Népszava, 1975. január (103. évfolyam, 1–26. sz.)

1975-01-01 / 1. szám

1975. JANUÁR 1, SZERDA 103. évfolyam 1. SZÁM Ára 1.20 FORINT •­­­­ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA —1 ■— ■ ■■­­­­­ —■ ■ . - Ú­J ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN írta: Földvári Aladár, a SZOT elnöke A­z éjféli óraütéskor­­ ismét ma­gunk mögött hagytunk egy esz­tendőt. Az idő végtelen homok­óráján újra lepergett egy év, s e küzdelmes, dolgos, eredményes napok múltán nemcsak idősebbek lettünk; szellemi és anyagi eszközökben — az ország lélekszámában dinamikusan — tovább gyarapodtunk. Ez utóbbi a legsajátabb mércéje, leghitelesebb barométere a nemzet optimizmusá­nak, holnapba vetett hitének. A családi otthonokban, szórakozó­helyeken, baráti összejöveteleken, mindenütt derűs kedvvel búcsúznak az óesztendőtől az emberek, s remény­kedve, sok szerencsét kívánva egy­másnak, köszöntik az újat. 1975 mezs­gyéjén sokan a megvalósult célok örömével, új vágyak teljesülésének reményével köszöntik az új évet. Ta­lán 1975 hozza el az újabb személyes boldogságot: a csaknem százezerből az új lakást, a gyerek bölcsődei fel­vételét, az új szakmai sikert, a régen tervezett külföldi utazást. Mások ki­siklott életük jobbá fordulását várják az új esztendőtől. Hogy mennyi telje­sül a szilveszteri zsongásban fogant reményekből , az közös munkánkon múlik. Milliók azonban nemcsak re­ménykednek, tudatos tettekkel — mint eddig is — elérik céljaikat. Mert mind többen vannak, akik — pohárral a kézben is — tudják és ta­pasztalják, hogy a családi elképzelé­sek sikere is a munkásosztály nagy nemzetépítő céljainak valóságából és megvalósulásából fakad. Az egyéni boldogulás voltaképpen a nagyobb közösség céljaival együtt teljesülhet. S ezért tenni is készek az emberek. A derűs szilveszteri búcsúzón elkö­szönt tőlünk a 29. esztendő, amelyet háború nélkül éltünk le. Ebben a szá­zadban ilyen hosszú békeperiódust még nem élt meg sem Európa, sem a magyar nép. 1975 első napján joggal romlásából adódó árveszteséget és a készletfelhalmozást együttesen a ha­zai nemzeti jövedelem növekménye nem fedezte teljes egészében. Az or­szággyűlés téli ülésszakán elfogadott állami költségvetés és a minap nyil­vánosságra hozott ez évi népgazdasá­gi terv ezek figyelembevételével ké­szült. Mindezek ellenére bizakodva te­kinthetünk a holnap elébe. A párt alapvető életszínvonal-politikai céljai ez évben is teljesülnek. A lakásépí­tésben fenntartjuk a múlt évben el­ért magas szintet; folytatjuk a mun­kaidőcsökkentést a pedagógusok, az egészségügyi, a közlekedési, az állami gazdasági és az erdőgazdasági dolgo­zók körében; növeljük a több gyer­mekes családok támogatását; egysé­gesítjük a nyugdíjakat s az év köze­pétől csökkentjük a korábbról meg­maradt különbségeket. A hatékonyabb gazdálkodással ösz­­szefüggő belső feladatok és a tő­kés világgazdaságban előállott helyzet új követelményeket támasz­tanak. Ezért is különösen fontos a szocialista tervszerűség további nö­velése, s az, hogy éljünk jobban a szocialista nemzetközi összefogás le­hetőségeivel. A szakszervezeti akti­visták, az egész mozgalom a maga eszközeivel tevőlegesen segítse, hogy a népgazdaság belső tartalékait még jobban kihasználjuk, az önköltséget csökkentsük, takarékoskodjunk a nyersanyagokkal. A párt Központi Bizottságának nemrégiben nyilvánosságra bocsátott kongresszusi irányelveiből a szocia­lista országépítés elvei, alapjai rajzo­lódnak elénk. Az élet valóságát, reá­lis, megvalósítható célokat tükröznek, amelyekért a hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára és a párt XI. kongresszusa tiszteletére kibontako­zott szocialista munkaversenyben már elmondhatjuk, hogy a béke megőrzé­sének lehetőségei ma nagyobbak. S jóleső érzés hozzátenni: a szocialista közösség tagjaként részünk van ab­ban is, hogy az új esztendőt a béke rem­ényével köszöntheti a világ. A béke harmadik évtizedének nyi­tányán, amikor a televízió szil­veszteri műsorát követő tizenket­tedik gongütés után felcsendültek a Himnusz akkordjai, s bizakodva dú­doltuk a „... hozz reá víg esztendőt”, ez egyszersmind arra is emlékeztet: immár harmadik évtizedébe léptünk annak, hogy felszabadítóink segítsé­gével a munkásosztály