Népszava, 1974. április (102. évfolyam, 77–99. sz.)
1974-04-20 / 91. szám
1974. ÁPRILIS 20. SZOMBAT 102. ÉVFOLYAM 91. SZÁMÁRA 1 FORINT • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK, A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA --'ü’hír 'JS' A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozatai Mint a pénteki lapokban megjelent közlemény már hírül adta, a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testülete ülésének részvevői három nyilatkozatot fogadtak el. A közel-keleti tartós és igazságos békéért; A tartós béke'♦*, Vietnamban, a vietnami nép igazságos nemzeti érdekeinek biztosításáért; Vessenek véget az önkénynek és a demokraták üldözésének Chilében — címmel. A nyilatkozatokban a Varsói Szerződés tagállamai megerősítik az igazságos ügyért harcoló arab népek és a vietnami nép iránti szolidaritásukat és támogatásukról biztosítják a chilei népet, amely a demokratikus szabadságjogokért folytat harcot a fasiszta junta ellen. A közel-keleti tartós és igazságos békéért A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői megállapítják, hogy a Közel-Kelet továbbra is a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészke. A külső imperialista erők támogatását élvező Izrael folytatja agresszív politikáját, makacsul elutasítja az ENSZ- határozatok végrehajtását, az elfoglalt arab területek visszaadását, durván semmibe veszi az arab népek törvényes nemzeti jogait. A háborús cselekmények fellobbanása 1973 októberében ismét megmutatta e térség helyzetének teljes robbanásveszélyességét, amely állandó fenyegetést jelent az egész világ békéjére. Ezeknek az eseményeknek a során bebizonyosodott az arab államok és a szocialista közösség országai közötti barátság és együttműködés elvi fontossága. Az ülés részvevői rámutatnak a genfi közel-keleti békekonferencia jelentőségére, minden közvetlenül érdekelt állam, valamint a palesztinai arab nép képviselői részvételének szükségességére, és úgy vélik, hogy munkájának további folytatása mindenekelőtt a közel-keleti rendezés kulcskérdéseinek megoldásához, az összes megszállt arab területekről az izraeli csapatok kivonásához, a Palesztinai arab nép törvényes jogainak nemzeti törekvéseivel összhangban történő biztosításához, e térség valamennyi állama biztonságának, területi épségének és szuverenitásának garantálásához kell, hogy vezessen. A tanácskozáson részt vett tagállamok készek erősíteni tevékenységüket, hogy előmozdítsák a konfliktus politikai rendezését és felhívnak minden államot, járuljanak hozzá az igazságos és tartós béke megteremtéséhez a Közel- Keleten. Megvizsgálva a csapatszétválasztásról létrejött megállapodást, mint az első, előzetes lépést a közel-keleti probléma általános rendezésének útján, az ülés részvevői úgy vélik, hogy ezt feltétlenül további lépéseknek kell követniük, amelyek a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i és 1973. október 22-i határozatai valamennyi ■ rendelkezésének végrehajtására irányulnak. Az ENSZ rendkívüli erőinek jelenléte pozitívan járul hozzá a béke fenntartásához ebben a térségben. A tanácskozáson részt vett szocialista államok szilárdan és változatlanul támogatják az arab népek harcát az agresszió imperialista politikája ellen, az igazságos és tartós békéért, szabad fejlődésük biztosításáért, a társadalmi és gazdasági haladásért. A társadalmi fejlődés e fontos céljainak elérése elválaszthatatlanul összekapcsolódik azon erők elleni harccal, amelyek igyekeznek az arab népeket a haladás útjáról letéríteni, ismét az imperialista erőktől való politikai és gazdasági függőség helyzetébe hozni. A szocialista országok az arab népek hű barátai, akik mellettük álltak és állnak mind a békés építés idején, mind szabadságuk és függetlenségük veszélyes pillanataiban. A szocialista államok politikája az arab világ országai irányában következetes és elvi, nemzeti törekvéseik és társadalmi-gazdasági fejlődésük problémáinak mély megértésén alapszik, nincs kitéve konjunkturális ingadozásoknak. A tanácskozáson részt vett államok továbbra is fejleszteni kívánják barátságukat és együttműködésüket az arab országokkal a közös célok alapján, az imperializmus és a neokolonializmus ellen, a békéért, a népek szabadságáért és a társadalmi haladásért folyó harcban. Varsó, 1974. április 1I. A tartós békéért Vietnamban* a vietnami nép igazságos nemzeti érdekeinek biztosításáért