Népszava, 1980. május (108. évfolyam, 101-126. sz.)

1980-05-01 / 101. szám

4 Korsiffra 20 fzer embernek I­jpest oda tartozásával és ugyanakkor különállásá­val Újpest mindig egy kiesét város volt a város­ban. Ezekben az eszten­dőikben válik nevéhez igazán méltóvá: valóban egy új Pest épül az em­berhez méltatlan szoba­konyhák helyén. Nem­csak lakások, önálló éle­tet élő városnegyed- saját úthálózattal, közműrend­szakasz beruházási prog­ramját Az Árpád út, a Hajcsy-Zsivnszky út és a Dózsa György út által, határolt területen 6152 új otthon épül, korszerű életfeltételek mintegy 20 ezer ember számára, a városi élet minden örö­mével, gondjával együtt. Az­ utóbbiakat, a­­negatív halásokat, azonban gond­ ­­áros a Milyen lesz ez a vá­rosrész, amelyet Iroth János, a Lakótere Ybt­­díjas építésze tervezett? Nyugodtan nevezhetjük összkomfortosnak. A ne­gyed két végén néhány alacsonyabb épület­­ te­remt átmenetet a­ tájhoz — a Duna-parthoz —, il­letve a családi házakhoz. A maghatározó azonban a tizenegy szintes épület­­típus lesz Magasra nyúj­tózkodik Újpest, egy ki­csit talán túlságosan is magasra, de szükség van erre a szanálások nagy mértéke miatt. Az adott területen minél több la­kást építeni, úgy­­hogy a szemet gyönyörködtető zöld felület is megírta­­szerrel, közlekedéssel és körintézményekkel. Része ez az építkezés a fővá­ros fejlődésének — 18 ezer lakás épül évente, s az országos átlag for­dítottjaként ennek két­harmada állami erőből —, melynek során Kis­pest, Csepel és Pesterzsé­bet helyén is új város­rész épül, csak a Józsefvárosban múlták felül­­, 45 szá­zalékos. Az Árpád út dé­li oldalán jövőre fejező­dik be a több mint 9000 lakásos első rész, túlsó oldalán pedig az építők szinte a bulldózerek sar­kában járnak, s jövőre már átadják az első 256 la­kást. tarobbita radjon — mindez nem könnyű lecke Ezért a legtöbb épületben a föld­szintet is lakások foglal­ják majd el. Az Árpád útra néz azonban majd néhány úgynevezett lábas­­ház amelyekben üzlete­ket helyeznek el. A régi Újpest jellegze­­tessége, hogy a főbb ut­cák kelet—nyugati irány­ba, a központ felé ..tar­tanak’. Ezt, ahol lehet, az új építkezések során is megtartják, annál is inkább, mert ezek a gyalogutak egyben szép és értékes fasorok is. Különterv gondoskodik az áttelepítésre ítélt zöld növényzetről, ezt az épít­kezés ideje alatt megóv­ják. Néhány év múlva szá­mos városrész meg­iri­gyelheti Isipest közleke­dését. Az Árpád út alatt vezet majd a metró, amelynek egyik állomása a Rózsa utca sarkára ke­rül. Ezért ide ABC-áru­­házat terveztek s már jövőre 2-szer 2 sávosra építik a közutat, amely a lakótelep legfontosabb útvonala le-.­. Mindezek mellett a la­kótelepeket a kapcsolódó létesítmények teszik­­tel­jessé. Felelőn ak­in­él dönteni — Amikor egy új ne­gyed megvalósításán munkálkodunk, ma mai­­komplex lakásépítésről beszélünk, s joggal — állapítja meg dr. Hagy Ervin, a Fővárosi Tanács beruházási főosztályának vezetője.­­ Hiszen a kulturált életfeltételek­hez a lakás korszerűsége mellett a kapcsolódó lé­tesítmények nyújtotta összkomfort is hozzátar­tozik- Január óta nem az éveken át megszokott normatívák alapján ter­vezzük, építjük ezeket, hanem minden ágazat maga d­önti el, hogy a rendel­kezés­re álló pénz­ből mennyi iskolát, óvo­dát, orvosi rendelőt, ABC-áruházat létesítenek ,- természetesen a szük­ségletek figyelem­bevéte­lével. Jobban meg kell tehát nézni­­ minden fo­rintot, felelősebben kell dönteni. Az újpesti má­sodik ütemhez például nem építünk mechaniku­san két iskolát, csak elvet. Egyrészt, mert a régi iskola továbbra is megmarad, másrészt pe­dig azért, mert az Árpád út túd­oldalán tizenhárom­mal több tantermet épí­tettünk, mint amenny­it a norma előírt, így az új lakótelepié 1 24 tantermes iskola, öno férőke­­vés óvoda. 