Népszava, 1977. január (105. évfolyam, 1-25. sz.)

1977-01-23 / 19. szám

187­7. január 2­3. A több 7.öb­lM‘!*rrt, gyümölcsért Mit kínálnak az üzletek a kiskerttulajdonosoknak? A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Belföl­di Ellátó Központjában nagyüzem van. Szorgos asszonykezek osztályoz­zák, mérik a vetőmagot.. Gépek, automaták kattog­nak, csomagolják a sárga­répát, petrezsely­met, ka­ralábét, retket. Munkások különböző csúszdákon zsá­kokat eregetnek le, a zsá­kokat teherautókra rak­ják, irány az állami gaz­daság, a téesz. Bennünket most a kis­kertek, háztáji gazdaságok vetőmagellátása érdekel. Mit mond erről Pintér András igazgató? — Az úgynevezett szí­nes és egységáras tasakok­­ból 21 millió 400 ezer da­rab ment ki és kerül még az üzletekbe, nem keve­sebb, mint 3 millióval több a múlt évinél. Pótigényt adtak be még 1 millió ta­­sakra. Az összes megren­delés 92 százaléka kint van a boltokban. Ez 114 fajta zöldségmagot je­lent. A kertészetek, a zöldséget nagyobb terüle­ten termelők 5—10—100 grammos tasakokat ked­velik. Ezekből a múlt évi 5 millió 800 ezerrel szem­ben az idén 8 millió 200 ezret küldtünk a boltok­ba. Az utolsó öt napban újabb pótigényekkel je­lentkeztek. A háztáji és kisegítő gazdaságok borsó- és babigénye csaknem 4 millió tasak. Ez is több, mint az elmúlt évi. — Ha több a mag, több lesz a zöldség is? — Magyarország lakos­sága évente 100 ezer va­gon zöldséget fogyaszt. Ha a megnövekedett magigé­­nyeket számítom, akkor 15 — A zöldségtermesztés fejlesztésére irányuló kor­­m­ányprogram nyomán még 1976 júliusában 180 szakember igénybevételé­vel felmértük a háztáji és kiskertek 1977. évi vető­magszükségletét. Ennek ismeretében 4140 bolttal kötöttünk szerződést, az áfészek segítségével. Az országnak nincs és nem lehet olyan kis faluja, ahol legalább egy üzletben ne árusítanának vetőmagot. — Mennyi magot igé­nyeltek az idén és mennyit az elmúlt esztendőben? —20 százalékkal több ter­méket takaríthatnak be. — És mi hiányzik? — Az ellátás alapve­tően jobb, mint a múlt évben. Legjobban a bab­félék hiányoznak, mert hazánkban a múlt évben az aszály miatt nagyon kevés bab termett. Feb­ruár végéig azonban im­portálunk bab vetőmagot és kielégítjük az igénye­ket. Hiány mutatkozik bi­zonyos hagymafélékből (megjegyzem, a dughagy­­mát nem mi, hanem a MÉK forgalmazza). Egyes cikkekből nem azt a fajtát tudjuk adni, amelyet ép­pen kér a termelő. Van bőven vetőmag, és szeret­ném ezúton is felhívni a boltvezetők figyelmét: ne várják meg, amíg kifogy, hanem rendeljenek, tele­fonon, telexen, táviratilag. Mi szállítjuk! Nézzük meg ezután, mi van a boltokban? Budapesten, a Róbert Károly körút 55. alatt, a Hermes vetőmagboltjában Molnár Péter boltvezető tájékoztat, számokkal. Az idén sokan keresik a motoros kiska­­pát, kistraktort, ezekből bizony több is elkelne. A Keleti pályaudvar mellett lévő boltba alig férek be. Vetőmagért áll­nak sorban az emberek. Fejkendős asszonyokat kérdezek, megkaptak-e mindent, amire szükségük volt? Azt mondják: a ju­­liskabab és zöldbab ki­vételével igen. Mohacsek Istvánná boltvezető sze­rint, bár még hideg van és hó, közeledik a tavasz. Az üzlet forgalma leg­alábbis ezt bizonyítja. Nagy a forgalom és elég árut tud adni a vevők­nek. A Moszkva téri vető­magboltban éppen ellen­kező a helyzet: kevés az érdeklődő. Nagy Albert