Népszava, 1979. február (107. évfolyam, 26-49. sz.)

1979-02-24 / 46. szám

1979. FEBRUÁR 24., SZOMBAT 107. ÉVFOLYAM 46. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! N­ÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA ÉrdekekA társadalmi, csoport- és egyéni érdekek jel­lemző megnyilvánulási formáival, egymásra gyakorolt hatásával és az érdekviszonyok­nak a társadalmi haladásban betöltött szerepével foglalkozott legutóbbi ülésén a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai bizottsága. Az országos nép­frontvitára szánt előterjesztés több valós gon­dunkra hívja fel a figyelmet, megjelölve megol­datlanságuk hátrányos következményeit is. Ki­emeli például azt, hogy sok vállalatnál a bérkü­lönbségek nincsenek arányban a teljesítménybeli különbségekkel. Az átlagosnál tehetségesebb és szorgalmasabb dolgozókat nem fizetik meg vég­zett munkájuk szerint, mások meg tetemes „je­lenléti díjat” vesznek fel — munka nélkül. Ezzel a kiemelkedően jól dolgozókat akaratlanul is ar­ra ösztökéljük, hogy a munkahelyen kívül egé­szítsék ki keresetüket. További következmény, hogy — a számok tanúsága szerint — egyre nő a lakosság jövedel­mének a munkahelyi teljesítménytől független hányada, s ezzel sokak előtt már-már gyanússá válik mindenfajta nagyobb jövedelem, a maga­sabb életszínvonal általában, tekintet nélkül ar­ra, hogy az átlagosnál jobb munkából, esetleg ta­lálmányi díjból, indokolt másodállásból, vagy csak ügyeskedésből, kovácsolásból származik. N­oha az eddigiekben teljesítményről, pénzről, munkáról szóltunk, valójában nem pusztán gazdasági gondokkal állunk szemben. Az érdekviszonyok felismerése és az érdekek egyez­tetése alapvető feltétele annak a politikai törek­vésnek, hogy az emberek között a szocialista cé­lok — és benne a gazdasági célok — megvalósí­tása során kialakuljon és egyre erősödjék a cse­lekvési egység. Ez a politikai törekvés természe­tesen nem önmagáért való, hiszen a cselekvési egység meghatványozhatja anyagi és szellemi értékeink gyarapodását, vagy még egyszerűbben: ha ugyanazt akarjuk, előbb érjük el. Sajnos, az érdekviszonyok felismerése nem ilyen egyszerű, sokszor az érintett egyénekben, vagy csoportokban sem fogalmazódik meg egy­értelműen, más esetekben megfogalmazódik ugyan, de csak magánhasználatra, mert az illető érzi, hogy felismerni vélt érdeke a közösség egyetértésére nem számíthat. Nem egységesen értelmezték az érdekeket, vázolták fel a lehetsé­ges érdekviszonyokat az említett bizottság ülé­sén sem. Heves vitában szenvedett vereséget pél­dául az a nézet, hogy a vállalati érdek az egyéni és a népgazdasági érdek kereszttüzében nem ér­vényesülhet kellőképpen. E felfogás képviselője nyilván összetévesztette a vállalati érdek tényle­ges, sőt, olykor túlzott érvényesülését azokkal az „érvekkel”, amelyeket az ellene ható tényezőkről helyenként el szokás panaszolni. S hogy egy másik túlzó végletet is kiemel­jünk, az ülésen ismertetett egyik teória szerint ma már nem egyéni, csoport- és társadalmi érde­kek hatnak. Ez a kategorizálás, úgymond elavult. A vállalatok szűkebb vezető testülete a felszólaló kutató szerint, a termelés és a létszám növelésé­ben érdekelt, a beosztottak pedig abban — tes­sék megfogódzkodni —, hogy minél kevesebb munkával minél nagyobb jövedelemre tegyenek szert. A tudományos