Népszava, 1974. április (102. évfolyam, 77–99. sz.)

1974-04-28 / 98. szám

18 Vendégbarátság és fürdőlevél• Fürödni — szent dolog volt az ókori görögöknél. A fürdő a kedves vendégnek szóló tiszteletadást is jelképezte, amit a görögök igen komolyan vettek. Az újszülötteket is fürdőbe mártották, s a templomba készülődés szertartásához is hozzátartozott. A görögök után a rómaiak fürdőkultusza már valódi fényűzésnek számított: 867 közfürdő volt a fővárosban, ezekhez társalgó, könyvtár, birkózóterem, sőt színházterem és aréna is társult — vagyis a fürdők afféle kultúrközpontul szolgáltak. A VIII. századtól kezdve, először a szaracénok megszállta Spanyolországban, majd a kereszteshadjáratok hatására egész Európában divatba jött a fürdőzés. Nagy Károly számos fürdőt alapított kórházakban és zárdákban a szegénysorsúaknak. Általános szokásként azonban csak később honosodott meg. Ez a magyarázata annak, hogy a XVI. századi krónikák még furcsa „hobbynak” tartották — a televízió kedvelt filmsorozata hősnője — Erzsébet királynő rendszeres fürdőzését, akiről a krónikások érdekességként jegyezték fel, hogy „havonta egyszer megfürdött, akár szüksége volt rá, akár nem” Abban az időben ugyanis az előkelőek „származásuknál fogva amúgy is tiszták voltak”, s legfeljebb kis illatszeres üvegcséik permetével tüntették el magukról a kellemetlenebb illatokat. Ez az előítélet sokáig makacsul tartotta magát. Elegendő, ha Semmelweis közismert történetére gondolunk, akinek komoly harcot kellett vívnia azért, hogy az orvosok tisztára mosott kézzel nyúljanak gyerekágyas betegeikhez, hiszen még az ő idejében is oly kézenfekvő volt, hogy „az orvos keze tiszta, mert kesztyűt hord”. A XIX. századtól kezdve azonban az emberek már rendszeresen fürödtek; a vízvezetékek építése lehetővé tette a fából készült ülőkád, majd a ma is használatos kádak elterjedését. S hogyan voltunk mi, magyarok a fürdőzéssel? Noha keletről jöttünk, ahol a fürdőzés elterjedt népszokás volt, az ősmagyarok nemigen tisztálkodtak. Az első nyilvános fürdő, a pöstyéni gyógyfürdő a XV—XVI. századból maradt ránk. Itt gyógyíttatta sebeit Thököly Imre kuruc vezér. A másik régi fürdőnk, Trencsén, szintén a XVI. században épült. Jordanus kolozsvári orvos feljegyzéseiből , tudjuk, hogy ez a fürdő kezdetleges gerendatákolmány volt, vendégei pedig a mezőn vert sátrakban laktak. Mai gyógyfürdőink is régiek és híresek. A Gellért-fürdőről tudjuk, hogy itt egy szent életű remete már a középkorban iszapkezeléssel gyógyította a betegeket. A török megszállta Buda fürdőélete is élénk volt, mivel a muzulmánok fürdőzése szigorúan előírt vallási szertartásnak is számított. A reformkorban Balatonfüred vált történelmi nevezetességűvé. Sokszor gyűltek itt összehaladó gondolkodású nagyjaink. Kossuth Lajos itt írta híres fürdőlevelét, amely egyben az első, színes riport is a balatoni fürdőéletről. Budapest tulajdonképpen a századfordulón vált ismert fürdővárossá. Ekkor kezdődött a Lágymányostól a Pünkösdfürdőig húzódó gyógyforrásövezet feltárása, illetve kiépítése. Ugyancsak számos gyógyfürdőnk van vidéken is: Hévízen, Hajdúszoboszlón, Parádon — hogy csak néhányat említsünk. Strandfürdője ma már minden városunknak van. S a fürdőszoba