üzletvezető megrakott pol­cokkal várja a vásárlókat, ő is a babfélék és a hagy­mamag hiányát panaszol­ja. Szerszám, műtrágya, permetezőgép van elég. Cegléden a Pest megyei Iparcikk-keres­ked­elm­i Vállalat 56-os boltijában sűrűn nyílik, csukódik az ajtó. Itt is megkérdeztük Lengyel Mihályné boltve­zetőtől: mi nincs? — A fehérrépa vetőmag elfogyott. Nagyon keresik a hagymamagot. Elkap­kodták az uborkamagot is. Az idén még nem kaptunk lucernamagot. Nincs uborkamag ezen a tájon? Valamikor, nem is olyan régen, árultak Nagykőrösön egyfajta le­velezőlapot, amelyen a vá­ros látképe mellett egy hatalmas uborka díszel­gett, jelezve a kitűnő cse­mege nagy termesztési kedvét. Sok millió Innak vetőmag Hiány a hagymafélékből — A hagymamag kifo­­zik, Mindezek ellenére gyóban van, nincs dug- sokkal jobb az ellátás, hagymánk, hajtatási ret- mint a múlt évben volt. künk. soroksári paprika- Megfelelő mennyiségben magunk. A nagyon keve- tudjuk kiszolgálni a vásár­­lott lucernamag is hiány­­lókat műtrágyával, szer­ ..... Az első eredmé­nyekről — írja legmeré­szebb beadványában — 1965-ben írásos anyaggal számoltam be az Egész­ségügyi Tudományos Ta­nács előtt. A munkát igen pozitívnak értékelték, de az előbbrejutáshoz nem kaptarrt támogatást.” Mert nem értékelték po­zitívnak. Dr. Haranghy László professzor, az ETT akkori titkára szerint „... a dolgozatban számos olyan megállapítás van, amely teljesen ellenkezik a tudományos alapokon tett megállapításokkal és semmivel bizonyítva nincs... Mai tudásunkkal össze nem egyeztethető, kellően meg nem alapo­zott, kísérletileg be nem bizonyított állításokat tar­talmaz .. „1970-ben — folytatja a beadvány — előzetes köz­leményben adtam számot a rákkeltő és növényi ví­rusok izolásáról. E mun­kám alapján — a WHO (Egészségügyi Világszerve­zet) felkért a daganatku­tatásban való együ­tt­mű­ködésre.” S­a valótlanság már kérdésessé teszi állítója ítélőképességét is. „1972-ben publikálták a májrákot okozó egyik ví­rus azonosításáról szóló dolgozatomat. Lektor: dr. Váczi virológus profesz­­szor volt.” Dr. Váczi Lajos, a Deb­receni Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetének vezetője dr Béres József cikkét, ... a zavaros, megfelelő kísérle­tes adatokkal alá nem tá­masztott közleményt al­kalmatlannak találta köz­lésre ...” Dr. Nász István, a Sem­­melweis Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetének vezetője sze­rint pedig: „...a megálla­pítások részben naivak, részben logikátlanok, és semmi bizonyítékot nem tartalmaznak ... mai vi­rológiai ismereteink alap­ján teljesen elfogadhatat­lanok.” „... A gyógyszer — folytatja Béres — alkal­mas a rákos megbetegedé­sek és a leukémia gyógyí­tására, sőt, megelőzésé­re ...”­­ Itt nem hivatkozom a tudomány elismert képvi­selőire, csupán tragédiára: Zs. M. 14 éves kisfiát leu­kémiával kezelték, kiváló, új magyar gyógyszerrel, az erre rendszeresített egészségügyi intézmény­ben. A pánikba esett szü­lők kétségbeesésükben sa­ját felelősségükre haza­vitték, hogy Béres csepp­­jeit adhassák neki. A fiú, aki az orvostudomány mai állása szerint talán egy évig élhetett volna, egy héten belül meghalt. Ez az eset azonban ki­marad a beszámolóból. Helyette nagy nevek, cso­dával határos gyógyulások sorolása váltakozik a min­denkori felfedezőt sújtó mellőzés adataival. A baj azonban az, hogy a felfedezést bizonyító adatokkal sorozatosan Bé­res maradt adós az illeté­kes szakmai fórumoknak. 