Népszava, 1978. november (106. évfolyam, 258-282. sz.)

1978-11-01 / 258. szám

1978. NOVEMBER 1., SZERDA 106. ÉVFOLYAM 258. SZÁM ara 80 FILLÉR # -plae-VILAC PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Koszorúzások, ünnepi megemlékezések, új létesítmények avatása November 7-re készül az ország A magyar—szovjet ba­rátság jegyében készül az ország a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójára. Nógrád megye ifjú­­kommunistái az idén is megrendezik hagyomá­nyos ünnepi váltóf­utásu­­k­at a salgótarjáni szov­jet hősi emlékműhöz. Szegede­n és Csong­rád megye más városaiban, Borsod megyében, a Ru­­dolf-telepi bányaüzemnél kiállítás nyílik a Nagy- Október dokumentumai­ból. A szovjet hősök ne­vét viselő Szolnok me­gyei úttörőcsapatok kiál­lításokat rendeznek név­adójuk életútjáról, dísz­­őrséget állnak a lakóhe­lyükön nyugvó szovjet hősök sírjainál. Az ünnepségek szerve­zésében mindenütt részt vesznek a Magyar—Szov­jet Baráti Társaságok tagjai Azok a kollektí­vák, amelyek különösen sokat tettek a magyar— szovjet barátság ápolásá­ért, országszerte ezúttal kapják meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét. A Nagy Október em­léket köszöntő vidéki események­ már napok­kal az ünnep előtt meg­kezdődnek. A központi díszünnepséget a me­gyék többségében no­vember 5-én, vasárnap tartják meg, s ez a ha­gyomány szerint sok he­lyütt összekapcsolódik egy-egy nagyobb új léte­sítmény felavatásával. Hajdú-Bihar megye jelentős közművelődési intézménnyel gazdago­dik: Debrecenben átad­ják rendeltetésének az új városi és megyei művelődési központot. Tatabányán az ünnepre készül el a családi ün­­nepségeket rendező inté­zet új épülete. A Heves megyei Gyöngyösön mű­velődési központot avat­nak. A zalaegerszegi művésztelepen felavatják az e célt szolgáló faze­kasházat. Oktatási intézményt nyolc megyében avatnak. Bács-Kiskun megye egyik kisközségében — Jász­­szentlászlón — nyolc tantermes általános isko­­la készült el; Csong­rád megye székhelyén —Sze­geden — 16 tantermes általános iskolát, továb­bá egy szakmunkásképző intézetet és szakközépis­kolát avatnak fel. Az utóbbihoz kollégium is tartozik­ Az óvodai helyek szá­ma mintegy nyolcszázzal, a bölcsődeieké pedig hozzávetőlegesen kétszáz­zal gyarapodik. Óvodát Szegeden, Székesfehérvá­rott, Biatorbágyon, So­mogyiadon, Igarban, Szennán és Szombathe­lyen, bölcsődét pedig Székesfehérvárott és Szombathelyen avatnak az idén november 7-i ün­nepségek keretében. Bő­vül az öregek napközi otthonainak hálózata is. A Bács-Kiskun megyei Misken és Tiszaalpáron adnak át egy-egy társa­dalmi összefogással épí­tett új öregek napközi otthonát, a Szolnok me­gyei Karcagon pedig százszemélyes szociális otthont. Az egészségügyi intéz­mények folyamatban le­vő bővítése, rekonstruk­ciója is több helyütt ér­kezik jelentős állomásá­hoz. Mohácson felavatják a városi kórház 125 ágyas új épületszárnyát, Nagykőrösön tanácsi ren­delőintézetet, Veszprém­ben pedig onkológiai szű­rőállomást adnak át. Az ország gazdagodá­sának bázisai, az ipari, mezőgazdasági üzemek közül ugyancsak jó né­hány bővül, s nem egy újabb üzem is megkez­di a működését. Felavat­ják Leninvárosban a Ti­szai Vegyi Kombinát évi 45 000 tonna kapacitású műanyagfeldolgozó üze­mét A