Népszava, 1974. április (102. évfolyam, 77–99. sz.)

1974-04-18 / 89. szám

A­­ Szakszervezeti minap — a Szép Szó mellékletünkben — megjelent Földeák­ János-novellában az egyik szereplő — munkásember — szabadságra ment, és erről a szakszervezeti bizalmi csak utó­lag szerzett tudomást. Somogyi Miklós elvtárs kíváncsian kérdezte tőlem: ezt miért így írta le a Földeák, hiszen régen a szakszervezeti bizalmi fi­gyelmét még kisebb kérdések sem kerülték el. A szerző nem tudja pontosan, mi a helyzet? Iro­dalomról lévén szó és nem ténykérdésről, ezért az­tán elképzelhető, hogy a bizalmi nem tudott a sza­badságról. De a valóságban vajon tud-e a bizalmi mindarról, amiről tudnia kellene? Az igen és a nem olyan ellentétpárok ez eset­ben, amelyek most ide illenek. Miután nem találós kérdésről van szó, ezért nem lehet úgy válaszolni, hogy embere válogatja: a szorgalmas, figyelmes bizalmi valóban „bizalmi embere” csoportjának; a hanyag, kevésbé körültekintő bizalmi csak a tag­díj beszedésében tevékenykedik. A bizalmi mindig is a szakszervezeti mozga­lom egyik legfontosabb munkakörében tevékeny­kedő ember. Hiszen közvetlen kapcsolatban áll a tagsággal és a műhely, az üzem, az iparág válasz­tott szakszervezeti vezetésével. Ezért munkáján, tevékenységén keresztül egyik legfontosabb vég­rehajtója, alakítója a szakszervezeti politikának. Mozgalmunk fejlődése az utóbbi évtizedben igen széles körű, gazdag eredményeket hozott osztály­politikai szempontból is. Nem mondhatjuk azt mégsem, hogy a szakszervezeti mozgalom fejlődé­sében mindazt elértük, amire szükség van ahhoz, hogy még erőteljesebben, még nagyobb tömegtá­mogatással építsük szocialista hazánkat. Ez vonat­kozik a bizalmiak munkájának megítélésére is. H­a mi azt akarjuk elérni — és ez a szándékunk —, hogy a bizalmi olyan jelentős személyisége legyen a szakszervezeti mozgalomnak, mint régen, akkor néhány lényeges kérdésben tovább kell lépnünk, összhangban egész mozgalmunk fej­lesztésével. Mert a bizalmiak esetében igaz ugyan, hogy embere válogatja, de még a legszerencséseb­ben sikerült választás után is felmerült: tevékeny­ségi körén belül van-e elég széles körű döntési jo­ga a bizalminak? Nincs. Ezért itt alapvető változ­tatási igény jelentkezik; az aktív tevékenység va­lóságos területeinek a növelése és a megfelelő dön­tési jog biztosítása a bizalmi számára. Ez esetben is tehát szakszervezeti mozgalmunknak egy lénye­ges kérdéséről van szó. A működési terület növelését illetően: a bizal­minak legyen még döntőbb szava minden lényeges szociális kérdésben, amely csoportját s csoportjá­nak egyes tagjait érinti. A segélyek megadásában vagy megvonásában; a gyerek üzemi ösztöndíjá­nak megszerzésében; a bajba került ember kollek­tív megsegítésében; a nők és fiatalok munkaköri problémáinak rendezésében; az üdülőjegyek oda­ítélésében; a kollektív szerződés végrehajtásának, érvényesítésének ellenőrzésében; a felvételek, mi­nősítések, elbocsátások esetében legyen érdemi a véleménye; jogsérelmek orvoslásában eredménye­sen kezdeményezzen és fellépését ne lehessen nem tudomásul venni stb. Ez a működési terület nagyjából most is meg­van, de a bizalmi jogköréből eléggé hiányzik a döntési lehetőség. S a hangsúly ezen van. A mos­tani végrehajtó szerepét döntési lehetőséggel pá­rosítva, alapvetően változhat a bizalmi egész mai helyzete, a szakszervezeti mozgalmon belül és ter­mészetesen saját környezetében is. Az egész szakszervezeti mozgalom