köntösben jelentkező és ,,csak" a népgazdasági egyensúly javítását szol­gáló határozatokat, valamint az emberek döntő többségének tisztességét és munkaszeretetét fi­gyelmen kívül hagyó elmélet eléggé furcsa szere­pet szánna a központi irányításnak, a két emlí­tett „érdek” egyeztetése során. E voltaképpen minden érdeket egyéni ér­deknek feltüntető téves nézettel szemben sem akarjuk azonban eltagadni: az össztársadalmi ér­dek mellett különböző csoport- és egyéni érde­kek is jelen vannak, hatásuk gyakorta ellentétes, s ez — hogy a párt Központi Bizottsága 1977. ok­tóberi határozatának szóhasználatával éljünk. ..valós társadalmi feszültségeket teremthet". Az érdekviszonyok felismeréséhez persze — és alig­hanem ez döntő szempont — nem különféle spe­kulációkon, hanem a gazdasági folyamatok meg­értésén, összefüggéseik átlátásán keresztül vezet az út. A párt, a szakszervezet­, s a többi társadal­mi és tömegszervezet csak akkor képes egymás­hoz közelíteni a rövid távon eltérő érdekeket, csak akkor tudja ezen keresztül növelni a dolgo­zók cselekvési egységét, ha otthon van abban a közegben, amelyben mozog. H­a azt akarjuk, hogy az egyéni és a csoport­érdek a társadalmi érdeket szolgálva érvénye­süljön és ez a dolgozók számára kézzel fog­ható legyen, a központi és a helyi párt-, állami , szakszervezeti szerveknek egységben kell látniuk ezeket az érdekeket, előre számolva hatásukkal a kis és nagy döntések előtt. Kéri Tjmni 1979 MA’R­T 6 Számadások idején ....................... 3 Szülőpótló szerepben..................... 3 Sikeres ágazat — jó partner........... 3 Irodalom, művészet, kritika . . 5—8 Újdonságok a cipőipar kínálatában............................. 12 Az iraki ale­lnök iin­d­ig M'sten­ a hint­ett­­­íj r­íj t­a tik sah Pénteken hivatalos lá­togatásra Budapestre ér­kezett Taha Muhieddin Maaruf, az Iraki Köztár­saság alelnöke, Gáspár Sándornak, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökének meghívására. A magas rangú vendéget és kísé­retét — köztük dr. Sza­dim Hammadi külügymi­nisztert — a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sán­dor, Pója Frigyes kül­ügyminiszter, valamint az­ Elnöki­ Tanács, a kor­mány számos tagja, tár­sadalmi és kulturális életünk több neves sze­mélyisége köszöntötte. Az iraki vendégek fogadásán jelen volt dr. Gonda La­jos, a Magyar Népköztár­saság bagdadi nagyköve­te, Shukri Sabri Ahmad, az Iraki Köztársaság bu­dapesti nagykövete és Saddik Saddikni, a Szí­riai Arab Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Taha Muhieddin Maa­ruf délután a Hősök te­rén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál megje­lent Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes, Kelemen Lajos, a Fővá­rosi Tanács elnökhelyet­tese, dr. Gonda Lajos és Farkas Mihály vezérőr­nagy, a budapesti helyőr­ség parancsnoka. A koszorúzást követően az iraki alelnök a parla­mentben látogatást tett Gáspár Sándornál. A Nándorfehérvári terem­ben lezajlott találkozón jelen volt Puja Frigyes, dr. Gonda Lajos, vala­mint dr. Szadun Hamma­di és Shukri Sabri Ah­mad. A megbeszélés után az Országház Munkácsy­­termében Gáspár Sándor és Taha Muhieddin Maa­ruf vezetésével megkez­dődtek a hivatalos ma­gyar—iraki tárgyalások. A tárgyalóasztalnál. A kép bal oldalán Taha Muhieddi Maaruf, a jobb szélén Gáspár Sándor, mellette