Népszava, 1976. november (104. évfolyam, 259–283. sz.)

1976-11-09 / 265. szám

1976. NOVEMBER 9. KEDD 104. ÉVFOLYAM­­ 265. SZÁM ARA SO FILLER • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Világszerte megünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulóját t Pissszemle és színpanapás tömeg­fel­vonulás a Vörös téren — Id­egemlékesések hussinkban Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 59. évfordulójának tiszteleté­re rendezett moszkvai ka­tonai parádén részt vevő egységek már felsorakoz­tak a Vörös téren, s a meghívott szovjet és kül­földi vendégek is elfoglal­ták helyüket a dísztribü­nön, amikor vasárnap né­hány perccel tíz óra előtt a Lenin-mauzóleum mell­védjén megjelentek az SZKP és a szovjet kor­mány vezetői, köztük Leo­­nyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Ko­szigin. Mellettük foglaltak helyet az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tag­jai, a Központi Bizottság titkárai, a szovjet fegyve­res erők marsalljai és ve­zető tábornokai. A Szpasszkij-torony órájának tíz órai harang­játéka után gördült ki a Kreml kapuján Dmitrij Usztyinov marsall, honvé­delmi miniszter nyitott gépkocsija. A díszszemlét fogadó honvédelmi mi­niszter a tér közepére haj­tatott, s ott fogadta Govo­rov vezérezredesnek, a moszkvai katonai körzet parancsnokának, Moszkva városparancsnokának, a katonai parádé vezénylő tábornokának jelentését. Usztyinov marsall, miután Govorov vezérezredes kí­séretében körbe­járta és köszöntötte a díszszemlére felsorakozott alakulatokat, felment a Lenin-mauzó­­leum mellvédjére, hogy rövid, ünnepi beszédben méltassa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom je­lentőségét. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megteremtette a világ első munkás-paraszt államát, és új korszakot nyitott az emberiség történetében — hangsúlyozta Usztinyov. — A szovjet nép, a for­radalmat követő hatvana­dik évben, pártja vezeté­sével most azért dolgozik, hogy végrehajtsa az SZKP XXV. kongresszusának határozatait, és új,­ jelen­tős sikereket érjen el az élet minden területén. Je­lentős sikereket, eredmé­nyeket értek el a szocia­­­lista közösség más orszá­gai is. Ezek eredménye­ként a szocialista világ­­rendszernek a világesemé­nyek menetére gyakorolt befolyása ma erősebb, mint bármikor. A Szovjet­unió, a szocialista orszá­gok, s a világ haladó erői tevékenységének eredmé­nyeként kedvezőbbé vál­tak a feltételek a nemzet­közi enyhülés, a különbö­ző társadalmi rendszerű országok együttműködése számára. — Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni — mutatott rá Usztyinov —, hogy az enyhülés sikerei ellenlépéseket váltanak ki az agresszív imperialista körökből. Ezek, hogy fel­tartóztassák a világforra­­d­almi folyamat fejlődését, növelik katonai kiadásai­kat, provokatív akciókat hajtanak végre a világ kü­lönféle területein.