Népszava, 1978. április (106. évfolyam, 77-101. sz.)

1978-04-25 / 96. szám

197 8. április 2 5. NÉPSZAVA I A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bánit hétfőn tartotta évi rendes közgyűlését, me­lyen részt vett Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, ott voltak az állam, mint részvényes képviselői, a bank igazgatóságának tagjai és a számvizsgálók. Tímár Mátyás, a bank el­nöke a közgyűlés elé ter­jesztette a bank 1977. évi gazdálkodásáról szóló je­lentést a mérleget, és az eredményelszámolást. A jelentés megállapítja, bogy a bank 1977-ben — összhangban az ötödik öt­éves tervben foglalt fel­adatokkal — a kormány által jóváhagyott hitelpo­litikát folytatta. Alapvető célkitűzés volt a népgaz­dasági tervnek megfelelő hitelkibocsájtás, a nép­­gazdasági egyensúlyt erő­sítő folyamatok támoga­tása. így a bank hitel­nyújtásai a gazdálkodás hatékonyságának javítá­sát, a gazdaságosabb tér. mékszerkezet kialakítását és az exportfcépessjég fo­kozását célozták. A beruházási hiteldön­tések során előtérben állt, hogy a minden piacon gazdaságosan értékesíthe­tő termékek előállítása érdekében létrehozandó kapacitások minél rövi­­debb idő alatt megvaló­suljanak és nagyrészt már az ötödik ötéves terv második felében üzembe lépjenek. A hatékonyság növelé­sére irányuló népgazda­sági célkitűzésekhez kap­csolódva a bank a hitel­­nyújtásnál a korábbinál magasabb jövedelmezősé­gi követelményeket tá­masztott. fokozottan meg. kívánta a gazdálkodó szervezetektől, hogy a fej­lesztéshez saját eszközök, kel is hozzájáruljanak. A devizagazdálkodásról a jelentés — egyebek mellett — megállapítja, hogy a bank — összhang­ban az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai célki­tűzéseivel — biztosította a folyó ügyletek bővülé­sének zavartalan finan­szírozását és az exportké­pes ágazatok fejlesztésé­re több. nagyobb összegű kölcsönmegállaoodást lé­tesített. Likviditási hely­zete kedvezően alakult. A bank arany- és de viza ­­készletei az év végén 64 milliard forintot tettek ki. A nagyarányú pénzpiaci árfolyammozgások miatt 1977-ben több alkalom­mal került sor a forint­­árfolyamok kiigazításá­ra. A bank tavaly is nagy figyelmet szentelt a kül­földi bankokkal való kap­csolatok fejlesztésének. A szocialista országok vi­szonylatában. a KGST kö­zös pénzintézeteivel és az egyes szocialista országok bankjaival a kialakult hagyományos keretek kö­zött ápolta az együttmű­ködést. A nyugati ban­kokkal ugyancsak széle­sítette kapcsolatait, bank­összeköttetéseinek köre bővült, a kölcsönös üzleti forgalom növekedett. A bank külföldi tevékeny­ségének bővüléséhez kül­földi képviseletei is hoz­zájárultak. Az elmúlt év­ben megnyitották a New York-i képviseleti irodát. A számvizsgálók jelen­tése tájékoztatott arról, hogy a bank számvitele, mérlege és eredményki­mutatása helyesen tükrö­zi az 1977. december 31-i aktívákat, és passzívákat, valamint az eredményt, és mindenben megfelel a magyar jogszabályoknak, illetve a bankra vonat­kozó egyéb törvényes rendelkezéseknek. A bank mérlegének fő összege 1977-ben 48 mil­liárd forinttal 435 mil­liárd forintra nőtt. összes bevétele és jövedelme 31,9 milliárd forint ösz­­szes kiadása és ráfordí­tása 16.5 milliárd forint, nyeresége 15,4 milliárd forint volt. A közgyűlés megtár­gyalta és egyhangúlag el­fogadta a bank 1977. évi működéséről szóló