Népszava, 1980. július (108. évfolyam, 152-178. sz.)
1980-07-01 / 152. szám
2 Szovjet vezetők vietnami kitüntetése Hanoiban nyilvánosságra hozott közlemény szerint a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének állandó bizottsága és a VSZK kormánya az Arany Csillag Érdemrendet adományozta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. A legmagasabb vietnami kitüntetésben részesült Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Mihail Szuszlov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára is. A Biztonsági Tanács vitája Jeruzsálemről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn folytatta a vitát Jeruzsálem jogi státusáról. Az ülésen 22 iszlám ország közös határozati javaslatot terjesztett be, amely, anélkül, hogy hivatkoznék az ENSZ Alapokmányának 7. cikkelyére — ez kötelező erejű, nemzetközi szankciókat ír elő a békét súlyosan veszélyeztető helyzetekben rs figyelmezteti Izraelt, •s hgy ha továbbra is makacsul elutasítja a Jeruzsálemre vonatkozó ENSZ-határozatok betartását, akkor fontolóra veszik „olyan gyakorlati lehetőségek és eszközök alkalmazóit”, amelyekkel a vonatkozó ENSZ-határozatok betartására lehet kényszeríteni Izraelt. A vitában felszólaló egyiptomi delegátus sürgette, hogy a tanács fogadja el az iszlám országok határozati javaslatát, és cinikusnak nevezte, hogy a knesszet éppen akkor foglalkozik a miniszterelnöki hivatal Jeruzsálembe való áttelepítésével, amikor a Biztonsági Tanács a város nemzetközi jogi státusának kérdését tárgyalja. Washington Khomeini ellen uszítja az irániakat Bár a nyugati bojkottintézkedések sok kárt okoztak Iránnak, az ország gazdasága nem omlott össze — jelentette ki Kuluszu az iráni elnök a Baridad című teheráni lapnak adott nyilatkozatában. A vasárnap megjelent nyilatkozatban az elnök azokra a korábbi amerikai jóslatokra emlékeztetett, amelyek szerint Irán gazdasága kéthárom hónappal a bojkottintézkedések bevezetése után megbénul. Baniszadr elmondta, hogy a kormányzat erőfeszítéseinek köszönhetően a gazdaság valamelyest megélénkült, az ipari üzemek és a bankok működnek. Khomeininek, Irán legfőbb vezetőjének válaszolva, aki a múlt héten lassúságot és tehetetlenséget vetett a kormányzat szemére, az elnök hatalmának korlátozott jellegét hozta fel mentségül. A külpolitika és a gazdasági ügyek kapcsolatáról szólva rámutatott: „Nem oldhatjuk meg gazdasági problémáinkat úgy, hogy közben harcban állunk a létfontosságú csatornáinkat ellenőrző Egyesült Államokkal.” Az amerikai kémszolgálat titkos rádióadásokban uszítja az irániakat a forradalmi rendszer elllen, és Irán ,,felszabadítására”, hív fel. A The New York Times szerint az Egyiptomban működő titkos rádióállomások felállításáról Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó irányításával döntöttek. A Carter-kormány hivatalosan arra az álláspontra helyezkedik, hogy a teheráni túszok szabadon bocsátása után normális viszonyra, sőt gazdasági és katonai együttműködésre fog törekedni az iráni forradalmi rendszerrel. Washington a korábbi tárgyalási próbálkozások kudarca után május közepe óta kivárásra rendezkedett be. A kényszerű döntésben nem kis szerepet játszhatott az is, hogy a szövetségesek nem voltak hajlandók támogatni Washington Irán elleni gazdasági háborúját. Kairóban hétfőn félórás tüdőműtétet hajtottak végre Reza Pahlavi volt iráni uralkodón francia és egyiptomi orvosok. Az exsahnak egy közlemény szerint tüdőgyulladása van, és az operáció célja a tüdőben felgyülemlett genny eltávolítása volt. Pahlavi rákban szenved. A műtétről a teheráni rádió is beszámolt. Ezzel kapcsolatos hétfői adásában