Népszava, 1978. augusztus (106. évfolyam, 179-205. sz.)

1978-08-08 / 185. szám

197­8. augusztus 8. Befejeződtek a magyar—szovjet petrolkémiai tárgyalások Viktor Fjodorov, a Szovjetunió kőolajfeldol­­gozó-ipari és petrolkémiai minisztere Simon Pál ne­hézipari miniszter meghí­vására Budapesten tár­gyalást folytatott a két­oldalú kapcsolatok fej­lesztéséről. Elhatároz­ták, hogy 1985-ig meg­hosszabbítják a gumi­ipari szakosítási egyez­ményt, a szintetikus kau­­csuk és alapanyagok sza­kosításáról és szállításá­ról szóló egyezményt pe­dig 1990-ig. Viktor Fjodo­­rov kifejezésre juttatta, hogy a Szovjetunió kő­­olajfeldolgozó-ipari és petrolkémiai minisztériu­ma támogatja a magyar javaslatot a magyar— szovjet olefinegyezmény 1984 utáni időszakra ter­vezett meghosszabbítá­sára. A tárgyalásokon mind­két fél egyetértett abban, hogy a magyar—szovjet kőolajfeldolgozó-ipari és petrolkémiai együttműkö­dés alapvető feladata a termékek minőségének javítása, a fajlagos beru­házások csökkentése, a ter­m­elékenység emelése és különösen a kőolaj­­feldolgozás hatékonyságá­nak növelése. A szovjet miniszter a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet­ben tájékozódott a ma­gyar kutatási eredmé­nyekről, a szovjet társin­tézményekkel folytatott együttműködésről. Megál­lapodtak abban, hogy bő­vítik ezeket a tudomá­nyos kapcsolatokat. A budapesti látogatás során Viktor Fjodorovot fogadta Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. A szovjet miniszter el­utazott hazánkból. Magyar származású amerikai üzletemberek látogatása hazánkban A Magyar Kereskedel­mi Kamara és a Magya­rok Világszövetsége meg­hívására magyar szár­mazású vezető amerikai üzletemberek 18 tagú csoportja érkezett ha­zánkba. Hétfőn a Magyar Kereskedelmi Kamará­ban magyar közgazdá­szok tájékoztatták a ven­dégeket hazánk gazdasági életéről, továbbá arról, hogy a két ország keres­kedelmi megállapodása nyomán milyen lehetősé­gek kínálkoznak a ma­gyar—amerikai gazdasá­gi kapcsolatok fejleszté­sére. A vendégeket Kal­lós Ödön, a kereskedelmi kamara, és Bognár Jó­zsef, a Magyarok Világ­­szövetségének elnöke üd­vözölte. A kereskedelmi kap­csolatok kiépítésében végzett munkásságáért a delegáció szóvivőjének, Zoltán Merszeinek, a The Dow Chemical Co. ve­gyikonszern igazgató ta­nácsa elnökének a kama­ra díszplakettjét, dr. La­jos Schmidt ügyvédnek és prof. Agust Molnár­nak, az American Hun­garian Foundation nevű amerikai—magyar szer­vezet elnökének a Ma­gyarok Világszövetségé­nek aranyjelvényét adták át. A tanácskozáson részt vett Bartha Lajos, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője és Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagy­követe is. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter fogad­ta Zoltán Merszeit, dr. Lajos Schmidtet és Agust Molnárt, akikkel a két ország gazdasági kapcsolatait érintő kér­désekről tárgyalt. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke a nap folyamán fogadta az amerikai de­legációt. A fogadásoknál Kallós Ödön és Bognár József is jelen volt. A Magyar Kereskedel­mi Kamara és a Magya­rok Világszövetségének elnöke hétfőn este, a Hilton-szállóban fogadást adott az­­ amerikai kül­döttség tiszteletére. Vendégkombájnok a földeken Augusztus első vasár­napján sok helyütt dol­goztak még a kenyérga­bona betakarításán, öt­vennyolc kombájnt, a hozzájuk tartozó szállító­­eszközöket is­­ a vasi és Veszprém megyei ara­tóknak ajánlották fel. Ne­mcsak a megyék, ha­nem a tsz-ek között is példamutató az együtt­működés. Ezt bizonyítja, hogy a répcelaki gépek már Hegyfalun és Gér­cén dolgoznak, a bükkiek Csepregen és Horvátzsi­­dányban, a kenyériek