erejének, politikai befolyásának, osztálykötődésének gyara­podását szolgáló felfogásról és kifejleszthető gya­korlatról van szó. S még többről: ez a közvetlen­ség­­tehát a napi élet napi gondja-baja ott kerül rendezésre, ahol ez keletkezik) kedvező hatású az üzemben, mert a közvetlen demokrácia elemeinek erőteljesebb érvényesülését segíti. Ez esetben természetesen a bizalmi munkájá­val, magatartásával szembeni személyes igény is megváltozik, hiszen döntéseinek hatása a közvet­len környezetben jelentkezik s ott kap véleménye­zést is. Elismerő és elmarasztaló véleményt egy­aránt , a kérdés persze nem függetleníthető az üzem, intézmény irányítási felépítésétől, a gazdasá­gi, műszaki vezetők jog- és hatáskörétől. Mert a partneri viszonyban állók jog- és hatásköre szin­te meghatározó tényezője a bizalmi valóságos mű­ködési területének. Ezért ezt a kérdést nem lehet csak önmagában vizsgálni: a vállalat, üzem veze­tőinek (művezető, üzemvezető, igazgató) stb. jog- és hatáskörének összevetésével lehet az előrelépés formáit és módjait megteremteni Látszólag messzire jutottam a Földeák János teremtette bizalmitól. De csak látszólag, mert mi­helyt az ember jobban megnézi ezt a kérdést, ki­derül, mennyi ága-boga van és milyen nehéz oko­san és célszerűen továbblépni. SIKLÓS JÁNOS 1974. ÁPRILIS 18. CSÜTÖRTÖK 102. ÉVFOLYAM 89. SZÁM Ára 1 FORINT • VILÁG proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA ""'M­­? ' INTÉZET Megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Kádár János vezeti a magyar küldöttséget a varsói tanácskozáson Április 17-én Varsóban megnyílt a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A tanácskozáson részt vesznek: A Bolgár Népköztársa­ság küldöttsége; vezetője: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB el­ső titkára, az Államtanács elnöke; tagjai: Sztanko Todorov, a BKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Konsztantin Tel­­lalov, a BKP KB titkára, Petr Mladenov, a BKP KB tagja, külügyminiszter, Milko Balov, a BKP KB tagja, a BKP KB első tit­kára titkárságának veze­tője. A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság küldött­sége; vezetője: Gustáv Hu­sik, Csehszlovákia Kom­munista Pártja KB főtit­kára; tagjai: Lubomir Strougal, a CSKP KB el­nökségének tagja, a CSSZK kormányelnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnou­­pek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, Antonin Vavrus, a CSKP KB nem­zetközi politikai osztályá­nak vezetője. A Lengyel Népköztársa­ság küldöttsége, vezetője: Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára; tagjai: Henryk Jablonski, a L­EMP KB PB tagja, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB PB tagja, a Miniszterta­­nács elnöke, Stefan Ol­szowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminiszter, Ryszard Fielek, a LEMP KB titkárságának tagja, a LEMP KB külügyi osztá­lyának vezetője. A Magyar Népköztársa­ság küldöttsége; vezetője: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára; tagjai: Fock Jenő, az MSZMP KB PB tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Pója Frigyes, az MSZMP KB tagja, kül­ügyminiszter. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége; vezetője: Erich Honecker, a Német Szocialista Egy­ségpárt KB első titkára; tagjai: Willi Stoph, az NSZEP KB PB tagja, az Államtanács elnöke, Horst Lindermann, az NSZEP KB PB tagja, a Miniszter­­tanács elnöke, Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára,­ Oskar Fischer, NSZEP KB tagja, ügyvezető külügy­miniszter, Paul Markows­­ki,­ az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője. A Román Szocialist Köztársaság küldöttsége, vezetője, Nicolae Cea­u­sescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, ál­lamelnök; tagjai: Maria Manescu, az RKP KB végrehajtó bizottságának tagja, miniszterelnök, Ste­fan Andrej, az RKP KB titkára, George Macoves­­cu, az RKP KB tagja, kül­ügyminiszter, Mircea Ma­­lita és Mitia Constantin, az államelnök tanácsadói. A Szovjetunió küldött­sége; vezetője: Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára; tagjai: Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Andrej Gro­­miko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Konsztantyin Katasen, az SZKP KB titkára, K. Ru­­szdkov, az SZKP KB tag­ja, az SZKP KB főtitká­rának tanácsadója, A. Alekszandrov, az SZKP ■ Központi Revíziós Bizott­ságának tagja, az SZKP KB főtitkárának tanács­adója. A tanácskozást Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyitotta meg, szí­vélyesen üdvözölte a Var­sóba érkezett delegáció­kat. Az első ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főti­tikára, a Szovjetunió küldöttségének vezetője elnökölt. A tanácskozáson megvi­tatják „az európai bizton­ságért és a nemzetközi fe­­szültség enyhüléséért foly­­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár Jánost fogadja Edward Gierek a varsói repülőtéren Mit ér a műszerész, ha beteg » . „ . 3 Sertéspörkölt vagy gyümölcssaláta 3 Szerkesztik, írják, olvasóink . „ „ , 6 Fiatalokról — fiataloknak 7 ! Energiahelyzetü­nk megfelelő, kiegyensúlyozott Bükkábrányban 2000 megawattos erőmű épül A paksi atomerőmű már a felemelt kapacitásnak megfelelően épül Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter tájékoztatója Szerdán a Parlament­ben dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter tájé­koztatta a sajtó képvise­lőit az energiagazdálkodás és az energiatakarékosság időszerű feladatairól. A sajtótájékoztatót dr. Vár­­konyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyi­totta meg. A tájékoztatón jelen volt dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Anyag- és Árhivatal elnö­ke is. Dr. Szekér Gyula a je­lenlegi helyzetről a többi között elmondotta, hogy a magyar népgazdaság ener­giaellátása több éve meg­felelő, kiegyensúlyozott. A szénbányászat, a kőolaj-, gáz- és villamosen­ergia­­ipar a IV. ötéves tervben meghatározott feladatait teljesíti. Ennek ellenére 1974-ben energiaigé­nyünknek csak mintegy 56 százalékát fedezhettük ha­zai forrásból, 44 százaléka import lesz. Energiaim­­portunk túlnyomó többsé­gét a szocialista országok­kal kötött hosszú lejáratú államközi szerződésekkel biztosítottuk. A tőkés vi­lággazdaságban lezajló olajválság a magyar ener­giaellátás biztonságát nem zavarta. Az 1966-ban kialakított energiapolitikai koncep­ciónk helyes volt — álla­pította meg a miniszter —, az idő igazolta. Ez áll a szénbányászatra is, noha az elkövetkező években nem szándékozunk csök­kenteni a széntermelést. A megtett intézkedések a szénbányászat gazdasá­gosságát jelentősen javí­tották. Hangsúlyozta, hogy jelenleg is az erőművek kétharmad része épül szénbázisra. Az elkövet­kező években az erőmű­­építkezések még inkább erre támaszkodnak. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország veze­tékes és palackos gázellá­tása Európában a legjob­bak közé tartozik. Csupán egy év alatt 4,5-ről 5,2 milliárd köbméterre nö­vekszik a földgázellátás. 