Népszava, 1974. július (102. évfolyam, 152–177. sz.)

1974-07-02 / 152. szám

1974. JÚLIUS 2. KEDD 102. ÉVFOLYAM 152. SZÁM AIA 80 FILLÉR A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Kiküldőn muftkaiürsunh mim&Jkr-ai tetef&njjvl&gttem&s A fegyverkezés korlátozása a csú­csértekez­let naftk­rofljtri. A béke és a háború volt a téma a vasárnapi szov­jet—amerikai tárgyaláso­kon és közvetve Nixon minszki látogatása is a béke gondolatával volt ro­kon. A világ egyik legbéké­sebb helyén, Oreandában, amelynél a képzelet sem szülhet nyugalmasabb vi­déket. Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon vasár­nap a legpusztítóbb fegy­verekről tanácskozott. Előbb 2 óra 25 percig csak a tolmácsok jelenlétében, majd újabb 2 órát Gromi­­ko és Kissinger külügymi­niszter bevonásával. Ek­kor a szakértők is jelen voltak: A. Dobrinyin, A. Alekszandrov, G. Kor­­nyenko, valamint Alexan­der Haig, Brent Scow­­croft Helmut Sonnenfeld. A megbeszélések még a vasárnap délutáni Fekete­tengeri hajóúton is folyta­tódtak. A szovjet és az amerikai szóvivők tájé­koztatása szerint Orean­dában lényegében befe­jezték a védelmi rakéta­­rendszerek további korlá­tozásáról szóló tárgyaláso­kat. Ez pedig biztató hír, a megegyezés irányába mutat. A hadászati táma­dó fegyverrendszerek rendkívül bonyolult kér­déskomplexuma jelentős helyet foglalt el a vasár­napi csúcstalálkozón. Ziegler amerikai szóvi­vő Nix­ont idézte, aki a megbeszéléseket inten­zívnek és széleskörűnek minősítette. Ennek a prob­lémának a megvitatását azonban még nem zárták le. A jelek szerint a ked­di tanácskozáson is köz­ponti téma lesz. A kelet-nyugati­­kap­csolatokat szombaton és vasárnap is az európai biztonsági értekezlettel összefüggésben tekintették át. A biztonsági konfe­renciát illetően a szovjet és az amerikai nézetek számos vonatkozásban igen közeliek, mint ezt Zamjatyin szovjet szóvivő elmondotta. Szavai talá­­lóak: ,,Elhatároztuk, hogy új műszivet kísérletezünk ki, amelyről már megkö­töttük az egyezményt. Eh­hez hasonlóan új impul­zust akarunk adni a mos­tani genfi tárgyalások szívverésének is.” Oreandából, amely az amerikai vendégeket az előző csúcstalálkozó szín­helyére, a kaliforniai Saint Clemente-re emlékeztette. Nixon elnök a több mint egymillió lakosú Minszkbe utazott, ahol ezekben a napokban a háborús múl­tat idézik. Harminc esz­tendeje,­ hogy Belorusszia felszabadult a fasiszta megszállás alól. Az ame­rikai elnök egy nappal azután érkezett ide, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Brezsnyev és Nixon a fekete-tengeri Oreandában . S most ítél­ etérenfi*I­s Egyik egyetemista ismerősöm arról panaszko­dó­­ott a minap, hogy milyen nehezen tudott beilleszkedni a kollégium életébe. Nem értet­tem a dolgot, hiszen mindig szorgalmas, pontos, lelkiismeretes, rendes embernek ismertem. De mint kiderült, végül is éppen e tulajdonságai miatt gyűlt meg a baja néhány társával. Mégpedig azok­kal, akiknek a szemében az a „menő srác”, aki ke­vés tanulással is képes átbukdácsolni a vizsgákon, aki sohasem mond nemet a közös ivászatokra hívó szónak, aki nem vonja ki magát a kártyapartikból — egyszóval, aki „lezser gyerek”. Aki pedig ren­delkezik annyi emberi tartással, hogy — esetleg éppen azért, mert úgy érzi, tanulnia kell — nemet tud mondani, azt egyáltalán nem becsülik, sőt stré­bernek kiáltják ki.. . Lehet, hogy ebben a szubjektív kifakadásban volt némi túlzás, mint ahogy azt is valószínűnek tartom, hogy ezt az eltorzult szemléletet csak az egyetemisták