Népszava, 1978. március (106. évfolyam, 51-76. sz.)
1978-03-01 / 51. szám
1978. MÁRCIUS 1., SZERDA 106. ÉVFOLYAM 51. SZÁM Ara 80 FILLÉR • /t ?| fv^orr^ - (ß-pmr X 1 \ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VjJSSu K A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA A legértékesebb dolgunkról .... 3 A meós lelkiismerete....................... 3 Tizennégyezer ember munkáját takarítják meg ... 3 Elsődleges a folyamatos áruellátás 3 Külibista munkáját a kB-titkárok budapesti tanácskozása Kedden folytatta munkáját a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozásán részt vevő küldöttségek tiszteletére kedden ünnepi estet rendeztek a Várszínházban. A nagy tetszést aratott műsorban kiváló magyar énekes táncegyüttesek léptek fel. Genfi leszerelési konferencia Magyar felszólalások a szakbizottságokban érvnek a tarthatatlanságára, amely szerint a tudományos-technikai forradalom haladása időben előtte jár a leszerelési intézkedéseknek, így — az érv hangoztatói szerint — nem lehet szó valóságos leszerelésről. A „Nyilatkozat a leszerelésről" témával foglalkozó bizottság ülésén dr. Straub F. Brúnó akadémikus kifejtette, hogy a leszerelési javaslatokat szigorúan logikus időrendi és fontossági sorrendben kell megvitatni. Az I. bizottságban dr. Sintai Mihály akadémikus a fegyverkezési verseny gazdasági kihatásait elemezve rámutatott: a fegyverkezés új irányai nemcsak hogy összehasonlíthatatlanul több pénzt emésztenek fel, mint amennyibe az eddigi fegyverek előállítása kerül , hanem lényegesen nagyobb beruházásokat igényel az ellenfegyverek, illetve a védelmi rendszerek létrehozása is. A keddi felszólalók zöme kitért a neutronfegyver kérdésére, elítélve a barbár fegyver európai bevezetésének terveit. A konferencia délutáni ülésén további magyar felszólalásokra került sor, így a prágai keresztyén békekonferencia képviseletében felszólalt dr. Tóth Károly református püspök, főtitkár részletesen foglalkozott az ENSZ tekintélyével és szerepével. Vajda Péter újságíró pedig a sajtó, általában tömegtájékoztatás képviselőinek a katonai erőviszonyok ábrázolásában játszott szerepéről és felelősségéről beszélt. Szabó Zoltán, az MTI kiküldött tudósítója jelenti : A társadalmi szervezetek leszerelési világkonferenciája kedden azakoszodságotóban folytatta munkáját. A „Leszerelési akciók és a közvélemény szerepe" témakörrel foglalkozó, III. számú bizottságban felszólalt Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke is és egyebek között rámutatott annak az M ércénkra véget ér a törvény „vakációja". A jogászok azt az időszakot nevezik így, amely egy-egy törvényjavaslat elfogadása, beiktatása és hatályba lépése, mindennapi alkalmazása között eltelik. A „bennfentesek" jól tudják: csak egészen kiemelkedő jelentőségű jogszabálynál fordulhat elő, hogy a kihirdetésétől számított öt hónap múltán lép hatályba. .A csaknem 400 paragrafusból álló tíz Polgári Törvénykönyv — amelyet tavaly szeptemberben alkotott meg az országgyűlés, s amely ma, március 1-én lép hatályba — valóban kiemelkedő jelentőségű, rendelkezései átszövik életünk úgyszólván valamennyi területét. Nincs olyan ember az országban, akit valamilyen formában ne érintenének. A korábbi PTK — az 1954. évi IV. törvény — alapos felülvizsgálatát, korszerűsítését, a mai társadalmi, gazdasági viszonyokhoz és követelményekhez igazítását a szakemberek már évekkel ezelőtt megkezdték. Alapos, sokoldalú előkészítő munka után született meg az új törvényjavaslat, amelyet ezután társadalmi vitára bocsátottak. Több ezer javaslat hangzott el, s ezek közül jó néhányat a képviselők magában a törvénytervezetben láthattak viszont. Az új törvény iránti fokozott érdeklődés — amely a parlamenti és az azt megelőző országgyűlési bizottsági vitában is érezhető volt nem véletlen. A PTK tartalmazza alkotmányunk előírásainak megfelelően egyebek között a szocialista tulajdonviszonyok átfogó szabályait, rendezi az állami, társadalmi, gazdasági szervek, szövetkezetek szerződéses kapcsolatait, az állampolgárok vagyoni és egyes személyi viszonyait, az öröklés rendjét. Több változás közvetlenül is érinti az állampolgárokat. Mától például a birtokháborítási vitákban a tanácsok nem „tologathatják" az aktát, nem tehetik át az ügyet a bírósághoz — meghatározott időn belül maguk kötelesek dönteni. Az új jogszabály szerint már nem lesz szükség külön büntető vagy fegyelmi eljárásra ahhoz, hogy egy hatóság nevében eljáró ügyintézőt, aki törvénysértő intézkedésével vagy mulasztásával