napjainkban szinte életszükséglet. Akár falun, akár városban, ma már elképzelhetetlen egy új ház fürdőszoba nélkül V.BL Női fürdő a Rácz-fürdőben a múlt század elején A szülő, a gyermek és a technika közhely, mégis gyakran ismételjük: a technika korát éljük. Gépek vesznek körül bennünket a munkahelyen, otthonunkban, az utcán. Használatuk már természetes, a gépek mindennapjaink nélkülözhetetlen segítőtársai. De vajon azok, akik sem nem tervezik, sem nem gyártják ezeket a gépeket, nem is dolgoznak rajtuk, megbarátkoztak-e már velük? Értünk-e hozzájuk eléggé? Megfigyeltük-e már, hogy sokan hogyan vásárolnak a háztartási készülékeket árusító üzletekben? A vevők — a férfiak többsége is — tisztelettel vegyes figyelemmel nézi a kipróbálást, majd amikor arra kerül a sor, hogy ők is ezt tegyék, félénken nyúlnak a készülékhez, óvatosan nyomkodják a gombokat. Pedig ekkor még egy vadonatúj gépről van szó. Képzeljük hát el, hogy mi történik akkor, ha a gép elromlik? Mit csinál majd akkor a tisztelt vevő? Természetesen nem azt akarjuk hangoztatni, hogy kontárkodjunk, tegyük ki magunkat életveszélynek, hanem azt, hogy a félelem a technikai berendezésektől indokolatlan. Egy ajtózár például türelemmel, odafigyeléssel minden szakképzettség nélkül is megjavítható. Napjainkban pedig már mindenki számára nélkülözhetetlen, hogy legalább egy csekély, alapfokú műszaki műveltséget, néhány elemi gyakorlati fogást elsajátítson. S bár a technika főleg a fiúkat érdekli, ezt a fajta érdeklődést mégsem helyes csak a férfiak jellemzőjének jekenteni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a műszaki jellegű tevékenységben jeleskedők között férfiak és nők egyaránt vannak. Hol találjuk magunkat szemben a technika nehézségeivel először? Gyermekkorunkban már, amikor a kicsi elindul, hogy felfedezze a világot, rögtön tilalmakkal találkozik: ehhez ne nyúlj, mert becsípi a kezedet, összetörik, megráz, piszkos leszel és így tovább. S a tilalmak túlnyomó többsége még inkább vonatkozik a lakásban levő műszaki berendezésekre, felszerelésekre. Minthogy pedig ez a magatartás meglehetősen általános, mire a gyermek megnő, már el is ültettük benne a technikai dolgokkal szembeni félelmet Nehezíti a helyzetet hogy a gyerekekkel főleg az édesanyák foglalkoznak, akik — mint a nők általában — fokozottabban félnek a technikától. Íme, tehát egy újabb terület, amelyen az édesapáknak komolyabban kell részt venniük a nevelésben. Itt azonban — gondolom — elhangozhat az ellenvetés: mi legyen, ha az édesapa is igencsak ügyetlen a műszaki dolgokban, a barkácsolásban? . A legfontosabb, hogy ezek „meghódítását” ne tekintse eleve reménytelennek, ne mondjon le az ismeretszerzésről S szégyenkezés helyett vegye inkább a fáradságot, hogy közösen dolgozzon a gyerekkel. A közös tevékenységet az egyszerű építőjátékkal, az összeállítható kis gépekkel kezdjék. S ha munka közben az apuka a használati utasításokból „puskázik”, ez nem fog ártani a tekintélyének. Szerelés közben pedig nemcsak a különböző megoldási lehetőségekről, munkafogásokról beszélgethetnek, hanem bármiről, amire egyébként sor is fog kerülni. A közös barkácsolásnak tehát nemcsak az lesz a haszna, hogy az édesapa és a gyerek ügyessége egyaránt