Népszava, 1975. január (103. évfolyam, 1–26. sz.)

1975-01-23 / 19. szám

1­9­7­5. január 23. Pullai Árpád látogatása Újpesten Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán látogatást tett Újpesten. Részt vett a látogatáson Somogyi Sándor, a budapesti párt­­bizottság titkára is. Pullai Árpád részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság ülésén, ame­lyen a XI. kongresszus irányelveit vitatták meg. A pártbizottság összegez­te a kerületi pártszerve­zetek észrevételeit, javas­latait az irányelvekkel kapcsolatban. Megállapí­totta, hogy az újpesti kom­munisták széles körben megtárgyalták és kifejez­ték egyetértésüket az irányelvekkel. A vita so­rán több javaslatot tettek és hangsúlyozták a párt helyes és következetes po­litikája hiánytalan végre­hajtásának jelentőségét. E munkából Újpest kommu­nistái továbbra is cselek­vően vállalnak részt. A kerületi pártbizottság ve­zetői tájékoztatták a Köz­ponti Bizottság titkárát a kerületi pártszervezetek munkájáról, a párt XI. kongresszusára való fel­készülésről, a kongresszu­si munkaverseny eredmé­nyeiről. Pullai Árpád a látoga­tás során találkozott a ke­rületi üzemek KISZ-veze­­tőivel, s a fiatalok beszá­moltak a párt ifjúságpoli­tikai határozatának gya­korlati eredményeiről, a KISZ-szervezetek munká­járól. A Központi Bizott­ság titkára válaszolt a kérdésekre és részletesen szólt a párt- és a KISZ- szervezetek, valamint az állami, gazdasági szervek munkájának felelősségé­ről, a párt ifjúságpolitikai határozatának következe­tes megvalósításáról. A program további részé­ben Pullai Árpád megte­kintette a városrész né­hány új létesítményét is. Új szobrok, emlékművek a fővárosban a felszabadulás 10. évfordulójára Hol, milyen közterületi szobrot, emlékművet állí­tanak fel az idén Buda­pesten — egyebek között erről döntött a művelődé­si főosztály előterjesztése nyomán szerdai ülésén a fővárosi tanács végrehaj­tó bizottsága. A Vigadó térre szovjet­­ repülős hősi emlékmű ké­szül. A XI. kerületben, a Martos Flóra sétányon felszabadulási emlékmű­vet állítanak fel. Károlyi Mihály szobra a Kossuth Lajos térre kerül, a Par­lament északi oldalán fekvő zöldterületre. Jókai Mór és Lyka Károly port­réját a margitszigeti Mű­vész sétányon csodálhatjuk majd meg. A Vörös Hadse­reg és az első magyar füg­getlen hadsereg emlék­művét a II. kerületi Tá­rogató útra tervezik. .Eldőlt az is, hogy a Rá­kosmezőn (X. kerület) valósul meg­­a magyar aviat­ka úttörőinek em­lékműve. Több régebbi szobrot, emlékművet hoz­nak rendbe felszabadulá­sunk 30. évfordulójára és több új szöveges emlék­táblát helyeznek el. Felújítják a János-he­­gyi kilátót és restaurálják a felszabadulást, a Vö­rös Hadsereg harcait, va­lamint az ellenállási moz­galom eseményeit és ki­emelkedő személyiségeit megörökítő emléktáblá­kat. Magyar jubileumi kiállítás nyílik Moszkvában Komját István, a HUNG­­EXPO külföldi kiállítá­sainak igazgatója szerdán Moszkvában sajtóértekez­leten jelentette be, hogy a szovjet fővárosban a népgazdasági eredmények kiállításának területén április 7 -én nyitja kapuit a magyar jubileumi kiál­lítás, amely a hazánk fel­szabadulása óta eltelt har­minc esztendő eredmé­nyeit hivatott bemutatni. A jubileumi kiállítás látogatói megtekinthetik majd a magyar könnyű­ipar, orvosi műszergyár­tás, a járműipar és egyéb ismert magyar iparágak termékeit is. A magyar mezőgazdaság és élelmi­szeripar termékeit a szo­kásostól eltérően nem vit­rinekben mutatják majd be, hanem a kiállítás te­rületén külön e célból be­rendezett, komplett ABC- á­ruházban. A kiállított