jelen­tést, jóváhagyta a .mérle­get és az eredményelszá­­molást. Úgy döntött, hogy az 1977. évi nyereségből egymilliárd forinttal nö­veli a bank tartalékait és teljesíti nyereségbefizeté­­si kötelezettségét az ál­lami költségvetéssel szem­ben. A közgyűlés végül meg­választotta az igazgatóság tagjává Káplár József külkereskedelmi minisz­terhelyettest. (MTI) Magyar-olasz gazdasági együttműködés Hétfőn a Magyar Kül­kereskedelmi Bank Rt. öt évre szóló általános gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési ke­retmegállapodást írt alá az ENI (Ente Nazionale Idrocarburi) nagy olasz transznacionális vállalat­tal, olasz részről az ENI elnöke, Pietro Sette, ma­gyar részről pedig az MKB vezérigazgatója, dr. Salusinszky István. Pietro Settét a nap folyamán fogadta Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Biró József külkereskedelmi miniszter. Ifjúsági szolidaritási rendezvények Nemzetközi ifjúsági szolidaritási estet rende­zett vasárnap Miskolcon, a városi sportcsarnokban, a KISZ központi bizott­sága és a Borsod megyei KISZ-bizottság. A forró hangulatú politikai nagy­gyűlésen Fejti György, a KISZ központi bizottsá­gának titkára mondott beszédet: Nagygyűléseket, baráti találkozókat, VITTverse­­nyeket, kulturális és sportbemutatókat rendez­tek vasárnap országszer­te a nemzetközi ifjúsági szolidaritási napon. A politikai fesztivál kereté­ben nyújtották át a Bu­dapesti Műszaki Egyetem KISZ-szervezetének az eredményes munka elis­meréseként a KISZ köz­ponti bizottság vörös vándorzászlóját. Április 24-én, a nem­zetközi ifjúsági szolidari­tási napon, földünk ha­ladó gondolkodású fia­taljainak tízmilliói de­monstrációkon, megmoz­dulásokon emelik-emel­­ték fel szavukat a sza­badságukért, nemzeti függetlenségükért és fel­­emelkedésükért küzdő népeket támogatva. E napon a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség földünk haladó fiataljai­hoz fordul: újabb akci­ókkal tegyenek tanúbi­zonyságot arról, hogy szolidárisak Dél-Afrika népeivel és ifjúságával, amelyek a fehér kisebb­ség fajüldöző apartheid­­rendszerei ellen harcol­nak. Arra van szükség: tegyük hatékonnyá „a világ ifjúsága, a fehér kisebbségi rendszerek és az apartheid ellen” jel­szóval indított nemzetkö­zi kampányt — hangoz­tatta Ibrahim Hasim, a DÍVSZ szudáni alelnöke, a szövetség budapesti székházában hétfőn meg­tartott sajtókonferencián. KÖZÉLET Virizlay Gyulának, a SZOT titkárának vezeté­sével szakszervezeti kül­döttség utazott Bagdadba, !*hogy részt vegyen az ( Iraki Szakszervezetek j ötödik országos kongresz­­szusán. ) A SZOT táviratban fe- i jezte ki a magyar szak- i szervezetek jókívánságait j áorilis 25., a Szabadság 1 Napja alkalmából a por­­| tugál CGTP-Intersindi­­| calnak. j Tóth Józsefnek, a SZOT elnöksége tagjának vezetésével hétfőn szak­­szervezeti küldöttség uta­zott a Kongói Szakszerve­zetek Szövetsége április 26—30. között tartandó V. kongresszusára. Ezt köve­tően a SZOT-küldöttség részt vesz a kongói dol­gozók május 1-i ünnepsé­gein. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese hétfőn Moszkvába utazott az orenburgi gáz­vezeték építésében részt­vevő országok kormány­közi bizottságának ülésé­re. A kormány elnökhe­lyettesét a Ferihegyi re­pülőtéren Pozsgay Imre, kulturális miniszter és Varga József, a Miniszter­­tanács titkárságának ve­zetője búcsúztatta. Jelen volt Féliksz Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségé­nek követtanácsosa. Erdei Lászlóné, a MNOT elnöke a szocia­lista országok nőmozgal­mi vezetőinek tanácsko­zására Havannába uta­zott. Az olasz tudomány napjai Budapesten Országaink tudomá­nyos és műszaki kapcso­lata az elmúlt években erősödött, bővült, A há­rom évvel ezelőtt aláírt tudományos együttműkö­dési egyezmény lehetővé tette a közös kutatáso­kat, tudományos kutatók cseréjét, konferenciákon, konzultációkon való rész­vételét, egymás tájékoz­tatását a legfrissebb tu­dományos eredményekről — mondta Márta Ferenc akadémikus, az MTA fő­titkára hétfőn, az „olasz tudomány napjai” ta­nácskozássorozat plenáris ülésén, az MTA vári kongresszusi termében. A tudományos értekez­letet — amelyen ott volt Rónai Rudolf, a Kultu­rális Kapcsolatok Intéze­tének elnöke — Szent­­ágothai János akadémi­kus. az MTA elnöke nyi­totta meg, majd Ernes­to Quagliariello, az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács (CNR1 elnöke ismertette az MTA társszervezeté­nek tevékenységét. (MTI) A Károlyi Mihály Kuratórium felhívása A Károlyi Mihály em­lékének megőrzésére lé­tesült Kuratórium a kö­zelmúltban — Károlyi Mihályné elnökletével — újjáalakult. A kurató­rium — egyebek mellett — feladatának tekinti, hogy figyelemmel kísérje a Károlyi Mihály' hagya­­tákéba tartozó és a rá vonatkozó dokumentu­mok és tárgyi emlékek megőrzését, felhasználá­sát. Szorgalmazni kíván­ja a közgyűjtemények­ben, illetve Magyarorszá­gon vagy külföldön ma­gánkézben levő Károlyi­dokumentumok és -emlé­kek 'számbavételét, kata­logizálását, valamint a külföldön őrzött doku­mentumok másoltatását. E cél megvalósítása ér­dekében felhívással for­dul mindazokhoz, akik Károlyi Mihálytól szár­mazó levelek, dokumen­tumok. személyére vonat­kozó írások vagy vele kaocsHatos tárgyi emlé­kek birtokában vannak: közöljék ezt a kurató­rium titkárával. Szűcs j Lászlóval (1054 Budapest. • Alkotmány utoa 2.). KSH A TELEVÍZIÓ ELŐTT Csehszlovák tájak ABIGÉL Zsurzs Évának négy es­tén át sikerült megvalósí­tania a szinte lehetetlent; ■ az univerzális tévéműsort, mindenki televízióját. Sza­­! bó Magda: Abigél című kitűnő könyvének tévé­változatában az izgalmas krimi, a romantikus re­gény, a fordulatos mese­szövésű ellenállási törté­net elemei ötvöződtek arányosan, kellemes egész­­szé. Nemcsak sokféle igényt kielégítő, „közfo­gyasztásra alkalmas” fil­met láttunk, hanem ele­ven. derűvel és tiszta em­berséggel átszőtt, jő tévé­­regényt. Zsurzs Éva egyik ren­dezői erénye, hogy igénye­sen, biztos ízléssel választ­ja tévéfilmjei irodalmi alapanyagát és szereplőit. A másik: rendkívüli mű­gonddal párosult mester­ségbeli tudása. Két évig dolgozott az Abigél tévé­változatán, (más munkái mellett), két évig hordozta, forgatta a fejében, majd a helyszíneken, csiszolgat­­ta, formálta képsorokká. Megérte, érdemes volt. A figuráktól a legapróbb kellékekig hitelesen idézte képernyőre a kor és a hely légkörét, a háború betöré­sét az árkodi leány nevelő intézet zárt világába. A szereposztás meglepe­tése Piros Ildikó diako­nisszája. A fiatal színész­nő kilépett a gödröcskés arcú, bájos szépség sze­repköri skatulyájából, és lám, ezf is tudja. Ezt a nagy belső fegyelmet, halk határozottságot, erőt és lágyságot palástoló sápadt szigort. S így is szép. mert Zsuzsanna figurájának belső szépségét