Népszava, 1980. május (108. évfolyam, 101-126. sz.)
1980-05-29 / 124. szám
6 (Folytatás az 5. oldalról) Vásárosnamény 16. Fodor István, az IGV vásárosnaményi írógépgyárának központifűtés-szerelője Tiszaszalka 17. Tóth József, a barabási Béke Termelőszövetkezet gépcsoportvezetője Kisvárda 18. Dr. Kulin Lászlóné, az Egyesült Izzó kisvárdai gyáregységének üzemerve Nyírtass 19. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke Záhony 20. Tóth Géza, a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei tanácsának titkára SZOLNOK MEGYE Szolnok 1. Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára 2. Barta László, a Szolnok megyei tanács elnöke 3. Szurgyi Istvánné, a Rákóczifalvi általános iskola igazgatója Díjszász 4. Dr. Faragó Margit, a Szolnok megyei Tanács kórházának szemész szakorvosa Tiszaföldvár 5. Szabó Lajosné, a Tisza Cipőgyár tűzőnője Kunhegyes 6. Czakó László, az Április 4. Gépgyár örményesi gyárának mechanikai csoportvezetője Kunszentmárton 7. Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára Törökszentmiklós 8. Papp Lajos, az MSZMP törökszentmiklósi városi bizottságának első titkára Mezőtúr 9. Kelemen Zoltán, a TITÁSZ mezőtúri kirendeltségének csoportvezető szerelője Karcag 10. Fábián Márton, a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet elnöke Abádszalók 11. Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke Tiszafüred 12. Bugán Mihály, a tiszaörsi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke Jászapáti 13. Borics László, a jászjákóhalmi Béke Termelőszövetkezet gépszerelője Jászárokszállás 14. Legény Béláné, a Lehel Hűtőgépgyár jászárokszállási hűtő- és klímatechnikai gyáregységének szerelője Jászberény 15. Gorjanc Ignác, a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár vezérigazgatója TOLNA MEGYE Szekszárd 1. Gál László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese Tolna 2. Kapinya Miklósné, a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonógyárának technikusa Bátaszék 3. Kosár István, a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet kombájnos gépszerelője Ifj. Papp János, a decsi Egyetértés Termelőszövetkezet kombájnos gépszerelője Bonyhád 4. Daradics Ferenc, az MSZMP Bonyhád városi bizottságának ny. első titkára Dombóvár 5. Noé István, a MÁV dombóvári vontatási főnökség mozdonyvezetője Tamási 6. Szászi Gábor, a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium igazgatóhelyettese Simontornya 7. Csapó Jánosné, a Simontornyai Bőrgyár igazgatóhelyettese Dunaföldvár 8. Orlovácz György, a nagydorogi általános iskola tanára Paks 9. K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei bizottságának első titkára VAS MEGYE Szombathely 1. Rujsz Lászlóné, a Sabaria Cipőgyár főosztályvezetője 2. Horváth Miklós, az MSZMP Vas megyei bizottságának első titkára 3. Szalai Istvánné, a Latex Fonó- és Szövőgyár szövőnője Kőszeg 4. Péterfi Ferenc, a Latex Kőszegi Posztó- és Nemezgyár üzemvezetője Vasvár 5. Osztrosits József, az Országos Érc- és Ásványbányái Dunántúli Műve felsőcsatári üzemének vására Sárvár 6. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára 7. Ruisz József, a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat főosztályvezetője Celldömölk 8. Dr. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkár Körmend 9. Mesterházi Mária, az EGYT körmendi gyáregység szakszervezeti bizottságának titkára Szentgotthárd 10. Dr. Schmidt Ernő, a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát vezérigazgatója VESZPRÉM MEGYE Veszprém 1. Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára 2. Gyuricza László, a Veszprém megyei Tanács elnöke 3. Koltay Nándorné, a Herendi Porcelángyár porcelánfestője Balatonfüred 4. Angyal Imre, a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének öntője Zirc 5. Pethő István, a Mezőgép Vállalat zirci gyáregységének szerelője Várpalota 6. Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára Pápa 7. Stock János honvéd vezérőrnagy 8. Weibl Elemér, a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ugodi erdészetének vezetője 9. Weisz Antalné, a vaszari Hunyadi Termelőszövetkezet marcaltói egységének raktárosa Ajka 10. Szabó Mária, az Ajkai Timföldgyár öntvénytisztítója Devecser 11. Kovács László, a devecseri Virágzó Termelőszövetkezet gépszerelője Nagy Géza, a Devecseri Állami Gazdaság gépszerelője Tapolca 12. Tóth Ilona, , a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa vezető titkára Sümeg 13. Udvardi Erzsébet festőművész ZALA MEGYE Zalaegerszeg 1. Dr. Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter 2. Varga Gyula, az MSZMP Zala megyei bizottságának első titkára 3. Dr. Lukács János, a pacsai Haladás Termelőszövetkezet főállatorvosa Zalaszentgrót 4. Nagy Pálné, a zalaszentgróti II. sz. általános iskola tanára Keszthely 5. Dr. Végh György, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára Nagykanizsa 6. Tollár József, a nagykanizsai Kanizsa Bútorgyár igazgatója 7. Újvári Sándor, a Zala megyei Tanács elnöke 8. Borsfai Zoltánné, a galamboki Május 1. Termelőszövetkezet növénytermesztője Letenye 9. Várhelyi József, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója Lenti 10. Fritz László, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat lovászi üzemének motorszerelő csoportvezetője. Képviselőjelöltek névsora Kilencvenöt mű 2,5 millió példányban az ünnepi könyvhétre Az idei — immár 51. — ünnepi könyvhétre 95 mű 2,5 millió példányban kerül az üzletekbe, pavilonokba, alkalmi könyvsátrakba. Az újdonságok közül 80 kiadvány magyar szerző alkotása, a kortárs irodalmat 66, a klasszikust pedig 14 szerző képviseli. Külföldi alkotó tollából 15 mű jelenik meg. A könyvhéten folytatódik az 1970-es évek irodalmának „betakarítása”. A mai magyar lírát több jelentős kötet képviseli. Az ünnepi könyvhetek mindenkori slágerei az antológiák. A Szép versek 1979-es kötet, minden korábbinál vaskosabb. Méltóan reprezentálja a legfrissebb novella-, illetve drámatermés eredményeit a Körkép 80, illetve a Rivalda 78—79 kötet. Ismét megjelenik — a már ugyancsak hagyományos — friss szociográfiai, írásokat csokorba gyűjtő írószemmel 1979 antológia. Színészek új szerződése Változások a társulatokban Szerződnek a színészek: többen fővárosi színházakból vidékiekhez, mások vidékiekből fővárosiakhoz. Szokás szerint ugyanis az évad végi napokban változik a társulatok tagsága. A Népszínház társulatához szerződött Psota Irén, Kalocsay Miklós és Dózsa László a Madách Színházból, Szakács Eszter a MAFILM színésztársulatából, Hámori Ildikó a Thália Színházból, Fülöp Zsigmond és Tahi József a József Attila Színházból, Burányi László a Mikroszkóp Színpadtól, s itt kezdi művészi pályáját Sebestyén András és Szőke Pál, a főiskola végzős hallgatója. A társulat három tagja visszatér előző munkahelyére: Andorai Péter és Tordai Teri a MAFILM színésztársulatához, Jordán Tamás pedig a kaposvári színházhoz. Változik a Nemzeti Színház művészgárdájának összetétele is. Koltai Róbert, Pogány Judit és Lázár Kati a kaposvári színházhoz, Kálmán György a MAFILM társulatához szerződött Az ország első színházában szerepel majd a következő évadban Bessenyei Ferenc, aki eddig a Madách Színház tagja volt, valamiint Olsavszky Éva és Kun Miklós, a kaposvári színház két művésze. A József Attila Színházba szerződött Tyll Attila, a békéscsabai, Málnai Zsuzsa a veszprémi és Szirmai Péter a kecskeméti színházból. A Vígszínház társulatának tagjai helyükön maradnak, s nem köszöntenek új tagot a Thália Színházban sem. A Madách Színházba kerül Papp János és Sárvári Győző a veszprémi színházból, nyolc színésztől viszont megválnak. A búcsúzók között van — a már említett négy művészen kívül — a Népszínház, illetve a Nemzeti Színházban szereplő Bálint András, aki a MAFILM színésztársulatához, Leviczky Klára, aki a Pécsi Nemzeti Színházhoz, Menszátor Magdolna, aki a debreceni Csokonai Színházhoz és Safranek Károly, aki a Szegedi Nemzeti Színházhoz megy. NÉPSZAVA !AVi lHlilElTl llFilHiJMiJí E II KÍGYÓTOJÁS Ingmar Bergman filmjeivel kapcsolatban — mintha valamennyi műve zárját egyazon kulcs nyitná — többnyire sztereotípiákat szoktak emlegetni szakmabeliek és laikusok. Az emberek közötti távolságról beszél, férfi és nő kapcsolatának örök és voltaképpen megfejthetetlen misztériumát kutatja, a lélek mély rétegeibe merül alá, s olyan fantomokkal néz farkasszemet, melyek az egzisztenciális létet, az érzelmi harmóniát fenyegetik. Mindez igaz, de ugyanakkor óhatatlanul egyszerűsítés is. A svéd rendezőnek nemcsak egy témája és eszmei konklúziója van: filmjei piramisán végigpillantva több olyan megújulási kísérletet figyelhetünk meg, melyek a „skatulyából” való kiszabadulást célozzák. Ilyen a Szerelmi lecke, az Egy nyári éj mosolya, A hetedik pecsét, a Szégyen, a Rítus és bizonyos fokig a Jelenetek egy házasságból is. Az „üzenetek” mélysége változó,Bergman körei fokozatosan szélesednek. A továbblépés szándéka munkál a Kignótojásban, az 1976-ból való — és némiképp zavarbaejtő — Bergman-opuszban is. Időpont: 1923, színhely: Berlin. A „kizökkent időt” két artista éli át, aki a Weimari Köztársaságban tátog partra vetett halként. Szeretnének valamibe kapaszkodni, de segélykiáltásaikra senki sem válaszol. Elszabadult a pokol, s nekik is össze kell roppanniuk a súlyos megpróbáltatások terhe alatt. Bergman ezúttal konkretizálja a kort, s olyan dokumentumokat idéz, melyek máshonnan ismerősek. Abel Rosenberg és sógornője, Manuéla a vesztébe rohanó Németország áldozatai: küzdelmeiket szörnyűségek, erőszak, gyűlölködés, cinizmus szegélyezik. A tudomány elzüllött. A művészet prostituálódott. A „szabadíts meg a gonosztól” fohászát senki sem hallgatja meg. Figyelmet és elismerést érdemel Bergman politikum iránti érdeklődése. A Kígyótojás azt a társadalmi állapotot rögzíti, amikor — a filmbeli metafora megfogalmazásával élve — „a vékony héjon át már világosan látszik a tökéletesen kiformálódott csúszómászó”. A Kígyótojás Bergmanja mindemellett nem a Csend, A nap vége vagy a Suttogások, sikolyok művésze. Mondanivalóját nem tudta igazán egységbe foglalni, helyenként még a lapos szofisztikától sem riadt vissza. Atmoszférateremtő ereje most is csillog, ám sokkolása néhány jelenetben öncélú, s a groteszk elemek nem épülnek eléggé a realista mese szövetébe. Tetszett David Carradine és Liv Ullmann szuggesztív játéka, s kitűnő a háttér ábrázolása. A zeneszámok önmagukban is hamisítatlan hangulatot árasztanak. S ezzel együtt: Bergmas — volt jobb... A Kígyótojás színesíti, de nem sokkal gazdagítja a modern filmművészet egyik óriásáról kialakított képünket. Bízunk benne, hogy a rendező a transzcendentális pályákról visszatér a mindennapi realitások ösvényeire, lány és a szerető kerül bemutatásra a hazai mozikban. Kevesen tudják, hogy az Európában jószerint ismeretlen filmművészet mennyiségi arányai fantasztikusak : száznál is több az ottani stúdiók évi termése. Egyetlen film alapján természetesen lehetetlen a minőséget meghatározni, de bizonyos törekvések és stílusjegyek így is kitapinthatók, s a színvonal jellegére következtethetünk. Maga a történet sablonos, még a ponyva motívumai is felsejlenek benne. Insiang nyomortanyán nőtt virág, akinek fiatalsága és szépsége a vagyona. A lányt megérinti a szerelem, csakhogy nem lehet boldog választottjával, mert útjába áll Insiang anyjának brutális lovagja. A férfi szemet vet Insiangra, megbecsteleníti , s ettől kezdve már az élveteg Dado az úr. Egészen addig, míg az