Népszava, 1977. október (105. évfolyam, 231-256. sz.)

1977-10-01 / 231. szám

i­ tíi­n­istta a f­i­ff­ai­­ törvén­ykönyve H ötszáz paragrafus az emberért. Ezzel a tő­mondattal jellemezhetjük legtömörebben a parlament mostani ülésszakán módosított és új megfogalmazásban elfogadott Polgári Tör­vénykönyvet. Munkánk és magánéletünk szinte minden ágához, a társadalmi tevékenység, az em­beri viszonylatok valamennyi szálához kapcsoló­dik így vagy úgy ez a hétszáz paragrafus. Ezért mondhatta róla jogosan az igazságügy-miniszteri expozé, hogy nincs olyan állampolgára hazánk­nak, akit valamilyen formában ne érintenének a Polgári Törvénykönyv rendelkezései. Az utóbbi évek jó hagyományát követve, több hetes társadalmi vita, joghoz értő emberek széles körű demokratikus eszmecseréje előzte meg a nyáron ezt a mostani parlamenti tanács­kozást és döntést, több mint ezer javaslat segí­tette a módosítások kidolgozását. Új konstrukciójú, új arcú jogi kódex szüle­tett­ ezekkel a módosításokkal. Az eddigi Polgári Törvénykönyv — amely 1978. március 1-ig még érvényben lesz — elsősorban az állampolgárok jogviszonyait érintette, míg a gazdálkodó szer­vezetek — a vállalatok, üzemek, intézmények — szerződéses kapcsolatait alacsonyabb szintű ren­delkezések szabályozták. A most elfogadott tör­vénykönyv egységes keretbe foglalja mind az állampolgárok, mind a gazdálkodó szervezetek polgárjogi viszonyait. Társadalmi rendünk fej­lődése, a szocialista tulajdonviszonyok általáno­san uralkodóvá válása tette lehetővé és egyben szükségessé is ezt a változtatást, az egységes sza­bályozást, a követelmények azonos meghatáro­zását. A­z emberi jogok — s általuk a szocialista de­mokrácia — hatékonyabb érvényesülését szolgálja, hogy a módosított törvénykönyv megszigorítja az államigazgatási és egyes állam­­hatalmi szervek felelősségét az állampolgárok ügyeinek intézéséért, a kereskedelemben, a szol­gáltató szférában nagyobb megbecsülést paran­csol a vevőnek, a megrendelőnek, jobban rákény­szeríti a szolgáltatót, hogy hiánytalanul teljesítse funkciójából fakadó kötelezettségeit. Valljuk meg, ma még bizony gyakran érzi azt az ember egyik-másik üzletben, némely szol­gáltató vállalat boltjában, műhelyében, hogy nem kiszolgált, hanem kiszolgáltatott, nem a jöttét, hanem az elmenetét várják jobban. Mindenna­pos, hogy jogos panasszal, reklamációval is Pon­­ciustól Pilátusig küldözgetik a vevőt, a megren­delőt, bonyolult és hosszadalmas ügyintézéssel, eljárással késleltetik a hiba helyrehozását. A módosított Polgári Törvénykönyv meg­szünteti az ilyen bosszantó anomáliák jogi forrá­sait. Ám, nem szükségtelen arra figyelmeztetni, hogy önmagában a legjobb jogszabály sem lehet mindenre orvosság, nem varázspálca, amelyet csak fel kell emelni, megsuhintani, és minden megváltozik. Az illetékes kormányzati szervek­nek gazdasági eszközökkel is erőteljesebben ösz­tönözni kell a vállalatokat, hogy megérje nekik jó minőségű munkát végezni, figyelmes, gondos szolgáltatást adni, s anyagilag is még jobban ér­dekeltek legyenek abban, hogy a „kedves vevő” valóban kedvesen távozzon és rendszeresen visz­­szatérjen. Ezt az új törvénykönyvet bátran felmutat­hatjuk mindenütt a világon. Az európai államok képviselőinek közelgő belgrádi tanácskozásán is nyugodt lelkiismerettel asztalra tehetjük parag­rafusait, amelyek — szocialista valóságunkból fakadóan, s Helsinki szellemének is megfelelően — tovább bővítik, fejlesztik az állampolgárok személyéhez fűződő jogokat, az emberi méltóság tiszteletét, az­ ember polgárjogi védelmét, s e vé­delem megbízható garanciáit. A­z ember jogainak, tiszteletben tartását és ér­vényesítését azonban csak a jogok és köte­­­­lességek egysége, csak az állampolgári fe­gyelem további erősítése biztosíthatja csorbítat­lanul. Ebben a jogok és kötelességek elválaszt­hatatlan egységének megértetésében, az ilyen közszellem formálásában még sok a tennivaló. Állami és társadalmi szervek, köztük a szakszer­­vezetek számára is. Mert valljuk meg: nem ke­­vés még körülöttünk az olyan ember, aki rend­kívül kényes arra, hogy minden jogát maradék­talanul érvényesítse, de igen feledékeny, amikor­­i kötelességeit kell teljesítenie. A kötelességmu­lasztás azonban azzal járhat, hogy mások nem , érvényesíthetik jogaikat, nem élhetnek azokkal­­ a lehetőségekkel, amelyeket a törvény biztosít­­számukra. Ezért közérdek és a jogok gyakorlásá­nak is feltétele a paragrafusokban előírt köteles­ségek teljesítése, az állampolgári fegyelem, a tör­vényes rend megtartása és megtartatása. Az új Polgári Törvénykönyv is csak úgy tölt­heti be hiánytalanul a hivatását, ha nem feled­­jük ezt a közérdeket. Szathmár­i Gábor . 