Népszava, 1976. szeptember (104. évfolyam, 206–231. sz.)
1976-09-26 / 228. szám
1976. SZEPTEMBER 26. VASÁRNAP 104. ÉVFOLYAM 228. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!m A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA SzolgáltatásSzeptember vége felé előkerül a szekrény mélyéből a ballonkabát, a melegebb téli holmi, a felöltő. S kiderül, hogy már nyáron be kellett volna adnunk a tisztítóba, de ki gondolt erre a kánikulai napokon? A háztartás fűtőberendezései közül is — többnyire az első begyújtáskor, bekapcsoláskor derül ki — egyik-másik javításra szorul. S valójában csak a kitartó konoksággal permetező őszi eső képes ráébreszteni a lakókat, háztulajdonosokat, hogy miféle rejtett folytonossági hiányokat kell kijavíttatni a tetőkön, az ajtók, ablakok környékén. Ráadásul a szabadban tölthető hétvégék múltával, a korábban ránk köszöntő estéken egyre többet ül a család a televízió képernyője előtt, nem véletlen, ha éppen ilyenkor mondja fel a szolgálatot a bűvös doboz. Egyszóval, mostanában meggyűlik a dolgunk, bajunk az iparosokkal, a szolgáltatás embereivel. S bosszant, ha túl hosszú a vállalási idő a tisztítóban, ha a fürdőszobai gázmelegítő felszerelését csak jövő tavaszra — akkorra már minek! — ígéri a szerelővállalat, ha kivesszük az utolsó napot az évi szabadságidőnkből, mégis hiába várunk otthon, nem jön a szerviz embere. Pedig a lakossági szolgáltatások — ha nem vagyunk is elkényeztetve — sokat javultak az utóbbi években. A IV. ötéves terv idején összességében 40 százalékkal fejlődött a szolgáltatások teljesítményértéke. Ezer kisebb-nagyobb műhely, szolgáltatóház, felvevőhely nyílt, megduplázódott, sőt háromszorosára nőtt a mosoda és vegytisztító ipar, a háztartási gépjavító részlegek, a gépjárműszervizek munkavégzése. Megközelítve néhány iparilag fejlett ország ellátási színvonalát igaz, az úgynevezett hagyományos javítások (gondoljunk a foltozószabó, a suszter kiveszőlésben levő mesterségére) mennyisége visszaesett és hozzávetőlegesen sem sikerült kielégíteni az igényeket az építőipari szolgáltatásokban. Az V. ötéves terv — a párt XI. kongresszusának határozata nyomán — a szolgáltatások erőteljes fejlesztését irányozta elő. Egyebek között 21 új tisztítóüzem épül, 16-ot bővítenek, 80 tisztítószalont nyitnak. Szövetkezeti társulásokkal gyorsszolgálati központokat létesítenek a szerelő és kőműves szakmában. 50 gyorsjavító cipősza- lont nyitnak, 75 százalékkal bővítik az autószervizek teljesítőképességét. S mivel a beruházások fedezeténél is nagyobb gond a munkaerő, 80 barkácsbolt, illetveműhely létesítését tervezik, ahol ,,csináld magad'’ alapon kölcsönvett szerszámokkal dolgozhat — aki elég ügyes hozzá. A központi szolgáltatásfejlesztési alapból nyújtott pénzügyi támogatások, különböző kedvezmények — árkiegészítés, adóelengedés — megközelítik a 9 milliárd forintot. Hogy ezeket az összegeket valóban rendeltetésszerűen használják fel, az viszont szigorú ellenőrzést kíván. Tapasztalatból tudjuk, hogy az elsősorban szolgáltatásra hivatott kisipari szövetkezetek többsége főként árutermelést folytat, mivel ez kifizetődőbb. A szolgáltatás személyi feltételein is van mit javítani. Ki ne bosszankodott volna már a lelkiismeretlen munka, a nemtörődöm kiszolgálás, a némely szakmában csaknem kötelezően elvárt borravaló miatt. Amíg "az igények jóval meghaladják a rendelkezésre álló szolgáltató kapacitásokat, addig gyökeres változásra aligha számíthatunk. Éppen ezért kell keresni az útját-módját, hogyan lehetne minél célszerűbben, gyorsabban fejleszteni ezt az egyre fontosabb szektort. Komárom megyében — és másutt — a tanács pályázat alapján