Népszava, 1977. október (105. évfolyam, 231-256. sz.)
1977-10-01 / 231. szám
i tíinistta a fiffai törvénykönyve H ötszáz paragrafus az emberért. Ezzel a tőmondattal jellemezhetjük legtömörebben a parlament mostani ülésszakán módosított és új megfogalmazásban elfogadott Polgári Törvénykönyvet. Munkánk és magánéletünk szinte minden ágához, a társadalmi tevékenység, az emberi viszonylatok valamennyi szálához kapcsolódik így vagy úgy ez a hétszáz paragrafus. Ezért mondhatta róla jogosan az igazságügy-miniszteri expozé, hogy nincs olyan állampolgára hazánknak, akit valamilyen formában ne érintenének a Polgári Törvénykönyv rendelkezései. Az utóbbi évek jó hagyományát követve, több hetes társadalmi vita, joghoz értő emberek széles körű demokratikus eszmecseréje előzte meg a nyáron ezt a mostani parlamenti tanácskozást és döntést, több mint ezer javaslat segítette a módosítások kidolgozását. Új konstrukciójú, új arcú jogi kódex született ezekkel a módosításokkal. Az eddigi Polgári Törvénykönyv — amely 1978. március 1-ig még érvényben lesz — elsősorban az állampolgárok jogviszonyait érintette, míg a gazdálkodó szervezetek — a vállalatok, üzemek, intézmények — szerződéses kapcsolatait alacsonyabb szintű rendelkezések szabályozták. A most elfogadott törvénykönyv egységes keretbe foglalja mind az állampolgárok, mind a gazdálkodó szervezetek polgárjogi viszonyait. Társadalmi rendünk fejlődése, a szocialista tulajdonviszonyok általánosan uralkodóvá válása tette lehetővé és egyben szükségessé is ezt a változtatást, az egységes szabályozást, a követelmények azonos meghatározását. Az emberi jogok — s általuk a szocialista demokrácia — hatékonyabb érvényesülését szolgálja, hogy a módosított törvénykönyv megszigorítja az államigazgatási és egyes államhatalmi szervek felelősségét az állampolgárok ügyeinek intézéséért, a kereskedelemben, a szolgáltató szférában nagyobb megbecsülést parancsol a vevőnek, a megrendelőnek, jobban rákényszeríti a szolgáltatót, hogy hiánytalanul teljesítse funkciójából fakadó kötelezettségeit. Valljuk meg, ma még bizony gyakran érzi azt az ember egyik-másik üzletben, némely szolgáltató vállalat boltjában, műhelyében, hogy nem kiszolgált, hanem kiszolgáltatott, nem a jöttét, hanem az elmenetét várják jobban. Mindennapos, hogy jogos panasszal, reklamációval is Ponciustól Pilátusig küldözgetik a vevőt, a megrendelőt, bonyolult és hosszadalmas ügyintézéssel, eljárással késleltetik a hiba helyrehozását. A módosított Polgári Törvénykönyv megszünteti az ilyen bosszantó anomáliák jogi forrásait. Ám, nem szükségtelen arra figyelmeztetni, hogy önmagában a legjobb jogszabály sem lehet mindenre orvosság, nem varázspálca, amelyet csak fel kell emelni, megsuhintani, és minden megváltozik. Az illetékes kormányzati szerveknek gazdasági eszközökkel is erőteljesebben ösztönözni kell a vállalatokat, hogy megérje nekik jó minőségű munkát végezni, figyelmes, gondos szolgáltatást adni, s anyagilag is még jobban érdekeltek legyenek abban, hogy a „kedves vevő” valóban kedvesen távozzon és rendszeresen viszszatérjen. Ezt az új törvénykönyvet bátran felmutathatjuk mindenütt a világon. Az európai államok képviselőinek közelgő belgrádi tanácskozásán is nyugodt lelkiismerettel asztalra tehetjük paragrafusait, amelyek — szocialista valóságunkból fakadóan, s Helsinki szellemének is megfelelően — tovább bővítik, fejlesztik az állampolgárok személyéhez fűződő jogokat, az emberi méltóság tiszteletét, az ember polgárjogi védelmét, s e védelem megbízható garanciáit. Az ember jogainak, tiszteletben tartását és érvényesítését azonban csak a jogok és kötelességek egysége, csak az állampolgári fegyelem további erősítése biztosíthatja csorbítatlanul. Ebben a jogok és kötelességek elválaszthatatlan egységének megértetésében, az ilyen közszellem formálásában még sok a tennivaló. Állami és társadalmi szervek, köztük a szakszervezetek számára is. Mert valljuk meg: nem kevés még körülöttünk az olyan ember, aki rendkívül