Népszava, 1979. október (107. évfolyam, 230-255. sz.)

1979-10-02 / 230. szám

1979. OKTÓBER 2., KEDD 107. ÉVFOLYAM 230. SZÁM­ÁRA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! N­ÉPSZAVA 1,20 FORINT • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Sanhs kerveseti beutalóval Csaknem négyszázezren üdülhetnek jövőre Ülést tartott a SZOT elnöksége Az ideihez hasonlóan 1980-ban is 388 300-an tölthetik szabadságuk egy részét szakszervezeti üdü­lőkben — erről határozott hétfői ülésén a SZOT El­nöksége. Ezúttal újabb üdülőt nem nyitnak, de gondoskodnak a zalakaro­­si, a hévízi Postás és Park, a balatonszéplaki Ezü­stpart, a soproni Pe­dagógus, a gyulai és a szántódi kemping­üdülők, valamint a hévízi szana­tórium tervszerű építésé­ről. Több mint 48 000-en nyaralhatnak együtt csa­ládjukkal, csaknem tízez­ren vehetnek részt kül­földi csereüdültetésen, s 55 hajó is indul külföldi útra, körülbelül tízezer üdülőutassal. A leányfa­lui panoráma üdülőt egy­hetes turnusokban nász­utasok rendelkezésére bo­csátják. 1980. január 1-től — a kiadásokkal azonos mér­tékben — emelkednek az üdülés térítési díjai. A felnőtt és a családos üdül­tetés napi 8, a csoportos gyermek- és szakmunkás­tanuló-üdültetés napi 6 forinttal kerül többe az eddiginél. Vagyis felnőt­tek számára az első cso­portba sorolt üdülőkben napi 48, a második cso­portban 36, a harmadik kategóriában és az üdülő­­szanatóriumokban­ 30 fo­rintba kerül az üdülés. A szülőkkel együtt üdülő 15 évesnél nem idősebb gyermekek után napi 22, a nyári csoportos gyer­meküdülésben és az isko­lás gyógyüdülésben részt­vevők után, valamint a szakmunkástanuló-üdü­lőkben napi 16 forintot kell fizetni. A harmadik és a további önálló kere­settel nem rendelkező gyermekek után térítési díjat nem kérnek. A szak­munkástanulók gyógy­­üdültetése és az állami gondozottak üdülése is in­gyenes. Új intézkedés, hogy a SZOT üdülő­szanatóriu­mokba minden év október elseje és a következő év április 30. között a szak­szervezeti bizottságok — ha azzal az ágazati, ipar­ági központ, illetve a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is egyetért — szakszervezeti tagsággal rendelkező sajátjogú nyugdíjasokat is beutal­hatnak. A SZOT Elnöksége fel­hívta a szakszervezetek és az SZMT-k elnökségeit, hogy még nagyobb gond­dal ügyeljenek a beutaló­jegyek igazságos elosztá­sára, jobb fel­használására. Szóvá tette például, hogy 1978-ban a beutalójegyek­ből jó néhányat nem használtak fel. Gondos­kodni kell arról, hogy na­gyobb arányban üdülhes­senek munkások, alacsony keresetűek és nagycsalá­dosok. A beutalójegyek elosztásakor érvényesülnie kell a bizalmiak jog- és hatáskörének, s a beuta­lásoknak széles körű nyil­vánosságot kell biztosí­tani. Az elnökség megvitatta a Szakszervezetek Elméle­ti Kutató Intézetének múlt évi munkáját, va­lamint idei és jövő évi feladatait is. Megállapítot­ta, hogy az intézet a tár­sadalmat, a szakszerveze­tek munkáját érintő szé­les körű kutatásokat vég­zett, tanulmányokat ké­szített, amelyekhez több mint tízezer embert kér­dezett meg. A következő években is fontos felada­­tai lesznek olyan kérdé­sek kutatásában, tanul­mányozásában, mint a fejlett szocialista társa­dalom építése. Ezen be­lül egyebek között vizs­gálja majd a szakszerve­zetek funkcióit, a szocia­lista munkaverseny táv­latait, a dolgozók élet­módjának egyes kérdéseit, a tudományos és techni­kai