tolmácsol­ja. Megindultan néztük Básti Lajost élete utolsó tévészerepében. Nem csu­pán a kegyelet íratja le, hogy a ridegen puritán, de szilárd tisztességű Torma igazgató alakját jellemző, apró gesztusaival, ember­­ábrázoló művészetével emlékezetessé formálta. Kitűnő volt Garas Dezső és az egész tanári kar. A titokzatos Abigél kilétét illetően sokan Horn Mid­re tippeltek; ennek az az oka, hogy Ruttkai Éva vállalta ezt ,a játék há­romnegyedéig jelenték­telennek látszó szerepét. A címszereplő Szerencsi Éva duzzogó, viháncoló, ábrándos kislányból a sze­münk láttára vált a gon­dot, felelősséget elbíró, koraérett emberkévé. Megszerettük a hetedikes „matulásokat”, a sok ked­ves, tehetséges fiatal szí­nésznőt és főiskolai hall­gatót, akinek nevét — az egész „osztálynévsort” — sajnos nincs helyünk fel­sorolni. Zsurzs Éva jó al­kotótársa volt Lukács (jóránt operatőr, Mátay Lívia és Witz Éva díszlet­illetve jelmeztervező. SÁRI-GYÖP „Én nem akarok író lenni, én színész vagyok, annak születtem”. Horváth Színházi Operaház: Elektra (In­­geborg Zodel mv., L. b. 8. ea., fél 8!) Erkel Szín­ház: Norma (Lamberto Gardelli mv., Főisk. b. XII. s. 5. ea., 7) Nemzeti Színház: Téli rege (7) Madách Színház: Egy va­dász halála (7) Madách Kamara Színház: Kései találkozás (7) Vígszínház: Valencia bolondjai (Komb. 1. s. 6. ea., 7) Pesti Színház: A gondnok (7) Operettszínház: Kaba­ré (7) József Attila Szín­ház: Eklézsia-megkövetés (D. b. 5. ea., 7) Thália Színház: Bal négyes pá­holy (7) Vidám Színpad: Észnél legyünk! (fél 8) Mikroszkóp Színpad: 60. Teri vallott így a Nyitott könyv műsorában Sári­­gyöp című, rövidesen meg­jelenő életrajzi naplójá­ról. Ha akar, ha nem, Horváth Teri írónak, elbe­szélőnek is olyan eredeti tehetségű egyéniség, őszin­tén érző-gondolkozó em­ber, akárcsak színésznek. Ezt bizonyítják könyvéneü részletei, melyeket na­gyobbrészt ő maga mon­dott el a kamerák előtt, szinte újra átélve, újrafo­galmazva emlékeit, gondo­latait. Megfényesedtek, nép­meséi ízeket kaptak Hor­váth Teri igaz történetei a Sári-gyöpi nehéz gyer­mekkorról. „Marosa anyám, Vince apám” kis füstös konyhájából, örzsé­­bet és Terezka öreganyá­ról, a szemmel verő Bebe­le Rozi néni praktikáiról■ Megrendítőek Horváth Te­ri vallomásai a gyötrel­­mesen szép színészpálya boldogító örömeiről és ke­serű konfliktusairól. Keveset hallunk mosta­nában a kiváló színésznő­ről, csend van körülötte. „Hét órakor megszólal bennem a gong, és nekem nem kell a színházban lennem ...” Ezer szeren­cse, hogy Horváth Teri nemcsak színészi talentu­mot, hanem mesélő ked­vet. szépséges, gazdag szókincset is hozott magá­val a szülőfalujából. Az önkifejezés vágya tört fel, formát, műfajt váltva, eb­ben a kötetben, amelyet e lévébeli „előzetes” alapján sokan keresnek majd a könyvesboltokban. Az író­nak mégis, mindenekelőtt színészi sikereket kívá­nunk. A FESTŐ ARCKÉPE Victor Vasarelyt, a vi­lághírű festőművészt mu­tatta be és köszöntötte 70. születésnapján a tévé portréfilmje. Vasarely (Vásárhelyi Győző) jelen­tős művész, és számukra különösen érdekes szemé­lyiség. Az 50 éve Francia­­országban élő mester szü­lővárosának, Pécsnek ajándékozta életműve szá­mos nagyértékű darab­ját. Portréfilmjében kifo­gástalan magyarsággal be­szélt a hagyományos for­mákkal szakító művésze­tének esztétikai rendsze­réről. A mértani formaele­mekből építkező