Pá­­pocon, a nagysimonyiak pedig Kem­ene­vánga­si­­ban és Hosszúperesztegen segítenek. Az utolsó aratóvasár­­napot tartottak Somogy­ban. A nagyatádi járás­ban a munka sikeres be­fejezését több mint 30 vendég kombájn segíti. Vasárnap estig itt gya­korlatilag végeztek a bú­za aratásával. Az ország legnagyobb gabonatermő táján, Szolnok megyében, vasárnap estére már vé­geztek az aratással. Csongrád megyében, fő­ként Szentes körzetében, a Tisza-men­ti gazdasá­gok búzatábláin dolgoz­tak vasárnap még kom­bájnok a hátramaradt vígjárta földeken. A Csongrád megyei nagy­üzemi gazdaságok felké­szültségét mi sem tanú­sítja jobban, mint hogy a nehéz körülmények el­lenére más megyéknek is segítséget nyújtottak. Bé­kés, Heves és Szolnok megyébe már egy héttel ezelőtt több mint 80 kombájnt irányítottak át. Ilyen is v­an Teniszpálya a játszótéren Tíz teniszpályát épített a­­ Fővárosi Kertészeti Vállalat a Népligetben, az óbudai hajógyári szi­get parkjában, és a XIII. kerületi Thälmann utcai lakótelepen az elmúlt hónapokban. A játszóte­reken és a parkokban számos pingpong- és sakkasztalt helyeznek el; az előbbiből több mint 450-et, az utóbbiból mint­egy 730-at állítottak fel eddig. Még egy jó hír: hatalmas szabadidő-köz­ponttal gyarapodik a ke­lenföldi városrész. A nagyszabású programot több ütemben, fokozato­san 1980-ig valósítják meg. A legkülönfélébb sportokra nyílik majd itt lehetőség. A kicsinyek­nek rodlidombot építe­nek, és, mászókaházikót is készítenek. A tested­zést szolgálja majd a gimnasztikai pálya. A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa Geisse Margitnak, a K­ülügyminisztéri­umba­n végzett sok éves ,kiemel­kedő munkássága elisme­réseként, nyugállomány­ba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Szarka Károly minisz­terhelyettes adta át. Vida Kálmánt, a buda­pesti pártbizottság osz­tályvezetőjét, nyugállo­mányba vonulása alkal­mából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szocialis­ta Magyarországért Ér­demrenddel tüntette ki. A kitüntetést Méhes La­jos, az Elnöki Tanács tagja, a budapesti párt­­bizottság első titkára ad­ta át. Finn küldöttség a KPVDSZ-ben A Finn Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezeté­nek küldöttsége, Kunto Kaski elnök vezetésével, egyhetes baráti látoga­tásra hazánkba érkezett. A finn vendégek a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének meg­hívására tanulmányozzák a magyar kereskedelmi dolgozók élet- és mun­kakörülményeit, a két szakszervezet további együttműködésének felté­teleit, ellátogatnak vidé­ken és Budapesten több áruházba és vendéglátó­ipari egységbe, megtekin­tik a vállalatok orvosi rendelőit, szociális intéz­ményeit. Koszorúzás a gödi Fészekben A forradalmi munkás­mozgalom harcosai­nak nagyszerű tetteire emlé­keztek vasárnap a gödi Fészekben tartott ünnep­ség részvevői, s kegye­lettel adóztak a mártír­halált halt hősök emlé­kének. Hagyomány, hogy minden évben augusztus első vasárnapján ünnep­séget tartanak e mun­kásmozgalmi emlékhe­lyen, amely a felszaba­dulás előtti évtizedekben a Munkás Testedző Egye­sülettel együtt helyet adott az illegális kommu­nisták és más haladó szervezetek tagjainak a rendszeres találkozóra, így vált nevelő-tanító bá­zisává a haladó ifjúság­nak. Az ünnepi beszédet követően a jelenlevők el­helyezték az emlékezés virágait a munkásmoz­galmi harcosok és hősök fészekbeli emlékművénél, majd meghallgatták a gödi munkásdalkör mű­sorát. Kiléi molilot kü­ntettek ki Életmentő Emlékérem­mel tüntették ki Németh Istvánt, a Közép-Duna­­völgyi Vízügyi Igazgató­ság karbantartó kerté­szét, aki május 29-én élete kockáztatásával a Római-parton