Népszava, 1977. február (105. évfolyam, 26-49. sz.)

1977-02-01 / 26. szám

2 Magyar-lengyel parlamenti tárgyalások Varsóban A magyar országgyűlés küldöttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjá­nak, az országgyűlés el­nökének vezetésével hi­vatalos látogatáson tar­tózkodik Lengyelország­ban, vasárnap Skiernie­­wice vajdaságba látoga­tott el. A magyar vendé­gek előbb Lowicz neveze­tességeivel ismerkedtek, majd Zelazowa Wolában, Fryderyk Chopin szülőhe­lyén tettek látogatást. Apró Antal, és az általa vezetett magyar parla­menti küldöttség hétfőn délelőtt Varsóban folytat­ta hivatalos tárgyalásait Stanislawo Gucwáva­l, a szejm elnökével és a len­gyel parlament elnökségé­nek tagjaival. Délután a küldöttség látogatást tett Piotr Ja­­roszewicznél, a lengyel minisztertanács elnöké­nél, aki tájékoztatta a delegációt a kormány és a szejm kapcsolatáról, majd elemezte az­­ ország gazdasági helyzetét. Késő délután a kül­döttség látogatást tett Emil Wojtaszek külügy­miniszternél. A delegáció a késő esti órákban Wroclawba uta­zott vidéki körútra. Kenneth Kaunda: Smith a háború mellett szavazott Ivor Richard hétfőn a zambiai fővárosból, Lusa­­kából hazautazott Nagy- Britanniába. A diplomata elutazása előtt újságírók­nak úgy nyilatkozott: a brit kormány legfontosabb szövetségesével, az Egye­sült Államokkal meg fog­ja vitatni a genfi Rhode- Gia-tárgyalások folytatá­sára teendő esetleges új közös lépéseket. A zimbabwei hazafias front két vezetője, Joshua Kkorrto és Robert Mugabe vasárnap közös nyilatko­zatban jelentették ki: „nem látják értelmét újabb tárgyalásnak a brit diplomatával, a felfüg­gesztett genfi Rhodesia­­konferencia elnökével”. Robert Mugabe, Richard megérkezése előtt néhány órával hagyta el Lusakát és Mozambik fővárosába, Mi­putóba utazott. Zambiai tartózkodása során Richard találkozik Kenneth Kaunda zambiai elnökkel, továbbá William Etelei Mboumouával, az Afrikán Egységszervezet főtitkárával. Az Afrikai Egységszer­vezet felszabadítási bizott­ságának Lusakában tartott ülésén felszólalt Kenneth Kaunda, a vendéglátó Zambia elnöke, aki meg­győződését fejezte ki, hogy Afrika elnyomott népei győzelmet aratnak felsza­badító harcukban, s hang­súlyozta, hogy az imperia­lizmus, a neokolonializ­­mus és a fajüldözés elleni harc döntő szakaszához ér­kezett a kontinensen. Ian Smith, a töménytelen sa­­lisburyi rezsim vezére sa­ját maga szavazott a há­ború kiterjesztése mellett azzal, hogy elutasította a rhodesiai probléma békés rendezését. Ilyen körül­mények között az afrikai többség számára egyetlen lehetőség maradt problé­mája igazságos rendezésé­re i s ez a fegyveres harc kiszélesítése. (TASZSZ, ADN, AFP) Angola Megalakul a Dolgozók Élcsapat Pártja Az Angolai Népi Köz­társaságban létrehozzák a Dolgozók Élcsapat Párt­ját — jelentette be Luan­dában közzétett nyilatko­zatában az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) Központi Bizott­ságának Politikai Biz­ott­­sága. A párt ideológiai alapjául a marxizmus— leninizmus szolgál. Az MPLA küszöbönál­ló kongresszusán megala­kítandó új párt olyan irá­nyító erő lesz, amely moz­gósítja a dolgozókat a szocialista társadalom épí­tésében vállalt feladatok megoldására. A munkás­­osztály, a parasztság és a forradalmi értelmiség szö­vetsége a párt irányításá­val az angolai forradalom végső győzelméhez fog vezetni. A párt — mutat rá a nyilatkozat — irányítja az angolai népnek a nemzeti demokrácia és a dolgozók hatalmi szerveinek meg­szilárdítására irányuló te­vékenységét. A népi hata­lom legmagasabb szerve a nemzetgyűlés lesz, amely­nek összehívására már megkezdődtek az előké­születek. (TASZSZ) A baloldal elutasítja az egyiptomi kormány vádjait Khaled Mohieddin, az egyiptomi Nemzeti Hala­dó Párt vezetője vasárnap az ASZÚ­­ székházában megtartott sajtóértekezle­ten utasította vissza