Népszava, 1981. március (109. évfolyam, 51–76. sz.)

1981-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ vasárnap, iasi. március 1. ■ 109. évfolyam, 51. szám , ára­­,so forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA A megtervezett jövő Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszélése Moszkvában Az RzSZJlZK9 hit első titkárának találkozóra Carlos Nunes Tellesssel Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton Moszkvá­ban találkozott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rával, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Eszmecserét folytattak a magyar—szovjet kapcsolatok néhány vonatkozásáról és fontos nemzetközi kérdések­ről. Kádár János melegen üd­vözölte Leonyid Brezsnyevet, abból az alkalomból, hogy az SZKP XXVI. kongresszu­sán nagy jelentőségű be­számolót mondott. Teljes egyetértéséről és támogatá­sáról biztosította a beszá­molónak az enyhülés folyta­tására, a nemzetközi együtt­működés fejlesztésére és a béke megszilárdítására vo­natkozó javaslatait. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak eltökélt szándé­ka — mondotta Kádár Já­nos —, hogy hozzájárul a szocialista közösség, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének megszilárdításához, minden imperialistaellenes erő össze­fogásához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy az elkövetkező évek rendkívül nagy jelentőségűek lesznek a háborús veszély növekedése, a fegyverkezési verseny fokozása ellen ví­vott küzdelemben. Aláhúz­ták, hogy a világ békéjének legfőbb biztosítékát a test­véri szocialista országok je­lentették s jelentik továbbra is. Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója szívé­lyes, elvtársi légkörben ment végbe. Kádár János szombaton megbeszélést folytatott Car­los Nunez Tellezszel, a San­dinista Nemzeti Felszabadí­­tási Front egyesített vezető­sége végrehajtó bizottságá­nak tagjával, a nicaraguai államtanács elnökével. A baráti légkörű találko­zón áttekintették a két or­szág fejlődő kapcsolatait, a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését, különös tekintettel Közép-Amerika és a karib-tengeri térség problémáira. Carlos Nunez tájékoztatást adott a nica­­raguai nép országépítő mun­kájáról és az ország függet­lenségét, a sandinista forra­dalmat fenyegető agresszív imperialista törekvésekről. Kádár János kifejezte a magyar kommunisták, a ma­gyar nép szolidaritását Nica­ragua népének forradalmi vívmányai és hazája függet­lensége védelmében folyta­tott harcával. Elítélték azokat az agresz­­szív­­ lépéseket, amelyekkel a nemzetközi imperializmus fenyegeti a térség népeinek a szabadságért és a társadal­mi haladásért vívott harcát. Kifejezték azt a meggyőző­désüket, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán meg­hirdetett békekezdeménye­zések hozzájárulnak a nem­zetközi enyhülés folytatásá­hoz, a fegyverkezési verseny megfékezéséhez, a népek biztonságának megerősítésé­hez. TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Régi igazság: a jól kiszámított előrelépés nem nélkülöz­heti az őszinte visszatekintés tanulságait. Nyikolaj Tyi­­honov kormányfő a korábbi évek eredményeinek és pó­tolnivalóink elemzéséből indult ki, amikor az SZKP XXVI. kongresszusán vitára terjesztette elő a Szovjet­unió társadalmi és gazdasági fejlődésének fő irányait az 1981—85-ös évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. Ennek a programnak három legfontosabb eleme több­ször is visszatért a beszámolóban. Bár sorrendiséget ne­héz fölállítani, mégis először kell említeni az intenzív gazdálkodásra való áttérést, másodszor a hatékonyságot, harmadszor pedig a nyersanyagokkal és energiával való takarékosságot. Ezek azok az alapelvek, amelyek megha­tározzák az SZKP gazdaságpolitikáját a 80-as években. Az előterjesztett program — akárcsak az eddigiek — öt­vözi a tervirányítást a gazdasági mechanizmus olyan fontos elemeivel, mint az árképzés, a hitelrendszer és a pénzügyek. A tervezetet áthatja a szovjet ember jólétéről való gondoskodás — állapította meg a szovjet kormányfő. S ehhez rögtön hozzátehettük azt, ami az utóbbi időben be­leivódik tudatunkba, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Márpedig az elmúlt öt évben a szovjet munkások és alkalmazottak átlagbére csaknem 16 százalékkal, a kol­hoztagoknak a közös gazdaságból származó jövedelme pedig 26 százalékkal emelkedett. Erre természetesen csak az ipar és mezőgazdaság eredményessége nyújtha­tott alapot. Elégedetten nyugtázhatta Nyikolaj Tyiho­­nov, hogy a most befejeződött ötéves