Népszava, 1978. május (106. évfolyam, 102-126. sz.)

1978-05-03 / 102. szám

2 Afganisztán A forradalmi tanács első rendeletei­ ­ A Baktitar afgán hiva­talos hírügynökség jelen­tése szerint Afganisztán­ban a fegyveres erők az ország teljes térségét el­lenőrzésük alatt tartják. Az országban a helyzet fokozatosan normalizáló­dik. A Reuter hírügynökség új-delhi diplomáciai for­rásokra hivatkozó jelen­tése úgy tudja, hogy Daud elnök pénteken vesztette életét, miután nem volt hajlandó meg­adni magát a felkelők­nek. Testvérén kívül azon a napon meghalt három fia is, s az állam­csíny során életüket­­vesztett magas rangú­­ személyiségek számát harmincra becsülik. Többségük — miként ma­ga az elhunyt elnök —­ az 1973-ban menesztett királyi család tagja volt. A fegyveres összecsapá­sok áldozatainak számá­ra vonatkozó becslések egyelőre rendkívül szél­sőségesek, 200 és 2000 fő között változnak. Afganisztánban a fegy­veres erők csütörtökön hatalomra került forra­dalmi tanácsa vasárnap I­ur Mohammed Tarakit nevezte ki államfővé és miniszterelnökké — je­lentette be a kabuli rá­dió. A testület vasárnap kibocsátott első számú rendelete arról is tájé­koztat, hogy az ország ezt az új hivatalos nevet kapta: Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság. Május elseje — a ren­delet szerint — a világ forradalmi munkásosztá­lyának szolidaritási ün­nepe. A forradalmi ta­nács ez alkalomból üd­vözli Afganisztán és az egész világ munkásait és dolgozóit, s az április 27-i győzelmes felszabadító megmozdulás megünnep­lésére május elsejét ün­neppé és munkaszüneti nappá nyilvánítja. A forradalmi tanács a kabuli rádióban közzétet­te 2. számú rendeletét, amely szerint a testület elnökhelyettesévé Babrak Karmait nevezték ki. A forradalmi tanács ismertette Afganisztán új kormányának összeté­telét. Miniszterelnök-he­lyettes, egyben külügy­miniszter Hafizulla Amin, belügyminiszter Núr Ah­mad Nur lett. Abdul Kader tábornokot, a csütörtöki katonai ál­lamcsíny irányítóját, nemzetvédelmi minisz­terré nevezték ki. Az AFP hírügynökség a kabuli rádió hétfői kommentárjából kiemel­te: „A forradalom bizto­sította, hogy az ország erőforrásai a népé legye­nek, és ne egy maroknyi csoporté. Afganisztánban egy demokratikus, füg­getlen és igazságos rend­szer született." Az indiai kormány hétfőn elismerte az Af­ganisztáni Demokratikus Köztársaságot — jelen­tette be az új-delhi kül­ügyminisztérium szóvivő­je. ..A kubai kormány üdvözölte az Afganisztá­ni Demokratikus Köztár­saság forradalmi taná­csának kormányát, élén Nur Mohammed Taraki állam- és kormányfővel, annak a nyilatkozatának alkalmából, amelyben Afganisztán kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy továbbra is az el nem kötelezett országok mozgalmának szerves ré­sze maradjon, és közölte, hajlandó házigazdaként fogadni a koordinációs iroda május 6-án Kabul­ban tartandó értekezletét. A kubai kormány egyút­tal barátságáról biztosít­ja az afgán népet, és forradalmi kormányát, s kifejezésre juttatja azt az óhaját, hogy mind a kétoldalú kapcsolatok te­rületén, mind pedig az el nem kötelezettek moz­galmának keretében együttműködést ápoljon vele.” Leszerelés A szovjet ENSZ-delegáció nyilatkozata Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakát előkészítő bi­zottság munkájának be­fejeztével a Szovjetunió küldöttsége nyilatkozatot terjesztett a világszerve­zet elé. Ebben a szovjet küldöttség kiemeli an­nak szükségességét, hogy olyan alapvető téziseket dolgozzanak ki, amelyek a továbbiakban a fegy­­­verkezési hajsza megfé­kezése és a leszerelés te­rén teendő konkrét lépé­sek kiindulópontjául szol­gálhatnak. A leszereléshez szükség van minden ország jó­akaratára és erőfeszíté­seire — hangsúlyozza a szovjet dokumentum. Nemcsak a nukleáris