Népszava, 1977. május (105. évfolyam, 101-126. sz.)
1977-05-01 / 101. szám
1977. május 1. Miért kiváló? A megerősödött óriás A rohamos növekedés korszaka egyelőre lezárult. A legelső, a milliótonnás desztilláló üzem ma már szinte eltörpül a többi között, hiszen ott van, nem messze, a kétmilliós meg a hárommilliós, amelyik tulajdonképpen három és fél millió tonna olaj feldolgozására is képes. A százhalombattai óriás — a Dunai Kőolajipari Vállalat — üzemeit még autóval is soká tart körbejárni. Nem hiába: a hazánkban évente feldolgozott 10 millió tonna kőolaj 80 százalékából itt lesz benzin, gázolaj és sok más, a világpiacon is keresett termék. Méreteit tekintve, a gyár eljutott a csúcsra. S az óriásnak most erősödnie, izmosodnia kell. A hatékonyság növelése volt a múlt esztendő egyik alapvető célkitűzése is. — A DKV—II. átadásával tavaly százhúsz új munkahely keletkezett — magyarázza Petruska Miklós. — Mi azonban a létszám csökkentésére törekedtünk, és így aztán belső átcsoportosítással biztosítottuk az új üzemek munkaerő-szükségletét. Az ilyesmi, persze, sohasem könnyű. De a körültekintő szervezés feltárta a tartalékokat. A tartálypark műszerezése például lehetővé tette a tartálymérői munkakörök megszüntetését. Több munkakört összevontak. Korábban a szállítást végző gépkocsivezetőkkel külön mintázó, termelés-ellenőrző dolgozó is utazott. Erre sincs többé szükség, hiszen a gépkocsivezetők maguk is el tudják látni ezt a feladatot. Az üzemlakatosokat kihelyezett műhelyekbe vonták össze, ezzel nagymértékben javult a kar A törzsgárda — A többletet elsősorban a kedvezőtlen körülmények között dolgozók, a nehéz fizikai munkát végzők kapták — állapítja meg Götzinger István, a vszb szervező titkára. — Így sikerült megállítanunk a legjobb munkások elvándorlását, meg tudtuk erősíteni a törzsgárdát. — Ahol csak lehetett, bevezettük a teljesítményhez kötött bérezést — veszi át ismét a szót Petruska Miklós. — Növekedett a darabbéres, és a célfeladatok elvégzéséhez kötött mozgóbérrel ösztönzött dolgozók aránya. Tavaly elkészült a DKV—iI. A kiemelt nagyberuházás gyorsítása fényesen sikerült: az új termelőüzemek, a tartályok, a környezetvédelmi létesítmények némelyike egy-két hónappal, sőt egy esztendővel is az eredeti határidő előtt kezdte meg működését. — Most már a DKV— III. megvalósítása a feladatunk — mondja Petruska Miklós, a termékforgalmi főosztály vezetője. — Ez kiemelt vállalati beruházás. Célja a termékszerkezet javítása, a technológia korszerűsítése és az élőmunka-megtakarításban tartó munka hatékonysága is. — A bérfejlesztési keretek elosztásakor az egyes üzemrészek, osztályok számára nem a tényleges, hanem a kívánatos létszám alapján osztottuk ki a pénzt — mondja a főosztályvezető. — Ezzel is a vállalaton belüli egészséges munkaerőmozgást akartuk ösztönözni A hatékonyság növelésének rendelték alá az egész bérpolitikát. És volt is miből. Eredetileg alig több mint 4,4 százalékos bérfejlesztéssel számolhattak, az is csak májusban lett végleges. De a hatékonyság növelésére tett intézkedésekkel a Nehézipari Minisztérium pályázatán 1,4 millió forint bérpreferenciát nyert el a vállalat. A kedvező piaci lehetőségek kihasználásáért, a kiváló termékminőségért, a DKV III. próbaüzemeltetése alatt gyártott exportálható termékekért aztán további 2,3 millió forintnyi bérpreferenciában részesült a százhalombattai kollektíva. A bérszínvonal vésői 8,8 százalékkal növekedett kezdeményez A hatékonyság növelésében, persze, sokat segített a vállalat saját számítógépe kínálta lehetőségek fokozott kihasználása is. Számítógépre vitték többek között a bérelszámolást, a termékforgalmi nyilvántartásokat, a fogyóeszköz-nyilvántartást és a termelésirányítás rövid távú programját is. — De a legnagyobb jelentőségű műszaki és szervezési eredményünk talán a karbantartási ciklus egy évről két évre való növelése volt — mutat rá Petruska Miklós. — Azelőtt minden berendezésünket évente le kellett állítani. A termeléskiesés és a karbantartás meglehetősen sokba került. Rengeteg műszaki és szervezési intézkedés tette lehetővé a ciklus meghosszabbítását, s ennek az eredménye tavaly több tízmillió forint volt. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál sikerült a munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalmat is a vállalati célok megvalósításának szolgálatába állítani. Részletes intézkedési terv, cselekvési program készült, a pártszervezetek, a szakszervezet és a KISZ is ennek valóra váltására mozgósították a dolgozókat. — Kialakult egy olyan kollektíva, amely javaslataival, kezdeményezésével valóban előre viszi a vállalatot — mondja Straszszer Gáspár, munkaversenytitkár. — Lényegében az egész törzsgárdát a 176 szocialista brigádot ide sorolhatom. Intenzív szakaszban A brigádok hívták fel a figyelmet arra, hogy az egyik tároló üzemben a korábbi nyolc hőcserélő helyett kettő is elegendő. Egy hőcserélő ára mintegy 100 ezer forint. A Ságvári Endre szocialista brigád által javasolt technológiai módosítás tette lehetővé az oldószeres paraffínmentesítő problémáinak megoldását, s ez módot adott a kenőolajgyártás növelésére, a vállalat tőkés exportjának bővítésére is. — A tervezett 750 millióval szemben több mint 1,2 milliárd forint volt a tavalyi tőkés exportunk — mondja Petruska Miklós. Ráadásul az importmegtakarításban is jelentős eredményeket ért el a százhalombattai gyár. — A szocialista brigádok kezdeményezték az energiaár-mozgalmat — mondja Götzinger István. — Nagyon sok újítással segítették céljaink elérését. A vállalat nyeresége végül is alaposan felül,múlta a tervezett 930 millió forintot, csaknem 1 milliárd 150 millió forintot mondhat magáénak a DKV kollektívája. A rohamos növekedés korszaka egyelőre befejeződött. A DKV az intenzív fejlődés szakaszába lépett. Erősödik, izmosodik a százhalombattai óriás. És az itteni kollektíva éppen ezért bizonyult méltónak a Kiváló Vállalat kitüntetésre. Franck Tibor Bérpreferencia mini pályadíj Hajnali fényben a DKV üzemei (MTI Fotó) NÉPSZAVA. .1 kamuiitás a Szuktanács vijijiiíivs hu/masitíu Az üzemi demokrácia egyes A szocialista állami vállalatok vezetésében mindig nagy szerepet játszott a munkások, dolgozók részvétele, amely közvetlenül vagy közvetett formában érvényesül. A fejlett szocialista társadalom építésének sarkköve, hogy e részvétel tartalmilag és formailag is jobban alkalmazkodjék az erősödő szocialista demokrácia mai és holnapi igényeihez. A demokrácia tömegbázisa folyamatosan erősödjék. Ebben , a kérdésben hozott együttes határozatot a Minisztertanács és a SZOT elnöksége. Ezt a döntést csaknem kétéves kísérlet előzte meg, amely választ adott arra, hogy a korszerű szocialista termelési és társadalmi viszonyok keretében, az üzemi demokrácia továbbfejlesztését célszerűen szolgáló forma, a szakszervezeti bizalmiak (bizalmi küldöttek, főbizalmiak) testülete. 1élt* ményok — pil t*n vélemény*’k Miről van itt szó? Arról, hogy e fórum létrehozásával lényegi változás következik be az üzemi demokrácia — mint a szocialista demokrácia szerves részének — tartalmi, társadalmi fejlesztésében. Azáltal, hogy egy-egy bizalmi saját csoportjának véleményével — annak képviseletével — vesz részt a bizalmi testület és a vállalati szakszervezeti tanács (szakszervezeti bizottság) együttes ülésén, e fórum mintegy átfogja az egész vállalat, az egész üzem szervezett dolgozóit. Ahol tehát szintó minden munkás, dolgozó ember véleményének, észrevételének, javaslatának ismeretében lehet dönteni, állást foglalni a napirenden szereplő gazdálkodási, termelési, elosztási, érdekvédelmi kérdésekben. Ugyanis a bizalmiak, főbizalmiak kifejtendő állásponttal, javaslatokkal mennek a tanácskozásra, megbízóik véleményét mondják el és a kialakult döntést, állásfoglalást visszaviszik a csoportba, tájékoztatják megbízóikat, így tehát a véleménycsere és véleményáramlás valóságos csatornái kiszélesednek. Ez a gyakorlat az üzemi demokrácia lényegét érinti: minőségi változást eredményez. A munkásokat, dolgozókat érdemi módon viszi közelebb a kollektív döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő valóságos kérdésekhez. S ezáltal részvételük a vezetésben számukra is érzékelhetőbbé válik. És