Népszava, 1975. február (103. évfolyam, 27–50. sz.)

1975-02-01 / 27. szám

4 Központi vezetőségi ülés a mezőgazdasági, az egészségügyi és a bőrösszakszervezetben Pénteken ülést tartott a MED­OSZ központi veze­tősége. A tanácskozáson d­. Dimény Imre mező­­gazdasági és élelmezés­ügyi miniszter a mezőgaz­daság elmúlt évi munká­járól és az idei feladatok­ról számolt be. Hangsú­lyozta: az állami gazdasá­goknak továbbra is meg­határozó szerepük van az új termelési és tartási rendszerek kialakításá­ban és elterjesztésében. Az elmúlt négy évben a mezőgazdaság összes vállalati beruházásának egynegyede az állami gaz­daságokban valósult meg. Az eredeti előirányzatot csaknem 15 százalékkal túl is teljesítették ezek­ben az években. A gaz­dálkodó egységek egy ré­szénél azonban túlzott, úgynevezett beruházás­­centrikus szemlélet ala­kult ki, ami esetenként háttérbe szorította a gaz­daságosság és jövedelme­zőség követelményeit. 1975-ben a gazdaságok­nak takarékosan kell bánniuk az anyagi és pénzügyi lehetőségekkel, összefüggésben a világ­piacon mutatkozó, a ha­zai mezőgazdaság szem­pontjából esetenként ked­vezőtlen ártendenciákkal és a kialakult piaci hely­zettel. Ezután Micsuk László, a szakszervezet titkára, a takarékos gazdálkodás je­lentőségére hívta fel a fi­gyelmet, és ezzel kapcso­latban új munkaverseny­felajánlásokról számolt be. Hangsúlyozta: a taka­rékosság nem mehet a mi­nőség rovására, ellenke­zőleg, csakis úgy valósul­hat meg, ha a technoló­giai fegyelmet mindenhol megszilárdítják. A központi vezetőség ezután megtárgyalta a MEDOSZ állásfoglalását a gazdaságok idei tervfel­adatairól. Az állásfogla­lás szerint a kongresszusi és a felszabadulási mun­kaversenynek az elmúlt évben meghirdetett alap­vető céljai 1975-re is ér­vényesek, azzal a kiegé­szítéssel, hogy messzeme­nően érvényre kell juttat­ni a gazdaságos üzemvi­tel szempontjait. Az üze­mekben ismét meg kell vizsgálni, hogy mit tehet­nének a takarékosság ér­dekében. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek központi vezetősége ülést tartott pénteken a szakszervezet székházá­ban. Elöljáróban dr. Ba­bics Antal, a szakszerve­zet elnöke, megemlékezett hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról. Lírai hangvételű beszédében méltatta a harminc év alatt megtett utat, össze­hasonlítva a­­ magyar egészségügynek háború f­eletti arculatát a maival. Beszélt a szakszervezet megalakulásáról, a Bu­dapest felszabadulását kö­vető időszak hősi erőfe­szítéseiről, majd az egész­ségügyi kultúra térhódítá­sáról, egészségügyi ellátá­sunk minden kritikát ki­álló színvonaláról. Ezután a központi ve­zetőség a szakszervezeti vezető szervek újjáválasz­­tásával kapcsolatos fel­adatokat tárgyalta. Majd jóváhagyta a szakszerve­zet idei költségvetését. Végül a központi vezető­ség dicséretét, elismeré­sét fejezte ki az egészség­ügyi dolgozóknak az inf­luenzajárvány leküzdésé­ben tanúsított helytállá­sukért. A Bőripari Dolgozók Szakszervezetének köz­ponti vezetősége is pénte­ken tartotta ülését. A ta­nácskozáson részt vett Kiss Károly, a SZOT al­­elnöke is. Móczi András elnök megnyitója után dr. Bakos Zsigmond könnyű­ipari miniszterhelyettes tájékoztatta a központi vezetőséget a bőr- és cipő­ipar 1975. évi feladatairól. A miniszterhelyettes, majd a vitában felszóla­lók is elemezték az elmúlt év termelőmunkájának tapasztalatait. Sok szó esett arról, hogy a cipő­ipar a tervezett 43,5 mil­lió párral szemben csak 41 millió pár cipőt gyártott. A lemaradásban szerepe volt a nagymérvű munka­erőhiánynak, de munka­­szervezési, anyagellátási gondoknak is. Éppen ezért túlzottnak tartották, hogy 1975-re a cipőipari válla­latok összességében 45 millió pár cipő termelését tervezik, hiszen a munka­erőhelyzetben nem várha­tó lényeges javulás. Még akkor sem, ha a vidéki ipartelepítés gyümölcsei