Népszava, 1978. január (106. évfolyam, 1-26. sz.)

1978-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1978. JANUÁR 1. VASÁRNAP 106. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Ára 1,20 FORINT • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA ■j - - * A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége . . 3 Mit hozott 1977 — mit vár 1978-tól?.............6—7 Az óév „sportcsemegéi...” .... 13 Átléptük két esztendő határát . . 16 1978 A­z a néhány perces megigetődött csend, amely az éjjeli óra előtt tegnap ismét megült a legvidámabb és leghangosabb társaságban is, tele volt várakozással és ígérettel, szívből fa­kadó jókívánságokkal és meleg emberi érzések­kel. Úgy nyíltunk meg egymás előtt, olyan tiszta­, szép szándékkal, s olyan örömet és boldogságot ígérő odaadással, hogy ha képesek volnánk meg­őrizni egy éven át — nem mindet, csak legalább­ felét, vagy egy kicsivel többet ebből az egymá­sért felmutatott szándék-sokadalomból —, már most elmondhatnánk: bizonyos, hogy mindenn g­,­nyiunk számára sok jó hétköznapi örömet, várt, és váratlan boldogságot hoz ez az új év, az 1978- as esztendő. De miért is ne lennénk képesek erre? Miért is kellene elfogadni az újévi jókívánságok fogyó hold természetét? Hiszen ma már égi „csodákra’’ is képes az em­ber: újévet köszönt a világűrben. Mennyivel kisebb energiával újulhatnánk meg mindennapi természetünkben, hétköznapi szoká­sainkban! Hiszen nincs is szükség valami nagy­­nagy megújulásra. Életünk egésze bizonyítja, hogy a boldogságteremtő szándék — egyéni és közös sorsunk formálója —, ha nem is izzik min­dig az esztendő minden napján azonosan magas hőfokon, tavaly is, tavalyelőtt is eredményes­évet érlelt, szép szocialista céljaink vetésében jó ter­mést hozott. Kiváltképpen így volt ez a tegnap elb­­csúzott 1977-es esztendőben, amikor i s nagyon sok mú­lott azon, hogyan zárjuk az ötödik ötéves terv második évét, milyen erőt, milyen tartalékokat gyűjtünk a következő esztendők még nagyobb népgazdasági feladatainak teljesítéséhez. A mérleget ki-ki elkészítheti, saját sorsát s a nagy család, az egész ország életét mérve. De így is, úgy is a bizonyosan azonos eredményre jut: 1977-ben ismét gyarapodtunk. Tényszerűbben, a párt Központi Bizottságának megállapításával szólva: 1977-ben a népgazdasági terv gazdaságpolitikai céljainak megfelelően, di­­n­amtiku­san nőtt a termelés és a nemzeti jövede­lem, a tervezettnél valamivel nagyobb mérték­ben nőtt a lakosság életszínvonala. Milliók munkája, boldogságteremtő közös szán­déka van ebben az egyetlen mondatban. De ki­­olvasható-e belőle?­­ ,a­z, akik itt,d­e hazában olvassuk a mondatot. S pontosan tudjuk — hiszen a magunk munkájával írtuk —, milyen súlyuk van a szavaknak, s mekkora az a társadalmi szándék, amely egy-egy év végeztével néhány számadat­ban kap összegező formát. Tudjuk, mit hozott a most elmúlt esztendőben Csepel kezdeményezése a nemzetközivé szélese­­n nett szocialista munkaverseny-mozgalomban, mit a mezőgazdaságban dolgozók különlegesen kima­gasló helytállása, mit a társadalmi munkák or­szágos összegezésében milliárdos gyarapodást hordozó sok ezer helyi ötlete. S tudják ezt barátaink — a testvéri szocialista or­szágok népei —, akikkel sorsunk­ utunk közös, mert közös a választott cél: a szocializmus mind magasabbra vezető útján jutni fel a népek közös boldogiá­tásának szép magaslataira. Bizakodással átlépni egy új év küszöbét csak úgy lehet, na magunk mögött idei dolgainkhoz vezető, biztosan megépített, jó hidat tudunk. Ez a híd megvan, sok munkás évvel megala­pozott, jó pillérekkel, s messzire feszülő, merész ívekkel. Lehet járni rajta, s távolba szóló ter­vekkel tovább építeni Kérdezzük egymást: milyen lesz 1978? A kérdések legtöbbször csak egyes emberi sor­sokra érvényesen fogalmaznak. De csak látszó­lag, mert ha úgy is igaz, hogy van magában való boldogság — és miért ne lenne? — amikor két ember kézenfogja egymást és a családi élet jö­vőjére köt szövetséget — minden egyéni boldog­ság abban a mi mai valóságunkban születik meg álomként, s nyeri el valóságos alakját, amelyet így nevezünk: a szocialista Magyarország. Az álmok ezen a földön születnek, s ezen a földön valósulnak meg. S nem valami csoda foly­tán, nem szerencsemalacok és kéményseprő-látá­­s­ok segítségével, hanem csakis a munkával, csak­is mindannyiunk­ együttes­e— és mindenkit egy­formán befogadó — boldogság kereső szándéká­val. Mit ígér 1978?