visszavonha­tatlan, új, szocialista honfoglalása kezdődött hazánkban. Az új esztendő köszöntésekor érde­mes visszapillantani 1974-re, hiszen jelentős, eredményes évet zártunk. Dinamikusan fejlődött a népgazda­ság, javult a termelés szerkezete, gya­rapodott a nemzeti vagyon, emelke­dett népünk életszínvonala. Mindezek alapján a Központi Bizottság a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának ülé­se, majd ezt követően az országgyű­lés téli ülésszaka méltán nyugtázta elismeréssel: a múlt évi, természeti csapással is felérő rendkívüli időjá­rás, a tőkés világpiac begyűrűző inf­lációs körülményei közepette is tisz­tességgel, becsülettel helytálltunk. Miközben a tőkés országok legtöbbjé­ben — a hirtelen, váratlan, nagyará­nyú áremelkedés hatására — drágul az élet, nő a munkanélküliség; itthon az életszínvonal-politika fő előirány­zatait teljesítettük. Eredményeink alapvető forrása az a körülmény, hogy gazdaságunk ter­vezése és szabályozása a szocialista tulajdonviszonyokra épül; másrészt külkereskedelmünk nagyobb része a Szovjetunióval és a szocialista orszá­gokkal realizálódik. Ám az igazság­hoz, a múlt év valós helyzetmegíté­léséhez az is hozzá­tartozik: a nem­zeti jövedelem termelésének és fel­­használásának mérlege arról tanúsko­dik, hogy a fogyasztás és a beruházás növekedését, továbbá a cserearányok eddig is kimagasló tettek születtek. Felemelő céljaink megvalósítása nagyobb feladatokat ró 1975-ben a szakszervezeti mozgalomra is. Az MSZMP csaknem két évtizedes ta­pasztalata bizonyítja: a magyar szak­­szer­vezetek hivatásának hatékonyabb teljesítése szempontjából nagy jelen­tőségű volt az a felismerés, hogy a szakszervezeteknek nemcsak a párt politikájának közvetítése a feladatuk a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a po­litika alakításában és végrehajtásá­ban. E politika következetes érvénye­sítésének eredménye, hogy az utóbbi években lényegesen változott a szak­­szervezetek társadalmi, közéleti sze­repe, a szocialista építésben vállalt felelőssége, tovább erősödtek a moz­galom szocialista vonásai. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei ezért hangsúlyozzák méltán, hogy nőtt a szakszervezetek tekintélye és befolyása, hozzáértőbben gyakorolják funkcióikat. E­z a bizalom arra kötelez bennün­ket, hogy a szakszervezetek — miközben felelősen élnek jogaik­kal — kötelességeiket még követke­zetesebben teljesítsék. Úgy kívánunk dolgozni, hogy a napirenden levő fel­adatok konstruktív megoldását a gazdasági építésben, az üzemi demok­rácia továbbfejlesztésében, s nem utolsósorban a nevelésben, saját esz­közeinkkel, aktívan segítsük. Amikor boldog új esztendőt kívá­nunk egymásnak, mindig tudatunk­ban él az a biztonság és nyugalom, amelyben élünk és dolgozunk. Ez ad­ja életvidámságunkat, ez gyarapítja munkakedvünket, hogy az 1975-ös népgazdasági tervben megjelölt, ko­rántsem könnyű célokat mindany­­nyiunk boldogulására megvalósítsuk. Ezzel a derűvel kívánok a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa és a magam nevében minden dolgozó­nak eredményes munkát, sok sikert, személyes boldogságot az új eszten­dőben. jpajfe/ay,, ^o/e/ejp. áf' eev/e/i e/e/Aútá/i tm.4 sn/sit/e/i j£et/&64­­y/vc­jc/iAusz^7 Állampolgári jog az egészségügyi ellátás, bevált a munkások felsőfokú képzése illést tartott a BMinisztertanács A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli. A Mi­nisztertanács kedden ülést tartott. A külügyminiszter je­lentést tett Petr Mlade­­novnak, a Bolgár Nép­­köztársaság külügyminisz­terének december 17—20 között hazánkban tett hi­vatalos, baráti látogatásá­ról. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalások so­rán a külügyminiszterek megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a két or­szág között teljes a né­zetazonosság az összes érintett nemzetközi kér­désben. Hangsúlyozták, hogy tovább kívánják fejleszteni a két ország együttműködését és hoz­zájárulnak a szocialista közösség egységének erő­sítéséhez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. A Minisztertanács meg­tárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Adam Maliknak, az Indonéz Köztársaság külügymi­niszterének december 13— 17 között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudo­másul