Népszava, 1977. február (105. évfolyam, 26-49. sz.)

1977-02-06 / 31. szám

10 NÉPSZAVA 197 7. február 6. FOROG A LEMEZ CINKEK „A szó elrepül, az írás meg­marad” — ez az ősrégi köz­mondás figyelmeztet minden­kit arra, hogy csak a papírra vetett gondolatok időtállóak. S ez valóban sok évszázadon át örökérvényű igazságnak látszott. Egészen a XIX. szá­zad második feléig, amikor a tudósok hosszú és kitartó mun­kájának eredményeként elér­hető közelségbe került a hang­­rögzítés. Az első használható készü­léket a sokoldalú amerikai fel­találó, Thomas Alva Edison készítette 1877-ben. Ez volt a fonográf. Lényege egy kézzel forgatott vízszintes henger, melynek palástját fémhártya (sztaniolpapír) borította. Ebbe karcolt egy fémlemezre erősí­tett, és a hangrezgéseknek megfelelően mozgó tű külön­böző mélységű barázdákat. Ké­sőbb a sztaniolpapírt viasszal helyettesítették. A fonográfnak gyenge volt a hangvisszaadása, egy hengerre csak nagyon rö­vid „műsor” fért, és nem is le­hetett sokszorosítani. 1887-ben készült el Berliner német technikus a találmá­nyával, melyet gramofonnak nevezett. Itt a hengert már egy vízszintes fémtányéron forgatott cinklemez helyettesí­tette, melybe a tű a lemez szé­létől a közepe felé csigavonal­szerű hangábrákat karcolt. A barázdák állandó mélységűek voljak, alakjuk a lemez .áíkjá­­batt változót);. A gramofon már jobb •fláhgrninőségét biz­tosított, és a lemezek mindkét oldalát lehetett használni. Tíz évvel később, 1897-ben, T. Johnson óraművel hajtott készüléket szerkesztett. Ez volt a tölcséres gramofon. A XX század elejétől a. tölcséres vál­tozatot fokozatosan kiszorítot­ta a szekrényesített forma. A rádió feltalálása tovább növelte a gramofonok népsze­rűségét. A húszas évektől kezdve többnyire egybeépítik a két szerkezetet. A hanghű­ség egyre tökéletesedik, de lé­nyegi előrehaladás sokáig nem történik. 1948-ban jelenik meg a mikrobarázdás lemez, mely­­lyel az addigi 3—5 perces mű­soridőt 20—25 percre lehetett emelni, oldalanként. Végül 1958-ban forgalomba kerültek a sztereó lemezjátszók, melyek már két átviteli csatornával működnek, s szinte tökéletes hangvisszaadásuk olyan hatást kelt, mintha a helyszínen ül­nénk. Szerkesztettek már négycsatornás — quadrofon — lemezjátszókat is (ezek hangja ség, hogy a szalag minősége az éve|< során romlik, függetlenül j attól, hogy használjuk-e vagy sem. A lemezek hanghüsége a sokszoros lejátszás követ­keztében gyengül. Különösen igaz ez a sztereó lemezekre. Már tízszeri lejátszás után is érezhető a magasabb hangok csökkenése, alapzaj-erősödés, esetleg pattogás is. Persze, a minőségromlás — mivel foko­zatos — nehezen észrevehető. De ha módunkban áli egy új lemezzel összehasonlítani, a különbség jól érzékelhető. Ezért akiknek éjjel-nappa! szóló zenegép kell, azoknak a magnetofont ajánljuk. Ha pe­dig valaki mindkét készülék­kel rendelkezik, érdemes a még új lemezt magnóra venni „hétköznapi használatra”. A lemezeket zárt helyben tá­roljuk., Függőlegesen helyez­zük el őket, ne egymásra, hi­szen így egy mozdulattal bár­melyik