1972-ben az Egészségügyi Minisztériumnak, 1975 ta­vaszán az Országos On­kológiai Intézetnek. Pedig a kapcsolatot itt is ő kez­deményezte. Dr. Eckhardt Sándor professzor, az inté­zet igazgató főorvosa kész­séggel meghallgatta, majd elolvasta beszámolóját da­ganatkutatási elméletéről. A folytatás, az ígért bizo­nyítékok elküldése azon­ban máig várat magára. Helyette az orvostudo­mányban laikus állami, társadalmi vezetőket ost­romol újabb és újabb be­adványokkal. Mélyen hall­gatva a mind terebélye­sebbé váló ,,gyógyító” te­vékenységről. A legenda mind vadabb burjánzásá­ról. Ám a közszájon forgó esetek, a csodák egy hely­ben topognak. Kis elté­réssel azonos „gyógyulá­sokra” utal a már idézett orvos, a filmrendező, a ta­nácsi vezető. ..Mondják­’... „hallottam .. .” „egy isme­rősöm rokona . ..” Egzakt bizonyíték sehol. Az igazi csoda még késik. Tavaly októberben dr. Béres József végre be­nyújtotta dokumentumait a Találmányi Hivatalnak. Szabadalmi bejelentésé­ben gyógyszerének össze­tételét is közölte. A szük­séges gyógyszertani és ha­­tástani elemzést a Chi­­noin Gyógyszergyár vé­gezte el. Kiderült, hogy dr. Béres József cseppjei az általa megszabott ada­golásban nem ártalmasak, toxikus hatásuk nincs. Itt van-e ('éves) hatásuk? Erre az Onkopatológiai Kutató Intézet 1977. ja­nuár 14-én kelt szakvé­leménye ad választ. A kí­sérleteket dr. Sugár János professzornak, az intézet igazgatójának leírása sze­rint ugyanúgy folytatták le, mint bármely más rák­ellenes gyógyszer eseté­ben. „Megállapítást nyert, hogy a B jelzésű oldat (Béres gyógyszere)­­ az állatok pusztulásához ve­zet. A Chinoin által meg­adott terápiás adat és an­nak százszorosa közötti adagok a transzplantált tumorok (ötféle tumor) növekedését, illetve a da­ganatos állapot élettarta­mát .. . nem befolyásolta A legnagyobb vizsgált adag toxicitás okozta pusztuláshoz vezetett is­mételt adás esetén ... az állatkísérletekben a daga­natok növekedését a szer egyáltalán nem befolyá­solta." Ezzel akár be is fejez­hetném. Kérdés azonban, hogy az életükért, a hozzá­tartozójukért kétségbe­esetten aggódókat meg­győzi-e a tudomány? És milyen alapon tiltsák meg dr. Béresnek, hogy cseppjeit osztogassa? Hi­szen ő már elhatárolta magát az orvostudomány­tól. Nemcsak a hatásos citosztatikumokról beszéli le a hozzáfordulót, hanem megállapított emlődaga­nat esetében — a műtét­ről is! Az egészségügy ke­retein kívül rekedve ki­vonja a beteget a modern gyógyászaton alapuló or­vosi kezelés jelenleg egye­dül reményt ígérő útjá­ról. „Társa­dalom­ veszély­es­sége” ebben rejlik, ebben nyilvánul meg a palack­ból kiszabadult szellem garázdálkodása. És ezt a szellemet ma már csak nagyon bölcs „varázsigé­vel” lehet visszaparancsol­ni. Valahogy úgy, hogy az ártalmatlan szert a szo­kásos módon a patikában tenni hozzáférhetővé. Mert a csoda, amely ez­úttal három napnál to­vább tartott — és ki tud­ja, meddig tartana még — csak így juthat a csodák szokásos, megérdemelt sorsára. Lukács Mária NÉPSZAVA Növekvő termelési kedv — Ez a kedv bizony alábbhagyott az utóbbi években — magyarázza Friss Antalné, a Nagykő­rösi Konzervgyár tszt­­titkára. — A felemelt fel­­vásárlási ár következtében azonban a termelési kedv újbóli növekedését várjuk. Egyébként ötven kilomé­teres