Népszava, 1979. május (107. évfolyam, 101-125. sz.)

1979-05-18 / 114. szám

197­9. május 18. Textilmentők tbeb­enötmilliós érték­­­hulladékból ! Ne tessék már vic­celni velem, nem érek én rá! Azt mondja meg, hol dolgozik,­­támadt rám va­lamelyik nap az ablak mögül az ügyintéző. Mert ugye van mentő, amelyik a betegeket szállítja, az­tán ott az autómentő, de ki hallott már olyat: tex­tilmentő ... Pedig idesto­va húsz éve, hogy van. — meséli nevetve a tör­ténetet Szalai Józsefné, a Textilmentő Szövetkezet párttitkára. — Dolgozott akkoriban a Kézműipari Vállalatnál egy fiatalember, Szalai Géza, az figyelt fel arra, mennyi használható hul­ladékrongy halmozódik fel a méterárugyárakban. Addig rohangált, amíg szervezett ötven bedolgo­zót, meg egy elnököt, s egy kis helyiséget irodá­nak. Kispesten aztán hat­van december végén, két­milliós tervezett terme­léssel megalakult a szö­vetkezet ... Emlékszem, sokáig vitatkoztunk, mi legyen a nevünk. Aztán valaki kitalált egy jó emblémát: Mentőöv, raj­ta a felirat, még láncot is hímeztettünk rá.. . így lettünk Textilmentők! — Idén alig több mint háromszáz dolgozóval hetvenötmillió forint lesz a bevételünk — kapcso­lódik a beszélgetésbe For­ró Imre, a jelenlegi el­nök. — Változatlanul maradék, kilós és elfek­vő anyagokból varrunk női és gyermekruhákat, ágyneműt, iskolaköpenyt, s nadrágokat. Kimutatásokat tesz elém: az egy főre jutó termelési érték tavaly százhúszezer forint volt, idén valamivel több lesz, talán elérjük a százhar­mincezret. Húsz műszaki és adminisztrátor vezeti, intézi­­ a szövetkezet ügyeit. Négy Pest me­gyei faluban és Kispes­ten, Imrén, meg a Beth­len téren van munkael­osztó a bedolgozóknak. S két-két termelő, illetve szabászati üzemet, nyolc saját boltot létesítettek a maguk erejéből az elmúlt két évtized alatt. A Ru­házati Szövetkezetek Bu­dapesti Szövetségének statisztikái szerint az egyik legjobb a Textil­­mentő. A raktárban éppen a saját üzleteiknek csoma­golják az árut. Ágyne­műk, divatos, olcsó tar­ka kartonszoknyák, örök­ké hiánycikk frottír bé­­bifürdőköpenyek, a még mindig kelendő otthon­­kák, farmernadrágok, és szoknyák kerülnek az utazókosarakba. Vagy negyven-ötvenféle ter­mék. — Minden szezonban igyekszünk néhány igazán divatos modellt varratni, főleg a saját boltjaink­nak — mutatja a válasz­tékot az éppen megérke­ző Bártfai Lajosné fő­könyvelő. — Mennyi idő kell, amíg egy ötlet megvaló­sul? — A széria szabásmin­tákat az OKISZ Labortól a megrendeléstől számí­tott egy-két hét alatt megkapjuk. Aztán, amíg elkészül a sorozat... — a műszaki vezető egy pil­lanatig gondolkozik, mi­előtt folytatja: — négy­et hét összesen, de két hónapnál biztosan nem több. — Mondok egy példát — szól közbe a párttit­kárnő, egyébként az üz­lethálózat főnökasszonya. — Most hallottuk, hogy sehol nem lehet venni csipkés alsószoknyát, pe­dig a vásárlók keresik gyereknek is, felnőttnek is,­mert divat. Van sza­básmintánk, a Kőbányai Textiltől szerzünk szép, sifonszerű anyagot — egy hónap múlva már biztos kapható lesz a Ma­jakovszkij utcai boltunk­ban. Tolmár Klára Végeznek munkát lakos­ságnak, közületeknek, reggel hatkor kezdik, dél­után négy­ félöt van mi­re táskába pakolják a szerszámokat. A mustár­­színű Wartburgot a gará­zsa elé állítja, aztán uzs­­gyi: találkozás a kis presszóban. Harmadosz­tályú árak, s ott van a környék minden valami­revaló embere. Nem ré­szegesek, csak sört isznak. M­ellé frissen sült tepertős pogácsát esznek. Hétig, fél nyolcig