diai miniszterelnök rész­vételével. Belgrádban közzétették Szadat egyiptomi államfő március 28—30-ig Jugo­szláviában tett látogatá­sáról és Tito elnökkel Brioni szigetén folytatott megbeszéléseiről kiadott közös közleményt. A két fél szerint az izraeli csa­patoknak ki kell vonul­niuk az összes, az 1967-es háború idején megszállt arab területről. Biztosíta­ni kell a palesztinai arab nép törvényes nemzeti­­ önrendelkezési jogainál érvényesítését. Atomsorompó-értekezlet Genfben Hétfőn Genfben meg­kezdte munkáját az a bi­zottság, amely az atom­sorompó-szerződés betar­tásának jelenlegi állását felmérni hivató**- értekez­letet készíti elő. Az előkészítő bizottság köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Magyaror­szág képviselői vesznek részt.­­Waldheim ENSZ-főtit­kár üzenetben, üdvözölte Kádár János könyve lengyelül Kádár János, az MSZMP KB első titkára válogatott cikkeit és beszédeit meg­jelentette lengyel nyelven a varsói „Könyv és Tu­dás” Kiadó. A kötet Ká­dár János 30 cikkét és beszédét tartalmazza az 1962—1971 közötti idő­ 1974. április 2. Véres napok Észak-Írországban Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti: Az elmúlt négy nap alatt további hat halálos áldozatot követelő, mil­liós értékeket elpusztító észak-írországi atrocitá­sok és a sunningdali egyezmény jövőjéne megtárgyalására hétfőn Londonba utazott Brian Faulkner tartományi fő­miniszter. Harold Wilsontól, a brit munkáspárti kor­mány fejétől „erőteljes katonai fellépést” sürge­tett és politikai védelmet kért egykori fegyvertár­sai, az úgynevezett loja­­listák (protestáns szélső­ségesek) ellen. A sunni­ngdalei pak­tumról, amely némi bele­szólást ad Írországnak a fél évszázada elszakított Észak-Írország ügyeibe, hétfői bejelentés szerint Liam Cosgrave, a köztár­saság miniszterelnöke is sürgős tárgyalásokra ké­szül Wilsonnal. Cosgrave pénteken utazik London­ba. Az újabb incidenssoro­­z­atot az robbantotta ki, hogy az IRA ideiglenes szárnya megpróbálta ki­használni az angliai kor­mányváltozást követelé­seinek erőszakos érvénye­sítésére. A ,,provok” fél­reértették Rees miniszter egyik nyilatkozatát, amely szerint elképzelhető az angol katonai erők csök­kentése , „ha erre meg­érik az idő”. A provók a múlt csü­törtökön felrobbantottak egy belfasti szállodát, ahol katonai parancsnok­ság is székelt. Ezzel azon­ban véres incidenssoroza­­tot indítottak el. A pro­testáns terrorszervezetek két katolikus tulajdonban levő kocsma felrobban­tásával­­ válaszoltak. Az egyik bomba két katoli­kust széttépett, a másik pedig tizennyolc embert megsebesített, néhányu­­kat örökre megnyomorí­tott. Szombaton a protes­táns negyed egyik kocs­májában történt robba­nás, de kiderült, hogy nem az IRA bosszújáról, hanem „műszaki hibáról” volt szó: protestánsok bombákat szállítottak és ezek a kezükben robban­tak fel. A robbanás kö­vetkeztében két ember szörnyethalt. Az ötödik áldozatot ismeretlenek, valószínűleg protestáns különítmények végezték ki a hét végén. A véres napok hatodik halottja egy protestáns volt. Ő azonban — a nyomozási eredmények szerint — lo­­jalista egyletek torzsal­kodásának, vagyis nem a katolikus IRA-nak az ál­dozata. Anglia új feltételekhez köti közös piaci tagságát Kis Csaba, az MTI tu­dósítója jelenti. A Közös