Népszava, 1978. június (106. évfolyam, 127-152. sz.)

1978-06-01 / 127. szám

197­8. június 1. VIT-re készül az ifjúság A KISZ KB sajtótájékoztatója Még 57 nap és Havan­nában találkozik a világ haladó ifjúsága. A KISZ Központi Bizottsága szer­dán tájékoztatta a sajtó képviselőit a VIT nem­zetközi és hazai előkészü­leteiről. Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára a havannai talál­kozó nemzetközi és ku­bai előkészületeiről, va­lamint a magyar delegá­ció kiválasztásáról és fel­készítéséről számolt be. A nemzetközi előkészüle­tekről szólva elmondot­ta,­ hogy a XI. fesztivált megelőző hónapok mun­kája azt bizonyítja, hogy az ifjúság széles köre fog össze, tevékenysége azo­nos feladatra összponto­sul. Százhuszonkét or­szágban működik nem­zeti előkészítő bizottság. Ezekben a kommunista szervezetek játszanak irá­nyító szerepet. Mellettük megtalálhatók a szociál­demokrata, a liberális és a keresztény fiatalok is, mindazok, akik a világ haladásáért, a békéért szállnak síkra. A KISZ KB titkára hangsúlyozta, hogy a XI. VIT méltó lesz az eddigi hagyomá­nyokhoz és a vendéglátó ország, a házigazdák for­radalmi tetteihez. A VIT nemzetközi előkészítő bi­zottságának e napokban két legfontosabb felada­ta: a résztvevők létszá­mának véglegesítése, va­lamint a fesztivál prog­ramjának részletes ki­munkálása. A nagy seregszemle megnyitója július 28-án, a havannai Latin-Ameri­­ka stadionban lesz, a zá­róünnepség pedig a For­radalom terén, augusztus 4-én Kuba népét ünnepli az összegyűlt soknyelvű, sokszínű ifjúság, hangsú­lyozva a vendéglátó és a szocialista országokkal vállalt együttműködést, szolidaritást. A kulturális és sportprogramok mel­lett hat vitakör, valamint szolidaritási gyűlések és egyéb találkozók, üzem­­látogatások színesítik a nagy találkozó napjait. A hazai előkészületek­ről szólva Barabás János hangsúlyozta, hogy min­den rendezvény, meg­mozdulás az ifjúsági moz­galom egész politikájá­nak szerves részét képe­zi. Ismeretterjesztő össze­jövetelek, százezernyi fia­talt megmozgató vetélke­dők tanúsítják a magyar ifjúság érdeklődését a ta­lálkozó iránt. Az orszá­gos és más felajánlások révén csaknem 15 millió forinttal gazdagodott a VIT-alap. A magyar delegáció tagjai július 17—19. kö­zött előkészítő táborozá­son vesznek részt a gö­döllői Agrártudományi Egyetemen. A küldöttség ünnepélyes búcsúztatása július 24-én lesz. A mint­egy 450 küldött kiválasz­tása a legdemokratiku­­sabban történt meg. A magyar ifjúság valameny­­nyi rétegének és korosz­tályának képviselői kap­nak helyet a delegáció­ban. Vajda György, a buda­pesti KISZ-bizottság tit­kára számolt be a fővá­rosi előkészületekről, programokról. Július 17— 23. között VIT-utcává vá­lik a Váci utca. Az utca­kép kialakítására a Hungexpo fiatal szakem­berei vállaltak védnök­séget. Helyet kap itt a népművészet, a képző- és az iparművészet. Kiállí­tások és pavilonok, a Vö­rösmarty Cukrászdában irodalmi pódium teszi változatossá a fővárosi VIT-utcát. A Magyar Posta külön bélyegzőt bocsát ki ebből az alka­lomból. A kulturális programok, politikai meg­beszélések és a szakmai viták mellett a sportról sem feledkeznek meg. Ve­télkedők, élsportolókkal való találkozások tarkít­ják a fővárosi kis VIT-et. Kende Katalin Milliárdok a nyomdák fejlesztésére Rövidítik az átfutási időket - Könyvgyár Debrecenben - Fényesedés Az 1978-as nyomdaipari célkitűzések megvalósítása további dinamikus fejlő­dést biztosít az ágazatnak. Az elmúlt esztendő ered­ményei jók: a nyomdaipar által előállított termékek tonnában mért mennyisé­ge több mint 7 százalékkal növekedett az előző év­hez képest. Ezen belül 12 százalékkal emelkedett a könyvek, 10 százalékkal a folyóiratok és 6 százalék­kal­ a napilapok mennyisé­ge. Ez a kulturális igények kielégítésének további fej­lődését jelenti. Egyéb ter­mékcsoportokban is telje­sítették a terveket: példá­ul nyomott dobozból 5 százalékkal, tájékoztató nyomtatványokból (pros­pektusokból) 15 százalék­kal volt több 1976-hoz vi­szonyítva. Az idén tovább fejlődik a nyomdaipar: a termelés volumenét átlagosan 6—7, értékét pedig 6—10 száza­lékkal növelik a tervek szerint. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is nagy gondot fordítanak a könyvek előállítására, a tankönyvekre, jegyzetek­re és politikai kiadvá­nyokra. Ezen a területen két esztendeje biztosítják a pontosságot: a nyomdák hibájából ezek a kiadvá­nyok nem késtek. Kiemelt feladat az idén a felké­szülés a tankönyvreform­ra. A cél az, hogy az át­futási időt jelentősen csök­kentsék. A reform a tan­könyvek 50—60 százalékát érinti, és ez jelentős több­­­­­etm­unkát ró a nyomdá­szokra. Tavaly például 90­0 millió könyvet összesen 34 000 tonna súlyban ké­szítettek el a nyomdák, az idén pedig 38 000 tonna lesz a könyvtermelés! A minőség és a gyártási fegyelem javításáért so­kat tesznek. A technoló­giai korszerűsítések csak akkor hatékonyak, ha a modern technológiához korszerű módszerek kap­csolódnak. Az 1978-as fej­lődésben meghatározó cél a hatékonyság javítása, ami felgyorsított üzem- ét, munkaszervezési intézke­déseket igényel. Fontos feladat a takarékos gaz­dálkodás a papírral, kar­tonnal, különösen az im­port anyagokkal. Az idén a tervidőszak nyomdaipari beruházásai tovább folytatódnak. Az V. ötéves terv 5,5 milliár­dos nyomdaipari beruhá­zási keretéből mintegy 2,6 milliárdba kerül a Szikra Lapnyomda egyedi nagy­beruházása. Az ezen kívül megmaradó csaknem 3 milliárd vállalati beruhá­zás. Az 1978-as terv eb­ből 740 millió felhaszná­lását írja elő, így még az idén megvalósul az Al­földi Nyomda tömeg­­könyvgyártásának fejlesz­­tése. Itt helyezik üzembe a korszerű ,,Cameron’ gé­pet, a könyvgyártó auto­matát. Európában ez lesz a harmadik ilyen automa­ta — Finnországban és Ausztriában működik csak hasonló. Megkezdődött a Kossuth, az Offset, a Sze­gedi, a Révai és a Pátria Nyomda fejlesztése is, új üzemekkel bővülnek, és ez mind kapacitásnövekedés­sel jár. A budafoki BU­­DACOLOR Nyomdafesték­­gyár is jelentős korszerű­sítést hajt végre, ezzel a nyomdaipar növekvő fes­tékszükségletét biztosítják. A nyomdaiparban vi­lágtendencia a technoló­giai fejlődés nyomán a fényszedő technikára való áttérés. A nálunk létre­hozott Fényszedő Központ kapacitásának hatéko­nyabb kihasználása az 1978-as kiemelt feladatok között szerepel. Légrády Eszter Emlékülés és az óvónők köszön­­ése Kecskeméten Polinszky Károly miniszter ünnepi beszéde Szerdán Kecskeméten az első magyar óvoda megnyitásának 150. év­fordulója alkalmából ren­dezett országos­­ emlékülé­sen Polinszky Károly ok­tatási miniszter feladat­ként jelölte meg az óvo­daépítések meggyorsítá­sát, különösen az új la­kótelepeken, ahol legtöbb a gyerek. El kell érni — hangsúlyozta —, hogy az új lakásokkal egy időben készüljenek el a gyer­mekintézmények. Korsze­rűsíteni kell továbbá az eredetileg nem óvodai célra épült régi intézmé­nyeket, és gondoskodni kell a kis- és szórvány­településeken is arról, hogy mielőbb megszer­vezzék az óvodát pótló iskolai előkészítő foglal­kozásokat. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az 1978. szeptemberében be­vezetésre kerülő új ál­talános iskolai tanterv az első osztályosok nevelé­sében, oktatásában az óvodai nevelési progra­mot veszi alapul. Meg­felelő új törvényt kell ki­munkálni az 1953. évi kisdedóvási törvény fel­váltására. Polinszky Károly a kö­zelgő pedagógusnap al­kalmából köszöntötte az emlékülés résztvevőit, és az ország valamennyi óvónőjét. Az ünnepi be­széd után Voksán József, a Pedagógusok Szakszer­vezetének főtitkára kö­szöntötte az óvónőket, majd kitüntetéseket ad­tak át. A kecskeméti felsőfo­kú óvónőképző intézetben óvodatörténeti kiállítást nyitottak meg. (MTI) Ki­sáru­ház az autóbuszban Zala megye Tanácsa szolgáltatásfejlesztési alapjából jelentős összeg­gel támogatja a javító­szolgáltatást végző álla­mi, tanácsi vállalatokat és ipari szövetkezeteket. Közülük a Patyolat pél­dásan használja fel a kapott összeget: új szol­gáltatásként ágynemű­kölcsönzést, gyorsmosást, szőnyegtisztítást, háztól házig szállítást vezetett be, 25 községben nyitott új felvevőhelyet. Jó a Gelka szolgáltató tevé­kenysége, amely mozgó szerviz szolgálatot is szervezett. A kis telepü­lések kereskedelmi alap­ellátásának javítására pe­dig autóbuszban beren­dezett mozgó kisáruhá­­zakat közlekedtetnek ez év második felétől. A „buszboltok” menet­rendszerűen keresik fel a megye apró falvait. NÉPSZAVA Az élelmiszertermelés fej­lesztéséér­t Napjaink mind több bizonyságot adnak arra, hogy az élelmiszerterme­lés hatékony fejlesztése, a mezőgazdasági nagyüze­mek gazdálkodásának to­vábbi javítása, szocialista jellegük állandó erősítése nélkül elképzelhetetlen, megoldhatatlan a fejlett szocialista társadalom si­keres építése. Ez a rend­kívül fontos feladat —­­ melynek átfogó, megala­pozott programját az MSZMP KB márciusi ülé­se fogalmazta meg — nemcsak az állami és a gazdasági szférának ad sokirányú tennivalót, ha­nem a társadalmi szerve­zeteknek, a tömegmozgal­m világgazdaság alaku­lásának­­ irányai arra mu­tatnak, hogy külgazdasági szempontból a gépipar mellett az élel­miszer-ter­melés fejlesztése ígér jó lehetőségeket hazánk szá­mára a világpiacon. Már ma is exportunk negyede, dollárviszonylatú kivite­lünknek pedig egyharma­­da mezőgazdasági erede­tű termék. S miután adott­ságaink kihasználása le­hetővé, gazdasági érdeke­ink pedig szükségessé te­szik a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek gazdaságos értékesítésének fokozását, átgondolt — a párthatározatban is meg­fogalmazott — fejlesztési és exportpolitika révén el kell érnünk, hogy a kö­vetkező évtized végéig a mainak három és félsze­resére növekedjék élelmi­szerexportunk. De könnyű­iparunk további fejlesz­tése is mind több értékes nyersanyagot vár a­­me­zőgazdaságtól. Társadalmi szempont­ból, is kiemelkedően fon­tos szféra a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Itt dolgozik a keresők több mint húsz százaléka, de rajtuk kívül közvetve még több százezer ember mun­kája kapcsolódik ezekhez az ágazatokhoz. Az a szé­les komplexum, amely a terméket a hazai fogyasz­tóhoz, s a külföldi vevő­höz juttatja, átfogja az egész magyar népgazdaság mintegy egyharmadát, így a tágabb értelemben vett élelmiszer-gazdálkodás fejlesztése már­­súlyánál, tömegénél fogva­ is gazda­gaknak is, hiszen égési társadalmunkat érintő, életszínvonalunkat megha­tározó, világgazdasági po­zícióinkat befolyásoló ügyről van szó. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar népgazda­ságunkban betöltött ki­emelkedően fontos szere­pét jelzi, hogy e két ága­zat hazánk nemzeti jöve­delmének és nemzeti brut­tó termékünknek mintegy a negyedét adja. A lakos­ság minden egy forintnyi jöv­edelméből mintegy negyven fillért költ élel­miszerek vásárlására és ez az arány a jövedelmek nö­vekedése ellenére is csak lassan csökken. i­t­ hsr és szükséges­ sági előrehaladásunk kulcskérdése. A fejlesztés fő iránya a kenyér- és takarmányga­bona, a takarmányfehérje, a takarmányfeldolgozás, az állattenyésztés és a hús­termelés, illetve a húsfel­dolgozás erőteljes növelé­se. Az elgondolások sze­rint a 30-as évek végére el lehet érni, hogy a hús­­export a hazai fogyasztás jelentős növekedése mel­lett is évi nyolc százalék­kal emelkedjék, s a kivi­telben legyen nagyobb a minél magasabb feldolgo­zottsági fokú értékes ter­mékek aránya. Az állatte­nyésztés fejlesztését mind­emellett a hazai tej- és tejtermékellátás javítása, a marhahús fogyasztásá­nak növelése és exportjá­nak kedvező kilátásai, va­lamint a marhahústerme­lés alacsony fehérjetakar­mány igényei indokolják. A gabonafélék termelé­se a következő évtized vé­gére a jelenlegi 12—13 millió tonnáról 16—19 millió,, tonnára növeked­het, s ezen belül a kukori­catermelés megkétszere­ződhet. Törekvéseink el­éréséhez elengedhetetlen, hogy jelentősen növeljük a fehérjében gazdag nö­vényfélék termelését. Ezekhez az alapvető cé­lokhoz csatlakozik a la­kosság ellátása és a kivitel szempontjából legfonto­sabb kertészeti áruk ter­melésének és feldolgozásá­nak fejlesztése. Mindehhez nélkülözhetetlen az élel­miszer-feldolgozó ipar hű­tő- és tárolókapacitásának nagyarányú korszerűsíté­se, bővítése, tenniakarásától, alkotó­­készségének kibontakozta­tásától, a mainál nagyobb feladatok vállalásától, minden szempontból haté­konyabb, pontosabb, terv­szerűbb munkájától. A közvetlenül érintett szakszervezetek — a ME­­DOSZ és az ÉDOSZ — a Központi Bizottság és a SZOT elnökségének hatá­rozatából kiindulva már megfogalmazták sajátsá­gos feladataikat. (A ME­­DOSZ Központi Vezető­sége épp a múlt héten ta­nácskozott a tennivalók­ról.) A párthatározat megva­lósítását szolgáló szakszer­vezeti cselekvési progra­mokban nagy hangsúlyt kap, a munka gerincét ad­ja a termelés és az érdek­­védelem egységének erősí­tése, a szocialista munka­verseny, az újítómozga­lom, a szocialista brigád­mozgalom szervezése, se­gítése és ösztönzése. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar intenzív, hatékony fejlesztésének előmozdítása elképzelhe­tetlen a munkahelyi de­mokrácia tartalmi gazda­gítása, a szocialista köz­­gondolkodás további for­málása, erősítése nélkül. Ezért előtérbe kerülnek a dolgozók politikai és szak­mai képzettsége, valamint általános műveltsége nö­velésének, a fiatal szak­emberek gyakorlati mun­kára való felkészítésének feladatai. A szakszervezeti munka középpontjában állnak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vítását szolgáló feladatok, az e téren jogosan mutat­kozó igények kielégítésé­hez szükséges feltételek megteremtésének tenni­valói. A mezőgazdaság és az élelmészer-termelés inten­zív fejlesztésének termé­szetesen sok egyéb felté­tele is van. Nélkülözhetet­len a fejlesztés lehetősé­geinek, és azok anyagi, műszaki hátterének bizto­sítása, az áruértékesítés gyorsabbá, szervezettebbé tétele, a közgazdasági sza­bályozás hatékonyságá­nak, az ágazati irányítás színvonalának további ja­vítása. E sokirányú, bonyolult feladatot csak úgy lehet sikeresen megoldani, ha a mezőgazdaság, az élelmi­szer-termelés intenzív ja­vítását, törekvéseinkhez és lehetőségeinkhez való iga­zítását hosszú távú szer­kezetfejlesztési politikánk egyik kiemelkedően fon­tos ügyeként kezeljük. Megkülönböztetett sze­rep jut a tennivalókban a mezőgazdasági és élelmi­szeripari gépgyártásnak, az agrokémiai és az állat­­gyógyászati iparnak, a mezőgazdasági építő tevé­kenységnek, a csomagoló­anyag-gyártásnak, a