üldögélnek az asztalok mellett, fejen­ként másfél-két liter sört isznak meg, jóízűt be­szélgetve. Két éve csinál­ják derekas kitartással, hittan ostorozzák ma. YUMIH napság a telket, a kerti munkát, jócskán akadnak olyanok is, akik a művelődéstől, olvasás­tól, társas kirándulástól, alkotó eszmecseréktől lát­ják elraboltnak az ilyen órákat és napokat. A fia­tal körzeti orvos — har­mincnyolc infarktust re­gisztrált, és figyelt meg eddig gyakorlatában — legyint erre, és azt mond­ja: bár ásna a fölös sú­lyú, tekerné a gumitöm­lőt a sörhasú, és palán­­tázna cigaretta helyett az érbetegségre hajlamos. ..Értse meg kérem — és dobol az asztalon, miért nem fogom fel gyorsab­ban a dolgokat —, mo­zogni kell. Mozogni! Men­ni, normál tempóban, sietve, vagy lazán, napi egy-két kilométert. Hajol­gatni. Mélyeket lélegezni. Kikapcsolni az agyat és félretenni a cigarettát. Mint egy akkumulátor: feltöltődni higgadt nyu­galommal, könnyű étellel, vidám és oldott percek­kel.” Mondott még vala­mit. ..A keserű és elége­detlen embereket féltem elsősorban. Ők menekül­nek jobbára az italhoz, a cigarettához, a hosszú és zaklatott, kedélyzavaró beszélgetésekhez. A kese­rű embernek, ha az­ arcá­ba nézek, elveszek gondo­latban hátralevő éveiből.” Avjj — távoli ismerőst — nemrég köte­lességből látogattam meg a kórházban, az „első” után lábadozva sorsában a keserű életszemlélet anatómiáját példázza. Közepes képességű mű­szaki. Az a fajta, aki, ha a helyén van, tisztesség­gel eldolgozgat, precíz, pontos. Különösebben nem kreatív, átütő sikert nem arathat, hiányzik hozzá a plusz —, az a töl­tet, szellemi dinamit, ami az igazi tehetséges embert a kis törekvőtől megkü­lönbözteti. Élete óriási tévedése, hogy önjelölt arra a vezetői posztra, amelyet jelenleg egy va­lóban kiváló, idősebb kol­légája birtokol, önjelölt — és az is marad, mert levakarhatatlanul rászá­­radt a törtető irigység sa­ra. Eszi a cigarettát. Almá­ban csikorgatja a fogát — meséli a feleség —, a ká­vékat úgy dobja be egy­más után, akárha szóda­vizet inna. Görcsben és. íjként feszültek az ide­gei- Mondasz valamit ne­ki —, déknél valamit előbb, mint ő, pénzt kap­tál, jó szót, lányod-íiad jól sikerült — s az íj megfeszült, az irigység s a kétségbeesett törekvés görcsbe rándítja az arcot. Négyféle szívgyógyszert szed, egy infarktusa n.at volt, biztos várományosa a másodiknak. íjj„ t­­etkek sokasága v 1­1 fő szombat-va­sárnap a konyhákon, hogy tizenöt-húsz éve még egy hétig ették vol­na. öttagú család — ben­ne három kiskorú gyerek, egyik csak négyéves — hétvégi bevásárlása: két pecsenyekacsa, egy csir­ke levesnek. Négy kiló krumpli, öt üveg sör, két tepsi dióskalácshoz való. Literes Cola. Kétkilós ke­nyér, nyolc kifli, máj­krém, két vaj. Egy kiló alma ... A fölös testsúly a fel­nőtteken tizenkilenc kiló, a gyerekek ma még leug­rálják. Takarékoskodásra képtelenek, csak a hétvé­gi étkek havi kétezerbe kerülnek. „Megkeresem, hála istennek” — mond­ja a férj. Az asszony csi­nos lenne, ha nem terebé­lyesedik el a csípője és a combja, így 54-es szok­nyát kell hordania, és 96 a derékbősége. Beláthatatlanul messze vagyunk már" társadalmi méretekben az éhezések korától, a „soha jóllakni"’ beletörődhetetlen keser­vétől —, és mégis fokról­­fokra torzul, már nem is kísért, hanem állandó kí­sérőül szegődött a hab­zsoló étvágy a túltömött bendő, az italtól feszült pocak, a mértéktelen és ártalmas túlfogyasztás: eleiben, italban, élvezeti cikkekben! Nem lehet ezt megmagyarázni, mert