jobban, alaposabban megismerkednek gazdaságunk, társadalmunk lényeges kérdéseivel és természetesen problémáival is. Mindemellett a termelési tanácskozásoknak, a szocialista brigádok és brigádvezetők tanácskozásainak, mint az üzemi demokrácia alapvető fórumainak tartalmi továbbfejlesztése továbbra is fontos feladat. A vállalati munkásgyűlések a nők, fiatalok, a dolgozók különböző rétegeinek érdekében tartott tanácskozások szerepe, jelentősége változatlan. A közös határozat és az erre épített működési irányelvek — amelyet a SZOT elnöksége ad közre — nemcsak összefoglalják az üzemi demokrácia intézményrendszerét, hanem körülírják a jog- és hatásköröket, és útmutatást adnak a gyakorlati működéshez. ils iitsemi purtsavi vernetek Fölmerülnek olyan elvi kérdések, amelyek ugyan tisztázottak és közismertek, de most a jobb megértés érdekében néhányról szükséges említést tenni. A szocialista demokrácia vezető ereje a párt. A vállalatokban, üzemekben a pártszervezetek vezetésével, bátor ösztönzésével fejlődik az a széles körű tudatos demokrácia, amely átfogja az üzem, üzemrész, műhely stb. egész működését. Központi iránymutatás alapján a pártszervezetek önállóan dolgozzák ki az adottságokhoz sajátosan illeszkedő helyi politikai elgondolásokat, tennivalókat és a megvalósítás menetét, módszerét is. Elősegítik a szakszervezetek sokoldalú, széles körű munkáját, a vállalat vezetésénél, és a szakszervezeti szerveknek az egészséges, elvi alapon átló együttműködését. Határozott tevékenységet fejtenek ki a formális mozgalmi, igazgatási, irányítási elemek háttérbe szorításában és leküzdésében. Fontos szerepet töltenek be abban is, hogy a fejlődéssel járó új vonások a párttagság körében megértésre és támogatásra találjanak és elősegítik azt, hogy boldogulásunkat fékező régebbi beidegződések hatása csökkenjen, megszűnjön, s az üzemi demokrácia új vonásai minél szélesebb körben és eredményesebben érvényesüljenek. Ezáltal növelik a párt politikájénak megvalósítását segítő tömegbázist azon a helyen, ahol dolgoznak. Tovább bővült s növekedett a szakszervezetek jogköre és felelőssége, hiszen a közös határozat alapján az üzemi demokrácia fejlődése jórészt a szakszervezetek keretében megy végbe. Az üzemi szakszervezetek jog- és hatásköre tisztázott, hasonlóképpen a választott üzemi szerveké is (vszt, szb) összhangban a bizalmi testület működésével. Ezzel összefüggésben nem marad fél ie érthetőség abban sem, hogy miyen kérdések hol, melyik fórumon kerülnek napirendre, illetve döntésre, véleményezésre stb. De ahhoz, hogy az üzemi demokrácia szakszervezeti keretek között is fejlődjön, az alapot a szakszervezeti demokrácia adta. Ezért is kapott és kap azért inkább külön hangsúlyt ez a kérdés. Voltaképpen a bizalmi jog- és hatáskörének korábbi kibővítése a szakszervezeti demokrácia érdemi fejlesztésének egyik legfontosabb vonása. Az elmúlt időszak tapasztalatai igazolják — nagyon sokoldalúan igazolják —, hogy a bizalmiak megnövelt hatásköre szükséges ahhoz, hogy a bizalmi testületek eredményesen működjenek. Persze az ágazati, iparági szakszervezetek és az ágazati minisztériumok összehangolt segítő munkája szükséges ahhoz, hogy a bizalmi és a partner gazdasági vezető jól együttműködjék. S itt nemcsak a jog- és hatáskörök „fenti" bővítéséről van szó, annak érdekében, hogy a művezetőnek, üzemvezetőnek módja legyen érdemi döntésekre, hanem a munka- és üzemszervezésben kell előrébb jutni, mert a normális munkalehetőség és munkakapcsolat a zavartalan termelésen nyugszik. Szsftssaotttól ifi ecseten — folelossóg A közös határozat — és a működési irányelvek — figyelmet fordít az üzemi demokrácia és az egyszemélyi vezetés és felelősség értelmezésére és gyakorlatára. Idézem a Szaktanács elnökségének említett irányelvéből: „A szocialista vezetés egyik alapkövetelménye a vezetői tevékenység és az üzemi demokrácia összhangja. Az üzemi demokráciával úgy kell számolni, mint a szocialista gazdaság lényeges és állandóan ható tényezőjével. Ez a követelmény magában foglalja a dolgozók részvételét a munkájukat, élet- és munkakörülményeiket alapvetően érintő