ha­talmaknak kell részt vál­lalniuk benne, hanem m­inden katonailag jelen­tős országnak. A nyilatkozat megálla­pítja: a leszerelési ülés­szak sikerének biztosítá­sa érdekében nehéz fel­adatokat kell megoldani, mindenekelőtt azt, hogy megállapodások szülesse­nek a nukleáris leszere­lést célzó tárgyalások kérdésében. E lépések közé tartozik, hogy min­den ország egyidejűleg szüntesse be a nukleáris fegyverek gyártását, és a nukleáris­­ hatalmak vál­laljanak kötelezettséget meglevő készleteik foko­zatos és teljes felszámo­lására. A nukleáris háború ve­szélyének elhárítása fo­kozná a népek közötti bi­zalmat, csökkentené a politikai légkör feszültsé­gét. A Szovjetu­nó mi­­­­den tőle telhetőt meg­tesz, hogy a leszerelési ülésszak elérje a célját, pozitív és konkrét ered­ményekkel járuljon hoz­zá a leszerelés kérdésé­nek megoldásához. (TASZSZ) A légi marsall pekingi látogatást• Politikai vihar Angliában László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Sir Neil Cameron légi­­marsall brit vezérkari főnök Kínában elmon­dott beszéde, amelyben a két ország " közös ellen­ségének" nevezte a Szov­jetuniót, heves politikai vihart robbantott ki Angliában. A kirívóan provokatív szovjetellenes beszéd lelkes tetszésre talált a kínai hallgató­ságnál, zavart keltett az angol kormányban, és régen tapasztalt, őszinte állásfoglalásokra ingerel­te az egész politikai szín­skálát. A vezérkari fő­nök megjegyzései mintha csak a hidegháborús kor­szak valamelyik konzer­vatív politikusának ó fá­jából hangzottak volna el. Dr. David Ouen kül­ügyminiszter Birmin­ghamben védelmébe vet­te a vezérkari főnököt és hangsúlyozta, hogy Cameron az ő tudtával és jóváhagyásával uta­zott Kínába. A külügy­miniszter úgy vélekedett, hogy a beszéd ,,nem ide­geníti el a Szovjetuniót” Angliától, hiszen a láto­gatás célja az angol—kí­nai együttműködés bőví­tése, és Cameron „tisz­teletnek örvendő szemé­lyiség”. A munkáspárti baloldal ezzel szemben a vezérkari főnöik leváltá­sát és haladéktalan kor­mánynyilatkozatot köve­telt. Jan Mikardo szerint a provokatív beszéd ..fel­ér egy Szovjetunióhoz címzett hadüzenettel”. Frank Allamn, a Munkás­párt alelnöke, Norman Atkinson, a párt pénztá­­rosa és mások rámutat­tak, hogy Cameron kije­lentései rontják a nem­zetközi légkört, állanak a két ország kapcsolatai­nak. Ezért a vezérkari főnököt azonnal le kel váltani, a kormánynak pedig a parlamentben kell tisztáznia álláspont­ját. A négymilliós pél­dányszámú Daily Mirror cí­mol­d­al­as vezé­re­­­k k­be- n követelte a vezérkari fő­nök lemondását, „diplo­­máciailag káros, katonai­lag ostoba” beszéde miatt. REMZEmfeli MIÍREK ♦ A Csepel Vas- és Fémművek egyik szocia­lista brigádjának vezető­je, Mizik László cikket írt a moszkvai Izvesztyija va­sárnapi számába. ♦ Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter fogadta Hans-Georg Wiec­­ket, az NSZK moszkvai nagykövetét.­­.­­ . ♦ Anglia második leg­nagyobb szakszervezete­­ az 1,3 millió tagot számláló vasasszakszervezet Terry Duffy­t választotta meg új elnökévé. ♦ Havannába érkezett a kubai kormány meghí­vására Taha Mohieddin Maarof iraki alelnök. ♦ A madridi kongresz­­szusi palotában aláírták a Spanyol Szocialista Mun­káspárt (PSOE) és a Szo­cialista Néppárt (PSP) egyesüléséről szóló ok­mányt. ♦ Milos Minics jugo­szláv külügyminiszter, ázsiai körútja újabb állo­másán, Bangkokban tár­gyalásokat folytatót thai­földi kollégájával, Uppadit Pancsarijangkhunnal. ♦ Kukuda Takeo japán miniszterelnök hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett és megkezdte tár­gyalásait Carter elnökkel.