szol­gáltatásoknak, a raktáro­zásnak, a szállításnak, a hűtőláncoknak. Ezek a népgazdasági szférák együttesen képesek az élelmiszer-termelés mai teljesítményét megtöbb­szörözni. A megkülönböztetett ke­zelést indokolja, szüksé­gessé teszi a mezőgazda­­sági termelés átalakulása is: előtérbe került és a jövőben még jobban elő­térben lesz — az iparral, a szolgáltató ágazatokkal való mind szorosabb kap­csolat. Ezt jelzi, hogy a mezőgazdasági termelés másfélszeres emelését az ipari eredetű anyagok fel­­használásának csaknem négyszeres növelésével si­került biztosítani. Így az­után az ipari eszközök, anyagok aránya a mező­­gazdasági ráfordításokban az 1960-as 18-ról napja­inkig 60 százalékra nőtt. *1 ssaksaerreaetek temtimlúi A legfőbb feladatok ter­mészetesen a mezőgazda­­sági nagyüzemekre, az élelmiszeripari vállalatok­ra, a felvásárlási és érté­kesítési szervezetekre há­rulnak. A végrehajtás si­kere meghatározó módon függ az élelmiszergazda­ságban tevékenykedő ve­zetők, szakemberek, vala­mennyi, ebben a szférában munkát vállaló dolgozó cselekvő egyetértésétől. ÚJ BUDAPESTI FELÜLJÁRÓ ÉPÜL Rákospalota és Zugló között épül az ország legnagyobb közúti felüljárója. A kör­vasút felett átívelő építmény mintegy hatszáz méter hosszú, kétszer három for­galmi sávos, osztott pályás híd lesz és a Kacsóh Pongrác utat köti majd össze az M3-as autópályával. A híd teljesen előre gyártott elemekből épül (MTI Fotó : Fehér József felvétele) ­ A Központi Bizottság határozatának eredményes végrehajtását segítő szak­­szervezeti munka a szak­­szervezetek egész tagságá­nak érdekeit szolgálja, jel­legéből adódóan tehát nem szűkíthető le a MEDOSZ, illetve az ÉDOSZ tagjai­nak, aktivistáinak, tiszt­ségviselőinek tennivalóira. Ezért a SZOT elnökségé­nek a KB-határozattal kapcsolatos állásfoglalása kimondja: „A szakszerve­zeti vezető testületeknek az irányítás minden szint­jén meg kell határozniuk tennivalóikat és az irányí­tó állami és a gazdálkodó szervezetekkel együttmű­ködve szükséges szorgal­mazniuk a határozat vég­rehajtásával kapcsolatos intézkedések kidolgozá­sát”. A párthatározat és az annak megvalósítását szolgáló intézkedések is­mertetésében, megérteté­sében fontos feladat jut a szakszervezetek agitációs és propaganda tevékeny­ségének. A határozat végrehajtá­sán munkálkodva a szak­­szervezeteknek elő kell se­gíteniük a mezőgazdasági termelő, felvásárló és az élelmiszeripari feldolgozó szervezetek közötti — köl­csönös előnyökre épülő — együttműködési, megálla­podások elterjedését. A szakszervezeteknek nevelő, közvéleményt form­áló te­vékenységük során is nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a megtermelt mezőgazdasági termékek vesztesége mérséklődjön, az eladásra kínált termé­keket felvásárolják, azok tárolását, feldolgozását mindenütt megfelelően biztosítsák. A szakszerve­zetek a maguk sajátos esz­közeivel hatékonyan tá­mogathatják, hasznosan előmozdíthatják azt, hogy minden üzem, vállalat, in­tézmény tervszerűen, a szerződésben foglalt köte­lezettségek szerint szállít­sa a mezőgazdaság és az élelmiszeripar által igé­­nyelt eszközöket, gépeket, járműveket, alkatrészeket, vegyipari termékeket. A lakosság élelmiszer­­ellátásának további javí­tása, exportlehetőségeink megragadása egész társa­dalmunk ügye. A szak­­szervezetek akkor segíthe­tik eredményesen ezt a je­lentős feladatot, ha az eh­hez kapcsolódó tennivaló­kat a termelést, gazdálko­dást segítő tevékenységük, sokirányú nevelőmunká­­juk szerves részévé teszik. Dr. Dankovits László, a SZOT közgazdasági osztályának helyettes vezetője Ati n ti tin n tfi ii n fi ügye

Next