1977. OKTÓBER 1., SZOMBAT 105. ÉVFOLYAM 231. SZÁM ARA 1 FORINT • 11 VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! N­ÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Harmadik negyedévi mérleg a jubileumi munkaversenyről Csepel teljesíti sz­ovjet exportvállalásait — A fővárosban veset a nép- és építőipar — Csökkenő létszám, növekvő teljesítmény Negyedévvel az eszten­dő vége előtt az ágaza­tok és a vállalatok sorra jelentik: sikeresen telje­sítik jubileumi verseny­felajánlásaikat. Lemérhe­tő ez a termelési tervek megvalósulásában, a mi­nőség, a gazdaságosság javulásában, a korszerű termékek választékának bővülésében. . A jubileumi munka­­versenyt­ kezdeményezett Csepel Vas- és Fémmű­vek legjelentősebb fel­ajánlása: maradéktala­nul teljesítik több mint egymilliárd forint értékű szovjet exporttervüket. A harmadik negyedév végé­ig az exporttételek mint­egy 90 százalékát már leszállították, és sok ter­méket a szovjet megren­delők kérésére határidő előtt adtak át.­ A szénbányászat dolgo­zói arra vállalkoztak, hogy az év végéig 290 ezer tonna szenet­ adnak terven felül. Az eredmé­nyekhez­­ legnagyobb arányban a Thorez-kül­­fejtés járult hozzá, de több mélyművelésű bá­nya is jelentős sikereket ért el. A kohászat is teljesí­tette éves tervének idő­arányos részét. Ehhez — egyes gyárak lemaradása miatt — nagy szükség volt a versenyfelajánlá­sok valóra váltására. Az építőipari brigádok je­lentős része a nagy ér­tékű­ termelőberendezések hatékonyabb kihasználá­sára tett vállalást. Számottevő eredmé­nyeket hozott az első fél­évben a fővárosban a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfor­dulójára, indított munka­verseny, amely elsősorban a termelés, a termelé­kenység fokozását segí­tette kedvezően. Mind a fővárosban települt álla­mi és szövetkezeti, mind a budapesti székhelyű ipar változatlan, illetve csökkenő létszám mellett is 4,8, illetve 2,4 százalék­kal növelte termelését. A nehézipar — ezen belül a gépipar — termelése ezút­tal is az átlagosnál job­ban nőtt. A gépipari al­­ágazatok közül 5,4, illetve 9,2 százalékkal emelkedett a közlekedési eszköz, va­lamint a híradás- és­ vá­kuumtechnikai ipar ter­melése.­A vegyipar a ta­valyi első félévi 6,6 szá­zalék helyett az idén csak 1 százalékos többle­tet ért el. Az építőipar a tavalyi kis mértékű nö­vekedés után számotte­vően lépett előre: a vál­lalatok és a szövetkezetek 11 százalékkal haladták­ meg tavalyi első félévi teljesítményüket. A könnyűipar az 1976. évi csökkenés után 1,5 szá­zalékkal fokozta teljesít­ményét. Az élelmiszeripar idei első félévi termelése viszont 0,4 százalékkal el­maradt az egy évvel ko­rábbi mögött. Az akadozó (Folytatás a 4. oldalon) Élést tartott az Elnöki Tanács Egységes Állami Díj — Földvédelem A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módo­sította az 1963. évi 36. számú törvényerejű ren­deletnek az Állami Díjra és a Kossuth-dí­­ra vo­natkozó egyes rendelke­zéseit. A módosítás értel­mében mindkét díjnál megszűnik a fokozati rendszer, és a jövőben — a nagy díj mellett — a Nagydíj mellett — egységes elnevezéssel Ál­lami Díjat és Kossuth­­díjat adnak ki. A díjak­kal együttjáró összeget a Minisztertanács álla­pítja meg. Az Elnöki Tanács mó­dosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek vé­delméről szóló 1961. évi VI. törvényt. A törvény alapelveit figyelembe vé­ve a módosító rendelke­zések biztosítják a me­zőgazdasági rendeltetésű földek hatékony védel­mét a gyors ütemű ipa­rosodás és városiasodás viszonyai között. Az új rendelkezések a legérté­kesebb mezőgazdasági földek más célra történő felhasználását csak kivé­telesen­­indokolt esetben teszik lehetővé, anyagilag érdekeltté teszik a beru­házókat a földek takaré­kos felhasználásában, va­lamint továbbfejlesztik a művelődési kötelezettség ellenőrzésének és a mű­velésből való kivonás en­gedélyezésének rendsze­rét. A törvényerejű ren­delet 1978. január 1-én lép hatályba, és végre­hajtásáról a Miniszterta­nács gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírá­kat választott meg és­­mentett fel, végül egyé­ni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) Szakszervezeti árellenőrzés ..... 