Népszava, 1978. augusztus (106. évfolyam, 179-205. sz.)

1978-08-01 / 179. szám

1978. AUGUSZTUS A KEDD 106. ÉVFOLYAM 179. SZÁM ARA 80 FILLÉR |­VI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! J°\^ NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAP.I Lépcsőzetes munkakezdés­­...............3 Kórházak kulcsrakészen................ 3 Nem a lourdes-i... ........................... 3 Nagyarányú beruházás a gyógyszeriparban................... 3 a tanév — új iskola ...­­........... 8 Helsinki H­elsinki. A finn főváros neve a hetvenes évek­ben vált fogalommá. Voltaképpen egy fran­cia szónak lett a szinonimája. Detente. Eny­hülés. Három évvel ezelőtt nemcsak a világlapok, hanem nemzetközileg ismeretlen helyi újságok címlapján is ez a két szó szerepelt a leggyakrab­ban. • A világ nagy televíziós társaságai egyenes adásban közvetítették az eseményt. Harmincöt or­szág vezetői — harminchárman Európából, ketten Észak-Amerikából — találkoztak és írták alá azt az okmányt, amelynek tartalma, a benne foglalt ajánlások értelmezése és megvalósítása ma is központi témája a nemzetközi élet két- és több ol­dalú tanácskozásainak. A helsinki záródokumentum „kosarai"" sok'vi­­tára adtak alkalmat, de mindenképpen új utat nyitottak az emberiség, különösen pedig Európa népei számára. Nem véletlenül nevezték az akko­ri tudósítások, kommentárok „történelminek” a záródokumentum aláírását. Valóban történelmi esemény zajlott le a Finlandia-palotában. Az emberi természet hajlamos a szélsőségek­re. Három esztendővel ezelőtt a boldog megnyug­vás, a lelkesedés,­ az öröm voltak a meghatározó érzések sok vihart­­ látott kontinensünkön. Nap­jainkban­­— legyünk őszinték — az aggodalom a jellemzőbb. Persze, a józanság kerüli a szélsősége­ket. Nyilván, amint túlzó volt az akkori eufória, ugyanúgy indokolatlan a mai sötéten látás. Mert hiszen Helsinki eredményeit tagadnánk, ha a jelenlegi nemzetközi helyzet vitáiból, nehéz­ségeiből kiindulva csődbe jutott folyamatnak te­kintenénk az enyhí­lést. Három év alatt sok po­zitív változás történt. Megfelelően a záróokmány előírásainak, két évvel később sor került Belgrádban az aláírók újabb találkozójára. Igaz, ezen a hosszúra nyúlt megbeszélés-sorozaton már szó sem volt ünnepé­lyességről, felemelő hangulatról. A harmincöt nagykövet — a delegációk vezetői — nemcsak azt keresték, ami összeköt, hanem arra is rámutattak, amit kormányuk, vagy­ ők maguk elválasztó té­nyezőnek tekintenek. Mégis, Belgrádra a „folyta­tás szelleme” volt a jellemző. A résztvevők arra törekedtek, hogy az európai enyhülés, a békés egymás mellett élés folyamata folytatódjék, még , akkor is, ha az ütem és a hőfok nem azonos a­­ Helsinkit megelőzővel. Belgrádban megfelelő ha­tározatok születtek közbülső konferenciák tartá­sára, valamint megerősítették azt­­ a döntést, hogy 1980-ban újabb találkozóra kerül sor Spanyolor­szág fővárosában, Madridban. Az elmúlt három esztendő során nyilvánvalóvá is vált, hogy Helsinkiben a záróokmány aláírá­sával nemcsak a békés egymás mellett élés, az enyhülés ügye kapott megerősítést, de az ese­mény hatására a reakció, a haladást ellenző erők is rendezték soraikat, újabb hívek toborzására törekedtek és egyetlen alkalmat sem mulasztottak el a nyílt vagy alattomos támadásra. Akcióikhoz kedvező légkört teremtett az Egyesült Államok külpolitikájának néhány új vonása, megnyilvá­­­­nulása. . Amint végső soron Helsinkiig a javuló szov­jet—amerikai kapcsolatok útjá­n jutottunk el, amint a két nagyhatalom viszonyára a békés egy­más mellett élés, az