az állampolgárnak anyagi kárt okozott, kártérítésre kötelezzenek. Gyakori gond, hogy a szolgáltató vállalatok hatóságnak képzelik magukat. Most a közszolgáltatási szerződés bevezetésével a PTK egyértelműen kimondja: a szerződő felek, tehát a vállalat és az ügyfél, teljesen egyenrangúak. Ugyancsak régi vita végére került pont azzal, hogy meghatározott feltételek esetén lehetőséget biztosítanak az özvegyi haszonélvezet pénzbeni megváltására, és a nem vagyoni károk megtérítésére is. A törvény öthónapos ,,vakációja” a jogalkalmazóknak igazán nem jelentett pihenést: szerte az országban „hivatalból” ezreknek kellett alaposan megismerkedni az új rendelkezésekkel, felkészülni alkalmazásukra. Most már a felkészülés ideje is lejárt, a paragrafusok mától az életben vizsgáznak. És vizsgázunk mi is valamennyien, ügyfelek és ügyintézők, felperesek és alperesek, az előírások önkéntes követéséből, a tilalomformák elkerüléséből. A mércét, amit követnünk kell, saját magunknak állítottuk, hogy több legyen a megértés és kevesebb a vita. S ha így lesz, azt sem bánjuk majd, ha ritkábban kell elővenni a törvénykönyvet .... Deák András Fokoznunk kell a versenyképességet fr. Uiró Jazsef sajtótájékoztatója Kukereskedelmünk elmúlt évi eredményeiről és időszerű feladatairól tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Külkereskedelmi forgalmunk énöke 1977-ben kereken 500 milliárd forint volt, amelyet az export és az import 16—16 százalékos növekedése révén értünk el. Fő feladatként Az ipar külkereskedelmi célokra 1977-ben 14,9 százalékkal több árut értékesített, mint 1976-ban. A kedvező mezőgazdasági eredmények is tükröződnek a külkereskedelemben. 1975-höz képest 20 százalékkal bővült a mezőgazdasági termékek kivitele. A kedvező exportnövekedés mellett azonban az előirányzottnál nagyobb mértékű volt az import. Belföldi felhasználásunk — különösen a beruházásoknak a tervezettet túllépő növekedése miatt —, dollár elszámolású gépbehozatalunk meghaladta az előirányzott mennyiséget. Ugyanakkor számos, a népgazdaság részévé nélkülözhetetlen importtermék — mint például a fehérjetakarmányok, hengerelt áruk, színesfémek — ára jelentősen emelkedett, jobban, mint kivitelünk árszínvonala, s ezért cserearányaink romlottak. Tőkés forgalmunkban tavaly exportárainkat 4 százalékkal tudtuk emelni, míg importunk több mint 8 százalékkal drágult. Az idei prognózisok szerint a nem rubel elszámolású forgalmainkban a cserearányok várhatóan 2 százalékkal romlanak, jelöltük meg, hogy meggyorsuljon a gazdasági növekedés üteme és pótoljuk előző évi lemaradásunkat. A belföldi felhasználás mérséklésével, a termelés és a kivitel gyorsabb ütemű növelésével terveztük egyensúlyi helyzetünk javítását — mondotta bevezetőül a külkereskedelmi miniszter. Rubel viszonylata külkereskedelmi feladatainkat lényegében teljesítettük, bár a behozatal növekedése némileg elmaradt az előirányzattól. A KGST-országokba irányuló kivitelünk egyharmada már a gyártásszakosítás és a kooperációs egyezmények keretében valósult meg. Nem rubel viszonylatban — mondotta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter — a terv célkitűzéseit csak részben sikerült megvalósítani. Az áruforgalmi passzívum a tervezett csökkenés helyett nőtt, a külgazdasági egyensúly javítása nem valósult meg. A tőkés országokban jelentősen csökkent a gazdasági növekedés üteme, korlátozottak tehát a piaci lehetőségek, nehézséget okoznak a szaporodó protekcionista intézkedések. Ezért csak a valóban korszerű, keresett árut lehet eladni. Az utóbbi hónapok növekvő exportjában már tükröződik, hogy vállalataink érzékelik a változást, a kivitel növekedésének üteme azonban még mindig nem kielégítő: mint 7 millió támlát, kőszénből és kokszból 1 millió tormát hozunk be, s kohászatunk szinte teljes egészében szovjet vasércet dolgoz fel. Hazánk több mint 6000 Ikarusbuszt csaknem 100 portál- és úszódarut 100 millió rubel értékű híradástechnikai cikket és sok egyéb terméket szállít cserébe. A többi európai KGST- országgal 12,4 százalékkal növeljük áruforgalmunkat. Kereskedelmünkben maradéktalanul érvényesíteni kell az államközi egyezményekben megszabott előirányzatokat. A fejlődő szakosítás nyomán további jelentős termelési koncentráció jött létre a híradástechnikában, a számítástechnikában és a gyógyszeriparban. A fejlett tőkés országokkal is bővíteni kívánjuk a termelési együttműködést. Az elmúlt 10 évben 550 kooperációs szerződés jött létre magyar és tőkés országokbeli vállalatok köA miniszter