Népszava, 1979. július (107. évfolyam, 152-177. sz.)

1979-07-01 / 152. szám

4 Előjegyzés novemberre — Muszáj volt, mert megkez­ddött az átala­kítás — tájékoztat dr. Ádám Géza, az Egészség­ügyi Minisztérium terv­­gazdasági főosztályának helyettes vezetője — Sze­geden szerelik fel az új Siemens gyártmányú hae­modinamikai laboratóriu­mot. A szakipari munka határideje szeptember 2. A Siemens cég pedig 2 hónapra vállalta a beren­dezés felszerelését. A munka talán soha nem látott feszes ütemben ha­lad. Az új haemodinami­kai laboratóriumnak no­vemberben már működ­nie kell. Ami azt jelenti, hogy Szegeden képesek lesznek a rászoruló cse­csemők mintegy 20 szá­zalékának megoperálásá­­ra. Ha az ütemterv szem­pontjából nem is távoli idő november, a csecse­mők sorsában napok is döntőek lehetnek. Ezt fi­gyelembe véve, hogyan NÉPSZAVA Csecsemőszív­­­s­­eherellenség Elöljáróban: az a tény, hogy a szívsebészet alig két évtizedes iskolájának gyakorlatából olyan kis ország, mint a mienk is kiveszi részét, nem lebe­szélendő. Az a tény, hogy a nemzetközi mezőnyben jegyzik a magyar kardio­lógiai­­ seb­észeket, dicső­­ségetek is mondható. Az a tény, hogy 1977-ben vég­re új épületben kezdhet­te, illetve folytathatta működését az Országos Kardiológiai Intézet, meg­gyorsította a felzárkózás lehetőségét. — A jelenlegi kapaci­tással — mondja dr. Ár­­vay Attila szívsebész fő­orvos, az intézet főigaz­gató-helyettese­k­ért 400 műtétre vagyunk képe­sek. 1600 előjegyzésünk­­van, ennyien várnak ope­rációra. A műtéti javallat területe bővül. A fejlett országokban ma már többnyire a koszorúserek elváltozásait operálják. Nálunk ez még csak most kezdődik . . További igé­nyekkel kell tehát szem­benéznünk ... Még újabb — alig egy évtizedes — iskola a cse­csemő szívsebészet. Az újszülöttek 3—10 ezrelé­ke — nálunk évente 1300 gyerek — vele született szívrendellenességben szenved. A közvetlenül veszélyeztetett 600—700 csecsemő 30 százaléka megfelelő műtéttel meg­gyógyítható, és egészsége­sen élheti le életét. Óriá­si a tét. Gyerekek, akik évezredeken át menthe­tetlenek voltak, ma meg­­menthetőek, képesek jelenleg a maxi­mumot nyújtani? A Tűzoltó utcában na­gyon nehezen. — Kínzó gond a meg­felelő kivizsgálás. Egyelő­re — és úgy látszik hosz­­szú távon is — a Kardio­lógiai Intézet haemodina­­mikai laboratóriumára szorulunk. A kapacitása pedig annak is véges. Az operálandó gyerekek ki­vizsgálásának határideje most június végén, no­vember. És állapot sú­lyossága válogatja, nem mindegyik bírja ki addig. Pedig a II. számú gyer­mekklinika szívsebészei ..szükségműtőben'' is sok­kal többre lennének ké­pesek a jelenleginél. — Heti 2—3 műtétet végezhetünk, és megbir­kóznánk akár 15-tel. De győzi-e a kivizsgá­lást az Országos Kardio­lógiai Intézet? — Lényegében a mi kapacitásunk is kimerí­tett. Mi sem tudjuk utol­érni magunkat — vála­szol dr. Árvay Attila. (Este 7-kor is csak az új­ságíró kedvéért jön ki a műtőből. És elmondja, hogy ez így megy hétfő­től csütörtökig.) A két röntgenasztal — a hae­­modinamika lelke — a három műtőasztalunkat is csak akkor győzi, ha egyfolytában működik. Aminek legutóbb olyan váratlan akadálya tá­madt, mint a filmhiány. Emiatt hetekig voltak kénytelenek „félárbocon" használni az egyik rönt­gengépet. A­ másik ugyan­is használhatatlanná vált, mert leszakadt. — Ezek fis maiorok — vélekedik dr. Najzer Ala­jos, az Egészségügyi Mi­nisztérium gyógyító-meg­­előző főosztályának ve­zetője. — A filmgond megoldódott,­ azóta már az intézetben van az idei szükséglet... A Tűzoltó utcai új műtő átadása kapcsán eleve az volt az elképzelés, hogy amíg a gyermekklinika nem kap új haemodinamikai labo­ratóriumot — amely már épül, de működése csak a hatodik ötéves terv el­ső évében esedékes —, addig a Kardiológiai In­tézetben vizsgálják ki a csecsemőket. Az ilyen drága berendezéseket a nálunk gazdagabb orszá­gokban is több műszak­ban használják. A megoldás e módját a minisztérium nem most rögtönözte. Több hónapos koncepció. De gyakorla­tilag ma sincs sokkal kö­zelebb a kivitelezéshez, mint születése pillanatá­ban. Miért? Válasz he­lyett homályos utalásokat hallani holmi presztízs­érdekekre, hogy a gyer­mekszív-sebészek nem akarnak a Kardiológiai Intézetben működni, hogy hiúsági kérdéseket he­lyeznek előtérbe, és így tovább. ­ kivizsgáló­ buktatós Magyarországon 1971- ben 1975. évi határidővel dolgozta ki az Egészség­­ügyi Minisztérium prog­ramját a csecsemő szívse­bészeti dec­entrumok ki­alakítására, a vele szüle­tett szív- és nagyérfejlő­­dési rendellenességek gyógyítására. Egyelőre a szegedi és a budapesti egyetem II. számú gyer­mekklinikáján végeznek ilyen műtéteket. Főleg Budapesten — ahogyan a Népszava többször fog­lalkozott vele — még mindig igen mostoha kö­rülmények között. A II. számú (Tűzoltó utcai) gyermekklinika új szí­vm­űtőjét május elején átadták ugyan, ám azóta is a 20 négyzetméteres szü­kségm­űtőben operál­nak. — A légkodicionáló szerkezet hőérzékelő au­tomatái váratnak ma­gukra, a műtőlámpa fel­szerelése csak félig kész, az átadásnál felvett hiba­jegyzék 40 pontjából 10 még mindig megvan — mondja dr. Lozsádi Ká­roly, a II. számú gyer­mekklinika szívsebészeté­nek vezetője. — Ilyen például a padlórések hi­giéniai okból mellőzhe­tetlen szigetelése. Már nem áthidalhatat­lan nehézségek. És ha bosszantó is a késedelem, a sokszor kért létszám­­igény teljesítésével belát­ható időn belül birtok­ba vehető lesz az új mű­tő. Marad azonban a má­sik, a műtővel azonos fontosságú probléma meg­oldása. — Operálni csak spe­ciálisan kivizsgált csecse­mőket lehet. A kisebb műtétnek is beillő diag­nosztikai eljárást, a szív­­katéterezést — a kornak megfelelő színvonalú hae­­modinamikai laborató­riumban csinálják. Ez idő szerint azonban egyetlen csecsemő szívsebészet sem rendelkezik ilyennel. A Tűzoltó utcai elavult be­rendezés 1976-ban fel­mondta a szolgálatot. A szegedit, a működőt pe­dig az idén márciusban leszerelték. gyerm­ekélet a tét Lehet igazság ebben is. A sebészek fenntartásai­nak azonban sokkal több a közük e megoldási mód gyakorlati nehézségeihez. Tény ugyanis, hogy az ,,emergenciális" a sürgős beavatkozásra szoruló csecsemők ellátása igen speciális feladat És ezt világszerte gyermekgyó­gyászati háttérre „telepí­tik". De szintén tény, hogy a minisztériumban ennek áthidalására is van javaslat: az a csapat, amely a Tűzoltó utcában katéterezné a csecsemő­szíveket, tegye ezt má­sodik műszakban a Kar­diológiai Intézetben. A­ szállításhoz pedig — dr. Ádám Géza szerint — megtenné egy-egy inku­bátorral felszerelt Lada­­kombi. Most már csak az a kérdés, hogy az elképze­lések birtokában miért húzódik olyan sokáig a megvalósítás? Azért-e, mert a gyermekklinika egyetemi, a Kardiológiai Intézet pedig közvetlenül minisztériumi fennható­ság alatt áll? Vagy azért, mert a második műszak­hoz néhány státus, tehát létszám szükséges? Nem tudni. Egy biztos: a feltételek megteremtése nem tűr halasztást. A szívsebészek pedig ezúttal is félreteszik majd, nem egészen alaptalan fenntartásaikat. Hiszen csecsemők élete a tét. Lukács Mária Tizennégy milliós beruházás Gyorsan épü­l a Ferihegyi út Finiséhez érkezett a Ferihegyi gyorsforgalmi út egyik szakaszának fel­újítása örömteli hír ez, hiszen alig néhány hete kezdték el a munkát a Közterület fenntartó Vál­lalat építői, s most már szinte csak a befejező si­mítások vannak hátra. Mi ennek a dicséretes gyorsaságnak a titka? — kérdeztük Strohly Gá­bort, a felújítási főosztály vezetőjét. — Szervezés — hang­zik alig titkolt büszke­séggel a válasz. — Jú­nius 4-én kezdtünk. Le­zártuk az Alpár utcától a repülőtérig vezető 4,5 kilométeres szakaszt. Ez a munka része annak a felújítási tervnek, amely a Belváros és a repülő­tér közötti forgalmat hi­vatott az eddiginél za­vartalanabbal és kényel­mesebben megoldani. A munkaterületen szin­te percre meghatározott „forgatókönyv’’ szerint teszik a dolgukat az épí­tők. Földmunkások, asz­faltozók, hegesztők dol­goznak éjjel-nappal. A hengerelt aszfaltterítéssel — ezt a régi burkolatra vitték rá — június 18-ra készültek el. A feladat nagyságára jellemző: 5590 tonna hengerelt aszfaltot építettek be. Néhány nap­pal ezelőtt indult el az Alfelder, a speciális te­­rítőgép, amely a hozzá tartozó szórógépből négy centiméter vastagságban az érdesített felületű, ön­tött aszfalt­, úgynevezett koptató rétegét készíti, amely lényegében értéke­sebb, időtállóbb a régi­nél. Ezzel június 28-ra készültek el: 4000 tonna öntött aszfaltot dolgoztak be 40 ezer négyzetméte­ren.­­ A forgalom jelenleg a két szervizúton zajlik. Az útszakasz lezárását nem lehetett tovább ha­lasztani — magyarázza a főosztályvezető —, hiszen a háború előtt épült be­­tonutat 1965-ben újítot­ták fel először. Az egyre növekvő forgalom miatt az útfelület megrepede­­z­ett, szaporodtak a ká­tyúk. A további toldozás­foldozás nem látszott cél­ravezetőnek. Az építés­hez egyéb munkák is já­rulnak. Így például a vízelvezetés megoldása, a padkarendezések, a bur­kolati jelek felfestése, a KRESZ-táblák felfrissíté­se és felállítása. Amint a főosztályveze­tővel végigjárjuk a tere­pet, egymás után fordul­nak a hatalmas ZIL-ek, a forró aszfaltot szállító speciális gépek. A mun­ka intenzitását látva, biz­tosra vehető, hogy a 14 millió forintos beruházás határidejét az építők tar­tani tudják. Július 20- ától ismét­ igénybe vehető a gyorsforgalmi út, tel­jes hosszában. Az építők tehát rövidesen költöz­nek. Következik: a XVIII kerületi Vasút utca — Vörösfény utca csatorná­zással egybekötött felújí­tása, ez 45 milliós beru­házás, majd a Rózsadom­bon a Bimbó utca, amely­nek az Alsótörökvész út és Mártírok útja közötti szakaszát hozzák rendbe. Kovács Ildikó Losonczi Pál, az­ Elnöki Tanács elnöke Kanada nemzeti ünnepe alkalmá­ból távozatban üdvözölte Edward Richard Schney­­er főkormányzót. A Külügyminisztérium meghívására, június 23— 30 között hazánkban tar­tózkodott dr. Rolf G. Gjörnerstedt, az ENSZ fő­titkárhelyettese, az ENSZ Leszerelési Központjának vezetője. Megbeszéléseket folytatott Szarka Károly külügyminiszter-helyet­­tessel, s fogadta őt Pója Frigyes külügyminiszter. Dr. Angelo Miculescu, román miniszterelnök -helyettes, mezőgazdasági és élelmiszeripari minisz­ter meghívására dr Ro­­mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter vezetésével szomba­ton küldöttség utazott Bukarestbe. A búcsúzta­tásnál a Ferihegyi repü­lőtéren jelen volt Victor Bolojan, Románia buda­pesti nagykövete. Luis Cabral, a Bissau- Guinea Köztársaság ál­lamtanácsának elnöke át­utazott Magyarországon.. Luis Cabral rövid buda­pesti tartózkodása során találkozott és megbeszé­lést folytatott Vida Mik­lóssal, az Elnöki Tanács tagjával. KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Gyur­­kó Pált rendőrezredest, a Békés megyei főkapitány­ság helyettes vezetőjét, munkássága elismerése­ként, nyugállományba vo­nulása alkalmából a Vö­rös Csillag érdemrenddel döntette ki. A kitüntetést Karasz Lajos rendőr ve­zérőrnagy, belügyminisz­ter-helyettes szombaton Békéscsabán adta át. 19­7­9. július 1. NEMZETKÖZI SZÖVETKEZETI NAP Iden évben július első vasárnapján rendezik meg világszerte a Nemzetközi Szövetkezeti Na­pot. A vidám ünnepségeken sport- és kulturá­lis rendezvények is zajlanak, de a megemlékezés iga­zi, mély tartalma a szolidaritás, a haladás szolgálata, a társadalmi fejlődés, és a tartós béke elősegítése. Az idei az 57. a Nemzetközi Szövetkezeti Napok sorában, amelyet megközelítően hetven országban ün­nepelnek meg. Mint minden esztendőnek, ennek az évnek is van egy központi célkitűzése, a mozgalom állandó eszmei társadalmi szándékai mellett. A világ szövetkezői ezúttal az ENSZ által meghirdetett Nem­zetközi Gyermekév támogatását helyezik munkájuk középpontjába. Magyarország szövetkezői — országszerte 4,7 millió ember a termelőszövetkezetekben, áfészekben, ipari szövetkezetekben — egyetértenek a nemzetközi szövetség felhívásában közzétett alapgondolattal és segítik a Nemzetközi Gyermekév célkitűzéseit. Ez az elhatározás nem válik külön egész népünk segítő szándékától, amely szerint hazánk gyermekeinek szebb, boldogabb életéért és a világ gyerekeinek fej­lődéséért igen sokat kell és lehet tenni. Szövetkezeti mozgalmunk az egész népgazdaság szerves része. A tsz-ek a háztájival együtt a mező­­gazdasági termelés kétharmadát állítják elő. Az ipa­ri szövetkezetek az ország termeléséből 7, az építő szövetkezetek 10 százalékát nyújtják a népgazdaság ilyen jellegű termelésének, jó kiegészítői az állami nagyiparnak. A fogyasztási és értékesítő szövetkeze­tek pedig a szocialista kiskereskedelem egyharmadát bonyolítják le, a lakásszövetkezetek állománya meg­haladja a 170 ezret. S még nem szóltunk a takarék­­szövetkezetekről, amelyek a lakosság betétállomá­nyának 12,5 százalékát kezelik. Mind olyan terület, ahol bőven van lehetőség az ország fejlődésének fellendítésére, a központi célkitű­zések megvalósítására. Szövetkezeteink sokrétűen fejlesztik tevékenységüket, bővítik az élelmiszerter­melést, szélesítik, s minőségben is javítják a hazai és az export árualapot A nemzetközi szövetkezeti mozgalomban jó hírük van a magyar szövetkezőknek. Számos országban kö­vetőkre, barátokra találnak. Munkájukkal bizonyít­ják, hogy a társadalmi haladás, a béke és a nemzet­köziség mélyen beágyazható hazai feladataink meg­oldásába. L. V. ­U‘H‘h‘­l­‘l; tanulm­ányain­at az első imunk­ásdiplom­ásol. A Budapesti­­Műszaki Egyetemen befejezte ta­nulmányait az a 37 szak­munkás, aki hat eszten­deje érettségi nélkül, szakmai tapasztalata, te­hetsége révén került a hallgatók sorába. A diplo­más szakmunkások közül 20 gépészmérnöki, 9 villa­mosmérnöki, 5 építőmér­nöki, 2 közlekedésmérnö­ki, egy pedig építészmér­nöki diplomát szerzett. A műszaki, a közgazda­sági és az agrárszakem­­ber-képzés egyetemi fa­kultásain nyomdokaikban további ezer szakmunkás végzi tanulmányait. MINDEN El­ESENDŐK Ha egy fuldoklót lát­­tál,­ tességes ember rohan, hogy kihúzza a víz­ből. De ha ezernyi kar csapkod segítségért, föld­begyökerezik a lábunk. Valami efféle bénultságot érzek most, amikor a cikket írom, azt sem tu­dom, hol kezdjem. Azok­ról akarok írni, akik se­gítségre szorulnak, és tengernyi fuldoklót tár­nak elém az adatok. Hihetetlenül sok a lel­kileg sérült ember. Kül­földi adatok szerint a la­kosság tíz százalékát te­szik ki. Ha­­Magyarorszá­gon is így a helyzet­, kö­rülbelül egymillió ember­rel kellene a pszicholó­gusoknak foglalkozniuk. Ha csak a gyerekeket nézzük, azt találjuk, szü­lők tízezreinek kell azon gondolkoznia, hogyan fog gyerekük a teljes értel­mű felnőttek közé beil­leszkedni. De a lelkileg sérült emberek közé so­rolhatjuk a 146 ezer al­koholistát, a körülbelül négyszázezer iszákost, s a beilleszkedni nem tudó kis tolvajokat, garázdákat is. A testileg sérültek szá­ma­­is óriási. Az Egész­ségügyi Minisztérium két­százezernél több mozgás­­szervi fogyatékost tart nyilván. Emelkedik a rokkantsági nyugdíjasok száma (tizenöt év alatt megnégyszereződött). 1977-ben mintegy har­mincötezer férfit és asz­­szonyt kellett rokkantsági nyugdíjba venni. Nemcsak a rokkantak száma nő, hanem az idő­seké is. 1949-ben a la­kosság 10 százaléka volt nyugdíjas korú, ma ti­zennyolc százaléka, az ez­redfordulón pedig húsz százalék lesz az arányuk. A felmérések szerint a 60 évesnél korosabb em­berek között csak min­den harmadik egészséges. A kórházi tapasztalatok azonban ellentmondanak ennek, az orvosok sze­rint a beutalt öregek kö­zül minden másodiknak nem aktív gyógykezelés­re, hanem csak rendsze­res gondozásra lenne szüksége. Az aktív gyógykezelés ma már mindenki szá­mára elérhető Akinek összeroppannak az idegei, bekerül a klinikára. Az alkoholisták elvonó kú­rában részesülhetnek, s amíg lehet, a beteg idő­seket is meggyógyítják. Pontosabban: meggyó­gyítják a tüdejüket, a szívüket, a májukat, a gyomrukat, a beteg test­részt. De az­ egész ember kezelésében még hallat­lanul sok a tennivaló. Hogyan lehet segíteni? Nézzük meg közelebbről ezúttal az időseket. A nyu­jd­íja­sok belül kétmillió Szakértők becslése szerint közülük mintegy félmillióan elha­gyatottak. A gondozóhá­lózat pedig nem megfele­lő. Először is: kicsi. Fő­állásban tavaly összesen 521 gondozó dolgozott. Ezek a gondozók többsé­gükben egyedülálló asz­­szonyok, akik eljárnak a magányos öregekhez, ki­váltják gyógyszerüket, beszerzik a tüzelőt, néha ki is takarítanak. Ez nagy segítség, de többre, másra is szükség volna. Az iparilag fejlett országokban éppen olyan köztiszteletben álló fog­lalkozás a „social wor­­ker"-é, mint például a tanaié. Nem is válhat senkiből ,.szociális dolgo­zó.” anélkül, hogy el ne végezte volna a főisko­lát Nálunk a gondozói gárda lényegében szak­képzetlen. A Gyógypeda­gógiai Főiskolán tartanak ugyan tanfolyamokat szá­mukra, de bizony ez ke­vés. Nem kisebb gond a szociális otthonok szűkös volta. Tavaly körülbelül harmincezer idős ember élt otthonokban, s még 4600 várt felvételre. Va­lójában azonban ennél sokkal több ember szo­rulna szociális otthonra, a szakértők szerint kö­rülbelül háromszor eny­­nyi. Nagyon sokan nem je­lentkeznek, szinte teljes elhagyatottságukban azt sem tudják hol kell, mint kell. Lecsoszognak reg­gel a közértbe, vesznek egy kis kenyeret, fejet, visszacsoszognak szoba­konyhájukba és ülnek a konyha sötétjében re­ményt vesztetten És mégis meg kell ér­tenünk, hogy sokan in­kább ezt a siralmas élet­módot választják, mint a szociális otthont. Görcsö­sen kapaszkodnak meg­szokott környezetükbe, talán mert úgy vélik: ön­állóságuk utolsó bizonyí­téka az. A szociális otthon csak a végső megoldás. Lehet az elhagyatottakon segí­teni másképp is. Például az öregek napközi ottho­na révén. Ez az intéz­mény olcsó és embersé­ges. Talán ezért terjedt el széles körben. Tíz év alatt megkétszereződött a számuk, ma 19 ezer öreg tölti délelőttjeit ilyen in­tézetben, így mégis ki­szabadulnak magányuk­ból. orvos is rendszeresen látja őket, és a társaság­tól, beszélgetéstől az élet­kedvük is visszatér.. Itt nem érzik úgy, hogy ők, a szociális otthonba ösz­­szehordott .,vének", már csak azért morzsolgatják napjaikat, hogy munkát adjanak az ápolóknak. Szintén bevált a nyug­a­­lu­k­ II díjasok háza. Azok az öregek, akik nagy lakásban egyedül élnek, visszaadják a la­kást az államnak, s kap­nak érte cserébe egy szo­bát ebben a garzonház­­szerű intézetben. Ma már Budapesten hat nyugdí­jasok háza található Az igazsághoz tartozik azon­ban, hogy sokan kívülre­­kedtek, kevés ez­ a hat épület. Pedig ezzel a megol­dással mindenki jól jár­na: az állam kap egy la­kást — amit például al­bérletben szorongó nagy­családnak adhat —, a

Next