kivehető. A komoly le­mezgyűjtő mindig valamilyen rendszer szerint raktározza le­mezeit. Legcélszerűbb téma­kör szerint, külön rakva a pró­zai és a zenei felvételeket. Az előbhioket. tovább lehet cso­portosítaná aszerint, hogy ver­seket, meséket, színdarabrész­leteket vagy vidám jeleneteket hallhatunk rajta. Az utóbbia­kat könnyű és komoly zenére érdemes felosztani, s azokon belül tánczenére, népdalra, magyar nótára, dzsesszre, il­letve operára és szimfonikus zenére. Természetesen, akinek egy műfajból van sok lemeze, annak tovább kell rendszerez­nie korok, szerzők vagy elő­adók szerint. Tulajdonképpen bármelyiket választhatjuk ala­pul, lényeg, hogy rendszerezé­sük kőmiyen áttekinthető' le­gyen. és jól eligazodjunk, köz­tük. Ezt segíti, ha lemezgyűj­teményünkről katalógust is vezetünk. Szigeti András Oravariáció Csak egy kis ügyesség és idő szükséges ahhoz, hogy vek­keróránk külsejét — a rajz szerint — átalakítsuk. Furnérlemezből, esetleg ke­mény kartonpapírból vágjunk ki olyan alakzatot, amilyen formájú órát szeretnénk. Az­után ,a lapból a megfelelő he­lyen vágjunk ki akkora nyí­lást, amilyen nagyságú az óra. A kivágott lapot befesthet­jük, tapétával beragaszthat­juk; illetve a konyha, gyereke szoba, nyaraló hangulatához légjobban megfelelő mintázat­tal és színnel díszíthetjük. Természetesen több különféle lapot is készíthetünk, és így alkalmunk van — egy órából — számtalan megoldást ki­találni. (k. k.) A madarakat sok ember sze­reti. De már iényegesen keve­sebb azoknak a száma, akik is­merik is őket. és tesznek vala­mit érdekükben. Pedig-, — kü­lönösen télen —. nagyon rászo­rulnak a védelemre. A sok hasznos madár közül a cinkék téli „étkeztetéséhez* adunk néhány ötletet. Ezek a kis örökmozgó, vidám mada­rak nyáron is, télen is a ház körüli kertben élnek. A, gyü­mölcsfákra, védett helyre akasszuk ki az etetőket. Fon­tos, hogy szilárdan legyenek felszerelve, mert a cinkék fél­nek a mozgó edénytől. Az önetetöt olajos-, befőttes­­ü vegekből, vagy műanyag-' edényből készítsük eh Két részből áll, egyik az eíetőtar­­tály — ez az üveg vagy mű­anyag —. a másik a deszkából vagy konzervdobozból, készült etetőalj. Az üveget töltsük meg napraforgómagból, ocsú’oól és egyéb magvakból készült keve­rékkel, majd szájával lefelé fordítva akasszuk fel egy ágra úgy. hogy alatta kis távolságra ott legyen a fához rögzített etetőalj. Az üvegből mindig csak annyi mag huilik ki, amennyit a madarak felcsipe­getnek. Az üvegtartálynak nagy elő­nye az. hogy a cinkék már messziről észreveszik a benne levő magvakat, másrészt a ke­verék védett helyen van, eső vagy hó nem áztatja. Az etető­be kirakott eleség estére álta­lában elfogy. Ilyenkor ne tölt­sük fel újra, mert az éjjel hulld ónos eső vagy hó az etetőkbe hull és eifedi a magvakat. Falun gyakran használják madáretetésre a cserépből ké­szült csibeitatót. Ez is jó meg­oldás! Rögzítsük fára. vagy he­lyezzük földre, lehetőleg na­gyobb, koronájú fák alá, hogy a ragadozó maradak ne vegyék észre a cinkék csoportját, es azok az ágak között védelmet találjanak. Az etetők