haladás hatásait, a szakszervezeteknek a szo­cialista demokráciával összefüggő feladatait. További napirendi pont­ként az elnökség tájékoz­tatót hallgatott meg a gazdasági szabályozás 1980. január elsejei módo­sításáról, továbbá megvi­tatta a szakmunkásképző iskolákban működő tanu­lói szakszervezeti alap­szervezetek anyagi támo­gatásának kérdéseit. A közösségek képviselőikén­­t ez év januárjában minisztertanácsi rendelet­­ jelent meg a művelődési otthonokról, s töb­bek között tartalmazta a következő rendel­kezést is: „A művelődési otthon munkáját öt év­enként újjáválasztott társadalmi vezetőség segíti.” A rendelethez kapcsolódó iránymutatás kimondta, hogy a társadalmi vezetőséget — ahol még nincs — 1979. szeptember 30-ig meg kell választani. A határidő most lejárt, s feltehető, hogy az ország minden művelődési otthonában működik már ez a társadalmi testület, illetve létezik. Indokolt a két különböző állítmány haszná­lata. Ugyanis a társadalmi vezetőség értelmét vagy értelmetlenségét éppen az dönti el adott helyen, hogy működik, vagy csak létezik? Azaz formális, vagy sem? A művelődési otthonok egy részében már korábban is volt társadalmi veze­tőség, de sok helyen nem végzett tényleges mun­kát. Most, amikor már mindenütt megválasztot­ták, szükséges, hogy élővé, aktívvá is tegyék. E választott testület rendeltetése általánosan megfogalmazva, hogy segítse a művelődési ott­hon feladatainak megvalósítását, fokozza irányí­tásának és vezetésének hatékonyságát. Tehát ne a művelődési intézmény vezetőinek és munkatár­sainak „parancsolgató” szerv legyen, hanem a munkájukat segítő testület. A társadalmi vezetőség lehetőségei szinte korlátlanok. Rendelkezik javaslattevő, vélemé­nyező, egyetértési és ellenőrzési jogkörrel. Javas­latot tehet például a művelődési közösségek te­vékenységére, indítványozhatja az intézmény munka­tervének időszerű feladatokkal való ki­egészítését, szervezéssel és propagandával segít­heti a terv végrehajtását és így tovább. Tevé­kenységének elvileg csak az intézmény személyi és anyagi helyzete, illetve „az emberileg, társa­dalmilag megvalósítható cselekvés” szabhat határt. Gyakorlatilag természetesen más dolgok is befolyásolják a társadalmi vezetőség munkáját. Például, hogy az adott település vagy üzem tár­sadalma, azon belül a művelődési otthon fenn­tartói és használói megértik-e ennek a testület­nek a jelentőségét, elviselik-e és megfelelően értelmezik-e, ha az „beleszól” az intézmény munkájába? Enélkül ugyanis nem tud­­hatéko­nyan működni. Fontos az is, hogy olyan embe­rek legyenek a társadalmi vezetőségben, akik nincsenek már erősen leterhelve, sokfelé elköte­lezve, jut idejük a tényleges munkára. Kívána­tos, hogy a művelődési közösségek, kis csoportok tagjai is ott legyenek e vezetőségben. Ők közvet­lenül tolmácsolhatják az aktív kis csoportok tag­jainak egyéni és együttes véleményét, kívánsá­gait. S e közösségek képviselői lévén, határozot­tabban felelősséget éreznek a társadalmi vezető­ségben végzett saját munkájukért is. V­alószínűleg most már minden művelődési otthonban van társadalmi vezetőség, öt évenként újraválasztják majd, de közben is visszahívható bárki a megválasztottak közül, ha a testület többi tagjának véleménye szerint nem megfelelően végzi vállalt feladatát. Jó lenne hinni azonban, hogy ritkán kerül sor ilyen visz­­szahívásra, hogy az idén alakult vagy