Népszava, 1976. február (104. évfolyam, 27–51. sz.)

1976-02-01 / 27. szám

1976. FEBRUÁR 1. VASÁRNAP 104. ÉVFOLYAM 27. SZÁM AI, 1,20 FORINT 4 C 1 A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK, NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Biztonság • m­ondják, az Egyesült Államokban Las Vegas­­'­ az egyetlen város, ahol sötétedés után is féle-­­­­­lem nélkül közlekedhetnek a gyalogjárók az utcán. Mivelhogy az alvilág cápái fektették be pénzüket a játékkaszinókba és szórakoztató látvá­nyosságokba, s így maguk gondoskodnak arról, hogy holmi kisebb stílű útonállók­ nehogy zavarni meré­szeljék az üzletet. New Yorkban már nappal sem biztonságos például a Central Park. De nem kell az óceánon túlra menni a zaklatottság példáiért. A jó öreg Anglia fővárosában mindennapi ügy a nagy­áruházak meglepetésszerű kiürítése, az előkelő szál­lodák halljában figyelmeztető feliratok tájékoztat­ják a kedves vendéget, hogy mi a teendő bombame­rényletek esetén. Az egyéni biztonság effajta kriminális vagy politikai indítékú veszélyeztetettsége mellett azon­ban sokkal nagyobb megterhelést okoz a tőkés or­szágok lakosságának az az aggodalom, ami a létbi­zonytalanságból ered. A sajtó — az övék sokkal részletezőbben és riasztóbban tálalva az eseménye­ket, mint a miénk — napról napra hírt ad csődbe került vállalatokról, bezárt munkahelyekről, mun­ka nélkül maradt dolgozókról. A gazdagságáról, megalapozott pénzügyeiről ismert Svájcban a keres­kedők a kereslet visszaesése miatt sopánkodnak, a vásárlók ízlése a néhány esztendővel ezelőtti minő­ségi igények helyett inkább az olcsóbb tömegcikkek felé fordult, s egyre több gondot okoznak a nemré­giben még oly keresett vendégmunkásaik. Egy repülőgép-eltérítést ép bőrrel épp hogy megúszott nyugat-európai kereskedő, aki üzleti ügyekben gyakran jár hazánkban, beszélgetés köz­ben valahogy így fogalmazott: „Ebben a zűrzavaros világban mindig szívesen jövök Önökhöz, mert ez a kis Magyarország a béke, a nyugalom, a biztonság szigete. Maguk nem is tudják, mennyire az a­­ v­alóban, mi megszoktuk, magától értetődőnek tartjuk a nyugalmat, a biztonságot. Más kér­dés,­hogy odaátról jött vendégünk a szocialista világrendszernek csupán ezt az egyetlen országát ismeri személyes benyomások alapján, s ezért pon­tatlan a meghatározása, ami a szigetet, a kiegyen­súlyozott viszonyok területnagyságát illeti. Persze, a Föld gömbölyű,, és semmiféle nép nem zárkózhat el — tartósan legalábbis — szomszédai­tól, másoktól, a nagyvilágtól. A tőkés országok gaz­daságának válságos helyzetével, nyomasztó társa­dalmi problémáival ellentétben mi magabiztosan és a jövőbe vetett hittel­­ formáljuk sorsunkat, mun­kálkodunk népünk gyarapodásán, az egész nemzet felemelkedésén. Törekvéseinkben nem állunk egyedül. S bár kétségtelen, hogy alapvetően és első­sorban a saját szorgalmunk, akaraterőnk, tehetsé­günk az, ami előbbre visz, mégsem kis dolog, hogy magunk mellett tudhatjuk baráti országok tíz- és százmillióinak testvéri támogatását. Mindazonál­tal nem vonhatjuk ki magunkat,teljesen a világ má­sik felében érvényesülő kedvezőtlen tendenciák egy és más hatása alól sem. Nem árt gondolni erre néha. Azért sem, mivel túlontúl természetes lételemünkké vált a megingat­hatatlan biztonság kellemes tudata. Attól kezdve, hogy nálunk senkit sem riogat a szervezett alvilág, egészen addig — s ez a legfontosabb —, hogy egyet­len családnak sem kell aggódnia, lesz-e kenyere hol­nap. Sőt, természetesnek tartjuk folyamatos gyara­podásukat. S hozzászoktunk, hogy az átlagost, az elvártat meghaladó erőfeszítéseinkért, jutalmat, er­kölcsi és anyagi elismerést kapunk. Jár is érte. Az viszont ritkább, hogy aki nem éri el