Népszava, 1978. október (106. évfolyam, 232-257. sz.)

1978-10-01 / 232. szám

2 Töretlen békepolitika Leonyid Brezsnyev könyve V­askos, csaknem 800 oldalas piros bőrkötéses­ kötet jelent meg néhány héttel ezelőtt a moszkvai könyvesboltok kirakatában. Leonyid Brezsnyev az elmúlt 14 évben elhangzott, illetve megjelent nem­zetközi politikai tárgyú beszédeinek és cikkeinek har­madik, bővített kiadása, Az SZKP és a szovjet állam külpolitikájáról című kötet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 47. évfordulója alkalmából mon­dott ünnepi beszédről az idén májusban a szovjet párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai hivatalos, baráti látogatásakor a prágai Hradzsinban elhang­zott felszólalásáig tartalmaz válogatást a szovjet párt- és államfő hazai és külföldi megnyilvánulásaiból, cik­keiből, sajtó- és televíziós nyilatkozataiból. Részletek olvashatók a könyvben Leonyid Brezsnyevnek, az MSZMP X. és XI. kongresszusán, valamint a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából az or­szággyűlés ünnepi ülésszakán mondott beszédeiből. Az 1964—1978 közötti másfél évtized a második világháború utáni időszak feszültségekkel, korszakos változásokkal telített periódusa. Kiéleződött a külön­böző társadalmi rendszerű államok között a nem­zetközi élet alapvető problémája, a háború és a béke kérdései körüli eszmei-politikai harc. Jelentős erőel­tolódás következett be a békeszerető erők javára, kezdetét vette a szembenállástól az együttműködés­hez vezető történelmi fordulat, az enyhülés politikája utat tört magának. Az SZKP KB főtitkárának könyvét olvasva tel­jes összetettségében és ellentmondásosságában tárul fel előttünk a folyamat. Leonyid Brezsnyev könyve az elméleti és gyakorlati problémák széles körét fogja át. Megismerkedhet az olvasó az SZKP XXIV. kongresz­­szusán kidolgozott és a XXV. kongresszuson tovább­fejlesztett békeprogram megvalósításának nehézségei­vel a világ dolgozóinak növekvő internacionalista szo­lidaritásával, a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésén alapuló kapcsolatai fejlődésével, a nemzetközi gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés bővülésével, a leszerelés problémáival. L­eonyid Brezsnyev könyve korképet fest a Szovjet­uniónak, a világ valamennyi haladó erőinek az ■*enyhülésért folytatott harcáról. Különösen idő­szerűvé teszi az elemzést az a körülmény, hogy a kö­tet megjelenésének időpontjában újólag feszültté vált a nemzetközi helyzet, az imperialista hatalmak reak­ciós körei a jelenlegi kínai vezetőséggel karöltve azon buzgólkodnak, hogy visszafordítsák a történelmi fej­lődés menetét. A könyv meggyőzően bizonyítja, hogy az enyhülés az erőviszonyokban bekövetkezett válto­zás logikus következménye. A moszkvai politikai irodalmi kiadó válogatása is tükrözi azt az elsőrendű figyelmet, amelyet az SZKP és a szovjet állam vezetői a béke és a nemzetközi biz­tonság döntő tényezője, a szocialista közösség orszá­gainak fejlődésére fordítanak. A szocialista államok a nemzetközi kapcsolatoknak korábban nem ismert, mi­nőségileg más, az önzetlen együttműködés és a test­véri szolidaritás elvein alapuló példáját mutatják fel, és növekvő befolyást gyakorolnak az egész nemzetközi életre. Leonyid Brezsnyevnek, a szocialista országok vezetőivel tartott legutóbbi, ez év nyári Krím-fél­­szigeti találkozói is újra megerősítették, hogy a test­vérországok a jöv­őben is rendkívül fontosnak tartják összeforrottságuk erősítését, nemzetközi politikai ak­cióik összehangolását. A szocialista országok erősödő együttműködése a marxizmus—leninizmus eszméit vi­lágnézetüknek valló milliók ügye. Részleteket közöl a kötet szerzőjének a kommu­nista és munkáspártok nemzetközi fórumain elhang­zott beszédeiből is, amelyeknek alaphangját mindenütt a szocialista internacionalizmus elvei adták meg. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom gazdag tapasztalatai azt bizonyítják, hogy éppen ez a kipró­bált elv a biztosítéka a testvérpártok érdekei össze­hangolásának, a világszocializmus pozíciói megszi­­lárdításának. Leonyid Brezsnyev beszédei behatóan elemzik a kínai vezetőknek a békére és a szocializ­musra komoly veszélyt jelentő tevékenységét. A Szovjetuniót megalakulásának pillanatától a békés egymás mellett élés elveinek tiszteletben tar­tása, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés szándéka vezérelte a tőkés országokkal kialakított po­litikájában. E politika folyamatosságát és eredményes­ségét példázzák Leonyid Brezsnyev külföldi utazásai és találkozói a nyugati állam- és kormányfőkkel. A második világháborút követően több mint két­milliárd ember szabadult fel a gyarmatosítás igája alól. A Szovjetunió magatartása a fejlődő országok­ban végbemenő bonyolult folyamatokkal kapcsolatban egyértelmű: tiszteletben tartja minden népnek azt az elidegeníthetetlen jogát, hogy maga válassza meg or­szágának fejlődési útját. K­orunk leghalaszthatatlanabb feladata a fegyver­kezési hajsza megfékezése, a felhalmozott fegy-­­ vérkészletek megsemmisítése, a leszerelésre tör­ténő áttérés. Következetesen vonul végig Leonyid Brezsnyev beszédein ez a gondolat, tartalmazza a szovjet kormány által ennek érdekében az elmúlt másfél évtizedben előterjesztett javaslatok egész sorát. Leonyid Brezsnyev könyve egészében hű tükre az SZKP lenini külpolitikájának, amely szilárdan ellen­áll az agresszív körök mesterkedéseinek, ugyanakkor mindig törekszik a nemzetközi problémák békés, köl­csönösen elfogadható rendezésére. Moszkva, 1978. szeptember 30. Pék Miklós # Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke részvéttáviratot kül­dött Jean Villot bíboros­nak, vatikáni államtit­kárnak I. János­ Pál el­hunyta alkalmából. # Véget ért Varsóban az a pártközi tudományos konferencia, amelyen a testvérpártok központi bi­zottságának küldöttei a demokrácia fejlődésének és az emberi jogok meg­valósításának kérdéseivel foglalkoztak. A küldöttek három munkabizottságban tevékenykedtek, majd be­számolójukat a plénum elé terjesztették. ♦ Bécsben szombaton megnyílt Ausztria legna­gyobb parlamenti pártjá­nak, a Szabadság Pártnak 14. kongresszusa. NÉPSZAVA Nicaraguában fellángoltak a harcok Az ENSZ-közgyűlés megtárgyalja a polgárháborús helyzetet • Bonn felfüggeszti, Washington folytatja a segélynyújtást Somozának A nicaraguai főváros­ban és az ország Costa Rica-i határának szom­szédságában újra kiújul­tak a harcok. Managuá­­ban pénteken éjszaka több pokolgép robbant. A főváros utcáit fegyve­res járőrök ellenőrzik. A keleti határ mentén fek­vő San Carlos városából érkező jelentések a Nem­zeti Gárda egységei és a sandinista partizánok kö­zött kirobbant összecsa­pásról szólnak. Somoza elnök rádióbe­szédében jelentette be, hogy az Egyesült Álla­mok, Guatemala és a Do­minikai Köztársaság köz­vetítésével hajlandó tár­gyalásokat kezdeni az el­lenzéki erőkkel. Ismétel­ten hangoztatta azonban, hogy nem mond le, de kilátásba helyezte, hogy az Amerikai Államok Szervezetének felügyelete mellett kész választáso­kat rendezni az ország­ban. Az országában le­játszódó „katasztrofális eseményekért” a felelős­séget a Costa Rica-i, pa­namai, venezuelai és­ a kubai kormányra hárítot­ta, mondván: ezek lází­tották fel ellene a felke­lőket. A kolumbiai külügymi­niszter, az