az egykorvolt éhségnek a gyermekekben nincs nyo­ma. Nem lehet az ártal­mak nem ismerésével sem magyarázni az élet­módok torzulását, mert olyan alapfogalmakról van szó, amelyeket a tíz­évesnek is hallania kellett már. Én Gondolom, szerű az összetevők. Majdnem pri­mitíven egyszerűek. Rész­nyi belőlük, nem a teljes­ség igényével, csak egy­szeri markolásra. Enni könnyebb, mint félig üres gyomorral ma­radni. Társaságban szeszt inni egyszerűbb, mint szörpöt, szódát kérni. Ci­garettázni könnyebb és tetszetősebb, mint félre­tenni és soha többé rá nem gyújtani. Elterülni a székben, lihegve fújtatni, kocsiban ülni naponta két órát, kávét keverget­­ni, közben szippantva egyet, rágódni belül túl­telített ambíciókkal, vagy az önvigasztalás szép ál­lagaival legyezni kielégí­tetlen hiúságot, míg a fog csikorog — hát persze, hogy ez könnyebb. Ezen nem kell gondolkozni, töprengeni, gyalogolni és elfordulni: nemet mon­dani és önmagával kinek­­kinek szembenézni. Míg valahol, valamikor az emberélet negyvenes ötvenes éveiben egyszer csak lehull a redőny. Re­csegve-ropogva. Vissza­vonhatatlanul. Várkonyi Margit NÉPSZAVA Eredmények, gondok, feladatok mezőgazdaságunkban A Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa a Minisztertanács elé ter­jesztette a Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek III. Kongresszusa óta eltelt két­­esztendő eredményeit, gondjait és feladatait. A szövetkezetek össz­jövedelme 20, a nyereség 30 százalékkal nőtt az el­múlt időszak alatt. A fej­lődés azonban nem min­den ágazatban volt egyenletes: nem valósul­tak meg maradéktalanul a sertés- és szarvasmarha­ágazatban a­­beruházások, a szőlő- és gyümölcstele­pítés is elmaradt a ter­vezett mögött. Legnagyobb termelési­­érték-növekedést a 400 közös gazdaságban értek el, a kedvezőtlen adott­ságú szövetkezetek egy­­harmada felzárkózott a legjobbakhoz, azonban 70—80 kedvezőtlen adott­ságú gazdaság sorsa a mozgalom égető gondjá­vá vált. Újabb termelési rend­szerek jöttek létre: je­lenleg 72 termelési rend­szerhez 1100 szövetkezet tartozik. A szövetkezetek és a felvásárló szervezetek együttműködése nem minden esetben harmoni­kus, a kockázat nagyobb részben a termelők ter­he. A háztáji termelés ki­egyensúlyozott, összérték­ben 32 százalékát jelen­tik a mezőgazdasági össztermelésnek a háztá­ji gazdaságok. A szövetkezeti demok­rácia tovább erősödött, a közművelődési tevékeny­ség is javult és bővülnek a szövetkezetek nemzet­közi kapcsolatai. R. N. Szélesebb körben alkalmazható a gazdasági bírság A fogyasztó pozícióját is hivatott erősíteni az a rendelet, amelyet tegna­pi ülésén hozott a kor­mány a gazdasági bírság­gal kapcsolatban. Kiter­jesztette a­ szankció alkal­mazásának lehetőségét to­vábbi olyan esetekre, amelyek során a gazdál­kodó szervek rendszere­sen és súlyosan megsértik a szerződéses fegyelmet, jelentős gazdasági hát­rányt okoznak más gaz­dálkodó szerveknek, illet­ve a lakosságnak, végső esetben megkárosítják a népgazdaságot. Mik lehetnek ezek az esetek? Kezdjük azokkal, amelyek közvetlenül érin­tik a lakosságot. A bel­kereskedelemről szóló törvény tiltja rossz minő­ségű termék forgalmazá­­­sát, előírja, hogy az áru tulajdonságairól, helyes kezeléséről tájékoztatni kell a vásárlót, gondos­kodni kell a tartós fo­gyasztási cikkek alkat­rész-utánpótlásáról, s ki­mondja azt is, hogy hamis jelzéssel tilos árut forgal­mazni. Ezeket az előíráso­kat most már nem lehet következmény nélkül meg­szegni, akik rendszeresen