240 kissyermeket befogadó bölcsőde, vala­mint óvódvs/ev­á'­ orvosi rendező, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények teszik tevessé. Olyan lakóteleppé, ahol nemcsak lakni, élni is lehet. Varga Zsuzsa Magasra n*sajtózk­odó házak­ Az újpesti építkezés dús tervezéssel, előrelé­­első üteme jövőre feje- tással minimálisra esők­­úzódik be, s a Fővárosi kentik. Tanács végrehajtó bízott­ A szanálások már meg­­sága a közelmúltban kezdődtek. Arányuk szin­­hagyta jóvá a második te példátlan — talán Az új lakótelep makettje A negyvenes férfitól társaságban megkérdez­ték, mi a tanult szakmá­ja? Válasza így hangzott: szociális szervező. Néhá­nyan udvarias barkohbá­­zással próbálták megfej­teni, miféle foglalkozás­ról van szó A kíváncsis­­kodás elég vérszegény eredményt hozott. Ez a tájékozatlanság egyébként szinte országos. Valójában mit jelent szociális szervezőnek len­ni, s miért kell ehhez diploma? — a legilleté­kesebbtől, a Barczi Gusz­táv Gyógy­pedagógiai Ta­nárképző Főiskola tan­székvezetőjétől, dr.Göllesz Viktortól kérdeztük. A szociális szervező szakot ugyanis a főiskola indí­totta 1973-ban, és napja­inkig egyedül itt képez­nek felsőfokú szociálpoli­tikai szakembereket . Nyolc-tíz évvel ez­előtt kiderült: a felnőtt­­védelmi szociális gondos­kodás címszó alatt ismert tevékenység közkatonáit az ösztönösség és nem az avatott felkészültség jel­lemzi. S miközben az Egészségügyi Minisztéri­um felügyeletet gyakorló szociálpoltikai főosztálya épp arra kereste a meg­oldást, hogy a szociális intézmények és a taná­csok ezz­el foglalkozó veze­tőit hogyan vértezhetné fel a tudományos hozzá­ér­tés**?!, aközben főisko­lánk dilemmája volt: or­szágosan megoldatlan a fogyatékos felnőttek munkába állítása, szerve­zett gondozása. Az álta­lunk képzett gyógypeda­gógusok keze csak a gyógypedagógiai iskolák kapujáig, vagyis a fo­gyatékos gyerekekig ér el. Egyszóval olyan szak­emberek kellenek, akik a tanácsoknál vagy a szociális intézetek éle­tet szervezve a felnőtt fogyatékosokkal is törőd­nek. Ennek a két igény­nek a találkozása hozta létre főiskolánkon a szo­ciális szervező szakot. — Mit tanulnak a leen­dő szociális szervezők? — Négy fő tematikai csomópont köré rendez­tük a tananyagot. Peda­gógia—pszichológia, bio­lógia—egészségügy, köz­gazdasági—jogi ismere­tek, valamint az állami, a tanácsi és a vállalati szociálpolitika, illetve a rehabilitáció alapvető tudnivalói, s ezek össze­függései. Hallgatóink nem tételeket, hanem témacso­portokat kapnak az ál­lamvizsgán, mert az a cé­lunk, hogy a jelenségek szintéziséhez, a szociálpo­litika komplex szemléle­téhez jussanak el. — Lezárt ez a képzési forma ? — A hét év tapasztala­tai azt mutatják, hogy fejleszteni lehetne és kellene. A mi elképzelé­sünk a jövőt illetően a szakosodás és a te­rületi tágítás. Arra gon­doltunk, hogy az ál­talános ismeretet adó el­ső két esztendő után a hallgatók orientálódhat­nának. Egyrészt az öreg­­gondozásra, másrészt az egyre erőteljesebben je­lentkező elmegyógyinté­­zeti és munkaterápiás szakfelfedatokra, harmad­részt a felnőtt fogyatéko­sokkal kapcsolatos tenni­valókra. Magánvélemé­nyem­ ugyanis az, hogy a szociális szervezőképzés nem szorítkozhat a még­oly fontos tanácsi szoci­álpolitika munkásaira. Már csak azért sem, mert körülbelül egymillió reha­bilitálandó, illetve fogya­tékos ember vár