kérdések eldöntésében, a kollektíváknak történő rendszeres beszámolást a gazdálkodásról, a termelést gátló problémák feltárását, a tervekhez, a fejlesztési elképzelésekhez a véleménykérést, a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak felelős kezelését, az üzemi demokratikus fórumok működési feltételeinek biztosítását, érdemi közreműködést a kollektíva állásfoglalásának kialakításában, majd az állásfoglalás tiszteletben tartását, illetve érvényesítését. A szakszervezeti vezető testületek támasszanak igényt arra, hogy a vállalatok döntési rendszerükbe építsék be az üzemi demokráciát, továbbá, hogy a vezetők tevékenységéért nemcsak a felügyeleti szervezetüknek, hanem saját kollektívájuknak is felelősséggel tartoznak. .4 dolgozó kollektíva, a munkahelyi tanácskozások és a közieleti fórumok az enyszemélyi vezetés r1- jét elsősorban a tátrai erősítik, hogy a'-li’an és fel"lössénnel pitkorolják az üzemi demokratám s ionokat Ümiényeztetik a különböző érdekeket boon finnelembe veszik a ninnohh közösségek érde,*nek. elsnhbsénét A ionokat, eninitt értelmezik a kötelissénekkel. Ohm n üzemi l.özvélemémi. illetve m.anntartás'nrmn niffilártossá válásnn törekednek. a meló tárVonnair, a rendet. a fe.nyelm.et. a haték'onyabh munkát meg követelő vezetőket, emelőik kellően érzékeli, hnnn mikor van helye a vitának és mikor azemelmezett végrehajtásnak. A társadalmi és gazdasági feladatok sikeres megvalósítására széles körű munkakezdeményezéseket bontakoztat ki (a munkaverseny, a szocialista briádmozgalom, az újítómozgalom keretében." Jól érzékelhető, hogy az üzemi demokrácia erősödése segíti az egyszemélyi felelős vezetést és egyben olyan helyzet megteremtésére irányul, hogy a rendet, fegyelmet biztosító, a folyamatos termelést szolgáló intézkedések gyakorlati végrehajtását megkövetelő vezetőnek, becsülete és tekintélye legyen. Ugyanakkor világossá válik az is, frigy a vezető munkáiénak ellása nemcsak a főhatóságok megítélésétől, hanem az általa irányított közösségtől is függ. A korrekt, energikus, jó adottságokkal rendelkező vezetőképes embernek, aki az üzemi demokrácia intézményrendszerén keresztül végzi a dolgát — segítője és támasza is a szakszervezeti mozgalom. Ez a szakszervezeteknek az elvi és gyakorlati munkára vonatkozó, félreérthetetlen álláspontja. .. itt rítt ti tényenek Az üzemi demokrácia fejlődését természetesen nem lehet különválasztani, elvonatkoztatni a tudati tényezőktől. A szakszervezetek nevelő munkája és az üzemi demokrácia között is lényeges összefüggések húzódnak meg. A szakszervezeti csoportok üzemi termelési, társadalmi érdeklődésének foka, köre és közösségi fogékonysága a csoportok személyi összetétele mellett — tudati, politikai felkészültségüktől függ. Ennélfogva a szakszervezetek nevelő munkájának bővítése, hatásának elmélyítése egyben segítője és emelője is az üzemi demokráciának. Az utóbbi évben a Szaktanács ülésén két ízben szerepelt elméleti, neveléspolitikai téma, mintegy jelezve: a bizalmiak jog- és hatáskörének bővítése, a tudati viszonyok formálása és — most — az üzemi demokrácia továbbfejlesztése egy csokornak a virágai, amelyből egynek-egynek a hiánya megcsonkítaná a csokrot, amely ezáltal elveszítené értékét, szépségét. Értelemszerűen érvényes ez ágazatra, vállalatra, műhelyre egyaránt. A következő hetekben az ágazati miniszterek és az ágazati szakszervezetek elkészítik közös elgondolásaikat az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének gyakorlati kérdéseiről. A bevezetés kiterjed az ipar, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem és a mezőgazdaság állami szektorára. Kétlépcsős megoldással: ez évben az üzemek felénél és 1978-ban a másik felénél. Ezzel folytatódik — magasabb igénynyel, minőségben más jelleggel — az a szocialista társadalmi fejlődés, amelyben megérlelődik a kommunista önkormányzat. Ebbe az irányba teendő lépéseink újabb százezrek számára nyitnak utat a közösségi cselekvéshez. Növekszik bennük a tulajdonosi tudat és felelősség érzése. Évről évre jobban osztoznak a szocialista haza közös örömében és gondjaiban is. SIKLÓS JÁNOS