Népszava, 1975. január (103. évfolyam, 1–26. sz.)
1975-01-23 / 19. szám
1975. január 23. Pullai Árpád látogatása Újpesten Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán látogatást tett Újpesten. Részt vett a látogatáson Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára is. Pullai Árpád részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság ülésén, amelyen a XI. kongresszus irányelveit vitatták meg. A pártbizottság összegezte a kerületi pártszervezetek észrevételeit, javaslatait az irányelvekkel kapcsolatban. Megállapította, hogy az újpesti kommunisták széles körben megtárgyalták és kifejezték egyetértésüket az irányelvekkel. A vita során több javaslatot tettek és hangsúlyozták a párt helyes és következetes politikája hiánytalan végrehajtásának jelentőségét. E munkából Újpest kommunistái továbbra is cselekvően vállalnak részt. A kerületi pártbizottság vezetői tájékoztatták a Központi Bizottság titkárát a kerületi pártszervezetek munkájáról, a párt XI. kongresszusára való felkészülésről, a kongresszusi munkaverseny eredményeiről. Pullai Árpád a látogatás során találkozott a kerületi üzemek KISZ-vezetőivel, s a fiatalok beszámoltak a párt ifjúságpolitikai határozatának gyakorlati eredményeiről, a KISZ-szervezetek munkájáról. A Központi Bizottság titkára válaszolt a kérdésekre és részletesen szólt a párt- és a KISZ- szervezetek, valamint az állami, gazdasági szervek munkájának felelősségéről, a párt ifjúságpolitikai határozatának következetes megvalósításáról. A program további részében Pullai Árpád megtekintette a városrész néhány új létesítményét is. Új szobrok, emlékművek a fővárosban a felszabadulás 10. évfordulójára Hol, milyen közterületi szobrot, emlékművet állítanak fel az idén Budapesten — egyebek között erről döntött a művelődési főosztály előterjesztése nyomán szerdai ülésén a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. A Vigadó térre szovjet repülős hősi emlékmű készül. A XI. kerületben, a Martos Flóra sétányon felszabadulási emlékművet állítanak fel. Károlyi Mihály szobra a Kossuth Lajos térre kerül, a Parlament északi oldalán fekvő zöldterületre. Jókai Mór és Lyka Károly portréját a margitszigeti Művész sétányon csodálhatjuk majd meg. A Vörös Hadsereg és az első magyar független hadsereg emlékművét a II. kerületi Tárogató útra tervezik. .Eldőlt az is, hogy a Rákosmezőn (X. kerület) valósul mega magyar aviatka úttörőinek emlékműve. Több régebbi szobrot, emlékművet hoznak rendbe felszabadulásunk 30. évfordulójára és több új szöveges emléktáblát helyeznek el. Felújítják a János-hegyi kilátót és restaurálják a felszabadulást, a Vörös Hadsereg harcait, valamint az ellenállási mozgalom eseményeit és kiemelkedő személyiségeit megörökítő emléktáblákat. Magyar jubileumi kiállítás nyílik Moszkvában Komját István, a HUNGEXPO külföldi kiállításainak igazgatója szerdán Moszkvában sajtóértekezleten jelentette be, hogy a szovjet fővárosban a népgazdasági eredmények kiállításának területén április 7 -én nyitja kapuit a magyar jubileumi kiállítás, amely a hazánk felszabadulása óta eltelt harminc esztendő eredményeit hivatott bemutatni. A jubileumi kiállítás látogatói megtekinthetik majd a magyar könnyűipar, orvosi műszergyártás, a járműipar és egyéb ismert magyar iparágak termékeit is. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékeit a szokásostól eltérően nem vitrinekben mutatják majd be, hanem a kiállítás területén külön e célból berendezett, komplett ABC- áruházban. A kiállított árucikkek és kiállítási tablók tükrözik majd a szovjet—magyar gazdasági együttműködés eredményeit, és azt, hogyan illeszkedik be Magyarország a KGST együttműködési rendszerébe. A kiállításon a baráti kapcsolatok továbbfejlesztése céljából megszervezik a felszabadítók klubját, ahová hazánk felszabadításában részt vett veteránokat hívnak meg, illetve az ifjak klubját, a szovjet és magyar harmincévesek számára. Új áruszállítási tarifa A tüzelőanyagok fuvardíja és a menetjegyek ára nem változott A január elején életbe lépett termelői árváltozások a közlekedésben is éreztetik hatásukat. Az üzemanyag és bizonyos alkatrészek árának emelkedése növelte a közlekedés önköltségét. Ennek fedezetére részben csökkentették az eszközlekötési járulékot, részben kisebb mértékű, átlagosan 5 százalékos áremelkedést engedélyeztek az árufuvarozásban. A tarifaemelést differenciáltan hajtották végre. Figyelembe vették a fuvarozás gazdaságosságát. Elsősorban és nagyobb mértékben a veszteséges szállítási tevékenység árát emelték. A darabáru-fuvarozásban ugyancsak indokolt volt a díjemelés. Változatlanul hagyták viszont a többségében építőanyag szállítását szolgáló súlydíjas árufuvarozás tarifáját Nem változott a lakosság széles körét közvetlenül érintő fuvarozások — a szilárd tüzelőanyag, a propán-bután gáz, tüzelőolaj, valamint a kereskedelmi házhoz szállítás díja sem. Az üzemanyagárváltozás természetesen a személyszállításra is hatott. Ezt azonban az eszközlekötési járulék csökkentésén kívül állami támogatással fedezik. A díjat nem emelték. A vasúti áruszállítási tarifák áruosztályonként belföldön 3—10 százalékkal, az export-import forgalomban 7—15 százalékkal növekedtek, míg a nemzetközi darabáru-díjszabás 42 százalékkal, az expresszáru-tarifa pedig 50 százalékkal emelkedett. A közúti fuvarozásban az órakilométeres szállítás díja átlagosan 18 százalékkal — az egytonnás kocsié 25 százalékkal, a tíztonnásé 3 százalékkal — a tehertaxi-tarifa 20 százalékkal, a darabárufuvarozásé 50 százalékkal emelkedett KÖZÉLET Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Mohammad Behnamot, az Iráni Császárság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán fogadta Leopold Lért, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság pénzügyminiszterét. A baráti légkörű eszmecserén részt vett dr. Faluváyi Lajos pénzügyminiszter és dr. Václav Moravec, Csehszlovákia magyarországi nagykövete is. IKITÍMTETIESEK Az Elnöki Tanács dr. Métnöki Jánosnak, az Egészségügyi Minisztérium Felvilágosítási Központja igazgatójának, és dr. Langfeldert Máriának, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet tudományos osztályvezetőjének — nyugállományba vonulásuk és eredményes munkásságuk elismeréséül — a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket szerdán dr. Zsögön Éva államtitkár adta át az Egészségügyi Minisztériumban. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki mindazon párt-, állami, társadalmi és külképviseleti szerveknek, művésztársaknak, elvtársaknak, barátoknak és tanítványoknak, akik felejthetetlen férjem, édesapánk. Ék Sándor Kossuth-díjas grafikus és festőművész elhunyta alkalmából résztvétnyilvánulásukkal, illetőleg a temetésen való részvételükkel nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek.A gyászoló család. NÉPSZAVA A szakember véleménye Vízi vagy vízerőmű? Az alapenergia-hordozókat az erőművek alakítják át villamos