fejlődik, hanem az is, hogy egyrészt az édesapa jelenléte a gyerek számára megszünteti a veszélyeket, másrészt az együttes élménnyel, annak örömével apa és gyermeke közelebb kerülnek egymáshoz. Jobban megismerik egymást, s bizonyos dolgok elvégzésével a feleséget, az édesanyát is tehermentesíthetik. A közös tevékenységbe azonban ne csak a fiúkat, hanem a lányokat, időnként még az édesanyát is vonjuk be. Fontos egyébként, hogy a gyereket csak a tényleges veszélytől féltsük, jelentéktelen dolgok miatt ne aggodalmaskodjunk, ne adjuk tovább a saját gyerekkorunkból magunkkal hozott felesleges félelmet A legindokoltabb az óvatosság az elektromos készülékekkel, használatuk közben ugyanis időnként még a szakembert is baleset éri. Kezdetnek ezért inkább az ajtózárak és kilincsek, a vízcsaptömítések megjavításával az asztal- és széklábak megerősítésével, a használhatatlan villámzárak helyrehozásával, a kisebb parkettahibák eltüntetésével, képkeretek készítésével, szobafestéssel, ajtókeret-mázolással próbálkozzunk. Vagyis '■— a technika szót a legáltalánosabban használva — mindenféle műszaki, gyakorlati jellegű tevékenységgel. A gyereknek pedig tiltás helyett inkább adjunk kezébe az életkorának megfelelő, úgynevezett konstrukciós, fejlesztő játékokat. Majd ahogy nő, fokozatosan — apai segítéssel — a nagyobb javításokat, szereléseket is bízzuk rá. Elképzelhető az is, hogy a gyerek egyszer csak valamilyen újítással áll elő. Ha az megvalósítható, engedjük neki megcsinálni, s ha nem, akkor se marasztaljuk el. Inkább dicsérjük meg eredeti ötletéért és magyarázzuk meg tévedését hogy ne vegyük el kedvét a további kísérletezéstől A gyerekben ilyenformán — nevelve, szoktatva — sikerülhet felébreszteni, kialakítani a műszaki érdeklődést, ami pályaválasztására is kihathat Továbbá így nevelődik a gyerek a fizikai munka megbecsülésére is. S megemlíthető még a technikai ügyesség kialakításának egy nem mellékes haszna is: ami házilag megjavítható, ami nem kíván feltétlenül szakértelmet, azt mi magunk elvégezve, pénzt takaríthatunk meg. Lássunk tehát munkához, építőjátékok, szerszámok, barkácsfelszerelések kaphatók, a többi pedig rajtunk múlik. Sallai János pszichológus Könyvespolcunk Gyümölcsfák védelme Bizony bosszankodunk, ha az üzletben gusztusosnak, hibátlannak tűnő körtéből, almából vásárolunk, s aztán otthon sérülteket, romlottakat is találunk köztük Ilyesminek nem szabadna előfordulnia, s hogy a gyümölcs a fán se pusztuljon, férgesedjen, arról egy fiatal tudományág, a növényvédelem igyekszik gondoskodni újabb és újabb eljárásokkal, növényvédő szerekkel. A Mezőgazdasági Kiadó Gyümölcsfák védele című könyvének írói részletesen ismertetik ezeket a kártevők ellen óvó módszereket de a biológiai, élettani, talajtani, ökológiai tényezők növényvédelmi jelentőségét is vizsgálják. A könyvet szakemberek és kerttulajdonosok egyaránt hasasemaa forgathatjá. NÉPSZAVA GYERMEKSAROK Fazekas Lajos HÍVOGATÓ Fázik a virágom, napocska, süss ki, süss ki, süss ki ragyogva! Nyiladozó szirmát melegítsd. Hallgatag kismadár, szólj te is. Rakj minálunk fészket fecskepár. Szépséges pillangó, ideszállj. Te meg gyere velem, kiskutyus, utánam, te lusta, erre fuss... ! Sebők Éva TAVASZI ESZTERRE