együttműködés sokoldalú ér­vényesítése volt a jellemző, ugyanúgy napjaink­ban a feltámadt jogos aggodalom kiváltó okát is a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásában kell keresnünk. Nehéz lenne pontosan meghatározni, mikor következett be az említett változás. Anny­i bizonyos, hogy helyszínét nem Moszkvában, ha­nem Washingtonban kell keresni. Időpontja pe­dig — megközelítően — a legutóbbi elnökválasz­tási kampányig ny­úlik vissza. Az egyik elnökje­lölt akkor — kampánya során — nem kevesebbet mondott, minthogy „a hetente szót törölni kíván­ja” nemzetközi politikai szótárából. Nem őt vá­lasztották azonban elnöknek. Mégis, az új ameri­kai adminisztráció — bár szótárában ott van ma is a „hetente” — a Szovjetunió ügyeibe való be­avatkozási kísérletek megtorpanást okoztak az enyhülésben. Ez a változás természetesen nem gyakorolt kedvező hatást Helsinki elveinek és ajánlásainak gyakorlati megvalósítására. Ennek ellenére meggyőződésünk, hogy a vi­lágban kialakult erőviszonyok megváltoztathatat­­lanok. A szocializmus ügyeinek előretörése vitat­hatatlan, éppen ezért az enyhülés folyamatát sem lehet visszafordítani. Lassítani, nehezíteni, olykor­olykor megtorpan­tani-persze lehet, de megállítani nem! A haladás erői éppen ezért nem hagyhatják eluralkodni a szorongást, a borúlátást. A­rra is megtanított ugyanis mindnyájunkat Helsinki, hogy a népek, a dolgozó emberek soha ilyen erőteljesen nem szólhattak bele a történelem formálásába, mint éppen napjaink­ban. Ha nem mondanak le erről a lehetőségről, ha továbbra is vállalják a beleszólás felelősségét, a jövőben is Helsinki és az enyhülés lesz a jellem­ző kontinensünk nemzetközi viszonyaira. Thurzó Tibor Az enyhülésért a biztonságért, a nemzetközi együttműködésért Vitafórumok a világ problémáiról • Vendégjárás a küldöttségek között Xuan Thuy és Jasszer Arafat nyilatkozata a havannai VIT-en Fort Péter és Pogány Irén, az MTI tudósítói je­lentik . Magyar vitaindító fel­szólalással kezdte meg munkáját a havannai VIT egyes számú vitaközpont­ja, amely a fiataloknak és diákoknak a világbékéért, az enyhülésért, a biztonsá­gért, a nemzetközi együtt­működésért, a fegyverke­zési hajsza megszünteté­séért, az általános és tel­jes leszerelésért folyó har­cával foglalkozik. A megnyitón Rajcsányi Péter, a magyar VIT-de­­legáció politikai csoport­jának tagja hangsúlyozta: az emberiség előtt a fegy­verkezési hajsza megféke­zésének vagy egy új vi­lágégés fellobbantásának lehetőségei állnak. Java­solta: az európai enyhülés és a békéért folyó harc szolgálatára hozzanak lét­re össze­urópai ifjúsági tö­mörülést. A vietnami küldöttséget látta vendégül az első ba­ráti találkozón a magyar VIT-küldöttség. A kül­döttséget Maróthy László b­zottságának tagja köszön­­a KISZ KB első titkára, tette. Vasárnap a magyar az MSZMP Politikai Bt- (Folytatás a 2. oldalon) Magyar és japán fiatalok a havannai utcán (MTI Fotó : Friedmann Endre felvétele) Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Ma­ György, a Miniszter Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsá­gának első titkára, aki a Krímben találkozott Leo­­nyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nökével, vasárnap haza­érkezett a Szovjetunió­ból. Kádár János fogadásá­ra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Aczél Bacs elnökhelyettese, Óvári Miklós a Közpon­ti Bizottság titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, Brutyó János a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság el­nöke, valamint Katona István a Központi Bi­zottság tagja és Berecz János, a KB osztályve­zetői. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete. (MTI) ­ Szovjetunió kin elkezdésen tartja magát a helsinki iránt­eltekhez Nemzetközi sajtóértekezlet Moszkvában Moszkvában , hétfőn sajtóértekezletet tartottak a szovjet és külföldi új­ságírók számára az eu­rópai biztonsági és együttműködési értekez­let záróokmánya aláírá­sának harmadik évfor­dulója alkalmából. A sajtóértekezleten Anato­­lij Kovaljov külügymi­niszter-helyettes adott nyilatkozatot, majd vála­szolt az­ újságírók kérdé­seire. A helsinki értekezlet óta szerzett tapasztala­tokról ,­ szólva Kovaljov­ rámutatott, hogy két kér­dés merül fel: az első, hogy Európában és a kontinensen kívül milyen hatást gyakorolnak a zá­róokmányban foglalt el­vek és a Helsinkiben lét­rejött megállapodások. A második — amely szoro­san összefügg az elsővel —, hogy mi ennek a nemzetközi dokumentum­nak a tényleges tartal­ma, tekintve, hogy Nyu­gaton kísérletek történ­nek a záróokmány szel­lemének és betűjének ki­forgatására. Régebben is előfordult, hogy különböző államok egymással ellentétes ér­telmezést adtak egyes nemzetközi megállapodá­soknak, vagy azok bizo­nyos részeinek — mon­dotta a külügyminiszter­­helyettes.­­ Nehéz azon­ban példát találni egy nagy jelentőségű nem­zetközi dokumentum lé­nyegének olyan nagyará­nyú tudatos elferdítésére, mint ahogy az, sajnos, a helsinki záróokmány kapcsán megy végbe. Ez azoknak a bűne, akik­nek nem felel meg az enyhülés elmélyítésére, a hidegháború nehézségi erejének leküzdésére irá­nyuló politika folytatása. A Szovjetunió — hang­súlyozta Kovaljov — kö­vetkezetesen tartja ma­gát a helsinki záróok­mány irányvonalához, s ezt teljes határozottság­gal kifejezésre juttatták, az SZKP XXV. kong­resszusán hozott határo­zatok. . A Szovjetunió külpoli­tikájának — folytatta Kovaljov —, a béke és a népek közötti barátság lenini politikájának egyik legfőbb vonása: a huma­nizmus. A Szovjetunió, mint a helsinki értekez­let egyik kezdeményező­je, nem kevés erőfeszí­tést tett annak érdeké­ben, hogy­ a záróokmány ajánlásaiban rögzítsék az emberek érdekeiről és égető szükségleteiről va­ló gondoskodást, függet­lenül foglalkozásuktól, nemzetiségüktől és élet­koruktól. Arról van szó, hogy a legmegbízhatób­­ban szavatolni kell az ember legalapvetőbb jo­gát: a békés élethez va­ló jogot. — Természetesen az enyhülés viszonyai között sem halad fennakadások, időnként kerülőutak nél­kül ez a folyamat — nem szűnik m­eg az ideo­lógiai harc. Lényegében történelmi vita folyik az egyik vagy másik társa­dalmi rendszer érdemei­ről és előnyeiről. Van azonban a dolognak egy másik oldala. Az orszá­gunk belügyeibe való be­avatkozási kísérletek, az egymást követő propa­ganda- és rágalomhadjá­­ratok mindenekelőtt az államok és­­népek közöt­ti bizalomnak, az enyhü­lésnek okoznak kárt. Ezt követően a szovjet k­ü­lügym­in­i­szter - h­el­yet­­tes válaszolt a tudósítók kérdéseire. Mű­em­lékvédelem Évente félmilliárd becses épületekre Palócház Parádon — Lakóházból múzeum Műemlékállományunk számbavétele 1950-ben kezdődött, a műemlék­­jegyzéket pedig 1960-ban adták ki. Jelenleg az or­szágban 8304 védett épü­letet tartanak nyilván, közülük számos műem­­lékjellegű: lakó- és köz­épületek, templomok, a népi építészet emlékei. Megóvásukra,­­ megőrzé­sükre mintegy félmilliárd forintot fordítanak éven­te. Hogyan sáfárkodnak a szakemberek a rájuk bí­zott értékekkel? Ezt, is számba veszik az egri nyá­ri egyetem műemlékvé­delmi tagozatán, július 31. és augusztus 9. között. A