Népszava, 1979. október (107. évfolyam, 230-255. sz.)

1979-10-02 / 230. szám

1979. október 2. AZ UTOLSÓ NEGYEDÉV ELSŐ MUNKANAPJA (Folytatás az 1. oldalról) említést érdemel a kilenc hónap brikett-termelési eredménye: a tervezettnél harminchatezer tonnával több került ebből a tüzelőféleségből a fogyasztókhoz. A most következő három hónapban, a Xll. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások szellemében, legalább kétszázezer tonnával több szenet akarnak adni a népgazdaságnak, mint amennyi a terveikben szerepel. KONZERVIPARI TRÖSZT — Optimista vagyok — mondja dr. Mihalász Ferenc, a Konzervipari Tröszt vezérigazgatója. — A nehezén már túl vagyunk — legalábbis, ami a főszezont illeti —, bár a negyedik negyedév sem mondhatjuk: nincs új a nap alatt, pedig lehetne. Változatlanul több száz tárnak használja, két hetében kezdődött a szezon, s október végéig nakönnyebb ebben az ipar- pont a 80—100 vagonnyis ágban, mint a többi, fogadunk. Az idén a tér- Miért ez a derűlátás? A vezető, hozzávetőlegesen reggeli, legfrissebb jelen- 70 ezer vagonnyi zöldség rom napig nem rakják réseket nézegetve kidé- beérkezik a gyárakba, ki a kocsikat. Hétköznap vült, hogy a paradicsom 14—15 ezer vagont kérszépen fizet az idén: ta- M-V vagy ilyenkor 16 ezer va-at tudunk biztosítani, agonnal vettünk át, most — Több mint 100 mi hétvégeken viszont az már 35 ezernél tartunk, hó tonnát továbbítottunk igény visszaesik 5— s úgy látom — még egy október 1-ig, mégis, ezerre. Érezhető kedvező erős hét jön, minden prognózisaink szerint, reményünk megvan arra, csak rendkívüli erőfesz,hogy teljesüljön a 40 ezer rések árán tudjuk teljesívagonos terv. Az üzetem éves tervünket — mekben teljes erővel fő- mondja Szabó Béla, agyik az alma feldolgozó- MÁV vezérigazgató-hősa is. Ebből a fontos cikkelyettese. — Sajnos, a génből augusztus utolsó hedók döntő többségénéleskedelmi Minisztérium Keringforg számítóközpontja. Ahhoz, hogy a vállalat a vagonokat rakó feladatokat sikeresen valóra válthassák, a meglevő erők rendkívüli koncentrálására van szükség. A másfél milliárd nek, mi általában 12 500 forintos éves terv időarányos teljesítése eddig rendben ment, a tavalyival azonos szinten, bár ez némi elmaradást jelent az eredeti előirányzattól. változás is, hiszen a mostani vasárnap volt az első, amikor több mint 8000 vagont raktak meg. A rövid távú szállításokat a Volán átvállalta tőlünk, s ez sokat segít. KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT SALGÓTARJÁNI SÍKÜVEGGYÁR Pontosan a tervben megszabott határidőre, a negyedik negyedév első napján, megkezdődtek az üzemi próbák a Salgótarjáni Síküveggyár feldolgozó üzemében. Az úgynevezett vízszintes edzőüzem huszonöt méteres alagútkemencéjén átfutó Az év hátralevő három hónapjában 14 létesítményt kellátadnia a Középületépítő Vállalat görgőspályát és az előkénak — erről tájékoztatott Somogyi László igazgató. A legjelentősebb három épület, amelynek műszaki átadása a közeljövőben várható: a dél-pesti kórház diagnosztikai épülete, a KISZ Központi Bizottságának új székháza, valamint a Belkeresszítő, valamint kiszolgáló berendezéseket indították be. Az üzemszerű termelést 1980. január 1-én kezdik meg. Az összeállítást készítették: Deáki László, Kovács Ildikó, Moldován Tamás, Tóth Ágnes, Varga Zsuzsa, Weidinger László Jó ütemben halad a dél-pesti kórház építése Új szabvány az építőiparban Jobb hőszigetelés A fejlett ipari országok Az új szabványok betapasztalatai és a hazai tartásához új anyagokra, vizsgálatok azt mutatják, következésképpen új behogy az építés még sok ruházásokra lesz