­­ Ezek a lépések meg­követelik, hogy a szocia­lista országok jól felsze­relt hadseregeket tartsa­nak fenn, amelyek képe­sek a szocialista vívmá­nyok megvédésére. A szovjet hadsereg megbíz­hatóan védelmezi a forra­­­dalom eredményeit, a szo­cializmus és a béke ügyét. Jól képzett állománya más szocialista országok had­seregeivel együtt kész ha­zafias és internacionalista kötelességeinek teljesíté­sére — hangsúlyozta be­fejezésül Dmitrij Usztyi­nov. A szovjet honvédelmi miniszter szavait a felso­rakozott csapatok három­szoros hurrája köszöntöt­te, majd megkezdődött a díszszemle. A felvonulást a katonai zeneiskolák kisdobosainak menete nyitotta meg, őket a Lenin kezdemé­nyezésére létrehozott Frunze Akadémia hallga­tói követték. Átvonultak a téren a Leninről, Dzer­­zsinszkijről, Malinovszkij­­ról, Kujbisevről, Tyimo­­senkóról elnevezett kato­nai akadémiák növendé­kei is. A tisztiiskolások felvonulását a Gagarinról elnevezett repülőtiszti és a Zsukovszkij repülőmér­nöki akadémia hallgatói zárták. A gépesített alakulatok felvonulását a tamanyi gárdahadosztály páncélo­zott járművei, mozgó so­rozatlövő fegyverei nyitot­ták meg. A Nagy Honvédő Háborúban különösen nagy dicsőséget szerzett alakulat katonáit a tüzér­ség, tankelhárító és léger­(Folytatás a 2. oldalon) r randevú a jövővel P­est és Buda a hét végén a Kálvin és a Fel­­szabadulás téren találkozott. A premieren több volt a gyalogos, mint az autó Budapest első közúti aluljárójában. Sokan órákig sétál­tak itt, hiszen van látnivaló bőven, nemcsak a föld alatt, hanem felette is. Ismét bebizonyosodott, a metró nemcsak azért nélkülözhetetlen, mert az egyedüli, gyors közlekedést biztosítja a jövőben, hanem azért is, mert ,,rendet" teremt a felszínen. A Kossuth La­jos, a Kígyó, a Károlyi Mihály utca teljesen meg­változott, a házak új ruhát kaptak, az üzletek pedig arról árulkodnak, milyen lesz holnap a Belváros. Ismerősök és ismeretlenek tárgyaltak, ta­nácskoztak az eseményről. Arról, ami tetszik, s arról is, ami nem. Szép a Kálvin tér, amely hat­szor akkora, mint az Emke-aluljáró, mégsem ké­szült hosszabb ideig. De nem tetszett, s nem tetszik a fővárosiaknak — igazuk van — a gyorsabb tempó ellenére mégsem maradt el a hajrá. Igaz, az eredeti átadási határidő 1976. december 31. volt. A kivitelezők és Budapest vezetői úgy gon­dolták — s ezzel csak egyet lehet érteni —, ha még nincsenek is kész az aluljárók teljes egészé­ben, minél előbb meg kell nyitni a forgalmat, hiszen amúgy is sok a fővárosi közlekedést za­varó lezárt terület. Nincs egyetlen olyan munkahely, amelyet annyian ellenőriznének, mint éppen az aluljáró­építést. S akik ezeken az útvonalakon járnak nap, mint nap, látták, sokszor alig-alig tevékeny­kedett egy-két munkás, szombaton pedig százak vettek részt a hajrában. Senki sem akar ünnep­rontó lenni, hiszen az aluljárók­­alkotói joggal tarthatnak számot a fővárosiak megbecsülésére, elismerésére. De különösen most a metró egy újabb szakaszának átadása előtt jogos a kérdés: elmaradhatatlan-e a hajrá, a­ki idegeket őröl, s mindig többe kerül, mint az egyenletes munka. A szakszervezetek Budapesti Tanácsa 48 válla­lat együttműködését kezdeményezte a metró és az aluljárók építésénél.Operatívan nap, mint nap segítik a szakszervezetek munkatársai, hogy minden eszköz, anyag időben rendelkezésre áll­­jo­. "Mégis, a Közlekedési Építőipari Vállalat és a többi, közvetlenül a szerelésben részt vevő vál­lalat munkásai panaszkodnak, mert sok partner késik. Minden perc drága, mégis gyakran tétlen­ségre vannak ítélve, mert igaz, megmagyaráz­zák, de nem szállítanak , időben. Magyarázattal pedig nem lehet építkezni. A Nagyvárad és a Deák tér között — öt és fél­­ milliárd forintos beruházás — néhány hét múlva meg akarják nyitni a metróvonalat. Közvetlenül háromezren