Egy órácska óta szól az Eszter-nóta-Szálló sárkányerkás hozta el az orrán, ikel zeng!.. Ahol zeng, nincs ott már sehol csend. Piros pikulákat hajtanak az ágak. Kövér bolondgomba fölmászik a dombra. Lába kel a bágyadt pitypang-pagodának Fenn meg csodapókok ébredő cirókok, ciróka-maróka hat rica-fióka, s egy fatetőn alvó kócos pityipalkás 1974. április 28. Térképtapéta Sok régi és modern lakás dísze a térkép, helye többnyire az íróasztal fölötti, illetve a könyvespolc melletti falrész. Dekoratív hatása azonban másképpen is hangsúlyozható a szobában. Például úgy, hogy egy kisebb falfelületet tapétaként borítunk be térképpel. Az érdeklődésünknek és az ízlésünknek megfelelő térkép a szaküzletekben kapható. A falfelületet és a térképet különkülön kenjük be ragasztóval, majd a falfelületre ráfektetett térképet felülről lefelé, illetve középről a szélek felé tiszta ruhával vagy puha kefével úgy simítsuk végig, hogy alatta ne maradjon levegőbuborék. i Cb Az orvos válaszol H. T.-né (Budapest): Az a tény, hogy családjában anyai ágon cukorbetegség fordult elő, nem jelenti, hogy azt ön is elkerülhetetlenül megkapja. Minthogy a vizeletvizsgálat eredménye negatívnak bizonyult, vércukra pedig normális, cukorbeteg-étrendet tartania nem kell Éljen vegyes koszton, az kalóriában, zsírban szegényebb, a fehérjékben — hús, tejtermék —, a vitaminokban — főzelék, gyümölcsfélék — bővebb legyen. Mozogjon, sportoljon többet, hogy a hízást elkerülje. Évenként végeztessen ellenőrző vizsgálatot Dr.F.J. Vidor Miklós A kút, a korsó meg a vödör A kút káráig volt már vele, hogy valahány eltört korsót az ő rovására írjanak. Meg is mondta a korsónak: — Tudod mit, ne járj ki többet hozzám. Épp eleget hordtad a vizemet küldd ki magad helyett ezentúl a vödröt Másnaptól a vödör járt ki hozzá, ő nem olyan törékeny jószág. A kút tőle értesült később, hogy a korsó a konyhában fejezte be pályafutását Nem is ejtették le, a háziasszony véletlenül nekilódította a nagy mosófazekat A kút elégtételt érzett: — Ha, ugye, attól, hogy nem járt ki hozzám, még nem vált halhatatlanná! A vödör akkoriban ütött-kopott portéka lett már a sok használattól, maga is láthatta odalenn a kút vizében, s egyre szomorúbban bukkant föl a napvilágra. Aztán irgalmatlanul eljött a nap, mikor arra sem találták érdemesnek többé, hogy a kútra vigyék. A szemétdombra került Onnan nézte végig, hogyan szerelik be a házba a vízvezetéket A kútta nemigen törődött már senki. Észrevétlenül beömlőtt Tudjátok-e, hogy» ... Csongrád mai neve — amely nemcsak a városnak, de az egész megyének is nevet ad — eredeti formájában Csemnigrad volt A honfoglalás idején a Tisza mentén levő földvárakban és sáncokban szláv lakosság élt s innen ered a város szláv eredetű neve is. ...Ráckevén látható a magyarországi kastélyépítészet legnagyobb remeke, az egykori Savoyai kastély, amelyet a híres Johan Lukas Hydebrandt épített 1702-ben ... az ógörög mondavilág gyönyörű növénye, a liliomfélék egyik legszebb fajtája, amellyel Homeros az alvilág mezőit ékesíti, a Királyné gyertyája, tudományos néven az Asphodelos, a Dunántúl több helyen virít így a Bakonyban a Kabheeven, a Nyírádi erdőben, Tapolca és Sümeg között a Bilbee erdőben és a Kemenesháton ia .