1975-ig 700 000 lakást lát­nak el gázzal. Ezzel kap­csolatban megjegyezte, hogy megkezdték az ipari és mezőgazdasági gázolaj- és tüzelőanyag-fogyasztók felülvizsgálatát, annak fi­gyelembe vételével, hol le­hetne más energiahordo­zót felhasználni. Az első eredmények szerint jelen­tős mennyiségű gázolaj megtakarítására nyílik le­­hetőség. Az évente forga­lomba hozott olajkályhák számát is felére kell csök­kenteni. A vitamoeenenga-elá­tással kapcsolatiban ki­emelte, hogy az elkövet­kező években erőteljesen növelnünk kell erőműépí­tési programunkat. A töb­­bi között bejelentette, hogy Bükkábrányban a lignit külfejtésre — két­ezer megawatt teljesítmé­nyű erőmű építését hagy­ta jóvá a kormány, Pak­son pedig a már jóváha­gyott kétszer 440 mega­wattos atomerőmű-blok­kot célszerűnek látják négyezer megawattra bő­víteni. Már a jelenlegi beruházás segédberende­zései is ennek az alapve­tő célnak megfelelően épülnek. Az energiaellátás költ­ségeinek növekedéséről szólva elmondotta: vizs­gálják, milyen módon célszerű kialakítani az egyes energiahordozók árának egymáshoz viszo­nyított arányát, valamint az energiahordozók által­lános árszínvonalát Alapos vizsgálatot igé­nyel az is, hogy a tőkés kőolajárak növekedéséből mennyit viseljenek az energiafogyasztó vállala­tok és mennyit az állami költségvetés. Pusztai Ferenc Az ifjúsági szövetség munkájának időszerű kérdéseiről tárgyalt a KISZ Központi Bizottsága Pullai Árpád felszólalása Főcze Lajosnak, a KISZ KB titkárának elnökleté­vel szerdán összeült a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Közpon­ti Bizottsága. A tanácsko­záson részt vett Aczél György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyette­se, Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Mi­nisztertanács több tagja, a társadalmi és tömeg­szervezetek ifjúsági kér­désekkel foglalkozó, ve­zető beosztású munkatár­sai, az MSZMP KB ifjú­ságpolitikai bizottságának tagjai, s ott volt több nagyüzem és felsőoktatá­si intézmény pártbizottsá­gának titkára is. A Központi Bizottság ülésének első napirendi témájaként az ifjúsági szövetség munkájának néhány időszerű kérdésé­ről dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára tartott előadói beszédet . Ifjúsági szövetsé­günk az elmúlt két esz­tendőben kedvező társa­dalmi légkörben végezte munkáját — mondotta egyebek között —, az if­júság összehangolt szo­cialista neveléséhez, élet­és munkakörülményeinek javításához a párt ifjú­ságpolitikai határozatá­nak gyakorlati megvaló­sítása és az ifjúsági tör­vény életbe lépése terem­tett mind jobb feltétele­ket. Nőtt az ifjúság tár­sadalmi súlya, szerepe, példák, tények igazolják, hogy a választott testüle­tekben növekszik a fiata­lok aránya, a tanácsok tagjainak 16 százaléka, a megyei pártbizottságok tagjainak pedig 15 száza­léka 30 éven aluli. Az if­júsági szövetség tekinté­lyének fokmérője az is, hogy ezeknek a fiatalok­nak döntő többsége a KISZ ajánlására került tisztségébe. Fontos intéz­kedések születtek a fiata­lok élet- és munkakörül­ményeinek javítására. Gyakorlattá vált az ifjú­ság nevelésében a társa­dalmi munkamegosztás. Bár az elmúlt két eszten­dő tanulsága szerint az állami és gazdasági veze­tés gyakran csak az anya­gi, gazdasági feltételek megteremtését vállalja, a nevelési teendők nagy ré­szét továbbra is kizárólag a KISZ-re bízná. Ez a gyakorlat akadályozza az (Folytatás az 5 oldalon)

Next