újjáalakult társadalmi vezetőségek többsége a jövőben nem­csak formálisan létezik, hanem megfelelően mű­ködik is. Mátyás István Párt- és kamtatttókü­lön­ség élén Kádár János az NDK-ba utazik Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével októ­ber elején párt- és kormányküldöttség utazik Ber­linbe, hogy­­ a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására — részt vegyen a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Elutazott a francia szakszervezeti küldöttség Georges Seguy-nek, a Francia Általános Mun­kásszövetség (CGT) főtit­kárának vezetésével ha­zánkban járt francia szak­­szervezeti küldöttség hét­főn elutazott Budapestről. A francia testvérszervezet képviselőivel megbeszélést folytatott Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Átte­kintették a két ország szakszervezetei közötti kapcsolatokat, az európai és a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalom időszerű kérdéseit. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Timmer József, a SZOT titkára búcsúztatta. Magyar M NSZK szakszervezeti tárgyalás Elutazott a DGB küldöttsége A SZOT elnökségének meghívására Heinz O. Vetter elnök vezetésével látogatást tett hazánkban a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) küldött­sége. A vendégek Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezette magyar küldött­séggel eszmecserét foly­tattak a két ország szak­szervezeteinek kapcsola­tairól, az európai szak­­szervezeti mozgalom idő­szerű kérdéseiről, az ok­tóber első felében sorra­­kerülő harmadik európai szakszervezeti konferencia előkészületeiről. A DGB küldöttsége el­utazott hazánkból. Mi leszel, fiam?................................ 3 Hogyan juthatnánk több juhhúshoz?...................... 3 Jobb hőszigetelés............................. 3 Parlagon hagyott termőföldek ... 8 Erősödik az éjszakai lehűlés . . . . 8 Át kell térni a tettekre Leonyid Brezsnyev megbeszélése a leszerelésről a Szocialista Internationale küldöttségével A leszerelés időszerű kérdéseiről folytatott meg­beszélést Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke a Szocialista Internacionálé leszerelési munkacsoportjának kül­döttségével, amely Kalevi Sorsa, a Finn Szociálde­mokrata Párt elnöke, a munkacsoport elnöke ve­zetésével vasárnap érke­zett Moszkvába. Brezsnyev rámutatott: az SZKP mindig kulcsfon­tosságú kérdésnek tekin­tette a leszerelést, amely minden ország dolgozói számára létérdek. A szovjet államfő ezzel kapcsolatban szólt a SALT 2 szerződésről, majd fel­hívta a figyelmet arra, hogy az enyhülés és a le­szerelés ellenségei még nem tették le a fegyvert. A továbbiakban Brezs­nyev szólt azokról az im­perialista propagandakí­sérletekről is, amelyek az állítólagos szovjet veszélyt igyekeznek felhasználni. Megállapította: ez hazug­ság, és csupán a fegyver­kezési verseny kezdemé­nyezőinek ködösítése, köztük azoké, akik most olyan terveket szorgal­maznak, amelyek megva­lósulása Nyugat-E­urópát a Szovjetunióra irányzott amerikai fegyverek kiin­dulópontjává változtatná. Végül arra hívott fel, hogy a leszerelés terén a szavakról térjenek át a tettekre. Készek vagyunk arra, hogy ennek érdeké­ben cselekedjünk. A le­szerelés előrehaladása szempontjából alapvető jelentőségű a bizalom és a kölcsönös megértés lég­körének létrehozása —– hangoztatta az SZKP fő­titkára. Kalevi Sorsa válaszá­ban köszönetet mondott