A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői megerősítik elvi értékelésüket, hogy a párizsi egyezmény a hős vietnami nép történelmi vívmánya, a szocialista országok, a nemzeti felszabadító erők, az egész haladó emberiség közös győzelme. Megállapítják, hogy az egyezmény érvénybe lépése óta eltelt időben bizonyos előrehaladás történt a vietnami helyzet normalizálásában. Az imperialista agresszió megszüntetése, a külföldi csapatok kivonása Dél-Vietnamból, a felek által a párizsi egyezmény egy sor cikkelyének megvalósítására tett gyakorlati intézkedések megteremtik, az előfeltételeket a háborúról a békéhez megkezdett fordulat megszilárdításához, a szocialista építés feladatainak megoldására való áttéréshez Észak- Vietnámban és Dél-Vietnam fejlődéséhez a béke, a függetlenség, a demokrácia és a semlegesség útján, előmozdítja a politikai légkör általános javulását az indokínai félszigeten és egész Délkelet- Ázsiában. A tanácskozás részvevői egyidejűleg megállapítják, hogy a külső imperialista erők támogatását élvező saigoni adminisztráció minden eszközzel a párizsi egyezmény megvalósításának megakadályozására, a politikai rendezés meghiúsítására törekszik. Az ülés részvevői határozottan elítélik a saigoni adminisztráció bomlasztó tevékenységét, rendszeres fegyveres provokációit a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának ellenőrzése alatt álló területek ellen. A tanácskozáson részt vett országok teljes mértékben támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya irányvonalát, amely a párizsi egyezménynek valamennyi aláíró fél által történő szigorú és feltétlen teljesítésén alapul, valamint a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának 1974. március 22-i új konstruktív kezdeményezését. A teljes tűzszünet, a demokratikus szabadságjogok biztosítása a lakosság számára, a két dél-vietnami fél tárgyalásainak mielőbbi megtartása a nemzeti megbékélés és egyetértés tanácsának létrehozásáról azzal a céllal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az általános választások lebonyolításához —ez a béke megszilárdításának, a helyzet normalizálásának reális útja Dél- Vietnamban. A tanácskozás részvevői megerősítik szolidaritásukat a vietnami néppel és kifejezik szilárd meggyőződésüket, hogy a testvéri szocialista országok, minden haladó erő támogatására támaszkodva a vietnami nép sikereket ér el a szocializmus építésében az ország északi részében, a belpolitikai problémák megoldásában délen, a békés, egységes, független, demokratikus Vietnam megteremtésében. A proletár internacionalizmus elvei szellemében tevékenykedve a jelen ülésen részt vevő államok továbbra is sokoldalú támogatást és segítséget nyújtanak a vietnami népnek a béke, a szabadság és a függetlenség biztosításában, igazságos törekvései megvalósításában előtte álló legfontosabb feladatok megoldásához. Varsó, 1974. április 19. Vessenek véget az önkénynek és a demokraták üldözésének Chilében A Varsói Szerződés tagllamai Politikai Tanácsozó Testületének varsói résén a Bolgár Népköztrsaság, a Magyar Népöztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a román Szocialista Köztáraság, a Szovjet Szocialisa Köztársaságok Szövetége és a Csehszlovák Socialista Köztársaság épviselői mély nyugtalanságukat fejezik ki a népi egység alkotmányos kormányának 1973. szeptemberében történt megdöntésével Chilében kialakult helyzet miatt, és határozottan elítélik a chilei katonai junta önkényét, a demokraták üldözését, a junta garázdálkodását és törvénytelenségeit, amelyek durván megsértik az ENSZ alapokmányát, az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezményeket. Több mint fél év telt el a Chilében végrehajtott fasiszta katonai államcsíny óta, melynek első áldozata Salvador Allende, a törvényesen megválasztott elnök, a nemzeti felszabadító mozgalom egyik kiemelkedő személyisége lett, aki egész életét a chilei nép szabadsága ügyének szentelte. Az országban fenntartják a rendkívüli állapotot, kegyetlen terror szabadult el, elnyomják a chilei társadalom valamennyi haladó erejét, betiltották az összes politikai pártot, szakszervezetet és társadalmi szervezetet. DawiFolytatás ( 2. oldalon) A ma forradalmisága — és a jövő . . 3 * 1 Új felvonógyár épül Óbudán . . 1 * 3 Fiatalok parlamentje ......... 4 Szép Szó ............... 5—8 Nemzetközi műanyagipari kiállítás . . . . . 