körzetben, sőt még távolabb is. igyekszünk — sajátos módszereinkkel — segíteni a zöldség- és gyü­mölcstermesztés növelésé­re irányuló programot. Hogyan tudja ezt egy konzervgyár segíteni? — Gyárunk mellett zöldséget-gyümölcsöt áru­sító boltot nyitottunk — magyarázza Nyikos Jó­­zsefné. — A felvásárlási árral azonos áron adunk el — és nem csak konzerv­gyári dolgozónak — zöld­séget, gyümölcsöt. Hosszú időre szóló szerződésünk van a nagykőrösi és ceg­lédi áfészekkel. Átvesszük az általuk felvásárolt téte­leket, ha nem szükségesek már a lakosság ellátásá­hoz. Ha viszont a közellá­tásban zökkenő van, mi a saját készletünkből azon­nal a piacra dobunk árut. — Mi biztosítjuk az ösz­­szes, nekünk termelő téeszen és állami gazdasá­gon kívül az egyéniek ve­tőmagját is — emeli fel szavát dr. Balogh József­­né, a termeltetési iroda vezetője. — Az igényeket nem tudjuk minden fajtá­ból kielégíteni, mégis azt várjuk, hogy több friss zöldség-gyümölcs kerül majd a piacra és hozzánk is, a gyárba. Több, mint 3 ezer dolgozónk van, és so­kan maguk is kistermelők Bizony előfordul, hogy a saját termékét „főzi be” az üzemben, a kertészkedő nagykőrösi asszony. Tapasztalataink szerint 1977-ben valóban javult a vetőmagellátás, élénk a kereslet és ha az idő jó, és meleg napsütéssel kísé­ri a tavasz beköszöntét, több és választékosabb árut kínálnak majd a pia­cokon. Sz. D. 5 .1 tetje­les P.V. ellenőrzés Hatun István, Csepeli Egyedi Gépgyár: Hogyan lehetne megváltoztatni a vezetők és a dolgozók szemléletét a balesetek megelőzése érdekében? A vezetők szemléleté­nek helyes irányú válto­zása nem új keletű. Jól ér­zékelteti ezt a IV. ötéves munkavédelmi tervek vég­rehajtása; az V. ötéves munkavédelmi és szociál­politikai tervek elkészíté­se; a vállalati hatáskörön belül megoldható, a mun­kavégzéssel összefüggő juttatások színvonala. A szemléletváltozásra vall az üzemi balesetet szen­vedettek kártérítési ará­nyának javulása és a mind tömegesebb munkavédel­mi őrmozgalom, a vetél­kedők. Lemaradás van viszont a törvények és a vállalati munkavédelmi szabályza­tokban foglaltak végre­­hajtásában. Sokszor nem megnyugtató az üzemi balesetek bejelentése, a baleseteket okozó körül­mények vizsgálata, s a megelőzést szolgáló intéz­kedések megtétele. Gyak­ran elmarad a végrehajtás ellenőrzése, számonkérése is. Mindez arra mutat, hogy akad még tennivaló a szemlélet formálásában. A meggyőzés, a nevelés és ellenőrzés mellett nem maradhat el a figyelmez­tetés, sőt, indokolt eset­ben a felelősségre vonás sem. Mert minden veze­tőt, munkást meg kell óv­ni attól, hogy keserves személyes tapasztalat győzze meg a munkavéde­lem fontosságáról. Klencsik Jenő (221—125) és Aradi Mihályné (1074 Alsóerdősor u. 8.): Kinek kell intézkednie, ha a munkavédelmi szemlén észlelt hiányosságok meg­szüntetésére hozott veze­tői határozatot nem hajt­ják végre? A munkavédelmi szem­lét tartó vállalati, illetve gazdasági vezetőnek félre­érthetetlenül kell rögzíte­nie a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez szüksé­ges műszaki, adminisztra­tív feladatokat, a határ­időt, és ki kell jelölni a végrehajtásért felelős ve­zetőt. A következő szem­lén pedig ellenőrizni a hi­bák kijavítását, nehogy azok megismétlődjenek. Több vállalatnál — helye­sen — prémiumkizáró vagy -csökkentő tényező, ha a szemlén feltárt hiá­nyosságot