Í­gér sok teendőt, munkás erőfeszítést az öt­éves terv derekán, ígér lehetőséget az okos gondolatok megvalósítására, ígér teret a kez­deményező, teremtő, alkotó erő kibontakoztatá­sára. És ígér mindezekkel és — mindezekben — jó örömet, s ennek révén újabb gyarapodást. Kívánj'­ik ho­zzá mindenkinek — ut’n­­­a-a-­­ nyiunknak - jó egészséget, szoret Met ez erőt Uióely Lászlói Tovább az enyhülés és az együttműködés útján Már a fitten­yes évet járt a szocialista diplomácia és Szovjetunió és a szo­cialista országok diplomá­ciai tevékenysége 1977- ben is arra irányult, hogy a gyakorlatban megvaló­suljanak a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. és XXV. kongresz­­szusán elfogadott béke­­program elvei; folytatód­jék az enyhü­lés, szilárdul­jon a béke, a nemzetközi biztonság, és sokoldalú együttműködési kapcso­latok jöjjenek létre a kü­lönböző országok között, függetlenül azok társadal­mi rendszerétől. A szo­cialista országok a leg­különbözőbb fórumokon az elmúlt 12 hónapban is fokozott erőfeszítéseket tettek a válsággócok fel­számolására. A szocialista országok ez évi diplomáciai erőfe­szítései korántsem teljes felsorolásának élére kí­vánkozik a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ- k közgyűlés 32. ülésszakán, a helsinki záróokmányt aláíró 35 állam képvise­lőinek belgrádi találkozó­ján kifejtett tevékenység. Az ENSZ-közgyűlés de­cember 21-én véget ért 32. ülésszaka hangsúlyozottan foglalkozott a leszerelés témakörével. Andrej Gro­­miko szovjet kül­­­ügymi­­­niszte­r: szeptember 27-i felszólalásában hangsú­lyozta: a Szovjetunió kül­politikájának békés cel­láit a szovjet állam alap­törvénye is rögzíti. Az EPJSZ-közgyűlés po­litikai főbizottsága no­vember 11--án a Szovjet­unió, Magyarország és az NDK által beterjesztett dokumentum alapján ha­tározatot fogadott el az­ új típusú tömegpusztító fegy­verek, fegyverrendszerek kifejlesztésének és előál­lításának betiltásáról. Az év folyamán Genf­­ben folytatódtak a szovjet —amerikai tárgyalások a hadászati fegyverrend­szerek korlátozásának kér­déseiről (SALT). A SALT- problémákról, a két or­szág kapcsolatairól, vala­­mint időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt már­ciusban Moszkvában, má­jusban Genf­ben, szeptem­berben pedig New York­ban — az ENSZ székhe­lyén — Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminisz­ter. A szocialista országok magas szintű küldöttsé­geinek moszkvai látoga­tásai jelezték, hogy to­vább erősödtek a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok kapcsolatai. A szovjet főváros az év folyamán vendégül látta a Fidel Castro vezette ku­bai, a Joszip Broz Tito vezette jugoszláv küldött­séget, ezenkívül a Szov­jetunióban járt Todor Zsivkov, Kaysone Phom­­r­hane és Pham Van Dong is. A fejlődő országok ál­lam- és kormányfői kö­zül is többen jártak a Szovjetunióban, így pél­dául Mengisztu Hailé Ma­riam, az etiópiai ideigle­nes katonai kormányzó ta­nács elnöke és Morardzsi Deszai indiai miniszterel­nök. A Szovjetunióban járt Sziad Barre Szomáliai ál­lamfő is, miután a Szov­jetunió az egydeni konf­liktus békés megoldása mellett szállt síkra. Szo­mália egyoldalúan felbon­totta a barátsági és együttműködési szerződést a Szovjetunióval. A Magyar Népköztársa­ság intenzív diplomáciai tevékenységet folytatott mind a szocialista, mind