Népszava, 1974. április (102. évfolyam, 77–99. sz.)
1974-04-18 / 89. szám
A Szakszervezeti minap — a Szép Szó mellékletünkben — megjelent Földeák János-novellában az egyik szereplő — munkásember — szabadságra ment, és erről a szakszervezeti bizalmi csak utólag szerzett tudomást. Somogyi Miklós elvtárs kíváncsian kérdezte tőlem: ezt miért így írta le a Földeák, hiszen régen a szakszervezeti bizalmi figyelmét még kisebb kérdések sem kerülték el. A szerző nem tudja pontosan, mi a helyzet? Irodalomról lévén szó és nem ténykérdésről, ezért aztán elképzelhető, hogy a bizalmi nem tudott a szabadságról. De a valóságban vajon tud-e a bizalmi mindarról, amiről tudnia kellene? Az igen és a nem olyan ellentétpárok ez esetben, amelyek most ide illenek. Miután nem találós kérdésről van szó, ezért nem lehet úgy válaszolni, hogy embere válogatja: a szorgalmas, figyelmes bizalmi valóban „bizalmi embere” csoportjának; a hanyag, kevésbé körültekintő bizalmi csak a tagdíj beszedésében tevékenykedik. A bizalmi mindig is a szakszervezeti mozgalom egyik legfontosabb munkakörében tevékenykedő ember. Hiszen közvetlen kapcsolatban áll a tagsággal és a műhely, az üzem, az iparág választott szakszervezeti vezetésével. Ezért munkáján, tevékenységén keresztül egyik legfontosabb végrehajtója, alakítója a szakszervezeti politikának. Mozgalmunk fejlődése az utóbbi évtizedben igen széles körű, gazdag eredményeket hozott osztálypolitikai szempontból is. Nem mondhatjuk azt mégsem, hogy a szakszervezeti mozgalom fejlődésében mindazt elértük, amire szükség van ahhoz, hogy még erőteljesebben, még nagyobb tömegtámogatással építsük szocialista hazánkat. Ez vonatkozik a bizalmiak munkájának megítélésére is. Ha mi azt akarjuk elérni — és ez a szándékunk —, hogy a bizalmi olyan jelentős személyisége legyen a szakszervezeti mozgalomnak, mint régen, akkor néhány lényeges kérdésben tovább kell lépnünk, összhangban egész mozgalmunk fejlesztésével. Mert a bizalmiak esetében igaz ugyan, hogy embere válogatja, de még a legszerencsésebben sikerült választás után is felmerült: tevékenységi körén belül van-e elég széles körű döntési joga a bizalminak? Nincs. Ezért itt alapvető változtatási igény jelentkezik; az aktív tevékenység valóságos területeinek a növelése és a megfelelő döntési jog biztosítása a bizalmi számára. Ez esetben is tehát szakszervezeti mozgalmunknak egy lényeges kérdéséről van szó. A működési terület növelését illetően: a bizalminak legyen még döntőbb szava minden lényeges szociális kérdésben, amely csoportját s csoportjának egyes tagjait érinti. A segélyek megadásában vagy megvonásában; a gyerek üzemi ösztöndíjának megszerzésében; a bajba került ember kollektív megsegítésében; a nők és fiatalok munkaköri problémáinak rendezésében; az üdülőjegyek odaítélésében; a kollektív szerződés végrehajtásának, érvényesítésének ellenőrzésében; a felvételek, minősítések, elbocsátások esetében legyen érdemi a véleménye; jogsérelmek orvoslásában eredményesen kezdeményezzen és fellépését ne lehessen nem tudomásul venni stb. Ez a működési terület nagyjából most is megvan, de a bizalmi jogköréből eléggé hiányzik a döntési lehetőség. S a hangsúly ezen van. A mostani végrehajtó szerepét döntési lehetőséggel párosítva, alapvetően változhat a bizalmi egész mai helyzete, a szakszervezeti mozgalmon belül és természetesen saját környezetében is. Az egész szakszervezeti mozgalom erejének, politikai befolyásának, osztálykötődésének gyarapodását szolgáló felfogásról és kifejleszthető gyakorlatról van szó. S még többről: ez a közvetlenségtehát a napi élet napi gondja-baja ott kerül rendezésre, ahol ez keletkezik) kedvező hatású az üzemben, mert a közvetlen demokrácia elemeinek erőteljesebb érvényesülését segíti. Ez esetben természetesen a bizalmi munkájával, magatartásával szembeni személyes igény is megváltozik, hiszen döntéseinek hatása a közvetlen környezetben jelentkezik s ott kap véleményezést is. Elismerő és elmarasztaló véleményt egyaránt , a kérdés persze nem függetleníthető az üzem, intézmény irányítási felépítésétől, a gazdasági, műszaki vezetők jog- és hatáskörétől. Mert a partneri viszonyban állók jog- és hatásköre szinte meghatározó tényezője a bizalmi valóságos működési területének. Ezért ezt a kérdést nem lehet csak önmagában vizsgálni: a vállalat, üzem vezetőinek (művezető, üzemvezető, igazgató) stb. jog- és hatáskörének összevetésével lehet az előrelépés formáit és módjait megteremteni Látszólag messzire jutottam a Földeák János teremtette bizalmitól. De csak látszólag, mert mihelyt az ember jobban megnézi ezt a kérdést, kiderül, mennyi ága-boga van és milyen nehéz okosan és célszerűen továbblépni. SIKLÓS JÁNOS 1974. ÁPRILIS 18. CSÜTÖRTÖK 102. ÉVFOLYAM 89. SZÁM Ára 1 FORINT • VILÁG proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA ""'M? ' INTÉZET Megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Kádár János vezeti a magyar küldöttséget a varsói tanácskozáson Április 17-én Varsóban megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A tanácskozáson részt vesznek: A Bolgár Népköztársaság küldöttsége; vezetője: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, az Államtanács elnöke; tagjai: Sztanko Todorov, a BKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Konsztantin Tellalov, a BKP KB titkára, Petr Mladenov, a BKP KB tagja, külügyminiszter, Milko Balov, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkára titkárságának vezetője. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége; vezetője: Gustáv Husik, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára; tagjai: Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSSZK kormányelnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, Antonin Vavrus, a CSKP KB nemzetközi politikai osztályának vezetője. A Lengyel Népköztársaság küldöttsége, vezetője: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára; tagjai: Henryk Jablonski, a LEMP KB PB tagja, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminiszter, Ryszard Fielek, a LEMP KB titkárságának tagja, a LEMP KB külügyi osztályának vezetője. A Magyar Népköztársaság küldöttsége; vezetője: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára; tagjai: Fock Jenő, az MSZMP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Pója Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége; vezetője: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára; tagjai: Willi Stoph, az NSZEP KB PB tagja, az Államtanács elnöke, Horst Lindermann, az NSZEP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, NSZEP KB tagja, ügyvezető külügyminiszter, Paul Markowski, az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője. A Román Szocialist Köztársaság küldöttsége, vezetője, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államelnök; tagjai: Maria Manescu, az RKP KB végrehajtó bizottságának tagja, miniszterelnök, Stefan Andrej, az RKP KB titkára, George Macovescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, Mircea Malita és Mitia Constantin, az államelnök tanácsadói. A Szovjetunió küldöttsége; vezetője: Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára; tagjai: Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Konsztantyin Katasen, az SZKP KB titkára, K. Ruszdkov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, A. Alekszandrov, az SZKP ■ Központi Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója. A tanácskozást Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyitotta meg, szívélyesen üdvözölte a Varsóba érkezett delegációkat. Az első ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitikára, a Szovjetunió küldöttségének vezetője elnökölt. A tanácskozáson megvitatják „az európai biztonságért és a nemzetközi feszültség enyhüléséért foly(Folytatás a 2. oldalon) Kádár Jánost fogadja Edward Gierek a varsói repülőtéren Mit ér a műszerész, ha beteg » . „ . 3 Sertéspörkölt vagy gyümölcssaláta 3 Szerkesztik, írják, olvasóink . „ „ , 6 Fiatalokról — fiataloknak 7 ! Energiahelyzetünk megfelelő, kiegyensúlyozott Bükkábrányban 2000 megawattos erőmű épül A paksi atomerőmű már a felemelt kapacitásnak megfelelően épül Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter tájékoztatója Szerdán a Parlamentben dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter tájékoztatta a sajtó képviselőit az energiagazdálkodás és az energiatakarékosság időszerű feladatairól. A sajtótájékoztatót dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. A tájékoztatón jelen volt dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Anyag- és Árhivatal elnöke is. Dr. Szekér Gyula a jelenlegi helyzetről a többi között elmondotta, hogy a magyar népgazdaság energiaellátása több éve megfelelő, kiegyensúlyozott. A szénbányászat, a kőolaj-, gáz- és villamosenergiaipar a IV. ötéves tervben meghatározott feladatait teljesíti. Ennek ellenére 1974-ben energiaigényünknek csak mintegy 56 százalékát fedezhettük hazai forrásból, 44 százaléka import lesz. Energiaimportunk túlnyomó többségét a szocialista országokkal kötött hosszú lejáratú államközi szerződésekkel biztosítottuk. A tőkés világgazdaságban lezajló olajválság a magyar energiaellátás biztonságát nem zavarta. Az 1966-ban kialakított energiapolitikai koncepciónk helyes volt — állapította meg a miniszter —, az idő igazolta. Ez áll a szénbányászatra is, noha az elkövetkező években nem szándékozunk csökkenteni a széntermelést. A megtett intézkedések a szénbányászat gazdaságosságát jelentősen javították. Hangsúlyozta, hogy jelenleg is az erőművek kétharmad része épül szénbázisra. Az elkövetkező években az erőműépítkezések még inkább erre támaszkodnak. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország vezetékes és palackos gázellátása Európában a legjobbak közé tartozik. Csupán egy év alatt 4,5-ről 5,2 milliárd köbméterre növekszik a földgázellátás. 1975-ig 700 000 lakást látnak el gázzal. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy megkezdték az ipari és mezőgazdasági gázolaj- és tüzelőanyag-fogyasztók felülvizsgálatát, annak figyelembe vételével, hol lehetne más energiahordozót felhasználni. Az első eredmények szerint jelentős mennyiségű gázolaj megtakarítására nyílik lehetőség. Az évente forgalomba hozott olajkályhák számát is felére kell csökkenteni. A vitamoeenenga-elátással kapcsolatiban kiemelte, hogy az elkövetkező években erőteljesen növelnünk kell erőműépítési programunkat. A többi között bejelentette, hogy Bükkábrányban a lignit külfejtésre — kétezer megawatt teljesítményű erőmű építését hagyta jóvá a kormány, Pakson pedig a már jóváhagyott kétszer 440 megawattos atomerőmű-blokkot célszerűnek látják négyezer megawattra bővíteni. Már a jelenlegi beruházás segédberendezései is ennek az alapvető célnak megfelelően épülnek. Az energiaellátás költségeinek növekedéséről szólva elmondotta: vizsgálják, milyen módon célszerű kialakítani az egyes energiahordozók árának egymáshoz viszonyított arányát, valamint az energiahordozók általlános árszínvonalát Alapos vizsgálatot igényel az is, hogy a tőkés kőolajárak növekedéséből mennyit viseljenek az energiafogyasztó vállalatok és mennyit az állami költségvetés. Pusztai Ferenc Az ifjúsági szövetség munkájának időszerű kérdéseiről tárgyalt a KISZ Központi Bizottsága Pullai Árpád felszólalása Főcze Lajosnak, a KISZ KB titkárának elnökletével szerdán összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Minisztertanács több tagja, a társadalmi és tömegszervezetek ifjúsági kérdésekkel foglalkozó, vezető beosztású munkatársai, az MSZMP KB ifjúságpolitikai bizottságának tagjai, s ott volt több nagyüzem és felsőoktatási intézmény pártbizottságának titkára is. A Központi Bizottság ülésének első napirendi témájaként az ifjúsági szövetség munkájának néhány időszerű kérdéséről dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tartott előadói beszédet . Ifjúsági szövetségünk az elmúlt két esztendőben kedvező társadalmi légkörben végezte munkáját — mondotta egyebek között —, az ifjúság összehangolt szocialista neveléséhez, életés munkakörülményeinek javításához a párt ifjúságpolitikai határozatának gyakorlati megvalósítása és az ifjúsági törvény életbe lépése teremtett mind jobb feltételeket. Nőtt az ifjúság társadalmi súlya, szerepe, példák, tények igazolják, hogy a választott testületekben növekszik a fiatalok aránya, a tanácsok tagjainak 16 százaléka, a megyei pártbizottságok tagjainak pedig 15 százaléka 30 éven aluli. Az ifjúsági szövetség tekintélyének fokmérője az is, hogy ezeknek a fiataloknak döntő többsége a KISZ ajánlására került tisztségébe. Fontos intézkedések születtek a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítására. Gyakorlattá vált az ifjúság nevelésében a társadalmi munkamegosztás. Bár az elmúlt két esztendő tanulsága szerint az állami és gazdasági vezetés gyakran csak az anyagi, gazdasági feltételek megteremtését vállalja, a nevelési teendők nagy részét továbbra is kizárólag a KISZ-re bízná. Ez a gyakorlat akadályozza az (Folytatás az 5 oldalon)