azt a hivatalos vádat, amely szerint pártjának szerepe volt a január 18-i és 19-i zavargásokban, és rámu­tatott, hogy ezek az ese­mények a népfelháboro­dás természetes megnyil­vánulásai voltak. A százötvenezer tagot számláló baloldali párt vezetője hangsúlyozta, hogy szervezete a törvé­nyes keretek között mű­ködik és él azzal a jogá­val, hogy támogassa, illet­ve elutasítsa a kormány politikáját. Mindez azon­ban nem jelenti azt, hogy tagjai bármilyen formá­ban szerepet vállaltak vol­na az események alakítá­sában. Mohieddin kijelen­tette: a kormánynak in­kább a politikai, gazdasá­gi és szociális válság meg­oldását kellene szorgal­maznia, semmint hogy bűnbakokat keres az ál­tala elkövetett hibákra oly módon, hogy a Nemzeti Haladó Pártot és a kom­munistákat próbálja fele­lőssé tenni a közelmúlt­ban lezajlott incidense­kért. Mohieddin elmondta, hogy a zavargások után letartóztatott 1250 személy közül 100 pártjának tag­ja, akik be fogják bizo­nyítani ártatlanságukat. Végezetül követelte, hogy a letartóztatottak ügyé­ben tartsanak nyilvános tárgyalást. Szadat egyiptomi elnök vasárnap a kairói egyetem oktatóihoz intézett beszé­dében ismét baloldali és külföldi erőkre igyekezett hárítani a felelősséget a kormány áremelési intéz­kedései miatt kirobbant népharagért. Szadat a szakszervezeti vezetők előtt „puccskísér­let megszervezésével” vá­dolta a zavargások irá­nyítóit. NÉPSZAVA Az SZKP Rb­ határozata az októberi forradalom 60. évfordulójáról (Folytatás az 1. oldalról) kaszál a szocialista állam további erősödése, a szo­cialista demokrácia szün­telen fejlődése jellemzi. Ebben a szakaszban to­vább erősödik a párt ve­zető szerepe a társada­lomban. Óriási jelentősége van a Központi Bizottság és annak Leonyid Brezs­­nyev vezette Politikai Bi­zottsága tevékenységének. Új típusú nemzetközi szövetségként jellemzi a dokumentum a szocialista országok testvérnépeinek világközösségét. Megszi­lárdult a testvéri országok eszmei egysége, létrejött és eredményesen működik külpolitikai együttműkö­désük mechanizmusa, in­tenzíven fejlődik gazdag­sági együttműködésük. A szocialista országok közös­sége ma a világ legdina­mikusabb gazdasági ereje, a világpolitika vezető té­nyezője. A kapitalizmus általá­nos válságának elmélyü­lésével egyre nagyobb méreteket ölt a kizsák­mányolás elleni küzdelem. A nemzeti felszabadító mozgalmak erős nyomá­sa alatt széthullott az im­perializmus gyarmati rendszere, s új, független országok tucatjai jöttek létre, amelyek erélyes har­cot vívnak az imperializ­mus neokolonialista tö­rekvései ellen, s ebben a küzdelemben minden tá­mogatást megkapnak a Szovjetuniótól és a szocia­lista országoktól. A nemzetközi erőviszo­nyokban bekövetkezett gyökeres változások az utóbbi években lehetővé tették a „hidegháborútól” a fordulatot a feszültség enyhüléséhez, valamint a termonukleáris világhábo­rú veszélyének elhárítá­sát. A tőkés országok veze­tő körei ma már kényte­lenek figyelembe venni, hogy nem alapozhatják számításaikat a szocializ­mus feletti katonai győ­zelemre. Ugyanakkor az SZKP nem téveszti szem elől, hogy a nemzetközi helyzet alakulásának je­lenlegi szakaszában erősö­dik a nemzetközi mére­tekben folyó osztályharc. Az agresszív imperialista körök szorgalmazzák a fegyverkezési hajszát, minden lehetséges módon akadályozzák az enyhü­lést. A reakciós körök ideo­lógiai diverziókat szervez­nek a Szovjetunió és más szocialista országok ellen és beavatkoznak más ál­lamok belügyeibe. Erélye­sen szembeszállva a béke és a szocializmus ellensé­geinek minden mesterke­désével, a Szovjetunió és a testvéri szocialista or­szágok azon fáradoznak, hogy tovább javuljanak a béke és a társadalmi ha­ladás feltételei, az enyhü­lés egyre életképesebb, megmásíthatatlan, minden kontinensre kiterjedő fo­lyamattá váljon. A dokumentum a to­vábbiakban