Népszava, 1978. április (106. évfolyam, 77-101. sz.)

1978-04-01 / 77. szám

1978. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁPRILIS 1. SZOMBAT 106. ÉVFOLYAM 77. SZÁM­ÁRA 1 FORINT . A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA A­ munka dicséretet k­elt jó néhány ezredév az emberiség történe­téből, s tele a felemelkedés kísérleteivel. Sokféle — olykor hősies, néha nevetsége—, próbálkozás hozott sikereket, gyakran látvártyás kudarcokat. Míg aztán egy, majd még néhány országban törvényszerűvé vált: nincs semmi, ami magasabbra emelhetné az embert, mint a becsü­lettel, szeretettel, tehetséggel és alkotókedvvel végzett munka. (Tegyük hozzá: emberré is az emelte egykor.) Ilyenkor, amikor az ünnep a munka nyilvá­nos és magas szintű elismerésének ünnepe is, új­ra és újra megerősítjük társadalmunknak ezt az alapelvét. Életünket szabályozó alaptörvényünk­ben, alkotmányunkban is rögzítettük: szocializ­must építő társadalmunkban nem lehet más mér­ték az ember megítélésében s a társadalom kö­zös javaiból történő részesedésben sem, mint a munkája; az az érték, amelyet a közösség szá­mára teremt és teremtett. Nagyon is objektív mérce ez. Azzá teszik el­osztási viszonyaink, az egyéni boldogulás társa­dalmi feltételei, az ösztönzőrendszerek s még sok minden más. Ha azonban csupán ezekre a ma már hellyel-közzel törvényszerűen érvénye­sülő s néha már észrevétlenné természetesült el­ismerés-rendszerekre hagyatkoznánk, csak félig valósítanánk meg szép alapelvünket. Hiszen eb­ben a társadalomban a munka nem lehet csupán anyagi kérdés, sőt, éppen a szocializmust építő társadalmakban vált egyre fontosabb erkölcsi tényezővé. Ezért tartjuk erkölcsi megbecsülését társa­dalmi ügynek. Az volt 30 évvel ezelőtt is, amikor a Kos­­suth-díjat megalapította az ország akkori veze­tése. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a nemzet akkor legfontosabb ügye vezető helyen szerepelt a díjazás feltételei közt. ..Az újjáépí­tésben, az alkotó munkában kiváló teljesítmé­nyeket elért fizikai és szellemi dolgozók” érde­mesek 1948-ban a Kossuth-díjra ... A 15 évvel ezelőtt alapított Állami Díj pedig ugyancsak a társadalmi állapotot tükrözte, s tükrözi ma is ki­adásának feltételeivel. S egyben azt is, hogy mit értékel ez a mostani társadalom. A tudományos, a műszaki kutatási, fejlesztési tevékenységet vég­zők, az újítói munkát végzők, a szocialista épí­tésben kimagasló eredményeket elérők, az új ter­melési módszereket bevezetők érdemesülnek e legmagasabb szintű erkölcsi elismerésre. jó az, hogy az utóbbi években egyre több kollektíva kapja meg, beszédes jele annak: az egyéni telje­sítmények is a közösségi munkában teljesednek ki országos értékűekké. Az utóbbi évek felszabadulási ünnepein kiadott magas szintű elismerések megítélése egyéb­ként a köztudatban is változott. A társa­dalmi szándék és a társadalmi értékítélet jóval közelebb került egymáshoz, mint három évtizede volt. Hogy mennyire, azt talán az Akadémiai Nyomda három éve állami díjas Nyelvészeti Brigádjának példája egymagában is bizonyítja. A két nyomdász egybehangzóan állította: ezt az elismerést az egész nyomdájuk kapta rajtuk ke­resztül, hiszen hogyan tudtak volna ők ilyen eredményeket produkálni a többiek nélkül? És azok a többiek? Kifejezetten büszkék voltak „az ő állami díjasaikra”, ők