Népszava, 1977. szeptember (105. évfolyam, 205-230. sz.)
1977-09-01 / 205. szám
1977. szeptember 1. Hörögi filnipászok a versembrit Mutti nehezebb ti lupát Robbantás után még sokáig érezni odalenn azt a jellegzetes, savanykáskesernyés füstszagot. Lőporfüstnek mondanám, de tudom, a hozzáértők menten kiigazítanának: a bányákból már régen kitiltották a lőport. Az emberek biztos helyre vonultak el. Füstre várásnak nevezik azt a néhány percnyi kötelező pihenőt, amíg az elszívóberendezés fülsértő zajjal kiszellőzteti a vágatot, eltávolítja a robbantáskor keletke. Sok mindent megpróbáltunk már, hogy a különféle terelők elhelyezésével minélnagyobb részben a kaparóra irányítsuk a lehulló szenet — mondja Horváth Jakab, a Dorogi Szénbányákhoz tartozó Ebszönybánya üzemmérnöke. — Sajnos, eddig kevés sikerrel. Akármit is tettünk oda, nem birt a robbanás erejérel, így aztán a robbantásos munkahelyeken maradt a Ingat, a megerőltető fizikai munka. A Szabó János vezette 12-es csapat másik frontján valamivel könnyebb a helyzet. Itt a korszerű F 6-os fejto rakodó gép dolgozik. Hatalmas marókéseinek engedni kénytelen a szénfal., kanalazó mozgást végző harácsoló ekéi fölöslegessé teszik a lapát.Ami az eddigi eredményeket illeti, azokon nincs semmi szégyelni, vagy magyarázkodni való. — Igaz, a rossz emlékű vízbetörés, a XIX-es akna elúszása tavaly nagyon csökkentette a termelést a Dorogi Szénbányáknál — mondja Gurin Ferenc vállalati munkaversenytitkár. — De azóta ismét emelkedik. Az idei tervünk már 617 ezer tonnát ír elő. Ehhez még 4 ezer tett gázokat. Aztán újra visszaindulnak. A leomlasztott szén és meddő öklömnyi darabokban és kisebb sziklákkal vetekedő rögökben hever a lábuk előtt. Egy része mindjárt a kaparóra hullott. Ezzel nem sokat kell vesződni, elég ha megindítják a szalagot, s máris mehet a szállítás. De a java ott fekszik a kaparó két oldalán: most már bizony elő kell venni a hagyományos bányászszerszámot, a lapátot, lást... Csak akkor van fennakadás, ha vetőhöz — meddőkőzethez — ér a gép. Ez már a késeket is hamar tönkreteszi, s nemegyszer le kell szerelni a berendezést, visszatérni a hagyományos, robbantásos műveléshez. És Ebszőnybányán, sajnos, nem ritka az ilyen eset. _ — A sok vető, a szén egyenetlen elhelyezkedése miatt olyan ez a bánya, mint a hullámvasút — magyarázza ■ Horváth Jakab. — Hol felfelé, hol lefelé kell haladnunk. — Az F 6-os is a megengedettnél meredekebb lejtőn dolgozik — veszi át a szót Szabó János csapatvezető. — Nem is nyújtja azt a teljesítményt, amire egyébként képes: tonnát vállaltunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának a tiszteletére, és felajánlásunk időközben, a megnövekedett igények figyelembevételével, 16 ezer tonnára módosult. Július, végéig a dorogi bányászok terven felül már csaknem 10 ezer tonna szenet adtak a népgazdaságnak. Tehát minden remény megvan arra, hogy amit vállaltak, nem marad puszta szó. Ebszönybánya pedig eredményeivel a többieket is megelőzi. A felajánlások teljesítése mégsem hasonlítható diadalmenethez. És az első félév számadatait alaposabban megnézve, bizony a sikerek, a többlet mellett egy-két szépséghiba is előtűnik. — Leginkább az zavar bennünket, hogy a teljesítménymutatóink a tervezett színvonal alatt vannak — mondja Godó Béla, Ebszönybánya főmérnöke. — Igaz, így is elsők vagyunk a vállalatnak és jelentős mennyiséget adtunk terven felül. De könnyű kitalálni, hogy a teljesítménylemaradás mellett ez csak egyféleképpen volt lehetséges: fél év alatt körülbelül 2600-zal több műszakot használtunk fel a tervezettnél. Az igazsághoz tartozik, hogy ez jelentős részben nem szabadnapokon elodalenn, a bányában, a versenyben eddig vezető 12-es csapatnál Földi János szakvezető-helyettes elsősorban a nehéz geológiai körülményekben látja a teljesítmények viszonylagos lemaradásának okát. (Hozzá kell tenni: ez a brigád nincs lemaradva.) " Gyakran kell ,,átdolgozni" a vetőket, a meddőt .Az is probléma, hogy mindeddig nem tudtuk megoldani a zökkenőmentes anyagbiztosítást. Csak nagy sokára kerül szóba az, amiről a bányászok nem szívesen beszélnek. Az elöregedés. — Én is negyvenkét éves vagyok — mondja Földi János. — Huszonkét éve dolgozom itt. És az ember