fára akasztása jóbb megoldás, mert földre téve macskák támadhat­ják meg a gyanútlanul lakmá­­rozó cinkéket. Van még más egyszerű mód­szer -a cinkék etetéséhez.. Üres konzervdobozokba tegyünk dióbelet, apró húsdarabokat, szalonnabőídarabokat, majd a dobozt töltsük fel a konyháról kikerülő hulladék’ zsírral. Az így megtöltött dobozok tartal­ma a hidegben gyorsan befagv, és zsinegre fűzve kiakaszthaték a faágakra az éhes cinkék nagy örömére. Nemcsak etetőkkel tudjuk a hasznos maradakat házunk tá­jára csalogatni, hanem mester­séges odúk felszerelésével is. Az odúk fából készüljenek és. ne műanyagból, mert a mada­rak az előbbit jobban szeretik, és szívesebben raknak bele fészket. Az odút a kert fáira vagy a házra is felszerelhetjük. A ház többszörös védelmet nyújt a fészkét féltő madár számára. Az eresz alá szerelt odúkat eső, szél. hó ném éri, az. etetőt a padlás ablakából minden különösebb nehézség nélkül fel tudjuk tölteni. Csi­­pegetés közben a madarak vé­dettek a szárnyas ragadozók­tól is és az időjárás viszontag­ságaitól is. Sclcndy Szabolcs GYERMEKEKNEK Kcrléss Baláss A nemes lelkű papagáj A lemezjátszó nyolcvan­­nyolcadszor is lejátszotta ugyanazt a lemezt, és lelkesen elkezdte elölről. — Elég volt! — kiáltott fel kétségbeesetten a papagáj. — Már betéve tudom! — Azért csak jobb az ere­deti! — állt meg egy pillanat­ra a lemezjátszó, és visszahe­lyezte karját a lemezre. Hányszor, de hányszor is­métlődött ez a vita naponta! Elképzelhetjük, mit érzett a papagáj, hogy reggeltől nap­estig ugyanazt a muzsikát kel­lett hallgatnia! így nem csoda, hogy egy napön elfogyott a tü­relme, s mikor este a lemez­játszó álomba merült, elcsente tőle a lemezt. Nem akart ő semmi rosszat; mivel műszakilag képzetlen madár volt. úgy hitte, az éne­ket bezárták a lemezbe, és a lemezjátszó ereszti ki-be, va­lamiféle ajtón keresztül. — Nos. én kiveszem innen a hangokat! Szélnek eresztem hogy még biztosabb legyen a dolgában, kapirgált is rajta egy keveset. Ám így sem ju­tott eredményre. Alaposan szemügyre vette a sok-sok keskeny barázdát, amit — véleménye szerint — a lemezjátszó karcolt a lemez­re. — Ejnye — csóválta rosz­­szailóan a fejét —, így bánni egy lemezzel. .. Csőrét gondosan végighúzta a barázdákon. — Hátha ez a módja — re­ménykedett. A durva papagáj­csőr nyomán éktelen csikor­gás, ropogás támadt. A papa­gáj fülelt. — Nem, ez nem a z a zaj — döntötte el végül. Hosszú ideig töprengett a papagáj, ide-oda topogva a le­mezen, elgondolkozva húzo­gatta karmait a barázdák kö­zött. S mikor belopódzott a szobába a hajnal, dolgavége­­zetlenül visszacsempészte a lemezt a lemezjátszóra. Reggel a lemezjátszó elha­tározta — mint minden reggel i —, hogy zeneszóvá] ébreszti a papagájt. A madár rémülten riadt fel. és döbbenten hall­gatta a lemezjátszó hangszó­rójából előtörő, rettenetes re­csegést-ropogást. — Ez rosszabb, mint a. régi dal! — gondolta a papagáj. A lemezjátszó zavartan le­játszott még néhány fordula­tot, aztán megállította a ko­rongot. — Hát ez borzasztó! — si­ránkozott. — Oda van a szép dalom! — Szegény