ENSZ-közgyű­lés 33. ülésszakának el­nöke, számos ENSZ-kül­­döttség kérésére a köz­gyűlés napirendjére tűz­te a nicaraguai helyzet rendezésének megvitatá­sát — jelentették be New Yorkban. Costa Rica nem enge­di be területére az Ame­rikai Államok Szerveze­tének csapatait — jelen­tette ki San Joséban Juan Echeverria Bealey, Costa Rica-i belügymi­niszter. A Costa Rica-i politi­kus az Amerikai Államok Szervezete különleges bi­zottságának arra a javas­latára adott választ, amely szerint a szerve­zet tagállamai csapatokat küldhetnének Costa Ri­cába, hogy egy nicara­guai támadás esetén ezek­­a csapatok megvédjék az országot. „Ha az ANSZ nem ké­pes szavatolni tagálla­mainak biztonságát, szu­verenitását és területi in­tegritását, Costa Ricának fontolóra kell vennie, hogy továbbra is tagja maradjon-e ennek a szervezetnek — mondotta a belügyminiszter. A Somoza-rezsimnek az ellenzéki felszabadító mozgalmak brutális el­nyomása elleni tiltakozá­sul az NSZK kormánya úgy döntött, hogy átme­netileg szünetelteti a Ni­caraguának szánt fejlesz­tési segélyt. (MTI, TASZSZ) USA Az indiánok visszakövetelik földjeiket Az amerikai Rhode Is­land szövetségi állam Providence nevű kisváro­sában kétnapos konferen­cia kezdődött az észak­amerikai indián törzsek vezetői, valamint a szö­vetségi kormány s az ipa­ri nagyvállalatok, földbir­tokosok képviselői között. Az egyetlen napirendi pont: az indiánoktól jog­talanul elragadott, hatal­mas földterületek vissza­adása jogos tulajdonosai­nak. Az indián törzsek vezetői Providence-ben követelik földjeik vissza­adását a szövetségi kor­mány és hat szövetségi állam képviselőitől. (TASZSZ) Valencia A munkásbizottsás­ok sikere A munkásbizottságok nyerték meg a valenciai For­d-autógy­árban pénte­ken tartott üzemi szak­­szervezeti választásokat. A munkásbizottságok je­löltjei 20, az USO szak­­szervezeti központ pedig 19, az UGT jelöltjei 17 helyet szereztek meg az üzemi bizottságban. Az előző üzemi bizottságban az USO-nak volt a leg­nagyobb számú képvise­lete. A gyárban néhány nappal a szavazás előtt Marcelino Camacho, a munkásbizottságok szak­­szervezeti szövetségének főtitkára tartott nagygyű­lést. Élesedik az ellentét a brit szakszervezetek és a kormány között Az angliai Ford Mű­vek egy hete sztrájkoló dolgozóinak szakszerveze­ti képviselői közölték, hogy addig nem is foly­tatják a tárgyalásokat új munkaszerződésükről, amíg az igazgatóság csak a kormány „ötszázalékos bérpolitikája” keretében hajlandó alkudozni. A sztrájk ezzel most már leplezetlenül a kormány bérpolitikája ellen folyik, és naponta újabb szak­mák és szakszervezetek biztosítják támogatásuk­ról a Ford-gyáriakat. Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának főtitká­ra, szombaton a Morning Starban közölt cikkében így jellemezte a Ford­­sztrájk politikai jelentő­ségét: „A kormány és a szakszervezetek közti­­né­zeteltérés’, ami a TUC kongresszusán már je­lentkezett, most a kong­resszus vitafórumáról hir­telen és drámaian bevo­nult mindenki tudatába Angliában, és az osztály­­harc éles fényben villogó arénájába. Kinek a véle­ménye fog diadalmaskod­ni? A kormányé, a tory­­ké, a liberálisoké, a munkáltatóké és a bér­politika egyéb nyílt vagy burkolt híveié? Avagy a szakszervezeteké, a Fold­­munkásoké és más dol­gozóké, akik most indul­nak a harcba? A mun­káspárti kongresszus kül­dötteinek az egész mun­kásmozgalom és Anglia érdekében el kell vetni­ük a katasztrofális ,öt­­százalék­ politikát­, és fél­reérthetetlenül közölniük kell a miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel, hogy váltsanak irányt, amíg nem késő. A mun­káspárti kongresszus