­­ Brüsszelben összeült a közös piaci külügymi­niszterek tanácsa az euró­pai közösségek kiterjesz­tése problémáinak megvi­tatására. ♦ A pakisztáni rendőr­ség letartóztatott 21 újság­írót, akik éhségsztrájkot folytattak Lahoreban a katonai kormányzat sajtó­­ellenes intézkedései miatt. ♦ 900 millió lakosa van a Kínai Népköztársaság­nak — első ízben jelen­tette be hivatalosan Liao Cseng-csi, az Országos Népi Gyűlés állandó bi­zottságának elnökhelyet­tese. ♦ Muzulmán lázadók hatalmukba kerítettek egy kompot Zamboanga kikö­tőjében és 36 utast túsz­ként magukkal hurcoltak — jelentették be a Fülöp­­szigeteki katonai hatósá­gok. ♦ A New York Times nyilvánosságra hozta Ni­xon volt amerikai elnök emlékiratainak első rész­letét, melyben elismert, hogy részt vett a Water­­gate-botrány eltusson­ásá­­ban. NÉPSZAVA BYT-állás­foglalás Dél-Koreáról A Béke­ Világtanács tel­jes mértékben megérti a koreai nép nyugtalansá­gát az amerikai imperia­lizmus mesterkedései mi­att — állapítja meg a BYT Helsinkiben közzétett nyi­latkozata. Az Egyesült Ál­lamok erőfeszítései Korea ú­j­raegyesí­tésének meg­akadályozására. a hazafi­as érzelmű dél-koreaiak elleni elnyomó intézkedé­sek fokozása azt igazolja, hogy az Egyesült Államok örökössé akarja tenni Ko­rea megosztottságát, s ve­szélyezteti a békét és biz­tonságot Ázsiában és az egész világon. A BVT nyilatkozata követeli az amerikai fegy­veres erők teljes kivoná­sát Dél-Koreából, támo­gatja a kor­eai nép harcát a haza egyesítéséért az 1972. június 4-én közzé­tett ,,észak-déli közös nyilatkozat” alapján. A tanács végül felszólítja a békeszerető erőket, hogy a június 25. és július 27-i közötti időszakot nyilvá­nítsák a koreai nép har­cával vállalt szolidaritás hónapjává. (TASZSZ) A „Fejezetek Leonyid Brezsnyev életéből” cím­mel szép kiállítású könyv jelent meg Washington­ban. Ankarában török nyelven adták ki az SZKP KB főtitkárának „Malája zemlja” című könyvét. Róma Pietro Ingrao a puccskísérlet veszélyeiről Aldo Moro, a keresz­ténydemokrata párt elra­bolt elnöke vasárnap leve­let intézett vezető olasz politikusokhoz. A címzet­tek között van Giovanni Leone köztársasági elnök, Amíntore Fanfani, az olasz szenátus elnöke, Pietro Ingrao, a képvise­lőház elnöke, valamint Bettino Craxi, a szocialis­ta párt főtitkára. Leone­ Fanfani és Ing­rao kölcsönösen tájékoz­tatta egymást és Andreotti miniszterelnököt a levelek tartalmáról, majd azok nyilvánosságra hozatala nélkül továbbította az üzeneteket a nyomozószer­vekhez. Egy reakciós puccskí­sérlet növekvő veszélyére hívta fel a figyelmet, és az olasz köztársaság vé­delmére szólította fel az ország demokratikus erőit Pietro Ingrao, az olasz képviselőház kommunista elnöke. Ingrao a nép minden étegének fokozott mozgó­sítását sürgette a demok­­atikus rend védelmének érdekében. Ugyanakkor nélkülözhetetlennek ne­vezte az égető szociális és politikai problémák meg­oldását. Moro családja drámai hangvételű nyilatkozatban azzal vádolta a keresz­ténydemokrata párt veze­tőségét, hogy „meg sem mozdul” az elrabolt politi­kus kiszabadítása érdeké­ben, és hogy valósággal jóváhagyta a halálos íté­letet”. Aldo Moro keresztény­­demokrata pártelnök el­rablói állítólag újabb ulti­mátumot szabtak. Az Il Tempo című római napi­lap közölte, hogy egy nő telefonon felhívta Moro családját és szó szerint a következőket mondotta: „A kereszténydemokrata pártnak­, már csak néhány órája van ahhoz, hogy maga bocsátkozzék tár­gyalásokba ...» ellenkező esetben végrehajtjuk az ítéletet”. Moro családja hiteles­nek tekinti a hozzájuk be­futott telefonhívást, a szakértők azonban nem­ tekintve, hogy a ,,vörös brigádok” korábban han­goztatták: kizárólag saját elektromos írógépükön írott levelek útján érint­keznek a nyivánossággal Giulio Andreotti Rómá­ban fogadta Enrico Ber­­linguert, az OKP főtitká­rát. A két politikus mint­egy háromnegyed órán át tárgyalt a Moro-ügyről és a kormány tevékenységé­ről. A