szükség, energiatakarékos, ez idáig A tervek szerint Bátakiaknázatlan módszerre széken kívül többek kiadna lehetőséget. Melyek közt Solymáron és Kisezek a módszerek,amikor újszálláson is gyártják ra várható és milyen jel- majd a jó hőszigetelő tűtételeken múlik a bevelajdonságokkal rendelkező Poroton téglát. A Nitrokémiai Művek fűzfői gyára 1981-ig 400 ezer köbméterre bővíti polisztirolhab-kapacitását. Ezen kívül még további hőszigetelőanyag-befezettetik ? Erről kérdeztük az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályának főelőadóját, Bíró Kálmánt. — Az ország energiafogyasztásának mintegy 15 házasokra lesz szükség. A —20 százaléka az épület legkorszerűbb szigetelők, tekintéséhez szükséges az üveg- és bazaltgyapot— kezdte Bíró Kálmán, kapacitás kiépítése mint— Éppen ezért sokat vár egy 1,5—2,2 milliárd forintunk az április 1-én fatot igényel majd. Ez az onkultatív jelleggel hatályban még mindig olcsóbb, ha lépett, fokozott hővé- mintha — a jelenlegi helmi követelményeket energiaárakon — olajat tartalmazó új szabvány- vásárolnánk, s szigeteléstől. Ez a régihez képest helyett jobban fűtenénk, kétszerte szigorúbb épí Sajnos, az energiatakarési előírásokat követel. Ez körülbelül azt jelenti, mintha az eddiginél kétszer vastagabb téglákból kellene felhúzni az épületek falait. Természetesen, nem erről, hanem a lakosság is pénzbe kerül. De nemcsak az államnak, hanem az egyénileg építkezőknek is. A jelenlegi árak alapján és az új szabvány szerint épített családi ház falszerkeztekétszeres falvastagsággal remek szigetelése 7— egyenértékű, jobb mint 10 ezer forintos többségű falazóanyagok, ajtók életköltséget okoz majd. ablakok és szigetelők al- Az elképzelések szerint halmozásáról van szó, — hogy a többletköltség A szabvány követel- ne lohassza le az építmány szintjeinek megállakozési kedvet —, a lapításához több kísérleti kásépítési kölcsönök felépület készült, illetve késő határát a többlet felszül. Minden, nálunk aljes összegével felemelik, halmazott építési techno- A már meglevő családi lógiával — házgyári, házaknál — a kísérletek alagútzsalus, blokkol és szerint — bizonyos mahagyományos módon — dúsításokkal 29 százalékpült házból választottak kés energiamegtakarítás kísérleti épületet. A ház érhető el. A módosítások gyári épületek falszerke- költségei azonban a szintere például megfelelő, tén a jelenlegi energia de a tető szigetelése nem- és az átalakítás tervezett csak a vízzárás, ha költségeit összehasonlítva nem a hővédelem szem- — csak két évtized alatt pontjából is gyenge, térülnének meg. Éppen Ugyanez a helyzet az ab- ezért a lakosság érdekeltlakokkal, ajtókkal is. Ha té tételét az OTP hosza faablakok helyett műszabb időszakra szóló felanyagokat építenének be, újítási hitelek nyújtásá 20 százalékos energiával is előmozdíthatná, megtakarításra lenne lehetőség, a közönséges faablak tömítése pedig 14 százalékot hozna. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat által szabadalmaztatott faablak — amely nem drágább, mint a többi, s lényege, hogy pontosabb légzárásra ad lehetőséget — hőátbocsátási tényezője, a laboratóriumi mérések szerint, fele az átlagosnak. A jelenlegi árviszonyokat figyelembe véve az új építési energiaszabvány alkalmazása 1986- ig már 6,5 milliárd kilowattóra — 2,8 milliárd forint értékű energiamegtakarítást hozna. Ugyanezek az adatok, az ezredfordulóig: 83,5 milliárd kilowattóra és 35,8 milliárd forint. Molnár Patrícia NÉPSZAVA A példa már látható Hogyan juthatnánk több juhhúshoz? Kampósbotra támaszkodva, öreg juhász figyeli elmélázva a birkanyájat, körülötte