gondos­kodásra. Dr. Göllesz Viktor sza­vait egyetlen gondolattal egészítenénk ki: vélemé­nyünk szerint időszerű lenne meg hányni-vetni, hogy a szociálpolitikai szakemberképzés pers­pektíváját nem.Ez jelen­tené-e, ha a fiatalok előtt a nappali tagozatos kapu­kat is kinyitnák? Sz. I. m Szakmája: szociális szervező Komplex szemlélői — Időszerű lenne a szakosodás .A jövő a nappali lúgosaié “ Anyák napja GAZDAGSÁG — Jól van, jól van, aludj, drága. A foga jön. . . András mostanában így nyöszörög. De tud más­képpen is. Ezt hallgassa meg... Várjon, visszapör­getem a szalagot. Ugye, mintha hat­­ kismalac csámcsogna. Ez volt az első csokoládéevés... Annyit nevetünk rajig. — Tulajdonképpen már az elején megmondtam: három fiút akarok! És van három fiam. Gábor volt az első, hetvenkettő szeptemberében született. Akkor még az anyóso­­méknál laktunk. Gábor sose volt Gáborka. Kez­dettől komoly emberke volt. Férfias egyéniség, mosolygós és... akaratos. Mostanában nem vagyok vele megelégedt. Vala­hogy nem szeret tanul­ni. Elsős. A kis barátai­tól Inkább a rosszal ve­szi át, mint a jót. Pedig, micsoda dolgai voltak! Sosem felejtem el, más­fél éves lehetett. Mos­tam, teregettem. Nem tud­ta elviselni. Miként a versben­ .Engem vigyen fel a padlásra ”, nyűgös­­ködött, hogy vele foglal­kozzam. Türelmetlensé­gében maga nyúlt a po­hárért és ivott. A poha­rat persze, összetörte. Mi­re visszafordultam a kertből, egy hatalmas partvissal kotorászta a­, üvegcserepeket . És a barna gumisza­lag? Nem tudtam eltalál­ni, mit huzigál Gábor olyan nagy érdeklődéssel odakinn a kertben. Csak azt kiabálta: „Gumi, gu­mi!"­ Aztán kimentem. Egy agyongyötört földi­gilisztát nyújtogatott ön­feledten. .. — Ó, mennyi mindent fel­jegyeztem róla­ róluk. Volt kist­üzet, amibe a ha­juktól, a fogukig min­dent beleírtam .. De a költözésnél valahogy el­kallódott. Egy csomó do­log elveszett Tavaly ok­tóberben költöztünk ebbe a Torda utcai házba. Ne nagyon nézzen körül, nemigen lát semmit Van százhatvanezer forint clé­­pénk, egy üres szobánk, egy félig berendezett hal­lunk, egy félkész, tera­szunk, s a nagyfiúk kis­­szobája. Ugye, nem ha­ragszik, hogy oda nem viszem be? Széthagyták az ágyet. Inkább megkí­nálom egy kis hubertusz­­szal. A szekrényajtót né­zi? Én festettem az al­pesi tájat a garderób­­szekrényre Egy folyóirat­­ban találtam egy reprót. Arról vettem. Tetszik? Szivaccsal és fogkefével kentem fel a színeset, a kép lemosható. A kandal­lót is magam csináltam. Napokig rakosgattam, i i­­lesztgettem bele a köve­ket. — Igen. Gáborról kezd­tem mesélni. Van egy szívszorító emlékem, ak­kor épp anyámáskül lak­tunk Újpalotán. Már me­gint mostani és ezt me­gint nem tudta elviselni. Képtelen volt kivárni a délutáni sétát. Elővette a kis tarisznyáiét, beletette a zokniját, trikóját, s ne­kiindult. Rohanok utána, már nincs a liftnél. Le az utcára, hát a 98-as meg­állójába igyekszik! El­ment világgá. Nem is tu­dom sírtam-e, nevet­tem-e akkor. Persze. Gá­bor jó fiú. Kapál, követ hord, segít. Meg vasáról is. Igaz, nena gonoszko­dik Attilával. Attila a má­sodik. J­e hetvennégy janu­árjánan született, s mind­járt kiderült, hogy fehér­­jeérzékeny. Feldagadt a kis füle, tele volt a tes­te pattanással. Rohangál­tunk vele a kórházba, hányszor futottunk az ügyeletre! A táplálása iszonyúan körülményes volt. Egyéves korára az­tán végre helyrerázódott. Most? Egy kis akarnak. De nagyon bájos akar­nék Ha valamit szeret­ne, s én megengedem, odakapja a kezét a nem­­létező simit­­ehez és har­sog: „Igenis, értettem!” Kitapasztalta, hogy miért szorul a bátyja, ő már­ ezek tudatában cselek­szik. Nagyon okos. Kép­zelje, amikor a kis And­rás megszületett, a követ­kezőképpen töprengett. ..Gábornak most két öcs­­ése van, Andrásnak két bátyja. Tehát nekem a legjobb! Nekem öcsém is van, bátyám is!"