egyre inkább beérnek. A központi vezetőség egyetértett azzal, hogy a bőr- és cipőipari vállala­tok többre képesek az el­múlt évi tevékenységük­nél, de ehhez feltétlenül szükséges a vállalati re­konstrukciós beruházások meggyorsítása, a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek mielőbbi meg­honosítása. A gyártmány­fejlesztési tevékenység színvonalának emelésén kívül igen nagy jelentősé­gű lehet a technológiai és a munkafegyelem megszi­lárdítása. A belső tartalékok fo­kozottabb feltárásával kapcsolatban a központi vezetőség felhívta a fi­gyelmet, hogy a szocialis­ta munkaverseny-mozga­­lom központi kérdésévé kell tenni az anyagtaka­rékosságot és a minőség további javítását. A központi vezetőség a továbbiakban meghallgat­ta Thurzó László főtitkár tájékoztatóját az elnök­ségnek a legutóbbi veze­tőségi ülés óta végzett te­vékenységéről, Bihari Sándor­né titkár pedig a szakszervezeti választások politikai és szervezési fel­adatait ismertette. Befejeződött az országos ifjúságpolitikai tanácskozás Pénteken befejeződött az ifjúsági parlamentek az a négynapos országos tapasztalatairól, s az is­­tanácskozás, amelyet az júságpolitikai munka idei Állami Ifjúsági Bizottság­, teendőiről. A tanácskozá­­s érdezett a megyei tartá­­son részt vett és jelszó­­clolt ifjúsági titkárai, va­­lak­ Aczél György, az •"P­iattamnt a minisztériumok MSZMP Politikai Bizott­­ifjúsági felelősei­­részére, jogának tagja, a Minisz- Nádor György, az Állami Pertanács elnökhelyettese Ifjúsági Bizottság titkára is. (MTI) tartott vitaindító előadást KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa dr. Götz Já­nosnak, aki 18 éven át volt a főváros főügyésze, több évtizedes ügyészi te­vékenységének elismeré­seként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend kitün­tetést adományozta. A fő­városi főügyészségen meg­tartott bensőséges ünnep­ségen dr. Szénási Géza legfőbb ügyész nyújtotta át a kitüntetést, egyidejű­­eg dr. Csók Károlyt be­­itatta főügyészi tisztsé­gébe. Az ünnepségen részt v­­ett­ Molnár Endre, a bu­dapesti pártbizottság tit­kára, dr. Czili Gyula, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztá­lyának alosztályvezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke, Ba­ranyai György rendőr ve­zérőrnagy, budapesti rendőr főkapitány és dr. Patkós Lajos, a fővárosi bíróság elnöke. A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa Virágh Fe­­rencnének, a XIX. kerü­leti tanács elnökének eredményes munkája el­ismeréséül, nyugállomány­ba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend kitün­tetést adományozta. Végső búcsú Háner Józseftől Péntek délután nagy részvéttel kísérték utolsó útjára Háner Józsefet, a forradalmi munkásmoz­galom kiemelkedő alak­ját, a Vas-, Fém- és Villa­mosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének el­hunyt elnökét, a pester­­­sébeti temetőben. A ra­vatalnál díszőrséget álltak párt-, állami, szakszerve­zeti vezetők, üzemek kép­viselői. A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bi­zottsága, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, a vasasszakszervezet köz­ponti vezetősége és tagsá­ga nevében Méhes Lajos, a szakszervezet főtitkára búcsúzott az elhunyttól. — Háner Józseftől, a munkás­embertől, a kom­munista vezetőtől búcsú­zunk — mondotta —, aki évtizedeken át hittel és meggyőződéssel harcolt a munkásosztály hatal­máért, a szocialista társa­dalom építéséért Háner Józseffel a szakszervezeti mozgalom egyik önfelál­dozó vezetőjét veszítette el, akit a munkások meg nem alkuvó bátorságáért választottak be 1930-ban a vasasszakszervezet köz­ponti vezetőségébe, mely­nek haláláig tagja volt. Most, a végső búcsú pilla­natában a kommunisták, a szervezett munkások, köztük a több mint fél­milliós vasas tagság nevé­ben hajtjuk meg őszinte tisztelettel