pulik hasalnak, a fa alatt csacsi álldo-Tsz ágazatvezetője, Molnár János, bement velük a kutya és a kampósbot is. Hiába mondtuk, az utóbbiakra nincs szükség, gál... A pásztorvilág csak bajt hoznak a telepesi életképe ma is elevenre. Mi lett a dolog vége? a mezőn. Noha a sietős Meghajtották a nyájat, jelen futószalagon, nagydarabokra szaggatták a üzemi módszerekkel, él- villanydrótokat, bizonyítésa hodályban, bekerített ra, hogy a birkát nem lelegelőn, terelgetés helyett hét olyan gyárias terme„gyártani” szeretné a birkákat, nem bízva teljesen juhászra, nyájra a hús, a gyapjú és a pecsenyebárány sorsát. De talán ezt a pásztorvilágot a legnehezebb legyőzni, elbúcsúztatni. — Amikor az öntözött, villanypásztorral elkerített legelőre betessékeltük a régi vágású juhászokat — vallja a zárt rendszerű léssel előállítani, mint teszem azt a sertést... Járjuk a 144 hektáros, 2500 birkának teremtett karcagi juhtenyésztő birodalmat. Itt terelgetjük vissza szavainkat a közelmúltba. A nyár — láss csodát Nagykunság! — juhász nélkül legel a nyolchektáros szakaszon, s a drótok között, tetszése szerint térhet vissza a hodályba inni, pihenni. A juhászatával hazai iskolát birkákat nem hajtja, kit teremtő karcagi Május 1. tyázza senki. Még ősgyepen honos odébb tudja helyezni, és akkor a birka tovább legelheti, nem pocsékolva a friss füvet. Egy hektárnyi ősgyep mennyi birkát tart ennek: Hajdúszoboszlóra, el? Debrecenbe, Nyíregyházára vonattal utazók láthatják az ablakból a félkör tetejű, érdekes épületeket. Régebben a mozdonyreöntözve, műtrágyázva — a villanydrótos nyolc hektáron magasra nő a vetett fű, de jól serken a kunsági tippanfű is. Jósolták a juhászok — a magas füvet nem szereti a birka, aljfűre teremtette azt a természet. — A magas fű legeltetése eleinte még nekem is hihetetlen volt — is— Ötöt, hatot. A mi öntözött legelőinken egy hektáron 25—30 birka él. Nem mondom, jól! Ennyi meri el Molnár János, ki képes mindennap jóllakzoonyítva, hogy még a leg-ni. Ezek a hagyományosbölcsebb juhász bizalmánál lényegesen több, jobb vadul egy nyáj, az utasak is lehetnek határai minőségű gyapjút, húst sók —, de a magos füvet az termelnek, sűrített ellealjfűvel együtt lelegelik, réssel több a bárányuk. Vége egy ősi hiedelem- Birkatenyészetünk zönek. Látja ezt a táblát? me ma is ősgyepen ho- Nem talál rajta egy szál nos, tavasszal országosan füvet sem. A fűrészfog- kétmillió-hetvenháromszerűen elhelyezett vil ezer juhot számláltak. Ebranypásztort egy emberből egymilliónál több volt talmát és távozott. S most aztán ... Minden gazdáa fejlődést igazolják — el nem kápráztatható háziasszony mégis ezt sóhajtja: „Birkahúst ritkán lehet kapni. Pecsenyének való bárányt pedig csak ünnepkor kínál a pestiektől kiküldtek egy építészmérnököt, aki roppanat, egy a kikiáltott cél: minden egyes birka férőhelye nem kerülhet többe, mint 1000—1200 forintba. Az első karcagi hodály, 600 birka számára hetvenezer forintért épült fel... A pásztor nélküli nyáj láttán kérdem: — Hol a juhász? — A hodályban — hangzik a magyarázat —, mindig akad éppen elég dolga. Kiválasztja a sántaságra, rühre gyanúsakat, ápolja valamennyit. Rávezető kossal kiválasztja az ivarérett anyákat, és ezeket behajtja mesterséges termékenyítésre. Gonnásig megsúlyozta — sta- hozza a bárányokat.Atikai teherpróba címén — temérdek a dolga, anéla tetőszerkezetet, megdrága. Mi ötven forintot mérte a hodály párata,az anyajuh. Az összállomány egy év alatt negyedmillióval nőtt, a hústermelés 20 ezer tonnáról 24 ezer tonnára emelkedett, mindemellett 6,3 ezer tonna helyett 6,6 ezer tonna gyapjút