- Hízelgő viccelithez. Na, azért ap­ró bánatai neki is van­nak. Például, hogy az óvodás Dorka nem hoz­zá, hanem a Nagydömi­­hez vonzódik. Vagyis. Gá­borhoz. Attila ugyanis a Kisdömi. Egyébként mindkét srác sportol. Néz­ze csak ezeket a fényké­peket. Micsoda kemény­­kötésű gyerekek. Itt Gá­bor háromhónapos. Itt Attila egyéves Ugye, tü­neményéé? És ez? Ugye, drága? Jaj, olyan büsz­ke vagyok ezekre a ké­pekre Különösen egye, imádok! Itt van, ez az! Mit szól hozzá? Időnként előveszem ezeket a fotó­kat és azt mondom a fia­imnak' • ■ Hogy leh­et­te­k ezekből az édes, csodála­tos gyerekekből ilyen disznó kölykök?” Ezen aztán jót nevetünk. Ni. Attila, micsoda kis daga­­dék! — Ismeri maga a gyer­meki gonoszságot ? Mert van ilyen Most, hogy András is lélé­nk, kicsit eltolódott az esti progra­munk, s a nagyobbak bi­zony elég sokáig fenn­vannak. Megesik, hogy este tízkor esnek nekem­ . Anyu, olvass!” Képzel­je. Attila óvodás létére megtanult Gábortól ol­vasni De azért velem erőszakoskodik. S amikor tudtára adom, hogy nem érek rá, fáradt vagyok, hiszen András mindig hajnalban selt. fanifor­­med. ,,Ezt még meg fo­god keserűl­ni!" De aztán ő az, aki odajön . . Egyéb­ként nagy halmók. Csak félnapot óvodába jár­ ide a közelbe, de délután visszaeündörög. & kikéri az uzsonnáját... — A négyhónapos And­rás? Hát... ő még nem kialakult jellem. De jel­lem ! Már visszadumál. Imádja a Rufi-Pöfit. Kö­nyökölve szopik és far­kasszemet néz a gumima­laccal. Ha ilyenkor be­szélek hozzá, azt hiszi, hogy a Röfi-Pofi társalog vele Vidáman válaszol­hat hát, meg kell enni! Olyan kedves kis pofát tud vágni, hogy az nem igaz! — Felszolgáló vagyok, olykor pénztáros is a Be­­ke téri presszóban. A lel ­sem autószerelő. Nem élünk könnyen. A há­zunk épphogy elkészült, torlasztanunk kell a ren­geteg kölcsönt. Magunk egyengettük a terepet, mi festettük ki a lakást, amivel lehetett, csökken­tettük a költségeket. A helyiségek egyelőre PVC- vel vannak letakarva, bontott parkettát akarunk venni, s magunk lakjuk majd le azt is Magunk csináltuk a beépített szek­rényt, meg ezt a fehér, mennyezetig érő polcsort is. Tudja, mi ez? Pozdor­­ja. Hat kiló testekkel be­­mázolva. — Néha eszembe jut, hogy ha egyedül élnék, mindenem meglenne Nem állnának naponta új szer­vaskupacok a fürdő­..van. a nem halmo­zódna fel vasalatlan ru­hahegy a még üres szo­bában. Nem lennék be­zárva, nem kelnék haj­nalban, nem vásárolnám literszámra a tejet és ki­lószámra az élelmiszert, nem kellene idegességem­ben gyakran rágyújta­nom, s nem fájna gon­doktól a fejem. — És szegény lennék... céltalan életű. Hiányoz­na Gábor világjáró ta­risznyája. Attila kajaké­rése éjjél féltizenegykor. András fogfájós, drága dünnyölése A születés­napi tortasütésak, a me­sék, a séták, a szidalmak. A sebtében letépett virá­gok, anyák napjára. Hogy honnét szedik, nem is tu­dom. Elmondta: Dömötör Józsefné Lejegyezte: Horváth Ildikó A Mechanikai Művek Kondenzátor gyáregységében többféle erősáramú fázisjavító helytakarékosabb kondenzátort készítenek (MTI Fotó : Fehér József) NÉPSZAVA 198­0. május 1. A VILLAMOS NEM ALL­SZIK , gondolkodtam rajta, miért hív­tuk gyerekkoromban „fa­jának”. Egyszerűen ez­ a fura szó jelentette a vil­lamost is, de az ütközőt is, amelyről mérges ka­lauzok zavartak el­* megállónként „tujázó” kölyöktársaimmal. Szél­malomharc jellege