is úgy érezték, hogy az elismerés, a megtiszteltetés rajtuk keresztül mindannyiukat érte. Ami pedig az értékelt telje­sítményt — a rendkívül bonyolult nyomdai elő­állítású tudományos kiadványok létrehozásában elért eredményeket — illeti, arról­­ az volt az egybehangzó vélemény: „A tudomány az nem­csak egy brigád, nemcsak egy nyomda, hanem az egész ország ügye; ebben tenni valamit, az a tel­jesítmény”. És még hozzátették:­­„Végül is min­den alkotó munkával így van ez . ..” Bizony így, éppen ez a lényeg. Társadalmi és gazdasági felépítésünk olyan, hogy minden egyes alkotó ember munkája országos üggyé tud válni, hogy az alkotás értéke végső soron társa­dalmi hasznosságával és hasznosulásával mérhe­tő. Hogy a legnagyobb közösség szám­on tartja és becsüli ezeket az értékeket, annak egyik — és nem az egyetlen — bizonysága az Állami Díj. S most, amikor az­ ünnepen jó néhány dolgo­zó ember és számos dolgozó kollektíva meg­kapja ezt a legmagasabb munkakitüntetést az ország házában, rajtuk keresztül még nagyon sok ember részesül a társadalom elismerésében. Hiszen ezzel a számtalan „többiek” munkája is megbecsülésben részesül: a kitüntetettek mun­kateljesítményeiben a társadalom minden egyes tagja alkotó munkáját ismerjük el. Magát a munkát, amely­ mindennél maga­sabbra tudja emelni az embert. Sztankay József Jelentések az első nef­tjed­év eredményeiről Javuló minőség, több korszerű termék Kötinyvbhvh a kanánik — Alkat­rvnavh fidntill tőreiért I­­­tuahvlp/rxaltifl satilvtatt — livknnl i*atton Az első negyedév be­fejeztével az MTI mun­katársai néhány vállalat­tól tájékoztatást kértek a három hónap eredmé­nyeiről, a magasabb kö­vetelményeknek megfe­lelő legfontosabb intéz­kedéseikről és végrehaj­tásáról. Az eddigieknél nagyobb teljesítményű, mégis 30 százalékkal könnyebb ka­zánok sorozatgyártását kezdték meg a Láng Gép­gyárban.­­ Svájci licenc alapján e típusnak egész családját kialakítják, mert e korszerű termé­kek várhatóan igen ke­lendőek lesznek. Jelenleg a család 12 tonnás vál­tozata készül, az első ötöt már átadták, s az év vé­géig ötvenezret gyárta­nak belőle. Ezzel párhu­zamosan sorozatban ké­szülnek a 7 tonnások is. Időarányosan teljesí­tette esedékes­­ tervét, csaknem 4 milliárd fo­rint értékű terméket — köztük 6500 dízelmotort, 20 ezer futóművet, ■ 215 kamiont és másfél száz 180 lóerős traktort — ál­lított elő az első negyed­évben a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. Egyik legfontosabb eredményük, hogy sikerült megoldani­uk a korábbi évek leg­nagyobb problémáját, az alkatrész-utánpótlást. Több mint félmilliárd forint értékű alkatrészt szállítottak hazai és kül­földi vásárlóiknak. Az elmúlt három hó­napban alig fele annyi reklamáció érkezett a Sabaria Cipőgyárba, mint egy évvel ezelőtt — a vállalat vezetői ezt a vál­tozást tartják legfőbb eredményüknek. A gyár néhány évvel ezelőtt, ép­pen a minőség nagymér­vű romlása miatt, rend­kívül nehéz helyzetbe került. A minőségrom­lással járó 100 millió fo­rintos veszteség határo­zott intézkedésekre sar­kallta a felügyeleti szer­veket és a vállalatveze­tést egyaránt. Radikális technológiai változtatáso­kat vezettek be, megvál­toztatták a ragasztási fo­lyamatot, ami az egyik legfőbb oka volt a hibák­nak. A javulás most már határozottan érzékelhető: a cipők 94 százaléka első