nem lesz fiatalabb. Bizony, a teljesítmények vizsgálatánál " ezt sem szabad feledni. Az évek előrehaladtával az emberek egyre kevésbé rendelt műszakokból adódik. Benne van az is, hogy az első félévben a számítottnál kevesebb műszak esett ki. — Félre ne értse, ezek a teljesítmények így is jobbak a tavalyiaknál — magyarázza Godó Béla. — Mégis, néha úgy tűnik, mintha csökkent volna a lendület. Magunk is sokszor elgondolkodtunk azon, vajon biztosítottuk maradéktalanul a feltételeket? Hiszen ezt mi vállaltuk. De előfordul, hogy olyat kell tennünk, amit magunk sem szívesen csinálunk. Például gazdasági okokból mozgatnunk kell a brigádokat. És ennek senki sem örül. — Valójában nehezen indult a verseny propagálása is — teszi hozzá Pánczél Miklós párttitkár. — Biztos, hogy a jövőben még többet kell foglalkoznunk a versennyel. Minden szempontból bírják a megerőltetést. Ami nem is a lapátolással, a cipekedéssel kezdődik, hanem akkor, amikor legyalogolnak a munkahelyig. És akkor végződik, amikor visszafelé le kell győzniük a meredeket. Ezt jól tudják a vállalat és Ebszönybánya vezetői is. Egy 300 méteres lejtős pályán már megoldották a gépi személyszállítást. Egy másik leit■aknában vonóköteles személyszállító működik. Igaz, csak fölfelé. Most ezzel megyünk. Botot adnak a kezembe, kampóval a végén. Az ember ráilleszti a kötélre, ráfeszíti. Az pedig húzza, mintha a kezét nyújtaná fentről valaki. Lépkedni így is kell ugyan, de mégis segít a kötél. Ebszőnybányán is mindinkább gépekkel kímélik az erőt... Franek Tibor l{«»bbanlá%«iil vuíjv és s/.r|»sé^hilniU i\ miésii i jia crol Bányásznapi ünnepség a Nehézipari Minisztériumban Kitüntetéseket kapnak a szakma legjobbjai • Megkezdik a hűségjutalmak kiosztását A 27. bányásznap alkalmából szerdán ünnepséget tartottak a Nehézipari Minisztériumban. Kapolyi László miniszterhelyettes méltatta a szén-, olaj-, bauxit-, ércásvány bányászat 120 ezer dolgozójának sikerekben gazdag munkáját és az iparágak fejlődését. Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az érdekelt állami intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes az ünnepségen Bányász Szolgálati Érdemérmet adott át 68 bányaipari dolgozónak, közülük 52-nek az érdemérem arany fokozatát. Ezenkívül hatan kapták meg a Bányászat Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ezután Simon Pál nehézipari miniszter fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. * Ezekben a napokban osztják ki a bányászok hűségjutalmát, együttvéve mintegy 700 millió forintot. Az országszerte sorra kerülő bányásznapi ünnepségeken 22 dolgozó kapja meg a Munka Érdemrend ezüst-, illetve bronz fokozatát, 16 HHO-an a Bányász Szolgálati Érdemérmet, abból 1710-en az arany fokozatot, 250-en pedig a Bányászat Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesülnek. (MTI) Megkoszorúzták Révész Géza sírját Ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással, születésének 75. évfordulója alkalmából szerdán megkoszorúzták Révész Gézának, a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének sírját a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Veres József és Horák Pálné, a Honvédelmi Minisztérium nevében Kovács Pál vezérőrnagy és Bokor József vezérőrnagy, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevében Regös Gábor és Kakukk Józsefné, a partizánszövetség nevében Békán Sándor és Markó Imre koszorúzott. Elhelyezték a síron az emlékezés virágait a családtagok is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival zárult. Autóbuszok exportja Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár az idén 11 850 autóbuszt készít. A gyár kollektívája csatlakozva a csepeliek felhívásához, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére vállalta, hogy a Szovjetunió részére készülő 6581 autóbuszt az év vége helyett november 30-ra elkészíti. Képünkön, sorozatban készülnek a gyár szerelőcsarnokában az export autóbuszok (MTI Fotó : Bora István felvétele) NÉPSZAVA Rekordhisontán A Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulójára kezdeményezett munkaverseny keretében augusztus hónapban 40 ezer tonnával több szenet hoztak a felszínre a tervezettnél. Mostanáig öszszesen 4 570 000 tonna szenet bányásztak, s ez 230 ezer tonnával több, mint amennyit a program nyolc hónapra előírt. 