egy kis tördéke vallja magáénak. A helytelen értékítéletek egyik-másik eleme azonban nagyon könnyen átragadhat a többségre is, ha nem fogadja ezeket kellő kritikával. A­z emberek megítélésének mércéjével egyéb­­­­ként — úgy érzem — nemcsak az iskolapadok d­*- környékén vannak szemléleti bajok. Bár két­ségtelen, hogy a gyárakban, üzemekben a legfőbb értékmérő a végzett munka, sokan — ha kimon­datlanul is — jobban irigylik azt, aki „élelmessé­gével ”, ügyeskedéseivel néhány év alatt elér egy bizonyos fizetést vagy beosztást, mint azt a tisztes­ségesen dolgozó munkásembert, aki ugyanezt ke­mény, becsületes munkájával érte el. Biztos, hogy a munkatársak között és az életben is az utóbbiak­nak jóval nagyobb a megbecsültségük, a csábító könnyű élet vonzásában azonban sokan — az „ő csinálta okosan” rezignált jelszavával — az előbbi típust tartják a rokonszenvesebb, a népszerűbb, a sikerembernek. Az effajta ügyeskedőket persze a munkahelyi közvélemény többnyire elítéli. Nemcsak általában, hanem konkrét esetekben is. Ismert nagyvállala­tunk egyik üzemrészében nemrégiben visszaestek a termelés mutatói, kedvetlennek látszottak az emberek. Csupán azért, mert egy olyan fiatalem­ber került felelős vezetői beosztásba, akiről min­denki tudta, hogy az a bizonyos „jól helyezkedő ” típus, így aztán nem volt erkölcsi alapja paran­csolni, a munkások nem fogadták be maguk közé. Amint leváltották, egy csapásra megjavult a lég­kör. Másutt — ugyancsak a közelmúltban — olyan munkásember került közmegelégedésre felelős ve­zetői beosztásba, aki soha nem „készült” arra, hogy vezető legyen, csakis a munkájával érdemel­te ki ezt a megbecsülést, ami nékülözhetetlen tá­masza, segítője lesz új pozíciójában is... M­ég sorolhatnánk a példákat, amelyek bizo­nyítják, hogy a munka megbecsülésével kapcsolatban a többség álláspontja józan és reális De ha csak néhányan is „behódolnak” az említett helytelen értékítéletnek, könnyen lehet, hogy észrevétlenül az egész közösség mércéje el­torzul, hamissá válik. Arra ugyanis már többen hajlamosak, hogy tudomásul vegyék e torz szemlé­let létezését, mondván: nem tudnak mit tenni el­lene. Pedig a mércét, amelyen lemérjük embertár­saink értékét, magunk alakítjuk, s ez nagy felelős­séget ró mindannyiunkra. Mert ha háttérbe tud­juk szorítani a munka becsületét csorbító nézete­ket, ezzel egyszersmind kihúzzuk a talajt az ügyes­kedők lába alól is. Nálunk az emberek megítélésének legfőbb mércéje a végzett munka. E szemlélet kizárólagos­sá tételéért azonban naponta meg kell harcolnunk. Hogy egyre kevesebben legyenek, akiknek a sze­mében ma még elsősorban mással szerezhetünk érdemeket. I­eák András Aziz Mohammed kitüntetése Aziz Mohammedet, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát 50. születés­napja alkalmából a Né­pek Barátsága szovjet ér­deméremmel tüntették ki. SZKP KB-nak a kitünte­tés alkalmából Aziz IV Mo­­hammedhez intézett üd­vözlő távirata méltatja az iraki nép haladó harcá­nak eredményeit, a kom­munista párt által a nem­zeti hazafias front meg­teremtésében és az im­pe­ri­a­list­a ellen­es erők egye­sítésében szerepe fontos­ságát. Kádár János üdvözlete Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára levélben üd­vözölte Aziz Mohamme­det, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkárát 50. szü­letésnapja alkalmából. Lemondott a chilei kormány* Pinochet tábornok, a chilei katonai junta veze­tője — mint arról már hírt adtunk — csütörtö­kön a „nemzet vezérévé” nevezte ki önmagát. A