kimentette a Dunából a már eszmé­letlen Ujj András ötéves kisfiút. A kitüntetést Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke ad­ta át. Nemzetiségi nap Bánkon Mintegy tízezren voltak kíváncsiak vasárnap a bánki nemzetiségi nap eseményeire,­­amelyet öt­száz népviseletbe öltözött néptáncos színpompás felvonulása vezetett be. A bánki tó színpadánál nemzetiségi nagygyűlést rendeztek. A nagygyűlést követően 14 együttes mu­tatta be műsorát. NÉPSZAVA A TELEVÍZIÓ ELŐTT BOLDOGSÁG, FÉLIG-MEDDIG Egy téma két változata Mihail Bulgakov: Boldog­ság, illetve Ivan Vaszil­­jevics című színműve. Mindkét darab „fősze­replője" Rein mérnök időgépe, amely a múltba, majd a jövőbe repíti uta­sait. Várkonyi Gábor rendező a fő figurák és az írói gondolatok azo­nossága jegyében iker­drámaként alkalmazta képernyőre a két Bulga­­kov-művet. Ebben a fel­dolgozásban együttesen érvényesül az idő-tér já­ték szatirikus mondani­valója, más-más korba csöppenő hőseinek ,jel­­lemrajza. Jobb is lett volna, ha a lényegében kétrészes tévéjáték két egymást követő estén ke­rül képernyőre. Az elsőként bemutatott Boldogság című komédia az ikerdarab gyen­gébb fele. Bulgakov a 30-as évek szovjet tár­sadalmának ellentmondá­sain ironizálva, a maga korának szemszögéből áb­rázolja az elképzelt jö­vőt, a huszonharmadik század osztálynélküli Boldogság-országát. Hő­sei, a zseniális feltaláló a kedélyes betörő és a bü­rokrata házmester a Harmónia Intézet gon­doskodása ellenére, vagy éppen amiatt, visszaszök­nek saját jelenükbe. A darab iróniáját az elmúlt évtizedek­­ megla­­kíttatták, a tévéváltozat a cselekmény humoros ele­meire, helyzet- és jellem­komikumára épül. Első­sorban Haumann Péter és Garas Dezső alakítása szerzett jó mulatságot. A Roldop«ác» főbb szerencéit T’iczint láthatjuk n£nt ők­erre az Iván Vasziljevics Című darabban, amely­nek raraktere a XV. szá­zad. Iván cár palotája. Egyenetlenségei, hibái el­lenére a tévéjáték egé­szében tehetségről tanús­kodó mű. Tetszett a még főiskolás szereplők egy­szerűsége, játékkultúrája és az ugyancsak fiatal’ (Vitray riportműsoraiból már ismert) Hollós Oli­vér operatőri munkája. MÚZSÁK SZENTENDRÉN Kellemes nyáresti szó­rakozást nyújtott a Zene, zene, zene szentendrei „különkiadása”. Czigány György szívesen invitálja műsoraiba a társművé­szetek képviselőit. Ezút­tal a muzsika, a költé­szet, a színház és a kép­zőművészet múzsáinak találkozóját szervezte meg a patinás szépségű városkában. Mintha csak a művészetek alkotó együttélését testesítették volna meg a műsor házi­gazdái, a zenebarát fes­tő-költő házaspár: Szántó Piroska és Vas István. Sokszínű, sokszólamú volt a szentendrei est. A meghívott vendégek és a filmbejátszások felidéz­ték két kiváló fiatal éne­kesnőnk, Számadó Gab­riella és Pitti Katalin külföldi sikerét, a főis­kolások vásári komédiá­ját, a Gershwin-opera­­vizsgát, a szerb Vuji­­csics-együttes bravúros játékát. A hangulatos versrészletek, városké­pek mellett sajnos keve­set láttunk Szántó Pi­roska finomrajzú művei­ből, de szavakban is festői érzékletességgel vallott kötődéseiről a vá­roshoz. Csenterics Ágnes rendező ízléssel formált műsort a nemes anyag­ból. A NEGYEDIK FORDULÓ Rokonszenves fiatalok alkotása A negyedik for­­duló című tévéjáték Nem remekmű, de őszinte, tisztességes munka. Edé­nyei és hibái egy tőről valók. A két éve végzett Felvidéki Judit rendező és Hm alkotótársai mag közeli, személyes élmé­­nyüiket, a főiskolai felté­teli vizsgák feszültségét, izgalmát, sorsokat mp°­­b atározó problémáit vit­ték képernyőre. Innen ered a játék friss termé­­szetessége, a menési hely­zetek hitele, de ugyaneb­ből adódik atel­er-jellene, szűkebb