Népszava, 1977. szeptember (105. évfolyam, 205-230. sz.)
1977-09-27 / 227. szám
1977. szeptember 27 Elutazott a CGT küldöttsége Vasárnap elutazott Budapestről a Francia Általános Munkásszövetség (CGT) vezető tisztségviselőinek 24 tagú küldöttsége. A delegáció szeptember 16. és 25. között tartózkodott hazánkban. Tanulmányozta a magyar szakszervezeteknek a szocialista építés során szerzett tapasztalatait, a dolgozók érdekvédelmében végzett tevékenységét, meglátogatott több ipari és mezőgazdasági üzemet, véleménycserét folytatott a magyar szakszervezeti mozgalom vezetőivel, üzemi tisztségviselőkkel és dolgozókkal. Tanfolyam portugál szakszervezeti vezetők részére A SZOT Központi Iskoláján hétfőn egyhónapos tanfolyam kezdődött a portugálCGTP—Intersindical tisztségviselői részére. A portugál szakszervezeti vezetők a magyar szakszervezeteknek a szocialista társadalom építésében betöltött szerepét, a dolgozók érdekvédelmében kifejtett tevékenységét tanulmányozzák. A tanfolyam ünnepélyes megnyitóján Ligeti László, a SZOT alelnöke üdvözölte a Intersindical küldötteit. Görög szakszervezeti küldöttség látogatása Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese hétfőn fogadta a Görög Általános Munkásszövetség (GSEE) küldöttségét, amely a SZOT meghívására, Khrisztosz Karakliosz főtitkár vezetésével szeptember 23. és 26. között hivatalos látogatást tett hazánkban. A GSEE képviselői első magyarországi látogatásuk alkalmával a magyar szakszervezetek tevékenységével ismerkedtek, s véleményt cseréltek a SZOT vezetőivel a további kapcsolatok ápolásának lehetőségeiről. A küldöttség hétfőn elutazott hazánkból. Befejezte látogatását a Finn Köztársaság belügyminisztériumi küldöttsége Benkei András belügyminiszter meghívására szeptember 19. és 25. között hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott Eino Vusitalo belügyminiszter vezetésével a Finn Köztársaság belügyminisztériumának küldöttsége. A megbeszélések során kicserélték tapasztalataikat a két szervet érintő kérdésekben, és megtárgyalták az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. Eino Vusitalo belügyminisztert fogadta Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. dr. Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter. Külföldi újságírónők tanulmányútja Magyarországon Elutazott hazánkból az a 17 külföldi újságírónő, akik a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által szervezett tanulmányúton vettek részt Az újságírónők szocialista, valamint nyugat-európai országok sajtóorgánumaitól érkeztek, s az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetét, a szociális ellátást és a gyermekintézmények rendszerét tanulmányozták. Nyolcnapos programjuk során látogatást tettek a Magyar Nők Országos Tanácsánál, a SZOT-ban, , megtekintették a Május 1. Ruhagyárat és a mözsiai Élet Termelőszövetkezetet. A MUOSZ munkájáról Pálfy József elnökkel folytattak beszélgetést. (MTI) BIZALMIAK 55 PERCBENAz országban csaknem 200 ezer szakszervezeti bizalmi képviseli választóinak, bizalmából dolgozótársaik érdekeit. Elsősorban róluk, nekik szólt, ám tágabb értelemben üzemi demokratikus közállapotainkra is fényt vetett a rádió körkapcsolásos műsora, amelyet Bizalom a bizalmiakban címmel tegnap délután sugárzott a Kossuth-adó. A műsor a gyakorlati tapasztalatokat igyekezett szembesíteni az illetékes szakértők, elvi fórumok véleményével, amikor a Kismotor- és Gépgyárat, a Fésűsfonó és Szövőgyárat, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházát választotta a műsor színteréül. Ez utóbbi helyen Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, Méhes Lajos, a vasas- és dr. Biró Györgyné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárai vettek részt a beszélgetésben. A műsor Rapcsányi László műsorvezető történelmi és etimológiai magyarázatával