vagy jelentős mennyiség­ben hoznak forgalomba rossz minőségű­, vagy ha­mis jelzéssel ellátott árut, illetve olyat, amelyhez nem mellékelnek haszná­lati-kezelési utasítást, vagy nem gondoskodnak a tartós fogyasztási cik­kek alkatrészutánpótlás Megjelent a MUNKA A munkahelyi demok­rácia érvényesülésének egy sajátos területét, a hivatali dolgozók bevo­nását az intézmény ügyeinek eldöntésébe elemzi dr. Szabó Endre, a MUNKA — a szakszer­vezeti mozgalom folyó­iratának — májusi szá­mában. Vértes Csaba írása azt fejtegeti, hogy a jó minőségű munkához nem elég a szervezés, az anyagi ösztönzés, a fe­gyelem megszilárdítása vagy akár­ a lelkesítő agi­táció, ha hiányzik a ki­egyensúlyozott munkahe­lyi légkör, vagy ha a dolgozók magánéleti konfliktusokkal bajlód­nak. Maróti László „Kö­zös felelősséggel, közös akarattal” című cikke a vállalati művelődési bi­zottságok eddigi gyakor­latát vizsgálva, célszerű ajánlásokat ad e testüle­tek tevékenységének to­vábbfejlesztésére. Korunk műszaki fejlő­désével veti egybe a munkavédelem időszerű feladatait Fecze Lajos írása. Minden, ami mai, azonban mégiscsak a múltból ered, érdemes visszatekinteni a szerve­zett munkásság mozgal­mának hazai kezdeteire. Bakalisz Janiszné a ma­gyarországi szakegyletek I. országos kongresszusá­ra emlékezik. Ugyancsak a májusi szám foglalko­zik az 1979. évi SZOT- díjasok bemutatásával. A nyereségérdekeltség és a vállalati gazdálko­dás, a kivitelező építő­ipar feladatai, az ipar és a kereskedelem kapcsola­ta, milyen körülmények várják az üdülni vágyó dolgozókat szezon előtt, az oktatás problémái az üzemi kihelyezett osztá­lyokban, a szakszervezeti testületek munkája irán­ti fokozott hatékonysági követelmények — ezek a mostani szám fonto­sabb témái. .. Meghalt Bögre Katalin Bögre Katalin újságíró, a Munka rovatvezetője, a MUOSZ közgazdasági szakosztályának vezetőségi tagja, hosszantartó súlyos betegség után, életének 16. évében elhunyt. Végső búcsúztatása május 22-én, 14 órakor lesz az újpalotai temetőben. A veszteség, amely Bögre Katalin halálával érte az újságíró-társadal­mat, különösen fájdalmas számunkra. Olyan kollé­gát ragadott el a kérlel­hetetlen sors, aki alkotó éveiben, képességeinek teljében volt, munkájával­­ szakszervezeti mozgal­mat, a szervezett dolgo­zók ügyét szolgálta — a korábbi években a Nép­szava szerkesztőségének is tagja volt — s emberi értékei miatt őszintén szerettük és nagyrabe­­csültük, valahányan, akik csak ismertük őt.. Megértő embersége, szelíd bölcses­sége, szigorú kötelesség­tudata olyan tulajdonsá­gok, amelyek bámulatos erőt adtak nemcsak min­dennapi munkájához, ha­nem ahhoz is, hogy be­tegségét úgy viselje, az minél kevésbé legyen szűkebb és tágabb kör­nyezete terhére. Emlékét nem felejtjük el. 5 .4 mix ist ti:­it TA V4 is Ellentmondásos a munkavédelem fejlődése A múlt évben ellent­mondásosan alakult a munkavédelmi helyzet. Javultak a munkakörül­mények, erősödött az el­lenőrző tevékenység, az üzemi balesetek száma 5.9 százalékkal, a csonkolás­sal járó esetek száma pe­dig 4.9 százalékkal csök­kent az előző évihez vi­szonyítva. .A halálos üze­mi balesetek száma vi­szont d50-ről 47%-ra (6.2 százalékkal) nőtt. Emel­kedett a tömeges — ea,T­ 1 há^om. va«v to^>) OD'ri^f jllAfv« hp1 ó 1 á"t oko7^ — is. TavaiV 59 tö­rrwacf.0*; H^Ti 4-84 HiV cro^Ó möo £s f>0_prí yf>w&p.++á,'\r ó.lo+«Uro-f- (\ törfiooo«; V»*»1-c*c;Afolf 0rrTrV>r> T»r*-1Q /-*Áf V\«^_ r^4’0.57í>ea-nfi^óinart<áoA'’ ocfvriadt'oHóf na^’fl óoó; *5 c rr~) pr*oo7Óc ’11o+­í y-r~m’"xT<a.l7- fyVo,y+6V Tr>­­x’^V>Vyfn ?c cr»k a t^T^vak rt (*T<am Álx’cvV pcórp ynib** ^c.Vr^T' o.