Népszava, 1979. július (107. évfolyam, 152-177. sz.)

1979-07-01 / 152. szám

1979. JÚLIUS 1., VASÁRNAP 107. ÉVFOLYAM 152. SZÁM ÁRA 1,60 FORINT . ­­I­X­CH ' -VI­T­TG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA --------------­ A turista kinyitja pénztárcáját . . 3 Csecsemőszív és tehetetlenség ... 4 Minden elesendők..................... 4—5 Továbbgondolkodás........................ 8 Új szabályok — a szabálysértésekre........... 16 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i üléséről tr­tt O. m­árviusára ö.v.vst*h írítik a párt AU.­­­­ongresszusát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1979 június 29-én Kádár János elvtárs el­nökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Köz­ponti Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisz­tertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal el­nöke és elnökhelyettese a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke, a KB gazdaságpolitikai, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezető mun­katársai, a központi napilapok főszerkesztői­ A Központi Bizottság megvitattál és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzet­közi kérdésekről szóló tájékoztatót. — Havasi Ferenc elv­társnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979 évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és a to­vábbi feladatokról szóló tájékoztatót; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának összehívására vo­natkozó javaslatot. I A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt­os állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenysé­get. I. A Központi Bizottság meghallgatta a hivatalos, ■ baráti látogatáson ha h­­zánkban járt szovjet párt­os kormányküldöttséggel folytatott­ tárgyalásokról szóló jelentést. A magyar kommunisták, a magyar nép örömére szolgál, hogy ismét hazánkban üdvözölhettük a testvéri szovjet nép képviselőit, a küldöttség vezetőjét, Leo­­nyid Iljics Brezsnyev elv­társat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának fő­titkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb, Tanácsa El­nökségének elnökét, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő alakját, igaz barátunkat. A Központi Bizottság nagyra értékelte a szívé­lyes elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szel­lemében folytatott legfel­sőbb szintű tárgyalások eredményeit. A tárgyalá­sok újabb lendületet ad­nak pártjaink, népeink, országaink kapcsolatai erősítésének, testvéri ba­­­rátsága elmélyítésének, internacionalista együtt­működése fejlesztésének. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a magyar— szovjet barátság megin­gathatatlan alapokra, el­veink, céljaink, érdekeink azonosságára épül. A min­den területre kiterjedő gyümölcsöző együttműkö­dés a Szovjetunióval biz­tonságot ad és szilárd tá­maszt jelent a magyar nép szocialista építőmun­­ká­jához. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közelmúltban születtek, jól szolgálják a magyar—szovjet gazdasá­gi együttműködés elmé­lyítését, sokoldalú kapcso­lataink fejlesztését. A tárgyalásokon ismé­telten kifejezésre jutott, hogy a nemzetközi hely­zetet azonosan ítéljük meg. Céljaink változatla­nok, törekvéseink közö­sek. A jövőben is együtt­működünk az enyhülés eredményeinek megszilár­dításáért és katonai terü­letre történő kiterjeszté­­sé­rt, a fegyverkezési haj­sza megfékezéséért, a nemzetközi biztonságért, a helsinki ajánlások meg­valósításáért. Közösen lé­pünk fel a vitás nemzet­közi kérdések igazságos, az érintett népek érdekei­nek megfelelő politikai rendezése, a helyi hábo­rús feszültségek megszün­tetése érdekében. A ma­gyar—szovjet tá­rgyalások megerősítették a két nép szolidaritását a kínai ag­resszió következményei­nek felszámolásáért küzdő ,szocialista Vietnammal. A Magyar­ Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja vezetőinek megbeszélésein kifejezésre jutott, hogy a két párt egyaránt érde­kelt a nemzetközi kom­munista és munkásmoz­galom egységének meg­erősítésében, a testvérpár­tok közötti elvtársi együtt­működés fejlesztésében. Pártjaink értékelik a Marx, Engels, Lenin taní­tásait alkalmazó és to­vábbfejlesztő kommunista és munkáspártok alkotó útkeresését, ami akkor eredményes, ha egyaránt tekintettel van az osztály­­harc, a szocialista átme­net és építés általános törvényszerűségeire, vala­mint az adott ország konkrét sajátosságaira. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőségű eseményként értékelte a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségének ma­gyarországi látogatását, amely a magyar és a szovjet nép testvériségé­nek elmélyítése mellett jól szolgálta a szocialista közösség országai össze­fogásának, egységének erősítését, a társadalmi haladásért, a békéért foly­tatott nemzetközi küzdel­met. 2. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváha­gyólag tudomásul vette a Bolgár Népköztársaságban hivatalos baráti látogatást tett párt- és kormánykül­döttségünk jelentését. A Kádár János elvtárs és a Todor Zsivkov elvtárs ál­tal vezetett küldöttségek baráti tárgyalásain ismé­telten kifejezésre jutott, hogy azonos módon ítél­jük meg a szocialista épí­tés, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseit. A látogatás, a tárgyalá­sok tovább mélyítették a pártjaik, országaink kö­zötti együttműködést né­peink és a szocialista kö­zösség javára. 3. Hazánk és a szocialis­ta országok együttműkö­désének, sokoldalú kap­csolatainak további fejlő­dése szolgálták a magyar —szovjet és a magyar— bolgár kormányfői tár­gyalások a Kubai Köz­társaság parlamenti kül­döttségének budapesti lá­togatása, valamint a bol­gár, a csehszlovák, a ju­goszláv, a koreai, a len­gyel és az NDK-beli test­vérpárt vezető képviselői­vel folytatott megbeszé­lések. 4. A Központi Bizottság megemlékezett a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulójáról. Hang­súlyozta, hogy a KGST- ben megvalósuló együ­tt­­működés eddig is jelen­tősen segítette a tagorszá­gok műszaki, tudományos fejlődését, gazdasági fel­­emelkedését. A KGST pó­tolhatatlan szerepet tölt­­be országépítő céljaink valóra váltásában. Pár­tunk és kormányunk a jövőben is mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a szocialista gazda­sági integráció a nemzeti és a közös érdekeknek megfelelően hozzájárul­jon országainkban a fejlett szocialista társadalom si­keres építéséhez. 5. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit átte­kintve a Központi Bizott­ság rámutatott: a világ­béke megőrzése, a bizton­ság megszilárdítása szem­pontjából meghatározó fontosságú a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alakulása. Ezért a magyar közvéle­mény örömmel üdvözölte a Bécsben megtartott szovjet—amerikai csúcs­találkozót, s annak ered­­ményeit. A SALT 2. aláírása az eddigi legnagyobb lépés, amelyet a nukleáris fegy­verkezési hajsza megféke­zése érdekében tettek. A megállapodás végrehajtá­sa jelentősen hozzájárul­hat a világháború­ veszé­ lyének elhárításához, az általános és teljes lesze­reléshez szívu­séges biza­lom erősítéséhez, kedve­­zően befolyásolhatja a nemzetközi enyhülés to­­vábbi előrehaladását, a katonai feszültség enyhí­tését szolgáló más tárgya­lásokat. A szocialista közösség országai folytatják az enyhülés eredményeinek megerősítésére irányu­ló összehangolt nemzetközi tevékenységüket. A Var­sói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsá­gának májusi budapesti közös nyilatkozata fontos új kezdeményezésekkel egészítette ki a politikai tanácskozó testület koráb­bi konstruktív javaslatait a békés egymás mellett élés politikájénak előmoz­dítására. Az európai or­szágok, továbbá az Egye­sült Államok és Kanada részvételével megtartandó konfer­encia eredménye­sen szolgálná a katona­­ enyhülést elősegítő intéz­kedések közös kidolgozá­sát, újabb garanciát nyúj­tana a fegyveres konflik­tusok megelőzésére. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Ma­gyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagorszá­gaival együtt a jövőben is kész a legnagyobb figye­lemmel megvizsgálni min­den építő szándékú javas­latot, kezdeményezést, amely az államok közötti kölcsönös bizalom erősíté­sére, a katonai enyhülés­re, a leszerelésre irányul. tl. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság változat­lanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfe­lelően fejlessze az együtt­működést a más társa­dalmi rendszerű országok­kal Európában és a föld­rész határain túl. A jószomszédság szelle­mében eredményesen fej­lődő magyar—-osztrák kapcsolatok további szé­lesítéséhez járult hozzá a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hivatalos látogatása az Osztrák Köztársaságban. Az Egyesült Államok képviselőháza küldöttsé­gének magyarországi láto­gatása kedvező alkalmat teremtett az államközi kapcsolatok továbbfejlesz­tésében mutatkozó lehe­tőségek kölcsönös átte­kintésére. Eredményesen