munká­jában a kívánatos színvonalat, az a beosztott, aki a szükségesnél kevesebb gondot fordít teendőire, az a vezető, aki félkézzel, nem elég eredményesen irá­nyítja a rábízott közösséget, rögtön megtapasztalja felületességének vagy — uram bocsá’ — tehetség­­telenségének erkölcsi és főképpen anyagi következ­ményeit. Nálunk nem mennek tönkre vállalatok, s egy tehetetlen vezető számára az jelenti a bukást, hogy talán kisebb sarzsival kénytelen más munkát ellátni. Tevékenységünkben tehát hiányzik a nóga­tni kockázat. Pontosabban: az egyének, a kisebb csoportok hibáinak jóvátételét többnyire a nagy közösség, a társadalom vállalja magára. Olykor a szükségesnél engedékenyebb elnézéssel is. A biztonság megteremtése a mi társadalmunk­­ lényegéből fakad. Egyik legnagyobb vívmá­­­­nyunk,­amire joggal lehetünk büszkék. A túl­tengő biztonságérzet azonban hamis illúziók forrá­sává válhat." Azt sugallja, hogy különösebb erőfe­szítések nélkül is könnyedén boldogulunk. S mert olykor nem érzékeljük saját bőrünkön és azonnal felületes munkánk, sikertelen cselekvéseink, hibás döntéseink káros következményeit, hajlamosakká válhatunk — szellemi és tudati — lazításra, beszű­külésre. Holott gyorsabb előrehaladásunk érdekében szükségünk van és lesz képességeink legjavának latbavetésére. Vajda János „Éljen a köztársaság!”......................3 Nemcsak érdekvédelem....................3 A bútorokról — áremelés után . . . 4 Egészségtelen türelem............. 4—5 Lakás, ház, nyaraló, telek, adó ... 5 Púja Frigyes megbeszélései Hanoiban és Ho Si Minh-városban A magyar külügyminiszter elutazott Vietnamból Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköz­­társaság külügyminisztere Nguyen Duy Trinh­­nek, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyette­sének és külügyminiszte­rének a meghívására 1976. január 24. és 31. között hi­vatalos, baráti látogatást tett a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban. Paja Frigyes koszorút helyezett el Ho Si Minh elnök mauzóleumán, is­merkedett az ország neve­zetességeivel, ipari üze­meivel, mezőgazdaságával, a vietnami nép kulturális életével. A magyar külügyminisz­tert fogadta Pham­ Van Dong, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke. Púja Frigyes külügymi­niszter és kísérete látoga­tást tett Ho Si Minh-vá­rosban. Huynh Tan Phat, a DIFK miniszterelnöke és Nguyen Thi Binh külügy­miniszter fogadták a ma­gyar vendégeket és vacso­rát adtak tiszteletükre. Nguyen Duy Trinh és Púja Frigyes külügymi­­niszter tárgyalást föl­, lá­tott a két ország, a VDK és az MNK közötti barátság további erősítésének és együttműködésük kiszéle­sítésének időszerű kérdé­seiről, továbbá a két felet kölcsönösen érdeklő nem­zetközi kérdésekről. Pója Frigyes külügymi­niszter őszinte köszönetet mondott a testvéri fogad­tatásért, amelyben a viet­nami nép és a VDK kor­mánya részesítette, hozzá­járulva a Vietnamban tett baráti látogatása sikeréhez. Paja­ Frigyes, a Magyar Népköztársaságban teen­dő hivatalos, baráti látoga­tásra hívta meg a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság­­ külügyminiszterét, aki a meghívást,köszönet­tel elfogadta. Szombaton Pu­a­ Frigyes és kísérete elutazott Ha­noiból. A repülőtéri búcsúzta­táson jelen volt Nguyen Duy Trinh, a VDK külügy­minisztere, Hoang Van Lai külügyminiszter-helyet­tes és a külügyminiszté­rium több munkatársa. Ott volt továbbá Karsai Lajos magyar nagykövet és a nagykövetség munkatár­sai. A Hanoiból történő el­utazást megelőzően Karsai Lajos nagykövet fogadást adott Puja Frigyes tiszte­letére. (MTII­­ ).......... Testvéri szolidaritás az angolai nép fliggellenségi harcával A Hazafias N­apfront Országos Taná­csa a Magiyar