kezdődött a bizalmi kifejezés eredetéről. Nos, hamar kiderült, hogy a szófejtés, a történeti előzmények fölvázolása lényegesen egyszerűbb, mint meghatározni azt a sokfelé ágazó, felelősségteljes tevékenységet, amely manapság egy szakszervezeti bizalmira vár. Dr. Biró Györgyné találóan, tömören így jellemezte: „Fel kell készülni, vállalni a harcot, megküzdeni a meg nem értéssel is.” Addig ugyanis egyszerű a képlet, ameddig a bizalmiak megnövekedett jogkörére vonatkozó határozatok, rendeletek, minisztériumi végrehajtási utasítások értelmezéséről van szó. De mihelyt a műhelyekben, az üzemek mindennapi gyakorlatában, a vállalati íróasztalok mögött — az életben — felmerül, hogy ,,időhiány miatt” jóformán felkészületlenül kell igent vagy nemet mondania a bizalminak, hiányzik a művezető-partner hatásköre, az úgynevezett üzemi négyszög veszi át a demokratikus testületek szerepét, amikor a dolgozótársak közvetlen érdekei és a vállalat távolabbi célkitűzései közötti dilenonát kell megoldani, akkor ..bizony kiderül, hogy nem könnyű bizalminak lenni. Maderről még Eszmét cserélni, vitatkozni is nehéz, olyan súlyos és ágas-bogas a téma. A rádió dicséretére szóljon, hogy ennek az időszerű témának a fölvetésére vállalkozott. V. J. KÖZELET Huszár István, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke szeptember 23—25. között megbeszéléseket folytatott Gerhard Schürerrel, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesével, az Állami Tervbizottság elnökével, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről és meghatározták a két ország 1981—1985. évi tervkoordinációjának fő irányait és feladatait. Gerhard Schürer vasárnap elutazott hazánkból. Lakos Sándornak, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete igazgatójának vezetésével hétfőn küldöttség utazott Moszkvába, a KGST titkársága és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája által szervezett „Október és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új típusa” című tudományos konferenciára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Ion Tudornak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Constanca megyei pártbizottság első titkárának vezetésével hétfőn román pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Péter János, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese fogadta. Jelen volt Victor Bolojan, az RSZK budapesti nagykövete. Az ENSZ Társaságok Világszövetsége szeptember 26—október 1-ig Genfben tartja 26. közgyűlését. Simai Mihály akadémikusnak, a világszövetség elnökének, a Magyar- ENSZ Társaság főtitkárának vezetésével magyar küldöttség utazott a közgyűlésre. Pudlai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter a fegyveres erők napja alkalmából hétfőn tartott fogadásán kitüntetéseket adott át a közlekedés és hírközlés területén dolgozó tiszteknek és katonáknak. A fogadáson megjelent Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes is. Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, a nemzetközi kereskedelmi kamara kelet- nyugati összekötő bizottságának társelnöke az összekötő bizottság vezetőségének ülésére vasárnap Moszkvába utazott. A Szovjetunió Össz-szövetségi Külkereskedelmi Akadémiájának felkérésére előadást tart a Magyar Kereskedelmi Kamara feladatairól és tevékenységéről. M. Magoro ezredes, nigériai szövetségi közlekedési miniszter delegáció élén Budapestre érkezett, hogy a két ország közötti gazdasági és műszakitudományos együttműködés fejlesztéséről tárgyaljon. Gergely István államtitkárnak, az OVH elnökének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Simo Jaatinen, a Finn Köztársaság Országos Vízügyi Főigazgatóságának elnökigazgatója és dr. Seppo Mustainen, a helsinki vízgazdálkodási kutató intézet vezetője. Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével hétfőn magyar küldöttség utazott a szeptember 21-én megnyílt algíri nemzetközi vásárra. Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a Szovjet Baráti és Külföldi Kulturális Kapcsolatok Társaságai Szövetségének nemzetközi találkozóján, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében rendeznek. NÉPSZAVA H A TELEVÍZIÓ ELŐTT HÁTORSZÁG Karinthy Ferenc sok művében szól fiatalságának meghatározó élményéről, a háborúról. A Hátország című tévéfilm alapjául szolgáló novellája a béke egy mesterséges szigetén játszódik, 1943 nyarán. A siófoki Yacht Klub és a Florida bár elegáns, úri vendégei látszólag önfeledt gondtalansággal élvezik a balatoni nyár örömeit. Flörtölnek, mulatnak, hamis illúziókbanringatóznak a divatos slágerek zenéjére. Mintha nem tudnák, hogy körülöttük vérzik és lángol Európa. Mintha valami lelki süketség és vakság folytán nem vennék észre a Balaton felett elhúzó német , bombázórajokat, az állomáson átrobogó frontvonatokat, nem érzékelnék a sors- és történelemformáló időt. Róluk, a jómódú magyar középosztály semmiről tudni nem akaró, önáltató, felelőtlen struccpolitikájáról beszél Karinthy Ferenc, szemtanúként, érdekes, különös figurákat felsorakoztató irodalmi krónikájában. A novella más, mint a belőle készült tévéfilm. Az előbbi: hiteles élet- és korkép. Az utóbbi: egy 1943- as Úri muri, a vesztüket érző, módos „társaságbeliekre” és a „Csak egy nap a világ” dallamára áthangszerelve. Az értékesebb alapmű megsínylette a dramatizálást. Az elbeszélés személyes hangja, felcsillanó humora, iróniája elveszett, sok eredeti színe, jellem- és helyzetrajza megfakult. Csányi Miklós rendező stílusosan, híven idézte képernyőre a kort — ami a külsőségeket illeti. A film azonban alig-alig hatol a felszínnél mélyebbre. A cselekménymozaikok mellett nem sikerült a leírásokban rejlő tartalmakat, hangulatokat is a tévé nyelvén tolmácsolni. VIDÁM PADLÁS A könnyű, szórakoztató műfaj, kivált a kabaré, sehogyan sem találta a helyét a képernyőn. Sorozatos kísérletezések után csendben (nem is olyan nagy csendben) kimúlt a Humoristák klubjának műsora. A „tévésített” rádiókabaré nem vált be. Aztán hiába ígérte a tévé, hogy elsöprő humorral Robog az úthenger, az bizony csak zötyögött, hiába harangozta be magabiztosan a Fogadjunk, hogy végignézi! szombat esti műsorait, elvesztette a fogadást. Tessék elhinni, nem számonkérő szigorral, inkább a tévé (és a nézők) iránti együttérzéssel soroljuk az eddigi kudarcokat. Sőt, bizonyos fajta elismeréssel is azért, hogy a televízió nem adta fel a harcot. Most a magasabb színvonal érdekében a Vidám Padlásra költözött a tévékabaré, s bevetette a műfaj három .,nagyágyúját”. A külön-külön is igen népszerű Kazyl—Kabos— Kibédi együttes sem ellensúlyozta, hogy a Vidám Padlás — sajna — poros. Porosak a poénok, a bemondások, a régi jó, illetve jó régi kabarétré- fák. Kiderült, hogy a nyilvános felvétel, a közönség „családias” jelenléte, reagálása sem üdvözítő megoldás. (Korábban ugyanis a „pusztába kiáltott” élcek visszhangtalanságában vélték felfedezni a hibát.) A képernyőn nem színpadi és nem rádiókabarét kellene játszani, hanem a képi humorral is élő, sajátosan televíziós vidám műsort. Valami olyasmit, mint a jól sikerült, nemzetközi fesztiváldíjjal is fémjelzett Alfonzó-cirkusz volt. Persze, a tévékabarénak nincs kész receptje. A kísérletezés, az esetleges tévedés jogát, sőt a bizalmunkat se vonjuk meg a nem is olyan könnyű műfaj televíziós alkotógárdájától. AKIK LABDÁBA RÚGTAK A szombat esti szórakoztató program második (nagyobb) része jobban tetszett. Látványos, kellemes volt Lucia Altieri olasz táncdal énekesnő revüje, Csenterics Ágnes rendezésében. Friss ötletekkel teli, a fentebb hiányolt képi humort is kiaknázó, üde kis „blődlivel” jelentkeztek a nemrég végzett fiatal színészek. A