szolgál­ták az együttműködést a Szíriai Arab Köztársaság Népi Tanácsa küldöttsé­gének budapesti megbe­szélései. A Magyar Szocialista Munkáspárt az európai kommunista és munkás­pártok 1976. évi berlini értekezletén elfogadott el­veknek megfelelően, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében fejleszti kap­csolatait valamennyi test­­vérpárttaal. Pártunk kép­viselőinek részvétele az olasz, a belga, a francia és a portugál testvérpárt közelmúltban megrende­zett kongresszusán, vala­mint a finn, a görög, az NCZ­K -beli testvérpárt ve­zetőivel Budapesten tar­tott megbeszélések meg­erősítenék szolidaritásun­kat a tőkésországok kom­munista pártjainak a mo­­nopoltőke uralma ellen vívott küzdelmével, ered­ményesen szolgálták kö­zös celláinkat. A Costa-Rica-i Népi Élcsapat Párt, a Dél-Afri­kai Kommunista Párt. Pa­namai Néppárt, a Tanzá­niai Forradalmi Párt kül­döttségével folytatott megbeszélések során is­mételten kifejeztük szoli­daritásunkat a Pártoknak a nemzeti függetlenségért, a faji megkülönböztetés ellen, a társadalmi fel­­emelkedésért vívott har­cával. A Központi Bizottság pozitívan értékelte a for­radalom és demokrácia témakörének 49 kommu­nista és munkáspárt kép­viselőinek részvételével Tihanyban megtartott nemzetközi elméleti kon­ferenciát. A tanácskozás eredményesen szolgálta a nemzetközi komp-tumst a mozgalmat foglalkoztató, pir­es kérdéseket-*. adandó válaszok együttes kimun­kálását, a közös célok el­éréséhez szükséges véle­mény- és tapasztalatcse­rét. .. Az elmúlt időszakban tovább bővültek a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatai a szocialista, szociáldemokrata pártok­kal. Képviselőink részt vettek a Francia Szocia­lista Párt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt kongresszusán, megbeszé­léseket folytattak a belga szocialisták vezetőivel. E találkozók elősegítették A Központi Bizottság megtárgyalta az 1979. évi népgazdasági terv­ végre­hajtásának eddigi tapasz­talatait és a további ten­nivalókat. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági élet minden te­rületén fokozódtak az erőfeszítések a feladatok megoldása érdekében. Né­pünk eredményes munká­val támogatja gazdaság­­politikánk valóra váltá­sát. A párt-, társadalmi, állami, gazdasági szervek tevékenysége a korábbi­nál jobban igazodik a kö­vetelményekhez, a gazda­sági vezetők többsége cél­ratörőbben és hatéko­nyabban dolgozik a fel­adatok megoldásán. Mindezek eredménye­ként az év első öt hónap­jában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött célok irányában fejlődött. A belföldi felhasználás — az előirányzatoknak meg­felelően — a termelésnél lassabban, a kivitel a be­hozatalnál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minő­ségi változások a terme­lésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szüksé­ges és lehetséges mérték­ben. 2. Az ipari termelés a tervezettet megközelítően, csaknem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értéke­sítése a termelésnél na­gyobb mértékben, a kivi­tel — a terv céljaival összhangban — a belföldi értékesítésnél gyorsabban nőtt. A folyamatos ter­melést segítette a ki­egyensúlyozott energiael­látás, területenként és esetenként viszont zavar­ták az anyag- és alkat­részellátás hiányosságai. A foglalkoztatottak száma az iparban a korábbinál nagyobb mértékben csök­kent , a munkaerőgazdál­kodás javítására tett kez­­deményezések hatása ked­vező, mérséklődött a mun­kaerőigény és a nemkívá­natos munkaerő-vándor­lás. Az építőipari termelés az előirányzott éves nö­vekedési ütemet megha­ladóan, 3,4 százalékkal nőtt. A folyamatban levő építkezések valamelyest meggyorsultak. 3. A mezőgazdasági üzemek az esedékes mun­kákat a kedvezőtlen idő­járás ellenére rendben el­végezték. Az erős téli fa­gyok, a koratavaszi bel­vizek és a májusi aszály miatt a kalászosok ter­méskilátásai a tervezett­nél kedvezőtlenebbek. A mezőgazdasági dolgozók eredményes erőfeszítése­ket tettek és tesznek a veszteségek ellenúlyozása­egymás álláspontjának jobb megismerését a bé­két és a nemzetközi biz­tonságot, az egyetemes emberi haladást szolgáló együttműködés k­érdései­ben. rá, és megfelelően felké­szültek az aratásra. Az állattenyésztés ki­elégítően fejlődött. Az ál­­latállomány kedvezően alakult, a takarmányellá­tás biztosított. Növeke­dett a hústermelés: vágó­állatokból és állati termé­kekből 4,2 százalékkal na­gyobb a felvásárlás, mint tavaly ilyenkor volt. A mezőgazdasági mun­kákhoz szükséges anya­gokból, gépekből kielégí­tő­ alkatrészekből hiányos volt az ellátás. 