Népszava, 1974. július (102. évfolyam, 152–177. sz.)

1974-07-02 / 152. szám

2 ■eorgi Dimitrov egyedszázaddal ezelőtt halt meg Georgi Dimitrov, a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja. Neve egy időben fogalom lett: szimbolizálta a fasizmussal szembeni bátor helytállást, az emberi helytállást, azt, hogy az igaz, progresszív üggyel szemben a túlerő is csak ideiglenesen kerekedhet felül. Tudatos forradalmár volt fiatalkora óta: részese és vezetője annak a nagyszabású történelmi folyamatnak, amely Bulgáriában a munkásmozgalom szerepének, térnyeréséhez vezetett. Nem volt még huszonhét esztendős, amikor beválasztották a forradalmi munkáspárt központi bizottságába, amelynek haláláig, 1949 júliusáig tagja volt. Évekig irányította a bolgár Általános Szakszervezeti Szövetséget, megalapítója a szakszervezeti tömegsajtónak és személyes példájával győzte meg elvbarátait az opportunisták elleni kérlelhetetlen harc szükségességéről. Dimitrov és a bolgár munkásmozgalom nagy pillanata volt 1923 szeptembere, amikor a munkásosztály első ízben lépett fel fegyveresen a fasizmussal szemben. Georgi Dimitrov — Vaszilij Kolarovval együtt — élére állt az antifasiszta felkelésnek, amely bukásával együtt is elévülhetetlen tanulságokkal gazdagította a forradalmi harc tapasztalatainak tárházát. Dimitrov ezt követően — félszáz évvel ezelőtt — emigrálni kényszerült és a Kommunista Internacionálé egyik titkára lett. A nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő harcosaként szállt szembe a náci vérbírósággal, amikor a kommunisták internacionalista élcsapatát akarták felelőssé tenni a nácik provokációjáért, a Reichstag felgyújtásáért, amely végső soron ürügyet adott a fasisztáknak a kommunisták és minden demokratikus erők üldözéséhez. Dimitrov neve összeforrt a nemzetközi munkásmozgalom sorsával és a forradalmi Bulgária jövőjével. Ereje teljében, az új útra lépett Bulgária vezetőjeként érte a halál, amikor a dimitrovi életműnek értelmet adó nagy kérdések jó része már eldőlt, köztük is elsősorban a bolgár történelem sorsfordulója. Dimitrov — akinek élete világháborúkat, forradalmi és ellenforradalmi hullámokat fogott át — úgy halt meg, hogy hazájában is beteljesedni, megvalósulni látta azokat az eszméket, amelyekkel személyes sorsát összekötötte. (kor) . A magyar parlamenti küldöttség angliai programja Angliában tartózkodó parlamenti küldöttségünk, amely Péter Jánosnak, az országgyűlés alelnökének vezetésével tesz hivatalos látogatást a szigetországban, hétfőn felkereste a londoni városházát, ahol Sir Hugh Wontner polgármester fogadta a vendégeket. Ezt követően a delegáció tagjai a londoni városépítészet két remekét, a tizenötödik századi Guildhallt és a modern, részben még épülőfélben levő Barbican-t tekintették meg. A bizottság tiszteletére Roy Hattersley, a külügy- és nemzetközösségi ügyek államminisztere adott ebédet. Péter Jánost fogadta Selwyn Lloyd, az alsóház elnöke, aki este vacsorán látta vendégül a magyar parlamenti képviselőket. A vasárnapot a delegáció Oxfordban töltötte. (MTI) Meghalt Perón Hétfőn, életének 78. évében, súlyos betegség után elhunyt Juan Domingo Perón argentin köztársasági elnök. Perón halálhírét az elhunyt özvegye, Isabel Perón alelnök jelentette be rádió és tv-üzenetében. Az alkotmány értelmében egyébként Isabel Perón automatikusan Argentína köztársasági elnökévé lépett elő. * Juan Domingo Perón 1895 októberében született jómódú középbirtokos családból. Elvégezte a Buenos Aires-i katonai akadémiát, 1930-ban részt vett abban a katonai öszszeesküvésben, amely végül is megdöntötte Irigayen elnök polgári kormányát. Még abban az évben őrnaggyá léptették elő. 1935-ben már alezredesi rangban katonai attaséként képviselte Argentínát Chilében. Perónt 1939-ben Olaszországba küldték az alpesi hegyivadász-alakulatok tanulmányozására. Hazatérése után létrehozta az „egységes tisztek csoportját”, amely hamarosan „az ezredesek klikkje” néven vált ismertté. Amikor 1943. június 4-én megdöntötték Ramon Castillo népszerűtlen, korrupt rendszerét, Perón hadügyi államtitkár, a következő évben, 1944-ben pedig hadügyminiszter lett. 1944-ben megválasztották alelnöknek. 