osztályú. Új nevet visel április 1-től a Hódmezővásárhe­lyi Mérleggyár fehérgyar­mati gyáregysége, a Met­­ripond Mechanikai Mér­legek Gyára lesz ezután, ezzel is jelezve, hogy be­fejeződött a vállalatnál a termékváltás, teljes egé­szében áttelepítették Fe­hérgyarmatra a mechani­kai mérőeszközök gyártá­sát. Az áttelepítéssel Hódmezővásárhelyen he­lyet biztosítottak a leg­modernebb elektronikus és optikai mérőeszközök gyártásához. E berende­zések már nemcsak mér­nek, hanem — az auto­matizált termelési folya­matokba bekapcsolva — önműködő adagolásra is felhasználhatók. Nyolcévi következetes műszaki fejlesztés ered­ményeként az első ne­gyedévben új elektromos és gáztűzhelycsalád pró­­basorozatának gyártása kezdődött meg a Lam­port Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában. Az új tűzhelycsalád 15 változatot foglal magá­ban, és felveszi a ver­senyt a legjobb európai termékekkel. Tömegszerű gyártásának megkezdése után az Ég-750-es típusú tűzhelycsalád folyamato­san felváltja a Komfort tűzhelyeket. A mezőgazdasági üze­mek decemberben kevés műtrágyát rendeltek Pét­ről. Januárban felemel­ték igényeiket, ez azon­ban rendkívüli feladato­kat jelentett a Péti Nit­rogénműveknek, mivel szabad kapacitását ad­digra már lekötötte ex­portrendelésekkel. Gyors szervezési intézkedésekkel biztosították a soron kí­vüli rendelések tervsze­rű teljesítését. Az első negyedévben több mint háromszázezer tonna hár­mas műtrágyát, pétisót és karbamidot állítottak elő, jóval többet, mint bármelyik korábbi év ha­sonló időszakában. S a minőség javításában is rekorderedmény szüle­tett: olyan talajtáplálé­kokat készítettek, ame­lyek hosszabb tárolás után sem tapadnak össze. Novoszibirszki körzet Leonyid Brezsnyev látogatása egy rakétaegységnél Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke, a Szovjetunió hon­védelmi tanácsának elnö­ke, pénteken Dmitrij Usztyinovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Szovjet­unió honvédelmi minisz­terének kíséretében No­­voszibirszk körzetében meglátogatott egy rakéta­egységet. A szovjet veze­tők ismerkedtek a harci technikával, érdeklődtek, a szovjet harcosok kato­nai és politikai kiképzése iránt, és részt vettek egy gyakorlaton. Az egység parancsnoka a harckészültség állapo­táról jelentést tett Leo­­nyid Brezsnyevnek, és beszámolt a korszerű harci technika kezelésé­nek elsajátításáról. A gyakorlat végén Leo­­nyid Brezsnyev beszédet intézett a katonákhoz, tiszthelyettesekhez és tisztekhez. „Éppen most vettünk részt a rakéta­ezred gyakorlatán. Ma­gas fokú harckészültség­ről tettek tanúságot, be­bizonyították, hogy ösz­­szehangoltan, hozzáértés­sel és tökéletesen bán­nak az önökre bízott korszerű és hatékony fegyverekkel” — mon­dotta az SZKP KB főtit­kára. A termelés és az érdekvédelem egysége.................. A szakma kiváló tanulói lettek Repülőgép az udvaron . • Nyereségrészesedés fizetése után . 4 Ember az akta mögött - 5 M­M • á m * A­rafa­t-interjú Az októberi szovjet-amerikai nyilatkozat alap a közel-keleti rendezéshez „Az 1977. októberi szov­jet—amerikai közös nyi­latkozat alapul szolgálhat a közel-keleti békés ren­dezéshez" — jelentette ki a UPI hírügynökségnek adott interjújában Jász­­szer Arafat. A PFSZ V. B. elnöke hangoztatta, hogy a PFSZ elfogad bármely ENSZ-határozatot, amely kimondja, hogy a palesz­tinoknak joguk van visz­­szatérni hazájukba, joguk van az önrendelkezésre, saját önálló állam alapí­tására.