energiává. Az erőműveket ezért általában a felhasznált tüzelőanyag, vagy energiahordozó fajtája szerint nevezzük el. A hőerőművek kazánjaiban szén, olaj, vagy gáz elégetésével gőzt fejlesztenek. A gőz turbinákat, a turbinák pedig generátorokat hajtanak, amelyekből a fejlesztett villamos energia hálózaton át jut a fogyasztókhoz. Az atomerőművekben ma főleg, az urán atommaghasadás — a jövőben hidrogénmagfúzió — energiája a reaktorokban szabályozottan, tehát nem az atombomba spontán erejével szabadul fel. A reaktorok itt a hőerőmű-kazánok szerepét töltik be, amelyekben a gőztermelés történik. Az atomerőmű többi része gyakorlatilag azonos a klasszikus hőerőmű szerkezetével. A hőerőműben ásványi tüzelőanyag hőenergiáját, az atomerőműben atomenergiát, a vízerőműben pedig a víz energiáját alakítják át villamos energiává. A vízerőmű teljesítőképessége a vízlépcső magasságától és az átfolyó víz mennyiségétől függ. Magyarországon a kis esésű folyókon ezért döntően a vízhozam szabja meg a telepíthető vízerőművek nagyságát. A fenti levezetéssel csupán azt kívántam bemutatni, hogy energetikailag helyesen vízerőműről, atomerőműről, hőerőműről, vagy a szél energiájának hasznosításakor szélerőműről beszélünk, és ahogy sértené fülünket a hői erőmű, atomi erőmű, a széli erőmű kifejezés, ugyanilyen bántóan hibás a szakemberek számára a vízi erőmű kifejezés is. Vízerőművek létesítése a világ jelenlegi energiahelyzetében az eddiginél is nagyobb jelentőségű, mivel a kőolaj- és földgázkészletek a következő évszázadban teljesen kimerülnek. Ezért az atomerőművek mellett a vízerőművek képviselik majd a megbízható és gazdaságos villamosenergia-forrást. Magyarországon a villamosenergia-termelésben a vízerőművek részaránya rendkívül kicsi, 1975-ben alig fél százalék. Két legnagyobb vízerőmű-vünk, a Tiszalöki Vízerőmű és a Kiskörei Vízlépcső együttesen 40 megawatt teljesítőképessége alig 1 százaléka a hazai villamosenergia- rendszer kapacitásának. Távlati terveinkben viszont jelentős tételként szerepel a Csehszlovák Népköztársasággal közösen létesítendő 900 megawattos Gabcsikovó-Nagymaros kétlépcsős vízerőmű, amelynek fele teljesítőképessége és fele termelése lesz a Magyar Népköztársaság tulajdona. Fontosnak tartom ezért, hogy a magyar sajtó, rádió és televízió nyelvileg is helyesen informálja közönségét a vízenergetika e nagyszabású fejlődéséről és következetesen használja a vízerőmű kifejezést, ahogy ezt a műszaki irodalom és az oktatás szóhasználata következetesem teszi az újabban elburjánzó „vízi erőmű” helyett. Felvetheti valaki ellenérvként, hogy a Magyar Értelmező Szótárban szerepel a „vízi erőmű” kifejezés is. Valóban. De ennek a jelzős szóképzésnek is megvan a maga értelme, hasonlóképpen ahhoz, ahogy a magyar nyelvgyakorlat a víziakna, vízibusz, vízi flotta, vízi háború, vízi jármű, vízi közlekedés, vízitündér stb. esetében teszi; a vízi jelző csak azt érzékelteti, hogy a jelzett fogalomnak megtaláljuk földi, sőt légi rokonát, illetve megfelelőjét is. Herényi A. Ödön, Állami-díjas gépészmérnök, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgató-helyettese Cikkünk nyomán Megszűnt a „kötélhúzás” „Jogi kötélhúzás — egyenlőtlen erőkkel’’ című írásunkban Répász Sándornak, a Fővárosi Köztisztasági Hivatal dolgozójának csonkulásos üzemi balesetéről tájékoztattuk olvasóinkat. Cikkünk megjelenése után a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének budapesti bizottsága a legapróbb