árucikkek és kiállítási tablók tükrözik majd a szovjet—magyar gazdasági együttműködés eredményeit, és azt, ho­gyan illeszkedik be Ma­gyarország a KGST együttműködési­ rendsze­rébe. A kiállításon a ba­ráti kapcsolatok tovább­fejlesztése céljából meg­szervezik a felszabadítók klubját, ahová hazánk fel­szabadításában részt vett veteránokat hívnak meg, illetve az ifjak klubját, a szovjet és magyar har­mincévesek számára. Új áruszállítási tarifa A tüzelőanyagok fuvardíja és a menetjegyek ára nem változott A január elején életbe lépett termelői árváltozá­sok a közlekedésben is éreztetik hatásukat. Az üzemanyag és bizonyos alkatrészek árának emel­kedése növelte a közleke­dés önköltségét. Ennek fe­dezetére részben csökken­tették az eszközlekötési járulékot, részben kisebb mértékű, átlagosan 5 szá­zalékos áremelkedést en­gedélyeztek az árufuvaro­zásban. A tarifaemelést diffe­renciáltan hajtották vég­re. Figyelembe vették a fuvarozás gazdaságossá­gát. Elsősorban és na­gyobb mértékben a vesz­teséges szállítási tevé­kenység árát emelték. A darabáru-fuvarozásban ugyancsak indokolt volt a díjemelés. Változatlanul hagyták viszont a többsé­gében építőanyag szállítá­sát szolgáló súlydíjas áru­­fuvarozás tarifáját Nem változott a lakos­ság széles körét közvetle­­nül érintő fuvarozások — a szilárd tüzelőanyag, a propán-bután gáz, tüzelő­olaj, valamint a kereske­delmi házhoz szállítás dí­ja sem. Az­ üzemanyagár­változás természetesen a személyszállításra is ha­tott. Ezt azonban az esz­közlekötési járulék csök­kentésén kívül állami tá­mogatással fedezik. A dí­jat nem emelték. A vasúti áruszállítási tarifák áruosztályonként belföldön 3—10 százalék­kal, az export-import for­galomban 7—15 százalék­kal növekedtek, míg a nemzetközi darabáru-díj­szabás 42 százalékkal, az expresszáru-tarifa pedig 50 százalékkal emelkedett. A közúti fuvarozásban az órakilométeres szállítás díja átlagosan 18 száza­lékkal — az egytonnás kocsié 25 százalékkal, a tíztonnásé 3 százalékkal — a tehertaxi-tarifa 20 százalékkal, a darabáru­­fuvarozásé 50 százalékkal emelkedett KÖZÉLET Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke és Apró An­tal, az országgyűlés elnö­­ke bemutatkozó látogatá­son fogadta Mohammad Behnamot, az Iráni Csá­szárság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. Dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese szerdán fogadta Leopold Lért, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársa­ság pénzügyminiszterét. A baráti légkörű eszmecse­rén részt vett dr. Faluvá­­yi Lajos pénzügyminisz­ter és dr. Václav Mora­­vec, Csehszlovákia ma­­gyarországi nagykövete is. IKITÍM­TETIESEK Az Elnöki Tanács dr. Métnöki Jánosnak, az Egészségügyi Miniszté­rium Felvilágosítási Köz­pontja igazgatójának, és dr. Langfeldert Máriának, az Országos Haematoló­­giai és Vértranszfúziós In­tézet tudományos osztály­­vezetőjének — nyugállo­mányba vonulásuk és eredményes munkássá­guk elismeréséül — a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetése­ket szerdán dr. Zsögön Éva államtitkár adta át az Egészségügyi Miniszté­riumban. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki mindazon párt-, állami, társadalmi és külképvise­leti szerveknek, művész­társaknak, elvtársaknak, barátoknak és tanítvá­nyoknak, akik felejthetet­len férjem, édesapánk. Ék Sándor Kossuth-díjas gra­fikus és festőművész el­hunyta alkalmából részt­­vétnyilvánulásukkal, ille­tőleg a temetésen való részvételükkel nagy fáj­dalmunkat enyhíteni igye­keztek.A gyászoló család. NÉPSZAVA A szakember véleménye Vízi vagy vízerőmű? Az alapenergia-hordozó­kat az erőművek alakít­ják át villamos energiává. Az erőműveket ezért ál­talában a felhasznált tü­zelőanyag, vagy energia­­hordozó fajtája szerint nevezzük el. A hőerőmű­vek kazánjaiban szén, olaj, vagy gáz elégetésé­vel gőzt fejlesztenek. A gőz turbinákat, a turbinák pedig generátorokat haj­tanak, amelyekből a fej­lesztett villamos energia hálózaton át jut a fo­gyasztókhoz. Az atomerő­művekben ma főleg, az urán atommaghasadás — a jövőben hidrogénmag­­fúzió — energiája a reak­torokban szabályozottan, tehát nem az atombomba spontán erejével szabadul fel. A reaktorok itt a hő­erőmű-kazánok szerepét töltik be, amelyekben a gőztermelés történik. Az atomerőmű többi része gyakorlatilag a­zonos a klasszikus hőerőmű szer­kezetével. A hőerőműben ásványi tüzelőanyag hőenergiáját, az atomerőműben atom­energiát, a vízerőműben pedig a víz energiáját ala­kítják át villamos ener­giává. A vízerőmű telje­sítőképessége a vízlép­cső magasságától és az át­folyó víz mennyiségétől függ. Magyarországon a kis esésű folyókon ezért döntően a vízhozam szab­ja meg a telepíthető vízerőművek nagyságát. A fenti levezetéssel csu­pán­ azt kívántam bemu­tatni, hogy energetikailag helyesen vízerőműről, atomerőműről, hőerőmű­ről, vagy a szél energiá­jának hasznosításakor szélerőműről beszélünk, és ahogy sértené fülünket a hői erőmű, atomi erőmű, a széli erőmű kifejezés, ugyanilyen bántóa­n hi­bás a szakemberek számá­ra a vízi erőmű kifejezés is. Vízerőművek létesítése a világ jelenlegi energia­­helyzetében az eddiginél is nagyobb jelentőségű, mivel a kőolaj- és föld­gázkészletek a következő évszázadban teljesen ki­merülnek. Ezért az atom­erőművek mellett a víz­erőművek képviselik majd a megbízható és gazdasá­gos villamosenergia-for­­rást. Magyarországon a villamosenergia-terme­­lésben a vízerőművek rész­aránya rendkívül kicsi, 1975-ben alig fél százalék. Két legnagyobb vízerőmű-­­­vünk, a Tiszalöki Vízerő­mű és a Kiskörei Vízlép­cső együttesen 40 mega­watt teljesítőképessége alig 1 százaléka a hazai villamos­energi­a- rend­szer kapacitásának. Táv­lati terveinkben viszont jelentős tételként szerepel a Csehszlovák Népköztár­sasággal közösen létesí­tendő 900 megawattos Gabcsikovó-N­agymaros kétlépcsős vízerőmű, amelynek fele teljesítőké­pessége és fele termelése lesz a Magyar Népköztár­saság tulajdona. Fontosnak tartom ezért, hogy a magyar sajtó, rá­dió és televízió nyelvi­leg is helyesen informál­ja közönségét a víz­energetika e nagyszabású fejlődéséről és következe­tesen használja a vízerő­mű kifejezést, ahogy ezt a műszaki irodalom és az oktatás szóhasználata kö­vetkezetesem teszi az úja­b­­ban elburjánzó „vízi erő­mű” helyett. Felvetheti valaki ellen­érvként, hogy a Magyar Értelmező Szótárban sze­repel a „vízi erőmű” kife­jezés is. Valóban. De en­nek a jelzős szóképzésnek is megvan a maga értel­me, hasonlóképpen ahhoz, ahogy a magyar nyelvgya­korlat a víziakna, vízi­busz, vízi flotta, vízi hábo­rú, vízi jármű, vízi közle­kedés, vízitündér stb. esetében teszi; a vízi jel­ző csak azt érzékelteti, hogy a jelzett fogalomnak megtaláljuk földi, sőt lé­gi rokonát, illetve megfe­lelőjét is. Herényi A. Ödön, Állami-díjas gépészmérnök, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgató-helyettese Cikkünk nyomán Megszűnt a „kötélhúzás” „Jogi kötélhúzás — egyenlőtlen erőkkel’’ című írásunkban Répász Sán­dornak, a Fővárosi Köz­­tisztasági Hivatal dolgo­zójának csonkulásos üze­mi balesetéről tájékoztat­tuk olvasóinkat. Cikkünk megjelenése után a Helyi­ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezeté­nek