a tőkés és a fejlődő orszá­gok vonatkozásában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja, júniusban Olaszországban tett hiva­talos látogatást, s tárgya­lásokat folytatott Andre­otti miniszterelnökkel. Fo­gadta őt VI. Pál pápa, ez a találkozó kiemelkedő nemzetközi jelentőségű volt. Igen jelentős ese­ménynek tartották számon Kádár János júliusi bon­ni látogatását is. Kádár János az év ele­jén Berlinben járt, jú­niusban Debrecenben és Nagyim­radon folytatott megbeszéléseket Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt főtitká­rával, a Román Szocialis­ta Köztársaság elnökével a két országot kölcsönösen érdeklő kérdéseikről. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Afganisz­tánban, Mexikóban, Ecua­dorban tett hivatalos lá­togatást. A kétoldalú kapcsolatok erősítését, a gazdasági együttműködés fejlesz­tését szolgálta Lázár György miniszterelnök norvégiai, finnországi, ira­ki és ausztriai látogatása. Raymond Barre fran­cia miniszterelnök októ­berben Budapesten tár­gyalt a két ország kap­csolatainak fejlődéséről. A Magyar Népköztársa­ság belső és külső sike­reit ismerte el az Egye­sült Államok, amikor de­cember 15-én nyilatkozat­ban kötelezte el magát, hogy lissza szolgálatja a több mint 30 esztendeje birtokában levő magyar koronát és a koronázási ékszereket. A szocialista országok és a nyugat-európai álla­mok ez évi kapcsolatainak jelentős mozzanatát alkot­ták meg Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár varsói tárgyalásai (októ­ber), valamint Edward Giereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárának olaszorszá­gi látogatása (november). Giereket szintén fogadta a Vatikánban VI. Pál pá­pa. Az év végén Carter amerikai elnök tett láto­gatást Lengyelországban. Nem a Szovjetunión és a szocialista országokon múlt, hogy nem javult a Kínai Népköztársaság és a szocialista tábor kapcso­lata. A kínai vezetés Mao Ce-tung halála után is minden fórumon éles tá­madásokat intézett a szo­cialista országok ellen. A szocialista Kuba el­sősorban a harmadik vi­lággal fenntartott kapcso­latai terén fejtett ki élénk diplomáciai tevékenysé­get. Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, mi­niszterelnök, egyhónapos körutat tett Afrikában, hogy elősegítse Kuba és a függetlenné vált afrikai országok kapcsolatait. Dél-jemeni kormányfői nyilatkozat A Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság min­denkor tartani fogja ma­gát a népek szabadsá­gért, békéért és haladásért vívott harcával való szoli­daritás, a különböző tár­sadalmi rendszerű álla­moknak az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet, a szuverenitás és a más or­szágok belügyeibe való be nem avatkozás alap­ján való békés egipnás mellett élése elveihez — jelentette ki Ali Nasszer Mohammed Hasszani dél­jemeni miniszterelnök, a Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezete Poli­tikai Bizottságának tag­ja, a dél-jemeni legfel­sőbb népi tanács ülésén. A demokratikus Jemen forradalmi kormánya minden erejével arra tö­rekszik, hogy a jemeni nép, a többi arab ország népeinek, valamint az egész világ haladó erői­nek jólétéért vállalt kö­telezettségeit teljesítse — jelentette ki Ali Nasszer Mohammed. A dél-jemeni miniszterelnök hangsú­lyozta: a JNDK külpoliti­kája azt, az ország által választott belső fejlődési irányvonalat tükrözi, amely a társadalmi és gazdasági haladást, a sza­badságot, a függetlensé­get, a szocializmust és a békét tűzte ki célul. Kádár János találkozója Louis van Geyt-tel Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára szom­baton délelőtt a KB szék­házában találkozott Louis van Geyt-tel, a Belga Kommunista Párt hazánk­ban tartózkodó elnökével. A szívélyes, elvtársi lég­körű beszélgetésen, ame­lyen részt vett Gyene András, a Központi Bi­zottság titkára, eszmecse­rét folytattak a két pár­tot érintő időszerű kérdé­sekről.

Next