nyírtak az Nagycsarnok. De csak aniparnak. Node! A számoknak, aki szemfüles, és kai — bár ezek immár idejében lecsap rá!” Nyáj — pásztor nélkül a bárány-Említem hiányt. — Elhiszem — mondja Molnár János. — Ez a húsfajta tényleg ritka, és kapunk kilójáért, ami persze nem lenne piaci árnak sem rossz. De enynyit fizetnek a külföldi szállítmányokért. Van olyan olasz kamion, amelyik ezer darab élő bárányt visz el. Lehetne a bárány olcsóbb és több is. Sajnos ezen nem lehet másként segíteni, csak az intenzív, nagyüzemi termeléssel. Mi megtettük, ami módunkban állt. A karcagi Május 1. Tsz olcsó, sorozatgyártásra is alkalmas hodályokat küp, hogy egy percig is támasztaná odakinn a kampósbotot. Feleannyi juhász neveli Az ittfelejtett pásztor- mikor állt utoljára borvilág egyre hevesebb ősztár jelölt az íróasztala előtt Öszeütközésbe kerül a S a gépek! nagyüzemi célokkal, az — Ma a legtöbb, haélettel, a mai valósággal, gyományos juhászattal A valóság például az is, rendelkező gazdaság úgy hogy már-már szinte le okoskodik — tapogatja a hetetlenség tanyás juhászt hagyományokhoz ragasz, felfogadni! A néhai lojkodó gazdaságok gyengéit tárfogadások is a legen —, hogy sok még a csipdák világába tartoznak, ri-csupri legelő, nyáron a Meséli a népszáj, hogy a tarló, az árokpart. A jár- ízetők — jól megnyomták múlt századi juhászok kö ra nevelt jószágok terelése a dízelkürtöt, hátha meg- jött 18 karcagi közben szemben találják ! Süveges Mihály — far- magukat a modern gépkas verembe, élő csikasz pekkel és ezek szorítják a mellé ejtette a cseréppi nyájat kifelé mindenhányáját. Ha onnan „farkas- nan, bőrrel” (értsd: agyonvert ragadozóval) hozta ki a bojtárjelölt, Süveges „nem szaporította a szót” a leszórakoztatására. A kutyától, bottól, hajkurászástól elszokott birkák ma nyugodtan tűrik a mozdonyharsonát... Szóval erre a hodályra ság építhet úgy hodályt, a két és fél ezer jószágot, ahogy akar, ahogy pénz- mint amennyire a hagyozel, anyaggal, türelemmel mányos tartásnál szükség bírja. Régen feledve a lenne. S ez nem lényegkarcagi hodálypéldánya- télen dolog! A terelés ma menekülés. De előre jutni csak a zártrendszerű — munkaerővel, legelővel, techm..................... . . . . .. .. . .. kával, jószággal egységeengedélyt kértek, sorozat- Vény félfogadásakor. Ma a sen gazdálkodó — korszerő állattenyésztő nem is ró üzemmódba lehet, tud számot adni arról. Griff Sándor gyártót kerestek — hiába! Viszont az érdekel- Menekülés a gépek elől S Mi leszel, fiam?Fiam. Attila tizenhárom éves. Egészséges, eleven srác. Igaz, kissé csintalan, s kamaszos szertelenségével olykor bosszúságot is okoz. De ki várhatná a tizenhárom éves fiúktól, hogy az aggastyánok bölcsességével, nyugalmával és megfontoltságával gondolkodjanak és cselekedjenek? Bizonyára ezzel függ esze, hogy Attila jobban szexet focizni, mint tanulni. Mi tagadás, a mai negyven-ötven évesek java része is jobban szerette a bőrt rúgni, mint a tankönyveket bújni siheder korában. Ezért Attilát egy kicsikétmeg lehet érteni. De persze kellő szigorral: „Addig nem mész le focizni, amíg fel nem mondod a leckét!” S amikor harmadszorra is csak kínos-keservesen sikerül elmondania a súrlódás törvényszerűségeit fizikából, megpirongatom: „Mi lesz belőled, ha így folytatod ?’ A kamaszbölcsesség válasza: ,,Miért, hisz nem lehet mindenki professzor.” A válasz alig titkolható derűre késztet, s megadom magam: „Na, fogd a focit, és futás lefelé! De hátra itthon légy, még egyszer átismétled a leckét!” A fiú boldogan csapja össze a fizikakönyvet, hóna alá kapja a focit, rikkantva száguld le a lépcsőházban. Komor tekintettel nézek utána az ablakon. Odalent várják a barátok, s néhány pillanat múlva már tucatnyi társával rúgja a bőrt. Eltűnődöm: „Mire viszi ez a kölyök, ha így folytatja?” Eszeimbe jut egy korábbi tévéműsor, amelyben néphadseregünk egyik tábornoka is szót kapott. A riporter kérdéseire válaszolva, a katonai szolgálatot érintő fejtegetéseken kívül magánéletéről, családjáról is szót ejtett. Elmondta, hogy fia hivatásos gépkocsivezető. „Ezt szereti, ezt választotta” — tette hozzá derűs nyugalommal. A műsort az éppen nálunk vendégeskedő vidéki rokonok társaságában néztem. „Még ilyet!” — hökkent meg unokabátyám. — Hogyan lehetséges, hogy egy tábornok fia nem tanult tovább, és „csak gépkocsivezető lett?” Derék rokonomat egyáltalán nem volt könnyű meggyőznöm arról, hogy a tábornoki sarzsi korántsem jelenti, hogy az utódnak feltétlenül valamilyen magasabb képesítéshez kötött foglalkozást kell választania. Mert a fiúnak esetleg nem volt ínyére a tanulás, vagy például nem tudott lépést tartani a magasabb képesítéssel párosuló elvárásokkal. Az is lehet, hogy egyszerűen, kijelentette: mindenképpen gépkocsivezetőnek megy, mert ehhez a szakmához érez elhivatottságot különben is: inkább lesz jó gépkocsivezető, mint rossz mérnök, vagy csapnivaló közgazdász. Lehet, hogy a tábornoknak emiatt voltak álmatlan éjszakái? Elképzelhető. Hiszen a legtöbb szülő szíve vágya, hogy gyermeke minél többre vigye az életben. Sőt, lehetőleg szárnyalja túl atyját. De az sem lehetetlen, hogy a tábornok túltette magát a szülői hiúság sokakát megkísértő (olykor megkímél vívódásain, és megadóan tudomásul vette csemetéje elhatározását: „Az leszel, amihez kedvet érzel, és képességed van!” E bölcs belenyugvástól elválaszthatatlan annak felismerése: voltaképpen nem az a döntő, hogy valaki milyen foglalkozást, hivatást választ, hanem hogy milyen kedvvel, elhivatottsággal végzi munkáját, s menynyire elégedett azzal, amit csinál. Hiszen ha mindenki mindenáron arra törekedne, hogy gyermeke feltétlenül „többre vigye”, mint édesapja, vagy édesanyja, ez megvalósíthatatlan abszurditásokat szülne. Akkor ugyanis a gyárigazgató fiából, lányából legalább miniszterhelyettest, az államtitkáréból minisztert, a miniszteréből pedig miniszterelnököt kellene nevelni. Nyilvánvaló, hogy ez a törekvés nem csupán abszurd, hanem nevetséges is lenne. A szocialista társadalom régen megfogalmazott és jól bevált normatívája értelmében mindenki képességei szerint dolgozzék és munkája, teljesítménye arányában részesüljön anyagi és erkölcsi juttatásban. Ide kívánkozik egy még régebbi alapigazság: „Megfelelő embert a megfelelő helyre.” Igaz, ezek az igazságok nem mindig és nem mindenütt érvényesülnek akadálytalanul és terrmészetszerűleg. Hiszen léteznek akarnátok, léteznek gyermekeik képességét, tehetségét túlbecsülő szülők is... Természetesen nincs kizárva, hogy mondjuk egy művezető tehetséges gyermeke majdan miniszter legyen, a tábornoké pedig a tudományos akadémia tagja. Dér éppen így előfordulhat, hogy az ismert tudós fia a villanyszerelő szakmát választja. A mi társadalmunkban nincsenek bérelt és öröklődő pozíciók. Nincs tehát semmi álmélkodni való azon, hogy a tábornok fiának szívéhez a gépkocsivezetői foglalkozás áll a legközelebb, a lánya pedig mondjuk szövőnőnek megy. Hiszen a gépkocsivezető lánya esetleg miniszternő lesz majd, a szövőnő fia pedig esetleg a jövő gyárigazgatója vagy jeles tudása.. Mindez főleg a tehetségen, a szorgalmon múlik. És persze azon is, hogy mely szakma, hivatás vonzza leginkább a pályaválasztót. Bertalan István Béla