Szolidaritiási Bizottstig állás­foglalása A Hazafias­­Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság az angola­i hely­zettel kapcsolatban az alábbi állásfoglalást tet­te közzé. A magyar közvéle­mény felháborodással fi­gyeli a nemzetközi impe­rializmus és Pretoria csatlósai nyílt fegyveres agresszióját az Angolai Népi Köztársaság és an­nak törvényes kormánya ellen. A fegyveres ag­resszió az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapok­mányának durva meg­sértése, veszélyezteti az angolai nép szabadságát, és fenyegeti Afrika füg­getlen országainak biz­tonságát. A függetlenség kivívá­sa óta eltelt rövid idő alatt az egész nép érde­keit képviselő és támoga­tását élvező MPLA, va­lamint az ország törvé­nyes kormánya, jelentős társadalmi és gazdasági intézkedésekkel törekszik meggyorsítani az elmara­dottság felszámolását, a tömegek életkörülményei­nek megjavítását, kultu­rális felemelkedését. E célok érdekében minde­nt megtett, hogy valameny­­nyi haladó politikai erő együttműködését megva­lósítsa. A nemzetközi im­­perialzmus és angolai ki­­szom­lói azonban — el­­vakultságukban — fegy­verrel, intervencióval próbálják, megsemmisíte­ni az ország haladó rend­szerét, függetlenségét, a nép szabadságát. E fe­nyegető veszély ellen kényszerült fegyveres harcra Angola kormánya és népe. A magyar társadalom eddig is testvéri szolida­ritással támogatta az an­golai n­ép harcát a füg­getlenségért, a haladá­sért. Hasonló támogatás­ban részesíti a hősiesen harcoló népet és kormá­nyát ma, s a jövőben is. Megelégedéssel értesü­­­­lünk arról,­­ hogy az An­golai Népi Köztársaság eredményesen küzd az imperialista agresszorok és kiszolgálóik kiűzéséért, az ország függetlensé­géért, a békés alkotó­munka feltételeinek meg­teremtéséért. A világ haladó erőivel együtt mélységesen el­ítéljük az Angola elleni imperialista agressziót, és követeljük annak azonnali beszüntetését. A független, szabad, haladó Angolai Népi Köztársa­ság győzelme és meg­erősödése alapvető érde­ke minden szabadság- és békeszerető embernek Af­rikában és a világ más részein! A Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Magya­r Szolidaritási Bizottság Központi Bizottsága tag­jának, a Magyar Televí­zió elnökének vezetésével a konferencián részt vesz a Magyar Szolidaritási Bizottság küldöttsége is. A küldöttség szomba­ton elutazott Budapestről. Dr. Sík Endre, az Or­szágos Béketanács elnö­ke, levélben köszöntötte az afroázsiai népek szo­lidaritási szervezete által február 3—4. között Luandában megrendezés­re kerülő, az angolai nép igazságos harcának tá­mogatására összehívott nemzetközi konferenciát. Magyar küldöttség utazott a Luandai konferenciára Az afroázs­iai népek harcának támogatására szolidaritási szervezete nemzetközi konferenciát február 2. és 4. között az rendez Luandában. Nagy angolai nép igazságos Richárdnak, az­ MSZMP A Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyára célgépszereldéjében pnmpHl­n vezérlésű szerszámgépeket gyártanak (Rédei Ferenc felvétele) Ford a szovjet—amerikai tárgyalásokról Az Egyesült Államok és a Szovjetunió „lassan, de konstruktív módon” közeledik egy új fegyver­zetkorlátozási megállapo­dás kidolgozásához, a még megoldatlan problé­mák éhedére, s elsősor­ban Kissinger moszkvai tárgyalásainak eredmé­nyeképpen — jelentette ki Ford elnök a tel­eví­zió- és rádió-hírszerkesz­tőknek tartott sajtóérte­kezletén. Nyusza­t-Sza­ha­ra Waldheim közvetít Folytatódnak a diplo­máciai erőfeszítések a Ny­u­gat - S­za­hara miatt kirobbant marokkói-al­gériai fegyveres konflik­tus elsimítására. Kun Waldheim ENSZ-főtitkár pénteken Spanyolország, Algéria és Marokkó nagy­követeivel tanácskozott a ■kérdésről. Közben