vette a laoszi ideig­lenes nemzeti egységkor­mány küldöttségének de­cember 15—18 között ha­zánkban tett hivatalos lá­togatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudo­másul vette a magyar— indiai gazdasági, tudomá­nyos és műszaki együtt­működési vegyes bizottság október 28 és november 2 között New Delhiben tar­tott első üléséről szóló je­lentést. A tárgyalásokon megállapították, hogy szá­mos lehetőség van a­z együttműködés további szélesítésére, különösen a kohászat, a gép- és vegy­ipar, az elektronika és távközlés, valamint a me­zőgazdaság területén. Az egészségügyi és a munkaügyi miniszter, va­lamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa javas­latot tett a gyógyító-meg­előző ellátás állampolgári jogon történő igénybevé­telére. Az alkotmány 1972 évi módosításával, vala­mint az egészségügyi tör­vénnyel összhangban a kormány úgy határozott, hogy a készülő társada­lombiztosítási törvény ha­tályba lépésével egyide­jűleg a jövőben minden magyar polgár állampol­gári jogként igénybe ve­heti az egészségügyi szol­gáltatásokat. A kormány megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudo­másul vette az oktatási és munkaügyi miniszter je­lentését a szakmunkás­­képesítésű fizikai dolgo­zók felsőfokú tanulmá­nyokra való felkészítésé­nek tapasztalatairól. Meg­állapította, hogy a felké­szítési rendszer sikeres­nek bizonyult. Ennek alapján úgy határozott, hogy a következő tanév­ben a műszakin kívül egyéb különböző szakokra készülő fizikai dolgozók­nak is indítanak előké­szítő tanfolyamokat. A résztvevők 70—90 száza­lékát a nagyüzemek mun­kásaiból válogatják ki. A Minisztertanács tit­kársága vezetőjének elő­terjesztése alapján a kor­­­mány felhívta a miniszte­rek és az országos hatás­körű szervek vezetőinek figyelmét, hogy vizsgál­ják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán el­hangzott képviselői észre­vételek és javaslatok meg­­valósításának lehetőségeit, és tájékoztassák arról az országgyűlés önöket, va­lamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szovjet-egyiptomi közös nyilatkozat Iszmail Fah­­mi egyipto­mi külügyminiszter és Abdel Ghani al-Damazi hadügyminiszter a szovjet kormány meghívására lá­togatást tett Moszkvában. Ennek során áttekintették a szovjet—egyiptomi kap­csolatok és a jelenlegi nemzetközi helyzet kérdé­seit. Különös figyelmet fordítottak a Közel-Kelet­re, egye­mek közt a Közel- Kelettel foglalkozó genfi békekonferencia felújítá­sára. A Szovjetunió és Egyip­tom szilárdan állást foglal amellett, hogy a genfi konferencia a legközeleb­bi jövőben felújítsa te­vékenységét valamennyi érintett fél részvételével, beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szerveze­tet. A két ország ennek érdekében fejt ki erőfe­szítéseket. A felek úgy véli­k, hogy a konferencia alkalmas fórum a közel-keleti ren­dezés valamennyi vonat­kozásának áttekintésére és olyan megfelelő hatá­rozatok meghozatalára, amelyek igazságos és tar­tós békét teremtenek eb­ben a térségben. Egyetér­tenek abban, hogy a kon­ferencia munkájának mi­nél hamarabb történő fel­újítása fontos, pozitív je­lentőségű e célok elérése szempontjából. A két állam és a két nép tartós barátságát jel­lemző légkörben lezajlott tárgyalások kedvező ered­ményekkel zárultak. Iszmail Fahmi és Abdel Ghani al-Gamazi kedden hazautazott Moszkvából. Mint Bócz Sándor, az MTI kairói tudósítója je­lenti, Fahmi külügymi­niszter nyilatkozata sze­rint pozitív eredménnyel zárultak a Moszkvában folytatott szovjet—egyip­tomi politikai és katonai tárgyalások. Az egyiptomi diplomácia vezetője an­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a moszkvai látogatás után jó úton halad tovább a kétoldalú kapcsolatok fej­lődése. Az Al Ahram által idé­zett egyiptomi diplomá­ciai körök úgy vélik, hogy Fahmi külügymi­niszter és Gamazi hadügy­miniszter moszkvai útja gyakorlati és tárgyilagos módon adott bizonyságot a két országot összefűző igaz barátságról. Az Al Gumhurija rámutat, hogy Brezsnyev közel-keleti lá­togatásának elhalasztása nem érinti a két ország kapcsolatainak lényegét, ellenkezőjé-e: a két fél egyetért abban, hogy a közel-keleti helyzet súlyos­sága szükségessé teszi a kapcsolatok fejlesztését és erősítését.

Next