^ ’’07 £*+ * VíQl-o«xa+ <37 ŐBC70sriaV 45 4 S7ÍTfll4Va. A 111 070r Ü7a. t-r. T le’n'y^ot'i-o lf*''*'­o1 P-'^nt'^íÁ p1^o,v',XA1« o'*5r^**p + V»otó q<pQl / rTH1*,1"» Q7or (Kts1 r\ r»4-o <?<*»♦ ó”’’nioit C ír’ rVfimi crtzöT'CiV V?S7-■ho+4-f» Ar] 0cp r> i ó + ypcry A V)(q1 é>c/o*-o.V okOT^o pm_ "^otí t.'rflnód«n Ja m^Ua+f viam V> orit'Q <Jo1 V» o+í>V pl D 7 n^intnnj /'•i*»/7f/70ok 4 7 ^v»V»r>^ pvp^r) tn riTtó-rt'rp 9 r>r»_ rinJc <B'7'$rr)p ynót* 0.9 rni1’’ó V'-t prmvi. TYíi-nfhp nnnoní-q rríitt+aux’ 10 pTt-f^n Vn'í'nvn7. nó-np^ p t0T»fn#*1 ócVv^l _ A. t'ocrfacacr 0\T0r\+p + eV»1") m-1 1­l­liárd forint, a kel­l&STeffWsso­­tár«.*» ha­lombiztosítási kiadások pedig megközelítik a 260 millió forintot. Zs. P. A SZOT elnöksége né­hány időszerű problémá­ra is felhívta a Miniszter­­tanács figyelmét. Hatéko­­ny­abb intézkedést köve­tel például a 30 éven alu­li korosztályt ért, növek­vő halálos balesetek meg­előzése. Nyugtalanító to­vábbá, hogy a nem üze­mi balesetek miatt kiesett munkanapok száma több­szörösét teszi ki az üzemi balesetekének. A halálos kimenetelű, nem üzemi balesetek száma is lénye­gesen több az üzemi tra­gédiákénál. Szükséges ezek pontosabb számba­vétele és a lakosság kö­rében végzett felvilágosí­tó munkát is erősíteni kell. Az elmúlt években romlottak a műhelyek klimatikus viszonyai. Ezért szükséges a hazai légtechnikai termékek bő­vítése és a szerviz szol­gáltatások fejlesztése. Fe­lülvizsgálatot igényel az ipari gázpalackok gyártá­sa, szállítása és időszakos ellenőrzése is. járól — gazdasági bírság­gal sújthatók. Hasonló szankciót lehet kiszabni akkor is, ha a gazdálkodó szervezetek egymás közötti kapcsola­taikban járnak el tisztes­ségtelenül. Például ak­kor, ha valamelyik fél, gazdasági erőfölényével visszaélve-, tömegesen, rendszeresen — tehát több szerződésben — egy­oldalúan indokolatlan elő­nyöket köt ki magának. Az erőfölénnyel törté­nő visszaélésnek számít az is, ha valamely válla­lat megfenyegeti partne­rét: ha beperelsz, nem szerződöm veled. Ez is ok a gazdasági bírság kisza­bására, akárcsak az áru­kapcsolás, amelyet a vál­lalatok egymással, de a fogyasztóval szemben is elkövethetnek. Közismert, hogy a gyengébb gazdasági hely­zetben levő vállalatok olykor nem követelik meg az erősebbtől a köt­bér fizetését, vagy ebben a tekintetben kölcsönösen elnézőek egymással. A kormányrendelet értel­mében ezután ha valaki ismételten, vagy különö­sen jelentős követelésnél igényei kötelező érvénye­sítésének indokolatlanul nem tesz eleget, gazdasá­gi bírsággal sújtható. Ha­sonló büntetés vár arra, aki megsérti a minőség­­védelemre vonatkozó­ elő­írásokat, például egy olyan vállalatra, amelyik elmulasztja termékeinek meózását. Tartósan napirenden le­vő feladat a gazdaságta­lan termelés visszaszorí­tása, a termékszerkezet korszerűsítése. Erről a vállalatok önállóan dön­tenek, de­ ha valamely termék előállításának megszüntetését tervezik, akkor erről vevőiket kö­telesek idejében tájékoz­tatni. Aki ezt a kötele­zettséget megsérti, s ez­zel számottevően megza­varja a termékforgalma­zás rendjét, vagy súlyos nehézséget okoz a lakos­ság áruellátásában, szin­tén számíthat szankcióra. G. Zs. Újpalotán, a Pattogós utcai iskola melletti játszótéren a Fővárosi Kertészeti Vál­lalat négy teniszpályát hozott létre, a lakótelepiek nagy örömére (Majorosi Attila felvétele)

Next