lemezjátszó! — gondolta bűntudatosan a pa­pagáj, és így szólt fennhan­gon : — Érthetetlen ..., de ne bánkódj, eléneklem neked! — Ha tudod... — szipogta reménykedve a lemezjátszó. A papagáj megköszörülte a torkát, és rázendített. — Szép. szép... — sóhajtott elérzékenyülten a lemezjátszó. — De azért az eredeti csak jobb volt! — Majd még csiszolok raj­ta .. . — hagyta rí a papagáj, és folytatta a dalolást. A heveny felső lésúti J o megbetegedésekről már annyira élethű, hogy úgy halljuk, mintha a színpadon lennénk), de drágaságuk miatl még nem terjedtek el. A lemezjátszók háttérbe szo­rulását és lassú kimúlását so­kan jövendölték. Főleg a mag­netofon gyors elterjedését lát­va kondultak meg a. vészha­rangok. De a jósok tévedtek. A lemezbarátok tabora népe­sebb, mint valaha. Hiszen míg 1952-ben csak 305 ezer darab hanglemez került forgalomba hazánkban, 1960-ban 2 millió 270 ezer, 1970-ben 2 millió 837 ezer, 1975-ben pedig csaknem 3 és fél millió. Az ok kézen­fekvő; a lemezeken már kész állapotban található a kedvenc vers vagy zeneszám, mégpedig a legjobb minőségben, és szép, színes borítóban. Tehát, akik­nek nincs idejük vagy kedvük jó felvételeket készíteni, ért­hető, hogy a lemezjátszó mel­lett maradnak. A lemezjátszó kezelése nem igényel túl sok tudnivalót, de azért néhány jó tanácsot érde­mes megfogadni. Először is ne vásároljunk a szükségesnél drágább készülé­ket. Általános iskolás gyerme­künknek a jó bizonyítványért sok ezer forintos szuper szte­reó lemezjátszót venni nem­csak pedagógiailag helytelen, hanem felesleges is. Lemezját­szónknak könnyen hozzáférhető és lehetőleg állandó helyet ke­ressünk. (Ha sztereó, ne saj­náljuk a fáradságot a hang­szórók legmegfelelőbb kikere­sésére.) A lemezekkel óvatosan bánjunk, csak a szélüknél fog­juk őket, ne hagyjunk rajtuk ujjlenyomatokat. Lejátszás előtt állítsuk a készüléket a megfelelő fordulatszámra. Ez 33 és fél vagy 45. régebbi le­mezeknél 78 — percenként. Menet közben ne emeljük fel kézzel a tűt, mert megkar­colódhat a lemez, s a karcolá­sok helyen pattogó hangot ad. Ügyeljünk arra, hogy mind a tű, mind pedig a lemez por­mentes legyen. Sajnos, a lemezek, miközben a polietilénből készült védőta­sakokból kihúzzuk őket, a súr­lódás révén statikusan feltöl­tődnek, s így magukhoz vonz­zák a porrészecskéket. A meg­hallgatott lemezt azonnal te­gyük vissza a borítójába. Ezzel elkerüljük a lemezek össze­­cserélését is. A magnószalag és a hangle­mez között az egyik fő különb-A változékony, hűvös, csa­padékos időjárás beköszönté­­vél megemelkedik a hűléses megbetegedések száma. Jár­műveken, munkahelyeken- ta­lálkozunk köhögő, prüszkölő emberekkel. A régi plakát, melynek szövege „Zsebkendő­be köhögj, tüsszents!", ismét emlékezetünkbe idézi, mit is kellene tenni — egymásért — elemi egészségügyi követel­ményként. Mi okozza a meg­betegedéseket, melyek a leg­főbb tünetek? Ezekre a kér­désekre próbálunk válaszolni a következő sorokban. Mindenekelőtt el kell külö­níteni a náthát az influenzd­­bníegségtöl. Nem azonos meg­betegedések! Közös csupán