op-art újszerű látványélményét még a tévé képi eszközei­nek segítségével sem könnyű értelmezni. A Va­­sarelyvel folytatott beszél­getés hozzájárulhatott vol­na művészetének köny­­nyebb megértéséhez, de túlságosan szakszerű volt. Vasarely azt mondta, — s ezt jól értettük, — hogy nem egy elit közönségnek dolgozik; közkinccsé akar­ja tenni a modern környe­zetet humanizáló, embe­ribbé, színesebbé formáló művészetét. Kár, hogy a portréfilm mégiscsak egy elit, hozzáértő nézőréteg­nek szólt. Vajk Vera műsorok Szimfónia (7) Várszínház: Bajcsy-Zsilinszky Endre (fél 8) Korona-Pódium: „Parancsolj velem Tün­dérkirálynő!” Ruttkai Éva ea.-estje (7) Radnóti Mik­lós Színpad: A székesegy­ház (7) Egyetemi Szín­pad: Vallomások az Üj Zenéről II/3. Maros Ru­dolf és Petrovics Emil szerzői estje (7) Bp.-i Gyermekszínház: Magá­nyos fehér vitorla (du. 3) Bábszínház: Jancsi és Ju­liska (Jókai tér de. 10) Zeneakadémia: Ránki Qezső zongoraestje (Zon­gorabérlet III/3. fél 8) Kisterem: Hiroko Naka­mura zongoraestje (fél 8). Luzsicza Lajos kiállításáról Űj kiállítóteremmel bővült a közelmúltban a budapesti Csehszlovák Kultúra, amelyet a két ország közötti barátság szép jelképeként hazai alkotó, Luzsicza Lajos festőművész „Csehszlo­vák tájak” című tárlatá­val avattak feL Luzsicza Lajos északi szomszédaink iránti von­zalma nem új keletű. Korábban is gyakorta választotta már képeinek tárgyául a morvaországi és szlovákiai tájak, külö­nösen az Alacsony-Tátrá és a Nyitra folyó festői vidékének ábrázolását, mely utóbbit — lévén maga is érsekújvári szár­mazású — szülőföldje­ként szeret. Egyébiránt is mint lírikus vénájú, a hangulati hatásokra fo­gékony alkotót ismerjük, aki nemcsak tematikai értelemben hasznosítja természeti tapasztalatait, hanem a tárgyi világ közvetlen élményéből meríti 8/friss kifejezőesz­közök alkalmazásának bátorságát is. Alkati tulajdonságaiból adódóan Luzsicza festé­szetében a színeké a ve­zető szerep, de mint egy­kori Aba Novak- és Kmetty-tanítvány, min­dig erős érzékkel visel­tetett a színfoltok alá szerkesztett konstrukció iránt is. A kolorisztikus gondolkodásmód így sa­játos egységbe olvad ná­la a struktív képépítés­sel, ami festészetének mindenki másétól elütő karaktert biztosít. Nem véletlen, hogy munkássá­gának mindmáig a tájkép a kiemelkedő területe, s ezen belül is főként a hegyvidék ábrázolása, amelynek különös at­moszférájában, illetve eleve építményes rendjé­ben mind romantikus érzésvilága, mind össze­függéseket kereső hajla­ma adekvát kifejező kö­zegre talál. Mesterünk szerencsés kézzel kezeli a természeti adottságo­kat, invencióval válogat a látható formák és je­lenségek között, úgy írja át és csoportosítja a jel­lemző motívumokat, hogy azok — felerősítve a szí­nek találó stilizációjával — belső akaratának, exp­resszív szándékának megfelelően hitelesítik a kérdéses táji részletet. A hazai sík vagy dom­bos jellegű, s így zöm­mel harmonikus képet nyújtó tájak után az éle­sebben tagolt szlovák hegyvidék felfedezése stílusteremtő jelentőségű­nek bizonyult Luzsicza számára. Rájött, hogy az effajta, hangulatilag is kontrasztgazriagabb ter­mészeti látványosságok már kevéssé megfogha­tnak a bennük rejlő for­mai ritmika körvonalak­kal történő megjeleníté­se által. A dimenziók léptékét, sokrétűségét — a látvány összhatását itt sokkal' inkább kifejezi a szín. Egy bátor fordulás­sal