Népszava, 1977. július (105. évfolyam, 153-179. sz.)

1977-07-02 / 154. szám

Eg­ép hiánycikkel kevesebb jön a Mini és a Michm­at A­icsis de sokat tud­­ ,­ keverőtárcsás is kell Háromszázezer helyett évi 11 millió dollár kisméretű, úgyneve­zett helytaka­rékos auto­mata mosógépek sorozat­­gyártását kezdi meg né­hány héten belül a Haj­dúsági iparművek, az NSZK-beli AEG céggel kötött kooperációs és li­ce­ncsz­erződ­és alapján — jelenti a Magyar Távirati Iroda. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Automata mosógép hiánycikknek számít ha­zánkban. A jugoszláv— m­agyar­ kooperációban ké­szülő évi 10 ezer gép nem elegendő. A belkereske­delem prognózisa szerint a lakosság évi 30—40 ezer mosógépet vásárolna — ha lenne ennyi az üzletekben. Csak dicsérhető a Hajdú­sági Iparművek elhatáro­zása : véglegesen megold­ja a gondot. Ezért vették meg az AEG cég licencét,­­s a gyártó gépsorokat, ki­bővítik a téglás­ üzemet, és 1978-ban nagy mennyi­ségben gyártják — a ház­gyári lakásméretekhez al­kalmazkodó — korszerű mosógépcsaládot. A kooperációban előál­lított új magyar mosógép többet tud elődjénél. A Minimat 65, a Minimat 85 centiméter magas, mind­két típus körülbelül 40 centiméter széles és 56 centiméter mély. Egy-egy töltéssel 4,5 kilogramm ru­hát mos ki, majd gyűrés­­mentesen centrifugázza. Tizennyolc különféle program állítható be rajta. Az erősen szennyezett szö­vetek mosása például meghosszabbított ideig, aktív, szennyoldó prog­ramra állíthatók, míg az ,,érzékeny" szövetek kímé­lő centrd­fugálásra. Az első mintadarabok már elkészültek, ezeket most vizsgálják az NSZK- ban, ígérik a nullszériát, s még az idén 2—3 ezer kis méretű automata mo­sógép kerül le a szalagok­ról. Ezek egy részét a nyu­gatnémet partner vissza­vásárolja. A Hajdúsági Iparművek egyébként jö­vőre már 20—25 ezret szál­lít a belkereskedelemnek, és több ezret exportál. Né­hány év múlva, a gyártás felfutásakor százezer kis­­automata mosógép készül Magyarországon évente. Tégláson több mint két évtizede gyártanak mosó­gépet. Az úgynevezett ke­verőtárcsás típussal kezd­ték. Eredetileg úgy gon­dolták, hogy az ötödik öt­éves tervben fokozatosan csökkentik a keverőtár­csás gépek előállítását. A szándékon változtattak, mivel a vevők ezt a tí­pust keresik. A belkeres­kedelem felmérése sze­rint verőtárcsás mosógép­ből a kereslet 1980-ig nem hogy csökkenne, ha­nem inkább növekszik. Ez azzal magyarázható, hogy ára jóval olcsóbb az auto­mata mosógépénél. A következtetés nyil­vánvaló: a majd 13 ezer forintba kerülő automata mosógép — szolgáltatási kényelem szempontjából legyen bármilyen jó is — nem helyettesítheti az egyszerűbbet. Ugyanak­kor természetesen évről évre többen keresik az ,.automatát'’' is, így he­lyeselhető, hogy az auto­mata mosógép gyártóso­rát 100 ezres szériára mé­retezik, s a hazai felesle­get exportálják. Mivel a nyugatnémet licenc alap­ján előállított termék je­lenleg világméretekben is a legkorszerűbbek közé tartozik, ez várhatóan nem okoz majd gondot. A Hajdúsági Iparművek új termékével nemcsak kifi­zeti az AEG-nek a licenc árát, de az ötödik ötéves terv utolsó esztendejében devizabevételük megha­ladja a kilencmillió dol­lárt az 1975. évi három­­százezer dollárral szem­ben. Mocsári Károly Közelebb a természethez „Találkozás a termé­szettel” címmel fotókiál­lítás nyílt pénteken a vá­rosligeti Vajdahunyadvár­­ban, a Magyar Mezőgaz­dasági Múzeumban. A ki­állított, csaknem száz fe­kete-fehér képet a Nim­ród vadászlap szerkesztő­ségének pályázatára ér­kezett több mint 1200 fo­tóból válogatták. Ugyan­ennyi folyamatosan vetí­tett színes dia is látható a tárlaton. Az első terem­ben a nagydíjas alkotá­sokkal találkozhatnak az érdeklődők . Különösen megragadó Kovács Attila tizennyolc képből álló „Viaskodók” című, soroza­ta, de a bemutatót anyag egésze jól szolgálja a ren­dezők szándékát: a kö­zönség közelebb kerüljön a természethez, a vadak életéhez, megismerkedjen az erdők, mezők ezernyi apró szépségével. Van mit „enni” a varrodáknak Még két esztendeje sincs annak, hogy a nem­zetközi kooperációban a Szovjetunióban készülő nagy teljesítményű SZTB típusú automata szövő­gépek első példányai meg­kezdték a munkát a Kő­bányai Textilművek buda­pesti gyárában. A vállalat­nál most már több mint 80 ilyen berendezéssel dol­goznak. Az 1980-ig rendelt 183 gépből az idén szeptembe­rig már száznál is több dolgozik majd a vállalat szövődésben. Jelenleg az iskolaköpenyek Sofia és San Remo nevű alapanya­gait szövik, javarészt a Szegedi Ruhagyár részére,­­ahol a tanévkezdésre nagy ütemben dolgozó varrodák szinte „eszik” az anyagot. Az új gépek felszerelésé­vel párhuzamosan a kő­bányai szövődében moder­nizálták a világítást, s klí­maberendezésekkel terem­tettek kellemesebb mun­kakörülményeket a szövő­nők számára. Jót — rosszul Szinte mindazt, amit korszerű kereskedelem­szervezésben, mai kereskedelmi technikán értünk, megtalálhatjuk együtt a Skála Áruházban. Ez ma sok tekintetben a kereskedelem mintaüzeme. A földszinti élelmiszer-osztályon (osztály?! egy­magában nagyobb, mint tíz ABC áruház!) is min­dent a legnagyobb körültekintéssel terveztek-szervez­­tek meg a vevőáramlás út­jától kezdve a közlekedési folyosók szélességén keresztül az áru utánpótlásáig. Jól is érzi magát itt a vásárló — egészen addig,­ míg a pénztárhoz nem ér. Itt újabban valami telje­sen korszerűtlen, kényelmetlen történik vele. A cso­datechnika egyszerre megszakad. Eddig minden ké­nyelmesen kézmagasságban volt. Itt a vevőnek mé­lyen majdnem a földig le kell hajolnia, kikotornia a mély bevásárlókocsiból egyenként mindent, amit venni óhajt. Felrakosgatni a magasba, a pénztárgép szállítószalagjára. Majd amikor a pénztáros — aki ezt tétlenül várja végig, kimondja a végösszeget, és lábpedállal megindítja a szállítószalagot. Akkor ismét csak csipkedheti magát a vevő, hogy utolérje a tech­nikát. Most az a dolga, hogy egyszerre tegye le a fi­zetendő összeget, rakja el a visszajáró pénzt, és kap­kodja azt a tíz-húsz-százféle árut, amit vett, mert ott van a sarkában a következő. S mindez miért­? Csupán azért, mert egy hely a pénztárgép mellett üresen maradt. Annak az áruházi dolgozónak a helye, aki kezdetben — a nyitás utáni időben — ezt úgy végezte el, hogy közben diktálta a pénztárosnőnek az árakat. Akkor nem állt mu­n­­kátlanul a 22 pénztárgép egyike sem — ma a nyitva­tartási idő 14 órájából három órán keresztül kihasz­nálatlanok a gépek — és nem kínlódott, mérgelődött, kapkodott a vevő Sikerült létszámot mapta,kapintani? Talán inkább sikam­ot megmutatni: hib­a van lehet a kényelmet szol­gáló tend atkát a kényelem akadályává tenni, az öv­­kirrisgálást fejtetőre állítani A jót is lehet,­­ rosszul csinálni Gál Zsuzsa A rádióban A NAGYID­AI CIGÁNYOK — Mi tette időszerűvé Arany János hősköltemé­nyének. A nagyidai cigá­nyoknak kétrészes rádió­feldolgozását — kérdeztük Szablyár Ferenc szerkesz­tőt, a csütörtökön már el­hangzott, illetve vasárnap esti rádióbemutató előtt. — A könyvet 125 évvel ezelőtt adták ki, de nem ez az igazi ok, inkább az, hogy: „A nagyidai cigá­nyokat” időnként köteles­ségünk elővenni. Főleg nemzeti önismeretünk ér­dekében. Én, mint ol­vasó, úgy érzem, en­nek a műnek bő­ven van mondanivalója, nemcsak a cigányság kér­désében. . . A maga korában ho­gyan fogadták a költe­ményt? — Annak idején sokan támadták „A nagyidai ci­gányokat”. Alaptalanul hasonlították össze a Tol­dival. A korabeli kritikák elmarasztalták a művet, nem értették meg. Pedig ebben az anyagban bőven van izgalom. A szabad­ságharc történetének fé­nyes és árnyas oldalaival találkozhatunk. A rádió­­feldolgozásban két proló­gusnak is helyt adunk: egyrészt Arany Jánost idézzük fel A nagyidai cigányok keletkezéséről, a Bolond Istók egy részleté­vel, másrészt hallhatják Kosztolányi Dezső remek tanulmányát is. — A költészet nyelve­zete mennyire teszi pró­bára majd a hallgatósá­got, s miként dolgozták át? — A költemény magya­ros­ verselésben íródott. Jól mondható. Nyelvezete populáris. Semmit sem változtattunk rajta, csak egy-két részt hagytunk ki. A két főszereplő a két narrátor és időnként megszólalnak a főbb fi­gurák is. A kísérőzenét Tamássy Zdenkó írta. Én nagyon szeretem ezt az Arany-művet, sokszor el­olvastam és most kíván­csian várom, hogyan fo­gadják majd a rádióhall­gatók. Sz. B. Amerre járlak, iit loplak A Fővárosi Főügyészség öt fiatalkorúból álló tol­vajbanda ügyében adott ki vádiratot. A 16—17 éves fiúk a bűncselekmé­nyek legszélesebb skálá­ján „zongoráztak”. A tár­saság vezéralakja, Cs. Tamás, aki miután január­ban megszökött a nevelő­intézetből, már az első órában bűncselekményt követett el. Megkísérelt ellopni egy Zsigulit, ami nem sikerült, de mégsem állt üres kézzel tovább, mert feszítővas segítségé­vel leemelte a kocsi egyik ajtaját és lelopta a visz­­szapillantó tükröt is. A társaság, amerre csak megfordult, szinte min­denütt elkövetett bűncse­lekményeket. Loptak a Széchenyi uszodában is. Március 25-én a Kapás utcai SZTK-rendelőbe mentek, hogy a másodren­dű vádlott, K. Kálmán ré­szére orvosi igazolást kérjenek. Várakozás köz­ben Cs. Tamás látta, hogy az egyik vizsgálóhelyiség ajtaja nincs kulcsra zár­va és nem tartózkodik bent senki Bementek és a helyiségben talált női tás­kából kilopták a pénztár­cát, benne ezer forinttal Ugyanaznap este a Fő ut­cában sétáltak, észrevet­ték, hogy az egyik női fodrászüzletben a bejárat közelében levő pulton egy női táska hever őrizetle­nül. Cs. Tamás pillana­tok alatt ellopta a táskát, ötezer forint kárt okoz­tak. Március 28-án felkeres­ték lakásán az egyik volt intézeti társukat és kö­zölték vele, hogy ,,megbí­zatásuk” szerint vissza kell őt vinni az intézetbe. Amennyiben ad 2 ezer fo­rintot, nem hajtják végre az utasítást. A fiatalem­ber nem tudott pénzt ad­ni, erre „kölcsön kérték” a szobában levő táskará­diót, amit hamarosan pénzzé tettek. Még aznap a Bem József utcai álta­lános iskolát keresték fel. A II. emelet, egyik tanter­mébe benéztek, látták, hogy nincs pedagógus, csupán a táskája van az asztalon. Az osztály sze­me láttára azt is ellopták A 12 rendbeli bűncselek­ménnyel vádolt Cs. Tamás és négy társa ügyét a Budapesti Központi Ke­rületi Bíróság dr. Fredi Ron­es büntetőtanácsa tárgyalja. Schmidt Attila Húsz év­vel ezelőtt, 1957. július 2-án jelentkezett a képernyőn először a Televízió Híradó. Ma hetente ötször, három kiadásban tájékoztatja a nézőket az ország és a külföld eseményeiről, érdekességeiről. Az esténként több millió néző ottho­nába eljutó híradó készítésének egy mozzanatáról adunk képet a televízió hár­mas stúdiójából, ahonnan a híradót közvetítik. (MTI Fotó : Friedmann Endre felvétele) ­ hűvös idő sem riasztja el a turisták­at Vadvirág és társai — Gyógyvíz, gyógyszálló Hűvösebbre fordult az idő, de a turistákat, az országjárókat ez sem riasztja vissza — ezt jel­zik a témában befutott legfrissebb hírek is. Pénteken Sopronban megkezdte működését a Nyugat-Dunántúli Intéző Bizottság önálló titkársá­ga, amely három megye — Győr-Sopron,­ Vas és Zala — idegenforgalmi fejlesztéseit, terveit koor­dinálja. A Balaton és a Duna-kanyar után har­madikként a nyugat-du­nántúli terület regionális fejlesztési tervét fogadta el a kormány. A NYIIB elnöke 1975 óta Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az önál­ló soproni titkárság meg­alakulása további lendü­letet ad a három megyé­ben az idegenforgalom fejlesztésének. A Nyugat- Dunántúli