tervben az ország nemzeti jövedelme 400 milliárd rubellel gyarapodott 1971—75-höz képest. Ami pedig a kritikai elemeket illeti, arról sem hallga­tott a szovjet kormányfő. Hiszen a most induló ötéves tervben csak úgy lehet elérni a kitűzött feladatokat, ha a beruházások nem forgácsolódnak szét, a gyorsabban megtérülő rekonstrukciók kapnak nagyobb teret, és a munka mennyisége helyett a minőség kerül előtérbe, így érhető el, hogy a gazdaság stabil ütemben fejlődjön, a nemzeti jövedelem fogyasztásra és felhalmozásra fordí­tandó része 18—20 százalékkal növekedjen. A most kezdődő, XI. ötéves tervben a nemzeti jövede­lemből több jut a fogyasztási alapra. Ennek nyomán le­hetővé válik, hogy a lakosság különféle árucikkek és szolgáltatások iránti fizetőképes keresletét teljesebben elégítsék ki. Ezt segíti elő az élelmiszerprogram, illetve a közszükségleti cikkek gyártásának fokozása. Húsból, tejből, gyümölcsből és más élelmiszerekből kívánják javítani az ellátást, s többet vásárolhatnak majd a fogyasztók divatos, olcsó és jó minőségű termé­kekből is. Mindehhez járul a lakásépítési program, amely célul tűzi ki öt év alatt 530—540 millió négyzet­­méter lakóterület beépítését. Ha ezt visszaszámoljuk la­kásokra, akkor 10—11 millió új lakás képe rajzolódik elénk. A feladat nagyságát érzékelteti az a gondolat, amelyet így fogalmazott meg a szovjet kormányfő: „Történelmi méreteinél, jelentőségénél és következményeinél fogva a szovjet népgazdaság átállítása az intenzív fejlődésre jog­gal állítható egy sorba olyan mélyreható átalakítással, mint az ország arculatát gyökeresen megváltoztató szo­cialista iparosítás.” "Em­őd Pál AZ SZKP XXVI. kongresszusa A társadalmi és a gazdasági fejlesztés irányelveinek vitája Végéhez közeledik a szovjet kommunisták több mint egyhe­tes tanácskozása, amely a következő öt évre — a gazdasági építő munkát illetően pedig még hosszabb időszakra — meg­szabja az SZKP, a szovjet állam nemzetközi és belpolitikai tevékenységének irányait. Szombaton délelőtt a társadalmi és gazdasági fejlődés fő irányainak, a Szovjetunió miniszter­elnöke, Nyikolaj Tyihonov által pénteken előterjesztett beszá­molónak a megvitatásával folytatta munkáját a kongresz­­szus. Az ülésen Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára elnökölt. Az első felszólaló a szara­­tovi területi pártbizottság első titkára, Vlagyimir Gu­­szev volt. Úgy gondolom, valamennyi küldött érzéseit fejezem ki, amikor örömmel üdvözlöm külföldi vendégeinket, fegy­vertársainkat a közös harc­ban, bajtársainkat a munka hadseregében. A felszólalá­sok, amelyek itt a Kreml­ben, valamint a munkásgyű­léseken hangzottak el, nagy­ra értékelték az SZKP te­vékenységét, következetes, internacionalista politikáját. Ez a szolidaritás felmérhe­tetlen értékű ösztönzés a szovjet emberek számára, segít abban, hogy átérezzük mindennapos munkánk nem­­zetközi jelentőségét — mon­dotta a jelenlevők nagy tap­sa közepette. A Szovjetunió egyik leg­eredményesebben működő energiatermelő ágazata, a gázipar üdvözletét tolmácsol­ta a kongresszusnak az ága­zat minisztere, Szabit Orud­­zsev. A gázipar, amelynek területén ma 400 ezren dol­goznak, a tizedik ötéves tervben meghaladta az elő­irányzatot és 1980-ra már 435 milliárd köbméter föld­gázt termelt. Az iparágban a munka termelékenységét öt év alatt egyedülálló mér­tékben, 43 százalékkal nö­velték. A miniszter örömmel szá­molt be a kongresszusnak arról, hogy a szocialista or­szágok összefogásával létre­jött Európa legnagyobb gáz­vezetéke, a Szövetség gázve­zeték, amely a KGST tagál­lamaiba juttatja el a szov­jet földgázt. Lilija Gyacskova gyer­mekorvosnő a belgorodi te­rület egyik járási kórhá­zának gyermekorvosnője, a szocialista munka hőse el­mondotta: a Szovjetunióban ma egymillió orvos dolgozik, ez a világ orvosi létszámá­nak körülbelül egyharmada. Az ismert gyermekorvos­nő mélységes felháborodás­sal szólt arról, hogy miköz­ben a Föld egy részén a szo­cialista országokban hatal­mas erőfeszítéseket tesznek az emberek egészségének vé­delmére, a világ másik ré­szén új tömegpusztító fegy­vereket készítenek az embe­rek elpusztítására. Valentyin Meszjac mező­­gazdasági miniszter az ága­zat feladataival, különösen a párt által meghatározott élelmiszerprogram végrehaj­tásával foglalkozott. Rámutatott, hogy a mező­­gazdaságnak rendkívül ne­héz, feszített tervet kell megoldania az elkövetkező öt év alatt, majd hangoz­(Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozik a kongresszus TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat

Next