részletekre kiterjedő vizsgálatot indított. Király Mihály titkár a vizsgálat nyomán — egyebek között — az alábbiakról tájékoztatta szerkesztőségünket : A szakszervezet budapesti bizottságának közreműködése révén a Fővárosi Köztisztasági Hivatal szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére a vállalat hajlandó a sérültnek 8322 forint kártérítést fizetni. Az egyéb tapasztalatokból is okulva, a Fővárosi Köztisztasági Hivatal és szakszervezeti bizottsága a vállalati munkavédelmi szabályzatot felülvizsgálta és módosította. A jövőben minden sérült megkapja a táppénz és a fizetése közötti különbözetet, illetményével egyidejűleg. Függetlenül az intézkedéstől, a sérült a kártérítési felhívásban kérheti egyéb kárának megtérítését is. Megítélésünk szerint ezzel a közös intézkedéssel hasonló esetek megelőzhetők, így nem ismétlődhet meg a kötélhúzás sem. Zs.P. S zervek és tettek Az ismeretterjesztés a művelt munkásokért Közelebb az üzemekhez — Sikeres kísérletek — Nyelvtanfolyamok, túrák Vajon elegendő-e, ha a mai munkás műveltségét csupán iskolai végzettségével mérjük? Igaz-e, hogy a szabadegyetem az értelmiségiek egyeteme? Ezekről, s a munkásosztály és a tudományos ismeretterjesztés kapcsolatának változásairól, mai állapotáról beszélgettünk dr. Vonsik Gyulával, a TIT főtitkárával. — Az ismeretterjesztés múltjával kezdeném, amelynek kimondva, kimondatlanul az volt a gyakorlata, hogy vannak az iskolázatlan tömegek — a munkások, a parasztok —, akiknek bármit adunk, s bárhogy adjuk, jó. Csak érjen el hozzájuk. Természetesen ennek a kiindulási szemléletnek és gyakorlatnak valamikor megvolt a maga realitása. A munkásosztály nem rendelkezett olyan iskolázottsággal, amire a tudományos ismeretterjesztésben építeni lehetett volna. Ma az a baj, hogy sokan még mindig ezzel a régi, immár elavult mércével mérik a munkások tudati állapotát. És sajnos, a TIT-munka is sok olyan régi sablonnal dolgozik, ami alig számol a fejekben végbement nagy változásokkal. Pedig körülbelül az 1960-as évek elejétől megfigyelhető a munkások zömének gondolkodásbeli, műveltségbeli minőségi változása. A tudatosodásnak és az öntudat alakulásának olyan küszöbét lépte át a munkásemberek nagy többsége, amelyen túl már nem lehet a régi stílusban szólni hozzájuk. Az ismeretterjesztésnek is meg kell találnia azokat az új módszereket és formákat, amelyeknek alapját a „felnőtté vált”, öntudatosodott tömegek képezik. Bizonyára szándékosan nem szólt Vonsik elvtárs a nyolc általánost el nem végzettek újratermelődő ezreiről. Pedig sokan épp ezeknek a statisztikáknak alapján ítélik meg borúsan a munkások tudati, műveltségbeli helyzetét. A munkások ismeretbővülésének nagyon fontos, de nem egyetlen mércéje a nyolc osztály elvégzése vagy el nem végzése. Tény viszont, hogy a nyolc osztály alapja a műveltségnek. Erre lehet „építkezni”. Hiánya még akkor sem megnyugtató, ha tudjuk, hogy a munkások ismeretanyaga ma már nagyon sok csatornán gyarapodhat, és hogy a szellemi gazdagodásnak szinte korlátlan lehetőségei állnak rendelkezésükre. Ezek után mi a TIT teendője? — A magunk módján kívánunk még hatékonyabban beleszólni a munkások tudatának, gondolkodásmódénak további fejlesztésébe. Nagy módszerbeli reformra készülünk. Eddig ugyanis az volt a TIT-ben a gyakorlat, hogy tudományágak szerint tanítottunk. Azt mondtuk, hogy földrajz, csillagászat, matematika és így tovább. Tehát volt a tudomány és voltak az emberek. És vagy