hangsúlyozta, hogy az amerikai túszok helyzetén, illetve az iráni—amerikai kapcsolatokon az elűzött sah esetleges halála sem változtatna. Libanon Izrael katonai kommandóosztagok vasárnap éjjel megtámadtak egy dél-libanoni palesztin tábort — jelentette be Tel Avivban a katonai parancsnokság. A tájékoztatás szerint az akciót ,, meglepetésszerűen ” hajtották végre. A támadók — Tel Aviv állítása szerint — több palesztin harcost megöltek és károkat okoztak a tábor létesítményeiben. A Wafa palesztin hírügynökség részletezte a vasárnap éjszakai izraeli támadás körülményeit. A kommandóosztagok Túr és Szidon között — 25 kilométerrel északra az izraeli—libanoni határtól — támadtak rá a PFSZ- hez tartozó Arab Felszabadítási Front (AFF) táborára. A rohamot ágyúnaszádok készítették elő, a támadásban részt vett osztagok zömét helikopterekről dobták le. Palesztin források szerint az izraeli akciónak tizenegy halálos áldozata volt. A csaknem háromórás tűzpárbajban elesett, öt AFF-harcos, ketten megsebesültek, további két fegyveres eltűnt. A harcban találat ért több épületet: az egyik maga alá temetett két nőt és négy gyermeket. Izraeli csapatok június 22-én két megerősített állást létesítettek Dél- Libanonban, a Haszbanifolyótól keletre fekvő háromszög közelében — közölte az ENSZ bejrúti tájékoztató központjának vezetője, Szamir Szandar, a Monday Morning című bejrúti hetilapban megjelent nyilatkozatában. Az izraeli előretolt állások a Haddad irányítása ala itt álló libanoni jobboldali milicisták területén vannak. Haddad nem hajlandó ENSZ-őrjáratokat erre a vidékre engedni, hogy részletesebb információkat szerezhessenek az izraeli állásokról — mondotta Szandar, hozzátéve, hogy feltehetően még több izraeli állás van a térségben. Valid Dzsumblatt, a libanoni Haladó Szocialista Párt vezetője hétfőn küldöttség élén Damaszkuszba érkezett, hogy Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel és más hivatalos személyiségekkel a libanoni helyzetről tárgyaljon. Hafez Asszad szíriai elnök Damaszkuszban fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökét. A SANA szíriai hírügynökség jelentése szerint a találkozón a két politikus kinyilvánította eltökéltségét, hogy határozottan szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely a Camp David-i különalku felhasználásával kapitulációra próbálná rábírni az arab nemzetet. Újból leszögezték, továbbá annak szükségességét, hogy megszilárdítsák Szíria és a palesztin forradalom öszszeforrottságát, s előmozdítsák a közös arab akciót. Joszef Burg izraeli belügyminiszter, az autonómiatárgyalásokon részt vevő izraeli küldöttség vezetője vasárnap Washingtonba utazott, hogy tárgyalópartnereivel kísérletet tegyen a megrekedt tanácskozássorozat felújítására. Washingtonban kedden találkozik Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszterrel, az autonómiatárgyalásokon részt vevő egyiptomi küldöttség vezetőjével és Sol Linowitz-cal, az amerikai elnök közel-keleti megbízottjával. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert vasárnap fogadta Szaddam Husszein iraki államfő. A megbeszélésen — az iraki hírügynökség jelentése szerint — elsősorban nemzetközi gazdasági kérdésekről és az „euró-arab” kapcsolatokról volt szó. A két fél szükségesnek nevezte a Közös Piac és az arab országok együttműködését. Megvitatták az EGK- nak a Közel-Keletre vonatkozó velencei nyilatkozatát is. Ezzel összefüggésben Szaddam Huszszein kifejtette, hogy Irak szerint az EGK-állásfoglalás pozitív lépés, de nem biztosít megfelelő megoldást az arab—izraeli konfliktusra. (MTI) Izraeli kommandó támadás egy palesztin