Népszava, 1977. június (105. évfolyam, 127-152. sz.)

1977-06-01 / 127. szám

h /v ✓I ac0 Leonyid Brezsnyev június 20-án utazik Franciaországba Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a francia köztársasági elnök meghívására június 20—22. között hiva­talos látogatást tesz Franciaországban. (TASZSZ) Az angolai államfő a puccsisták letartóztatásáról Afrostinho Neto angolai államfő újabb rádióbe­szédet mondott, s beje­lentette, hogy a múlt hé­ten meghiúsított puccs­kísérletben való részvétel miatt letartóztatták Joao Caetanót, az MPLA köz­ponti bizottsága politikai bizottságának tagját, a Népi Felszabadító Fegy­veres Erők (FAPLA) ve­zérkari főnökének helyet­tesét. Közölte, hogy eddig csupán a fővárosban száz személyt vettek őrizetbe az államcsínykísérlet részvevői közül. Vidéken is voltak letartóztatások. Az összeesküvésbe bele­keveredett a FAPLA né­hány tartományi vezető­je, valamint a szakszer­vezetek és az országos if­júsági szervezet több tisztségviselője. Az elnök felszólította az ország la­kosságát, hogy nyújtson aktív támogatást a fel­forgató elemek üldözésé­hez. Végül megerősítette, hogy Angola minden esz­közzel meg fogja védeni a szocialista országokhoz fűződő szoros barátságát. Az AFP francia hír­­ügynökség jelentése sze­rint az angolai hatóságok felszólították az ország­ban tartózkodó külföldi újságírókat, hogy a to­vábbiakban csak a rádió­ban, a televízióban s a központi lapokban el­hangzó hivatalos infor­mációkat közöljenek az országban zajló esemé­nyekről. Rádióbeszédében Agos­­tinho Neto egyébként ha­tározottan elutasította a nyugati propagandának azt a hazug állítását, hogy az Angolában tar­tózkodó kubaiak részt vesznek a puccsisták el­leni megtorlásokban. Le­szögezte, hogy az állam­csínykísérlet végrehajtói ellen hozott intézkedések­ben a kubaiak nem vet­tek és ma sem vesznek részt Hazugságnak minősí­tette néhány külföldi rá­dióadónak azt az állítá­sát is, hogy az angolai vezetés egyre inkább alá­rendeli magát a Szovjet­uniónak. Megállapította: „A szovjet elvtársak sem­miféle módon sem vesz­nek részt a nálunk zajló eseményekben. A szocia­lista országokkal folyta­tott politikai és gazdasági együttműködésünk ragyo­góan fejlődik. Kapcsola­taink kérdésének bármi­féle provokatív jellegű felvetése csupán azt a célt szolgálja, hogy elvá­lassza egymástól Angolát és a szocialista országo­kat Közösségek gyarapodásaE­gy hónap alatt három új óvodával gazdago­dik Budapest XVII. kerülete ... Újabb ipari üzemek épülnek az ország 12 iparfejlesztés­re kijelölt kisvárosában és városiasodó települé­sében ... Sok ilyen rövid hír ad számot sorra-rendre a helyi jellegű eseményekről, s a hírekben hely­szűke miatt a legtöbbször nem teheti hozzá a megfogalmazójuk, hogy a főváros huszonkét ke­rülete közül például a XVII. kerületben volt ko­rábban a legkevesebb az óvoda. Mint ahogy an­nak részletezésére sincs mindig mód, mit jelent például Sárospataknak egy új üzem. Ám ha az ilyen „helyi” jellegű híreket csokor­ba kötjük, világosan kirajzolódik a sok évtizede tartó folyamat. Röviden kiegyenlítődésnek is ne­vezhetjük. Vagy mondhatnánk így is: egy-egy fa­lusias arculatú kerület közelebb került a fővárosi színvonalhoz. S a szemünk előtt zajlik le a ko­rábban elmaradottabb országrészek felemelke­dése. Talán minden statisztikánál többet mond az a tény, hogy