chilei kormány ezt köve­tően hétfőn „testületileg lemondott”, hogy bizto­sítsa a tábornoknak a tel­jes cselekvési szabadsá­got”. Ma­gyar—sz­í­r­i­a­i tá­rgy­alások Da­masz­k­uszban Bócz Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelen­ti: A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Pullai Árpádnak, a Központi Bizottság titká­rának vezetésével Szíriá­ban tartózkodik, hétfő délelőtt folytatta a szom­baton megkezdett hivata­los tárgyalásokat a Szí­riai Baat­h-párt küldött­ségével. A szíriai delegá­ció élén Jasszar Aszkari, a Baath-párt vezetőségé­nek tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője áll. A megbeszé­léseken részt vett Veres János, hazánk damaszku­szi nagykövete is. Vasárnap a magyar pártküldöttség egynapos vidéki körútja keretében látogatást tett a történel­mi műemlékeiről ismert Palmyrában, majd a szov­jet segítséggel épülő Euf­­rátesz-gáthoz utazott, hogy megismerkedjék a haladó szíriai rendszer legkiemelkedőbb alkotá­sával. A fővárosba visszatér­ve, vasárnap este az MSZMP küldöttsége ellá­togatott a munkásszak­­szervezetek általános szö­vetségének központjába, itt Ezeddin Nasszer főtit­kár adott tájékoztatást a szíriai szakszervezeti moz­galom helyzetéről és tevé­kenységéről. Izrael ismét bombázta Dél-Libanont Az izraeli légierő ismét bombázta Dél-Li­banon egyes körzeteit. Szidom források szerint a Mar­­jayoun és Hasbaya körze­tében elszórt bombák sú­lyos anyagi károkat okoz­tak. Az An Nahar című li­banoni lap hétfői jelenté­se szerint a Palesztin Felszabadítási Mozgalom vezetősége úgy határozott, hogy befagyaszt minden­nemű katonai tevékeny­séget, amely ürügyként szolgálhatna Izrael szá­­mára a­­dél-libanoni terü­letek elleni támadások­hoz. Szolh libanoni mi­niszter vasárnap este Bejrútban megbeszélést folytatott a palesztinok küldöttségével, és ennek során hozták tudomására a fenti döntést. A lépést előkészületnek szánták az Arab Védelmi Tanács szerdán Kairóban sorra kerülő konferenciájára, amely elsősorban az iz­raeli—libanoni feszültség­gel kapcsolatos kérdése­ket tekinti majd át. Rabin izraeli minisz­terelnök a Newsweek cí­mű amerikai hetilapnak adott és hétfőn nyilvá­nosságra hozott nyilatko­zatában ismét leszögezte: Izrael semmiképpen sem mond le a megszállt Go­­lan-magaslatokról még egy általános békemegál­lapodás kereteiben sem. Ugyanakkor nem zárta ki a Jordániával folyó tár­gyalásokat, de utalt arra, hogy csapatszétválasztási megállapodás Ammann­al — egyiptomi vagy szíriai mintára — nem képzel­h­ető el 1 Kedvező helyzetkép az év közepén össstefügfliM In jei&niés «#*</!/ i/unruff í&j£**d**súr«p! Mint a pénzügyminisz­ter országgyűlési expozé­jából is kitűnt, népgaz­daságunkban az idén­ is folytatódik a kedvező fej­lődés. Hogyan értékelik a minisztériumok az év kö­zepén vállalataik eredmé­nyeit — erről tájékoztat­ták az MTI munkatársait négy tárca illetékes veze­tői. Kohó- és gépipar A félév folyamán több mint 10 százalékkal, vagy­is a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt a termelés. Különösen a kiemelt ága­zatok értek el jó ered­ményeket, mint például a híradástechnika, amely 19 százalékkal több árut bo­csátott ki, mint egy év­vel ezelőtt, de a jármű­ipar és a műszeripar is az átlagnál gyorsabban fej­lődik. A vállalatok általá­ban a korábbinál jobban kihasználják termelőesz­közeiket, így a nagyobb eredményeket a vaskohá­szatban változatlan lét­számmal, a gépiparban pedig a létszám alig 1 szá­zalékos növelésével érték el. A hazai rendelések