Paja Frigyes (Rédei Ferenc felvétele) ­ Tömeggyűlés Teheránban a fedajin­ok minimális programja Százötvenezer ember vett­ részt pénteken a te­­heráni egyetem területén megtartott fedajin tö­­meggyűlésen. A Fedajin Khalgh el­nevezésű iráni gerilla­­szervezet a következőket kívánja az ország veze­tésétől : oszlassák fel a jelenlegi fegyveres erő­ket és alakítsanak népi hadsereget, az­ „árulók­nak" nyílt tárgyalásban és büntetésben legyen részük és a „döntések meghozatalára” alapítsa­nak népi tanácsokat — közölte korábban Tehe­ránban egy fedajin szó­vivő. Kijelentette: a fen­tieket szervezete minimá­lis programnak tekinti. A szóvivő hangsúlyoz­ta: a nagygyűlés célja, hogy az ajatollahhoz el­juttassa a nép­­ bizonyos javaslatait, miután a síita vezető — ,,munka­társai hibájából” — kezd elszigetelődni. Az iráni ideiglenes kor­mány bejelentette, hogy megszakít minden keres­kedelmi és gazdasági kap­csolatot a dél-afrikai faj­üldöző rezsimmel. Pénteken kivégezték az iráni hadsereg egyik szá­zadosát. Halálos ítéletét az augusztusi abadani mozi­­gyújtogatásban való rész­vétel vádjával mondták ki. Dr. Ali Sajegan, a Nemzeti Front egyik ala­pító tagja csütörtökön 21 évi távollét után megér­kezett Iránba Sajegan már Franciaországban kapcsolatban állt Kho­­meinivel és feltételezések vég­re. Megérkezésekor kijelentette: pillanatnyi­lag semmiféle politikai szerepet nem játszik és eddig nem is kérték fel együttműködésre. szerint­e az egyik esélyes jelölt az államfői tiszt­ Több egybehangzó je­lentés szerint a teheráni repülőtér készen áll a normális forgalom újbóli felvételére. Győri Sándor és Zalai István, az MTI tudósítói jelentik. A kínai agresszió ellen küzdő vietnami erők a csütörtöki harcokban újabb ezer betolakodót tettek­ harcképtelenné. Az inváziós hadsereg ember­vesztesége elérte a 13 ezer főt. Hanoi becslések szerint Kína összesen félmillió katonát összpontosított a határtérségben. Húsz hadosztály már az aggresz­­szió megkezdése előtt fel­vonult, a harcok kirob­bantása után, a kínai had­vezetés újabb öt hadosz­tályt irányított a térség­be. A vietnami fővárosban emlékeztetnek rá, hogy Kína felsorakoztatott erői­ből már 16 hadosztályt bevetett a harcba. A kínai inváziós erők összesen 36 ponton tá­madnak, három fő irány­ban: Cao Bang, Lang Son és Hoang Lien Son tarto­mány székhelye ellen. A kínai agressziós erők fegyveres diverzánsokat is átdobtak a térségbe. A határtérségből szár­mazó vietnami informá­ciók szerint Peking a Kí­nába távozott vietnami nemzetiségiekből, köztük a kínai származásúakból, a boákból reguláris egy­ségeket és különleges osz­tagokat szervezett, s te­­repis­me­retüket felhasznál­va már be is vetette őket a harcba. Ugyancsak a határtérségből származik a jelentés, amely szerint a kínaiak átfestenek harc­kocsikat és vietnami jel­zésekkel látják el azokat. A katonai helyzetet ösz­­szefoglalva megállapítha­tó: Kína láthatóan tovább akar nyomulni, de rend­kívül erős ellenállásba üt­közni. Nagy emberveszte­ség árán egyetlen ponton sikerült 30 kilométer mélységben behatolniuk az inváziós csapatoknak. Ugyanakkor a vietnami erők több körzetben lefé­kezték­­a kínai egységeket, más­­körzetekben vissza­szorították őket, néhátny helyen a határon túlra. A három fő irányban folyó harcokba bekapcsolódtak a vietnami néphadsereg reguláris