Magyarországnak már nincs régi ér­telemben vett agrármegyéje. Néhány éve ugyanis Szabolcsban is az ipar javára billent át a mérleg nyelve. Ez azért is nagy szó, mert nem könnyű Szabolcsban több értéket adni a mezőgazdaság­nál. Hiszen az ország alma-, burgonya- és do­hánytermelésének tekintélyes része ma is ebből az egyetlen megyéből származik. A kiegyenlítődésre vall az is, hogy az orszá­gunk legtöbb településén, fejlesztésüket tekintve a minőségi tényezők kerültek előtérbe. A tíz-húsz éve telepített kisüzemek összevonása, korszerűsí­tése, a munkakörülmények javítása folyik pél­dául Békésben és Tolna megyében. S a kiegyen­lítődés nem korlátozódik csak az iparra. Az ille­tékes szakemberek azt is nyilvántartják például, melyik megyében mennyi az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma, a párt és a kormány tuda­tos területfejlesztési politikájához híven ott épül előbb új kórház, ahol ma még kevesebb van. Gondosan törekednek arra is a területfejlesz­tés szakemberei, hogy csökkenjen Budapest aránytalan szellemi túlsúlya. Ezt fémjelzi­­például Győr még épülő, de már működő új főiskolája, vagy pedig az a tény, hogy már több városunk­ban serénykednek akadémiai bizottságok, élükön ismert akadémikusokkal. S ami ugyancsak a szel­lemi élet decentralizációjához tartozik: több or­szágos hatáskörű tröszt települt vidékre — a Ma­gyar Állami Szénbányák például Tatabányára. A felemelkedés talán leglátványosabb tanújele, hogy ma már mintegy 800 ezren élnek az or­szág öt vidéki nagyvárosában. Ezekben a centrumokban a nehézipartól az egyetemi város­részig már szinte minden megtalálható. Aki ott él, az bízvást elmondhatja, hogy az élet teljessége veszi őt körül. Akármiről is legyen szó — tanu­lásról, pályaválasztásról, művelődésről és szóra­kozásról — gazdag lehetőségek nyíltak meg előtte. A településfejlesztés, az egyenletességre törek­vő programok fokozatos helyi megvalósulása, végső soron minden lakóhelyre hatással van. Jut­tat az előnyökből — és tennivalókból is — a leg­kisebb közösségeknek is. Magyar László Szovjet-magyar együttműködés Száznyolcvanezer Lada gépkocsi érkezik öt év alatt Öt magyar gyár vesz részt a kooperációban Lada-találkozó Veszprémben Hazánkban egyetlen gépkocsitípus sem örvend olyan népszerűségnek, mint a körülbelül egy éve Lada márkafelirattal ellá­tott, de ma is Zsiguli né­ven emlegetett gépkocsi. A típuscsalád — VÁZ 2101-es jelzésű — próba­­kocsija 1971 februárjában érkezett a MERKUR cse­peli telepére, s 1975. már­cius 4-én ünnepélyes ke­retek között átadták a százezredik járművet. A szemléltető tények, adatok a június 5-i IV. Lada márkatalálkozót megelőző sajtótájékozta­tón hangzottak el kedden a szovjet kereskedelmi kirendeltségen, ahol meg­jelentek a Lada kooperá­cióban részt vevő magyar ipar- és kereskedelmi vál­lalatok vezérigazgatói, il­letve igazgatói is. D. J. Sevcsenko, a Szovjetunió kereskedelmi kirendeltségének vezetője elöljáróban arról tájékoz­tatott,­ hogy a szovjet­­magyar kereskedelemben a gépek és berendezések területén a gépkocsik fog­lalják el az első helyet. Részesedésük — tartalék­­alkatrészekkel, járulékos berendezésekkel, gyárt­­mányokkal együtt — ösz­­szességében eléri a gépek és berendezések szállítá­sának 40 százalékát. Az Avtoexport Össz-szövet­­ségi Egyesülés a MO­­GÜRT tevékeny közremű­ködésével az utóbbi év­tizedben