tábor ellen Bulgária Módosítják a gazdasági szabályozókat A bolgár Minisztertanács módosította és kiegészítette a tavaly bevezetett új gazdasági mechanizmus szabályozóit. A rendelet, amelynek szövegét a Darzsaven Vesztnik című bolgár hivatalos közlöny közli, bevezető részében megállapítja, hogy a bulgáriai új gazdasági mechanizmus megvalósításának első eredményei egyes pozitív tendenciákon (a forgóeszközök megtérülésének felgyorsulása, az anyagiműszaki ellátottság javulása és a szerződéses fegyelem megszilárdulása) kívül aggasztó jelenségeket is feltárnak. Az egészségtelen tendenciák és jelenségek megszüntetésére a bolgár Minisztertanács a következő fontosabb rendelkezésekkel egészíti ki és módosítja a gazdaságirányítás új rendszeréről tavaly hozott rendeleteket: A jövőben a vállalati nyereség (illetve deficites vállalatok esetében: veszteség) mértékét is kötelező tervmutató írja elő. — A nyereségre (vagy veszteségre) vonatkozó állami tervmutató azt a különbséget adja majd meg, amelynek tiszta termelési érték és a vonatkozó normák alapján kifizetett bértömeg között kell lennie. Ha valamely vállalatnál sem a béralap, sem a tartalékalap nem elégséges a normák szerint járó bérek kifizetésére, akkor a vezetők annyi fizetést kapnak, amenynyi ebből akét alapból az egyéb kifizetések után megmarad. Az új rendelet értelmében megszűnik az erre az esetre érvényes, „szavatolt minimum”. (MTI) 20 millió mu.’!!;...nélkü!! Több mint Egyévi munkanélküliség öt évet vesz el az ember életéből. Amerikai szakemberek jutottak erre a következtetésre. Nyugat-európai kollégáik a munkanélküliség problémáit vizsgálva nem kevésbé elszomorító statisztikai adatokat hoztak nyilvánosságra. A munkanélküliek számának csak 1 százalékos növekedése is a lakosság halálozási arányának 1,9 százalékos növekedését idézi elő bármely országban. Az elkeseredés miatti stressz elsősorban a szívet támadja meg: a szívinfarktus a legelterjedtebb megbetegedés a munkanélküliek között. A munkanélküliség 1 százalékos növekedése 3,4 százalékkal növeli a lelki megbetegedések számáát, az öngyilkosságok számát pedig 4,1 százalékkal emeli. A munkanélküliség hat a bűnözésre is: 4 százalékkal emeli a bebörtönzöttek, 5,7 százalékkal a gyilkosságok számát. Az utóbbi években a munkanélküliek száma a fejlett tőkés országokban állandóan 15 millió felett volt, napjainkban pedig már több mint 20 millió. 1980-ban ez 100 millió évet jelent, ennyivel rövidül meg a 20 millió munkanélküli élete. Jelenleg az átlagéletkor 70 esztendő. Következésképpen, ha láthatatlanul is, a munkanélküliség közvetve több mint egymillió embert öl meg. Sokat emlegetik — okkal vagy anélkül —, hogy van munkanélkülisegély, és akinek nem sikerült gyárban vagy hivatalban állást kapnia, nincs oka az elkeseredésre, meg az öngyilkosságra. Csakhogy a munkanélküli-segély, bármilyen szép összeg legyen is, csak gyógyír a betegségre, de magát a betegséget nem szünteti meg. A fegyverkezési verseny kedvezőtlenül hat a foglalkoztatottságra. Amerikai közgazdászok számításai szerint minden milliárd dollár, amit a hadiiparnak juttatnak, 70—100 ezer, vagy még több munkahely elvesztéséhez vezet. Viszont minden egymilliódollár, amit a békés célokat szolgáló iparágakban használnak fel, 150 ezer szakképzetlen embernek teremt munkaalkalmat, vagy 100 ezer iskolai tanítót juttat álláshoz, vagy 76 ezer olyan embert foglalkoztat, akik a városi kommunális hálózatokat építik stb. A Pentagon megrendelései azonban 1 milliárd dollárra számítva csak 35 ezer embernek biztosítanak munkát. Az USA katonai költségvetése már most meghaladja a 160 milliárd