támogatja azokat a vállalatokat, és szövetkezeteket, amelyek vállalták, hogy a tervidőszakban átlagon felül bővítik a lakossági szolgáltatásokat és saját erőforrásukból is jelentős öszszeget fordítanak erre a célra. Ahol kiderül, hogy eltérő célra fordítják a szolgáltatásra szánt eszközöket, ott vissza kell fizetni a támogatás összegét. Országos törekvés a szolgáltatások többségét olyan vállalatokba, szövetkezetekbe tömöríteni, amelyek kizárólag efféle tevékenységgel foglalkoznak. Ezért sajátos adózással, gazdasági szabályozással fokozni lehet érdekeltségüket a lakosság minél jobb ellátásában. A fiatalok közül elenyészően kevés a magánzó kisipar munkaerő-utánpótlása. Az állami vállalatok nyugdíjasai, dolgozói közül váltanak ki igen sokan szolgáltatói működési engedélyt. Különösen vidéken, falun van ennek nagy jelentősége, ahol sokkal kevesebb a szolgáltatószervezet, mint mondjuk a fővárosban. A szolgáltatások előretörése szorosan összefügg az életszínvonal emelkedésével, életünk minőségénél, javulásával. Az időt rabló és fárasztó házimunkák könnyítésével, a motorizációval, a kulturáltabb életmóddal. A szolgáltatások a kényelmünkért vannak, hogy több idő jusson művelődésre, pihenésre, szórakozásra — az élet napos oldalaira. Vajda János Kiküldött munkatársunk telefon jelentésű Az államok vállaljanak jogi kötelezettséget a leszerelés előmozdításáért Kerekasztulviták a békeerők helsinki világkonferenciááján Szombaton kerekasztalvitákon folytatta munkáját a békeerők helsinki világkonferenciája. A viták nyitva álltak mindenki előtt, aki el akarta mondani véleményét a bizottságokban már tárgyalt vagy a leszereléssel kapcsolatos újabb kérdésekről. A küldöttek éltek is a lehetőséggel, s mert annyian akarták kifejteni véleményüket, szükséges volt néhol korlátozni a hozzászólások időtartamát. Ha ismét valamilyen általános vezető motívumot igyekeznénk az egész nap hallottak tartalmáról meghatározni, mindenképpen legelső helyre kívánkozik annak hangsúlyozása, hogy az államok és a kormányok vállaljanak nemzetközi jogi kötelezettségeket a leszerelés előmozdítása érdekében. Ezért szükség van az ENSZ leszerelési világkonferenciájának mielőbbi összehívására. Sok nemzet delegátusa mellett ezt hangsúlyozta felszólalásában Borbély Gábor, a KISZ központi bizottságának titkára is. Javasolta, hogy rendezzenek európai ifjúsági leszerelési világkonferenciát, s hozzátette, ennek a találkozónak már 1977- ben szívesen adna Magyarország helyet, s vállalná a házigazda tisztét a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A kerekasztal-beszélgetések egyébként még tovább árnyalták az eddig tárgyalt kérdéseket. Így az egyik amerikai küldött felhívta a figyelmet arra — konkrét adatok sorával támasztva alá felszólalását —, hogy az Egyesült Államok katonai körei milyen nagymértékben vonják be a tudósokat a katonai célú alapkutatásokba, oly módon is, hogy leplezni igyekeznek ezeknek a kutatásoknak valóságos célját, így a többi között biológiában, kémiában,s az alkalmazott tudományok egész sorában. Megfigyelhető volt a békeerők helsinki világkonferenciája szombati vitájában is, hogy a legtöbb nemzet küldöttei mind nagyobb szerepet és jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi kezdeményezéseknek, a fegyverzetek és fegyveres erők csökkentése, és más katonai témában. Sorra hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi békemozgalom nem valamiféle illuzórikus elképzelésben fogja fel a béke kérdését, hanem következetesen kiáll a fokozatosság — következésképpen a realitás — mellett, megfelelően értékelve mindazokat az eredményeket, amelyeket a leszerelésen ez