mintegy 265 ezer személygépkocsit, közülük 156 ezer Zsiguli—Ladát — szállított Magyaror­szágra. Az idén 30 ezer, az ötödik ötéves terv idő­szakában összesen 180 ezer Lada érkezik az or­szágba. A szovjet kereskedelmi kirendeltség vezetője hangsúlyozta: a Lada népszerűsége nem kis részben annak is köszön­hető, hogy folyamatosan biztosítják a szükséges tartalékalkatrészt, s az AFIT és az AUTÓKER karbantartó és javítóüze­meiben jól megszervezték a gépkocsik műszaki gon­dozását. A Bakony Művek, az Elzett, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a VIDEOTON és az Egye­sült Izzó kiváló minőségű járulékos berendezéseket­ szállít — kellő időben —, a Volga Autógyárba. A közreműködő válla­latok képviseletében — kimondatlanul — Sós Gyula, a Bakony Művek vezérigazgatója érzékel­tette a magyar—szovjet járműipar kooperációs kapcsolatában évek óta kiemelkedő szerepet ját­szó Lada-együttműködés jelentőségét. Közismert, hogy a kooperációs szállí­tásokban öt magyar ipar­­vállalat 19 termékkel vesz részt. A Bakony Művek például kormányzáras gyújtáskapcsolót, gyújtás­elosztót, komplett ablak­törlőt, ablaktörlő lapátot és kürtpárt; az Elzett Mű­vek autózárat és kilincset; az MMG Automatika Mű­vek komplett műszerfalat, gumiabroncs nyomásmé­rőt, a VIDEOTON autórá­diót, az Egyesült Izzó fényszóró izzót szállít, évente háromszáz-, illet­ve négyszázezer garnitú­rát fajtánként. A tartozé­kokért cserébe az ötödik ötéves terv időszakában évente mintegy 15 ezer Lada gépkocsit kapunk a Szovjetunióból, a koope­ráció keretében, ami azt jelenti, hogy csaknem minden második Lada személygépkocsiért ma­gyar komplettáló termék­kel fizetünk. A június 5-i IV. Lada márkatalálkozó keretében autós ügyességi versenyt rendeznek Veszprémben az M8-as út 48-as kilométer­kőnél kijelölt terepen. Macsári Károly Készülnek a Zsiguli műszerfalak az MMG-ben (Rédei Ferenc felvétele) T­ranselekt­ro Kilencven országba exportálnak Erőművek - A kazán karrierje - Automata mosógép A Transelektro Magyar Villamossági Külkereske­delmi Vállalat négy világ­rész több mint 90 országá­val áll rendszeres üzleti kapcsolatban. Szocialista exportjukat az idén a ta­valyihoz képest 25 száza­lékkal tervezik növelni. Miből adódik ez a többlet? — A szocialista orszá­gokba 1977-ben a hagyo­mányos erősáramú termé­kek mellett főleg külön-­ böző kereskedelmi, ven­déglátóipari gépeket, hű­tővitrineket, ételbárokat és lámpatesteket szállí­tunk — válaszol Farkas Mihály vezérigazgató. — Egy szakosodási megálla­podás alapján megkezdjük a Szovjetunióba az atom­erőművekhez szükséges részegységek kivitelét is, egyelőre mintegy 3 millió rubel értékben. A lipcsei vásáron írtuk alá azt a szerződést, amelynek ér­telmében a Német Demok­ratikus Köztársaságba a jänschwaldesi erőműhöz pernyeszállító berendezést szállítunk. A szerződés ér­téke több mint 10 millió rubel, a kivitel és a szere­lés végső határideje 1985. — Tőkés kivitelünket ebben az évben 1976-hoz képest 6—8 százalékkal tervezzük növelni — foly­tatja a vezérigazgató. — A Magyar Hajó- és Daru­­gyár az NSZK-beli EVT cégtől vásárolt licenc alap­ján jelentősen fejlesztette a kazángyártást, s ez kivi­teli lehetőségeinket lénye­gesen megnövelte. Török­országba a Kangalban fel­állítandó erőműhöz két darab, óránként 480 tonna teljesítményű gőzkazánt, valamint ezekhez kapcso­lódóan vízlágyító