méltatja a kommunista és munkás­pártok 1969. évi moszk­vai, a latin-amerikai kom­munista pártok 1975. évi havannai, az európai kom­munista és munkáspártok 1976. évi berlini tanácsko­zásának, valamint a test­vérpártok más regionális tanácskozásainak jelentő­ségét, s megállapítja, hogy tovább szilárdulnak a nemzetközi kommunista mozgalomnak, korunk legbefolyásosabb­ politikai erejének pozíciói. A pro­letár internacionalizmus — hangsúlyozza ezzel kapcsolatban a Központi Bizottság — a kommunis­ták tevékenységének leg­főbb kipróbált elve. A marxizmus—leninizmus és a proletár internacio­nalizmus általános elvei­nek betartása a legfonto­sabb feltétel minden egyes kommunista párt pozíciói­nak erősítéséhez, tekinté­lyének és befolyásának növeléséhez. A hatékony elvi, forradalmi politika megköveteli a pártoktól, hogy fejlesszék a testvéri együttműködés, a kölcsö­nös segítségnyújtás és a támogatás kapcsolatait, tevékeny szolidaritást vál­laljanak a reális szocializ­mussal. A reális szocializmus fo­galmát körvonalazva a do­kumentum megállapítja, hogy a szocializmus a reá­lis humanizmust, a fel­szabadított munkát, a tényleges demokráciát, az egyéniség tényleges sza­badságát, a leghaladóbb tudomány és a leghala­dóbb kultúra társadalmat jelenti. A szovjet pártdoku­mentum helyesléssel szól az ipari és mezőgazdasá­gi kollektívák jubileumi kezdeményezéséről, az öt­éves terv első két évének 1977. november 7-ig tör­ténő befejezésére indított mozgalomról. Az SZKP Központi Bi­zottsága — hangoztatja befejezésül a határozat —­­ kinyilvánítja szilárd meg­győződését, hogy a szov­jet emberek még szoro­sabban tömörülnek a le­nini párt köré, a kom­munista építés nagyszerű­­ terveinek megvalósítá­sáért folyó küzdelemben, s kiemelkedő munkasike­rekkel köszöntik a nagy Október hatvanadik év­­­­fordulóját. Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Lisszabonból Az egység jegyében ért véget a portugál szakszervezeti kongresszus Új szakszervezeti tör­vénytervezet javaslatának kidolgozásával, a működé­si és szervezeti szabályzat megújításával, új távlati és közvetlen akcióprog­ram elfogadásával, az or­szágos titkárság megvá­lasztásával és az „összes portugál dolgozókhoz” szóló felhívással vasárnap véget ért a lisszaboni sportcsarnokban összehí­vott portugál szakszerve­zeti kongresszus. A ta­nácskozást az Intersindi­­cal hirdette meg, az össz­­szakszervezeti kongresz­­szus jelszavával. A négy napon át tartó tanácsko­záson a delegátusok 1 700 000 dolgozót képvi­seltek, a szervezett mun­kavállalók 75 százalékát. „Az egység immár be­fejezett tény” — így sum­mázta a viták és az ered­mény tanulságait Kalidas Barreto, a Portugál Szo­cialista Párt ismert vezető személyisége. Barrétó, akit a 25 tagból és 10 pót­tagból álló titkárságba együtt választottak (Zá­rójelben annyit: Kalidas Barrétó küldött volt a Portugál Szocialista Párt portói kongresszusán is, amely a delegátusok tá­volléte miatt határozat­­képtelen maradt és nem teljesítette feladatát, a szervezeti szabályzat mó­dosítását.) A szakszervezeti titkár­ság megválasztása egyéb­ként egységes lista alap­ján történt. A 35 tagú tes­tület négyesztendős man­dátumát 1459 szavazattal hagyták jóvá, 57 ellensza­vazat és 165 tartózkodó voks mellett. A titkárság élén álló titkárok testülete a portugál szakszervezeti mozgalom ismert szemé­lyiségeiből áll. Az „ötös” tagjai — José Luis Rudas mellett — Álvaro Rúna, Carlos Cam­­alhos, Antonio R­osas és Antero Pinto Cuimaraes. Az újjászervezett szak­­szervezeti mozgalom — mint azt a szervezeti sza­bályzat és az akcióprog­ram leszögezi — függet­len a politikai pártoktól, a munkáltatók szerveze­teitől és az államhatalom­tól. Pénzeszközeit is saját maga teremti elő; az ezzel kapcsolatos célzatos kér­déseket egyértelmű hatá­rozottsággal utasította vissza José Luis Judas, a