vesznek részt a kivitele­zésben, de további ezrek dolgoznak a metróhoz szükséges anyagok, gépek, berendezések gyártá­sán. Ha bárhol késnek azokra vár nagyobb fel­adat, akik a sorrend végén állnak, akiknek a be­fejező munkákat kell végezni. Gyorsvasutat — az ezredfordulón már 70 kilométeres ilyen hálózat lesz a fővárosban és a forgalom 70 százalékát így bonyolítják le — csak gyorsan, példás fegyelem­mel lehet és kell építeni. Az öröm, az elismerés csak úgy lehet teljes, ha nem az avatás előtt egy héttel tartja csak­­ néhány érdekelt fontosnak, hogy eleget tegyen szerződésben vállalt kötele­zettségének. A szerződést papíron­ a vállalatok kötötték, de ez egyik oldalon az igazi aláíró az ország fővárosa. Moldovait Tamás Ki a szubjektív és ki az objektív 3 A Chemolimpex bővülő kivitele . . 3 Lesz e esőkabát? ........................... 3 A népgazdaság anyagi-műszaki ellátásáról..................... 4 Az ország nagy részében befejeződött a vetés Erőteljesen növekedik a kikelt gabona. Elvetették a gabonát. A búza országszerte jól elő­készített talajba került, a korábbi esőzések ugyanis kellően feláztatták a föl­deket, így nem okozott gondot a magágy elkészí­tése. A korábban elvetett gabona már kikelt és ed­dig a tavalyinál erőtelje­sebben növekedett. Leg­előbb Győr-Sopron, Vas, Fejér, Somogy és Hajdú- Bihar megyékben készül­tek el a munkával. A múlt héten mintegy 30 ezer hektáron került földbe a mag, s ezzel a többi me­gye gazdaságai befejezték a vetést. Az idei őszi vetés kisebb átalakulást hozott a fajta­­összetételben, nagyobb fajtaváltásra azonban most nem került sor. A termelők a vetőmagkész­letből kiválaszthatták a számukra legelőnyösebb fajtákat. Továbbra is a nagy ho­zamú szovjet búzáknak van meghatározó szere­pük a hazai gabonater­mesztésben; a termőterü­letnek mintegy 60—65 százalékát foglalják el. Bár a Bezosztája 1. vál­tozatlanul tartja még ve­zető szerepét, de a Jubi­­lejnaja az elmúlt évek­ben jó terméseredményt hozott, ezért termesztését előtérbe helyezik a gaz­daságok. örvendetes, hogy a ma­gyar nemesítésű gabonák egyre inkább elterjednek és bővítik a fajtaválaszté­kot. A hazai fajták ará­nya most 14—15 százalé­kot tesz ki. Ezekből több vetőmagra lett volna szükségük a termelőknek, de a fajták elszaporítása hosszabb időt vesz igény­be, ezért csak fokozatosan kerülhetnek a közter­mesztésbe a martonvásári és a szegedi nemesítésű búzák. Keresett volna a jugoszláv Raima I., II., III. búzafajta, amely jól alkalmazkodik a hazai termelési adottságokhoz. Idén új olasz búza bőví­tette a választékot.­ A szakemberek vélemé­nye, hogy az idei őszön nagy gonddal alapozták meg a jövő évi termést. Kommunista vezetők Andreottinál Andreotti kormányfő hétfőn megkezdte a két­oldalú tanácskozásokat a kormányát támogató pár­tokkal és a szakszerveze­tekkel, hogy megvitassa a tervezett újabb gazdasági intézkedéseit. A tanácskozásokra úgy került sor, hogy Enrico Berlinguer, az OKP főtit­kára levélben felszólította a kormányfőt és a KDP-t, vitassa meg tervezett in­tézkedéseit a döntések kö­zös meghozatala érdeké­ben. Ez elől a KDP kitért, de Andreotti úgy határo­zott, hogy miután a kor­mány már meghozta dön­téseit, tájékoztatja ezek­ről a többi pártot és ki­kéri véleményüket A miniszterelnök első­nek az OKP képviselőit fogadta hivatalában. Ber­linguer főtitkár, Katta