Kaptunk egy labdát... című „félkész cirkuszt” az ugyancsak fiatal Molnár György rendezte. A 11 pályakezdő színész közül már többen „labdába rúgtak” a tévé más műsoraiban, így Gyabronka József, Heltai Kálmán, Dunai Tamás, Cseke Péter éppen előző este mutatkozott be a Hátország főszerepében. A markáns Belmondo-arcú, tehetséges Gáti Oszkárra, mint a Magnificat dermesztő hóhérsegédjére emlékeztünk, most porondmesterként komédiázott. A fej című kitűnő, tízperces tévészatíra ismétlése tett pontot a szombat esti program végére. A szórakoztató műsor második részének sok műfajú, színes tévészőttese tetszetős, kedves volt. Egy-egy hasonló összeállítás talán máskor is segítene megoldani a szombat esték gondját. Ha van jobb , annál jobb, de egész estét betöltő kabaré, filmvígjáték vagy más gondűző produkió nem jut minden hét végére. Vajk Vera Közlekedési szocialista brigádok vetélkedője Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében befejeződött az a szellemi vetélkedősorozat, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére fél évvel ezelőtt hirdetett meg a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete. A vetélkedőre 2800 szocialista brigád nevezett be, több tagú csapattal. Így hat lépcsőben több tízezren ismerkedhettek meg a Szovjetunió hat évtizedes történetével, politikai és kulturális kérdésekkel, a magyar—szövejét baráti kapcsolatok alakulásával. Eredményt Rödönyi Károly nyugalmazott miniszter hirdetett. Első helyre a Volán 2. számú salgótarjáni vállalatának „Vajda Imre” szocialista brigádja; a második helyre a MAHART hajójavító ,,Vásárhelyi” szocialista brigádja; a harmadik helyre a Hungarocamion „Kongresszus” szocialista brigádja került. — A szocialista országok forradalmi filmjeinek fesztiválja nyílt meg hétfőn Szófiában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a szovjet, bolgár, lengyel, NDX-beli, magyar és csehszlovák filmművészet számos nagy sikerű alkotását mutatják be. — Dél-amerikai turnéjának „Dallal, tánccal” című műsorával mutatkozott be hétfőn a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese a Pataky István művelődési központban. Emlékezés a „100%”-ra ötven évvel ezelőtt jelent meg a „100%” című kommunista irodalmi-politikai folyóirat. Az évforduló alkalmából az MSZMP Párttörténeti Intézete, az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum hétfőn tudományos emlékülést rendezett a Párttörténeti Intézetben. Vitaindítót tartott Illés László irodalomtörténész, az Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa, majd történészek, irodalmárok méltatták a „100%” című folyóirat szerepét a marxista-leninista gondolatok terjesztésében, a szocialista irodalom és művészet népszerűsítésében. Felszólalt Tamás Aladár író, a folyóirat egykori szerkesztője is. * A lap megjelenésének 50. évfordulójára adta ki az Akadémiai Kiadó Tamás Aladár könyvét, amelyik A 100-n, a KMP legális folyóirata 1927—1930 címet viseli. Tamás Aladár, az egykori szerkesztő, tanulmányban ismerteti a folyóirat történetét a megjelenés előzményeitől a lap szavalókórusainak működéséig. Ezt követően a kötet a 100% antológiáját tartalmazza, műfajok és témakörök szerint csoportosítva az írásokat, átfogó képet adva a folyóirat huszonnyolc füzetének tartalmáról. Az antológiát Szabolcsi Miklós rövid zárótanulmánya követi, amelyik megemlíti, hogy ez már a harmadik válogatás az utóbbi másfél évtized,em a 100% anyagából, majd méltatja a lapot. A Petőfi Irodalmi Múzeumban hétfőn emlékkiállítás mi. A kulturális világnézeti szemle megjelenésének 50. évfordulója alkalmából ismertetik 1927. szeptemberétől 1930. augusztusáig terjedő tevékenységét és kapcsolatát a munkásmozgalommal. Jovánovics Miklós, az Élet és Irodalom főszerkesztője nyitotta meg a novemberig látható emlékkiállítást. IV balatoni kisgrafikai