­­ A palesztinok nem azért háborúznak, mert szeretik a háborút. Izrael kényszeríti őket a hábo­rúra azzal, hogy megta­gadja tőlük törvényes jo­gaikat, s ehhez megkapja az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak támogatását. Carter el­nök „emberi jogokról” beszél, s közben az Egye­sült Államok támogatja „a palesztin menekülttá­borok és libanoni falvak elleni” izraeli támadáso­kat — mutatott rá Ara­fat. A PFSZ vezetője kö­zölte, hogy parancsban adta ki a szervezetéhez tartozó gerilláknak: mű­ködjenek együtt a dél-li­banoni ENSZ-erőkkel. Ugyanakkor — mondta Arafat — nem hiszi, hogy Izrael valaha is tel­jesen kivonul Libanon megszállva tartott terüle­teiről, s közölte: ameny­­nyiben a háború ebben a térségben tovább foly­tatódik, Szíriának és más arab államoknak segítsé­get kellene nyújtaniuk a PFSZ-nek. A maga ré­széről — mondta Arafat — meg fog tenni min­dent annak érdekében, hogy az ENSZ-katonák teljesíthessék dél-libano­ni küldetésüket. Mint a TASZSZ kom­mentátora megállapítja, nyilvánvaló, hogy Izrael képtelen lenne a Bizton­sági Tanács határozatá­nak semmibevevésére, ha­­ nem kapna külső támo­gatást, elsősorban az Egyesült Államoktól. Az Egyesült Államok, mi­közben szavakban az iz­raeli csapatok Dél-Liba­­nonból történő kivonásá­­­ért áll ki, egy olyan biz­tonsági tanácsi határo­zattervezet szerzője, amely hallgatólagosan az agresszor kezére játszik az általa kitűzött célok elérésében — abban, hogy csapást mérjen a Palesztinai ellenállási mozgalomra, aláaknázza az arab nemzeti felsza­badító mozgalmat. Ezer Weizman izraeli hadügyminiszter pénte­ken, egyiptomi látogatá­sát befejezve, visszatért Izraelbe, és azonnal fel­kereste Begin miniszter­elnököt, hogy beszámol­jon tárgyalásairól. Szadat elnökkel is találkozott, és két alkalommal tárgyalt Gamazi hadügyminiszter­rel. Szadat levélben szá­mol be Carter elnöknek az izraeli hadügyminisz­­t■errel megtartott tárgya­lásáról — írta a pénteki Al Ah­ram.. A Győr-Sopron megyei Abda határában új közúti hifi építését kezdték meg 1977 őszén. A Rábcán átívelő hetvenkét méter hosszú tizenkét méter széles hídnak már áll a betonváza. Az új létesítmény 1978 végére készül el. Képünkön: az új közúti híd, háttérben a lebontásra ítélt régivel (MTI Fotó : Tóth Gyula felvétele) 3­3­4 NDK—osztrák államközi egyezmények Találkozó Erich Fro­­neckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK ál­lamtanácsának elnökével, a hivatalos kormányfői tárgyalások folytatása és három államközi egyez­mény aláírása szerepelt dr. Bruno Kreisky oszt­rák kancellár NDK-beli látogatásának második­­ — pénteki — napján. A Honecker—Kreisky __ta­nácskozás felölelte___az NDK—osztrák kapcsola­tok teljes tematikáját, Willi Stopft és az oszt­rák kancellár tárgyalása­in pedig hivatalosan is véglegesítették azokat az egyezményeket, amelye­ket példamutató gondos­sággal és a kölcsönös ér­dekek messzemenő fi­gyelembevételével készí­tettek el már jóval a mostani látogatás előtt. A három egyezmény to­vább bővíti a két állam között az elmúlt fél év­tizedben kibontakozott szerződéses viszonyt, sza­bályozza az NDK és Ausztria jövőbeni kultu­rális, tudományos-műsza­ki, illetve állategészség­ügyi együttműködését.

Next