Bélapátfalvai Ce­mentgyár építésénél az ünnep tiszteletére elké­szül a II. forgókemence, a Paksi Atomerőmű ki­vitelezői pedig az indító­kazánhoz csatlakozó 2 kilométeres csővezetéket készítették el az ünnep­re, a határidőt megelőz­ve. Dunaújvárosban a Férfi Fehérneműgyár új üzemét, Sárbogárdon a Videoton Rádió- és Tele­víziógyár új csarnokát avatják fel. A november 7-i ün­nepségek keretében fel­avatásra kerülő kommu­nális létesítmények közül különösen nagy jelentő­ségű a mátrai regionális vízmű. Ezzel lényegében megoldódik az egész üdülőkörzet ivóvízellátá­sa. Az ünnepre elkészült sportlétesítmények közül a legnagyobb szabású a 20 millió forintos költ­séggel kialakított Veszp­rémi Sportcsarnok. A több mint 500 néző be­fogadására alkalmas fe­dett csarnokban kosár-, kézi- és röplabdamérkő­zéseket rendeznek majd. Ezenkívül a Bács-Kiskun megyei Jánoshalmán, a Békés megyei Mezőko­­vácsházán, a Hajdú-Bi­­har megyei Balmazújvá­rosban, a Heves megyei Egerben, s Viszneken és másutt adtak át rendel­tetésének kisebb-nagyobb sportcsarnokot, illetve tornatermet. össsi határban tondjuk, hogy rég nem így van — mióta gé- s pék munkája a földművelés, vetéstől be­takarításig —, mégis, szinte a sejtjeiben él úgy falu- és várossajtónak, hogy az esztendő legnagyobb mezőgazdasági dologidejének az ara­tást tartja. Talán mert a jövő évi kenyérre gon­dol olyankor mindenki aggódó figyelemmel. Ta­lán mert évszázadok kényszerítő szokása volt, hogy ilyenkor szinte az egész falu a határban dolgozik. Pedig az ősz a mezőgazdaság munkáját iga­zán próbára tévő idő. Még akkor is, ha jókor ér­kezett esők, bőséges napfény érleli idejére a ter­mést. Ha pontos időben indulhat, a sokféle őszi munka. Az idén három-négyhetes késéssel kezdhettek a szürethez, a kukorica és a cukor­répa beakarításához. Korai fagyok veszélye fe­nyegette a még érésre váró szőlőt, a kukorica­táblákat, a burgonyát, a zöldségfélket a földben — a föld pedig várta az őszi talajmunkákat­, az őszi gabonavetést. Ezekben az ősz derekába nyúró hetekben Valóban minden mozgatható embert, minden in­dítható gépet a földeken talált a kora reggel és az alkonyat. Igazi versenyfutás ez az idővel! Diákok és katonák, üzemek szabad szombatju­kon segítőkész munkásai is részt vesznek a ké­zimunkákban, és gyorsítják a szállítást. Az októberi enyhe, napfényes napok: aján­dékba kapott idő. Csaknem mindenütt beérhe­tett a kukorica, javulhatott még cukorfoka a szőlőnek, pirosra színesedhetett a fűszerpapri­ka. Nem gátolta a munkákat a gépek járását is megállító felázott, sáros talaj- A napraforgó, a szója betakarítása, a szőlő- és almaszüret a végefelé jár. A cukorrépa minősége jobb, mint tavaly. Az idén valamivel kisebb a kukorica­termő terület, mint az elmúlt évben, de a csö­vek szépek. Mindent be kell takarítani, ez most a lényeg. A szárítóüzemek mindenütt teljes üzemmel működnek, nagy a nedvességtartalom, szükség van szárításra. Egyre több helyütt — elsők között a tisza­­földvári Lenin Tsz-ben — bevezették a szár­hasznosítást is. Pontosabban felújította és gé­pekkel megvalósítja az üzem a régi hagyományt, hogy a kukorica minden részét — nemcsak a csövet, hanem a szárát is — felhasználja az ál­lattenyésztésben. A kukoricakombájnok mögött silózók