annyi, hogy mindkettőt vírus okozza. De nem azonos a kór­okozó vírus, valamint a beteg­ség tünete. Később részlete­zem külön-külön mindkettőt. A nátha kórokozója vírus, melyet az orvosi szaknyelv rhinovisunak nevez. Ezek kis élőlények, melyek szerkeze­tükben igen változatosak, s e tulajdonságukból adódik, hogy mindig újabb és újabb meg­betegedést idéznek elő. A be­tegség lezajlását ellenanyag­­termelés követi, minek követ­keztében az adott vírustípussal szemben immunitás fejlődik ki. Miután az ellenanyag faj­lagos. más vírussal szemben nincs immunitás. Ezért lehet­séges. hogy egy ember mindig újabb és újabb vírusnak esik áldozatul, s fogyasztja a zseb­kendőket szorgosan. Életünk folyamán több, mint száz ví­russal találkozunk, melyek mind a náthamegbetegedés tü­neteit okozzák. A kórokozón kívül természetesen vannak a betegségre egyénileg hajlamo­sító tényezők.' ezeít: fúl'száraz vágy .túl hideg levegő, poros, fürtös levegő, az edzés’ és sza­bad levegőn való tartózkodás hiánya, allergia, anyagcsere­betegségek, anatómiai rendel­lenességek : oirsövényferdülés, garat-mandula túltengés. Be­vezető tünetek: rossz közérzet, fejfájás, mely 1—2 napig tart, s. követi ezt az orr nyálkahár­tyáiénak heveny gyulladása. Kezdetben bőséges, vízszerű váladékozás. majd 4—5 nap I múlva a váladék sűrűbbé vá­lik. \ betegség nem szükség­szerűen iár- lázzal. Amennyi­ben nincs szövődmény. 1—2 hét alatt spontán gyógyul. Szövődményként az orr mel­lét-üregeinek — arcüreg, hom­lok ü'-eg — gyulladása léphet fel. Ferde orrsövény következ­­téuen az üregek kiürülése gá­tolt. bennük a váladék pang. másodlagosan baktériumokkal fertőződhet. Ez kínzó fejfájás­sal — mely az érintett oldalra lokalizálódik —. es.etleg láz.z.al jár. Ennek gyógyítása fájda­lomcsillapítás. láz.csillapítás, az érintett üreg kívülről való melegítése, vagy, lia á folya­mat makacs, szakorvosi ellá­tás szükséges. Másik szövődményként a heveny középfülgyulladás sze­repel. Ezzel minden esetben , orvoshoz kell fordulni! A náthának specifikus gyógyszere nincs, esetleg meg lehet előzni a kezdeti tünetek; orrszárazság, tompa fejfájás esetén bőséges, meleg folya­dék Fogyasztással. A kialakult betegségnél csak a tünetek enyhítéséről lehet szó, ponto­sabban: láz esetén otthoni gyógykezelés. lázcsillapítás, bőséges folyadékfogyasztás, orresepp előírt adagolása. A be­tegség 1—2 hét alatt lezajlik. A nátha mellett a nedves, hideg téli időszak gyakori megbetegedésé a garatgy.ulla­­tíás. valamint a garatüregben levő mandulák gyulladása. Az előzőekben részletesebben tár- I rglt náthabetegség vírusa okozta kór lehetőséget nyújt egyéb, nem vírusos, hanem bakteriális eredetű megbete­gedés kialakulásához. A heveny garatgyulladást gevnvkeltö baktériumok okoz­zák. Amennyiben a garat' nyálkahártyáján kívül, bizo-j nyes szövetei is megbetegsze­nek, mandulagvullaciás fejlő­dik ki. Ez a hurutos tüneteken kívül rossz közérzettel és hi­degrázással, láz mellett nye- I kapná a dallamot, hiszen any­­nyira szereti... Talán még hálás is lesz nekem, és tekin­tettel lesz rám. Ügy