ideig sikerült elérni. Világosan látják, hogy a döntések és intézkedések megvalósításában — amelyek a béke biztosításához vezetnek — sok minden történt az elmúlt években, s ebben nagy szerepük van a szocialista országoknak. A (Folytatás a 2. oldalon) A laoszi küldöttség látogatása Agárdon A laoszi párt- és kormányküldöttség — élén Kaysone Phomvihaneval, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkárával, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökével— szombaton ellátogatott az Agárdi Állami Gazdaságba. A párt- és kormányküldöttséget a látogatásra elkísérte Borbányi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Varga István, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Házi Vencel külügyminiszterhelyettes, és Bényei Béla, a Magyar Népköztársaság laoszi nagykövete. A gazdaság központjában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Takács Imre, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, s a gazdaság vezetői fogadták a vendégeket. Ozvald László igazgató tájékoztatta őket a 11 ezer hektáros gazdaság munkájáról, fő ágazatairól, termelési eredményeiről, az itt kialakított sertéstartási és tehenészeti rendszerek elterjesztésében végzett tevékenységéről. Kaysone Phomvihane nagy elismeréssel nyilatkozott az állami gazdaság munkájáról, eredményeiről és további sikereket kizánt tevékenységéhez. Szólt arról is, hogy hoszszú harcukban maguk mellett érezték a magyar nép szolidaritását is, mostani látogatásuk, a magyar államférfiakkal folytatott tárgyalásaik pedig új lendületet adtak a két nép közötti együttműködés fejlesztésének. Látogatása emlékére a vendéglátóknak laoszi zászlót adott át, rámutatva, hogy az imperialisták, a gyarmatosítók ellen, az ország szabadságáért 30 évig harcoltak ilyen zászló alatt, s az a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásával az ország hivatalos lobogójává vált. Ugyancsak átnyújtott egy olyan kitüntető jelvényt is, amelyet hazájában azok kapnak, akik részt vettek a három évtizedes felszabadító harcban. (MTI) Híradástechnikai újdonságok a BNV-n. (Tudósításunk a 3. oldalon) (Rédei Ferenc felvétele) * Alkotó demokratizmus ............ . 3 Száz év után ............................... . 3 Sorkatonák ................................. 4-5 / Törékeny életekért ........ . . 5 Lázár György fogadta Gerhard Sehrstert Lázár György, a Minisztertanács elnöke szombaton hivatalában fogadta Gerhard Schüngrt, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, az állami tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Hruszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Az Interparlamentáris Unió közgyűlése A spanyol fővárosban folytatja munkáját az Interparlamentáris Unió 63. közgyűlése. A legutóbbi ülésen az NDK, Lengyelország, az Egyesült Államok, Pakisztán és több más ország képviselői szólaltak fel. Nyolcvannyolcmilliárd forint a takarékban A napokban készült el az Országos Takarékpénztár legújabb kiadványa, amely a negyedik ötéves terv teljesítését foglalja össze. A táblázatok és grafikonok még azok számára is érdekes olvasmány, akik nemigen kedvelik az adathalmazokat. Mert ezek a számok a többi között arról adnak hírt: az eltelt öt esztendőben mennyit tettünk félre, mire mennyit költöttünk, mennyi kölcsönt vettünk fel. Takarékossági szokásainkról, a következő évek terveiről tájékoztatta a Népszava munkatársát Nagy Lajos, az OTP bankágazati főosztályának vezetője. Nos, mit jeleznek a számok? A negyedik ötéves tervben több mint 39 milliárd forinttal emelkedett a lakosság betétállománya és tavaly év végén meghaladta a 81 milliárdot, jelenleg 88 milliárd van a takarékban. Vagyis 