fejünket egy harcostárs, egy igazi mun­kásember ravatala előtt Hazai Jenő, az esztergo­mi marógépgyár igazga­tója, az egykori harcos­társak, barátok nevében búcsúzott, Háner József harcos alakját, a párt és a munkásosztály iránti hű­séget idézte. A sírnál Fekete János, a XX. kerületi pártbizott­ság titkára a kerületi pártbizottság és a tanács, valamint Pesterzsébet dolgozóinak kegyeletét és tiszteletét tolmácsolta. A gyászszertartás az Internacionálé hangjaival ért véget, majd a sírt el­borították a kegyelet virá­gai. (MTI) NÉPSZAVA Közművelődési feladatok a fővárosban A közművelődés, az ok­tatási rendszer — min­denekelőtt az általános is­kola eredményeire ala­pozva — juttassa el a fő­város lakosságához né­pünk, valamint az embe­riség múltjának és jele­nének haladó szellemi ér­tékeit, a szocialista esz­­meiségű kulturális alko­tásokat, és segítse elő a hazafias, internacionalis­ta nevelést — így sum­mázható annak az új köz­művelődési feladatterv­nek a lényege, amelyet a közelmúltban fogadott el a Fővárosi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A nagy­szabású program tartal­máról kérdezte az MTI munkatársa Venczel Ist­vánt, a fővárosi tanács művelődésügyi főosztályá­nak helyettes vezetőjét, aki elmondta: —­ A feladatterv — amely az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, illetve a budapesti párt végrehaj­tó bizottság közművelődé­si határozatainak teljesí­tésére készült — felméri a fővárosi művelődési sa­játosságokat, és a közmű­velődési tennivalókat ta­nácsi feladattá teszi. A terv valóra váltása — a közművelődés „sokszekto­­rúságát” figyelembe véve — sürgeti a fővárosi mű­velődésben érdekelt szer­vek és szervezetek szoros együttműködését, a feles­leges párhuzamosságok megszüntetését, a szelle­mi és az anyagi erők kon­centrálását. Igen fontos feladatnak tekintjük a fő­városi munkásság művelő­désének segítését, hiszen politikai, ideológiai cél­jaink elérése, a technika rohamos fejlődése, a szo­cialista demokrácia fej­lesztése megköveteli a munkásság általános mű­veltségének magasabb szintre emelését. Konkré­tabban : minimumként el kell érnünk az általános iskola nyolc osztálya tan­anyagának színvonalát, ahol pedig az a tudásszint hiányzik, meg kell sze­reztetnünk. Ezért a Szak­­szervezetek Budapesti Ta­nácsával és a KISZ buda­pesti bizottságával közö­sen szorgalmazzuk, hogy 1980-ig jelentősen csök­kenjen a nyolc általános iskolát nem végzett, 40 éven aluli munkások szá­ma. A francia parlamenti küldöttség látogatása Borsodban A Francia Köztársaság nemzetgyűlésének — Francois le Douarec alel­­nök vezetésével — ha­zánkban tartózkodó kül­döttsége pénteken Borsod megyébe látogatott. A de­legációt elkísérte Ray­mond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete és dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője, a Hazafias Nép­front budapesti bizottsá­gának alelnöke. Kedvezmény a magyar—csehszlovák határszéli távbeszélőforgalomban A csehszlovák postával kötött megállapodás alap­ján február 1-től kedvez­ményes díjú beszélgetése­ket lehet váltani a határ­széli távbeszélőforgalom­ban. A kedvezmény a Salgótarján, Esztergom és Komárom és körzete, il­letve a Losonc, Sturovo és Komarno körzete közötti beszélgetésekre érvényes. A körzetekben ezentúl egy háromperces beszél­getés díja 15 forint, min­den további megkezdett percért 5 forintot számí­tanak fel. Eddig egy há­romperces beszélgetés dí­ja 27 forint 30 fillérbe ke­rült. Igénybe vehetők mindazok a külön szolgál­tatások is, amelyek a ma­gyar—csehszlovák vi­szonylatban kérhetők. A határszéli forgalom­ban magyar területen 87 helység, csehszlovák terü­leten pedig 160 helység vesz részt KÖZÉLETT Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke táviratban üd­vözölte Mudzsibur Rah­­mant, Banglades Népi Köztársaság elnökévé tör­tént megválasztása alkal­mából. Ugyancsak táv­iratban üdvözölte Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke Mansoor Alit, mi­niszterelnökké történt ki­nevezése alkalmából. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségi köz­oktatási bizottsága és az Oktatási Minisztérium tantervi főbizottsága ja­nuár 31. és február 2. között háromnapos zárt­körű tanácskozást tart a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főis­kolán. Az értekezleten részt vesz Polinszky Ká­roly akadémikus, oktatási miniszter és Szentágothai János akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia alelnöke. 197­5. február 1 Átadta megbízólevelét a Lengyel Népköztársaság új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköz­­köztársaság új magyaror­­társaság Elnöki Tanácsúr­szági nagykövetét, aki an­nak elnöke január 31-én, adta megbízólevelét. A pénteken fogadta Stefan megbízólevél átadásánál Jedrychowski rendkívüli jelen volt Roska István és meghatalmazott nagy­ külügyminiszter-helyettes, követet, a Lengyel Nép­ (MTI) Magyar—dél-vietnami kulturális egyezmény Pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetében ünnepélyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a Dél-vietnami Köztása­­ság ideiglenes forradalmi kormánya közötti kultu­rális egyezmény 1975. évi tervét. A dokumentumot magyar részről Demeter Sándor, a KKI elnökhe­lyettese, dél-vietnami részről Nguyen Phu Loai, a Dél-vietnami Köztársa­ság budapesti nagykövete látta el kézjegyével. Az 1975-re szóló kultu­rális egyezmény lehetősé­get teremt arra, hogy a Dél-vietnami Köztársa­ságból jelenleg hazánkban tanulók mellett újabb fia­talokat fogadjunk egye­temeinkre és főiskoláink­ra teljes képzésre és to­vábbképzésre. Jelentősen bővülnek kapcsolataink a művészet és a sajtó terü­letén is. " Országos szell keresdelm­i tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) Mieknél takarékosabb vál­lalati gazdálkodási anyag­gal, energiával és élőmun­kával egyaránt — mon­dotta Szurdi István. — A látszateredmények azon­ban kerü­lendők: nincs szükség olyan takarékos­ságra, amelynek nyomán ugyanakkor más területe­ken, más vállalatoknál emelkednek a ráfordítá­sok, vagy a vásárlók ká­rosodnak. Ezután a miniszter az árukínálat egyes területeit értékelte. Az élelmiszer­ellátást kiegyensúlyozott­nak minősítette, s kijelen­tette: tovább javul azok­nak az élelmiszereknek a kínálata, amelyek a kor­szerű táplálkozáshoz szük­ségesek. Megemlítette, hogy négy évvel ezelőtt csupán 300 iskolában áru­sítottak tejet, jelenleg csaknem 2100-ban. Így ebben a tanévben már a tanulóknak körülbelül egyharmada fogyaszthat tejet az iskolában. A házimunkát meg­könnyítő készítmények kínálata is javul A kon­zervfogyasztás például 1970 óta több mint 40 szá­zalékkal emelkedett, a gyorsfagyasztott készítmé­nyek forgalma pedig ez év végére várhatóan négy­szerese lesz az 1970. évi­nek. A vendéglátás szolgál­tatásait a kívánatosnál kevesebben veszik igény­be, ami részben az árak alakulásával, részben a kínálat jellegével függ össze. A munkahelyi ven­déglátás viszont javul:ma már több mint 1 millió 200 ezer dolgozó étkezik a munkahelyén. Bővült a gyermek- és diákétkezte­tés is, de ennek további fejlesztését gátolja, hogy kevés az iskolai konyha, az étkezőhelyiség. A ruházati kiskereske­delem értékesítése éven­­ként erősen ingadozó, de általában szerény mérték­ben növekszik, elmarad a tervezettől. Ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek­ből a számítottnál többet vásárol a lakosság. Míg 1970-ben ezer lakosra 23 személygépkocsi jutott, 1975-ben várhatóan már 51 jut. Hűtőszekrényből 1970-ben 103, 1975-ben 210—220, televízióból 1970-ben 170, az év végére várhatóan 230 jut ezer la­kosra. Végezetül a miniszter a személyzeti munka főbb feladatairól szólt. A beszámolót élénk vita követte, majd dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi államtitkár zárszavával véget ért az országos ta­nácskozás. G.Zs. Népi ellenőrök vizsgálják a telek- és lakásrendeletek végrehajtását A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság pénteki ülésén három vizsgálat programját tárgyalta meg az első félévi munkater­vében előirányzott felada­tok közül A népesedés­­politikai feladatokról 1973-ban hozott minisz­tertanácsi határozat vég­rehajtását a tanácsoknál és a gyermekellátási cik­keket gyártó iparban, s a nagy- és kiskereskede­lemben vizsgálják a népi ellenőrök. Választ keres­nek arra is, hogy a mun­káltató szervek milyen segítséget nyújtanak a gyermekek nevelését vál­laló családok anyagi ter­heinek könnyítéséhez, élet- és munkakörülmé­nyeik javításához. Ugyancsak most készí­tik elő a felsőoktatási in­tézmények szerződéses te­vékenységének és a kivi­telezési munkák haszno­sításának vizsgálatát, to­vábbá a vetőmagterme­­lés, -forgalmazás és ellá­tás helyzetének ellenőrzé­sét. A bizottság mindhá­rom vizsgálat programját jóváhagyta. Tudomásul vette, hogy a fővárosi és a megyei népi ellenőrzési bizottságok megkezdik az állampolgárok telek-, la­kás- és üdülőtulajdonát szabályozó, valamint a luxusjellegű üdülő- és la­kásépítkezés korlátozásá­ra hozott rendelkezések végrehajtásának vizsgá­latát. A KNEB elfogadta a lakosságot érintő ipari szolgáltatások és javítá­sok áralkalmazásáról és számlázási rendjéről ké­szült jelentést. Végül a KNEB elnöke tájékoztat­ta a bizottságot a kokadi Lenin Tsz és a Hajdú- Bihar megyei Mezőgazda­­sági Ellátó Vállalat ellen indítványozott gazdasági bírságügy befejezéséről. A Legfelsőbb Bíróság má­sodfokon jogerősen ítéle­tet hozott: fuvareszközök tiltott bérbe adása miatt a termelőszövetkezetet 947 261 forint, a Hajdú- Bihar megyei Agroker Vállalatot 100 000 forint gazdasági bírság megfize­tésére kötelezte. (MTI) "­­---------------------------­ Még javában tart a tél, a Gabona Tröszt szocia­lista brigádvezetői azon­ban pénteken már a nyá­ri munkákról, az aratási előkészületekről tanács­koztak. Dr. Bagi József, a tröszt vezérigazgató­helyettese a lapok mun­katársainak elmondotta: a megyei vállalatok az el­múlt évi gabonatermésből 536 ezer vagonnyit vásá­roltak fel. A készletek megnyugtatóak, zavarta­lan és jó minőségű ipari és lakossági ellátást tesz lehetővé. A rendkívüli őszi idő­járás ellenére a kenyér­­gabona vetése 99 száza­lékban megtörtént, kisebb lemaradás őszi árpából, rozsból és tritikáléból van, de ezt tavasszal pótolni lehet. Az eddigi megfi­gyelések szerint a vetések jól teleltek, az ipar veze­tői azzal számolnak, hogy az idei felvásárlás a tava­lyihoz hasonló lesz. A leg­nagyobb gond továbbra is, hogy kevés a raktár, bár a negyedik ötéves terv időszakában csaknem két­milliárd forintos állami támogatást kapott az ipar korszerű gabonasilók épí­tésére. Az idén több ilyen létesítmény átadását ter­vezik, egyebek között Hódmezővásárhelyen, Szeghalmon, Marcaliban, Nyíregyházán és Karca­gon. Állami célcsoportos és vállalati beruházások­ból az idén összesen 20 ezer vagon befogadóké­pességű vasbeton és fém­siló készül, ezzel 260 ezer vagonra nő az ipar táro­lókapacitása. A jelentős fejlesztés ellenére az idén is szükség lesz ideiglenes raktárakra és a bértáro­lást is fokozni kell. Az országban 160 ma­lom működik. Korszerűsí­tésükre az idén 40 millió forintot költenek. Moder­nizálják a budai, a veszp­rémi, a siklósi, a kapos­vári malmokat és várha­tóan az év végéig befeje­ződik a miskolci István­­malom újjáépítése is. A Gabona Trösztnek több mint 20 ezer dolgozója van, a szocialista brigá­dok száma 1280. A meg­növekedett feladatok tel­jesítésében az ipar veze­tői elsősorban rájuk szá­mítanak. BL ! Jól telelnek a vetések Kétmilliárd gabonasilókra —Fiatalodnak az öreg malmok

Next