és kiegé­szítő berendezéseket szál­lítunk, több mint 46 mil­lió dollár értékben. A tö­rök villamos művek a Fe­kete-tenger melletti cata­­lagzi erőmű kazántelepeit is a Transelektrónál ren­delte meg; ennek a szer­ződésnek az értéke 24,5 millió dollár. A vállalat az elkövetkező években, tehát több mint 70 millió dollár értékű erőművi be­rendezést szállít a török­­országi villamosítási be­ruházásokhoz. Évről évre bővül a Láng Gépgyárban és a Ganz Villamossági Mű­veknél előállított turbó­gépcsoportok exportja is. Finnországba két, egyen­ként 5 millió dollár értékű turbógépcsoport szállítását bonyolítja jelenleg a Transelektro, s ezek kö­zül az egyiket határidő előtt, még az idén augusz­tusban üzembe helyezik. A tőkés exporton belül az idén különösen dinami­kusan, több mint 20 száza­lékkal növekszik a villa­mos fogyasztási cikkek ki­vitele. Az NSZK-ba, Auszt­riába, Hollandiába és egyéb tőkés piacokra kü­lönféle villamos-tűzhe­lyeket, grillkészülékeket, Franciaországba forróvíz­tárolókat visznek ki. A Hajdúsági Iparművek kül­földi licenc alapján hama­rosan megkezdi az auto­mata mosógépek gyártá­sát, néhány ezer darabot ezekből is akarnak már az idén exportálni az NSZK- ba. Magyar transzformátor­állomásokat ad el a Trans­­elektro, Kuvaitba, Irakba, Líbiába, Algériába, sőt, Uruguayba és Banglades­­be is. Az elektromotorokat gyártó hazai vállalatoknál, így az Egyesült Villamos Gépgyárban és az ikladi Ipari Műszergyárban je­lentős exporbővítő beru­házásokat, fejlesztéseket valósítottak meg. Ennek köszönthető, hogy a Trans­­elektro az idén már több mint 8 millió dollár érték­ben exportál elektromoto­­rok­at a bázispiacokon kí­vül új piacokra, így Al­gériába, Franciaországba, Kenyába és a skandináv országokba is. Deák András A Nemzetközi Lenin-békedíj Bizottság elnöke Budapesten Kedden Budapestre ér­kezett Nyikolaj Blohin szovjet akadémikus, a Nemzetközi Lenin-béke­díj Bizottság elnöke és Alekszandr Gurjanov, a bizottság titkára. A szovjet vendégeket a repülőtéren Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályve­zetője és Márta Ferenc, az MTA főtitkára, az MSZMP KB tagjai fogad­ták. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagyköve­te. Pham Van Dong sajtókonferenciája Helsinkiben Dániába érkezett a VSZK miniszterelnöke Pham Van Dong, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizott­ságának tagja, a VSZK miniszterelnöke — aki hivatalos látogatáson tar­tózkodott Finnországban — kedden Helsinkiben sajtókonferenciát tartott. A miniszterelnök az or­szág gazdasági helyzeté­vel, valamint Vietnam külkapcsolatainak kérdé­sével foglalkozott A vietnami­ gazdasági nehézségek az ország déli és északi részének eltérő fejlődéséből adódnak. Az északi rész gazdasága szo­cialista alapon fejlődött, míg délen a kolonializ­­mus uralkodott. A viet­nami nép azonban egysé­ges, tehát a probléma a közeljövőben megoldódik — mondotta a vietnami miniszterelnök. Az Egyesült Államok­kal való kapcsolatot érintve Pham Van Dong hangsúlyozta, hogy Wa­shingtonnak meg kell té­rítenie a háború okozta veszteségeket és gazdasá­gi segítséget kell nyújta­nia a VSZK-nak. A vietnami kormányfő köszönetét fejezte ki a finn népnek azért a se­gítségért, amelyet Viet­namnak nyújtott a hábo­rú idején és nyújt jelen­leg is. Pham Van Dong kedden Dániába érkezett hivata­los látogatásra. .

Next