kereszténydemokrata párt vezető politikusai es­te Rómában tartott másfél órás tanácskozásukon nem foglaltak állást a Moro­­ügyben követendő maga­tartásukat illetően. A ke­reszténydemokrata párt (DC) vezetői úgy döntöt­tek, hogy mielőtt hivata­losan állást foglalnának, a szocialisták és a kommu­nisták meghallgatása után kikérik az Olasz Köztár­sasági Párt és az Olasz Szociáldemokrata Párt vé­leményét is. (Reuter, AP, DPI) Dél-Libanon Az ENSZ-főtitkár a kéksisakosok létszámemelését javasolja Az izraeli megszálló csapatok vasárnap befe­jezték dél-libanoni visz­­szavonulásuk harmadik szakaszát, ezúttal Tor vá­ros térségében. Továbbra is a megszállók kezén maradt mintegy­­hét—tíz kilométeres sáv az izrae­li—libanoni határ men­tén : összesen mintegy 400 négyzetkilométernyi liba­noni terület. Teljes visszavonulásról egyelőre csak ígéretek hangzanak el, ahogyan ez Ezer Weizman izraeli hadügyminiszter és Ensip Siilasouo tábornok, az ENSZ közel-keleti had­­erői főkoordinátora hét­­fői megbeszélésén is tör­tént. Időpontról, konkrét tervekről azonban az iz­­raeliek még szót sem ej­­tenek. Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár hétfőn e­rte le­vélben kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy emelje névvezérről hatezerre a Dél-Libanonban ideig­­lenesen állomásozó ENSZ- haderők létszámát. A fő­titkár kérését azzal indo­­kolta, hogy a­­ kék«­«aVn. «oknak” rendkívül vészé­lyes kör­ülmények között kell ellátniuk feladatu­kat. A Dé­l-Libanonban ispid­ek­epen tartózkodó FDSZ-erők három szene­gáli katonája vesztette életét, amikor kocsijuk Tyr közelében aknára fu­tott. Az INA hírügynök­ség szerint a robbanó­szerkezetet a megszálló izraeli csapatok helyezték el. Korábban, március 28- án ugyancsak izraeli ka­tonák által telepített ak­na tépte darabokra az ENSZ-erők egyik svéd katoná­ját. Dél-Libanonban egyre bonyolultabbá válik a helyzet. Kedd esti jelenté­sek szerint a Tyr közelé­ben levő francia ejtőer­nyős zászlóalja laktanyá­ját aknavetőkkel lőtték. Az AFP jelentése sze­rint egy palesztin egység s a szenegáli ENSZ-ala­­kulat között az esti órák­ban tűzharc bontakozott ki. Ugyancsak fegyveres összetűzésről érkeztek tö­lén tesek a Bejrúttól 40 km-re levő Szidon kikötő­városból. Itt — nyugati hírügynökségek jelentése szerint — az arabközi békefenntartó erők szíriai egységei és palesztin fegy­veresek között zajlott le tűzharc. Mose Damn izraeli kül­ügyminiszter vasárnap újból megerősítette, hogy Izrael nem vonul ki a megszállt arab területek­ről. Az ABC amerikai tv­­hálózatban közvetített in­terjúban kijelentette: Iz­rael ez idő szerint nem tervezi csapatainak kivo­nását a Jordan-folyó megszállt nyugati part­járól, de ..foglalkozik a gondolattal”, hogy ötéves tervet terjeszt a vele konfliktusban álló arab országok elé. A Palesztinai Felszaba­dítási Szervezet hétfőn Washingtonban tájékoz­­tató irodát nyitott, veze­tője dr. Hatem I. Husszai­­ni, az Arab Liga washing­toni információs irodájá­­nak egykori irányítója. New Yorkban már 1967 óta működik a PFSZ egy tájékoztatási irodája. A Palesztinai Felsza­­badítási Szervezet hétfőn élesen bírálta Carter amerikai elnök önálló, független palesztin állam létrehozását ellenző leg­utóbbi nyilatkozatát. A PFSZ szóvivője kijelen­tette: „a palesztinokat nem lepte meg Carter ál­lásfoglalása, amelyet az elnök palesztin néppel szembeni ellenséges érzü­lete újabb bizonyítékának tekintenek”. Carter amerikai elnök és Begin izraeli minisz­terelnök hétfőn Wa­­shingtonban négyszem­közt tíz percig, főtanács­­adóinak jelenlétében pe­dig mintegy húsz percig tárgyalt. (AP, Reuter, AFP) -re. Pham Van Dong a kambodzsai agresszióról Vietnam érvényesíteni fogja önvédelmi jogát, ha Kambodzsa folytatja ag­­ressziós cselekményeit, és a