nem szüntetik meg, illetve, ha a vezető munkájában hasonló hi­bák ismétlődnek. A szak­­szervezeti szerveknek pe­dig meg kell követelniük a hiányosságok megszün­tetését. Durkó Miklós, Építőgaz­dasági és Szervezési Inté­zet: Köztudomású, hogy az üzemi balesetek meg­előzésének egyik igen fon­tos módszere a megtörtént esetek elemzése. Várha­tó-e a jelenlegi balesetki­vizsgálási, feldolgozási módszerek korszerűsítése? A 3/1967. sz. SZOT sza­­bályzat irányelvet tartal­maz a balesetek kivizsgá­lására. Ez azonban sajnos nem eredményezett lénye­ges változást a valódi okok feltárásában: az ese­tek 70—80 százalékában ma is a­ sérültek mulasz­tását állapítják meg. Ez az egyik legnagyobb akadá­lya a sérülések megelőzé­A vártnál is nagyobb ér­deklődést váltott ki a Ma­gyar Rádió hétfő esti saj­tókonferenciája a munka­­védelemről. Az adás előtt és közben csak a Szak­­szervezetek Országos Ta­nácsához 250 kérdés érke­zett. Több százan pedig a szakszervezeti megyei ta­nácsoknál, illetve a szak­mai szakszervezeteknél ér­deklődtek- Emellett sok fének. A szabályzat a mi­nisztériumok és szakszer­vezetek hatáskörébe utal­­ Szalai Ferenc a 162— 603-as telefonszámon ál­lítja, hogy a dolgozók kár­igényének 90—95 százalé­ka jogos, vitamentes. Ezért automatikusan meg kelle­ne adni az átlagkereset és a táppénz közötti különb­séget. Csak a fennmara­dó 5—10 százalékot kelle­ne tárgyalni. Lesz-e erre lehetőség a jövőben? Igen, ez a célunk. A vállalatok egy részében a kártérítés aránya máris megközelíti a 100 százalé­kot. Több vállalatnál, sőt iparágban (vasút ,vegyipar, textilipar, bányászat) el­éri a 80—90 százalékot. Sok helyütt azonban utó­lagos szemrehányásokhoz vezetett, hogy igénylés nélkül­ fizették a kártérí­tést. Egyebek között ezért olyan alacsony, 60—75 szá­zalékos az átlag. Segíti a kártérítés bürokráciamen­tes kifizetését a MüM 19/ 1976. (XII. 28.) sz. rendele­te, amely előírja, hogy a vállalatnak a rendelkezés­re álló adatok alapján a dolgozó bejelentése híján is fizetnie kell. Végleges megoldás azonban csak az lesz, ha a dolgozó mente­sül a kárigény bejelentési kötelezettsége alól. A köz­tudatban ugyanis az a té­ves felfogás él, miszerint a kártérítés fizetése csök­kenti a nyereségrészese­dést, illetve hátrányosan érinti azt a vezetőt, aki­nek a felügyelete alatt a sérült dolgozik. Pedig az összeg a termelési költsé­get terheli és nem a nye­reségrészesedést. Olyan esetet pedig nem isme­rünk, hogy vezető amiatt került hátrányos helyzet­be, mert a sérült törvé­nyes kárigényét teljesítet­te, vélemény, észrevétel is érkezett. A SZOT munkavédelmi osztálya egy hónapon be­lül valamennyi kérdésre válaszol. Néhányat pedig — a nagyobb érdeklődés­re számot tartók közül — a SZOT munkavédelmi osztályán kapott informá­ció alapján a Népszavá­ban közlünk. Szilágyi István, BKV gépjármű üzemegység­­ Mit kell tenni, ha az új gépre, berendezésre a mi­nősítő intézet nem ad bi­zonyítványt, s ezért a szakszervezeti bizottság nem járul hozzá a műkö­déséhez? A minősítő intézet csak abban az esetben ad bi­zonyítványt, ha a gép, be­rendezés maradéktalanul kielégíti a munkavédelmi követelményeket. Ellen­kező esetben a minősítő jegyzőkönyvben tételesen felsorolja a hiányosságo­kat, melyeket meg kell szüntetni a „megfelelő” minősítő bizonyítványhoz. Tehát, ha a minősítő inté­zet nem ad bizonyítványt, az