budapesti bizottsága a legapróbb részletekre ki­terjedő vizsgálatot indí­tott. Király Mihály titkár a vizsgálat nyomán — egyebek között — az aláb­biakról tájékoztatta szer­kesztőségünket : A szakszervezet buda­pesti bizottságának közre­működése révén a Fővá­rosi Köztisztasági Hivatal szakszervezeti bizottságá­nak kezdeményezésére a vállalat hajlandó a sérült­nek 8322 forint kártérítést fizetni. Az egyéb tapasz­talatokból is okulva, a Fő­városi Köztisztasági Hiva­tal és szakszervezeti bi­zottsága a vállalati mun­kavédelmi szabályzatot felülvizsgálta és módosí­totta. A jövőben minden sérült megkapja a táp­pénz és a fizetése közötti különbözetet, illetményé­vel egyidejűleg. Függetle­nül az intézkedéstől, a sé­rült a kártérítési felhívás­ban kérheti egyéb kárá­nak megtérítését is. Megítélésünk szerint ez­zel a közös intézkedéssel hasonló esetek megelőz­hetők, így nem ismétlőd­het meg a kötélhúzás sem. Zs.P. S­ zervek és tettek Az ismeretterjesztés a művelt munkásokért Közelebb az üzemekhez — Sikeres kísérletek — Nyelvtanfolyamok, túrák Vajon elegendő-e, ha a mai munkás műveltségét csupán iskolai végzettsé­gével mérjük? Igaz-e, hogy a szabadegyetem az értelmiségiek egyeteme? Ezekről, s a munkásosz­tály és a tudományos is­meretterjesztés kapcsola­tának változásairól, mai állapotáról beszélgettünk dr. Vonsik Gyulával, a TIT főtitkárával. — Az ismeretterjesztés múltjával kezdeném, amelynek kimondva, ki­mondatlanul az volt a gyakorlata, hogy vannak az iskolázatlan tömegek — a munkások, a parasz­tok —, akiknek bármit adunk, s bárhogy adjuk, jó. Csak érjen el hozzá­juk. Természetesen ennek a kiindulási szemléletnek és gyakorlatnak valami­kor megvolt a maga rea­litása. A munkásosztály nem rendelkezett olyan iskolázottsággal, amire a tudományos ismeretter­jesztésben építeni lehetett volna. Ma az a baj, hogy so­kan még mindig ezzel a régi, immár elavult mér­cével mérik a munkások tudati állapotát. És saj­nos, a TIT-munka is sok olyan régi sablonnal dol­gozik, ami alig számol a fejekben végbement nagy változásokkal. Pedig kö­rülbelül az 1960-as évek elejétől megfigyelhető a munkások zömének gon­dolkodásbeli, műveltség­beli minőségi változása. A tudatosodásnak és az ön­tudat alakulásának olyan küszöbét lépte át a mun­kásemberek nagy többsé­ge, amelyen túl már nem lehet a régi stílusban szól­ni hozzájuk. Az ismeret­­terjesztésnek is meg kell találnia azokat az új mód­szereket és formákat, amelyeknek alapját a „felnőtté vált”, öntudato­sodott tömegek képezik.­­ Bizonyára szándéko­san nem szólt Vonsik elvtárs a nyolc általá­­nost el nem végzettek újratermelődő ezreiről. Pedig sokan épp ezek­nek a statisztikáknak alapján ítélik meg bo­rúsan a munkások tu­dati, műveltségbeli helyzetét.­­ A munkások ismeret­bővülésének nagyon fon­tos, de nem egyetlen mér­céje a nyolc osztály el­végzése vagy el nem vég­zése. Tény viszont, hogy a nyolc osztály alapja a műveltségnek. Erre lehet „építkezni”. Hiánya még akkor sem megnyugtató, ha tudjuk, hogy a mun­kások ismeretanyaga ma már nagyon sok csatornán gyarapodhat, és hogy a szellemi gazdagodásnak szinte korlátlan lehetősé­gei állnak rendelkezé­sükre.