1945-ben ellenfelei börtönbe vetették. A már akkor népszerű alelnök mellett tüntetések robbantak ki, s Perón 12 napos fogság után ki is szabadult. Egy év múltán köztársasági elnöknek választották meg. Juan Perón hatalma csúcspontján a 18 milliós Argentína korlátlan ura volt, számos intézkedése azonban megbénította az argentin gazdasági életet, elidegenítette tőle a középosztályt, az egyházat és részben a hadsereget is. Bukásához hozzájárult felesége halála is, (1952), aki mindvégig nagy népszerűségnek örvendett az országban. 1955-ben a haditengerészet, a hadsereg leginkább amerikai befolyás alatt álló fegyverneme, fellázadt és elűzte Perónt az állam éléről. Tizennyolc évig emigrációban élt Spanyolországban, hatása azonban továbbra is érződött Argentínában, s a perónista mozgalom az ország legjelentősebb szervezete volt. 1973 szeptemberében több mint 60 százalékos többséggel ismét köztársasági elnöknek választották meg. Második felesége, Isabel személyében először lett nő Argentína alelnöke. (DPA, MTI) Szadat Bulgáriában Todor Zsivkovnak, a Bolgár Népköztársaság államtanácsa elnökének meghívására vasárnap háromnapos baráti látogatásra Szófiába érkezett Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke. Szadat kíséretében van Iszmail Fahmi külügyminiszter és több más hivatalos személyiség. Még vasárnap találkozóra került sor Todor Zsivkov és Anvar Szadat között, majd hétfőn újabb megbeszélést folytattak kölcsönösen érdeklődésre számot tartó kérdésekről NÉPSZAVA Ma Moszkvában folytatódik a csúcstalálkozó (Folytatás az 2. oldalról) a Honvédő Háború veteránjainak és hőseinek emlékező menete végigvonult a városon. És csak napokkal azután, hogy a Legfelsőbb Tanács a háború alatt tanúsított hősiességéért odaítélte a belorussz fővárosnak a Hős Város megtisztelő címet. Annak a városnak, amely lakosainak egynegyedét temette el a háború alatt. Nem véletlen, hogy Nixon éppen most és éppen Minszkbe látogatott, mint ahogy ma már az sem lepett meg senkit, hogy az Egyesült Államok elnöke az Ismeretlen Katona sírjánál elhelyezett koszorúval a fasizmus ellen életüket áldozó szovjet katonák emlékének adózott. Nixon Minszkben találkozott a köztársaság vezetőivel, akik közül Pjotr Maserov, a Belorusz KP első titkára a gazdasági és kulturális fejlődésről tájékoztatta. Nixon a tiszteletére itt adott ebéden kijelentette: az SZKP KB főtitkára, Leonyid Brezsnyev, kollégái és az amerikai delegáció a tárgyalásokon minden idejüket egy nagy célnak szentelik, hogy olyan helyzetet biztosítsanak, amelyben a két leghatalmasabb ország, a világ két legerősebb népe, nem fogják erejüket a háborúban emészteni, hanem békében együtt dolgoznak majd a világ javára. Nixon elnök tipikus szovjet városról kaphatott képet Minszkben, amelynek 80 százalékát semmisítették meg a fasiszták és amelyben ma kétévenként épül annyi ház, mint amennyi a háború alatt az egész városban volt. Nem Nixon az első magasrangú nyugati vendég Minszkben. Leonyid Brezsnyev itt folytatott tárgyalásokat Pompidou francia köztársasági elnökkel. Leonyid Brezsnyev, Andrej Gromiko és Henry Kissinger a Krímből egyenesen Moszkvába utazott, az amerikai elnököt és feleségét pedig Minszkből a késő esti órákban várták