4. A közlekedés és a szállítás nagy erőfeszíté­sek árán alapvetően telje­sítette feladatát. A vasúti teherszálításban mutatko­zó gondok egyik oka vál­tozatlanul az érintett vál­lalatok nem kielégítő együttműködése. 5. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az év első öt hónapjában a tervezetthez közelállóan alakult. A beruházások a szocia­lista szektorban a tervben számítottnál valamelyest lassabban, 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belül állami beruházásokra a terv elő­irányzatát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beruházásokra — szándékainknak megfe­lelően — 0,7 százalékkal fordítottak többet, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A készletek növeke­dési üteme mérséklődött. A lakosság pénzbevéte­lei 6,7 százalékkal, a ke­resetek 5,2 százalékkal, a mezőgazdaságból szárma­zó lakossági bevételek 6,4 százalékkal emelkedtek. A bérszabályozás és a bérgazdálkodás jobban igazodik gazdaságpoliti­kai törekvéseinkhez. A pénzbeni társadalmi jut­tatások 9,6 százalékkal nőttek A kiskereskedelmi for­galom mintegy 3 száza­lékkal bővült. A lakos­ság áruellátása összessé­gében megfelelő és to­vábbra is biztosított. A lakosság életkörülmé­nyeinek javítását szolgá­ló tervek — köztük a la­kásépítési előirányzatok — folyamatosan megva­lósulnak. 6. Tovább fejlődtek külgazdasági kapcsola­taink növekedett a kül­kereskedelmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 százalékkal, a behozatal mérsékelten, 3,4 száza­lékkal emelkedett. A ru­bel elszámolású árufor­galom általában kiegyen­súlyozott: a KGST-tagor­­szágok együttműködésé­nek eredményeként első­sorban a gépek, beren­dezések, szállítóeszközök és egyéb beruházási ja­vak árucseréje bővült A nem rubel elszámolású kivitel növekedése törek­véseinkkel összhangban meggyorsult, a behozatal viszont meghaladta a tervezettet. 7. A Központi Bizott­ság, értékelve a gazdasá­gi munka eredményeit, a kialakulóban levő ked­vező tendenciákat, rámu­tatott arra is, hogy még jobban figyelembe kell venni a gazdálkodás vál­tozó feltételeit. A világpiacon­­újabb jelentős áremelkedések mennek végbe a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik, s en­nek gazdasági hatásával természetesen számolni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan felhívta a figyelmet ar­ra, hogy fokozottabb mértékben kell takaré­koskodni az energiával, a nyersanyagokkal, és a tervnek megfelelően kell teljesíteni az export és import előirányzatokat. További erőfeszítések szükségesek annak érde­kében hogy a kedvező folyamatok, a termelés minőségi tényezői meg­erősödjenek. A gazdálko­dás hatékonyságának nö­velése, valamint a ter­melési és termékszerke­zet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása ér­dekében arra is szükség van, hogy tovább foly­tassuk a világpiaci viszo­nyokat és népgazdasá­gunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az idei népgazdasági terv jó vég­rehajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esztendő, hanem a követ­kező ötéves tervidőszak munkájához is. A gazda­sági tevékenység minden területén, az irányít­ás és a végrehajtás minden szintjén az eddiginél kö­vetkezetesebb munkára, nagyobb határozottságra, gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaverseny is a terv minőségi követelményei­vel összhangban álló tel­­jesítményekre ösztönöz. Az 1979. évi népgaz­da­­sági tervben foglalt fel­adatok megoldásához az szükséges, hogy a közpon­­ti gazdaságirányító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdemé­nyezéssel, fegyelmezettebb munkával, lelkiismeres, takarékos gazdálkodással törekedjenek a kitűzött célok elérésére. A Központi Bizottság, áttekintve az 1979. évi terv teljesítésének eddigi ered­mén­yeit és tapaszta­latait rámutatott: ren­delkezünk a szükséges fel­tételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egy­­séges akarattal sikeresen megoldjuk az előttünk illő feladatokat, megszi­lárdítsuk a népgazdaság mene­sztésében és az élet­színvonal emelésében el­ért vívmányainkat, s megteremtsük további előrehaladásunk biztos alapjait. II. III. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron levő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot. A szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kong­resszusát 1980 márciusá­ra összehívja.

Next