3 Bővülő kereskedelmi kapcsolatok. 4 Kulturális emlékeink közművelődési szerepe ..... 5 I s Új alapokon az orvosi ügyelet... 12 Magyar—kubai megállapodás Sarlós István, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Jorge Lezcano Perez, a kubai forradalom védel­mére alakult bizottságok országos főtitkára, ünne­pélyes keretek között aláírta a két testvér-tö­­megszervezet közötti, •1980-ig szóló együttmű­ködési megállapodást. Allende asszony kitüntetése A béke megőrzéséért és erősítéséért vívott harc­ban szerzett érdemeinek elismeréseként nemzetkö­zi benin-békedíjjal tün­tették ki Hortensia Bussi Allendét, a neves chilei közéleti személyiséget, a Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség tisztelet­beli alelnökét. A díjjal járó aranyérmet és okle­velet pénteken a moszk­vai Kremlben nyújtották át Allende asszonynak. Budapestre várjál­ Eduard Giereket és Piotr Jaroszewiczet A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Nép­­köztársaság kormányának meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Bu­dapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, és Piotr Jaroszeycicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (J Púja Frigyes újabb megbeszélései Púja Frigyes külügymi­niszter, az ENSZ közgyű­lés 32. ülészakán részt vevő magyar küldöttség vezetője további megbe­széléseket folytatott a vi­lágszervezet székházában. Szadun Hammadi iraki külügyminiszterrel az or­szágaink közötti kétolda­lú kapcsolatokról és a közel-keleti helyzetről, K. B. Andersen dán, E. Agustsson izlandi és M. Oreja spanyol külügymi­niszterrel a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a belgrádi konferenciá­ról, Feleke Gedle Giorgisz etióp külügyminiszterrel pedig a kétoldalú kapcso­latokról A magyar külügymi­niszter Hans Dietrich Genscherrel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterével és Abdel Halim Khaddam Szíriai miniszterelnök-he­lyettessel és külügymi­niszterrel tárgyalt Puja Frigyes ugyan­csak találkozott és meg­beszélést folytatott Os­kar Fischerrel, a Német Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszterével. Norvég szakszervezeti küldöttség Budapesten A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa elnöksé­géne­k meghívására pén­teken este hazánkba ér­kezett a Norvég Szak­­szervezeti Szövetség (LO) küldöttsége, Tor Halvor­­sen elnök vezetésével. A norvég szakszerveze­tek képviselőit Gáspár Sándor,, a SZOT főtitká­ra és a magyar szakszer­vezetek több vezetője fo­gadta a Ferihegyi repü­lőtéren. Ott volt Rolf Jerving, Norvégia rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete is. A Norvég Szakszerve­zeti Szövetség (LO) 1890- ben alakult. Napjainkban a 43 szakmai szakszer­vezetben több mint 600 ezer tagot tömörít. Tag­ja a Szabad Szakszerve­zetek Nemzetközi Szö­vetségének, az Európai­­Szakszervezeti Szövetség­nek és az Északi Szak­­szervezeti Szövetségnek. Feladatának a bérből és a fizetésből élők gaz­dasági, társadalmi és­­kulturális érdekeinek sokoldalú védelmét tart­ja. Harcol a multinacio­­nális vállalatok munkás­érdekeket sértő tevé­kenysége ellen. Fontos­­célkitűzése a nemzetközi együttműködés fejleszté­se, a szakszervezeti moz­galom szabadságának és függetlenségének megőr­zése. Támogatja az euró­pai enyhülést, az ENSZ­­békepolitikáját, az embe­ri jogok biztosítására tett törekvéseit, Helsinki szellemében tevékenyke­dik a nemzetközi szak­­szervezeti kapcsolatok bővítéséért. Termel Ózdon az új oxigéngyár. Az acélgyártás fokozása érdekében az Ózdi Kohászati Üzemek új oxigéngyárat épített. Az óránként tízezer normál köbméter oxigént előállító üzem berendezéseit az NDK-ban készítették. MTI Fotó : Erezi K. Gyula

Next