1alktítási « /filui/»út Vas megyében a közúti hidak vizsgálatára, karbantartására, invítására külön hidbűigádot szervezett a KPM közúti igazgatósága. Most a 8-as főútvonalon, Vasvár és Rábahídvég között dolgoznak, ahol négy hidat építenek át. Hídszélesítési munkákat végeznek még a Kám—Sárvár közötti úton Ikerváron, ahol egy öt méter széles hidat építenek át. Kőszegszerdahelyen egy szűk, balesetveszélyes híd szélességét növelik 4 méterről 6 méterre. A közúti igazgatóság kapcsolatot teremtett a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola hídépítési tanszékével is, és a szakemberek közösen „vallatják", vizsgánál, a hidak állapotát. Jelenleg a rábahídvégi Rába-hidat vizsgálják, s ha szükséges, a sárvári Rába-hídhoz hasonlóan ezt is megerősítik. 3 Az egészségügyi perrendezetről írta: dr. Füzi István, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkáraSzakszervezetünk már a VII. kongresszust megelőzően tervszerűen elemezte az egészségügyi dolgozók bérhelyzetét, több alkalommal foglalkozott a kereseti viszonyokkal. Vizsgáltuk a bérgazdálkodást, felmértük a gyermekápolónők, a gondozónők, a védőnők helyzetét, a fizikai munkások élet- és munkakörülményeit. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a IV. és az V. ötéves tervben eddig végrehajtott egészségügyi bérintézkedések pozitív hatása ellenére egyes rétegek keresete lényegesen alatta maradt a népgazdaság egyéb ágazataiban a hasonló szakképzettséget kívánó munkakörökben foglalkoztatottakénak. Növekedett a fluktuáció és az üres állások száma. Az utánpótlás egyes munkakörökben nagy nehézségekbe ütközött. Ezek alapján szakszervezetünk VII. kongresszusa már 1975-ben megfogalmazta azt a jogos igényt, hogy az V. ötéves tervben elsők között indokolt az egészségügyi dolgozók új bérrendszerrel egybekötött, nagyobb központi béremelése. Az Egészségügyi Minisztériummal közösen kezdeményeztük és sürgettük a béremelést, abban a meggyőződésben, hogy az egészségügyi ellátás iránt támasztott nagyobb igények teljesítéséhez szükséges a dolgozók szociális és anyagi■ helyzetének rendszeres javítása. Különösen indokolttá vált — a nehezebb munkakörülmények között — a három műszakban dolgozók megfelelő anyagi megbecsülése, valamint az ügyeleti és a készenléti díjak felemelése az intézményekben és az alapellátásban. Hiszen az utóbbiak meg sem közelítették a mögöttük álló munka valódi értékét. Ugyancsak krónikus gonddá vált az intézmények fizikai dolgozóinak, a szakmunkásoknak, a kisegítő munkakörökben foglalkoztatottaknak nagyarányú fluktuációja. A mosodák, a konyhák, a műszaki és a karbantartó részlegek szak-, betanított és segédmunkásainak alacsony bére tehát szükségesé tette a mintegy 65 ezer föm munkásréteg bérrendezését. Ezek a súlyosbodó problémák és jogos igények indokolják a Minisztertanács május 19-i ülésének ismeretes határozatát az egészségügy területén bevezetendő, bérfejlesztésről: a három műszakos dolgozók bérét átlag 20, a bölcsődei és csecsemőotthoni gondozónőkét átlag 10, a többi intézményben foglalkoztatott fizikai kisegítő dolgozók bérét átlag 17, az ügyeleti és a készenléti díjak összegét pedig átlag 100 százalékkal kell növelni. A gyógyszertári központokban a bérintézkedés valamennyi dolgozót érinti. A gyógyszerészek bére átlag 15, az asszisztenseké 12, az egyéb dolgozóké 8 százalékkal növekszik. Az október 1-én életbe lépő központi bérintézkedés az egészségügyi dolgozók mintegy kétharmadát, több mint 127 ezer embert érint, éves költségkihatása 740 millió forint. A felsőoktatási intézmények oktatóinak mintegy 16, az oktatói bérrendszerbe tartozó nem oktatóknak átlag 12 százalékos béremelése már szeptember 1-től érvényes. A négy orvostudományi egyetemen, az OTKI-ban és az Egészségügyi Főiskolai Karon 1660 oktatót és 2211 egyéb munkakörben foglalkoztatott felsőoktatási bérrendszerben levő dolgozót érint; éves költségkihatása 33 millió forint. A minisztertanácsi határozat tehát megállapította a béremelés mértékét és meghatározta annak több alapelveit. Az Egészségügyi Minisztérium — szakszervezetünkkel közösen — előkészítette a bérutasításokat, valamint