Leonyid Brezsnyevnek a szívélyes fogadtatásért és átadta az SZKP főtitká­rának a Szocialista Inter­­nacionálé elnöke, Willy Brandt személyes üdvöz­letét. Körkép a a ttszwinkból Az utolsó negyedév első munkanapja Október 1.: az utolsó negyedév­ első munkanapja. A vállalatok, szövetkezetek vezetői gyorsmérleget készítettek, mit sikerült megoldani, és mit kell még azért tenni, hogy 1979 mérlege kedvező legyen. Egyre több helyen ma már nem csak beszélnek a hatékony­­­ság fokozásáról, a minőség javításáról, a pontosabb munka szükségességéről. Az első jelentésekből arra lehet következtetni, hogy bár m­ég csek a tennivaló, de az első lépéseken túl vagyunk Mind több ütemre az együttgondolkodás és a cselekvési készség a jel­lemző. GANZ VILLAMOSSÁGI MŰVEK A villamosenergia-ipar gépeinek, berendezéseinek az egyik gyártója a Ganz Villamossági Művek. 1979- re négymilliárdos terme­lést terveztek, ennek har­mada maradt az utolsó negyedévre. — Soknak tűnik, de teljesíteni fogjuk a tervet — tájékoztat­­dr. Nánai Tibor igazgató. — Most láttunk hozzá egy 220 megawattos turbogenerá­­tor szereléséhez. A paksi atomerőműnek készítjük, s még az idén végeznünk kell vele. Az elmúlt évekhez ké­pest a GVM fontos ered­ménye, előrelépés, hogy szeptember végére tőkés exportjuknak nyolcvan százalékát már teljesítet­ték, annak ellenére, hogy gondok itt is akadnak. Kevés például a szak­munkás, forgácsolókból van a legnagyobb hiány. — Az anyagellátás is sok problémát okoz — mondja Nánai Tibor. — Gyakran nem is az, hogy nincs, hanem, hogy rossz a minősége. Ráadásul az általunk használt alumí­nium öntvények hibái csak a megmunkáláskor jelentkeznek, akkor, mi­kor már sok száz forgá­csolási órát elpazarol­tunk. VÖRÖS OKTÓBER RUHAGYÁR Mit viselnek manap­ság szilveszterkor vagy farsangkor a férfiak kül­földön? Merész összeállí­tásokat, mondjuk, fehér zakót, fekete nadrágot, lila mellénnyel, esetleg bársonyöltönyt. És még lehetne sorolni azokat az öltözékeket, amelyet a Vörös Október Ruhagyár a világ minden részére exportál. — Az utolsó negyedévi termelés csaknem 80 szá­zalékát szállítjuk külföld­re — válaszol kérdésünk­re Kemenes Károly, a gyár vezérigazgató-he­lyettese. — Az év végi hajrában sem szabad „el­fáradni”, ugyanolyan jó minőségű árut kell ter­melni. — A hazai üzletekbe folyamatosan szállítunk. Igyekszünk azon, hogy a megrendelt mennyiség minél hamarabb, három­négy héttel karácsony előtt már a boltokba ke­rüljön — sorolta az utol­só negyedév tennivalóit a vezérigazgató-helyettes. — Még ebben az évben megindítjuk — a 70 mil­lió forintos beruházással épült — új vásárosnamé­­nyi üzemünket. MAGYAR SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT Nehezen kezdte ezt az esztendőt a szénbányá­szat. Omlás, vízbetörés, geológiai zavarok hátrál­tatták több üzemben a munkát. Kilenc hónap el­teltével mégis pozitív a mérleg. Még nem végle­ges adatok szerint a fel­emelt, 25,2 milliós terme­lési terv időarányos ré­szét 130 ezer tonnával túlteljesítették az ország bányászai. A mélyműve­lésű üzemek közül a leg­kiemelkedőbb munkát az oroszlányiak és a borso­diak végezték. A külszíni bányák kö­zül a mátraaljai egyma­ga 70 ezer tonna szilárd fűtőanyaggal adott töb­bet, mint amennyi a ter­vében szerepelt. Külön (Folytatás a 3. oldalon) TEHERBÍRÁS 5 MS '»ifcetecaiim iÄOTÜMMtBM! rasAmimtiä! ■■■■ Rakodási csúcs (Rédei Ferenc felvételei)

Next