1971— 1975 között a lakosság félretett pénze megkétszereződött. Mindez tükrözi, hogy emelkedtek a jövedelmek, érezhetően javultak életkörülményeink. Minden száz forintból átlagosan 3,80 forintot teszünk takarékba. A takarékbetétkönyvek száma több mint egymillióval nőtt, s most már meghaladja az 5,1 milliót. Az egy főre jutó átlagos betétöszszeg a tervidőszak végén 7732 forint volt. Takarékosságra ösztönözte az embereket egyebek között az is, hogy az OTP új szolgáltatásokat vezetett be. Csak néhány példa: mind népszerűbb az átutalási betétszámla, száma ma már megközelíti a 230 ezret és Budapesten kívül 70 helységben igénybe vehető ez a lehetőség A negyedik ötéves tervben bontakozott ki az ifjúsági betétkonstrukció is. Az időközben életbe lépett újabb kedvezmények hatására még népszerűbb lett, most már 280 ezret tartanak nyilván. A betétállomány a hitelek forrása. Az eltelt öt esztendőben 80 milliárd forint hitelt folyósított az OTP a lakosságnak, ebből 35 milliárdot hosszú lejáratú hitelek formájában. Ezzel elsősorban a lakásépítési program megvalósítását segítette elő. Az OTP pénzügyi közreműködésével egyébként az elmúlt tervidőszakban 373 ezer lakás — az össz lakásépítés csaknem 85 százaléka — valósult meg. Az OTP saját beruházásában mintegy 55 ezer társasházi lakást épített, ezek 90 százaléka úgynevezett tanácsi kijelölésű, s ez azt tükrözi, hogy ennyivel nőtt a tanácsok által elosztható új lakások száma. Az OTP hiteltámogatásával került tető alá az elmúlt öt esztendőben 148 ezer családi ház is. Fogyasztási kölcsönök címén 39 milliárd forintot vett fel a lakosság, ebből a KST-k csaknem 5 milliárdot folyósítottak, a takarékszövetkezetek pedig 7,5 milliárdot. A fogyasztási kölcsönök legnagyobb része áruhitel. Érdemes megemlíteni, hogy 15 évvel ezelőtt még ágyneműgarnitúra is szerepelt a cikklistán, de most már a nagyobb értékű cikkek vásárlásához kérnek kölcsönt elsősorban, főleg bútorra, hűtőgépre, televízióra, motorkerékpárra. Az OTP szakemberei, amikor összeállították az ötödik ötéves tervet, reálisan számolhattak azzal, hogy a lakosság takarékossági készsége nemcsak változatlan marad, hanem fokozódik is. A felmérések alapján a takarékossági célokat elemezve, a jövőben is változatlanul az első helyen a saját otthon megteremtése, felépítése, megvásárlása áll majd. Várhatóan növekszik a gépkocsira gyűjtők száma, mások víkendházra, külföldi utazásra teszik félre pénzüket. E célok megvalósítását az OTP szolgáltatásai bővítésével, továbbfejlesztésével is szeretné elősegíteni. 1980-ig várhatóan a betétállomány növekedése meghaladja az 50 milliárdot. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság hiteligényeit mind teljesebben elégíthessék ki. Az elképzelések szerint a hitelállomány ebben az időszakban 40 milliárddal növekszik, s ez a lakosság számára mintegy 100 milliárd forint kölcsön folyósítását teszi lehetővé. Az egyik legfontosabb törekvésük, hogy minél kulturáltabban és gyorsabban intézzék az ügyfelek ügyes-bajos dolgait. Az elmúlt években például több nagy forgalmú fiókban vezették be az úgynevezett gyorsított betételhelyezést és betétkifizetést. Ezt további fiókokra terjesztik ki. A cél: az egyszerű tételek esetében megszüntetni a sorbanállást, a várakozást. Az üzemeknél, a vállalatoknál működő OTP-fiókok beváltak. Ezek hatáskörét, nyitva tartási idejét, az elképzelések szerint, úgy igazítják, hogy a dolgozók a munkahelyükön is elintézhessék OTP-ügyeiket. Az ötödik ötéves tervben jelentős összegeket fordítanak az ügyvitel további gépesítésére és a kötelező banki biztonság mellett az adminisztráció egyszerűsítésére. Kovács Ildikó