ezután arról szólt, hogy a protekcionista, tehát a bevitelt korlátozó kereskedelempolitika azokban az országokban is előretört, ahol eddig betartották a szabadkereskedelmi szabályokat. Magyarország elhatárolja magát a diszkriminatív kereskedelmi politikától. A fejlődő országokkal felgyorsul hazánk kereskedelmi forgalma. Főként a mezőgazdasági és élelmiszeripari, továbbá az ipari fogyasztási cikkek exportja nőtt erőteljesen. De ezeken a piacokon is szorosabbá vált a verseny, ami számunkra azért jelent fokozott feladatokat, mert nehezen tudunk versenyezni a tőkés vállalatok által felkínált kedvező hitelfeltételekkel. Mi tartós együttműködésre törekszünk, ami mindkét félnek előnyös közös vállalkozások, kooperációk, hosszú lejáratú megállapodások létrehozásához vezet. Az árakról szólva ismeretes, hogy a 70-es évek első felében lezajlott árrobbanás nyomán többszörösére nőtt a legfontosabb energiahordozók és nyersanyagok, a korszerű tölzött, ezek devizamérlege szántunkra kedvező. Az elmúlt évben aláírt 76 új szerződésből is hasonló eredmény várható. Helytelen viszont — mutatott rá a miniszter —, hogy a kooperációban rejlő lehetőségeket még azoknak a vállalatoknak a jelentős része sem használja ki, amelyek ilyen megállapodást kötöttek. Nem rubel elszámolású kereskedelmünkben fő feladat a kivitel dinamikus — az importot erőteljesen meghaladó ütemű — növelése. Ehhez elengedhetetlen a kedvezően értékesíthető termékek gyártásának fokozása, exportcikkeink műszaki színvonalának javítása, a szállítások pontos, megfelelő ütemű teljesítése, a szükséges szolgáltatások, a gyártmányokhoz kapcsolódó szervizhálózat megteremtése. Nem utolsósorban a termelés és az értékesítés fokozottabb összhangja. melőeszközök tőkés világpiaci ára. Ugyanakkor a KGST-importunk átlagos árszintje mintegy 38 százalékkal, exportunké nem egészen 20 százalékkal emelkedett. A nagy mértékű világpiaci ármozgásokhoz képest ez viszonylag kedvezőnek tekinthető. 1979-re szocialista partnereinkkel sor kerül bizonyos árkorrekcióra. A Szovjetunión kívüli KGST- országokkal folytatott tárgyalások ugyan még nem fejeződtek be teljesen, de ma már láthatók, hogy az árkorrekciók alig változtatnak a cserearányokon. Az 1978. évi szovjet viszonylati ártárgyalások megközelítően 3 százalékos cserearány romlással jártak. A Szovjetunióból származó kőolaj ára a jelenlegi világpiaci árnak így is csak négyötöde, számunkra ugyanilyen kedvező a többi energiahordozó ára is. A magyar exportgépek ára nagyobb mértékben nő, mint azoké, amelyeket behozunk a szocialista országokból. Hasonlóképpen kedvező számunkra a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek áremelése — hangsúlyozta dr. Bíró József. .1ránt/változások A stabilitás Dfii/pswt A jelenlegi ingatag világpiaci helyzetben a szocialista országok biztonságot, stabil beszerzési és elhelyezési lehetőséget jelentenek számunkra. Különösen vonatkozik ez a Szovjetunióra amellyel Gáspár Sándor fogadta az SZVSZ elnökét Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kedden fogadta a Budapesten tartózkodó Enrique Pastorinót, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét. Megbeszélést folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint az áprilisban Prágában sorra kerülő IX. szakszervezeti világkongresszus előkészületeiről Kongresszusra készülnek a spanyol Munkásbizottágok Közzétettek a legnagyobb spanyol szakszervezeti központ, a Munkásbizottságok Szövetségi Tanácsának szombat-vasárnap tartott ülésén elfogadott határozatokat. Ezek szerint június 21—25. között Madridban tartják meg a Munkásbizottságok I. kongresszusát. A szövetségi tanács elemezte az üzemi szakszervezeti választások eddigi eredményeit és rendkívüli jelentőségűnek ítélte a Munkásbizottságok jelöltjeinek sikerét, amelynek révén a szervezet az ország legfontosabb szakszervezeti központjává vált .A dolgozók szavazatai azt bizonyítják — “— hangzik a határozat —, hogy helyes volt a Munkásbizottságoknak az egységet sürgető irányvonala. A szövetségi tanács felszólítja a kormányt hogy rövid időn belül pozitívan válaszoljon a dolgozóknak a munkanélküliséggel, a munka törvénykönyvvel, a társadalombiztosítás ellenőrzésével kapcsolatos követeléseire. Ellenkező esetben a szakszervezeti központok, mindenekelőtt a Munkásbizottságok és az UGT kénytelenek lesznek általános jellegű akciót szervezni. A szövetségi tanács felhatalmazta a titkárságot hogy erről konkrét megbeszéléseket folytasson az UGT-vel és a többi szakszervezeti erővel.