haladnak, vágják, gyűjtik a szárat, majd zöldtakarmánnyal, répaszelettel dúsítják, kevés költséggel tápláló téli takarmánynak a szarvas­marhatelepre. Amerre cs­ak járjuk az alföldi gazdaságok határát, mindenütt szükség van a gépek mun­kája mellett kézi segítségre is: a fűszerpaprika, s más őszi zöldségfélék egy részét, a szőlő zö­mét kézzel szedik, mint ahogy az almásokban is a kézimunka volt a döntő. A legfontosabb feladat most, hogy idejé­ben kerüljön földbe az őszi vetésű gabona. Szinte alig járja végig a betakarító gépek sora a nagyüzemek tábláit, érkeznek a talajművelő gépek, készítik a magágyat, hogy késedelem nélkül földben legyen az őszi árpa, búza, rozs. H­árom-négy hetet késett az őszi betakarítás. Csak három-négy napot késhet az őszi ve­tés. Hogy biztos alappal indulhassunk az új tavasznak. S hogy ez a versenyfutás ered­ményes volt az idővel, az tanúsítja, hogy alig van már bevetetlen terület a majdnem másfél­­millió hektár, őszi kalászost váró földön. Rab Nóra Lakásszövetkezet kutyaszorítóban Javítani a szakmunkás-utánpótlást Fokozott szigorral gazdasági célkitűzéseink megvalósításáért....................... Négy új áruházat épít a Centrum . 3 3 3 8 Főbizottsági vita az ENSZ-ben Napirenden a Szovjetunió javaslata a nukleáris fegyverkorlátozásról A Szovjetunió soha nem alkalmaz nukleáris fegy­vert olyan államok ellen, amelyek lemondanak an­nak gyártásáról és beszer­zéséről, és nem tartanak területükön ilyen fegyve­reket — jelentette ki Oleg Trojanovszkij, a Szovjet­unió állandó ENSZ-kép­­viselője az ENSZ-közgyű­­lés egyes számú főbizott­ságának ülésén, amely hétfőn a Szovjetunió kez­deményezésére megkezd­te a vitát az egyik, fontos napirendi kérdésről, a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biz­tonságát szavatoló nem­zetközi szerződésről. Mint ismeretes, erre a szerző­désre vonatkozóan a Szovjetunió terjesztett elő javaslatot, azt indítvá­nyozva, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező ál­lamok nemzetközi érvé­nyű egyezményben vállal­janak garanciát arra, hogy nem alkalmaznak nuk­leáris fegyvert az ezzel nem rendelkező államok­kal szemben. — A Szovjetunió — mondotta a szovjet ENSZ- képviselő — kész kétol­dalú egyezmények megkö­tésére is ebben a kérdés­ben. Ugyanakkor úgy vé­li, hogy a nukleáris fegy­verrel nem rendelkező or­szágok biztonságát teljes mértékben csak az szava­tolhatja, ha a nukleáris fegyverrel rendelkező or­szágok kötelezettséget vál­lalnak nemzetközi szer­ződésben rögzített garan­ciák betartására — hang­súlyozta Trojanovszkij. A bizottság ülésén fel­szólalt Henryk Jaroszek, Lengyelország állandó ENSZ-képviselője is. Alá­húzta a szovjet javaslat fontosságát és időszerű­ségét, majd rámutatott: a szerződés megkötése és a többi szovjet javaslat — mint például a nemzetközi kapcsolatokban az erő­szak elutasításáról szóló egyezménytervezet — megvalósítása kedvezően befolyásolná a fegyver­kezési hajsza elleni nem­zetközi erőfeszítéseket. Kiküldött munkatársunk telefon jelentése Bagdadból Közös programot dolgoznak ki az arab külügyminiszterek Bagdadban csütörtökön megnyílik az arab csúcs­­találkozó. Az államfők és kormányfők értekezletét előkészítő külügyminisz­teri konferencia már döntött a legfontosabb ügyrendi kérdésekről, és