kongresszus berekesztését követő nemzetközi sajtó­­konferencián. Az új mű­ködési szabályzat egyik legfontosabb döntése ép­pen az, hogy tanácskozási jogkörrel létrehoz egy olyan országos testületet, amely kidolgozza a szak­szervezeti mozgalom jog­politikáját, ár- és bérpoli­tikai koncepcióját, a moz­galmi átszervezésekkel, káderproblémákkal kap­csolatos állásfoglalásait, a pénzügyi és gazdasági ter­vezéssel kapcsolatos szak­­szervezeti álláspontokat. A szakszervezeti mozga­lom tehát sajátos fegyver­zetben, az eddigiektől el­térő igények és célok je­gyében vesz majd részt a politikai, társadalmi, gaz­dasági és elsősorban szo­ciálpolitikai küzdelmek­ben. Annyi máris megállapít­ható: sem a kormánynak, sem a szakszervezeti moz­galom döntő többségétől jobbra álló pártalakula­toknak nem sikerült paci­­fikálni a portugál szak­­szervezeti mozgalmat. A CGTP—I—N (Az átszer­vezéssel Portugál Dolgo­zók Általános Szövetsége —Országos Intersindical lett a központ neve), ma a legszélesebb tömegala­pon nyugvó tömörülés Portugáliában. A portugál szakszerve­zeti mozgalom most véget ért kongresszusán a leg­különbözőbb szakmák, korosztályok, területek képviselői kaptak szót. A kongresszus az ő kezükbe tette le az egység telje­sebbé tételének és meg­erősítésének ügyét. Krajczár Imre 4 Belgrádiján meg­kezdték kétnapos tanács­kozásukat kilenc európai semleges és el nem köte­lezett ország képviselői. „Nem hivatalos, munka­jellegű!” megbeszélésükön az idén június 15-re kez­dődő belgrádi konferen­cia előkészületeiről foly­tatnak eszmecserét. Ifc A Csád Köztársaság­ban tevékenykedő gerillák szabadon bocsátották­­ a három éve fogságban volt Francoise Claustre fran­cia geológusnőt, valamint férjét, aki 1975-ben esett fogságba, amikor felesé­gének kiszabadításáról tárgyalt.­­ Tokióban hétfőn megkezdődött a második számú Lockheed-per amelynek fő vádlottja Hasimoto Tomiszaburo volt konzervatív párti főtitkár és közlekedésügyi miniszter. Vele együtt foglalnak helyet a vádlot­tak padján az All Nippon Airways (ANA) japán lé­gitársaság vezetői is. * Algériában február 25-én parlamenti válasz­tásokat tartanak. Waldheim a genfi közel-keleti konferenciáról Az Egyesült Államok biztosítékot adott Liba­nonnak arra, hogy Izrael nem folyamodik katonai akcióhoz a dél-libanoni határkörzetben — adta hí­rül tájékozott forrásokra hivatkozva az An Na­­har című libanoni lap. Hétfőn Dél-Libanonban az izraeli határ közelében már negyedik napja foly­tatódtak a heves tüzérsé­gi összecsapások a balol­dali és a jobboldali had­erők között. Az izraeli tü­zérség a jobboldaliakat tá­mogatva öt órán át lőtte a haladó erők állásait. Az izraeliek által meg­szállt területeken élő pa­­lesztinaiak a PFSZ Vég­rehajtó Bizottságának megküldött petícióban ki­nyilvánították, hogy he­lyeslik egy független Pa­lesztinai állam létrejöttét. „Támogatjuk a PFSZ-t, amely a palesztinai nép egyedüli törvényes képvi­selője a megszállt terüle­teken és azokon kívül” — hangzik a petí­ció. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az ABC­ televíziónak adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy küszöbönálló közel­­keleti útja azért is idősze­rű, mert a szemben álló felek készek a tárgyalá­sok felújítására, és mind-­­két részről nagyobb ru­galmasság tapasztalható. Mindkét fél akarja a genfi konferencia munkájának felújítását — mondotta Waldheim. Hozzáfűzte, hogy az eljárás kérdései­ben vannak nézeteltéré­sek, különösképpen a PFSZ képviselete kérdé­sében. Hangsúlyozta, hogy a palesztin kérdés döntő fontosságú a rendezés szempontjából, de mint mondotta, az araboknak is el kell ismerniük Izrael állam létét, amire benyo­­mása szerint az arab or­szágok hajlandók. Az ENSZ főtitkára azt mondotta, hogy közel-ke­leti útja rendkívül nehéz lesz, attól tart, hogy ha ebben az évben a tárgya­lásokon nem sikerül je­lentőst haladást elérni, egy-két éven belül újabb konfliktus robbanhat ki. (DPI) Vance első sajtóértekezlete Vance amerikai külügy­miniszter márciusban Moszkvába utazik, és ar­ra számít, hogy valameny­­nyi, még nyitott kérdés napirendre kerül majd a folytatódó SALT-tárgya­­lásokon. Vance szerint 5 977 kritikus esztendő a békés rendezés szempont­jából a Közel-Keleten, és lehetőség van rá, hogy új­ra összeüljön a genfi bé­kekonferencia. Az új amerikai külügy­miniszter hétfőn, első saj­tóértekezletén beszélt ezekről a kérdésekről. A sajtókonferencián Vance kevés újdonsággal szol­gált, inkább megerősítette a Carter elnök által már korábban bejelentett kül­politikai döntéseket. Közölte: a héten hivata­losan is bejelentik már­ciusra tervezett moszkvai látogatását. Bizonyos va­gyok benne, mondotta, hogy a folytatódó SALT- tárgyalásokon kísérletet tesznek majd „az ameri­kai szárnyas rakéták és az új szovjet bombázó még nyitott kérdésének” meg­oldására is. Egyes amerikai nézetek szerint, amelyekre leg­utóbb Carter elnök is cél­zott, e kérdéseket a gyor­sabb megállapodás érde­kében félretennék. A szovjet álláspont szerint érdemi, az új hadászati fegyverekre is kiterjedő megállapodás kívánatos. (MTI) EGK külügyminiszteri értekezlet Londonban László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Londonban, a Lancaster House-ban hétfő délután megnyílt, az EGK kétna­pos külügyminiszteri ér­tekezlete, amelyen a kö­zös piaci tagállamok meg­vitatják az időszerű nem­zetközi kérdéseket és megpróbálják összehan­golni a kilencek álláspont­ját. A rendszeres időkö­zönként tartott konzultá­ció színhelye most első íz­ben az angol főváros, mi­vel 1977 első felében Ang­lia látja el az EGK-érte­­kezletek elnöki tisztségét. Az EGK külügyminisz­teri konzultációinak elv­ben nincs kötött napirend­je, diplomáciai források­­ból kiszivárgott értesülé­sek szerint azonban az európai biztonsági érte­kezlet mérlegét megvonó nyári belgrádi konferen­cia előkészítése az egyik legfőbb téma. A „kilen­cek" a helsinki értekezlet­hez hasonlóan igyekeznek egységes tömbként fellép­ni Belgrádban, s így jó­­előre egyeztetni álláspont­jukat az ügyrend, az idő­tartam, a szervezés és a napirend kérdéseiben. Csehszlovák ügyészi figyelmeztetés Hétfőn Prágában a cseh­szlovák főügyészségen be­szélgetést folytattak J. Hajek­kel és J. Patockával, akik magukat az úgyne­vezett Charta ’77 szóvi­vőinek nyilvánították. A főügyészség képvise­lője figyelmeztette Ha­ie­­ket és Patockát, hogy az úgynevezett charta a vele kapcsolatos tevékenység, így a dokumentum Cseh­szlovákiában és külföldön való terjesztése a cseh­szlovák törvényekbe üt­köző cselekedetnek szá­mít. A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság al­kotmányának értelmében a Charta ’77-et nem lehet petíciónak tekinteni. A csehszlovák főügyész­ségen Hajeket és Patoc­kát figyelmeztetésben ré­szesítették, és felhívták a figyelmüket arra, hogy a csehszlovák törvények semmibevétele megfelelő büntetőjogi szankciókat von maga után. (GTK) 197­7. február 1. Mondale Japánban Fukuda Takeo japán miniszterelnök Carter amerikai elnök meghívá­sára március 21-én és 22-én tesz látogatást Wa­shingtonban. A kétnapos japán—amerikai csúcsta­lálkozóra szóló meghívást Walter Mondale amerikai alelnök adta át a japán kormányfőnek, akivel hétfőn délután megbeszé­lést folytatott. Nyugat-Európában tett körútja után az amerikai alelnök vasárnap Tokióba érkezett, hogy Carter el­nök megbízottjaként meg­beszéléseket folytasson a japán vezetőkkel. Mon­dale kedden utazik visz­­sza az Egyesült Államok­ba. (MTI) 100 millió aláírás Négyszázmillióan írták alá eddig a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a­ leszerelés megvalósítá­sát sürgető második stockholmi meghívást — jelentette be a Béke-vi­­lágtanács helsinki irodája.

Next