­ ­ Ezek után mi a TIT teendője? — A magunk mód­ján kívánunk még hatéko­nyabban beleszólni a munkások tudatának, gondolkodásmódénak to­vábbi fejlesztésébe. Nagy módszerbeli reformra ké­szülünk. Eddig ugyanis az volt a TIT-ben a gyakor­lat, hogy tudományágak szerint tanítottunk. Azt mondtuk, hogy földrajz, csillagászat, matematika és így tovább. Tehát volt a tudomány és voltak az emberek. És vagy megér­tették, amit az előadó elmondott, vagy nem. Az­tán rájöttünk, hogy ha a technika századában a mai munkáshoz akarunk szólni, ismeretterjeszté­sünket is közelebb kell vinni a gyakorlathoz, a mindennapi élethez. O A TIT-munka for­mai és tartalmi szem­pontból az átalakulás idejét éli. Néhm­­ kísér­leti j^ll^ofi akció is jelzi ezt. P,ml'*"ne vágányt e-ek. i-őzül a kísérletek közül? — Örömmel, hiszen épp ezeknek a kísérleteknek a sikere igazolja új törek­véseink helyességét. A kö­zelmúltban szerveztük meg például a XI. kerü­leti nagyüzemek szocia­lista brigádvezetőinek akadémiáját. És ugyan­csak kísérletképpen szer­veztünk a közelmúltban mezőgazdasági és üzemi dolgozóknak, munkásfia­taloknak tanfolyamsoro­zatot. Mindkét kísérletet megelőzte az előadók he­lyi felkészülése. Kimentek az üzembe, a tsz-be, a gyárba, és ott tájékozód­tak az szb-től és a párt­­szervezettől. Megtudták, mi foglalkoztatja a közös­séget, milyen a közérzet, milyen helyi gondjaik, bajaik vannak. Ezek alap­ján kiragadtunk néhány olyan tipikus kérdést, ami foglalkoztatta őket. Így az előadások tom­ája már ele­ve érdeklődésre tarthatott számot, meg az előadók is, akik konkrét esetekre tudtak hivatkozni.­­ A szabadegyetemek­ről sokáig az járta: az értelmiségiek egyeteme. A legutóbbi felmérése­ken kiderült, hogy a szabadegyetemre járó 287 ezer ember húsz százaléka munkás. Ho­gyan alakult ki ez az örvendetes arány? — Mivel a szabadegyete­mek a teljes önkéntesség elvén működnek, szó sem lehet mesterséges beavat­kozásról, valamiféle kényszer alkalmazásáról. Ez a húsz százalék szin­tén a munkások többsé­gének hatalmas tudati átalakulását, fejlődését bizonyítja. A mai mun­kás egyre gyarapodó számban barátkozik, is­merkedik a tudományok­kal. Mert kíváncsi, mert többet akar tudni, és ér­teni is akarja az életet, a világot. — Szinte ugyanez a tendencia figyelhető meg a TIT nyelvtanfolyamain is. A nyilvántartásokban szereplő 40 ezer hallgató­nak 15 százaléka munkás. Holott nem is olyan ré­gen a nyelvtanfolyamok­nak alig volt munkás tagja. És ha már az ada­toknál tartunk, az is ör­vendetes, hogy a TIT ál­tal szervezett országjáró túrák részvevőinek 70 százaléka fizikai dolgozók szocialista brigádtag. · Az elmondottakon keí­vül bizonyára a TIT üzemi szervezeteinek bővítése is szerepel is­meretterjesztésünk táv­lati terveiben? össze­gezné Vonsik elvtárs a tapasztalatokat? — Az ország nyolc nagyüzemében sikerült eddig ilyen helyi szerve­zetet kialakítani. Termé­szetesen tovább akarjuk növelni a számukat, mert bevált, jó formája ez a tu­dományos alapokon nyug­vó szakmai és általános továbbképzésnek. Az üze­mi értelmiségnek ráadá­sul megvan az a nagy elő­nye egy „idegen” előadó­val szemben, hogy töké­letesen ismeri a helyi vi­szonyokat. Eleinte sokan nem értették, mennyire lényeges az a minőségi különbség, ami a „mesz­­sziről jött” előadó, és az üzemben dolgozó mérnök, orvos vagy pszichológus között van, ha ez utóbbi végezheti saját emberei körében a tudományosan megalapozott szakmai to­vábbképzést. Ma már lé­nyegesen kevesebb ellen­állásba ütközünk, mint három éve, amikor az or­szágban elsőnek létrejött a VIDEOTON székesfe­hérvári gyárában az üze­mi TIT-szervezet. Jelen­leg 48 üzemi csoportunk van. Szabó Iréné A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában 1975-ben 700 millió forint értékű híradástechnikai alkatrészt gyártanak, ebből 240 millió forint értékben szállí­tanak exportra. A váci gyárban van Burén­v legnagyobb ferritgyártó üzeme *z (MTI Fotó : Koppány György felvétele)

Next