és Perna, a parlamenti cso­portok vezetői és Napoli­­tano, a KB gazdaságpoli­tikai kérdésekben illetékes titkára vett részt a meg­beszélésen. Előzőleg a kommunista és a szocia­lista párt egyeztette állás­pontját. Holland szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba Gáspár Sándor fogadta a küldöttséget A SZOT elnökségének meghívására holland szak­­szervezeti küldöttség ér­kezett hazánkba W. S. L. Spit, a Holland Szakszer­vezeti Mozgalom Szövet­sége (FNM) elnökhelyet­tesének vezetésével. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Gál László, a SZOT főtitkár­­helyettese fogadta, jelen volt Jan Kneppelhaut, a Holland Királyság ma­gyarországi nagykövete is. A két ország szakszer­vezetének képviselői kö­zött hétfőn délelőtt meg­kezdődtek a tárgyalások. Kölcsönösen tájékoztatták egymást szakszervezeteik tevékenységéről. Délután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára fogadta a küldöttséget. Az őszinte, nyílt légkörű találkozón a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdé­seiről, az európai szak­­szervezetek helyzetéről és a többoldalú találkozók lehetőségeiről volt szó. A holland vendégek az esti órákban a Népszava szerkesztőségében tettek látogatást.* A Holland Szakszerve­zeti Mozgalom Szövetsége, az FNV, 1978. január else­jén jött létre. Tagjai a Szakszervezetek Holland Szövetsége, az NVV és a Holland Katolikus Szak­­szervezetek Szövetsége, az NKV. Taglétszáma 1 100 000. 1969-ben az NKV javas­latára indult meg a tár­gyalás a három holland országos szakszervezeti szövetség között, az FNV megalakítására. Végül ez az NVV és az NKV csat­lakozásához vezetett. A CNV, amely kezdettől fog­va részt vett a szövetség kialakítására irányuló tárgyalásokban és előké­születekben, az utolsó pil­lanatban visszalépett, nem fogadta el az FN­ alap­szabályát. Az FNV nagy fontossá­got tulajdonít a különböző országok közötti szakszer­vezeti­­­­ kapcsolatoknak. Célki­tűzésük előmozdítani a n­emzetközi szakszerve­zeti­­ együttműködést az Európai Szakszervezeti Szövets­ég és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kere­tein belül. A holland szakszerveze­tek részéről megvan a készség, hogy pozitívan hozzájáruljanak ahhoz a folyamathoz, amely Euró­pában megkezdődött. Mint az Európai Szakszervezeti Szövetség tagszervezetei, fontosnak tartják, hogy hatékonyan szervezkedje­nek a nemzetközi tőkével szemben. 1971-ben került sor az első magyar—holland ta­lálkozóra a két ország szakszervezeteinek képvi­selői között. 1973-ban hol­land vezetőszintű küldött­ség járt hazánkban és ezt a látogatást 1974-ben vi­szonozta a magyar szak­­szervezetek küldöttsége Hollandiában. Holland részről nagy je­lentőséget tulajdonítanak a két ország szakszerveze­tei közötti kapcsolatok­nak. Figyelemmel kísérik a magyar gazdasági élet fejlődését és azt a szere­pet, amelyet ebben a szakszervezetek játszanak. Az országos acélprogram részeként az Ózdi Kohászati Üzemekben 2,3 milliárd forintos beruházással az acéltermelés növelésén fáradoznak. A beruházás fon­tos része a 609 millió forintos költséggel épülő, 10 000 köbméter óra teljesítményű új oxigéngyár.,A Villamos Állomás Szerelő Vállalat szakemberei vállalták no­vember 7. tiszteletére, hogy az állomás technológiai szerelését az eredeti határidő előtt befejezik (Rédei Ferenc felvétele)

Next