szakmai, művé­szeti vonatkozásokkal te­li témája. Nem érvénye­sült eléggé az általáno­sabbnak szánt mondani­való, mindenfajta vizsga, próbatétel, az igazságos kiválasztás nehézségeiről. Kitűnő, villanásnyi portrékat láttunk, ame­lyek jóval többet mond­tak el a játék szereplői­nek jelleméről, gondol­kodásmódjáról, mint a sokszor hosszadalmas, már-már szenvelgően ,,lelkiző” dialógusok. Hol frissen pergő, lendületes volt a tempó, hol indo­kolatlanul lelassult. MÁSODIK OTTHONUNK... A kánikulai szombat estén ködös, nyirkos téli képsorokkal kezdődött, és hellyel-közzel dermesz­tően folytatódott a Má­sodik otthonunk: a munkahely című vidám műsor. E sorozat kereté­ben a tévénézők már jár­tak az SZTK-ban, az áruházban, a bíróságon, de ilyen pórul még nem jártak, akik kacagtató­­ kabaréra számítottak. A tévének mostanában — úgy 15—20 éve —, vala­hogy nemigen megy ez a műfaj. A sok poros poén és csontig lerágott vicctéma között a szombat esti műsorban volt egy iga­­zán jó ötlet. Mégpedig az üzemorvosi rendelő ,,fel­szabadító szobája”, a háztáji dühöngő, ahol mindenki kedvére kia­bálhat, az asztalt csap­kodva odamondhat an­nak, akire éppen harag­szik. Belemondhatja a­­véleményét a képébe, vagyis a képernyőn meg­jelenő képmásába. Ám semmi sem új a nap alatt. Az indulatosabb té­vénézők már régen rá­jöttek, milyen jókat lehet mérgelődni a képernyő előtt — némelyik műsor után. Vajk Vera ..s slk­osó Tiszatáj ” Kiss Pál Múzeum Tiszafüreden Megújulva ismét meg­nyitotta kapuit az ország első vidéki régiségtára, a több mint 100 éves tisza­füredi Kiss Pál Múzeum. A múlt század első felé­ben épült klasszicista kú­ria épületét, amelynek falai több történelmi je­lentőségű esemény tanúi voltak — egyebek között itt tanácskozott az 1848— 1849-es szabadságharc ve­zérkara, Kossuth Lajos vezetésével, a tavaszi hadjárat megindításáról —, eredeti tomnáinak megőrzésével, korszerű múzeummá alakították át. Az őspark által kö­rülvett épületben meg­nyílt a ..Változó Tisza­­táj” című állandó kiállí­tás. Megismerkedhetnek a látogatók Tiszafüred leg­újabb kori történelmével is, amely többek között a kiskörei vízlépcsőhöz, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz kapcsolódik.­ Kiállítások Textil, zománc, festmény, fafaragás A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum emlékkiállítást rendezett Endre Béla halálának 50. évfordulója alkalmából. A tárlaton mintegy fél­száz festmény szemlélte­ti a kiváló alföldi mes­ter szociális indítékú mű­vészetét. A szomszédos Szegede­n Balázs Irén textilművésznő munkái­ból nyílott kiállítás. A színpompás, szövött-var­rott textilképeket a hó­nap végéig láthatják a Bartók Béla Művelődési Ház látogatói. Kecskeméten, a­­megyei művelődési központban került a közönség elé a IV. nemzetközi zománc­­művészeti alkotótelep anyaga. A díszítőelemek egy részét a városi ta­nács pályázatára készítet­te a telep tizenhárom ha­zai és öt szovjet részve­vője; utcatáblákként a Széchenyi városrészben kerülnek majd elhelye­zésre. Ugyancsak Kecs­keméten került sor a me­gye fafaragóinak nagy bemutatójára. Kisfeun­­majsán, az Ifjú Gárda Művelődési Házban fiatal művész házaspár, Kő Pa, szobrászművész és Péter­­fi Gizella festőművész­­mutatkozik be portrékkal és kisplasztikákkal. Két kiadó új könyve A Magyarországi Ta­nácsköztársaság bélyeg­kiadásainak és a Vörös Hadsereg tábori postájá­nak története címmel ér­dekes kötet jelent meg Surányi László tollából az Akadémiai Kiadónál. A szerző nagyszabású kuta­tó, gyűjtő munkára ala­pozott tanulmánya olvas­mányosan számol be mindarról, ami a Tanács­­köztársaság 133 napja alatt történt, illetve, amit tervbe vettek a címben jelzett témakörben. A szöveget kilencvenöt il­lusztráció egészíti ki, köz­tük bélyegrajz-vázlatok, végleges tervrajzok, levél­­hamisítványok fényképei, tábori postai levelezőlapok másolatai. A kiadó másik új köny­ve Bárdos Kornél A tatai Esterházyak zenéje 1727— 1846. című munkáját tar­talmazza A szerző levél­tári kutatások alapján idé­zi meg a hazai zenei élet­ben jelentős szerepet ját­szó helyet és időszakot. Többek között szól Mea­tier Bernát zeneszerző és karmester tatai működé­séről, s a polgárság zené­jéről is. Közli az adott időszakból a tatai muzsi­kusok névsorát, valamint 1117 ma­tematikus jegyzé­két. az egykori tatai kot­tatárból Az Akadémiai Kiadó harmadik újabb könyve a Varsán­y címet viseli, s alcíme szerint: Tanulmá­nyok egy észak-magyaror­szági falu társadalom­néprajzához. Bodrogi Ti­bor szerkesztésében és elő­szavával több szerző ta­nulmányát találjuk a kö­tetben a Nógrád megyei Varsányról. A varsányi társadalomnéprajzi vizs­gálatokra ...A falu társa­dalmi szerkezetének és a falusi életmódnak a vál­tozásáé’ című akadémiai kutatási főirány keretében­ került sor. A falu történe­téről, a gazdaság átalaku­lásáról, a népviseleti vál­tozásokról vagy a hitvi­lágról egyaránt olvasha­tunk a könyvben. A Corvina Kiadó két új könyvét említjük meg. Poharak, kupak, serlegek Katona Imre kötetének a címe A Budapesti Ipar­­művészeti Múzeum XIX. századi üvegtárgyait mu­tatja be. Gyönyörű ma­gyar, cseh, német és oszt­rák poharakkal ismerked­hetünk, szövegben és szí­nes fényképeken. Olyan poharak, serlegek képét láthatjuk, az eredetinek megfelelő színekben, mint például a kötet borítólap­ján is szereplő, címerek­kel, színes zománcfestés­sel, aranyozással díszített serleg, amelyik 1891­-ban, magyar műhelyben ké­szült, vagy a füredi, illet­ve borszéki fürdőpohár. A kiadó másik új köny­ve a XVIII. századi angol festészet kiemelkedő alak­ját, Thomas Gainsbo­­rough-t bemutató album. A portré- és tájfestészet­ben egyaránt jeleskedő művész munkásságát Ke­lén­y­ György tanulmányá­ból és 13 színes, valamint 23 fekete-fehér reproduk­cióból ismerhetjük meg. A könyv a budapesti Cor­vina, a varsói Arkady Ki­adó és a berlini Henschel­­v­erlag közös kiadásában jelent meg. M. I. ma­iRt­zanni — Amatőr festők, gra­­­fikusok művésztábora nyílt meg hétfőn a Fertő­tó partján, Fertőrákoson. A résztvevők az itteni mű­emlékekből és a híres kő­festő látványából merítik témáikat. — A szegedi József At­tila Tudományegyetem botanikus kertjében a hét végén rekordforgalom volt. Száz külön autóbusz utasai közül sokan keres­­ték fel a különleges lát­ványosságot. Színházi m­űsorok Városmajori Színpad: Kikapós patikárius (8); Zichy-kastély: Liszt Fe­renc Kamarazenekar (Vi­valdi—Händel bérl. A I. és BT. 8., esőnap: 9-én); Zenélő Udvar: Rados Fe­renc zongoraestje (Haydn —Brahms zongorabérl., A'5. és B'4. 8., esőnap: 9-én). ­ Holnap mutatkozik be a Sztanyiszlavszkij Balett a Margitszigeten Hétfőn megérkezett Bu­dapestre a Moszkvai Ál­landi Akadémiai Zenés Színház Sztanyiszlavsz­­kij­-Balett névért ismert együttese. A társulat au­gusztus 9-től 3 alkalom­mal tart előadást a Mar­gitszigeten. Előadják Johann Strauss zenéjére a Bur­­meiszter által koreogra­­fált Straussiana című egyfelvonásost, Minkusz: Paquita című háromfel­­­vonásos balettjét és Ha­csaturjan Gajane-szvit­­jét, változó szereposztás­ban. Első előadásukon a ,,Paquita” egyik szólistá­jaként és a Gajane cím­szerepében az együttes vezető táncosnőjét, Mar­garita Drizdovát, a Szov­jetunió Érdemes Művé­szét láthatja a szigeti szabadtéri színpad kö­zönsége. A másik két előadásra augusztus 10- és 7-én kerül sor.

Next