így készülhet elő legjobban az általános választások­ra.” A főtitkár felhívta a figyelmet a Ford-gyári szakszervezeteknek Cal­laghan kormányfőhöz in­tézett levelére, amelyben aláhúzták, hogy a kor­mány bérpolitikája jóvá­tehetetlen károkat okoz a Munkáspártnak, és­ a dolgozók egyre ellensége­sebben gondolnak a Mun­káspárt kormányon ma­radására. Ezt a politikai vészjelzést visszhangozta a közel egymillió ala­csony bérű közalkalma­zott szakszervezete, majd a bányászok, és egyre több szakma. Nagy-Bri­tannia Kommunista Párt­ja minden erővel küzd a munkanélküliség ellen, a 35 órás munkahétért, és az „öt százalék” ellen in­dított kampány sikeréért. (MTI) A Spanyol KP vezetői a Népszabadság kiállításán A Spanyol Kommunis­ta Párt vezetői szomba­ton délben meglátogatták a külföldi testvérpártok és központi lapjaik kiál­lítását a Mundo Obrero ünnepségén. A Népsza­badság kiállításán Do­lo­res Ibarrurit, az SKP el­nökét, Santiago Carrillo főtitkárt és a többi ve­zetőt Földes István fő­szerkesztő-helyettes és Perczel László, a Magyar Népköztársaság madridi nagykövete fogadta.­­ (MTI) Die Wahrheit ünnepe A Nyugat-Berlini Szo­cialista Egységpárt vá­lasztási kampányának nyitányaként szombaton megkezdődött a párt lap­jának, a Die Wahrheit­­nek kétnapos sajtóünnepe. A sajtófesztiválon több európai kommunista és munkáspárt lapjának képviselői között a Nép­­szabadság delegációja is részt vesz. A Die Wahrheit teljes terjedelmében közölte azt az üdvözletét, amelyet Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság fő­­szerkesztője intézett a Nyugat-berlini testvérlap­hoz. (MTI) Apartheid-ellenes világértekezlet Új Delhiben folytatta munkáját a dél-afrikai felszabadító mozgalmakat támogató nemzetközi apartheid-ellenes értekez­let. Az imperialista hatal­makat és a nemzetközi monopóliumokat terheli a felelősség azért, hogy a faji megkülönböztetés még mindig létezik a vi­lágon, s különösen Afri­kában, mivel minden se­gítséget megadnak a faj­üldöző rendszereknek — jelentette ki az angolai Pascoal Luvualu, az MPLA­ Munkapárt Köz­ponti Bizottságának titká­ra. Több felszólaló élesen bírálta a nagyhatalmi so­viniszta politikát folytató kínai vezetést. 1­9­7­8. október 1 A Biztonsági Tanács namíbiai határozata A Biztonsági Tanács 12 tagállama szavazta meg a namíbiai határozatterve­zetet, a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselője tartózkodott, Kína pedig nem vett részt a szava­zásban. Az ENSZ-közgyűlés ülésszakának pénteki vi­tájában felszólalt Rui Balthazar dos Santos Alvoes, mozambiki pénz­ügyminiszter. Rámutatott, hogy az afrikai kontinens felszabadító harcai határt szabnak az olyan típusú békekezdeményezések­nek, amelyek az egyes konfliktusokat úgy igye­keznek megoldani, hogy a nyugati hatalmak az af­rikai országokban fenn­tartsák saját politikai és gazdasági uralmukat. Az ilyen jellegű mesterkedé­sek Rhodesia esetében nemcsak az idegen ura­lom fenntartását célozzák, de a frontállamok közé tartozó Mozambik sikeres forradalma ellen is irá­nyulnak — hangoztatta a mozambiki politikus. Simon Alberto Consalvn, venezuelai külügyminisz­ter azzal a felhívással fordult az ENSZ-hez, hogy akadályozza meg a nicaraguai polgárháború folytatását, és tiltakozott az ellen, hogy a nemzeti gárda idegen zsoldosokat vet be a harcokba. (MTI) A Polisario meghosszabbítja a tűzszünetet Mauritániával Meghatározatlan időre meghosszabbítja a tűzszü­netet Mauritániával a Po­lisario Front, ha a mau­­ritániai kormány teljesíti a front három kikötését — így döntött a Polisario 4. kongresszusa. A Polisario Front és Mauritánia küldöttsége Párizsban szeptember 9— 16 között