az új bérrendszert is magában foglaló bérrendeletet és bértáblázatokat. A munkának ez a szakasza lezárult, a jogszabályokat az egészségügyi miniszter és a munkaügyi miniszter aláírta. Az érintett dolgozóknál 1977. október 3-ig meg kell kapniuk az átsorolási értesítést. (A többiek 1978. január 1-ig kapják kézhez az értesítést új kulcsszámra történő besorolásukról.) Az ügyeleti és a készenléti díjak várva várt rendezését szakszervezetünk évek óta szorgalmazta. Elsősorban az 1962-ben megállapított, a szolgálathoz képest aránytalanul csekély körzeti orvosi ügyeleti díj felemelése érdekében kongresszusaink is állást foglaltak. Október 1-től a körzeti orvosok, a körzeti gyermekorvosok, a községi körzetek egy készenléti napra 100 forintot kapnak. Helyettesítés esetén a saját körzete után járó 100 forinton felül a helyettesített körzet ■ készenléti díjának 50 százaléka is jár. A körzeti orvosi és gyermekorvosi összevont ügyeleti, valamint a központi ügyeleti szolgálat díja napi 200 forint. (Emellett megváltozik a járóbeteg-ellátás ügyeleti és készenléti szervezete is, amiről külön miniszteri utasítás jelenik meg október 1-én.) A rendelőintézeti szakorvosi ügyelet díja 12 órára 160 forint, az üzemi orvosi ügyeleté pedig 200 forint. A fekvőbelyeket ellátó gyógyintézetekben a 16 órás ügyeletért a szakorvos 240, a nem szakorvos 192 forintot kap. Az átlagosnál rendszeresen nagyobb intenzitással működő osztályokon — például intenzív, baleseti stb. osztályon — a 16 órás ügyeleti szolgálatért a szakorvos 320, a szakképesítés nélküli orvos pedig 224 forintot kaphat. Az egészségügyi szakdolgozók ügyeleti díja szintén több mint 100 százalékkal emelkedik. A műtős és aneszteziológus asszisztenseké 144, az egyéb — röntgen- és laboratóriumi asszisztens, szakképzett műtőssegéd —szakdolgozóké 96 forint. A nem szakképzett beteghordók, a betanított és segédmunkások ügyeleti díja 80 forint, véleményünk szerint ezek az összegegek már arányosak a végzett munkával és lehetővé teszik a betegosztályok közötti munka nehézség szerinti differenciálását. A bérutasítás kötelezően előírja, személy szerint kinek milyen összeget kell kapnia. Ez a minimum — összhangban a kormány életszínvonal-politikai céljaival — viszonylag magas, a béremelési keret mintegy 60 százaléka. A bérkeretnek a személyre szóló minimum feletti része pedig lehetővé teszi, hogy az intézmények — az illetékes szakszervezeti szervvel, illetve a bizalmival egyetértésben — a végzett munka szerint differenciálhassanak. Mód nyílik tehát a megnövekedett hatás-os jogkör felelősségteljes gyakorlására. A bizalminak ellenőriznie kell például, hogy az utasításnak megfelelően és az állami vezetővel történt megállapodás szerint emelik-e a béreket. És ha a közös elvektől eltérésttapasztal, módja van szót emelni a szakszervezeti bizottságnál. A jó munka elismerése mellett további fontos szempontja a béremelésnek, hogy az alapbérnek 1979 március 31-ig el kell érnie a rendeletben meghatározott bértétel alsó határát. A központi keret mellett az 1978., valamint az 1979. évi bérszintfejlesztési keret is biztosítja ezt. Az októberi emelésben nem részesülő dolgozók bérének 1960. március 31-ig kell elérnie az alsó határt. Az alsó-felső határ 20—40 százalékkal emelkedik. A többi ágazat hasonló bérrendszerének megfelelően a háromévenkénti alapbéremelés 1978. január 1-től az egészségügyi nómenklatúrában is jelentősen növekszik. Az új egészségügyi bérrendszer korszerűbb az előzőnél, igazodik a népgazdaság egyéb területeinek tarifarendszeréhez, elősegíti az igazságosabb belső arányok kialakulását. Figyelembe veszi a magasabb képesítést, a gyakorlati időt és módot ad rá, hogy az kapjon többet, aki többet és jobban dolgozó. Új vonása, hogy külön kulcsszámra és bértételre sorolja be a főiskolai, illetve a középfokú végzettségű szakdolgozókat. És az előbbiek bértételei megegyeznek a népgazdaság más ágazataiban működő hasonló végzettségűekével. Ez ebben a béremelésben, amely — , különösen, ha jól gazdálkodunk a lehetőségekkel — sok mindent megold, úgy érezzük, a társadalom elismerése jut kifejezésre erőfeszítéseinkért az ellátás hiányosságainak megszüntetésére, az etikai helyzet javítására.