szembefordult hát korábbi, a szerkezetnek és a színfoltnak még egyenlő rangot adó fes­tésmódjával, s egy olyan stílust dolgozott ki, amely már döntően a színek hangulati értékeire, il­letve az ezekből adódó kompozíciós lehetőségek­re támaszkodik. Például a térhatást is színekkel és színfoltokkal valósítja meg. Űj képein ennek megfelelően a tónusos festés helyét a formai egyszerűséget hangsúlyo­zó, ahhoz idomuló egy­­’ nemű színkezelés váltja fel, amely a képfelület szőnyegszerű megmun­kálásával, az egymás mellé és mögé épített színfoltok dekoratív vil­lódzásával ad újszerű formai és tartalmi él­ményt. Csalódás éri tehát azt, aki valamiféle „eouleur locale”-t keresve tér be a Népköztársaság úti ki­állítóterembe Luzsicza Lajos új képei közé, mert ezek a finomművű, köny­­nyed eleganciával felvá­zolt kis gvasképek nem egzotikumot, hanem at­moszférát sugallnak. Szellemiségét tömörítik a vadregényes tátrai és a szelíd lankáival vonzó dél-csehországi tájaknak, amelyeknek földrajzi és kromatikus vonásai ugyanolyan erkölcsi ér­tékkel bírnak az itt élő két nemzet kultúrájában, mint a miénkben az Al­föld. T. A. Változatos nyári műsor Budapest szabadtéri színpadain Kiváló hazai és külföl­di művészek szerepelnek az idei nyári évadban Budapest szabadtéri szín­padain. A Margitszigeten bemutatják Puccini: Tu­­randot című operáját Ka­­zue Shimada japán éne­kesnővel a címszerepben. A nálunk már ismert, ugyancsak japán Matsu­­moto Miwako és Aldo Bottion olasz énekművész a további vendégszerep­lő. A karmester nálunk nem is egészen vendég: a japán Kobajasi Kenicsi­­ro. Műsoron lesz a Carmen is Mignon DunneI, a Met­ropolitan művészével a címszerepben. A Paraszt­becsület és a Bajazzók vendégei: Antonietta Ca­­narille, s a hazánkban és világszerte népszerű olasz tenor, Bruno Prevedi, Ni­kola Szmocsevszkij, Mi­chele Molese és Maria Venceszlavova. A Margit­szigeten lép fel a továb­biakban a moszkvai Szta­­nyiszlavszkij Nyemiro­vics—Dancsenko Színház balettegyüttese. három koncertműsorraL Az Ál­lami Népi Együttes az Ecseri lakodalmast adja elő, és sor kerül több ér­dekes hangversenyre, a többi között a televíziós Itarmesterverseny győzte­seinek az irányításával. A Budai Parkszínpadod. a venezuelai Caracas ba­lettegyüttes, a Fiesta de Spagna spanyol népi együttes és a brazil Tro­pical Táncegyütt -s ven­dégszerepei. A Városma­jorban harminc iőadás­­ban játsszák az idén is a Kikapós patikáriust. A nyár új játszási he­lye: a Hilton Szálló do­minikánus udvara. Itt mutatják be egyebek kö­zött Dittersdorf kétszáz­­éves remekét, a Hűséges parasztlányt — világ-ős­bemutatón. Színre kerül Pergolesi két műve. az Úrhatnám szolgáló és a Zenemester is, kiváló fia­tal énekművészeink köz. remük ödésével. ITT ÉS OTT Az Iskolatelevízió új filmjei Az Iskolatelevízió né­hány műsora már az új tantervhez kapcsolódik. A negyedik osztályo­sok számára vetítik — május 2-án — az Itt és ott című Tszínes filmet, amely a viszonylagos helyzet és a mozgás té­makörét dolgozza fel. Az élőlények és az élettelen tárgyak tulajdonságait vizsgálja a Csacsifogat című színes film. A gye­reke* az erdőben, séta közben ismerkednek az állatokkal, a növények­kel, a tárgyakkal, az élő és az élettelen fogalmá­val. Az első osztályosok­nak szóló filmet május 3-án vetíti a televízió.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék