Népszava, 1979. július (107. évfolyam, 152-177. sz.)
1979-07-01 / 152. szám
4 Előjegyzés novemberre — Muszáj volt, mert megkezddött az átalakítás — tájékoztat dr. Ádám Géza, az Egészségügyi Minisztérium tervgazdasági főosztályának helyettes vezetője — Szegeden szerelik fel az új Siemens gyártmányú haemodinamikai laboratóriumot. A szakipari munka határideje szeptember 2. A Siemens cég pedig 2 hónapra vállalta a berendezés felszerelését. A munka talán soha nem látott feszes ütemben halad. Az új haemodinamikai laboratóriumnak novemberben már működnie kell. Ami azt jelenti, hogy Szegeden képesek lesznek a rászoruló csecsemők mintegy 20 százalékának megoperálására. Ha az ütemterv szempontjából nem is távoli idő november, a csecsemők sorsában napok is döntőek lehetnek. Ezt figyelembe véve, hogyan NÉPSZAVA Csecsemőszívseherellenség Elöljáróban: az a tény, hogy a szívsebészet alig két évtizedes iskolájának gyakorlatából olyan kis ország, mint a mienk is kiveszi részét, nem lebeszélendő. Az a tény, hogy a nemzetközi mezőnyben jegyzik a magyar kardiológiai sebészeket, dicsőségetek is mondható. Az a tény, hogy 1977-ben végre új épületben kezdhette, illetve folytathatta működését az Országos Kardiológiai Intézet, meggyorsította a felzárkózás lehetőségét. — A jelenlegi kapacitással — mondja dr. Árvay Attila szívsebész főorvos, az intézet főigazgató-helyettesekért 400 műtétre vagyunk képesek. 1600 előjegyzésünkvan, ennyien várnak operációra. A műtéti javallat területe bővül. A fejlett országokban ma már többnyire a koszorúserek elváltozásait operálják. Nálunk ez még csak most kezdődik . . További igényekkel kell tehát szembenéznünk ... Még újabb — alig egy évtizedes — iskola a csecsemő szívsebészet. Az újszülöttek 3—10 ezreléke — nálunk évente 1300 gyerek — vele született szívrendellenességben szenved. A közvetlenül veszélyeztetett 600—700 csecsemő 30 százaléka megfelelő műtéttel meggyógyítható, és egészségesen élheti le életét. Óriási a tét. Gyerekek, akik évezredeken át menthetetlenek voltak, ma megmenthetőek, képesek jelenleg a maximumot nyújtani? A Tűzoltó utcában nagyon nehezen. — Kínzó gond a megfelelő kivizsgálás. Egyelőre — és úgy látszik hoszszú távon is — a Kardiológiai Intézet haemodinamikai laboratóriumára szorulunk. A kapacitása pedig annak is véges. Az operálandó gyerekek kivizsgálásának határideje most június végén, november. És állapot súlyossága válogatja, nem mindegyik bírja ki addig. Pedig a II. számú gyermekklinika szívsebészei ..szükségműtőben'' is sokkal többre lennének képesek a jelenleginél. — Heti 2—3 műtétet végezhetünk, és megbirkóznánk akár 15-tel. De győzi-e a kivizsgálást az Országos Kardiológiai Intézet? — Lényegében a mi kapacitásunk is kimerített. Mi sem tudjuk utolérni magunkat — válaszol dr. Árvay Attila. (Este 7-kor is csak az újságíró kedvéért jön ki a műtőből. És elmondja, hogy ez így megy hétfőtől csütörtökig.) A két röntgenasztal — a haemodinamika lelke — a három műtőasztalunkat is csak akkor győzi, ha egyfolytában működik. Aminek legutóbb olyan váratlan akadálya támadt, mint a filmhiány. Emiatt hetekig voltak kénytelenek „félárbocon" használni az egyik röntgengépet. A másik ugyanis használhatatlanná vált, mert leszakadt. — Ezek fis maiorok — vélekedik dr. Najzer Alajos, az Egészségügyi Minisztérium gyógyító-megelőző főosztályának vezetője. — A filmgond megoldódott, azóta már az intézetben van az idei szükséglet... A Tűzoltó utcai új műtő átadása kapcsán eleve az volt az elképzelés, hogy amíg a gyermekklinika nem kap új haemodinamikai laboratóriumot — amely már épül, de működése csak a hatodik ötéves terv első évében esedékes —, addig a Kardiológiai Intézetben vizsgálják ki a csecsemőket. Az ilyen drága berendezéseket a nálunk gazdagabb országokban is több műszakban használják. A megoldás e módját a minisztérium nem most rögtönözte. Több hónapos koncepció. De gyakorlatilag ma sincs sokkal közelebb a kivitelezéshez, mint születése pillanatában. Miért? Válasz helyett homályos utalásokat hallani holmi presztízsérdekekre, hogy a gyermekszív-sebészek nem akarnak a Kardiológiai Intézetben működni, hogy hiúsági kérdéseket helyeznek előtérbe, és így tovább. kivizsgáló buktatós Magyarországon 1971- ben 1975. évi határidővel dolgozta ki az Egészségügyi Minisztérium programját a csecsemő szívsebészeti decentrumok kialakítására, a vele született szív- és nagyérfejlődési rendellenességek gyógyítására. Egyelőre a szegedi és a budapesti egyetem II. számú gyermekklinikáján végeznek ilyen műtéteket. Főleg Budapesten — ahogyan a Népszava többször foglalkozott vele — még mindig igen mostoha körülmények között. A II. számú (Tűzoltó utcai) gyermekklinika új szívműtőjét május elején átadták ugyan, ám azóta is a 20 négyzetméteres szükségműtőben operálnak. — A légkodicionáló szerkezet hőérzékelő automatái váratnak magukra, a műtőlámpa felszerelése csak félig kész, az átadásnál felvett hibajegyzék 40 pontjából 10 még mindig megvan — mondja dr. Lozsádi Károly, a II. számú gyermekklinika szívsebészetének vezetője. — Ilyen például a padlórések higiéniai okból mellőzhetetlen szigetelése. Már nem áthidalhatatlan nehézségek. És ha bosszantó is a késedelem, a sokszor kért létszámigény teljesítésével belátható időn belül birtokba vehető lesz az új műtő. Marad azonban a másik, a műtővel azonos fontosságú probléma megoldása. — Operálni csak speciálisan kivizsgált csecsemőket lehet. A kisebb műtétnek is beillő diagnosztikai eljárást, a szívkatéterezést — a kornak megfelelő színvonalú haemodinamikai laboratóriumban csinálják. Ez idő szerint azonban egyetlen csecsemő szívsebészet sem rendelkezik ilyennel. A Tűzoltó utcai elavult berendezés 1976-ban felmondta a szolgálatot. A szegedit, a működőt pedig az idén márciusban leszerelték. gyermekélet a tét Lehet igazság ebben is. A sebészek fenntartásainak azonban sokkal több a közük e megoldási mód gyakorlati nehézségeihez. Tény ugyanis, hogy az ,,emergenciális" a sürgős beavatkozásra szoruló csecsemők ellátása igen speciális feladat És ezt világszerte gyermekgyógyászati háttérre „telepítik". De szintén tény, hogy a minisztériumban ennek áthidalására is van javaslat: az a csapat, amely a Tűzoltó utcában katéterezné a csecsemőszíveket, tegye ezt második műszakban a Kardiológiai Intézetben. A szállításhoz pedig — dr. Ádám Géza szerint — megtenné egy-egy inkubátorral felszerelt Ladakombi. Most már csak az a kérdés, hogy az elképzelések birtokában miért húzódik olyan sokáig a megvalósítás? Azért-e, mert a gyermekklinika egyetemi, a Kardiológiai Intézet pedig közvetlenül minisztériumi fennhatóság alatt áll? Vagy azért, mert a második műszakhoz néhány státus, tehát létszám szükséges? Nem tudni. Egy biztos: a feltételek megteremtése nem tűr halasztást. A szívsebészek pedig ezúttal is félreteszik majd, nem egészen alaptalan fenntartásaikat. Hiszen csecsemők élete a tét. Lukács Mária Tizennégy milliós beruházás Gyorsan épül a Ferihegyi út Finiséhez érkezett a Ferihegyi gyorsforgalmi út egyik szakaszának felújítása örömteli hír ez, hiszen alig néhány hete kezdték el a munkát a Közterület fenntartó Vállalat építői, s most már szinte csak a befejező simítások vannak hátra. Mi ennek a dicséretes gyorsaságnak a titka? — kérdeztük Strohly Gábort, a felújítási főosztály vezetőjét. — Szervezés — hangzik alig titkolt büszkeséggel a válasz. — Június 4-én kezdtünk. Lezártuk az Alpár utcától a repülőtérig vezető 4,5 kilométeres szakaszt. Ez a munka része annak a felújítási tervnek, amely a Belváros és a repülőtér közötti forgalmat hivatott az eddiginél zavartalanabbal és kényelmesebben megoldani. A munkaterületen szinte percre meghatározott „forgatókönyv’’ szerint teszik a dolgukat az építők. Földmunkások, aszfaltozók, hegesztők dolgoznak éjjel-nappal. A hengerelt aszfaltterítéssel — ezt a régi burkolatra vitték rá — június 18-ra készültek el. A feladat nagyságára jellemző: 5590 tonna hengerelt aszfaltot építettek be. Néhány nappal ezelőtt indult el az Alfelder, a speciális terítőgép, amely a hozzá tartozó szórógépből négy centiméter vastagságban az érdesített felületű, öntött aszfalt, úgynevezett koptató rétegét készíti, amely lényegében értékesebb, időtállóbb a réginél. Ezzel június 28-ra készültek el: 4000 tonna öntött aszfaltot dolgoztak be 40 ezer négyzetméteren. A forgalom jelenleg a két szervizúton zajlik. Az útszakasz lezárását nem lehetett tovább halasztani — magyarázza a főosztályvezető —, hiszen a háború előtt épült betonutat 1965-ben újították fel először. Az egyre növekvő forgalom miatt az útfelület megrepedezett, szaporodtak a kátyúk. A további toldozásfoldozás nem látszott célravezetőnek. Az építéshez egyéb munkák is járulnak. Így például a vízelvezetés megoldása, a padkarendezések, a burkolati jelek felfestése, a KRESZ-táblák felfrissítése és felállítása. Amint a főosztályvezetővel végigjárjuk a terepet, egymás után fordulnak a hatalmas ZIL-ek, a forró aszfaltot szállító speciális gépek. A munka intenzitását látva, biztosra vehető, hogy a 14 millió forintos beruházás határidejét az építők tartani tudják. Július 20- ától ismét igénybe vehető a gyorsforgalmi út, teljes hosszában. Az építők tehát rövidesen költöznek. Következik: a XVIII kerületi Vasút utca — Vörösfény utca csatornázással egybekötött felújítása, ez 45 milliós beruházás, majd a Rózsadombon a Bimbó utca, amelynek az Alsótörökvész út és Mártírok útja közötti szakaszát hozzák rendbe. Kovács Ildikó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kanada nemzeti ünnepe alkalmából távozatban üdvözölte Edward Richard Schneyer főkormányzót. A Külügyminisztérium meghívására, június 23— 30 között hazánkban tartózkodott dr. Rolf G. Gjörnerstedt, az ENSZ főtitkárhelyettese, az ENSZ Leszerelési Központjának vezetője. Megbeszéléseket folytatott Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel, s fogadta őt Pója Frigyes külügyminiszter. Dr. Angelo Miculescu, román miniszterelnök -helyettes, mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter meghívására dr Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével szombaton küldöttség utazott Bukarestbe. A búcsúztatásnál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Victor Bolojan, Románia budapesti nagykövete. Luis Cabral, a Bissau- Guinea Köztársaság államtanácsának elnöke átutazott Magyarországon.. Luis Cabral rövid budapesti tartózkodása során találkozott és megbeszélést folytatott Vida Miklóssal, az Elnöki Tanács tagjával. KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gyurkó Pált rendőrezredest, a Békés megyei főkapitányság helyettes vezetőjét, munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Vörös Csillag érdemrenddel döntette ki. A kitüntetést Karasz Lajos rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes szombaton Békéscsabán adta át. 1979. július 1. NEMZETKÖZI SZÖVETKEZETI NAP Iden évben július első vasárnapján rendezik meg világszerte a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. A vidám ünnepségeken sport- és kulturális rendezvények is zajlanak, de a megemlékezés igazi, mély tartalma a szolidaritás, a haladás szolgálata, a társadalmi fejlődés, és a tartós béke elősegítése. Az idei az 57. a Nemzetközi Szövetkezeti Napok sorában, amelyet megközelítően hetven országban ünnepelnek meg. Mint minden esztendőnek, ennek az évnek is van egy központi célkitűzése, a mozgalom állandó eszmei társadalmi szándékai mellett. A világ szövetkezői ezúttal az ENSZ által meghirdetett Nemzetközi Gyermekév támogatását helyezik munkájuk középpontjába. Magyarország szövetkezői — országszerte 4,7 millió ember a termelőszövetkezetekben, áfészekben, ipari szövetkezetekben — egyetértenek a nemzetközi szövetség felhívásában közzétett alapgondolattal és segítik a Nemzetközi Gyermekév célkitűzéseit. Ez az elhatározás nem válik külön egész népünk segítő szándékától, amely szerint hazánk gyermekeinek szebb, boldogabb életéért és a világ gyerekeinek fejlődéséért igen sokat kell és lehet tenni. Szövetkezeti mozgalmunk az egész népgazdaság szerves része. A tsz-ek a háztájival együtt a mezőgazdasági termelés kétharmadát állítják elő. Az ipari szövetkezetek az ország termeléséből 7, az építő szövetkezetek 10 százalékát nyújtják a népgazdaság ilyen jellegű termelésének, jó kiegészítői az állami nagyiparnak. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek pedig a szocialista kiskereskedelem egyharmadát bonyolítják le, a lakásszövetkezetek állománya meghaladja a 170 ezret. S még nem szóltunk a takarékszövetkezetekről, amelyek a lakosság betétállományának 12,5 százalékát kezelik. Mind olyan terület, ahol bőven van lehetőség az ország fejlődésének fellendítésére, a központi célkitűzések megvalósítására. Szövetkezeteink sokrétűen fejlesztik tevékenységüket, bővítik az élelmiszertermelést, szélesítik, s minőségben is javítják a hazai és az export árualapot A nemzetközi szövetkezeti mozgalomban jó hírük van a magyar szövetkezőknek. Számos országban követőkre, barátokra találnak. Munkájukkal bizonyítják, hogy a társadalmi haladás, a béke és a nemzetköziség mélyen beágyazható hazai feladataink megoldásába. L. V. U‘H‘h‘l‘l; tanulmányainat az első imunkásdiplomásol. A BudapestiMűszaki Egyetemen befejezte tanulmányait az a 37 szakmunkás, aki hat esztendeje érettségi nélkül, szakmai tapasztalata, tehetsége révén került a hallgatók sorába. A diplomás szakmunkások közül 20 gépészmérnöki, 9 villamosmérnöki, 5 építőmérnöki, 2 közlekedésmérnöki, egy pedig építészmérnöki diplomát szerzett. A műszaki, a közgazdasági és az agrárszakember-képzés egyetemi fakultásain nyomdokaikban további ezer szakmunkás végzi tanulmányait. MINDEN ElESENDŐK Ha egy fuldoklót láttál, tességes ember rohan, hogy kihúzza a vízből. De ha ezernyi kar csapkod segítségért, földbegyökerezik a lábunk. Valami efféle bénultságot érzek most, amikor a cikket írom, azt sem tudom, hol kezdjem. Azokról akarok írni, akik segítségre szorulnak, és tengernyi fuldoklót tárnak elém az adatok. Hihetetlenül sok a lelkileg sérült ember. Külföldi adatok szerint a lakosság tíz százalékát teszik ki. HaMagyarországon is így a helyzet, körülbelül egymillió emberrel kellene a pszichológusoknak foglalkozniuk. Ha csak a gyerekeket nézzük, azt találjuk, szülők tízezreinek kell azon gondolkoznia, hogyan fog gyerekük a teljes értelmű felnőttek közé beilleszkedni. De a lelkileg sérült emberek közé sorolhatjuk a 146 ezer alkoholistát, a körülbelül négyszázezer iszákost, s a beilleszkedni nem tudó kis tolvajokat, garázdákat is. A testileg sérültek számais óriási. Az Egészségügyi Minisztérium kétszázezernél több mozgásszervi fogyatékost tart nyilván. Emelkedik a rokkantsági nyugdíjasok száma (tizenöt év alatt megnégyszereződött). 1977-ben mintegy harmincötezer férfit és aszszonyt kellett rokkantsági nyugdíjba venni. Nemcsak a rokkantak száma nő, hanem az időseké is. 1949-ben a lakosság 10 százaléka volt nyugdíjas korú, ma tizennyolc százaléka, az ezredfordulón pedig húsz százalék lesz az arányuk. A felmérések szerint a 60 évesnél korosabb emberek között csak minden harmadik egészséges. A kórházi tapasztalatok azonban ellentmondanak ennek, az orvosok szerint a beutalt öregek közül minden másodiknak nem aktív gyógykezelésre, hanem csak rendszeres gondozásra lenne szüksége. Az aktív gyógykezelés ma már mindenki számára elérhető Akinek összeroppannak az idegei, bekerül a klinikára. Az alkoholisták elvonó kúrában részesülhetnek, s amíg lehet, a beteg időseket is meggyógyítják. Pontosabban: meggyógyítják a tüdejüket, a szívüket, a májukat, a gyomrukat, a beteg testrészt. De az egész ember kezelésében még hallatlanul sok a tennivaló. Hogyan lehet segíteni? Nézzük meg közelebbről ezúttal az időseket. A nyujdíjasok belül kétmillió Szakértők becslése szerint közülük mintegy félmillióan elhagyatottak. A gondozóhálózat pedig nem megfelelő. Először is: kicsi. Főállásban tavaly összesen 521 gondozó dolgozott. Ezek a gondozók többségükben egyedülálló aszszonyok, akik eljárnak a magányos öregekhez, kiváltják gyógyszerüket, beszerzik a tüzelőt, néha ki is takarítanak. Ez nagy segítség, de többre, másra is szükség volna. Az iparilag fejlett országokban éppen olyan köztiszteletben álló foglalkozás a „social worker"-é, mint például a tanaié. Nem is válhat senkiből ,.szociális dolgozó.” anélkül, hogy el ne végezte volna a főiskolát Nálunk a gondozói gárda lényegében szakképzetlen. A Gyógypedagógiai Főiskolán tartanak ugyan tanfolyamokat számukra, de bizony ez kevés. Nem kisebb gond a szociális otthonok szűkös volta. Tavaly körülbelül harmincezer idős ember élt otthonokban, s még 4600 várt felvételre. Valójában azonban ennél sokkal több ember szorulna szociális otthonra, a szakértők szerint körülbelül háromszor enynyi. Nagyon sokan nem jelentkeznek, szinte teljes elhagyatottságukban azt sem tudják hol kell, mint kell. Lecsoszognak reggel a közértbe, vesznek egy kis kenyeret, fejet, visszacsoszognak szobakonyhájukba és ülnek a konyha sötétjében reményt vesztetten És mégis meg kell értenünk, hogy sokan inkább ezt a siralmas életmódot választják, mint a szociális otthont. Görcsösen kapaszkodnak megszokott környezetükbe, talán mert úgy vélik: önállóságuk utolsó bizonyítéka az. A szociális otthon csak a végső megoldás. Lehet az elhagyatottakon segíteni másképp is. Például az öregek napközi otthona révén. Ez az intézmény olcsó és emberséges. Talán ezért terjedt el széles körben. Tíz év alatt megkétszereződött a számuk, ma 19 ezer öreg tölti délelőttjeit ilyen intézetben, így mégis kiszabadulnak magányukból. orvos is rendszeresen látja őket, és a társaságtól, beszélgetéstől az életkedvük is visszatér.. Itt nem érzik úgy, hogy ők, a szociális otthonba öszszehordott .,vének", már csak azért morzsolgatják napjaikat, hogy munkát adjanak az ápolóknak. Szintén bevált a nyugaluk II díjasok háza. Azok az öregek, akik nagy lakásban egyedül élnek, visszaadják a lakást az államnak, s kapnak érte cserébe egy szobát ebben a garzonházszerű intézetben. Ma már Budapesten hat nyugdíjasok háza található Az igazsághoz tartozik azonban, hogy sokan kívülrekedtek, kevés ez a hat épület. Pedig ezzel a megoldással mindenki jól járna: az állam kap egy lakást — amit például albérletben szorongó nagycsaládnak adhat —, a