Piac minisz­teri tanácsának hétfőn megnyílt ülésén Callag­han angol.. .külügyminisz­ter kijelentette: a mun­káspárti kormány ellenzi Anglia közös piaci tagsá­gát azoknak a feltételek­nek alapján, amelyeket a konzervatív kormány an­nak idején elfogadott. „Ki akarjuk küszöbölni eze­ket a hibákat, és ha ez si­kerül, Anglia gazdaságát szilárd alapokra lehet he­lyezni. Ha azonban nem sikerül, akkor az angol néphez kell fordulnunk, meg kell tőle kérdeznünk, helyesnek tartja-e Anglia kivonulását a közösség­ből” — mondotta. Az angol külügyminisz­ter a többi között a mező­­gazdasági problémákat, az angol költségvetésre ne­hezedő terheket és az or­szág parlamentje jogkö­rének megnyirbálását em­lítette azok között a prob­­lémák között, amelyeket újra kíván tárgyalni. Fel­vetett kereskedelempoli­tikai problémákat is. A tárgyalások befejez­­téig , az angol kormány részt, vesz az EGE nyi­t., kájában. Jobert francia külügy­miniszter kemény hangon utasította el az angol kö­veteléseket. Nem tartja lehetségesnek az angol csatlakozási feltételek módosítását. A munkás­párti kormány követelései elfogadhatatlanok, mert az EGK alapszerződésé­nek felülvizsgálatát sür­getik. Fel kell szólítani Londont, hogy a Közös Piac rendszerének megle­vő keretei között terjesz­­sze elő konkrét kifogá­sait A miniszteri tanár­ ülésének többi részvevő­je kevésbé kemény sza­vakkal, de lényegében azonos elvek alapján uta­sította el London fel’’3­1 vizsgálati igényét Prav­da-kommentár a chilei juntának nyújtott hitelakcióról A Pravda kommentálja a „párizsi klubnak” azt a döntését, amely a chilei katonai juntának 1977-ig haladékot ad adósságai nagy részének törlesztésé­re, és újabb sok milliós hitelt nyújt számára. A „párizsi klubhoz" 14 ve­zető kapitalista ország bankárai tartoznak. Miközben világszerte hatalmas tiltakozó kam­pány bontakozik ki a chilei szoldateszka bűn­tettei ellen — írja a lap —, és erősödik a szoli­daritás a chilei nép har­cával, a „párizsi klub” döntését csupán úgy le­­het értékelni, mint ki­hívást a világ közvéle­ménye ellen. Addisz Abebában megnyílt az alkotmányozó konferencia Endalkacsev Makonnen miniszterelnök kormánya szombaton, majd hétfőn is felszólította az etióp fegy­veres erőket, hogy támo­gassák Hajié Szelasszié császárt, és hiúsítsanak meg minden olyan pró­bálkozást, amely arra irá­­nyul, hogy zűrzavarba döntse az országot. Abije Abbebe etióp had­ügyminiszter hétfői rádió­beszédében ismét emlé­keztette a 44 000 főnyi hadsereget arra, hogy hű­séggel tartozik a trón iránt. Megfigyelők szerint Etiópiában az egy hónap­ja folyó polgári és kato­nai zavargások után még mindig bizonytalan a helyzet, és hogy Endalka­csev Makonnen változat­meg és a rendőrség vala­mennyi alakulatában. A miniszterelnök közöl­te, hogy hamarosan Fehér Könyvet adnak ki a kor­mány politikájáról, és eb­ben külön fejezet m­ala'­­kozik majd a földreforr­­mal, Etiópia egyik leg­égetőbb problémájával. Hétfőn Addisz Abebá­­ban megnyílt az alkot­mányozó konferencia, amely előkészíti majd a­­etiópiai alkotmány re­formját. Az etióp minisz­terelnök hangsúlyozi'' hogy az alkotmány, re­formjának kidolgozásán­­ figyelembe kell venni azoknak az országokról*­­az alkotmányjogi tapasz­talatait is, amelyek Etió­piával nagyjából azonos

Next