vissza a szovjet fővárosba. A csúcsértekezlet igen fontos szakaszához érkezett. Mint az SZKP főtitkára vasárnap kijelentette, a megbeszélések normális mederben folynak, a kérdések széles köre vár még azonban megtárgyalásra. A harmadik csúcsértekezlet az amerikai elnök Moszkvába való visszatérte után folytatódik. A szovjet sajtó, rádió és televízió felelős szovjet és amerikai személyiségek nyilatkozatait közli, akik meggyőződésüket hangoztatják: a harmadik csúcstalálkozó már eddig is jelentősen gazdagította a két népet. A moszkvai városi tanács vezetői és a televízióban megszólaltatott józan gondolkodású amerikai helyi szakszervezeti vezetők egyaránt egységesek a megkötött egyezmények gyakorlati hasznának értékelésében. Amerikai részről többen elmondották, hogy a tízéves együttműködési szerződés az amerikai munkásosztály számára is jelentős, mivel több százezer új munkahelyet biztosít. Szívspecialisták és építészmérnökök, gazdasági szakemberek és politikusok üdvözlik a moszkvai csúcs eddigi eredményeit. A békés alkotó munka területén az együttműködés igazán csak akkor bontakozhat ki, ha megértésre találnak a Szovjetunió erőfeszítései a nukleáris fegyverkezés megfékezésére. Ezért is előzi meg nagy várakozás a csúcsértekezlet befejező szakaszát. Richard Nixon, aki a hétfői napot Minszkben töltötte, elutazott a belorusz fővárosból. Barabás Péter Gromiko és Kissinger megbeszélése Andrej Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter hétfőn este megbeszéléseket tartott Moszkvában. A tárgyalásokra a szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégházában került sor. A megbeszélésekről a szovjet fővárosban a következő közleményt hozták nyilvánosságra: „Andrej Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter hétfőn áttekintett több olyan kérdést, amely a jelenlegi szovjet—amerikai csúcstalálkozó tárgyát képezi”. Tájékozott források szerint a Gromyko—Kissinger megbeszélésen folytatták az eszmecserét a hadászati támadó fegyverrendszerek további korlátozásának lehetőségeiről. (MTI) Magas rangú vezetőket tartóztattak le Etiópiában A hét végi ellentmondásos helyzetet tükröző hírügynökségi jelentések után vasárnapra már megállapítható volt, hogy Etiópiában nem történt katonai hatalomátvétel, bár a helyzetet gyakorlatilag a fegyveres erők tartják ellenőrzésük alatt. Vasárnap este a „katonai bizottság” közleményben jelentette be, hogy nyolc magas rangú személyt vettek őrizetbe, köztük a koronatanács elnökét és egy volt külügyminisztert. A közleményből nem tűnik ki, hogy egy újonnan létrehozott katonai bizottságról van-e szó, vagy pedig ismét a fegyveres erők bizottsága lépett színre, amely április végén már több minisztert letartóztatott. Az etiópiai fegyveres erők hétfőn újabb prominens vezetőket tartóztattak le, közöttük Zevde Gebre Hivodot, a szenátus elnökét. Ugyancsak őrizetbe vették az etióp távközlési társaság vezérigazgatóját és az útügyi hatóságok volt vezetőjét. Helyszíni megfigyelők véleménye szerint a hadsereg eddigi letartóztatási akcióinak főként a vezető politikai és gazdasági körök bizonyos tagjai estek áldozatul, ugyanakkor Hailé Szelasszié császár néhány legközelebbi bizalmasát — mint például a most őrizetbe vett szenátusi elnököt — is eltávolították tisztségéből. A vád ellenük általában korrupció, vagy a kormány munkájának „veszélyeztetése, illetve akadályozása”. A hadsereg a fő támadást ezúttal nyilvánvalóan az uralkodó elit, vagyis a feudális földbirtokosok, illetve a Végrehajtó hatalom magas rangú képviselői ellen indította — szűrték le a következtetést a megfigyelők. A katonaság egyébként a lehetőségekhez képest igyekszik kerülni az erőszaknak még a látszatát is, a razziákat éjszaka hajtják végre, és nappalra az egységeket — az őrszolgálatot ellátók kivételével — a kaszárnyákba vonják vissza, így a főváros és a nagyvárosok napközben a legteljesebb béke és nyugalom képét mutatják. Addisz Abeba-i diplomáciai körök hétfőn úgy nyilatkoztak, hogy bár a külső jelek nem utalnak katonai hatalomátvételre, ami az országban valójában végbemegy, az ha nevében nem is, de lényegét tekintve puccs. Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség az etiópiai helyzetről beszámoló, Addisz Abebából keltezett jelentése megállapítja, a fegyveres erők különböző nemeinek és a rendőrségnek a képviselőiből felállított katonai bizottság célja az, hogy koordinálja a fegyveres testületek akcióit az Etiópiában lejátszódó események során. A legújabb jelentések szerint a fegyveres erők továbbra is lojálisak az uralkodóihoz és az általuk kiadott közlemény arról tanúskodik, hogy intézkedéseikkel kedvező légkört akarnak teremteni az országban, a jelenlegi kormány normális tevékenységéhez és az etiópiai népnek ígért reformok mielőbbi megvalósításához. A TASZSZ a hét végén foganatosított letartóztatások kapcsán utal a fegyveres erők egy korábbi nyilatkozatára, amely hangoztatta, hogy „egyes politikusok összeesküvést szőttek az új kormány normális tevékenységének megzavarására”. A letartóztatandó személyekről készített lista mintegy 70 nevet tartalmaz. Hétfőn a kora hajnali órákban — a kijárási tilalom alatt — nyugati hírügynökségi jelentések szerint a fegyveres erők további letartóztatásokat hajtottak végre Addisz Abebában. (TASZSZ, UPI, AFP, Reuter) # A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 665-ös mesterséges holdat. A mesterséges hold berendezései rendeltetésszerűen működnek. #• Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter hétfőn háromnapos látogatásra Hágába érkezett. # Erich Honecke**, a Német Szocialista Egységpárt, Központi Bizottságának első titkára hétfőn baráti megbeszélésen fogadta a Svéd Baloldali Párt (kommunisták) Berlinben tartózkodó küldöttségét, élén Lars Wernerrel, a párt elnökhelyettesével. Az Egyesült Államok és Irán tíz évre szóló megállapodást írt alá, amelynek keretében Washington atomerőművek működtetéséhez szükséges dúsított uránnal látja el Teheránt. Waldheim ENSZ-főtitkár írásos jelentésben számolt be arról, hogy a világszervezet befejezte minden idők legnagyobb hazatelepítési akcióját, amelynek során csaknem negyedmillió embert telepítettek át Pakisztánból Bangladesbe és viszont. 1974. július Diplomáciai kapcsolat a Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság között A Magyar Népköztár-dés ügyét — elhatároztáksaság kormánya és a Por- hogy országaik között atugál Köztársaság ideigre- mai nappal nagykövetséges kormánya — attól az szintén diplomáciai kapóhajtól vezérelve, hogy csalatot létesítsenek. A fejlesszék a két ország közeljövőben mindkét fél kapcsolatait, és elősegítsék kinevezi nagykövetét a nemzetközi együttműkö (MTI) Szovjet—mongol egyezmény Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke és Zsambin Batmond, a mongol minisztertanács elnöke hétfőn Moszkvában egyezményt írt alá a két ország gazdasági, kulturális és oktatási együttműködésének továbbfejlesztéséről. Alekszej Koszigin hétfőn a Kremlben találkozott Jumzsagim Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárával, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökével és Zsambin Batmönh-nyel. A meleg, baráti légkörű eszmecserén megvitatták a két ország együttműködésének továbbfejlesztésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket és véleménycseré folytattak a szocialista gazdasági integráció komplex programjának gyakorlati megvalósításáról. (TASZSZ) Hétfőn