Karira Lamra­ni volt marokkói minisz­terelnök Washingtonban átadta Hasszán király üzenetét Henry Kissinger amerikai külügyminisz­ternek. Több ország — köztük Jugoszlávia és Kuba — nagykövetét az algíri külügyminisztériumba kérették és tájékoztatták őket a Nyugat-Szahará­ban lezajlott legutóbbi eseményekről. (Folytatás a 2. oldalon) Kedvező idegenforgalmi mérleg Öt év alatt 37 millió külföldi já­t Magyarországon - 11 millió magyar külföldön Az Országos Idegenfor­galmi Tanács munkatár­sai szombaton készültek el az 1975. évi turizmus adatainak összesítésével, amely során a negyedik ötéves terv eredményeit és a további tennivalókat is elemezték. hírmagyarázónk ÍRJA ." Tavaly újabb re­kord­­született: 9,4 millió külföldi járt hosszabb­­rövidebb ideig hazánk­ban, s ez egyben azt je­lenti, hogy öt év alatt 37 millió turista, üzletem­ber, hivatalos látogató ismerkedett meg Magyar­­országgal. 1970 és 1975 között tehát 13 millióval többen jártak nálunk, mint a harmadik ötéves tervidőszakban. Több mint 130 országból fogad­tunk vendégeket. Neki is olyan régen még az idegenforgalmat szinte az utazási irodák által lebonyolított prog­ramok jelentették. Ma már a be- és kiutazók döntő többsége egyéni tu­rista, s ezt figyelembe kell venni a következő évek tervének kialakítá­sánál. A Magyarországról kiutazók száma tavaly meghaladta a 3,5 milliót, így öt év alatt a korábbi hasonló időszaknál 6 millióval többen, mint­egy 11 millióan utaztak külföldre. A belföldi turizmus is minden eddigit felülmúlt. Figyelembe véve a hétvé­gi kirándulásokat is, ta­valy csaknem 22 millió látogatója volt a külön­böző kirándulóhelyeknek, s a magyar lakosság uta­zásokra — a külföldieket is figyelembe véve — már több­­mint 10 mil­liárd forintot költött. A bel-­ és a külföldi idegenforgalom a fejlesz­tés szempontjából elvá­laszthatatlan. Tavaly ven­dégeink közül 4,5 mil­lióan­ csak átutaztak ha­zánkon. A jövőben arra törekednek, hogy az át­utazók is néhány napot eltöltsenek Magyarorszá­gon. Ennek megfelelően elsősorban a tranzitutak melletti fejlesztést szor­galmazzák. A negyedik ötéves terv időszakában öt nagy ki­rándulóközpont fejleszté­se kezdődött meg. Ezek közül a Velencei-tavi if­­tösági centrum kialakítá­sát fejezték be. Rendel­kezésre állnak már a ter­vek, és költségvetési fe­dezetet is biztosítottak a visegrádi, az orfűi, az aggteleki és a tiszafüredi új, nagy, több százezer vendég kiszolgálására al­kalmas turistaköz­pontok kialakításához. A Balatonnál az elmúlt években a legnagyobb erőket a közművesítésre összpontosították — tel­jes sikerrel. Most a fel-, töltési munkákat, az újabb, elsősorban válla­lati üdülősorok kiépítését szorgalmazzák. A Duna-kanyarban, ahol évente 5,5 millió turistát fogadnak, első­sorban Szentendrén, Vi­­segrádon és Esztergom­ban, javítják a kereske­delmi ellátást. Bükfürdő, Zalakaros, Hajdúszobosz­ló nemzetközi hírű gyógyfürdőközponttá vált, s jelenleg Hévizen, Mar­gitszigeten, valamint Bal­fon épülnek új gyógy­szállók. Évek óta a legnagyobb gond a főszezonban a szálláshelyek biztosítása. A negyedik ötéves terv­időszakban csak központi alapokból másfél milliárd forintot fordítottak fej­lesztési célokra. A kem­pingek, a szállodák és a fizetővendég-szobák szá­mát 53 ezerrel növelték, s a többi között 15 új szál­lodát is átadtak. Az OIT és a Belkereskedelmi Minisztérium 620 millió forintos támogatást bizto­sított 280 gyorskiszolgáló étterem, ABC-áruház és élelmiszerüzlet megnyitá­sához az idegenforgalmi központokban. A követ­kező években több új szálloda éntikt de tovább­ra is elsősorban a kem­pingek, hurgrt-­telepek és a fizetővendég-szolgálat hálózatának bővítéséhez nyúj­totnak állami támo­gatást.

Next