megértették, amit az előadó elmondott, vagy nem. Aztán rájöttünk, hogy ha a technika századában a mai munkáshoz akarunk szólni, ismeretterjesztésünket is közelebb kell vinni a gyakorlathoz, a mindennapi élethez. O A TIT-munka formai és tartalmi szempontból az átalakulás idejét éli. Néhm kísérleti j^ll^ofi akció is jelzi ezt. P,ml'*"ne vágányt e-ek. i-őzül a kísérletek közül? — Örömmel, hiszen épp ezeknek a kísérleteknek a sikere igazolja új törekvéseink helyességét. A közelmúltban szerveztük meg például a XI. kerületi nagyüzemek szocialista brigádvezetőinek akadémiáját. És ugyancsak kísérletképpen szerveztünk a közelmúltban mezőgazdasági és üzemi dolgozóknak, munkásfiataloknak tanfolyamsorozatot. Mindkét kísérletet megelőzte az előadók helyi felkészülése. Kimentek az üzembe, a tsz-be, a gyárba, és ott tájékozódtak az szb-től és a pártszervezettől. Megtudták, mi foglalkoztatja a közösséget, milyen a közérzet, milyen helyi gondjaik, bajaik vannak. Ezek alapján kiragadtunk néhány olyan tipikus kérdést, ami foglalkoztatta őket. Így az előadások tomája már eleve érdeklődésre tarthatott számot, meg az előadók is, akik konkrét esetekre tudtak hivatkozni. A szabadegyetemekről sokáig az járta: az értelmiségiek egyeteme. A legutóbbi felméréseken kiderült, hogy a szabadegyetemre járó 287 ezer ember húsz százaléka munkás. Hogyan alakult ki ez az örvendetes arány? — Mivel a szabadegyetemek a teljes önkéntesség elvén működnek, szó sem lehet mesterséges beavatkozásról, valamiféle kényszer alkalmazásáról. Ez a húsz százalék szintén a munkások többségének hatalmas tudati átalakulását, fejlődését bizonyítja. A mai munkás egyre gyarapodó számban barátkozik, ismerkedik a tudományokkal. Mert kíváncsi, mert többet akar tudni, és érteni is akarja az életet, a világot. — Szinte ugyanez a tendencia figyelhető meg a TIT nyelvtanfolyamain is. A nyilvántartásokban szereplő 40 ezer hallgatónak 15 százaléka munkás. Holott nem is olyan régen a nyelvtanfolyamoknak alig volt munkás tagja. És ha már az adatoknál tartunk, az is örvendetes, hogy a TIT által szervezett országjáró túrák részvevőinek 70 százaléka fizikai dolgozók szocialista brigádtag. · Az elmondottakon keívül bizonyára a TIT üzemi szervezeteinek bővítése is szerepel ismeretterjesztésünk távlati terveiben? összegezné Vonsik elvtárs a tapasztalatokat? — Az ország nyolc nagyüzemében sikerült eddig ilyen helyi szervezetet kialakítani. Természetesen tovább akarjuk növelni a számukat, mert bevált, jó formája ez a tudományos alapokon nyugvó szakmai és általános továbbképzésnek. Az üzemi értelmiségnek ráadásul megvan az a nagy előnye egy „idegen” előadóval szemben, hogy tökéletesen ismeri a helyi viszonyokat. Eleinte sokan nem értették, mennyire lényeges az a minőségi különbség, ami a „meszsziről jött” előadó, és az üzemben dolgozó mérnök, orvos vagy pszichológus között van, ha ez utóbbi végezheti saját emberei körében a tudományosan megalapozott szakmai továbbképzést. Ma már lényegesen kevesebb ellenállásba ütközünk, mint három éve, amikor az országban elsőnek létrejött a VIDEOTON székesfehérvári gyárában az üzemi TIT-szervezet. Jelenleg 48 üzemi csoportunk van. Szabó Iréné A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában 1975-ben 700 millió forint értékű híradástechnikai alkatrészt gyártanak, ebből 240 millió forint értékben szállítanak exportra. A váci gyárban van Burénv legnagyobb ferritgyártó üzeme *z (MTI Fotó : Koppány György felvétele)