je­lentős növekedése miatt az idei első félévben ke­vesebb vaskohászati ter­méket tudtak exportálni, mint tavaly ilyenkor. Egyéb cikkekből azonban tovább növekedett a kivi­tel. A tőkés pián árak emelkedése az idén vár­hatóan 1,2 milliárd forint többletkiadást jelent a kohó- és gépipari válla­latok számára, ezért szük­séges, hogy a nyereség így kieső részét tartalékaik fokozott feltárásával pó­tolják. Az év második fe­lében tehát a legfonto­sabb feladatuk éppen ezért a munka- és üzem­­szervezés korszerűsítésé­ben rejlő lehetőségek ki­használása, a termelési szerkezet további átalakí­tása, a munka gazdasá­gosságának növelése. Építő-és építőanyag-ipar A minisztériumi és ta­nácsi vállalatok, valamint a szövetkezetek építési­szerelési munkája dina­mikusan fejlődött az el­ső félévben, meghaladta a népgazdasági tervben elő­irányzott 4 százalékos épí­tőipari termelésnöveke­dést A termelésnövelés ked­vező feltételeinek megte­remtését segítette, hogy a népgazdaságnak fontos egyedi nagyberuházások építésére — a létesítmé­nyek számának csökken­tése révén — mintegy 40 százalékkal több erőt, gé­pet koncentrálhattak, mint tavaly. A lakásépítést felada­tok teljesítésében üteme­sebb, egyenletesebb át­adással javították a gyor­sabb, jobb minőségű munka feltételen. Az el­ső félévben — az előzetes számítások szerint — mintegy 2000-r­el több új otthont adtak át, mint 1973 azonos időszakában, s jelenleg is több lakást építnek, mint amennyit ez év végére kell befejez­ni. Az építőanyag- és szer­­kezetgyártó-ipar is a terv­ben előírtnál nagyobb ütemben fejlődött. Az igé­nyeknek megfelelően, a korábbinál kevesebb tég­lát, de majdnem másfél­szer több vasbeton panelt szállítottak, mint egy év­vel ezelőtt. Könnyűipar A szintetikus anyagok és a pamutfonal beszer­zési gondjai az egész tex­tiliparra jellemzőek, s bár a gyárak időben felké­szültek, a legnagyobb ta­karékosság mellett sem tudják a növekvő terme­lésihez szükséges mérték­ben növelni az alapanyag­­készleteket. A festék- és vegyszerhiány elsősorban a műbőr-, a cipő- és a két szövőipar­ban okoz ne­hézségeket. M­i­n­dennek ellenére sem esett vissza a termelés, de növekedé­sének üteme a tervezettől megközelítően egy száza­lékkal elmarad. A könnyűipar az év el­ső felében javuló minő­ségben, jó színvonalon, a múlt évinél lényegesen bővebb választékkal elé­gítette ki a belkereskede­lem igénye ab 1973 hason­ló időszakaihoz képest ki­ugróan magas a terme­lésnövekedés felsödötött­­ruhából, bútoripari termé­kekből, valamint köny­vekből és más nyomda­ipari termékekből is. Az eredményekben az üzem- és munkaszervezé­si intézkedések kedvező hatása mellett jelentős ré­szük van az eddig vég­rehajtott rekonstrukciók­nak. IJc I in I *IM*rf pa r Az élelmiszerek bolti forgalma 7,9 százalékkal nőtt az első félévben, a termékek túlnyomó több­ségéből kiegyensúlyozott volt az ellátás. Húsból és húskészítményekből a la­kosság ellátása a tervnek megfelelően alakult, a központi keretből ellátott területeken a fogyasztás 5,6 százalékkal nőtt. A vidéki ellátást javították és a választékot bővítet­ték a téeszek és az­ állami gazdaságok üzemeiben ké­szített és a tavalyinál na­gyobb tételekben forga­lomba hozott készítmé­nyek. Tejből és tejtermékek­ből az első félévben bő­séges volt a kínálat, és a kereslet is növekedett. Igény szerint bocsátott árut a belkereskedelem rendelkezésére a baromfi­ipar, elegendő liszt, cukor, kenyér és zsír volt az üz­letekben és a konzervipar is bőséges kínálatot bizto­sított

Next