biennálé Aki belépett az elmúlt hetekben a keszthelyi Balatoni Múzeumba, azonnal tárlatlátogatóváis vált. A múzeum tágas aulájában kapott helyet a negyedik alkalommal megrendezett balatoni kisgrafikai biennálé kiállítási anyagának zöme. S az idei tárlat egyúttal gazdagabb, átfogóbb minden eddiginél. Jó dolog, hogy tizenegy intézmény, köztük a SZOT kulturális osztálya, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Veszprém Megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és Keszthely városának, valamint több országos szervezetnek illetékes intézménye támogatta a tárlatot és természetesen a helyet adó Balatoni Múzeum. A biennálé rendszeres megrendezésére 1971-től kétévenként kerül sor. Az első két alkalommal még inkább útkeresés jellemezte a kiállítást, de az 1975-ös ünnepi tárlatról már elmondható, hogy biztatást, lendületet adott. A IV. balatoni kisgrafikai biennáléra már csaknem minden ismert grafikus elküldte munkáit és velük együtt kiállított sok fiatal is. Anélkül, hogy teljességre törekednénk, ami a résztvevők örvendetes nagy száma miatt, még nagyobb tanulmányban is nehéz lenne, megemlékezünk a díjazottakról. Izgalmas „mértani” látásmóddal lep meg ezúttal is Kolosváry Bálint, akinek munkáit a Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet, díjával jutalmazták. Méltán nyerte el műveivel Veszprém megye Tanácsának I. díját Diskyy Lenke s Keszthely város Tanácsának I. díját Banga Ferenc. Örömmel láttuk a kiállítók között László Gyula munkáit, aki megkapta a Hazafias Népfront Keszthely városi bizottságának díját. Tulipán László a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, Vén Zoltán pedig a Szakszervezetek Országos Tanácsának díjat mondhatja a magáénak. A díjazottak között találjuk még Rátkai György, Sólyom Sándor, Szabó László, Szemethy Imre, Gácsi Mihály és König Róbert munkáit. A legjobbak közül valók Csohány Kálmán, Stettner Béla és a fiatalabb Varga Gyula kisgrafikái. A tárlatnak sok külföldi és belföldi látogatója volt , sajátos művészi élményt nyújtott a Balatonhoz látogatóknak. Megfontolandó lenne, hogy a kétévenkénti tárlatra a jövőben a nagyobb üdülőkből szervezetten is eljuthassanak a beutaltak. A kisgrafika műfaja világszerte egyre nagyobb rangot vív ki magának, és sokszínű, változatos művekkel a képzőművészet egyik legszínvonalraabb és legnépszerűbb ága! A biennálén kiállító művészek a Balatoni Múzeumnak ajánlották és ajánlják föl a bemutatott alkotásokat. Így a múzeum már egyedülállóan nagy, mintegy húszezer darabos gyűjtemény tulajdonosa. Talán nem ártana, az egyik közbeeső évben ebből a jelentős gyűjteményből bemutatni válogatást, netán albumot is kiadni. Annál is inkább, mert a szabadon választott művek ihletője éppen a Balaton környéki táj és irodalomtörténet. Örömteli, hogy az idén kiállító művészek közül sokan adóztak Ady Endre emlékének. S a művek zömén ott ragyog Egry József ember- és tájszeretete. Az idei balatoni kisgrafikai biennálé nagyobb figyelmet érdemelt volna, hiszen a tihanyi és egyéb Balaton környéki nyári tárlatok legrangosabbjai közé sorolható. Dicséretet és elismerést érdemel a tárlatot nagy felelősséggel és hozzáértéssel megrendező Darányi Judit és a műveknek méltó helyet biztosító Balatoni Múzeum. Kiss Dénes Hétfőn az Erkel Színházban a Magyar Állami Hangversenyzenekar Bartók-estjével megkezdődött a budapesti művészeti hetek október 26-ig tartó rendezvénysorozata. A megnyitó koncerten Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese mondott ünnepi köszöntőt. A köszöntő szavak után a Magyar Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével Bartók-műveket szólaltatott meg a szerző hajdani kortársa, barátja, az Egyesült Államokban élő neves hegedűművész, Székely Zoltán közreműködésével. Megkezdődött a budapesti művészeti hetek rendezvénysorozata