Moszkvából hazautazott a mongol párt- és kormányküldöttség, amely Jumzsagij Cedenbal vezetésével látogatást tett a Magyar Népköztársaságban és úton hazafelé, megszakította útját a szovjet fővárosban. (TASZSZ) Megölték Martin Luther King édesanyját Vasárnap megölték Martin Luther King lelkész édesanyját. Jelentések szerint Marcus Wayne Rhenault 23 éves vallási tébolyban szenvedő néger fiatalember gyilkolta meg Alberta King asszonyt. A polgárjogi mozgalom három kiemelkedő képviselője meg van győződve arról, hogy a gyilkos merénylet mögött összeesküvés húzódik. Az atlantai rendőrség egész napos védőőrizet alá helyezte a King-család otthonát. Az atlantai baptista templomban — ennek lelkésze az idősebb King — King asszony ült az orgonánál. A gyilkos felugrott, mindkét kezével pisztolyt rántott és éktelen káromkodás közepette tüzet nyitott. King aszszony volt hozzá a legközelebb, és már az első golyótól halálos sebet kapott. Rajta kívül belehalt sérüléseibe egy segédlelkész, egy asszonyt pedig egyelőre kórházban kezelnek. A lövöldözés hallatára a hívők rémülten buktak a padok alá, majd amikor a gyilkos pisztolyaiból kifogytak a töltények és a kijárat felé menekült, elfogták. Rhenault az ohiói állami egyetem pedagógiaszakos hallgatója. A rendőrségi házkutatás során megtalálták azt a 10 névből álló jegyzéket, akiket meg akart gyilkolni, a listán szerepelnek. Ralph Abernathy, Jesse Jackson és Hosea Williams néger lelkészek, a polgárjogi mozgalom ismert személyiségei, mindhárman kijelentették, hogy véleményük szerint összeesküvésről van szó. (UPI, AP, REUTER) Scheel beiktatása Walter Scheel volt külügyminisztert hétfőn délelőtt a bonni parlament két házának, a szövetségi gyűlésnek és a szövetségi tanácsnak együttes ülésén ünnepélyesen beiktatták az NSZK elnökének tisztségébe. Az új elnök beiktatásakor alig szólt az NSZK külpolitikájáról, de a bonni hagyományoknak megfelelően ő is leszögezte, hogy a megszilárduló európai béke körülményei között helyre akarják állítani a német egységet. Az elnök ezzel kapcsolatban közölte, hogy rövidesen ellátogat Nyugat- Berlinbe, mert elődeihez hasonlóan fejleszteni akarja az NSZK és a város kapcsolatait. A nyugatnémet jobboldali ellenzék elvetette a csehszlovák—NSZK szerződést A nyugatnémet Bundesrat hétfőn a CDU—CSU ellenzéki tömörülés képviselőinek szavazataival elvetette a csehszlovák— nyugatnémet kapcsolatok rendezéséről szóló szerződés ratifikációs törvénytervezetét. A szociáldemokrata—szabad demokrata kormánykoalíció képviselői megszavazták a szerződés ratifikálását. Mint ismeretes, a csehszlovák—nyugatnémet szerződést már harmadik olvasásban is jóváhagyta a Bundestag, amelyben a kormánykoalíció pártjai szilárd többséggel rendelkeznek. Most, hogy a Bundesrat elvetette a ratifikációs törvénytervezetet, a szerződés ratifikálásának kérdése ismét a szövetségi gyűlés elé kerül, és ha a képviselők abszolút többsége megszavazza, törvényerőre emelkedik. A nyugatnémet külügyminisztérium hétfőn Bonnban nyilatkozatot tett közzé, és ebben határozottan elítélte, hogy a CDU—CSU ellenzéki tömörülés a Bundesratban szavazataival meghiúsította a csehszlovák—nyugatnémet szerződés ratifikálásáról szóló törvénytervezet elfogadását. Mint a TASZSZ hírügynökség tudósítója a Bundesrat magatartásával kapcsolatban megállapítja: A szövetségi tanács ülése ismét tükrözte, hogy a CDU—CSU szembeszegülve a csehszlovák— nyugatnémet szerződés ratifikálásával, változatlanul ellenzi a Csehszlovákiához és más szocialista országokhoz fűződő nyugatnémet kapcsolatok rendezését. Az ellenzék manővereinek célja, hogy amíg lehet, halogassa a csehszlovák—nyugatnémet szerződés törvényerőre emelkedését.