12 Hazaérkezett a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség Pénteken, délelőtt hazaérkezett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezette, tagjai voltak: Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Pója Frigyes, a Központi Bizottság tagja,külügyminiszter. A párt- és kormányküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Pallai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői és Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, 4e Csütörtökön a késő esti órákban elutazott a lengyel fővárosból a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett román küldöttség. Pénteken elutazott a bolgár, a csehszlovák és az NDK- beli küldöttség is. A küldöttségeket a repülőtéren Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonsky, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök és más, magas rangú lengyel személyek búcsúztatták. Ivan Jakubovszkij, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja és Szergej Styemenko, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke, hadseregtábornok, pénteken szintén elutazott a lengyel fővárosból. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén részt vett szovjet küldöttség péntek délután hazaérkezett Moszkvába. A szovjet küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezette. Kádár János és Fock Jenő a Ferihegyi repülőtéren (MTI Fotó : Szebellédy Géza felvétele) A BT ülésén elítélik Izrael libanoni agresszióját Szadat befejezte kormányátalakítási tárgyalásait A Biztonsági Tanács csütörtöki ülésén valamennyi felszólaló erélyesen elítélte a Tel Aviv-i vezetők módszereit, amelyek az állampolitika rangjára emelték az útonállást és a terrorizmust. A Biztonsági Tanács ezen a héten harmadszor ült öszsze, hogy megvizsgálja Libanon panaszát azzal kapcsolatban, hogy Izrael április 12-ről 13-ra virradó éjszaka fegyveres támadást hajtott végre több libanoni falu ellen és ennek során két embert megöltek, a libanoniak tucatjait hurcolták túszként Izraelbe, békés parasztok házait rombolták le. Tekoah izraeli delegátus, élve a válaszadás jogával, sértegette a Biztonsági Tanács tagjait, sőt elnökét is, akinek kétszer kellett rendreutasítani az izraeli delegátust méltatlan magatartásáért. Naszri Maaluf libanoni hadügyminiszter a képviselőházban bejelentette, hogy Libanon továbbra is tartja magát az Izraellel 1949-ben kötött fegyverszüneti megállapodáshoz, s nem bocsátkozik harcba szomszédjával. A kormánynak ez a döntése — mondotta a hadügyminiszter — azt jelenti, hogy Libanon semleges álláspontot foglal el arab testvérei és az ellenség között. Szadat egyiptomi elnök befejezte kormányátalakítási tárgyalásait és a jövő hét végén kinevezi az új kormány tagjait — adja hírül az Al Ahram. A korábbi szándékokkal ellentétben Szadat marad a kormány elnöke, de új funkcióként létrehozza a miniszterelnök első helyettesének tisztségét. Szadat januárban jelentette be azt a tervét, hogy különválasztja a múlt év tavaszán egyesített államfői és kormányfői hatáskört. Az Al Ahram szerint ez a terv erős társadalmi ellenállásba ütközött, ezért másította meg eredeti szándékát, továbbá azért, hogy személyesen irányíthassa az új politikai és gazdasági programok megvalósítását. Ugyancsak az Al Ahram jelenti, hogy a jövő héten — újabb közel-keleti körútja keretében — egynapos látogatásra Kairóba érkezik Kissinger amerikai külügyminiszter. Nixon elnök továbbra is azt tervezi, hogy májusban a Közel-Keletre látogat, s útja során felkeresi Szaúd-Arábiát, Jordániát, Izraelt és más közel-keleti fővárosokat A hírt az amerikai főváros diplomáciai köreiben közölték csütörtökön, azután, hogy Nixon elnök hivatalában fogadta Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminisztert. Hozzáfűzték még, hogy az elnök közel-keleti látogatása nagymértékben függ Kissinger Szíria és Izrael közötti közvetítésének sikerétől. Elnöki amnesztiarendeletet tettek közzé Kairóban. A dekrétum szerint kegyelemben részesültek: Mohamed Favzi tábornok, volt hadügyminiszter és az egyiptomi fegyveres erők volt vezérkari főnöke. Favzit, aki részt vett az Ali Szabri vezette öszeesküvésben, 15 évi börtönbüntetéssel sújtották; Szidki Mahmud tábornok, az egyiptomi légierők volt parancsnoka, akit az 1967- es háború után mozdítottak el, s ítéltek 15 évi börtönbüntetésre; Abbasz Raduan volt belügyminiszter, Iszmail Habib hadosztálytábornok, a légvédelem egykori parancsnoka és Tahszin Zaki tábornok. Mindhármukat 1967-ben börtönözték be.