volt a dolognak: szegény öreg sárgák oly lassan indul­tak- hogy bőven volt időnk visszakapaszkodni megint, s aztán már­ csak az ablakból lehetett fe­nyegetni bennünket. Szakértelmünkkel szó­kincsünk is növekedett, megjelentek a 61-es vo­nalán a ,,stukák”, azok­kal már nem lehetett úgy tréfálni, gyorsabbak vol­tak. Maradt a „daráló” az 59-es hegyi­­járaton, bizony komótosan nyö­szörögte végig az emelke­dőket sokáig. Ő köteles­­ségszerűen sikoltozott a kanyarokban. Sokáig nem gondoltam rájuk. De amikor február első nap­ján végképp közlekedés­történetté váltak a csön­desen suhanó, új, na­rancssárga füstüveg orrú csodavillamosok miatt, his­­zen rájöttem: szerettem őket. De arra is, hogy a min­dennapi világ változásai­nak egyik csöndes szen­zációjáról semmit sem tudok. Új villamos jár. Utazunk rajta. Ennyi. Lassan három hónapja járnak. Megszokjuk las­san a „cseh sárgákat”. Már nem beszéljük meg: a közlekedés napjaink velejáró, ,,mellékes” ré­sze Mégis felmegyek a „re­mízhez". Amely már c­sak nekem az, egyébként: te­lep. Szép Ilona, vagy Szépilona még név, de kevésbé romantikusan: a BKV 3. üzemegységének központja. Az új techni­ka, az ezredforduló villa­mosközlekedésének első gazdája. Itt vannak hát az új narancssárgák. Nem mond igazat, aki letagad­ja, hogy a csöndben so­rakozó szerelvények lát­tán, kivált éjszaka­ nem jut eszébe a József Atti­­la-i verssor. ..A villamos is mlászik ... S míg szen­dereg a robogás . . .” Nem. Szep Ilonán nem alusz­ik a villamos Nem hagyják aludni­— Minden éjszaka el kell végezni az ..egyna­pos biztonsági vizsgála­tot", mi igy nevezzük. Mint a repülőgépeken az újabb felszállás előtt, másnap a narancssárgá­nak egész nap biztonsá­gosan kell ..repülnie”. — És ezen a típuson már sokkal több az ellen­őrizni, beállítani va­lónk ... Bonyolultabb mechanikusan és elektro­nikusan egyaránt. a­z egy dolog. “ amit nem tudunk: ha egy ilyen szerelvény hajnaltól éjszakáig jön-megy kint a vonalon, akkor „ezzel az erővel” eljuthatna mondjuk Nyíregyházáig. S hiba nélkül kell eljut­nia. — Most 58 ilyen ko­csink van, nemsoká­ra meglesz mind a 70. Akkor már a mi terü­letünkön mindenütt ez jár majd-Nagy Géza fiatal mér­nök. Műszaki vezetője az üzemegységnek. Készsé­gesen magyarázza el mindazt, amit nem tu­dunk a narancssárgákról, amelyek a fakóbb „örege­ket" teljesen kiszorítják innen. Egy kocsiban négy motor van. Egy kétkocsi* 59-es vagy 61-es tehát nyolcmotoros. A régi 59- es ,,daráló” kétmotoros volt, elöl-hátul akkora ajtóval, amin egy ember fért le-föl. Az új szerel­vény két és félszer több rám. utast rövidebb idő alatt „szolgál ki”, kevesebbet áll a megállóban- S közel négyszeres erejével fölfe­lé is rövidítette a menet­időt: két megállónyial, azaz két perccel. Mon­dom, hogy a fékjét mégis hallottam már szidni: ha­mar ,,elszáll” az utas, ha nem kapaszkodik jól. — Csak ha valami ve­szélyhelyzet van. Mert valójában jobb a fe­je. Biztonságosabb, hatáso­sabb. Rendes körülmények között viszont az auto­­matikája éppen hogy si­mábban állítja meg. Altén m­igluázta, hogy nagyobb teljesítmé­nyek ellenére az ésszerű használattal még ener­giát is meg lehet takarí­tani velük. Csúcsban ket­teseit­ összekapcsolva, egyébként meg „szólóban” járatják, s ez az eddigi mérések szerint gazdasá­gosnak bizonyult. Ám Szép Ilonának a gondot is ez okozza: az összekap­csoló szerkezetek rendet­lenkednek, nehezen tűrik a nem tervezett nagyobb igénybevételt, több a ja­vítanivaló. De hát, mond­juk, valamit valamiért. S manapság az energiaig­eg­­takarítás, az valami. — Az viszont jó dokna.

Next