munkavédelem egyik gazdája az Országos Mű­emléki Felügyelőség. Szakembereik terveznek és restaurálnak, még dísz­­műlakatos-r­unkát is vé­geznek, az idén például a budapesti Nyugati pálya­udvar épületén, és a vác­­rátóti díszkapun. Dolgoz­nak az egri minaret és a nyugati várfal, a hollókői vár, a siklósi ferences ko­lostor, a pécsi Merni pasa fürdő, a cseszneki vár, a veszprémi püspöki palo­ta, a szombathelyi rom­kert, a büki templom megmentésén, felújításán. Az idén elkészül az új köntösbe öltöztetett pa­­rádi palócház, a hollókői templom, a szatmárcsekei temető, a soproni bá­­ny­ászmúzeum, a sárvári és a tatai vár. Készülnek a többi kö­zött a pécsi ókeresztény mauzóleum, a boldvai re­formátus templom, a sop­roni előkapu, a tarpai szárazmalom, a tatai ha­­rangtorony és a visegrádi fellegvár kiviteli tervei. Ezenkívül kertészeti ter­vezést, régészeti kutatáso­kat, megfigyeléseket, fa- és kőszobrászmunkákat is végeznek. — A műemlék-épületek legtöbbje lakóház — tá­jékoztat Kriszt György, az Országos Műemléki Felügyelőség helyettes osztályvezetője. — Ebben az ötéves tervben a lakó­házfelújítási keretből je­lentős összeg jut rájuk is Alapelvünk, hogy ne csak a homlokzatokat vará­zsoljuk újjá, hanem a mögöttük meghúzódó ott­honokat is a mai igények­nek megfelelően korsze­rűsítsük. Ma már mód van arra is, hogy a legna­gyobb értékű műemlék épületeket közkinccsé te­gyük, így költöztek új la­kásba azok, akik a sopro­ni Fabriczius-házban él­tek. A helyreállított haj­dani lakóházban ma mú­zeum van. A kastélyok felhasználása sokáig gond volt, ma már a legtöbb esetben megoldódott: a ráckevei Savoyai-kastély az Építész Szövetség al­kotóháza lesz. Bozsokon és Mihályiban pedig a megyei tanácsok létesítet­tek továbbképző közpon­tot. . — A közeljövőben fe­jeződik be az esztergomi bazilika és a debreceni református kollégium fel­újítása, jelentős állami támogatással. Az idén 61 kis falusi templom felújí­tását támogatja az OMF, a népi műemlékek rend­behozását pedig 1,7 mil­lióval biztosítjuk. Ez 500 épület rendszeres karban­tartására elegendő. A vá­rak, romok esetében el­sődleges feladatunk a ré­gészeti feltárás, konzer­válás. Jó lenne, ha meg­oldódna egy régi problé­ma: soknak közülük nincs gazdája, így ránk marad, hogy gondjukat viseljük, pedig sok ide­genforgalmi, kulturális lehetőség rejtőzik még a műemlék épületekben. V. Zs. Eri­trea Etióp előrenyomulása : Az etióp fegyveres erők folytatják előrenyomulá­sukat Eritreában. Mint­ az országos forradalmi ope­ratív parancsnokság kö­zölte, a kormány­csapatok elfoglalták az Asma­rától 40 kilométerre délre, az Asmara—Makale útvonal mentén fekvő Dekemhare várost. . A tartomány nyugati részén a fegyveres erők előrenyomultak Barentu felé, és egyesültek az ot­tani helyőrséggel. A parancsnokság köz­leménye rámutat, hogy az eritreai lakosság öröm­mel fogadja a kormány­­csapatokat a felszabadí­tott területeken, minde­nütt azonnal hozzálátnak a gazdasági újjáépítéshez, létrehozzák a néphatalom szerveit, és gyorssegély­ben részesítik azokat a lakosokat, akik a harci cselekmények­ során ká­rokat szenvedtek. Kambodzsai támadás Vietnam ellen A VNA jelentése sze­rint kambodzsai csapatok mintegy két ezrednyi erővel betörtek Vietnam Taj Ninh tartományának egyik határkörzetébe és ott súlyos pusztításokat okoztak. A vietnami fegyveres erők ellentá­madása miatt visszavo­nulni kényszerült kam­bodzsai katonaság több mint­ 400 embert vesztett. A vietnami csapatok sikeresen visszavertek több behatolási kísérle­tet egy másik vietnami tartományban is.

Next