kambodzsai fegyveres erők továbbra is megsér­tik a VSZK határait — jelentette ki Pham Van Dong, vietnami miniszter­­elnök a csehszlovák tele­víziónak adott nyilatkoza­tában. leszögezte, hogy a vietnami fegyveres erők keményen vissza fognak vágni a kambodzsai ag­­resszoroknak és kiűzik őket az ország területéről. A miniszterelnök utalt kormányának április 5-én a vietnami kambodzsai határkérdésről kiadott ál­lásfoglalására, és megerő­sítette, hogy országa az akkor előterjesztett há­rompontos javaslat alap­ján és szellemében kíván­ja rendezni a k­ét szom­szédos állam ügyét. 197­8. május 3. Sa­j­tókon­men­tárok Le­onyid Brezsnyev bonni látogatásáról Csaknem pontosan öt évvel első bonni látoga­tása után ismét­ az NSZK fővárosába utazik Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke. A szovjet közvélemény most is nagy jelentősé­get tulajdonít a soron kö­vetkező megbeszélések­nek. Szovjet részről úgy vélik, hogy a politikai kapcsolat, a véleménycse­re a két ország között rendszeres. Bár a nem­zetközi kérdések megíté­lésében természetesen számos kérdésben eltér a Szovjetunió és az NSZK véleménye, mindkét rész­ről több ízben leszögez­ték: fontos feladatnak tartják az európai béke megszilárdítását, az eny­hülési folyamat további szélesítését, s noha az NSZK hivatalos politiká­jában érvényesülnek ez­zel ellentétes tendenciák is, szovjet részről érdem­ben értékelik Bonn ma­gatartását. Leonyid Brezsnyev a szomszomol kongresszu­sán elmondott múlt he­ti beszédében is kiemel­te: útja nem csupán a két ország közötti kapcsola­tok továbbfejlődését kí­vánja szolgálni, bár ez önmagában is igen jelen­tős, hanem az enyhülést és a békét is, különösen Európa békéjét. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok, moszkvai megítélés szerint, kedve­zően alakulnak, bár a lehetőségeket még ko­rántsem használták ki teljesen, bizonyos mérté­kig az Európai Gazdasá­gi Közösség diszkriminá­ciós kereskedelempoliti­kája következtében. 1970- hez képest a múlt évben a kereskedelmi forgalom már öt és félszeresére növekedett, s az NSZK a Szovjetunió legfonto­sabb kereskedelmi part­nere a fejlett tőkés or­szágok között. Brezsnyev utazása előtt a szovjet sajtó a kapcso­latok mérlegét megvon­va arra a következtetés­re jut, hogy ha azok nem is minden téren ki­fogástalanok, fejlődést, egyenletes javulást mu­tatnak. Az M SZKP főtit­kárának bonni látogatá­sa e téren is további ha­ladást ho£hat. A lapok azonban nyomatékkal hangoztatják: a nemzet­közi kapcsolatok megvi­tatása, az enyhülés érté­kelése és lehetséges to­vábbfejlesztése fontos cél a bonni megbeszélé­seken. Vance tv-interjúja a SALT-ról Cyrus Vance amerikai külügyminiszter a SALT- tárgyalások folyamatossá­gát hangsúlyozta a CBS TV-r­ek adott nyilatkoza­tában. . Leonyid Brezs­­nyevre hivatkozott, aki­­szerint mindkét ország­nak feladata, hogy továb­bi erőfeszítéseket tegyen a hadászati fegyverzet­­korlátozási tárgyalások si­keréért.. A megbeszélések folytatódnak a két kül­döttség között Gerz­ben, majd (május végén) a két külügyminiszter között, amikor Andrej Gromiko az ENSZ-közgyűlés lesz­e­­relési ülésszaka alkalmá­ból New Yorkban tartóz­­odik. ..Jó szilárd egyezmény­re törekim­­Pik, amely fenntartja vagy növeli az Egyesült Államok és szö­vetségesei biztonságát” — mondotta a külügyminisz­ter. . Az amerikai kormány még mindig csak ,,mérle­geli", mikor és milyen módon normal­izálja kap­csolatait Kínával —, kö­zölte Vance. Reményét fejezte k£ hogy erre a legkésőbb a Carter-kor­­mány mandátuma lejár­táig (1980 végéig) sor ke­rés. Vance hangoztatta­ Brzezinski, a Feh­ár Ház nemzetbiztonsági főta­nácsadója nem azért uta­zik három hét múlva Pe­king­be, hogy a teljesjogú diplomáciai kapcsolatok felvételéről tárgyaljon. * (MTI) .

Next