Népszava, 1977. szeptember (105. évfolyam, 205-230. sz.)

1977-09-01 / 205. szám

1977. SZEPTEMBER 1. CSÜTÖRTÖK 105. ÉVFOLYAM 205. SZÁM Ara 80 FILLÉR • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJ­A V­­D­.cím­ Háborúk emlékezete és a béke . . 2 Az egészségü­gy­i bérrendezésről . . 3 Dorogi bány­ászok a v­erseny­ben . . 3 Mesterséges grad­­áció................... 4 Gyorsmérleg az ország munkaerőhelyzetéről • Kisebb létszámmal többet termelünk l/n.»3«/n­ fejlesztés és szervezés — Bérek­ — Csökkent a fluktuáció A szocialista ipar az év első felében 6,2 szá­zalékkal termelt többet, mint a múlt év hasonló időszakában, örvendetes, hogy a termelés növeke­dése teljes egészében a termelékenység javulásá­ból adódik. Az egy dol­gozóra jutó termelési ér­ték 6,6 százalékkal ha­ladta meg az elmúlt év első hat hónapjának eredményeit. Milyen a népgazdaság munkaügyi helyzete? Erről kaptunk tájékoztatást a Munka­ügyi Minisztériumban. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma lényegében a tervezettnek megfelelően alakult, mindössze 0.4 százalékkal csökken. (Az élelmezési iparban 0.8, a­­ gépipar­ban 0.5 százalékkal nőtt, a többi iparágban pedig különböző mértékben csökkent a dolgozók szá­ma.) A kivitelező , építő­iparban azonban a ter­vezett 0,3 százalékos nö­vekedés helyett 0,8 száza­lékos létszámcsökkenés volt. Ennek ellenére az ágazatban a termelési érték 9,6 százalékkal múlta felül az 1976. évit. Az állami mezőgazdaság­ban 1,1 százalékkal dol­goznak többen, elsősorban a munkaigényes termelés ágazataiban. A szállításban és hír­közlésben 1 százalékkal emelkedett a dolgozók száma. A MÁV-nál azonban a vártnál na­gyobb mértékű volt a dolgozók elvándorlása. Ez különösen a budapesti rendező pályaudvarokat sújtja. A gondokat kü­lönböző intézkedésekkel, így anyagi tö­bblet jutta­tásokkal enyhítik. A ke­reskedelemben foglalkoz­tatottak számának növe­kedése elérte a tervezett 2 százalékot. A teljes munkaidőben dolgozóik számának csök­kenését némiképp ellen­súlyozza, hogy az iparban 8,1 százalékkal több nyugdíjas vállalt mun­kát ebben az időszakban. Kedvező, hogy a fizikai dolgozók számával azo­nos ütemben fogyatko­zott meg az alkalmazot­tak aránya is. Ez első­sorban a múlt évben be­vezetett felvételi zárlat­nak és a létszámnövelési tilalomnak köszönhető. A havi átlagbérek az iparban az előző év ha­sonló időszakához képest 6,9, az átlagkeresetek 5,2 százalékkal emelkedtek. Mérsékeltebb volt az át­lagbér-növekedés a bá­nyászatban, viszont a villamosenergia-ipar­­ban, a kohászatban­, a vegyiparban és a könnyű­iparban meghaladta a 7 százalékot. A fizikai dol­­gozók havi átlagbére 2947 forint volt. Az idézett sok szám sok mindent jelez. Pél­dául azt, hogy a létszám­­csökkenéssel arányosan kevesebb lett a ledolgo­zott órák száma is, de ugyanekkor a dolgozók 2,6 százalékkal többet túlóráztak. Ha havonta nézzük a túlórákat, az­ is kiderül, hogy a nagy­mértékű túlórázás a fél­év végi hajrá eredménye. Az év első felében a különböző iskolatípusok­ban mintegy 260 ezren fejezték be tanulmányai­kat, s közülük 127 ezren tanulhatnak tovább. 133 ezer fiatal tehát először vállal majd munkát. Kedvező, hogy a népgaz­dasági tervben előirány­zott 56 300 szakmunkás­tanuló helyett 58 ezer fiatalt vehettek fel a szakmunkásképző intéze­tekbe, összességében megálla­pítható, hogy a munka­erőgondok általában nem fokozódtak, bár igaz,­­hogy a meglevő feszült­ségek sem csökkentek számottevően. Az, hogy a termelési tervek mégis teljesülnek, nagyban kö­szönhető a technikai fel­szereltség fokozódásának, valamint a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisz­teletére indított munka­­verseny eredményeinek is. Ugyanekkor a vállala­tok nagyobb gondot for­dítanak a munkaerő ha­tékony felhasználására, fokozottabb törekvések tapasztalhatók az üzem- és munkaszervezés javí­tására, a gépesítésre, a veszteségidő csökkentésé­re, a munkafegyelem ja­vítására. Nő a teljesít­ménybérben dolgozók aránya, mérséklődik a káros munkaerőmozgás, az eddigieknél kedvezőb­ben alakul a fizikai és alkalmazotti dolgozók aránya. Mindez — mint a számok is bizonyítják — a munkatermelékeny­ség gyorsuló növekedési ütemében is megmutat­kozik. Kimmel J. Emil • •Usenet a patt utói S­ zélsőséges eset, amelyet a rádió politikai maga­zinja szellőztetett meg néhány hónapja: az egyik fővárosi boltba érkezett jelentős meny­­nyiségű farmernadrágból egyetlen darab sem ju­tott az utcáról betévedt vevőknek — valamennyi, mind egy szálig pult alatt kelt el. Szélsőséges eset, de a pult alóli árusítás — jó barátnak, ismerősnek, vagy borravalót felkínáló ismeretlennek — egyál­talán nem ritkaság. Bárki tudna erre példát említeni, főként azok, akik az árusítás ilyen módja miatt nem tudtak va­lamit megvásárolni. Azért ha jól meggondolják, ők sem elsősorban a pult alóli árusítást hibáztatják, hanem inkább azt a helyzetet, amely lehetőséget teremt egyes keresett termék dugdosására, csúszó­pénz elfogadására, netán kiprovokálására. Vagyis a hiányt, amely a jelenlegi — bátran mondhatjuk — áru­bőség mellett is előfordul, főleg divatcikkek­ből. A hiány okai sokfélék lehetnek: származhat­nak az ipari kapacitás szűkös voltából, a termelés gyenge szervezéséből, a divatirányzatok késedel­mes követéséből, a vásárlói kereslet pontatlan fel­méréséből, a csupán a rutinra támaszkodó áruren­delésből. Bármiből származnak is, nem orvosság a pult alóli árusítás, és nem is mentség azok számá­ra, akik így jutnak többletjövedelemhez. Természetesen n­em arról van szó, mintha a pult két oldalán két különböző erkölcsű társada­lom állna: az eladók erkölcsei általában semmivel sem lazábbak, mint a vásárlóké, mint bármely más szakma művelőié. Ami esetleg mégis rosszabb szín­ben tünteti fel őket, az inkább helyzetükből fakad, abból, hogy munkájukat mindannyiunk szeme lát­tára, mintegy a kirakatban végzik. A közfigyelem kereszttüzében. Hibás, és a többség számára sértő is lenne minden általánosítás. De a tisztességes többséget sértené az is, ha hallgatnánk a tisztes­­ségtelenkedőkről, a helyzetükkel visszaélőkről. Ám mit lehetne tenni ellenük? Kis, „maszek"’ üzletkötéseikhez nem hívnak tanúkat. Bizonyíté­kok ritkán adódnak. Aki a pénzt adja, ugyanúgy hallgat, mint aki kapja. Néha a boltvezetők, az igazgatók­ is szemet hunynak, hiszen kevés az el­árusító, a kereskedelemben általános a munkaerő­­hiány, az alapbérek alacsonyabbak, mint az ipar­ban. M­arad tehát a beletörődés? Távolról sem! A kereskedelem vezetői sokféle eszközzel pró­bálkoznak a brigádmozgalomtól az admi­nisztratív intézkedésekig. A sokféle közül az egyik­kel egy budapesti ár­uházban találkoztunk. Itt, ha az egyik osztályra valamilyen különösen kelendő áru érkezik, azt rendszeresen bemondják a hangos­­beszélőn. Újra és újra, amíg csak egy darab is van a szállítmányból. Szellemes ötlet: hatékonyan, jól alkalmazható addig is, amíg az okokat — egyes keresett termé­kek hiányát — tartósan fel lehet számolni. Hangos híradás, üzenet a pult alól. Arról az áruról, ame­lyet így már csak a pult felett lehet árusítani.. . Gál Zsuzsa Lázár György is Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Sztanko Todorovnak, a b­olgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására szeptember 1-én hivatalos baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. Szpirosz Kiprianu Ciprus új elnöke Lemondták a tervezett választásokat Szpirosz Kiprianu lesz az augusztus 3-án elhunyt Makariosz elnök utóda Cipruson. Kiprianu, aki azóta az ügyvezetői el­nöki tisztséget látta el, mind a négy vezető po­litikai párt támogatásá­val, a kitűzött elnökvá­lasztás egyetlen jelöltje volt. Miután senki sem lépett fel ellene, lemond­ták a szeptember 10-re tervezett választásokat. Kiprianu a középtől jobbra álló politikus­ megfigyelők Makariosz követőjének tekintik. Az új elnököt Maka­riosz nevezte ki külügy­miniszterré, amikor a sziget 1960-ban megsze­rezte a függetlenségét. Kiprianu 1972-ben kény­szerült lemondani, majd négy évet ügyészként dolgozott. 1976-ban tért vissza a politikai életbe, új pártot alapított, és pártja a parlamenti vá­lasztásokon a baloldal és a szocialisták támogatá­sával 21 mandátumot szerzett meg 35-ből, így Kiprianu lett a parlament elnöke. Ebben a minősé­gében vette át Makarios­z­ halála után átmenetileg az államfői tisztséget. A közelmúltban több ízben hangsúlyozta, hogy Makariosz­ politikáját szándékozik folytatni a szigeten lakó törökök és görögök közötti b­éke megteremtése céljából. Mint mondotta, tovább­ra is fenn kívánja tarta­ni Ciprus el nem köte­lezett külpolitikáját, ápolva a baráti kapcso­latokat mind a keleti, mind a nyugati országok­kal. Gáspár Sándor látogatása a XVIII. kerületben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán látoga­tást tett a főváros XVIII. kerületében. Részt vett a látogatáson Gittner Lász­ló, a budapesti pártbizott­ság osztályvezetője. A kerületi pártszékház­ban Peták Emil, a párt­­bizottság első titkára és dr. Ambrus János ta­nácselnök fogadta. Gáspár Sándor tájéko­zódott a városrész politi­kai, gazdasági és kulturá­lis helyzetéről, majd meg­tekintette a kerületben társadalmi munkával fel­épített sportcsarnokot. El­látogatott a Ferihegyi re­pülőtérre is, ahol a Ma­lév és a KPM Légiforgal­mi és Repülőtéri Igazga­tósága párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői fogadták. Tájé­koztatták a Malév tevé­kenységéről, a KPM LRI repülőtér-fejlesztési mun­káiról. Gáspár Sándor ez­után megtekintette a lé­gi kikötőben az átépített indulási csarnokot, az automata telexközpontot. A pestlőrinci látogatás munkásgyűléssel ért vé­get, amelyen Gáspár Sán­dor tájékoztatást adott időszerű társadalompoliti­kai kérdésekről. Szeptemberben Washingtonban találkozik Gromiko és Vance A Szovjetunió és az Egyesült Államok koráb­ban megállapodott abban, hogy külügyminiszte­reik szeptember 7—9-én Bécsben találkoznak és folytatják a hadászati fegyverrendszerek korlá­tozásával, valamint más kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatos tárgyalásai­kat. Egy újabb megálla­podás szerint a találkozót szeptember második felé­re halasztották, amikor Andrej Gromiko az ENSZ-közgyűlés üléssza­ka idején Washingtonba látogat. Szov­jet—amerikai tárgyalások Genfben A korábbi megállapo­dás alapján Genfben au­gusztus 2—29 között tár­gyalásokat folytatott a Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok küldöttsége az új tömeg­­pusztító fegyverfajták és az ilyen fegyverrendsze­rek eltiltásáról, és ebben az összefüggésben a ra­diológiai fegyver eltiltá­sának kérdéséről. A tárgyszerű és konstruktív légkörben megtartott tár­gyalásokon a felek kicse­rélték nézeteiket, és ki­fejtették álláspontjukat az említett probléma megoldásának alternatív megközelítési mód­jairól. Részletesen megvitatták a radiológiai fegyver el­tiltásáról megkötendő egyezmény kérdését A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a tárgyalásokat. Moszkva Szovjet szelők megbeszélése a Szomáliai államfővel Forradalmi Szocialista Párt KB főtitkára, a Szo­­máli Demokratikus Köz­társaság államfője, a mi­nisztertanács elnöke. Mohammed Sziad Barre megbeszélést folytatott Alekszej Kosziginnel, az SZ­KP KB Politikai Bizott­ságának tagjával, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnökével, Mihail Szuszlovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, az SZKP KB tit­kárával és Andrej Gromi­­kóval, az SZKP KB Politi­­kai Bizottságának tagjá­val, a Szovjetunió külügy­miniszterével A megbeszéléseken a fe­lek véleménycserét foly­tattak a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kér­désekről. Augusztus 29. és 31. kö­zött a Szovjetunióban tar­tózkodott Mohammed Sziad Barre, a Szomáli Köröstarcsa szomszédságában itt közúti k­id­ épül a Körösön. A szabadon szerelt vasbeton szekrénytarló­­­u­d 172 méter hosszú és 12 méter széles lesz (MTI Fotó : Horsk­y Béla fel­vétele) Molnyija 1 A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátot­ták a soron következő hírközlési mesterséges holdat, a Molnyija 7-et. A műhold feladata a nagy távolságú telefon­os távíróhálózat üzemel­tetésének biztosítása, va­lamint a központi szovjet televízió műsorának to­vábbítása az Orbita-rend­­szer távoli állomásaira.

Next