dollárt, és Carter elnöknek az a szándéka, hogy 1985-re ez az összeg 250 milliárd dollárra növekedjék. Ugyan hány ezer pluszmunkahelyet lehetne biztosítani ezekből a milliárdokból! A Kelet megrendelései már napjainkban kétmillió embernek biztosítanak munkát Nyugaton. Akár tízszeresére lehetne növelni ezt a számot, ha bővítenénk a kereskedelmi kapcsolatokat és minél több területen együttműködnénk. Hiszen a kereskedelem jelenlegi volumene, ha gyorsan növekszik is, nem felel meg a partnerek potenciális lehetőségeinek. Rendszeresen tanulmányozom a nyugati tudósok szociológiai kutatásairól megjelenő írásokat, és emberileg mindig megráznak az adatok, arhelyek érzékeltetik, mekkora bajt okoz az embereknek a munkanélküliség. A szovjet statisztikai jelentésekben, szerencsére, ilyen adatok nem szerepelnek. Mint köztudott, immár 50 esztendeje, hogy a Szovjetunióban nincs munkanélküliség. Sőt, manapság az ország sok részében a munkaerő hiánya érezhető. Ez is problémákat szül, meglehetősen bonyolult problémákat. A Szovjetunióban igencsak könnyű munkát kapni: gyakorlatilag minden vállalat felvételt hirdet. És mivel mindenütt jó, csak éppen ott nem, ahol vagyunk, az emberek elég gyakran változtatnak munkahelyet, ami viszont kedvezőtlenül hat a termelés ritmusára. A szovjet kormány a közelmúltban már kénytelen volt — kettőről négy hétre — meghosszabbítani az áthelyezés időtartamát. Ezek viszont nem olyan problémák, amelyeket hasonlítani lehetne azokhoz a mérhetetlen tragédiákhoz, amelyeket a munkanélküliség az emberek millióinak okoz a nyugati országokban. Gernagyij Piszarjevszkij, az APN politikai szemleírója NÉPSZAVA NEMZETKÖZI HÍREK Joszip Vrhovec jugoszláv szövetségi külügyi titkár (külügyminiszter) hétfőn délután csehszlovák kollégája, Bohuslav Chnoupek meghívására hivatalos baráti látogatásra Prágába utazott. A Guatemalában több száz dolgozó sztrájkol tiltakozásul szakszervezeti vezetők letartóztatása és elhurcolása ellen. Oslóban norvégiai látogatása második állomására érkezett vasárnap Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök. A varsói katonai bíróság hétfőn az egyik NATO-tagország számára végzett kémtevékenység vádjával 25 évi börtönbüntetésre ítélte Leszek Hrustot, a lengyel nehézipari és mezőgazdasági gépipari minisztérium volt osztályvezető- helyettesét. 1980. június 1. Brutyó János pozsonyi látogatása Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának meghívására június 28—30. között Pozsonyban tartózkodott Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Megbeszéléseket folytatott Miroslav Capkával, a CSKP KERB elnökével és Miloslav Budával, a Szlovák Kommunista Párt KERB elnökével. A szívélyes, baráti légkörű találkozókon véleményt cseréltek a pártellenőrzés időszerű elvi és gyakorlati kérdéseiről, az MSZMP XII. és a CSKP XV. kongresszusi határozatai végrehajtásának tapasztalatairól. Brutyó Jánost szlovákiai tartózkodása során fogadta Miloslav Hruskovic, a CSKP KB elnökségének póttagja, a Szlovák KP KB titkára. A találkozókon részt vett Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete és Tatai József pozsonyi főkonzul is. Dzsidda Dél-jemeni szaúd-arábiai csúcstalálkozó Khaled szaúd-arábiai király vasárnap megkezdte a hivatalos tárgyalásokat Ali Nasszer Mohammed Hasszanival, a Jemeni Népi Köztársaság Elnöki Tanácsának elnökével, Dzsiddában. A demokratikus Jemenből most első ízben érkezett Szaúd-Arábiába látogatásra államfő és pártvezető. A vasárnap megkezdett hivatalos tárgyalások napirendjén a két ország közötti kapcsolatok megerősítése, az arab és az iszlám világban kialakult helyzet szerepel — jelentette