azt jelenti, hogy a gép nem felel meg a bizton­ságtechnikai követelmé­nyeknek, nem helyezhető üzembe, ne is kérjék a szakszervezet hozzájárulá­sát. Dr. Szimat Ottó, Mező­­gazdasági Gépkísérleti In­tézet: Import gépek beho­zatala után sok gondot és többletköltséget okoz, hogy a munkavédelmi mi­nősítésnél feltárt hiányos­ságokat ki kell javítani Úgy tudom, a KGST kere­tén belül különféle bizott­ságok foglalkoznak a kér­Vizi János (1135 Fáy u. 87.): Védőeszköznek mi­­nősül-e az elektromos ív­hegesztőknél a munkás­bakancs és ki köteles gon­doskodni cseréjükről? A védőöltözet és az egyéni védőeszközök jut­tatásainak szabályairól a munkaügyi miniszterrel és a SZOT-tal egyetértés­ben kiadott 7 1976. (XII. 27.) EüM. sz. rendelet in­tézkedik. Konkrét végre­hajtását, a szükséges védő­­felszerelések körét a vál­lalati munkavédelmi sza­bályzatban, munkahelyen­ként kell meghatározni. A védőeszközöknek nincs ki­hordási idejük. Karban­tartásáról, tisztításáról — elhasználódása vagy vé­delmi képességének csök­kenése esetén cseréjéről — a vállalat köteles gon­doskodni. Az elektromos ívhegesztő munkabakan­csa tehát védőeszköz, vé­delmet kell nyújtania a hegesztésnél a szétfröcs­­csenő magas hőmérsékletű anyagrészecskék és me­chanikai ártalmak ellen. Egy telefonáló a 887 — 080-as számról: Milyen berendezésekhez kell használatbavétel előtt munkavédelmi minősítő bizonyítvány? A­z 1967. (X. 8.) sz. SZOT szabályzat értelmé­ben a sorozatgyártás meg­kezdése, illetve import esetén a forgalombahoza­­tal előtt kötelező a minő­sítés minden olyan gépre és berendezésre, amelyre az illetékes szakszervezet­tel egyetértésben a mi­niszter ezt előírta. A többi gépre, berendezésre a gyártó vagy felhasználó saját költségére megren­delheti a minősítő vizsgá­latot. Ja, hogy az adott iparág sajátosságának megfele­lően határozza meg a bal­esetet okozó körülménye­ket. Ez azonban nem felel meg a mai követelmé­nyeknek. Az elemzés ál­talában a 25 év előtti gya­korlat szerint történik, így nem ad megfelelő segít­séget a megelőző tevé­kenységhez. Ezért a sza­bályzatot felülvizsgáljuk. A tapasztalatoktól füg­gően sor kerülhet a mó­dosításra is. A baleseti jegyzőkönyv és a feldol­gozás rendszerén minden­képpen változtatni aka­runk.­déssel. Várható-e meg­egyezés, figyelembe véve az eltérő előírásokat? 1974 szeptemberében, Szófiában írták alá a KGST szabványosításról szóló egyezményt, amely 1975. március 27-én lépett hatályba. Ennek alapján a KGST-szabvány hazai szabványnak számít, vál­toztatás nélkül. A KGST- szabványok tartalmukat tekintve megállapítják a munkavédelmi és környe­zetvédelmi normákat és szabályokat is. 1976 ápri­lisában pedig létrejött a KGST Szabványosító Ál­landó Bizottságon belül az a munkavédelmi munka­­csoport, amely megkezdte ezek kidolgozását. A cél a normatívák egyeztetése és egységesítése. Jelenleg a munka elején tartunk. Szabó Vilmos: Kaphat-e munkavédelmi üzemmér­nöki képesítést az a mun­kavédelmi szaktechnikus, aki elvégezte a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolya­mot? Nem. De ha az illető előzőleg műszaki főisko­lán üzemmérnöki képesí­tést szerez, pályázhat a munkavédelmi üzemmér­nöki képesítésre. Zsidai Pál :­ véd­őesskönnek nincs kihordási ideje Egységes h GS i­ssu hetin ts .Anti a sajtókonferenciából kimaradt Kérdések és válaszok a munkavédelemről

Next