elhagyott asszony véres boszszút nem áll. Az anya, a lány és a szerető története szokványos, az életforma és a szokások rajza azonban rendkívül gazdag. Lina Brocka hangulatokkal, képekkel, epizódokkal „beszélteti” a közeget, melyben a rémdráma kibontakozik. A rendező rutinosan mesél, az izgalomkeltéshez is ért, s a jellemekben érdekes magatartásformák sajátosságait ábrázolja. A film — mint a szerző egyik nyilatkozatában hangsúlyozza — az emberi méltóság megőrzéséért emel szót, tehát társadalmi mondanivalója is súlyos. A Fülöp-szigetek filmművészete akkor lesz — lehet — nagykorú, ha a meglevő kommersz elemek helyére az analitikus valóságfaggatás lép, s a látvány és a gondolatiság harmonikus egységet képez. Az anya, a lány és a szerető című — neorealista emlékeket idéző — alkotásról mindez még nem mondható el, a film azonban ennek ellenére kellemes meglepetés, s mindenképpen kiemelkedik a premierek sorából. (s. l.) /AZ ANYA, A LÁNY ÉS A SZERETŐ Folytatódik ismerkedővel: ezen a héten a Fülöpsünk az egzotikus filmszigetekről származó Linó gyártó országok követei- Brochta műve, Az anya, a 1980. május 29 A rendíthetetlen ólomkatona Érdekes, újszerű zenei kezdeményezés került a Bergendy együttes tizedik nagylemezére. A hoszszú ideje hazai könnyűzenei életünk élvonalába tartozó zenekar ezúttal rock-operettel kísérletezett, figyelemre méltó eszközökkel. Andersen meséjéből Mezei András írt eredeti szöveget, a háromnegyedórás muzsika Bergendy István és Hajdú Sándor szerzeménye, első változata tulajdonképpen rádióra készült. A rendíthetetlenség paródiája az első ilyen összefüggő próbálkozás. Tarján Györgyi, Tímár Béla és Haumann Péter énekét színvonalas, változatos hangszerelés teszi teljessé. A B-oldal második számát Oroszlán György hegedűjátékának countryhangzásvilága frissíti. Igaz, nem tánclemeznek szánták az Ólomkatonát, mégis kicsit elvont, nem könnyen érthető zenei élmény a többségben levő átlaghallgatóknak. A különlegességet kedvelő ínyencek azonban feltétlenül élvezettel hallgatják majd. Az együttes nyári hangversenykörútján pedig az ifjúsági táborok nagyközönsége is barátságot köthet a rendíthetetlen ólomkatona dalaival. (selmeczy) A Világ és Nyelv új száma „A Málar-tó királynőjének vendégei a cölöpszigeten” címmel a lap beszámol az augusztus elején Stockholmban megrendezésre kerülő 65. Eszperantó Világkongresszus előkészületeiről. Védnöksége neves svéd tudósokból és írókból áll — élén a parlament elnökével. „Az ifjúság és a nemzetközi kommunikáció akadályai” a címe annak az interjúnak, amely Ernesto Ottone Fernándezzel, a DÍVSZ elnökével készült. „Elbűvölt a logikája és a zeneisége ..." címmel riport mutatja be Veszelin Damjanov híres bolgár operaénekest. Eleven, tartalmas riport modern eszperantista munkásokat mutat be és egy nem mindennapi magánkönyvtárat. Közli a lap dr. Humphrey Tonkin amerikai egyetemi tanárnak, az Eszperantó Világszövetség elnökének „Új távlatok felé” c. cikkét. SZÍNHÁZI Operaház: A varázsfuvola (T. b. 7. ea., Jürgen Hartfiel mv., 7), Erkel Színház: A cédrus (7), Madách Színház: A meráni fiú (7), Vígszínház: Szerelmet szerelemért (Somló István b. 3. ea., 7), Pesti Színház: Orfeusz alászáll (7), Operettszínház: Florentin kalap (7), József Attila Színház: Hálószoba-komédia (7), Várszínház: Frontátvonulás (7). Thália Színház: Énekek éneke (7), Vidám Színpad: így élni jó... (7), Radnóti Mik- MŰSOROK Jós Színpad: Mondok, mondok éneket... (7), Korona-Pódium: Az én színházam. Bárdy György előadóestje (7). Ódry Színpad: Tudós nők (7j, Bp-i Gyermekszínház: Egy szívdobbanás fele (du. 30, Bábszínház: Népköztársaság útja: Az elvarázsolt egérkisasszony (du. 31, Jókai tér: A padogók hercege (de. 101, Fővárosi Nagycirkusz: Egész nyáron cirkusz (fél 4), Zeneakadémia: Jandó Jenő zongoraestje (Zongorád III,7., fél 8).