be a szaúd-arábiai hírügynökség. (AFP) Angola A dél-afrikai csapatok brutális támadásai Az angolai kormány bejelentette, hogy a dél-afrikai fajüldöző rezsim csapatai folytatják támadásaikat, és nagy területeket tartanak megszállva az Angolai Népi Köztársaság Kunene tartományában. A közlemény megállapítja, hogy a pretoriai rezsim szárazföldi csapatait a légierő jelentős egységei támogatják. Luandában politikai megfigyelők nyomatékkal rámutatnak a dél-afrikai agresszió méreteire : a pretoriai szárazföldi erők egyötöde vesz részt az agresszióban, és a három ejtőernyős zászlóalj közül kettő. Pedro Foguedao alezredes, az angolai néphadsereg 5. katonai körzetének parancsnoka a luandai rádióban felhívta a figyelmet a fajüldöző rezsim katonái által elkövetett kegyetlenkedésekre. Kunene tartományban (amely kétszer olyan nagy, mint Belgium) a dél-afrikai katonák háromszáz embert — köztük asszonyokat, gyermekeket és aggastyánokat — gyilkoltak meg, falvakat gyújtottak fel, elpusztították, vagy elhurcolták az állatállományt. . Az Afrikai Egységszer-vezet miniszteri tanácsa egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban újólag élesen elítélte a Dél-afrikai Köztársaság fegyveres agresszióját az Angolai Népi Köztársaság ellen, és azt a kegyetlenséget, amellyel a fajüldözők embereket gyilkolnak meg és pusztítják az anyagi javakat. (MTI) A Szovjetunió az afgán kérdés politikai rendezésére törekszik Georgij Arbatov nyilatkozata Ha az Egyesült Államoknak az a célja, hogy megváltoztassa az afganisztáni kormányt (amelylyel egyébként diplomáciai kapcsolatban van), ne beszéljen békés rendezésről■ jelentette ki Georgij Arbatov. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Amerika-kutató intézetének vezetője a The Washington Postban elemezte a két nagyhatalom viszonyának kérdéseit. Az Egyesült Államok, Kína, Egyiptom, Szaúd- Arábia közvetlenül támogatja az afgán kormány ellen harcolókat. Ezért nagyon is jogos a Szovjetunió igénye, hogy szűnjék meg a külső agresszió, a felforgatás, mielőtt teljes mértékben kivonnák Afganisztánból a szovjet csapatokat. A Szovjetunió nem tervezi, hogy állandóan csapatokat állomásoztasson az országban, nem tekinti Afganisztánt más országok elleni felvonulási területnek — hangoztatta Georgij Arbatov. Az Afganisztánból történt szovjet csapatkivonás nem jelképes és annak a jele, hogy a Szovjetunió a kérdés politikai rendezésében érdekes. Az mindenesetre, hogy végleges lesz-e a csapatkivonás, a helyzet további alakulásától függ — tette hozzá. Eleve kudarcra ítélt az a nyugati javaslat, hogy „semleges” rendszerrel váltsák fel az afgán népi kormányt. Ilyen javaslat nem hagy lehetőséget a tárgyalásokra és lényegében annak a kormánynak a megdöntését célozza, amellyel Washington is diplomáciai kapcsolatban áll — akárcsak Afganisztán két korábbi forradalmi, marxista kormányával, emlékeztetett rá az ismert szovjet tudós. A Moszkvában adott nyilatkozatban Arbatov akadémikus felidézte, hogy nem a lényegében helyi jellegű afgán kérdés vezetett a két nagyhatalom viszonyának megromlásához, ez a folyamat már jóval korábban megkezdődött. A SALT-szerződés Washingtonban „szinte halott volt”, az amerikai kormány közeledett Kínához, fegyverszállításról tárgyalt vele. Korábbi megállapodás ellenére Washington kizárta a Szovjetuniót a közel-keleti béketárgyalásokból és Carter elnök a fegyverkezés meggyorsítása mellett döntött. Mindez bizonyos szerepet játszhatott a Szovjetunió döntéseiben az afgán kérdésben: az afgán kormány elleni támadás a Szovjetunió 3200 kilométernyi határát, benne kínai határszakaszt is, fenyegetett. (MTI)