kedden főként a szaúd­­arábiai és a kuvaiti kül­ügyminiszter felszólalása után világossá vált, hogy a csúcstalálkozón úgy­szólván mindent aláren­delnek majd az arab egység, vagy legalábbis az egyetértés érdekének. A konferencia legfon­tosabb állásfoglalásai az amerikai közreműködés­sel és részvétellel lebo­nyolított Camp David-i és washingtoni tárgyalá­sok és általában a kü­­löntárgyalások megítélé­sére vonatkoznak majd. A külügyminiszteri konferencia zárt ajtók mögött tárgyal, azonban a napirenden szereplő problémákról a konfe­rencia szóvivője, az ira­ki diplomácia vezetője, dr. Szadun Hammadi, rendszeresen tájékoztat­ja a Bagdadban dolgozó több száz hazai és kül­földi tudósítót. A kül­ügyminiszter egyértelmű­en leszögezte, hogy a Bagdadban tárgyaló arab vezetők meg akarják akadályozni az arab vilá­got megosztó válság mé­lyülését. Az egység szol­gálatában arra töreksze­nek, hogy olyan mini­mális programot dolgoz­zanak ki, amelyben min­den jelenlevő arab fél egyetérthet. Az előkészü­let alatt álló úgyneve­zett munkaokmány min­den bizonnyal tükrözi majd ezt a törekvést. Több arab ország — Szaúd-Arábia és Szudán is — elzárkózik attól, hogy a Camp David-i al­kuért megbélyegezze, vagy akár csak­ el is ítélje Szadatot és az egyiptomi vezetést. Kifo­gás inkább amiatt ka­pott hangot, mivel — úgymond — Kairó nem követett el mindent az arab érdekek védelme­­zéséért, és mert Kairó azokat a lehetőségeket sem használta ki, ame­lyeket szerintük a Camp David-i csúcs is magá­ban rejtett. Bagdadban a külügy­miniszterek és csütör­töktől a legmagasabb rangú vezetők a Camp David-i alkuval kialakult új helyzetet elemzik. Természetszerűleg döntő hangsúlyt kap az Egyip­tomhoz fűződő viszony. A delegátusok egy több lépcsős tervezetről vitáz­nak, amelynek az a cél­ja, hogy Kairót rábírja eddigi politikája felül­­vizsgálatára. A tervezet jelentős anyagi támoga­tás felajánlása mellett — annak hatástalansága esetére — tartalmaz bi­zonyos szankciókat is. De pillanatnyilag az arab politikusok az egységet Camp David következ­ményeinek felszámolásá­vá­ akarják elérni. A munkaokmány ma­gától értetődően kitér a palesztin kérdésre. A PFSZ azt akarja, hogy a legutóbbi arab csúcsta­lálkozók idevonatkozó határozatainak megerősí­tésével­­sínét a Paleszti­nai arab nép egyetlen törvényes képviselőjének ismertek el. A zárt aj­tok mögötti tárgyalások folyamán lázasan dolgoz­nak a Jordániai—palesz­tinai megbékélés előké­szítésén is. Szíria, a PFSZ és Jordánia egy­azon különbizottságban vitatja meg a két- és több oldalú kapcsolatok rendezésének lehetősége­it. A csúcstalálkozó össze­hívása önmagában is megnövelte az iraki Köztársaság tekintélyét. De Bagdad jó példájéval is hozzá tartul az általá­­nos arabközi légkör ja­vulásához, amikor ren­dezte viszonyát nyugati szomszédjával, Szíriával. A kiegyezések é­s a ■komnrornisszumos meg­oldások keresése vezérli más kérdésekben is az iraki diplomáciát. Dr. Szadum Hammadi kül­ügyminiszter minden egyes megnyilatkozásá­ban kiemeli a konstruk­tív, szívélyes légkört. Eyen értelemben tudósí­tótt a tanácskozásról a bagdadi sajtó is. Bagdad, 1978. október 31. Krajczár Imre Ma már lánctalpas kombájnokkal aratnak a rizsföldeken (MTI Fotó : Ilovszky Béla felvétele)

Next