erői is. Nyugati hírügynökségi jelentések a harcok foly­tatódása kapcsán egyre inkább megkérdőjelezik a kínai állításokat, amelyek szerint ,,időben és térben korlátozott akcióról " van szó — írja a Reuter. A Kyodo japán hírügynök­­■ség egy pekingi hivatalos személyre hivatkozva pénteken reggel­­ azt je­lentette, hogy ,,a jelenle­gi helyzetben a kínai hadsereget nem vonják ki Vietnamból”. Éliás Béla, az MTI pe­kingi tudósítója, arról ad hírt, hogy megfigyelők a kínai kormányzati meg­nyilatkozásokból azt a következtetést vonják le, hogy a Vietnam elleni tá­madás célja egyebek kö­zött a"­két ország közöt­ti határvonal lényeges módosítása, azaz terület­­szerzés. Ez a célkitűzés pedig jelentősen új meg­világításba helyezi Kína állítólagos önvédelmi ak­cióját — mutatnak rá pekingi megfigyelők. Az AFP pénteki jelen­tése szerint a hivatalos tilalom ellenére Peking­ben megjelent a Vietnam elleni támadást bíráló el­ső falragasz. A hatoldalas tacepao nehezményezi, hogy egy olyan nagy or­szág, mint Kína, csapá­sokat mér kis vietnami szomszédjára. „Ellentá­madásával” Kína elvesz­tette tekintélyét, és elszi­getelésre kárhoztatta ma­gát a nemzetközi közössé­gen belül.— mondja a falragasz. A francia hírügynökség tudósítása megjegyzi, hogy a tacepaóhoz nehéz hozzáférkőzni, mivel nagy tömegek — közöttük ka­tonáik — olvassák. A Biztonsági Tanács tagjai péntekre­­ virradó éjszaka negyedórás kon­zultációt tartottak az­­ in­dokínai helyzet” megvita­tásával kapcsolatos ame­rikai javaslatról. Ezt kö­vetően kétoldalú megbe­szélések sorozata kezdő­dött meg a BT-ülés­­ idő­pontjának kitűzéséről. Kína Vietnam-ellenes agresszióját az egyes or­szágokban világnézetre való tekintet nélkül szin­te egybehangzóan ítélik el. Az indiai parlament kétnapos vitájában a pártok ritkán tapasztal­ható egyetértéssel ítélték el a kínai agressziót. A bolgár nemzetgyűlés felhívást intézett a világ békeszerető közvélemé­nyéhez. A finn kormány nyilatkozatban ítélte el az erőszak alkalmazását a nemzetek közötti vitás kérdések rendezésére, s ebben rámutat arra, hogy Finnország az elmúlt év— (Folytatás stí 2. oldalon) Kína tokom agresszióját Vietnam ellen I jabb csapaterősítések — V­ietnami ellentámadások világm­éret a ti!lakosi­­­fist­ ­ Chemical Építési Műanyagfeldolgozó Gyárának harc ,kerüli műanyag fürdőszobákat é­s ruhaiminifü­lkéket nap alatt beépíthetők a lakásokba (MTI Foto­­si üzemében teljesen fel­­készítenek, melyek egy — Rajkor József felvétele) Czinege Lajos Pel-Jelli­e­nben A Czinege Lajos hon­védelmi miniszter vezette magyar delegáció hivata­los látogatásra a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaságba érkezett. A delegációt fogadta­­4íi Ahmed Nasszer .An­­tar, a Jemeni Szocialista Párt KB Politikai Bizott­ságának tagja, az ország hadügyminisztere. A ma­gyar vendégek tiszteleté­re adott fogadáson el­hangzott pohárköszöntőjé­­ben a jemeni hadügymi­niszter melegen üdvözöl­te a két ország pártja és népe között kialakult kap­csolatokat, nagyra érté­kelte a kétoldalú együtt­működést és a két ország közötti barátság további erősítése mellett foglalt állást. Ausztria v­álas­ztási hadjárat Az osztrák nemzeti ta­nács csütörtökön este egy­hangúlag elhatározta a parlament idő előtti fel­oszlatását, ezzel hivatalo­san is elkezdődött a vá­lasztási hadjárat.

Next