tárgyalt. A tár­gyaláson Mauritánia haj­landónak mutatkozott el­ismerni a Polisario fenn­hatóságát a volt Spanyol- Szahara területére, de a megfelelő egyezmény megkötéséig a július 12-én a Polisario által egy­oldalúan deklarált tűz­szünet meghosszabbítását kérte. Az új döntéssel a Poli­sario újabb gesztust tesz a júliusban Mauritániá­ban hatalomra került Mus­­tapha Ould Salem­ kor­mányának, és idő b­izto­­sít arra, hogy a Mauritá­nia határozottabban fog­laljon állást Nyugat-Sza­­hara, illetve annak terü­letén a Polisario Front által 1976-ban deklarált Szaharai Arab Demokra­tikus Köztársaság elisme­rése ügyében. (AFP) Az Afrikai Nemzeti Kongresszus felhívása Pretoria agresszív tervei Vorster köztársasági el­nöknek, illetve Pieter Botha miniszterelnöknek történt­­ megválasztása a rendszer ellenzőinek még keményebb elnyomásához vezet — állapítja meg az Afrikai Nemzeti Kong­resszus Lusakában közzé­tett nyilatkozata. A nyilatkozat kiemeli, hogy e két személy ve­zetése alatt a Dél-afrikai Köztársaságban békés la­kosok ezreit ölték meg, fegyveres intervenciót hajtottak végre Angola ellen, támogatták az iz­raeli cionistákat az arab népekkel szemben, és pártfogolták a rhodesiai fajüldöző rendszert. Kü­szöbön áll a hadsereg felszerelése atomfegyve­rekkel, és Botha, még mint hadügyminiszter, az­zal kérkedett, hogy a Dél-afrikai Köztársaság az Egyenlítőig terjeszti ki „hadműveleti határa­it’’. A fajüldöző kisebbség képviselői által megvá­lasztott bűnös kettősnek sem erkölcsi, sem poli­tikai joga nincs az or­szág vezetéséhez — hang­zik a nyilatkozat. „Az uralkodó rétegben történt változás leleplezte a nyugati országok hamis propagandáját egy lehet­séges liberális átalakulás­ról.” Az Afrikai Nemzeti Kongresszus felhívással fordult a világ minden becsületes emberéhez, hogy fokozzák a fajüldö­ző rendszer elszigetelését, és adják meg a lehető legnagyobb támogatást a hazafiaknak a Vorster— Botha klikk elleni har­cukhoz. (MTI) Nhan Dán Lázadások Kambodzsában A vietnami sajtó élesen elítéli azt a propaganda­­kampányt, amelyet a Phnom Pehn-i vezetés folytatt a Kambodzsai Kommunista Párt mega­lakítása évfordulójának ürügyén. A Nhan Dán felhívta a figyelmet arra, hogy a kampány időben egybeesik a Pol Pot-long Sary rezsim súlyos válsá­gával. A vietnami köz­ponti lap hangoztatja, hogy a hadsereg egységei­nek és a lakosságnak a lázadása mind szélesebb méreteket ölt. A Nhan Dán rámutat arra is, hogy a Kambod­zsa történetében forradal­mi szerepet játszó kom­munista párt a hosszú harcban feláldozta leg­jobb fiait, s csak a szemé­lyes veszteségek vezethet­tek oda, hogy opportunis­ták vették át a párt veze­tését. A Vietnam Hanuia rá­dió­állomás kommentár­ban fejtette ki, hogy a Pol Pot-long Sary rezsim mindennek nevezhető, csak kommunistának nem A kommunista cím­ke alatt egy terrorista, szélsőséges, reakciós, bar­bár rendszer rejtőzik. Ez a lényegét érintve anti­­kommunista vezetés kizá­rólag Kína nagyhatalmi érdekeit szolgálja. Kam­bodzsa tömegei egyre lep­­lezhetetlenebbül elégedet­lenek például azzal a pél­da nélkül álló társada­lommal, amelyet a Phnom Pehn-i vezetés hozott lét­re e nagy múltú ország­ban — állapította meg vé­gezetül a hanoi rádió pén­teki kommentárja. (MTI) ♦ A ghanai Legfelső Katonai Tanács átalakí­totta a kormányt, és hat polgári személyt nevezett ki olyan posztokra, ame­lyeket, eddig a fegyveres erők tagjai töltöttek be. ♦ Az NDK munkásőr­sége megalakulásának 25. évfordulójának ünnepsé­gein a magyar munkásőr­ség küldöttsége is részt vett. Papp Árpád vezérőr­nagynak, az MSZMP KB tagjának, a munkásőrség országos parancsnokának vezetésével.

Next