kényes arra, hogy minden jogát maradéktalanul érvényesítse, de igen feledékeny, amikori kötelességeit kell teljesítenie. A kötelességmulasztás azonban azzal járhat, hogy mások nem , érvényesíthetik jogaikat, nem élhetnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a törvény biztosítszámukra. Ezért közérdek és a jogok gyakorlásának is feltétele a paragrafusokban előírt kötelességek teljesítése, az állampolgári fegyelem, a törvényes rend megtartása és megtartatása. Az új Polgári Törvénykönyv is csak úgy töltheti be hiánytalanul a hivatását, ha nem feledjük ezt a közérdeket. Szathmári Gábor . 1977. OKTÓBER 1., SZOMBAT 105. ÉVFOLYAM 231. SZÁM ARA 1 FORINT • 11 VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Harmadik negyedévi mérleg a jubileumi munkaversenyről Csepel teljesíti szovjet exportvállalásait — A fővárosban veset a nép- és építőipar — Csökkenő létszám, növekvő teljesítmény Negyedévvel az esztendő vége előtt az ágazatok és a vállalatok sorra jelentik: sikeresen teljesítik jubileumi versenyfelajánlásaikat. Lemérhető ez a termelési tervek megvalósulásában, a minőség, a gazdaságosság javulásában, a korszerű termékek választékának bővülésében. . A jubileumi munkaversenyt kezdeményezett Csepel Vas- és Fémművek legjelentősebb felajánlása: maradéktalanul teljesítik több mint egymilliárd forint értékű szovjet exporttervüket. A harmadik negyedév végéig az exporttételek mintegy 90 százalékát már leszállították, és sok terméket a szovjet megrendelők kérésére határidő előtt adtak át. A szénbányászat dolgozói arra vállalkoztak, hogy az év végéig 290 ezer tonna szenet adnak terven felül. Az eredményekhez legnagyobb arányban a Thorez-külfejtés járult hozzá, de több mélyművelésű bánya is jelentős sikereket ért el. A kohászat is teljesítette éves tervének időarányos részét. Ehhez — egyes gyárak lemaradása miatt — nagy szükség volt a versenyfelajánlások valóra váltására. Az építőipari brigádok jelentős része a nagy értékű termelőberendezések hatékonyabb kihasználására tett vállalást. Számottevő eredményeket hozott az első félévben a fővárosban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára, indított munkaverseny, amely elsősorban a termelés, a termelékenység fokozását segítette kedvezően. Mind a fővárosban települt állami és szövetkezeti, mind a budapesti székhelyű ipar változatlan, illetve csökkenő létszám mellett is 4,8, illetve 2,4 százalékkal növelte termelését. A nehézipar — ezen belül a gépipar — termelése ezúttal is az átlagosnál jobban nőtt. A gépipari alágazatok közül 5,4, illetve 9,2 százalékkal emelkedett a közlekedési eszköz, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelése.A vegyipar a tavalyi első félévi 6,6 százalék helyett az idén csak 1 százalékos többletet ért el. Az építőipar a tavalyi kis mértékű növekedés után számottevően lépett előre: a vállalatok és a szövetkezetek 11 százalékkal haladták meg tavalyi első félévi teljesítményüket. A könnyűipar az 1976. évi csökkenés után 1,5 százalékkal fokozta teljesítményét. Az élelmiszeripar idei első félévi termelése viszont 0,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi mögött. Az akadozó (Folytatás a 4. oldalon) Élést tartott az Elnöki Tanács Egységes Állami Díj — Földvédelem A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította az 1963. évi 36. számú törvényerejű rendeletnek az Állami Díjra és a Kossuth-díra vonatkozó egyes rendelkezéseit. A módosítás értelmében mindkét díjnál megszűnik a fokozati rendszer, és a jövőben — a nagy díj mellett — a Nagydíj mellett — egységes elnevezéssel Állami Díjat és Kossuthdíjat adnak ki. A díjakkal együttjáró összeget a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvényt. A törvény alapelveit figyelembe véve a módosító rendelkezések biztosítják a mezőgazdasági rendeltetésű földek hatékony védelmét a gyors ütemű iparosodás és városiasodás viszonyai között. Az új rendelkezések a legértékesebb mezőgazdasági földek más célra történő felhasználását csak kivételesenindokolt esetben teszik lehetővé, anyagilag érdekeltté teszik a beruházókat a földek takarékos felhasználásában, valamint továbbfejlesztik a művelődési kötelezettség ellenőrzésének és a művelésből való kivonás engedélyezésének rendszerét. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép hatályba, és végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg ésmentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) Szakszervezeti árellenőrzés ..... 3 Bővülő kereskedelmi kapcsolatok. 4 Kulturális emlékeink közművelődési szerepe ..... 5 I s Új alapokon az orvosi ügyelet... 12 Magyar—kubai megállapodás Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Jorge Lezcano Perez, a kubai forradalom védelmére alakult bizottságok országos főtitkára, ünnepélyes keretek között aláírta a két testvér-tömegszervezet közötti, •1980-ig szóló együttműködési megállapodást. Allende asszony kitüntetése A béke megőrzéséért és erősítéséért vívott harcban szerzett érdemeinek elismeréseként nemzetközi benin-békedíjjal tüntették ki Hortensia Bussi Allendét, a neves chilei közéleti személyiséget, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tiszteletbeli alelnökét. A díjjal járó aranyérmet és oklevelet pénteken a moszkvai Kremlben nyújtották át Allende asszonynak. Budapestre várjál Eduard Giereket és Piotr Jaroszewiczet A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Budapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Piotr Jaroszeycicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (J Púja Frigyes újabb megbeszélései Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ közgyűlés 32. ülészakán részt vevő magyar küldöttség vezetője további megbeszéléseket folytatott a világszervezet székházában. Szadun Hammadi iraki külügyminiszterrel az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti helyzetről, K. B. Andersen dán, E. Agustsson izlandi és M. Oreja spanyol külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a belgrádi konferenciáról, Feleke Gedle Giorgisz etióp külügyminiszterrel pedig a kétoldalú kapcsolatokról A magyar külügyminiszter Hans Dietrich Genscherrel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterével és Abdel Halim Khaddam Szíriai miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel tárgyalt Puja Frigyes ugyancsak találkozott és megbeszélést folytatott Oskar Fischerrel, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével. Norvég szakszervezeti küldöttség Budapesten A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének meghívására pénteken este hazánkba érkezett a Norvég Szakszervezeti Szövetség (LO) küldöttsége, Tor Halvorsen elnök vezetésével. A norvég szakszervezetek képviselőit Gáspár Sándor,, a SZOT főtitkára és a magyar szakszervezetek több vezetője fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Ott volt Rolf Jerving, Norvégia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. A Norvég Szakszervezeti Szövetség (LO) 1890- ben alakult. Napjainkban a 43 szakmai szakszervezetben több mint 600 ezer tagot tömörít. Tagja a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének, az EurópaiSzakszervezeti Szövetségnek és az Északi Szakszervezeti Szövetségnek. Feladatának a bérből és a fizetésből élők gazdasági, társadalmi éskulturális érdekeinek sokoldalú védelmét tartja. Harcol a multinacionális vállalatok munkásérdekeket sértő tevékenysége ellen. Fontoscélkitűzése a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a szakszervezeti mozgalom szabadságának és függetlenségének megőrzése. Támogatja az európai enyhülést, az ENSZbékepolitikáját, az emberi jogok biztosítására tett törekvéseit, Helsinki szellemében tevékenykedik a nemzetközi szakszervezeti kapcsolatok bővítéséért. Termel Ózdon az új oxigéngyár. Az acélgyártás fokozása érdekében az Ózdi Kohászati Üzemek új oxigéngyárat épített. Az óránként tízezer normál köbméter oxigént előállító üzem berendezéseit az NDK-ban készítették. MTI Fotó : Erezi K. Gyula