Intéző Bizott­ság titkára Fábián Lajos lett. A Balaton déli partján a tervezettnél egy héttel korábban nyitották meg a szántódrévi 600 férőhelyes kempinget. Fogadja már az érdeklődőket a bala­­tonszemesi Vadvirág kem­ping is. Új kempinget avattak­­Csongrád megyében, Ópusztaszeren is pénte­ken. A szegedi Idegenfor­galmi Hivatal nyári in­formáció­szolgálata a röszkei közúti határátke­lőhelyen péntektől a turis­ták rendelkezésére áll. Itt az ország egyik forgalmas déli „kapujában" csúcs­időszakban naponta 20 ezer ember útiokmányait is kezelik. Szentesen pén­teken megnyílt az Ex­pressz Ifjúsági és Diák­utazási Iroda új fiókja. Karcag—Berekfürdőn, a gyógyvizéről híres alföldi fürdőhelyen, új 65 férőhe­lyes szállodát, avatott a Szolnok megyei Idegen­forgalmi Hivatal. Meg­kezdődtek pénteken a 13. hortobágyi nemzetközi lo­vasnapok hivatalos verse­nyei is. Már kevesebb a néma telefon A hét eleji nagy esőzés miatt tönkrement 2200 fő­városi távbeszélő állomás kijavításán nagy erőkkel dolgoztak a héten a Posta szakemberei. Péntek reg­gel már arról adtak tájé­koztatást a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság ügyeletén, hogy mintegy 1300 megrongált állomás újból üzemképes. Sajnos, azonban még to­vábbi 900 állomás néma, ezek ,,megszólaltatásán” folyamatosan szombaton és vasárnap is dolgoznak. Elmondták: a már műkö­dő készülékek egy­­része egyelőre csak ideiglenesen használható, sok helyen a­nnyira megrongálódtak a kábelek, hogy a vezetékek egyes szakaszait ki kell cserélni. A telefonhelyzet egyébként várhatóan hét­fő estére, vagy keddre lesz teljesen megnyugtató, ak­korra készülnek el a há­lózat vérkeringésének tel­jes helyreállításával. Utá­na, ha valahol elhallgat egy-egy állomás, az előfi­zetők türelmét kéri a Pos­ta, mert az említett kábel­­szakaszokat cserélik ki. A 26. heti nyerőszámok: 6, 14, 18, 21, 25 NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Siklós János Kiadja a Népszava Lapkiadó Vállalat, vn. kerület, Rákóczi út 54 Telefon: 224—819 Postacím: 1964 Budapest Felelős kiadó: dr. Suth Péter a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) hírlapkézbesítő posta­­hivataloknál, a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 20.— Ft ® Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Index1 25 005 ISSN 0133—1701 L Veszélyben az ötös ikrek A Buenos Airesben ked­den született ötös ikrek közül négy légzési zava­rokban szenved. A csecse­mőket intravénásan táp­lálják. Az orvosi jelentés szerint a következő 72 óra döntő lesz életben mara­dásuk szempontjából. Ítéld a szolnoki gázrobbanás ügyében A Szolnok megyei bíró­ság dr. Szabó Péter taná­csa pénteken ítéletet hir­detett a szolnoki gázrob­banás ügyében. Mint is­meretes, 1976. november 2-án, 7 óra 50 perckor Szolnokon, a Tóth Ferenc utca 1—3. szám alatti, négyszintes lakóépület pincéjében gázrobbanás történt. A nagy erejű de­tonáció következtében 24 lakás összeomlott, tizen­három személy meghalt, többen súlyos, illetve élet­­veszélyes sérülést szen­vedtek. A bírósági tárgya­lás során bizonyítást nyert, hogy a súlyos tra­gédiát a szabályok durva megsértése, felelőtlenség idézte elő. A bíróság foglalkozás körében elkövetett, halált okozó veszélyeztető* bűntette miatt Mező Ba­lázs építési brigádvezető* hatévi, Hesz Jánosné épí­tésvezetőt háromévi sza­badságvesztésre ítélte és mellékbüntetésként mind­kettőjüket két évre eltil­totta az építésvezetői munkakörtől Sztankóczi Pál műszaki csoportveze­tőt kétévi szabadságvesz­téssel sújtotta. A negye­dik vádlottat, Szabó­ Ist­ván gépkezelőt a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette az ellene emelt vád alól. Az ügyész súlyosbítá­sért, a vádlottak enyhíté­sért, illetve felmentésért fellebbeztek. HÉTVÉGI-házba, konyhába, literesvillon 7? ara? ott arra

Next