van, ezt kell tennem! Nekilátott megkeresni a le­mez ajtaját: vagy a titkos ru­gót, reteszt, mert madáreszébe nem fért több lehetőség, mint ahogy a szekrényt nyitják­valamennyit, és soha többé nem fognak kínozni! — Ámbár1, az nem lesz jó... Ügy lenne az igazi, hogyha néhány napra el tudnám dug­csukják. Ám hasztalan forgat­ta a lemezt erre-arra: minde­nütt egyforma volt. — Rájövök a nyitjára! — biztatta magát. Csőrével vé­gig kopog tatta a lemezt, és ni valahová . . . no, nem a le­mezt; azért szörnyű patáliát csapna a lemezjátszó, csak a benne levő hangokat. A lemez­játszó nem is gyanítaná, mi történt, idővel pedig vissza­léskor jelentkező fájdalommal, esetleg fülbe sugárzó szúró ér­zéssel jár. Minden esetben or­voshoz kell .fordulni! A heveny felső légúti hurut­hoz társul rendszerint a gége gyulladása is. Fő, tünete a re­kedtség. Nem lehet elválasz­tani élesen a kísérő hörghurut tünettől, a köhögéstől, mely kezdetben száraz köhögés, majd később váladékürüléssel is jár. A társuló légcsőhurut következtében kínzó, a mell­kas elülső részére összpontosult fájdalomról is panaszkodhat a beteg, ez a fájdalom köhögés­kor fokozódik. Gyógykezelése langyos gőzzel való inhalálás, köptetők adása, megfelelő an­ti biotikus kezelés. Ezeket az orvos előírása szerint kell vé­gezni. A heveny hörghurut hajla­mosító tényezői között az előb­biekben említetteken kívül még az izgató gőzök és gázok, valamint a dohányzás szere­pel. 'Kórokozója vírus, illetve betegség által gyöngített véde­kező rendszerben a kórokozó baktériumok elszaporodása. A betegség kb. két hét alatt, gyó­gyul. igen fontos tudni, hogy a lázas szak alatt az ágynyu­galom elengedhetetlen. A fenti betegségeknek — mint a bevezetőben említettem — aktualitást az évszak ad. Ilyenkor kevesebb természetes vitaminhoz jut a szervezet, mely a betegségek legyőzésé­hez. az ellenálláshoz elenged­hetetlen tényező. Ezért szük­séges a mostohább gyümölcs­­zöldség ellátáskor is pótolni a hiányzó vitamint, melyet a cit­rom. narancs, tél közepéig az alma csipkebogyó nyújt. A? influenzát. is vírusok okozzák, járványosán . fordul elő. ezek a járványok egyes földrészek lakosait érintik. El­sősorban a gyengébb ellenálló­­képességű kisgyermekek, vala­mint az idősek a veszélyezte­tettek. Vezető tünetei: a kínzó izom- és ízületi fájdalmak, láz, mely 39—40 Celsius-fokig is felmegy, néhány napig tarta­nak, majd a heveny garat- és légcsőhurut tünetei alakulnak ki. Minden esetben azonnal or­voshoz kell fordulni, s az ágy­­nyugalmat megtartani. A gyógykezelést az orvosra kell bízni. Specifikus gyógyszerrel sainos még nem rendelkezünk; az influenza-védőoltások csak egy adott influenzavírussal szemben nyújtanak védettsé­get. s nem biztos, hogy az a vírus a megbetegítő az aktuá­lis járványban. Ismételten felhívjuk a fi­gyelmet a megelőzés fontossá­gára, hangsúlyozzuk a szabad levegőn való tartózkódás fon­tosságát, valamint a dohány­zás hajlamosító szerepét, s nem utolsósorban a helyes, vi­tamindús táplálkozást! Dr. G. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék